(2790) Gyorsabban

Tibor bá’ online

 

Dédapáink világa egyszerű volt és kiszámítható. Amit megtanultak inas korukban, azt életük végéig használni tudták, mert sem az igények, sem a munkaeszközök nem változtak. A szorgos mindennapok mellett a gondtalan kedvtelésre is akadt idő. Mindig mindent a maga idejében. De ez már a távoli múlt. Még a pártállam alatt is az a mondás járta, hogy „a nyugdíjba belefér”, ami lefordítva mai nyelvre azt jelentette, hogy „nem hajt a tatár”, de nem csak errefelé, hiszen a „take it easy”-t nem mi találtuk ki. Aztán nagyot fordult a világ, amire kitűnően mutatott rá Hartmut Rosa német szociológus, a Jénai Egyetem professzora a könyvében „Beschleunigung und Entfremdung” címen, azaz „Gyorsulás és elidegenedés”. Szerinte, a modernkor magja a gyorsulás, következésképpen a jelen idő kulcskoncepciója.

A gyorsulás természetesen sokfelé érzékelhető: a gyártásban, a társadalmi változásokban, a mindennapi életben…

~at536

Annak ellenére, hogy a modern élet számtalan eszközt hozott el, amelyek mind a kényelmet szolgálják, azaz felszabadít a „robot” alól, az emberek úgy érzik, hogy egyre kevesebb idejük marad saját maguk számára, bármit is értsenek ez alatt. Ebből fakad az állandó „rohanás”. De mi ennek az oka? Fogalmazzunk úgy, az élet adta lehetőségek végtelen sorából a lehető legtöbbet akarjuk markolni. De minek? Nos, belénk sugallták, hogy minél teljesebb életet kell élnünk, ami alatt értendő (például) minden újdonság maradéktalan megszerzése, elsajátítása, kipróbálása. Ezért aztán bármilyen „gyorsakká” válunk, a megszerezhető dolgok egyre kisebb hányadát tudjuk csak befogni magunknak. Következmény? Egyre több ember szenved depresszióban és válik „kiégetté”.

A globális társadalmi változás eredménye a folyamatos elidegenedés, mint a gyorsulás közvetlen következménye. Ez magával hozza az értékek, életstílus, és emberi kapcsolatok megváltozását. Ezeket valamennyien érezhetitek, legfeljebb nem tudtátok magatoknak konkrétan megfogalmazni.

Mindez a társadalmon belül komoly konfliktusokat eredményez, egyszerűen azért, mert egyesek már nem képesek megérteni az egyre bonyolultabb világot, ami oda hat, hogy az emberek menekülnek a múltba (azok a boldog idők). Divattá vált a retró.

A folyamat úgy tűnik, hogy megállíthatatlan, lelassíthatatlan. Csupán néhány, kapcsolódó kérdést hagy nyitva, végül hová fogunk megérkezni, és ez mikorra várható?

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

13 gondolat erről: „(2790) Gyorsabban

  1. Én egy nem szeretett ember vagyok itt, pedig mindig szeretettel kopogtatok az ajtón…
    Nos!
    Az én Apám volta talán az országban az utolsó, vérbeli parasztkovács.
    2015. február 15-én hunyt el a kiskunhalasi kórház kardiológiai osztályán úgy, hogy minden bizonnyal agyi érkatasztrófa érte – a koronária őrzőbe dugták be, 10 napig semmit nem tettek a gyógyulása érdekében. Halála előtt délután látogattam meg – az alatt az egy óra alatt értelmi képességei birtokában gyakorlatilag elbúcsúztunk egymástól. Soha nem szeretett ő sem, mint ahogy Tibor bá’ se, mert megtagadtam a törvényét: kovácsinast akart belőlem faragni.
    Nem ez a lényeg itt, a fenti írásra fog rímelni, amit kifejtek.
    Ő úgy sietett az életben, hogy folyton helyben maradt! Soha nem tudták bekényszeríteni a tsz-ekbe, sem a helyi olajvállalati struktúrába, pedig szakmai tudására, műhely fölszerelésére sokan szemet vetettek.
    Évekig ő patkolta a bugaci csikósok lovait, sőt a valamikori londoni fogathajtó vb.-n Abonyi Imre által hajtott fogat négy gyönyörű almásderes lovát is ő patkolta – csattogtak a patkók London utcáin, büszkén néztük a híradót és hallgattuk a paták zenéjét…
    Mindig meg tudott újulni:
    – hagyományos kovácsként kezdte, az alapszerszámai mindig megvoltak és minden nap használta őket;
    – olajat találtak Szank homokja alatt – a környező tanyák parasztjai, már akik megúszták a kolhozosítást, ipari munkásokká váltak – rögtön lecsappant a megrendelés a műhelyben (boldog-boldogtalan tudott egyszer csak hegeszteni, fúrni, stb. otthon);
    – először karbidos hegesztőt, majd villanyhegesztőt állított be és tanult meg velük bánni (az első dinamót a kiskunmajsai oroszoktól vette pálinkáért, amit azok egy harckocsiból szereltek ki – Bugacra jártak gyakorlatozni és a mi házunk előtt pihentek meg, mert volt ott egy artézi kút – Apámnak meg törkölypálinkája);
    – aztán egy 1920-as években gyártott 4,00 m-es hatalmas esztergagépet állított be;
    – nem volt elég, vékonyodott a zsír a kenyerünkön – kitalálta, megcsinálta: terménydarálót állított be; egy ciklonra kötött két darálót – 24 és 16 kalapácsosat; mázsálót a padozatba süllyesztette;
    – vámot szedtünk a darából, amin disznót hizlaltunk – de sok állatot kitoltam kutricában az átvevő helyre – aminek a karámját szintén ő meg én csináltuk (!);
    – hizlalni csak úgy volt érdemes, ha fiaztattunk is – malacóvós ólat csinált, hogy az anyakoca ne nyomja agyon a rózsaszín malackáit, amikor a tejelválasztós ösztöntől oldalra dőlt – a malacok egy cső mögé sodródtak a sarokban, ahol biztonságban voltak;
    – volt három tőke otelló szőlője a kukoricagóré mellett – erre hivatkozott, amikor a fináncok érdeklődtek: mennyi bora termett; hát általában 10-20 hl bort tettünk el minden ősszel; hajnalokig préseltünk, a kukorica alá hordókat rejtettünk (este 60 q csöveskukoricát ledobáltunk a góréból, két hatalmas hordót felgurítottunk, majd hajnalig megtöltöttük őket és aztán vissza a kukoricával); a többi bort a pincében lévő hordókba töltöttük;
    – a törkölyt kádakba szétmorzsoltuk, amikor megteltek élesztőt, cukrot, vizet szenteltünk rá, letakartuk szőlőlevelekkel, majd földdel lefojtottuk; 60-80 l erős pálinkát főztünk, amikor az ideje eljött – 20 literes műanyag kannákban az udvaron lévő rejtekhelyekbe süllyesztettük őket – jöttek a fináncok, szurkálták az udvart, de soha nem találták el azokat a pontokat (most keresgéljük mi is öcsémmel, egyet már megtaláltunk);
    – a műhely mellett volt/van a nyárikonyha – ez volt a bögrecsárda; amíg melegedett a vas, a parasztok bekopogtak borért, pálinkáért – én már kis kamaszként megtanultam pl. a pálinkahígítás kapcsán a V/V% számítást (68 fokról 52-re szelídítve azt a gyilkos italt), no meg a pénzzel való bánást is, hisz vissza kellett adni a zöld tízesből, a kék húszasból – és el kellett számolnom este a bevétellel);
    – 150-200 postagalambunk volt – vasárnap a nagymisén ministráltam 8 éven át; előtte össze kellett szednem a vágásra érett kisgalambokat a padláson – mire hazaértem, Anyám már elkészült a galamblevessel, a rántott galambbal;

    Gimnáziumba jártam, de vezekelnem kellett e bűnömért – minden délután órákat dolgoztam Apám mellett a műhelyben. Én trágyáztam a disznók alól és amikor tehettem, Anyám helyett daráltam (mindenféle szemesterményt, kévébe kötött szárított lucernát, csöveskukoricát).

    Kitűnő tanuló voltam annak ellenére, hogy a műhelyben kellett tanulnom.

    megedződtem és konok jövőképet érleltem: ki akartam törni onnan, de úgy, hogy magasabb szintű értéket tudjak felmutatni az Apámnak: én is megállom a helyem és nem is akárhogy! Építészmérnök lettem és amellett teljes jogkörű statikustervező. Nem régen kaptam meghívást a Paksi Atomerőmű bővítési terveiben való közreműködésre – nyugi, a reaktorházat nem én statikázom…

    Az Apám egy napot sem volt szolgája senkinek.

    Én ezt nem tudtam kikerülni, de már sok-sok nagyurat túléltem és 20 éve önálló tervező vagyok…

    Isten áldjon Benneteket!

    Csorbatibi – Statikus

  2. 1 Statikus
    Ne légy kishitű, a hozzászólásaiddal én sem mindig értettem egyet, viszont a verseidben van szikra, és aktualitás is.
    Igaz, most nagyon megleptél, a verseid alapján mindenre számítottam volna, csak arra nem, hogy műszaki ember vagy.
    De biztos jól megcsócsált ez a rohanó világ, mert beszálltál a kihívásaiba édesapáddal együtt, és tőle különböző módon is…

  3. 1: Ez volt az igazi élet, amit édesapád élt. Persze a ti generációtok ki akart ebből törni. Levetettétek, mint egy koszos ruhát. Közülünk néhányan mennének vissza, de már nincs hova…

    Ez az az embertípus, ami a neolitikum óta a társadalom gerincét adja, akik mindent túléltek… Ha a közeledő geddonnak lesznek túlélői, azok ilyesféle emberek lesznek.

  4. Van, ami meg lassul egyesek szerint:

    Az árapályerőmű az összes elképzelhető erőmű közül a legveszélyesebb és legkártékonyabb, mert hatására lassul a Föld tengely körüli forgása, ráadásul a Hold Földtől való távolodása is felgyorsul. Ezért hosszabbak lesznek a napok – ez felborítja az élőlények belső biológiai óráját -, módosítani kell a naptárunkat, hiszen az év egyre kevesebb napból fog állni, és a holdhónap is hosszabbodni fog. A hosszabb nappalok miatt nőni fog a nappali max. hőmérséklet és csökkenni fog az éjszakai min. hőmérséklet, vagyis szélsőségesebb lesz az időjárásunk. Összességében tehát az árapályerőmű az egész bolygónkat veszélyezteti és teszi lakhatatlanná.

    Ezért öntudatos zöld környeztvédő – sőt Föld-védő!!! – a leghatározottabban elutasítja az árapályerőműveket.

    Innen egy komment:

    https://ajovoenergiaja.blog.hu/2019/03/25/tiszta_de_azert_nem_egyszeru_az_arapalyeromu

    Szerintem ez nettó hülyeség. Ezek szerint a nagy esők is lassítják a földet. Na ja, én meg elhiszem.

  5. Re:
    Mielőtt belelovalod magadat ebbe, ki kellene számolni, hogy valóban mekkora csillagászati változással járna, mert szerintem nem sokkal. Hovatovább garantáltan nagyobb változást okoz a tél, mint a pár csenevész ár-apály erőmű…
    Miért?
    Azért mert a lomb télen a földön van, és nyáron a fán. 😉
    Hány millió tonna biomassza liftezik több 10 métert így évente?
    Irónia ON: Vágjuk ki a lombhullató fákat, mert megváltoztatják a Föld forgási ciklusát!!
    Ironia OFF
    Ne vedd magadra, csak viccelek… 🙂

  6. 4. Titok.
    Már megbocsáss a „kötekedésért”, de áruld már el honnan szedted
    ezt a szerintem sületlenséget. Dagály esetén a nagytömegű víznek
    teljesen mindegy, hogy útjában 100 – 150 méterenként egy egy
    turbinalapátot meg kell mozdítania. PÉLDÁUL = Gondolod, hogy a
    Golf áramlat meg fog álni, vagy elterelődik, ha a vonalában 500 vagy
    1000 méterenkéntegy egy tebgerfenékhez rrögzített turbinát
    helyeznek el ??? Inkább hagyatkozz a logikára, mint a Fb-on
    olvasható sok hülyeségre. Megnyitottam az ajánlott linket,
    szerintem nem véletlen, hogy titokban maradt a cikk szerzője.

  7. Titok
    A hozzászólónak teljesen igaza van, már ami a fizikai hatást illeti, a föld forgása valóban lassul az árapály érőművek hatására.
    Én is szoktam erre hivatkozni, mikor az árapály erőműveket ingyen energiának titulálták, hogy ez sem ingyen van, hanem a föld-hold forgó-keringő rendszer mozgási energiáit csapolja meg.
    Az más kérdés, hogy ennek mértéke a természetes folyamatokhoz képest olyan csekély, hogy hatása kimutathatatlan.
    Az árapály hatás az erőművek nélkül is kifejti ezt a hatást addig, míg a föld-hold rendszer is fel nem veszi a forgó kézisúlyzó felállást, vagyis úgy keringenek, hogy már nem csak a hold néz a földre mindig ugyanazon oldalával, hanem a föld is a holdra.
    De ettől nekünk nem kell félni, évmilliárdok kellenek, hogy a napok hossza pár órával növekedjen.
    A dagályhullám, ami végigsöpör a földön óriási energiákat szabadít fel parti erózió, illetve örvénylések formájában, ami a vízben hővé alakul, és kisugárzódik.
    Ha ezt egy kicsit megnöveljük az erőművekkel, az jelentéktelen növekedés az összes energiaveszteséghez képest, amit a föld elszenved.
    Dajtás
    Azért ez a lombhullás dolog nem ugyanaz, itt nincs energiaveszteség, mert lombhulláskor a föld visszagyorsul az eredeti sebességre, majd lombosodáskor megint lelassul.
    Ez csak olyan, mint mikor a forgó korcsolyázó széttárja meg behúzza a kezeit. És persze a mértéke ugyancsak jelentéktelen…

  8. Re:7
    Én ezt nagyon jól tudom, de az irónia pont erről szólt, hogy a fák is befolyásolják a forgási ciklust. Hozzáteszem a földön aerob módon bomlik a lomb, így nem tiszta az anyag körforgása, ami a hipotetikus problémát csak tovább bonyolítja… ?
    Valahol olvastam, hogy műszeresen mérhető a hatás, mikrosecundum tartományban, de erre nem mernek mérget venni.

  9. Gyorsuló élet meg elidegenedés…
    Nem kell ide mély filozófia. Amikor még a fél falu együtt vágta a rendet, a marokszedő lányok meg nem maroktelefont markolásztak, akkor pont akkora volt a tempó amennyit az első kaszás diktált. Emberközeli. A falu körüli földeken ma 3 traktoros ül a számítógép vezérelt klímás fülkében – többszáz ember meg buszozik valamelyik multi futószalagjához.
    Összefogás helyett konkurencia. Homo homini lupus. A 90-es választások után, utolsó szocrendszerbeli munkahelyemen a párttitkárból lett ügyvezető közölte: holnaptól annyiért dolgoztok amennyit én mondok, akinek nem tetszik tovább lehet állni. Ti akartátok ezt a rendszert…

  10. 4: Ez egy FACEPALM kategóriás hülyeség…
    Gondolj bele, mekkora víztömeg mozog az óceánokban, és hogy 1-1 erőmű ebből mekkora résznek a mozgását befolyásolhatja…

    A hurrikánokat se lehet szélerőművekkel megállítani…

    (Mellesleg épp az árapály hatás, a dagályhullám mozgása lassítja a Föld forgását, ha a víz mozgását képesek lennénk jelentősen akadályozni, akkor ezt a lassító hatást pont csökkentenénk.)

  11. 4: Ha idézel, különösen, ha kirívó ostobaságot, érdemes idézőjelbe tenni, különben mindenki azt fogja gondolni, hogy te vagy a hülye.

  12. 11 – Lebá:
    Az én álláspontom szerint, aki hülyeséget belinkel, vagy idéz az önmaga is hülye. Egy épkézláb (tanult) embernek meg kell tudni állapítani, mi van a plauzibilitáson belül illetve kívül.

  13. 10 Avatar
    Ott a pont, fején találtad a szöget!
    Teljesen jogos, becsapós a dolog, engem is megtévesztett.
    Mert ingyen energia nincsen, tehát az árapály erőmű által termelt energia forrása nem lehet más, mint a föld forgási energiájának csökkenése, de ha nem lenne ott ez az erőmű, akkor az akadálytalanul végigsöprő dagályhullám még nagyobb energiafelszabaduláshoz vezetne, csak nem a turbinalapátokon, hanem az érintett tengerrészen eloszolva, tehát még jobban lassította volna a földet.
    Ha a világtengereket sűrűn behálóznánk gátakkal, akkor nem is tudna dagályhullám képződni a vízen, és így ez nem is hatna a föld forgására…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük