VM-248 Dalai láma és a többiek

Tibor bá’ vissza a múltba

 

~q228Kisgyerek koromban, tehát a 30-as évek végén, és a 40-es évek elején természetesen nem volt televízió (internetről már nem is beszélve), éppen ezért a rádiónak és a nyomtatott sajtónak hatalmas szerepe volt az információ áradatban. A napilapok reggel, délben és este (pl. 8 órai újság) jelentek meg, rikkancsok rohantak az utcán és üvöltve kínálták, ami éppen a honuk alatt volt. Az emberek vették az újságokat és aktívan kitárgyalták az eseményeket. A rádió ugyancsak tette a dolgát „középhullámon” amplitúdó moduláltan, sok recsegéssel és sípolással, természetesen az egész ország területén.

Tízéves voltam, amikor 1943 nyarán hallottam az esti hírekben, hogy megtalálták és beiktatták a legújabb (XIV.) Dalai lámát, aki nálam két évvel volt fiatalabb. Mint gyereket rettenetesen meglepett, hogy egy 8 éves kisfiú vallási és egyben világi vezető is lehet, és az egész reinkarnációt furcsának találtam.

Ennél is fiatalabb voltam, amikor 1939 télutóján viharként terjedt a híre, hogy meghalt XI. Pius, majd Pacelli bíborost megválasztották XII. Piusznak. Hatalmas szenzáció volt, mert Pacelli bíboros egy évvel korábban levezényelte a budapesti Eucharisztikus Világkongresszust, ami az egész nemzetet megmozgatta, elvégre Mária országa voltunk, amit akkoriban igen komolyan vettek. Anyámmal ötévesen ott tolongtunk a körmenetben, ami a Damjanich utca sárga keramit kövezetén haladt a Regnum Marianum templom felé. Ezt néhány évvel később Rákosi lebontatta, mert útban volt a felvonulási tér kialakításánál.

Arra is jól emlékszem, amikor az rádió felhívására sorfalat álltunk a Rákóczi út járdáján, mert az öngyilkos Teleki Pál földi maradványait ott szállították a Baross Gábor téren át a Fiumei úti temetőbe 1941 kora tavaszán.

Persze nem hiszem, hogy a mai 8-10 évesek hasonló élményekhez jutnak, mert az okos telefon és az iPhonok, meg a fene tudja, még mi minden  tökéletesen leköti a kapacitásukat. Igaz, velünk szemben voltak követelmények, amit manapság sehol se látok.

Követelmények háborús körülmények között is. Például 1941/42 telén az iskolák zárva maradtak „szénszünet” címén, de mi nem mehettünk Ausztriába síelni (már csak azért sem, mert a németek megszállták), hanem ott ültünk a rádió előtt és hallgattuk az iskolarádiót.

Akárhogyan nézzük a Budapest I, és a Budapest II. kulturális szempontból is hatalmasat lökött az országon. A spikerek (ahogy akkor hívták őket), vagyis a bemondok kiválasztásánál elsődleges szempont a szép beszéd volt. Ezzel kezdődött a tájszólások eltűnése. [manapság, ha kimegyek a kecskeméti piacra, csak elvétve találok idős embereket, akik őznek]

Rákosi természetesen propagandának használta fel a rádiót. Egyfelől tilos volt idegen adókat hallgatni, másfelől teli szórta az országot úgynevezett néprádiókkal, amin kizárólag a Kossuth rádió jött be. Orbán bánhatja, hogy nem született 30 évvel korábban, így most kénytelen más eszközöket találni, ami nem egy könnyű feladat.

Éljetek a lehetőségekkel!

20 gondolat erről: „VM-248 Dalai láma és a többiek

  1. A szép beszéd és a tájszólás…
    Sokan nézik le a tájszólással beszélő embereket, a műveletlenség jelének tekintik, pedig semmi köze hozzá.
    Én kifejezetten élvezem, mikor valaki tájszólással, de ugyanakkor szépen beszél magyarul.
    Szerencsére ma mintha ismét kezdene divatba jönni, gyakrabban találkozok a médiában is tájszólással beszélő közéleti szereplőkkel. (Nem a Győzikére gondoltam. 🙂 )
    Viszont jó hallani olyan művelt embereket, akik nem szégyenlik tájszólásukat, hanem büszkén hordozzák.
    Szerencsére erre is van példa, mint Rácz Jenő egykori egészségügyi miniszter, Fazekas Sándor jelenlegi mezőgazdasági miniszter, vagy Reisz András meteorológus. Habár az utóbbi felvidéki, ott még általános a palóc beszéd. Ott bizony a szellemi elit is ezt beszéli.
    Kedves emlékem volt, mikor egyetemista koromban lent jártam Szegeden az egyetemi klubban, és a társaságunkba keveredett egy helybeli leányzó, aki ott tanult. Üde színfolt volt, mindig csak őt akartuk beszéltetni, annyira tetszett az ő-ző kiejtése…

  2. 1. Nem műveletlenség miatt nem alkalmazzák rendszeresen, mintahogy a dadogós bemondót sem a műveletlensége miatt nem alkalmaznák. Hankiss hírolvasásánál nagy valószínűséggel átkapcsolnának a hallgatók/nézők, de a saját gondolatait meghallgatják. Reisz András is csak meteorológiát mondhat rendszeresen, mert az 3 perces és még kuriózumnak számít. De ha ez a stílus lenne a meghatározó és a csapból is ez folyna, akkor fogadjunk, hogy idegesítene. Az ember általában (főleg a gyerek) akaratlanul is utánozza a körülötte levő világot. Igaz ez a beszédre is. Nézd meg Orbán híveit, mikén azonosulnak vezírükkel.

    A poszthoz. Rákosin kívül sokmindenki propagandára használta fel a médiát. Ma valóban más a technikai repertoár, de ez miben zavarná OV-t? Hívei elhiszik a dumáját.

  3. “Orbán bánhatja, hogy nem született 30 évvel korábban”

    Bárcsak 30 évvel korábban született volna, akkor most nem csinálhatná azt a sok baromságot, amit csinál. 1990-ben 57 éves lett volna, ha 30 évvel korábban született volna. (csak az a volna ne lenne ott. 🙂 )
    Talán már nem is élne, ez az országnak is jobb lenne.

  4. 3: Akkor pont annyi idős lenne, mint én, és egészen más fából lenne faragva. 🙁

  5. 1

    Biztosan bennem van a hiba de ha meghallom Reisz Andrást a tévében, rádióban akkor kinyílik a bicska a zsebemben. Nagyon nyomatják a közmédiában a hangját, de nekem nagyon idegesítőnek tűnik ez a tájszólás, de leginkább az, hogy erőltetik.

  6. 5:
    Azzal nincs semmi baj, ha valaki átjön a Felvidékről és palócosan beszél, de ennyi év után leszokhatott volna róla, ha akar. Ő nem akar, nyilván ez a szexepilje.

  7. 5: Mondjuk nálam is van rangsor a tájszólásokat tekintve, és a palócos nekem is hátul áll, pedig a felvidéki magyarság nagy része ezt beszéli.
    Viszont nagyon szeretem a Vastól a Bakonyig beszélt nyugat-Dunántúli, és a Hajdúságtól a Kárpátaljáig beszélt “debrecenies” tájszólást.
    De szegény palócok sem tehetnek róla, hogy nálunk ez a kiejtés jellemzően az észak-magyarországi cigányokra emlékeztet bennünket, pedig valójában több magyar beszéli mint cigány, csak éppen főleg a határon túl.
    6: Pedig emlékszem, mikor Reisz feltűnt a médiában, egyszer úgy nyilatkozott, hogy szégyelli, mert Magyarországon csak ő meg a Győzike beszél így.
    Azóta biztos elmagyarázták neki, hogy őt pont ezért szeretik… 🙂

  8. 7:

    “Azóta biztos elmagyarázták neki, hogy őt pont ezért szeretik… :-)”

    Kivéve engem. 🙂

    Egyébként lehet köze a kettőnek egymáshoz, mert tényleg olyan ez a palóc tájszólás, mint ahogy a cigányok beszélnek és ezért tűnhet negatívnak. Nem tudom.

    Az általad említett területi szórásba én is beleesek, de nem tudok róla, hogy tájszólást beszélnék. 🙂

    Magyarországon nagyon élesen elkülönülő dialektusok nincsenek, mint pl. németben a bajor vagy a plattdeutsch. Még ismerem a békés megyeit illetve azt a környéket, és bár hamar fel lehet őket ismerni, mégis alig különbözik itt a dunántúlitól.

    Ezek a nyelvjárások, tájszólások valójában csak egy nemzeten belüli további fragmentálódásra adnak lehetőséget. Egész európában kihalófélben van a nemzeten belüli sokszínűség.
    Nem tudom, hogy ez jó vagy rossz, de ilyen folyamatok zajlanak.

    Tibor bá pár korbácsütést is kiosztott a mai fiataloknak ebben a posztban. Sajnos egyikük sem tehet róla, hogy ebben a korban fiatalok.
    Fiatalok mindig az adott korszak sajátosságait tanulják el, sajnos itt és most erre a tudásra van szükségük az életbenmaradásra, amit mi elítélünk.
    Ezt csak akkor értenénk meg igazán ha egy tizenéves testébe bújhatnánk ennyi ésszel és tapasztalattal. Ők nem csinálnak mást csak illeszkednek, idomulnak. Mi is ezt tettük fiatalon.

  9. Azért elég karakteresek ezek a tájszólások, még ha jól érthetők is minden magyarnak. Hallgasd meg Rácz Jenőt beszélni Veszprémből, de ezt hallhatod az osztrák határig:
    https://www.youtube.com/watch?v=Ql-nc-yhuhQ
    “a láhető lággyorsabban kázelésbe részesíthássük”
    Ha viszont meghallgatod Fazekas Sándort, nála meg ez a Hajdúságra jellemző akcentus félreismerhetetlenül elő-előbukkan.
    “a vállalkozóuk igeényeivel”
    De ezt másik hozzászólásba linkelem, mert különben letiltódik a hozzászólásom. 🙂

  10. 9:

    Rácz Jenő tájszólása számomra nehezen észrevehető, de egy kicsi tényleg van. Érdekes mert én is veszprém megyei vagyok, de én nem beszélek semmilyen tájszólást 🙂 Nekem annyira nem tűnik fel, hogy itt esetleg megnyomnák az á betűket.

    A magyar tájszólások akkor leegyszerűsítve egyes magánhangzók dominanciája a nyelvben?
    A békés megyeiek az i betűt használják így, pl. az ugye helyett ugyi-t mondanak.

    Magyarországon tényleg durva tájszólás nincs, ezek árnyalatnyi különbségek.
    No mindegy a Reisz András akkor is baromi idegesítő. 🙂

  11. 11: Ha Rácz Jenőnél nem hallod, az attól lehet, hogy számodra természetes abban a környezetben. 🙂
    Volt egy tankörtársam, aki ajkai volt, nagyon erősen ezt az akcentust beszélte. Az első évben a társaság rendszeresen megkérdezte tőle, mi is a neved?
    Mire ő: Kádves Józsáf, amivel mindig nagy sikert aratott…
    Az én szombathelyi rokonaimnál is erősen dominál ez.
    Annyiból hasonló a Szeged környéki ő-zéshez, hogy itt is az e-betű kétféle változatát használják, amit az írás nem jelöl, csak itt az eltérő e-betű nem ő-be, hanem röviden ejtett á-ba megy át, és csak a helybeliek tudják melyik. 🙂

  12. A tájszólás és a beszédhiba között tegyünk különbséget. Ma a bemondók nagy része beszédhibás, a poszt ezt kifogásolta. Nem járnak el beszédórákra, szándékosan szabotálják a beszédtanárokat, ami egykoron kötelező volt. Pöszék, affektálnak, rossz helyre teszik a hangsúlyt stb.

  13. 12:

    Hát hallod ajkán születtem, bár nem ott nőttem fel, de nekem ez sosem tűnt fel. 🙂
    Lehet, hogy megszokott a fülemnek, nem tudom, bár én nem beszélek így, és a környezetemben sem.
    Nem lehet, hogy ebben van egy adag régies beszéd is? Náluk ez inkább előfordul.

    13:

    Gloucester te valamit félreérthettél, a poszt nem kifogásolt semmiféle beszédhibát, épp ellenkezőleg a tévében hibátlan és tájszólástól mentes beszédmódot emelte ki Tibor bá, mint a tájszólás visszaszorulásának okát.

  14. 14. Curix: Mindkettő benne van az értelmezésben. Ezért szorult vissza a tájszólás valóban, de ettől még benne van az is, hogy ma már más alapján válogatnak bemondókat. 😉 “A spikerek (ahogy akkor hívták őket), vagyis a bemondok kiválasztásánál elsődleges szempont a szép beszéd volt.”

  15. 14-15:
    Azért ott még nem tartunk, hogy értelmezni kelljen azt, amit írok. Úgy értem, ennyire szenilis még nem vagyok. 😀

    Gloucester pontosabban értelmezi az szándékomat. A magyar rádióban bizony a legfontosabb szempont a “tökéletes” kiejtés, a helyes hangsúlyozás, de még a megfelelő orgánum is volt. Ez a magyar beszéd kiejtését sztenderdizálódás felé terelte.

  16. 16: A rádió és TV megjelenése a világ minden nyelvét ilyen irányba terelte. Sőt, pl. az amerikai filmek és könnyűzene hatására az angliai angolba is bekerültek az amerikai angol hatásai. Bár ezt cáfolja Gloucester, ha nem így van… 🙂

  17. 17:
    Azért ma még ott tartunk, hogy a kiejtéséről pontosan meg lehet állapítani, hogy valaki ausztrál, angol, kanadaik, dél afrikai, újzélandi stb. Hollywood él is ezzel a lehetőséggel. A filmeken nem kell kitérni ilyesmire, mert a kiejtések árulkodnak. Ugyanígy jól érzékelhető, hogy a kiejtése alapján valaki magyar, német, francia, lengyel, stb. származású. Nem egyszer megtörtént velem, hogy ismeretlen helyen what can I do for you után magyarul azt mondtam kérek két font narancsot, és kaptam, mert a pasi magyar volt.

  18. 16. Vannak hivatásos kötözködők.
    17. Nem cáfolom, éppen ellenkezőleg. A globalizáció a médiára kétirányban hat. A média nem csak globalizál, hanem szervezetként, eszközként, sőt elérendő célként is globalizálódik. De ha minden konform, akkor legalább a beszédhibákban legyen a bemondó egyedi. Ez lett a névjegyük. Egykoron elképzelhetetlen lett volna egy Friderikusz a kamerák előtt, aki köpködve kezdte pályafutását, vagy egy Bombera, akinek az S betűi csak úgy susogtak, hogy másra sem bírt figyelni az ember. Kandász, Tvtrtko, Sváby egytől-egyig nagyképűen legyintettek a beszédtanárokra. Egy kellemes hangnak és kiejtésnek megnyugtató hatása van, de a híradó és hírmagyarázó magazinműsorok is szórakoztatni és ingerelni akar tájékoztatás helyett.

  19. 18: Erről jut eszembe egy eset, amit nagyon viccesnek találtam: a Stargate Atlantis sorozata egy távoli galaxisban játszódik, aminek a kapcsolata a Földdel egy régi, nemangol civilizáción keresztül, többezer éve megszakadt. Ennek ellenére a távoli galaxis minden emberlakta bolygóján az aktuális amerikai angolt beszélik a bennszülöttek, tökéletesen tisztán. A sorozatban csak két szereplő van, akik akcentussal beszélnek: egy kanadai és egy skót.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük