Tibor bá’ online
Kedves kis film, amiben az iskolás gyerekek szívvel lélekkel adják magukat. Az ember inkább kötelességből nézi végig, semmint hogy lekötné, de még mindig jobb, mint a pirotechnikára felépített tucat film, ahol az elejétől a végéig állandóan csak lőnek. És akkor a vége felé jön a meglepetés, tátong a kórus. Az eltökélt pöttöm emberkék sztrájkba lépnek. Ez az, amit senki se várt. Szerintem ezért szavazták be a Mindenkit az első helyre. Meghökkentő meglepetés, amit ma már Hollywood nem tud okozni. A mai világban a meglepetés szinte ismeretlen, pedig mindenki arra vágyik, de a sötét szobából 40 barát Happy birthday kiáltásánál többre van szükség. Ezt sikerült Deák Kristófnak megvalósítani.
Azt már mindenki tudja, hogy az első helyhez nem csak jó teljesítményre van szükség, de kell taktika is. Ez igaz a 400 méteres úszásra, a 12 menetes bokszra, a focira, és persze a filmkészítésre is. Rengeteg jó film készül az egész világban. Elnyerni az Oszkárt valóban teljesítmény, de ugye emlékeztek, nem csak teljesítmény kell, kell hozzá taktika is. Ez esetben a taktika a csöppségek tátogása éneklés helyett. Ez a valóságban tökéletesen elképzelhetetlen. 10-12 éves gyerekek ez nem tudják megszervezni a tanárnő háta mögött, de főleg nem tudják kivitelezni, ismétel könyörgés ellenére. Ez a meglepetés volt a producer taktikája, és bevált.
Régi megfigyelésem, hogy Magyarország akkor teljesít, amikor nyomor borul rá. Ez volt a londoni 6:3 hátterében is. Rákosi nyomorából csak a sporttal lehetett kimászni. Az Orbán kormány perceken belül magának fogja vindikálni az újabb Oszkár díjat. És ezúttal igazuk is lesz. Orbán nyomora felébresztette a magyar élni akarást. Hosszú Katinka után, most Deák Kristófnak is sikerült bizonyítania.
_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________
Ez tényleg így van Tibor bá, a foci EB-re való kijutást és a győztes meccseket is sokan Viktorunknak köszönték meg.
Most láttam, még pár napig neten megnézhető a rendező engedélyével.
Aranyos film tényleg, a vége meg taktikai hollywood lett! A ‘happy end’ nélkül nem lett volna díjas valószínű..
Az filmötlet persze valóban érdemes rá!
Engem mindenesetre elgondolkodtatott, hogy a kifejezetten karakteres orrformájú, háttérben mahináló tanárnőhöz a szinésznő választása csak a véletlen játéka volt-e…
De lehet, hogy nekem már mindenről már csak AZ jut eszembe?
Egyedül lennék ezzel?
Igaz, azt mondják, egy valóban jó filmben mindenki megtalálja a maga igazát.
Tibor bá’
” Ez a meglepetés volt a producer taktikája, és bevált.”
Ez a magyar high-tech… Erre kellene építeni.
Kár, hogy mire lehetne belőle valami, vége lesz a világnak a tegnapi posztod alapján. Ezek a gyerekek biztos nem olvasták.
„Régi megfigyelésem, hogy Magyarország akkor teljesít, amikor nyomor borul rá. …… Orbán nyomora felébresztette a magyar élni akarást.”
A mostani időszakban olyan nagyon ráismerhetnénk az orwelli világra.
„A háború egy tisztán belső ügy. Valamennyi uralkodó csoport a saját alattvalói ellen viseli, és a háború célja nem valamely terület meghódítása, vagy elfoglalásának megakadályozása, hanem a társadalom struktúrájának sértetlenül való megtartása.”
Az „uralkodó csoport” szerintem nem Orbán és csapata, neki nagyon kicsi táncparkettet hagytak az eladósítással.
„Ha egyszer általánossá válik a gazdagság, akkor már nem különböztet meg… Egy ilyen társadalom hosszú időn át nem maradhat stabil. Ha a szabadidőt és a biztonságot egyformán élvezheti mindenki, az emberek tömegei, akik általában bénultak a szegénységtől, műveltté válnak, és megtanulnak önállóan gondolkodni; mihelyt ez bekövetkezett, előbb vagy utóbb felismerik, hogy a privilegizált kisebbségre nincs szükség, és félre is söprik őket. Hosszú távon egy hierarchikus társadalom csak a szegénységre és a tudatlanságra alapozva létezhet…”
„Orbán nyomora felébresztette a magyar élni akarást.”
Nem, nem…
Azt már Gyurcsány felébresztette, OV csupán ébren tartja. Bár, ha jól belegondolok, két és félmillió embert inkább altatás alatt tart. Ezek majd újra kétharmaddal díjazzák szedált állapotukat. Mert olyan jó a fájdalmas valóság helyett meseszerű álomvilágban élni.
3. Attila „Egyedül lennék ezzel?”
Az Oscart Ők találták ki és egymás között osztogatják.
Ha a nyomor hozza elő ezt a teljesítményt, és a nyomort a kormánynak köszönhetjük, akkor tényleg Orbánon múlt ez az Oszkár!
6. Nagy Csuri
„Az Oscart Ők találták ki és egymás között osztogatják.”
De akkor miért a görbeorrú a főgonosz?
Hogy a magamfajta bőgatyás suttyó is magáénak érezhesse az Oszkárt?
Mert az világos, hogy „néma ellenállással” hatékonyan lehet az elnyomó hatalom ellen harcolni.
De ki az elnyomó hatalom?
Orbán? Neki nem görbe az orra hanem ferde. Ráadásul ő is harcol az őt elhallgattani akarók ellen.
Soros? Rá jobban illik, hogy manipulál, meg egyeseknek meg hangszórót adogat.
A liberális háttérhatalom? A politikailag korrekt dumával? Ez még közelebb van.
Vagy az Oszkár osztogatók tudják, hogy a néma ellenállás igazán csak a filmekben működik?
„Az eltökélt pöttöm emberkék sztrájkba lépnek. Ez az, amit senki se várt.”
Szerintem pedig nagyon adta magát hogy ez lesz a vége, a fórumokon is arról beszél mindenki hogy a film elején ki lehet találni a befejezés.
Tetszett amúgy a film de én épp a kiszámíthatóság miatt mást vártam. Én végig abban a hiszemben voltam hogy azért kapott Oscart mert valami csavar lesz benne a végén.
Amúgy gratulálok, büszke vagyok rájuk!
9. airsheep
„Szerintem pedig nagyon adta magát hogy ez lesz a vége…”
Hollywood az Hollywood és mindenekelőtt amerikai.
A amerikai embernek kell az az érzés, hogy „sejtettem”, „ugye megmondtam”, és számára az a jó film, amiről úgy jön ki, hogy megint okosnak érezheti magát. Az európaiak inkább szeretnek meglepődni a végén.
Ezért olyan sikeresek amerikában az egymás kópiáiként készülő szuperhős filmek, meg az akciósorozatok is.
Ezt a bejáratott szituációt tette a rendező egy keleteurópai iskolába, és kitűnően működött.
8:
Attila! Vedd észre, ez a téma egy egészen más kategória. Itt váltanod kellene. 😀
–
9:
Hát igen, utólag mindenki előre tudta a végét. Erősen kétlem, mert egyáltalán nem életszerű, hogy 10 éves kislányok sztrájkot szerveznek.
Tibor bá’:
> egyáltalán nem életszerű, hogy 10 éves kislányok sztrájkot szerveznek
Ez a szokásos, klasszikus félreértése (vagy inkább meg nem értése) a mai 10-12 éves fiataloknak. Rájuk egyébként már azt sem igazán érdemes mondani, hogy gyerekek – pont ebben a korban lépnek ki ebből, hogy jöjjön a „miénk az egész világ” kamaszlázadása.
A film éppen ettől telitalálat, mert egy egészséges lelkű, nem torzított igazságérzettel és kellő magabiztossággal rendelkező fiatal ezt bőven meg tudja csinálni. Sőt, még többet is! Amiért ezt sokan nem tartják hitelesnek, annak az az egyszerű oka, hogy rossz a viszonyítás. Azt nyilván nem tudhatom, hogy régen hogy ment ez, de manapság az ilyen lelkű fiatal egyáltalán nem szokványos, inkább ritka kivétel sajnos. Viszont ahol előfordul, ott akkora a kontraszt, mintha kb. más fajba tartoznának (és igen, állami rendszerben tényleg kevés esély van arra, hogy valaki ilyen tiszta maradjon, de vannak remek alapítványi hátterű magániskolák is, pl. a jobb Waldorf közösségekben).
10:
Ez bizony telitalálatos meglátás!
„Régi megfigyelésem, hogy Magyarország akkor teljesít, amikor nyomor borul rá.”
Van benne valami, teher alatt nő a pálma, a hagyma is akkor nő nagyra ha eltapossák stb.
Szóval innen nézve a ketyegő órát (30 másodperccel éjfél előtt) , egyre nőnek az esélyeink a kényszer (dopping!) hatásosságát illetően. Az extra adrenalin csodákra is képes.
Egyébként meg azért az is egy kis finom üzenete a filmnek, hogy a felnőttek hazugságokból berendezett világát „együtt” sok kis emberke is el tudja intézni 🙂 és ezt ugyan könnyen lehet kisded álmodozásnak nyilvánítani – de azért bármikor lehet belőle rémálom… (a net korában)
12:
(mint mindenki) voltam 10 éves gyerek. Majd 30 évvel később volt 10 éves fiam, majd újabb 30 évvel később (vagyis napjainkban) volt 10 éves unokám. Sok vonatkozásban vannak különbségek, de sztrájk szervezésben nincsen. 60 éve is, 30 éve is, és ma is lesz egy stréber (legfeljebb nem így hívják), aki minden ilyen kezdeményezést beköpne. Persze hinni mesékben ma is szabad.
Azoknak akik még nem látták, 2 rövidfilmet ajánlanék.
Az egyik az Előbb utóbb.
http://film.indavideo.hu/video/f_elbb-utbb
Véleményem szerint a rosszabb közlét világjelenség. Meg kell érteni, hogy a fosszilis energia, nyersanyagok erősen fogynak. A lakosság száma azonban emelkedik. Az egy főre eső átlagérték, így csökken. Nőni akkor fog, ha az egyedszám esetleg csökken.
A másik az Árnyékgyűjtő.
Keressétek, bizonyos oldalakon fent volt, de éppen most amikor a linket keresem, már lekapcsolták a szervert …
A művészetnek bár a valódi világ és a valódi élet mozaikjaiból építkezik
nem legfőbb célja ezek…. sok fotográfiára jellemző objektív ábrázolása.
Kölölni óhajt valamit a közönségével, ami ellenállhatatlanul megszólítja a lelkeket az emberek érzelmeit és gondolatait és célba érkezik.
Valami szépet, valami tragikusat, valami borzalmasat, valami bíztatót valami lelkesítőt,valami igazat, ami fontos.
Hogy minél többen lássanak, ne csak a szemükkel.
Még azt is bevállalom, hogy a szociális érzéketlenség, esetleg a teljesítményorientáltság hamis vádja ér, de nekem az jön le ebből a filmből, hogy valószínűleg abban az iskolában az igazgató elveinek megfelelően képességektől függetlenül MINDENKI részt vehetett matematika-, fizika-, kémia-, magyar- és sportversenyeken is, a film készítői pedig azt akarják lenyomni a torkomon, hogy ez így helyes. Az én gyomrom ezt nem veszi be…
20. proton
Azt hiszem mindenki előtt világos, hogy a film a hollywoodi értékrend szerint kapta az Oszkárt.
Azzal együtt hogy általában itt Európában kritikusak vagyunk a hollywoodi értékrendszert illetően azért lehet örülni a film sikerének.
Persze lehet és kell is vitázni a „fűnyíró” elv alkalmazásán minden téren, vagy hogy csak bizonyos esetekben hasznos, az messzire vezethet. Dobjuk le a gyengéket a Tajgetoszról, vagy adjunk a portásnak is esélyt a gyárigazgatásra?
A film erre a kérdésre nem válaszol, mert nem tudjuk, hogy végül megnyerték-e a versenyt.
Az amerikaiak megtalálták benne a maguk verzióját, és azt dijjazták.
Mi meg örülünk neki.
Nem tudom miért érzem úgy, de mintha az alapötletet már megfilmesítették volna. Persze nem baj.
21. Attila (PV)
„Dobjuk le a gyengéket a Tajgetoszról, vagy adjunk a portásnak is esélyt a gyárigazgatásra?”
Én egyiket sem tenném, ez két véglet és én szeretem az egyensúlyt és a középutat. Az lenne a jó, ha mindenki elfogadná az őt megillető helyet a társadalomban, kordában tartaná az igényeit és a képességeihez igazítaná a vágyait. A gyengék elégedjenek meg az alappal és a versenyzés jogát hagyják meg az erőseknek, a kiválóknak.
23: Már bocs, de mért ne versenyezhetne bárki? Akinek nem megy, az majd le fog maradni. Ha egyértelműen rosszabb az élmezőnynél, kudarcélmények érik, és abba fogja hagyni.
21. Atilla
A hollywoodi értékrendszerről annyit, hogy ez a film is díjat nyert: „The White Helmets”, a közönség hatalmas ovációjával. Ennek a Trumpra kényes társaságnak semmi kifogása sem volt a film ellen. Így csinálják Hollywoodban a történelmet. A CIA gyalázatos fizetett terroristáit így állítják az amerikaiak elé az emberiség megmentőiként, hősökként, miközben a valójában beteg palesztin kisfiú torkát vágták el szemrebbenés nélkül, mintha csak egy csirke lett volna és még a lebukástól sem tartottak, feltették a YouTube-ra.
A valóságról ezzel a mocskos filmmel kapcsolatban itt lehet olvasni:
http://www.syrianews.cc/hollywood-5th-column-awards-oscar-cia-death-squads-syria/
23. proton
A helyzet az, hogy általában nem középen van az egyensúly, és, hogy hol… hát erről vitatkozunk nap mint nap, mert kultúrától, vallástól, érdekektől, anyagi helyzettől, bőrszíntől és kedvenc fociscsapattól is függ.
Mondjuk, szerintem maga a verseny sem annyira fontos.
Ha elkezdjük magunkat, egymást, bizonyos, önkényes szempontok szerint sorrendbe rakni, akkor szerintem feleslegesen növeljük a feszültséget. Megint lehet filozofálni, hogy egy győztes öröme megéri-e az összes többi vesztes csalódottságát?
24. Ábel
Egyéniben versenyezhet nyugodtan, de ha egy csapat teljesítményét húzza le valaki a gyengébb teljesítményével, azt előbb-utóbb kiteszik a csapatból. Ha az „örömzene” a lényeg, akkor persze énekeljen mindenki teli torokból, ha az eredmény számít, akkor bizony szelekció
26. Attila (PV)
Most már nekem sem annyira fontos a verseny, mert elértem egy egyensúlyi helyzetet, amivel mondjuk úgy ki vagyok békülve, de fiatal koromban fontos volt. Aki azt állítja, hogy sohasem volt számára fontos a verseny, az szerintem még önmagával szemben sem őszinte.
A versenynek nem az a lényege, hogy a győztes örüljön, hanem hogy kialakuljon egy élvonal, amelynek tagjai örömüket lelik abban, hogy napról napra olyasmiben fejlesztik magukat, amiben igazán tehetségesek. Régen a versenyekre csak azok jelentkeztek (és/vagy azokat küldték), akik az adott területen az átlag elvárásokat minimum 100 százalékban teljesítették. Amióta betört ide az amerikai mentalitás, azóta a gyerekek is, meg a szülők is meg vannak győződve arról, hogy a gyerek bármilyen téren bármit elérhet, csak megfelelő felkészítést és lehetőséget kell kapnia erre.
27. hargi
Egyetértek.
Megnéztem a filmet, szerintem nagyon jó volt a forgatókönyv és csodásak a gyerekek. Egyedül az ötlet volt életidegen, mert ez sohasem történhet meg 10 év körüli gyerekek és a tanáruk közt. Eszükbe sem jutna. Bár ennek a filmnek a megtekintése után, brahiból talán megtennék. Azonkívül, ahogy a kisiskolás időmre visszaemlékezem, az énekkarba nem válogatnak be olyanokat, akiknek nincs hangja, sőt még a gyerekeknek is van annyi önismeretük, hogy nem is jelentkeznének. Nem ismerem a mostani viszonyokat, csak reménykedem, hogy ennyire csak nem hülyült el a pedagógia.
Mivel ti csak fősodratú sajtót olvastok, ezért említem meg a „Fehérsisakok” című amerikai áldokumentum fílmet, mert biztos nem hallotok róla. Ha érdekel benneteket, hogy miért lehet Oscar-díjat nyerni Hollywoodban, akkor kattintsatok ide:
„Magyar öröm és szír bánat az idei Oscaron”
http://idokjelei.hu/2017/03/magyar-orom-es-szir-banat-az-idei-oscaron/
OFF is, meg nem is.
Andy G. Vajna kérésére…:
„ha a gyerek szülei nem tudnak megegyezni abban, hogy a gyerek szerepeljen-e a filmben vagy sem, akkor a gyámhivatal pótolja a hiányzó szülői hozzájárulást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyerek szerepelhet a filmben, ha az egyik szülő úgy dönt és ezt a gyámhivatal támogatja.”
http://index.hu/belfold/2017/03/08/andy_vajna_kivansaga_miatt_modositananak_egy_gyamhivatali_eljarast/
Ez annyira durva, és annyira túlmegy minden határon, nyílt állami beavatkozás a családok életébe.
Büdösbogár KDNP ilyenkor hol vagytok?
ON
30: Egy normális, együtt élő család meg tud egyezni arról, hogy akarják-e, hogy a gyerek egy adott filmben szerepeljen. De ma már a családok többsége szét van tépve, csonka, szülők haragban, stb. Ha az egyik szülő elérhetetlen, vagy csakazért sem működik együtt, nehogy az legyen, amit a másik akar, szerintem nem baj, hogy van mód arra, hogy a gyerek szerepeljen.
31: „a családok többsége szét van tépve”
Ott viszont valamelyik szülő megkapja teljes hatáskörrel a gyerekek felügyeleti jogát.
Nálunk viszont konkrét eset volt, az asszony vinni akarta a gyereket, én meg elleneztem. Nem tetszene, ha ilyen esetben a gyámhivatal döntene…