(VM-259) A leghidegebb tél

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~q228Meteorológiai feljegyzések szerint, Magyarországon az 1939/40-es tél volt a leghidegebb. Ezt a száraz adatot meg tudom toldani egy kis visszaemlékezéssel.

1939 tavaszán apámat kirúgták a munkahelyéről, ezt követve nem tudta fizetni a lakbért, ezért kitettek minket a lakásból. Apámék lemenekültek Félegyházára, ahol sokkal olcsóbb volt az élet, engem pedig leadtak az anyai nagyanyámhoz Angyalföldre, hogy ne zavarjam őket a hányatott útkeresésben. Számomra ez minimális megrázkódtatást se jelentett, mert nagyanyámmal korábban már éltünk egy háztartásban, tehát mindennapi kapcsolatom volt vele.

Nagyanyám a kor ízlése szerint szép asszony volt, aki házasságon kívül szülte anyámat, de utána az egyik férjet a másik után fogyasztotta. Akkor éppen egy asztalos iparos volt a férje, akivel az angyalföldi házában lakott. A pasinak nem volt saját gyereke, így nyomban felvállalta a nagyapaságot, esténként az ágyba még mesélt is nekem.

Szüleim távolléte ideiglenesnek indult, de közben szeptember lett, nekem tehát el kellett kezdenem az iskolát, ami a mai Reitter Ferenc úton, egy nagy kőépület volt. A Jász utca és a Reitter Ferenc utca egymással párhuzamosan futnak. A kettő között, abban az időben, egyetlen épület se állt, egy hatalmas grund volt bozótokkal és gyomokkal, amik között az emberek kikoptatták az átjárást. Itt mentem én is minden nap az iskolába és onnan vissza. November végén nem csak az üzletek kirakataiban jelentek meg csoki mikulások, de az első hó is lehullott. Ezért aztán iskola után bőszen taposva a bokáig érő havat, negyedórákon át bámultam a mikulásokat, és azon gondolkodtam, ha ezeket a Mikulás hozza, akkor miért lehet pénzért megvenni?

Mikulás után az időjárás nagyon hidegre fordult. Iskolából hazafelé a lábam a cipőben teljesen átfázott, valószínűleg egy vékony nyári cipő lehetett. Nagyanyám férje egész nap fűtött egy nagy méretű vaskályhát, aminek állandóan nyitva volt az ajtaja, így a rács mögött látszott az izzó szén. Hazaérkezés után nagyanyám mondta, hogy üljek a kályha elé, vegyem le a cipőmet, és melegítsem fel a lábam. Én a teljesen jeges lábam egészen közel vittem a rácshoz, de nem éreztem semmit. Ezért hozzányomtam a nagy ujjamat. Ezt se éreztem, de a nagy ujjam füstölt és nagyon büdös volt. Közben állandóan azt hallottam, hogy nagyanyám ilyen hideg télre nem emlékszik, pedig Félegyházán is voltak kemény telek.

Másnap vasárnap volt, otthon maradtam és szörnyülködve hallottam, hogy az éjszaka valaki megfagyott az utcánkban. Állítólag hazafelé menet jött egy erős széllökés, ami elől beállt az egyik kapuba, ahol meg is fagyott, mert túl sokáig várt a szél csillapodására. Ezek utána lelkemre kötötték, hogy iskola után azonnal jöjjek haza szapora lépésekkel, mert látom, mi történhet. Ne is mondjam, úgy megrémültem, hogy szaladtam hazáig. Illetve szaladtam volna, de nagyon magas volt a hó. Inkább csak haza vánszorogtam.

Apámék január elsejétől béreltek egy 3 szobás lakást a VIII. kerületbe, vagyis nagyanyámékat január elején elhagytam. Az a szörnyű Angyalföldi hideg tehát decemberben volt. Vagyis akkoriban a tél november végén érkezett, és mindjárt az első hónapban kegyetlen tudott lenni.

Az új iskola csak három házzal volt messzebb, és kikövezett járdán kellett menni, ahonnan akkoriban hajnalban lesöpörték a havat. Ezzel nem volt probléma, de mással volt. Az iskolaudvart fellocsolták, ami egy szabványos eljárás volt, mert így lett belőle jégpálya. Tanítás után lehetett korcsolyázni, le is mentünk, de nagyon hamar be kellett menni az épületbe az iszonyatos hideg miatt. És itt álljunk meg egy pillanatra. A mai hideg és az akkor hideg nem ugyanaz. A mai emberek el vannak kényeztetve, mínusz 3-4 foknál már szörnyűködnek. Akkoriban a mínusz 20 fok nem volt ritkaság. A folyamatos 8-10 mínusz természetes megértésre talált, de nem csak 1939/40 telén.

Nagyon jól emlékszem, hogy 1949 januárjában – még a karácsonyi szünet alatt – Félegyházán reggel – 28°C volt. Apám azt mondta, hogy ha köpök, mire leér a földre már kemény lesz. Ezt viccnek szánta, de kipróbáltam. Reptében nem lett kemény, de ahogy földet ért, azonnal megfagyott. Arra is tisztán emlékszem, hogy 1953/54 telén mint katona, téli gyakorlatra voltunk kivezényelve. Akkor is – 28 °C volt. Ezt onnan tudom, hogy a fülünk majd lefagyott, illetve az egyik fiúnak ténylegesen lefagyott. Le akartuk hajtani az usanka fülvédőjét, de a tisztek nem engedték azon az alapon, hogy a szolgálati szabályzat szerint csak – 30 °C alatt van megengedve. Nem haltunk bele, viszont a TV nem mondta be a hírek alatt legalább háromszor, hogy megrázó képek következnek, miközben nem mutatnak semmit.

________________________________________________________
________________________________________________________
_________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

16 gondolat erről: „(VM-259) A leghidegebb tél

  1. Azt hiszem teljesen igazad van abban, amit közölni akarsz. Teljesen el vagyunk kényelmesedve, elszoktunk a keményebb időjárási eseményektől,(is). Télen nyavalygunk a -2 celsiusnál, nyáron a hőség elől klimatizált munkahelyen, otthonban, bevásárlóközpontokban keresünk menedéket. De mi történik ha mindez nem lesz? A földi pokol fog ránk szakadni. A civilizáció burkában olyanok vagyunk mint az a mai fiatal aki szüleinek pénzéből, azok otthonában lakva szinte 0.-Ft költséggel élvezi az életet, mondván hogy továbbtanul. Mikor a burok elszakad, következik a rideg valóság. Harc az életért. Hogy kinek fog eltűnni a genetikai állománya és kinek fog tovább öröklődni túlélő leszármazottjaiban, nem tudni. Az biztos hogy hamarosan jóval kevesebb ember lesz a Földön. A dínók jóval tovább bírták mint mi. Igaz hogy közöttük nem voltak oligarchák és nem bányásztak olajat. A földi paradicsomot elrohasztottuk. Következik a pokol.

  2. A gyerekeimet eddig alig tudtam elvinni szánkózni, mert vagy nem esik hó, vagy másnapra szinte teljesen el is olvad, és az elmúlt években szerintem nem is volt egyszer sem olyan irdatlan nagy havazás.

    Én a 80-as években voltam kisgyerek, és emlékszem, hogy rentgeteget szánkóztam hógolyóztam. Egyszer elmentünk egy rokon esküvőjére Nyíregyháza felé, és a Wartburg előtt lapátolni kellett a havat, mert a motorháztetőig ért, és így nem tudott haladni a járgány. Gyerekként ez óriási buli volt.
    Meg mi panelproliként megdöbbentünk, hogy mikor megérkeztünk, akkor kinyitottak nekünk egy lakatlan házat, amibe ugyan begyújtottak, de ott szerintem 10 foknál nem lehetett több nagyon, és közölték, hogy van dunyha az ágyon, jól megágyaztak, szóval nem fogunk fázni. Nos, ez valóban így volt, de miután befeküdtünk az ágyba, már senkinek sem volt kedve onnan kikelni. 🙂

  3. 2:
    A korai lefekvés (nekem ágyban mesélés) volt az ellenszere a nem túl felfűtött szobának. És igen, a kimászás reggel, nem volt egy gyönyör. A honvédségnél (1953) nyitott ablaknál aludtunk, a szobában volt vagy + 3 °C. Azon az alapon, hogy edződjünk. És, mit ad isten, edződtünk.

  4. Tibor ba´! Megint sikerult felidezned egy ¨bittersweet¨ emleket. (Sajnos ennek a magyar ¨keseruedes¨-re forditasa csak szemoldokok fehuzasara jo.)

    En is jol emlekszem az ostrom utan megnyilt iskola idokre amikor a ho olyan magasra volt fellapatolva a jardak szelen hogy nekunk gyerekeknek nem lehetett atlatni az utca masik oldalara. Az en, akkor Sziget utcai, iskolamban a tanitok megkertek a szuloket hogy reggelenkent kuldjenek csemeteikkel egy darab tuzelofat az iskolaba. Csak igy voltak kepesek a zsiros papirral boritott ablakos osztalyokban biztositani turheto homersekletet a meleg ruhaban padokon ulo tanitvanyaiknak. Es megis elve maradtunk, felnottunk, es gyerek letunkre nem ritkan meg rohogni is tudtunk a helyzeten vegtelen sok sopankodas helyett.

  5. “If you are younger than 29 years old, you haven’t lived in a month that was cooler than the 20th century average.
    — Dr. Marshall Shepherd, former President of the American Meteorological Society”

  6. 4:
    Ha édes-keserűt írsz, akkor egész jól hangzik. De írhatod, hogy sírva-nevetős. De a pontos fordítás: keserédes.

    5:
    Ez akkor lenne szép, ha le is fordítanád. 😉

  7. “Ha 29 éves vagy annál fiatalabb vagy, nem éltél át egy olyan hónapot sem, ahol a hőmérséklet a XX.századi átlagnál hidegebb volt”

    Magyarul, már nem is éltél AZON a Földön.
    Én még 4 évet kaptam abból…
    És ami még jön-
    Things are really f****d up- and are going to get much worse”- Derrick Jensen

  8. A jegviragos ablakok” ma sokan azt se tudjak hogy az mit jelent” meg a csonta fagyott kiteregetett ruhak…..

  9. 5. & 7.

    Azt hittem, hogy Tibor ba´ a hideg telek temajat hozta fel nem egy angol-magyar talalos kerdesek elkezdeset a poszton. Mostmar hogy bebizonyitottad mindenkinek angol nyelvben valo jaratossagodat ¨why not get back to Hungarian, instead of continuing with this kind of bullshit in English?¨( Tibor ba´ legy szives a forditast hozzatenni angolul nem tudok szamara.)

  10. 9:
    Kropi, engem nem érdemes bepöccenteni, mert aztán nem lehet leállítani. Figyelj!
    Ahelyett, hogy ezt a faszságot folytatod, miért nem váltasz vissza magyarra?

    Korábbi mondat pedig: Ha még nem vagy 29 éves, nem találkozhattál olyan hónappal, amely hidegebb lett volna, mint a XX. század (megfelelő hónap) átlaga. És mivel ez eredeti szöveg nem felel meg a valóságnak, önhatalmúan beszúrtam: “megfelelő hónap” két szót.

  11. 10. Kropi részéről ez csak irónia volt az angol-affektálással szemben. 🙂 Angolul nem tudók számára Ouse ezt mondta: “A dolgok igazán baszva fel és megyek, hogy sokkal rosszabb. ” 😀

    A témához hozzászólva még én is emlékszem a régi szép időkre, mikor a hőmérséklet hetekig volt -15,-20 fok alatt az Udvarhelyi-medencében és fagyott meg a képes felünk reggel iskolába menet. Ropogós hó, kristálytiszta, kegyetlen hideg éjszakák. És valóban, csontkeményre fagyott ruhák a szárítókötélen és akár jégvirágok az ablakon. Ez ma már mind a múlté.

  12. 10. & 11.

    Tibor ba´, igazad van; nem kellett volna a te nevedet belekevernem de: ¨…o kezdte el!¨

    Tovaris Pugacsov, te: ¨ut a szog a fej(en)!¨ 😀 Ha nem lehetne elmarhaskodnunk neha, neha, mit erhetne ez a budos elet? Koszi szepen tamogatasodat ebben az ugyben.

  13. Most is lehet -10- 15 Celsius egy- két hétig, csak teljesen máshogy- bocs, ez is angol, de hát a magyarok 99,9%-a a zsebével van elfoglalva, meg, hogy mikor qrhat már megint- nem a természettel:

  14. A jégvirág eltűnéséhez azért kelletek a dupla ablakok is.

  15. 6. Tibor bá’ , kösz, látom benned bízhatok! Nagyon szomorú lett volna, ha már a “keserédes” nem jött volna elő…

  16. az alföldi holtágak 20-30cm-es jéggel büszkélkedtek, úgyhogy egész télen lehetett korcsolyázni. most meg nem is tudok jégre menni, porosodnak a korcsolyák, a balatonra évek óta nem lehet rámenni…

    valóban el vagyunk kényelmesedve! nálunk a gyerekeknél reggelente 14 fok van, be kell gyújtanom 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük