VM-288 Nyár

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~q102A TV riporter odadugja a mikrofont egy fejkendős néninek, aki remegő hangon elnyöszörgi, hát lelkem én már megértem 75 kemény esztendőt, de ilyen esőt még én se láttam. Hmmm, mit érünk mi nézők ezzel az állítással? Nem sokat. Az ember általában nem, vagy rosszul emlékszik erre meg arra, ráadásul csökönyösen ragaszkodik hozzá. Az igazság az, hogy mostanában naponta többször is megnézem a hőmérőt, kint is, bent is, aztán mondok valami markánsat, hogy Évának legyen min gondolkozni. Viszont gyerek- és ifjúkoromban azt se tudtam merre van a hőmérő a szobában. Arra emlékszem, hogy április negyedikén fehér ingben kellett (volna) felvonulni, de olyan hideg volt, hogy az anyám egy pulóvert vetetett fel velem az ing alá. Felvonulás után hárman elmentünk kirándulni a budai hegyekbe, ahol eleredt a hó. Hármunk közül az egyik lány volt, akinél volt egy esernyő, ami alá mind a hárman bebújtunk. Ez 1950 lehetett. Következő évben, húsvét vasárnap arra ébredtünk, hogy az éjszaka a kertben 20 centis hó esett. Ezek konkrétumok, amire nem lehet rosszul emlékezni, és vonjátok le belőle a következtetést.

Arra a világosan emlékszem, hogy augusztus 20 után villámgyorsan bágyadtabb lett a Nap, de azért vidáman sütött, és ez minden évben így volt. Az iskolai évkezdés még nyitott ablakok mellett történt, és fájt a szívünk, hogy be kell ülni a padokba, de két héten belül a hidegre váltott  időjárás miatt fel kellett venni a pulóvert a kabát alá. Októberben pedig minden nap esett az eső, nem sok, de esett.

Igen, volt kánikula is, talán nem olyan forró, mint mostanában, és nem tartott két hétig, és nem volt egy évben öt hullám, de volt. A csapból folyt hideg vízbe cukrot és citrompótlót tettünk, azzal hűsítettük magunkat, ha jobb ötletünk nem támadt.

Most viszont már több mint egy hét telt el Szent István óta, de ez a Napot egyáltalán nem idegesíti, süt mint egy félőrült, és ez nem az én szubjektív véleményem, mert már megint 32 fok van kint árnyékban, és nagyon úgy tűnik, hogy a 30 feletti maximum át fog csúszni szeptember elejére. Persze, mindig volt egy kis kánikula, de szeptemberben soha.

A negyvenes évek végén Félegyházán volt a kertünkben egy fügebokor. Minden télen elfagyott, tavasszal tőről kihajtott, és persze a fügék sose értek be. Húsz évvel később találkoztam fügecserjékkel Szigligeten, és volt rajta érett füge. A hetvenes évek elején hoztam Szigligetről füge suhángot és elültettem Borosjenőn. Megeredt, és ősz végén bebugyoláltam learatott kukorica szárakkal. Tavasszal kihajtott és a nyár végére beérett rajta néhány füge. Ősszel nem tudtam beborítani, mert a nyár folyamán hatalmasra nőtt. Lesz, ami lesz. Lett! Elfagyott, de (ahogy Félegyházán) tőről kihajtott. Megint betakartam, és így tovább. Aztán a nyolcvanas években egyik télen nem fagyott el a  nem betakart füge. Következő nyáron óriási termés volt. Ettől kezdve 2-3 évente egyszer fagyott el. 2000 óta már sose fagy el.

A fügén ősszel apró, borsónyi füge kezdemények jelennek meg. Ezek következő tavasszal (ha nem fagy el) gyors növekedésnek indulnak, és augusztusra beérnek, de ezzel egy időben újabb fügécskék keletkeznek, amik megnőnek őszre, de nem érnek be. Néhány éve már a második termés is beérik. Az idén már Július 25-én volt érett első termés, és már elkezdtek érni a második termés szemei. Szeptemberben meglesz a második szüret. Ennyit a globális felmelegedésről, ami egyesek szerint megrendelt propaganda.

___________________________________________________
___________________________________________________
_________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

37 gondolat erről: „VM-288 Nyár

  1. Átlagember meggyőzésére tökéletes ez a cikk. Egy hardcore felmelegedés tagadó tudós esszét írna ezen tények megmagyarázására 🙂 Hogy tudni illik, az nem úgy van, mert….

  2. 1.

    Olyanok, mint az Erik a viking című filmben az atlantisziak, akik végig azt hangoztatják, hogy “Nem süllyedünk!”. 🙂

  3. Ez a poszt is (mint a múlt heti is) nem igazán a VM kategóriába tartozik, hanem simán elmenne a ‘Klima (89)’ kategóriában, mivel tulajdonképpen a globális felmelegedésről szól a “füge bokor” és egyéb más példák (április 4. , szeptemberi tanévkezdés, stb.) felsorolásával.
    De a lényege, ahogy írtam, az 50-60 évvel ezelőtti és a mostani időjárás (hőmérséklet) közti különbség leírása. Az, hogy most sokkal melegebb van, mint 50-60 éve volt. 😛

  4. 4: várd csak meg az atlantiszi Mszilárdot…
    A metán depletálja a hidroxylokat, amik az ózon- regenerálódást segítenék.
    Ezért éget ennyire keményen- az UV baromi erős

  5. 5. Ouse M.D.

    I don’t know, what you want to tell me.
    Magyarán, nem igazán értem a hozzászólásodat az enyémhez. 😛
    A másik meg, hogy nem igazán tudom értelmezni az utolsó mondatodat:
    “Ezért éget ennyire keményen- az UV baromi erős”, bár lehet, hogy bennem van a hiba.
    De amit a 4.-ben írtam, a poszt “átmehet” klíma posztba (bár nem biztos, hogy “átmegy” 😮 ).

  6. 6:
    Nincs olyan nap, hogy az INDEX-ben ne találnék legalább egy melléütést, vagy szót kétszer leírva. Pedig ott több tucat újságíró van. Néha itt is találni pontatlanságot, de azért meg lehet érteni, mit akar a hozzászóló. Ezt a mondatot:

    Ezért éget ennyire keményen- az UV baromi erős. Így kell érteni.
    Ezért éget ennyire keményen a baromi erős UV.

    Ehhez persze tudni kell, hogy a napsugárzásban jelenlévő UV-B (280-315 nm-es hullámhosszon) vagyis az Ultra Viola sugárzás B tartománya igen káros az emberi bőrre. Szerencsére ezt a légkör felső rétegeiben lévő ÓZON (O3) szűri. Az emberiség az ózon réteget károsította elsősorban a Freon gázokkal. Az ózon regenerálását elősegítik a hidroxilok, amit viszont a metán legyengít. Konklúzió: A metán felszabadulásával bebiztosítjuk, hogy soha a büdös életben már nem lehet napozni. — De kedves Marica, ezt itt kb. illik tudni, és aki nem, annak illik utánanézni.
    u.i.. Mi különben “Ultra ibolyát” mondunk “Ultra viola” helyett, de ugye UV-t és nem UI-t használunk rövidítésnek.

  7. Így igaz, Tibor bá’.
    A “soha a büdös életben nem lehet napozni” pedig emberi időskálán értendő.

  8. 7. Tibor bá’
    Jó, de azért az se világos (inkább sötét 🙂 ) , hogy mi az a:
    “A metán depletálja a hidroxylokat..” 😮

    Most kezdjek el guglizni, hogy mit jelent 2 szó?? (ebből a metánt értem) 😛

    A napozással kapcsolatban: én április második felétől mostanáig napoztam, és fogok még remélem szeptember végéig napozni, ha olyan lesz az idő. Csak megfelelő időben kell napozni, strandolni, a szervezet ilyenkor halmozza fel a D vitamint, amire nagy szüksége van.
    Különben a sok vészjósló napozásellenes/UV-B sugárzással fenyegető szószólóknak ajánlom Szendi Gábor írásait ebben a témában, ill. a Napvényvitamin könyvét. 😛
    Tudom, hogy Szendi G. ezen az oldalon “ellenség”, meg nem tűrt személy, ha a nevét emlegetik, de azért, ha megengeded Tibor bá’, akkor az ő írásait is olvasom. 🙂

    Ja és Tibor bá’, engem ne oktass ki fizikából (I’m electric engineer 😛 )

  9. 1. Az átlagember saját bőrén érzi, és a gyakorlatban látja. A tudósok meg veszekedjenek pro- és kontra, ui. nekem hasonló élményeim vannak, és nem csak a fügével kapcsolatban.
    Ami nekem újdonság volt, az a szőlő.Kb. húsz éve egy házi építésű hintaágy fölé épített fémvázra futtattam csemegeszőlőt, amit ált. szeptember elején tudtunk enni, az elmúlt években meg egyre korábban.Ami az idén tűnt fel leginkább, hogy júliusban történt még egy virágzás, és az első virágzásból való augusztus közepi szüret után immár ez a második, szépen bogyósodó termés is be fog érni 🙂

  10. 9:
    So, you are an electric engineer? Ez esetben ezentúl az angol nyelvből foglak kioktatni. Ezt nem mondják “I don’t know, what you want to tell me.” helyette “What do you mean by that?”
    Szendi Gáborral nincs semmi bajom. Egyes mondanivalójával viszont van.

  11. 11:
    Ismered a megsüketült bolha esetét a lábait kitépegető “tudóssal”? Nos, most is ez áll fenn. Minél délebre mész, annál erősebb a napsugárzás és annál ritkább a bőrrák. Tehát a napsugár nem lehet oka a bőrráknak. — Szendi Gábor nem vette figyelembe, hogy a svédek fehér bőrűek, majdnem albínók. Az olaszok (és a többi dél-európai) viszont barna, erősen barna bőrű. Ez nem lehet oka a statisztikai jelenségnek? 😀

    Tudom, hogy sok-sok cikket lehetne linkelni, de kérlek, ne tedd. Nekem nincs bajom a női hozzászólókkal, csak akkor, ha azt hiszik csak ők tudják kezelni a google-t.

  12. a növény és erdészeti tanszék kutatói kijelentették, hogy európa erdőségei lassu és feltartózhatatlan pusztulásnak indultak.
    a kontinens elsivatagodását 2050-2060-ra saccolják.
    borzalmas.

  13. A napozás szerintem egésséges, bár a mai sugárzás mellett nem annyira mint régen.
    Viszont a hormonháztartásnak kell.
    A bőrrák szerintem a vitamin és tápanyaghiányos táplálkozás miatt alakul ki (Omega 3, stb…), mert a bőr is csak egy kb. 2 m3 szerv. És szarból nem lehet várat építani.

  14. 18:
    Szerinted? – Itt tények vannak, nem vélemények. 🙁

  15. 17:
    Ezek se hallottak még abrupt klímaváltozásról.
    2050 az + 5’C még a besz@ri IPCC szerint is.
    Az már Paleocén- Eocén Hőmaximum.
    Magyarul: kampec

  16. 5. Az UV-nak van melegítő hatása? Azt én is érzem, hogy nagyon éget, szinte fájdalmas kint állni a napon. De úgy tudom, hogy melegítő hatása inkább a nagyobb hullámhosszú sugaraknak van. Az is növekszik az ózonhiánytól, vagy a Nap is intenzívebben süt mostanában? Fák lombján is megfigyelhető, hogy a Napnak kitett helyeken a levelek elkezdenek száradni, míg beljebb semmi bajuk nincs. Én ezt annak tulajdonítom, hogy már a növények is egyre kevésbé tolerálják a túl erős fényt.

  17. Ez így van , már a növények sem bírják.Az UV az utóbbi 10 évben romlott ennyire.
    Vajon ez exponenciálisan fog romlani majd? PL. 5 év múlva ki sem lehet majd tényleg menni a napra?

  18. Éget a nap, UV-B, meg sanszosan már akár lehet UV-C is, aztán ha így vékonyítjuk tovább az ózonrétegünket a visszacsatolásokkal egyetemben jön a gamma sugárzás is…! Napozni nem kell félnetek, csak egyre inkább nem tanácsos…!
    De ebben Ouse nagyobb és naprakészebb szakértő bármelyikünknél klíma ügyekben.

  19. @5: Kedves Doktor Úr! Ha időd engedi elmagyarázhatnád részletesebben amit leírtál, mert a tapasztalás az u.a. hogy erősebbnek érződik a napsütés, de nem értem pontosan miért, hisz elhangzott az UV kontra infra sugárzás, szóval számomra ködös “picit”. Előre is köszönet!

  20. Ma vettem észre azt, hogy a kökény is megérett. Szép, nagy szemű, jó ízű. A madarak tudják ezt, mert már alig van már kökény a bokrokon. A körtém megsült a fán.

  21. A hozzászólásokhoz szeretnék hozzászólni:

    “Nyelvében él a nemzet!”

    “Akinek nem inge, ne vegye magára.”

  22. 26:
    Juj, de bátor vagy. – Miért nem azt írtad, “az anyád picsája!” Akinek nem inge ne vegye magára. Vagy, “itt mindenki hülye” tisztelet a kivételnek. 😀

  23. Az ózon réteget igen nagy mértékben károsították azok a kisérleti nukleáris robbantások, amelyek megatonna tartományban a stratoszférába hatoltak. Volt belőlük bőven. (Összesen 2056 volt, messze 500 megatonna hatóerővel.)
    @freon

  24. 29:
    Írd be a keresőbe, hogy “savas eső” Ráadásul a téma minimum 30 éves.

  25. 27:
    Hogy, miért nem?
    Mert nem szeretek “anyázni”.
    Azt meghagyom azoknak, akik kedvelik az ilyen kifejezéseket. Meg, minek is ?
    Jobb lesz tőle a hangulatunk?

    Egyébként, az a gyanúm, félreértettél Tibor bá’.
    A hozzászólások olvasása, a hemzsegő NYELVI hibák miatt, egyre fárasztóbb. Csupán erre akartam óvatosan rámutatni.
    Most, visszaolvasva a szövegemet, talán félreérthető. Mea culpa.

  26. 31:
    Kétféle olvasó van: 1) hozzászól, 2) nem szól hozzá. A hozzászólók is két csoportra oszthatók: 1) megfontoltak, 2) kapkodók (mert sok a mondanivalójuk). Ez utóbbi ejt viszonylag sok hibát. Én se szeretem, de megértem.

  27. Sziasztok!

    OFF (ha már szóba került a nyelv): Tibor bá’, miért él az a köztudatban, hogy ”a német a műszaki nyelv”?

    Szerintem legalább akkora tudásbázis létezik angol nyelven (eredetre értem, nem lefordított anyagokra), mint német nyelven. A repülőiparban is az angol a hivatalos nyelv.

  28. 33:
    Azért mert egy lediplomázott mérnök él utána még 50 évet. Az 1950-es években főleg német szakkönyvekkel találkoztam, mert azt értette a legtöbb tanult ember. Ezen kívül Európában minden ország a DIN szabványokhoz igazodott. Valamint az angol szakirodalom illogikus mértékegységeket használ(t). Gallon, font, láb, mérföld, BTU, font/hüvelyk-négyzet, stb.

  29. 33: Szerintem ez csak azokon a területeken volt érvényes, amelyek hagyományos német-osztrák érdekszférába tartoztak, főleg az Osztrák-Magyar monarchia utódállamaiban.
    Ez azért mára elég jelentősen megváltozott. A rendszerváltásig jellemző volt, hogy a műszaki értelmiségiek, akik beszéltek idegen nyelvet, az főleg német volt. Ebben még az is szerepet játszott, hogy ebben a térségben mindenütt van német kisebbség is. A rendszerváltásig sok iparágban szinte csak német cégek voltak képviselve, az én cégemnél is a vezetők mind tudtak németül.
    A rendszerváltás utáni műszaki generációváltásban nagy szerepe volt a nyelvváltásnak is, az ifjú műszakiak már mind angol tudással kerültek ki az egyetemekről, és a nyitott piacgazdaságban előnyhöz jutottak a régi, német irányultságú gárdával szemben.
    Ma már szerintem nem érvényes ez a német műszaki nyelv téma.

  30. 34: Igaz, ez nem is jutott eszembe, de megőrültem mindig az angol műszaki mértékegységektől, pedig minden angol nyelvű országban gyártott berendezéseken ezekben voltak megadva a paraméterek. Nem győztük átszámolgatni őket normális mértékegységekre, ahol otthon voltunk… 🙂

  31. “Persze, mindig volt egy kis kánikula, de szeptemberben soha.”
    Ugyanezt mondta tegnap anyósom is Tibor bá.. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük