(VM-231) Szombat

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~q400A biblia szerint isten a világot 6 nap alatt teremtette, nem öt és fél nap alatt. Következésképpen az európai kultúrában szombat teljes értékű munkanap volt, mert isten csak a hetedik nap pihent meg a hatalmas alkotás után. 😀

Kisiskolás koromban természetesen szombaton is volt tanítás és csak úgy, mint más napokon 12 után mentünk haza, ahol várt minket az „háztartásbeli” édesanyánk és a frissen kifőtt, kézzel gyúrt tészta, mert hús csak vasárnap került az asztalra, viszont a glutént akkor még nem fedezték fel, ezért kénytelenek voltunk egészségesnek lenni. A „lakáskulcs a nyakban” figurát akkor még nem találták ki, ehhez várni kellet még vagy 30 évet. Viszont, mint írtam volt, szombaton is kellett dolgozni.

Ez az állapot elég tartósan fennmaradt, mert hosszú évekkel később, amikor behívtak 3 évre kötelező katonai szolgálatra (ne sajnáljatok, mert ember lett belőlem) a legnagyobb ajándék a szombat déli eltávozás volt vasárnap 24-ig. Azaz a szombat valahogy mesterséges félnappá változott.

Jó 10 évvel később, tungsramos koromban maradt a szitu, a hét 5 napjában betoldottak egy-egy félórát, hogy szombaton déli egykor ki lehessen özönleni a főkapun, megrohamozva a ránk váró BKV buszokat, ahol akkor kezdték bevezetni a KN járatokat, vagyis „kalauz nélkül”.

Ezeknek a félnapos szombatoknak megvolt a maga aromája. Először is lázban égtünk, hogy végre letehetjük a lantot, bármi is legyen az, aztán pedig szombat este jött el a várva várt kikapcsolódás, ugyanis másnap (elvileg) nem kellett felriadni az ébresztő óra lármájára, mert ugye az elképesztően olcsó szórakozás (egyetlen szimpla fekete fogyasztása egész éjszaka) gyakorlatilag kötelező volt. Aztán ott volt a vasárnapi (ünnepi) ebéd, amire érdemes volt spórolni az egész héten elszenvedett üzemi koszt után. Az ebédet pedig meg lehetett fejelni egy kis vasárnap délutáni 5-órai teával.

Aztán valaki kitalálta, hogy minden második szombat legyen szabad. Egyszeribe lett mit várni, vagyis minden második hetet. Könnyen jön, könnyen megy. Valahogy a hirtelen megkapott teljes szombatokkal nem tudtunk mit kezdeni. Csak úgy ellötyögtük az időt. Más lett a helyzet, amikor minden szombat szabaddá vált. Egyszeribe érdemes lett hobbikerteket birtokolni, ahol szorgos (de most már saját hasznunkra) munkával lehetett minden héten két napon át összeeszkábálni egy nyaralóféleséget, ami inkább hatott sufninak, mint háznak. Valamint lehetett kapálni, kertészkedni és ötszörös áron termelni paradicsomot, hadakozni a meztelen csigákkal, bajlódni az elduguló permetezőgépekkel, és holt fáradtan, de boldog megelégedettséggel hétfőn munkába állni, ahol aztán jól kipihenhette magát az ember. Ez volt a híres gulyás kommunizmus, ahol Kádár kitörte a nyakát, hogy a népnek jó legyen. Csináltak önkiszolgáló boltokat, mert Nyugaton már volt, és könnyen le lehetett utánozni. Aztán csináltak igazi hosszú hétvégeket. A hét közepére esett ünnepeket vagy péntekre, vagy hétfőre áthelyezték, és akkor lett 3 nap folyamatosan szabad. Ez járt némi kellemetlenséggel, mert sose lehetett tudni pontosan melyik nap lesz „szombat” bizonyos üzletek zárása szempontjából, és pontosan melyik nap lehet hivatalos dolgokat intézni, vagy csupán feladni egy csekket a postán, ami persze a legkisebb indok esetén azonnal bezár.

De a szabad szombatok elburjánzásának nem ez a legrosszabb hozadéka, hanem a sok üres járat demoralizáló hatása. Mellesleg a demoralizált tömegek se jártak jól, mert aligha élvezik úgy a vasárnapot, mint ahogy mi élveztük annak idején.

_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

14 gondolat erről: „(VM-231) Szombat

  1. Szerintem nem szűnt meg a vasárnap “varázsa”, mert ha sokan nem is dolgoznak a szombat még is munkanap. Ekkor készül az otthoni munka, mosás, főzés, nagytakarítás, minden olyan, ami hétközben elmaradt, és a vasárnap sokkal pihenősebb.

    Más az emberek időbeosztása most, mint akkor. Időközben a vasárnapi munka/műszak nagyon sok helyen megszokottá vált és ez borít mindent, sokan, sokszor egy szabad délutánnak is örülni tudnak, és már az is mindegy melyik napra esik.

  2. 1!
    “sokszor egy szabad délutánnak is örülni tudnak,”
    ÉÉÉs irány a fészbuk.. 🙂

  3. 1:
    Szerintem pedig megszűnt. — Curix, hány éves vagy?

  4. Az életem már úgy is nyitott könyv ezen az oldalon. 🙂

    37 vagyok.

    Abban az értelemben, ahogy a posztban írod, úgy biztos, szóval ti másként tekintettetek rá szerintem, és igen, mi hétközben is esünk húst.
    Nekem azonban hiába van egész hétvégém szabadon, akkor is csak a vasárnapot tekintem igazi pihenőnapnak, és igyekszem így is eltölteni, hol aktív, hol passzív pihenéssel.

    2:
    Igen, akkor tovább “élünk” a fészbukon. 🙂

  5. Szabad Shabbat. Nem is ülhetnék a gép előtt… 😉

  6. 4:

    Akkor te 1977-ben születtél. Vagyis fogalmad se lehet, milyenek voltak az 1960-as évek vasárnapjai. Szomorúság fogott el azt követve, amit írtál. Mert megpróbálom bemutatni a múltat a “fiataloknak”, de ezek szerint ez nem megy, csak az idősek bólogatnak hozzá.
    Curix, akkoriban a vasárnap ünnepélyes volt. Más volt a reggeli, más volt az ebéd. Rendesen meg volt terítve, alkalmi ruhát vettünk fel. Bort ittunk hozzá, kávét főztünk utána, és kötelezően volt házi sütemény. A családból senki se maradt távol, senki se csinált más programot. Délután rokoni látogatások folytak. Komoly dolgok megbeszélésére került sor. Este egy mozi, vagy egy fagylaltozó, esetleg séta a körúton. De tudod ez olyan, mint a színvaknak elmesélni milyen az élénk zöld réten virágzó vörös pipacs.

  7. 6:

    Így a vasárnapot sosem éltem meg, de ez nem csak a korom miatt van, hanem szokás sem volt nálunk.

    Nagyon más volt az élet a fővárosban, és más vidéken.

    És egyáltalán nem olyan, mintha színvaknak mesélnéd, el tudom képzelni, de át nem éltem, és ez így van rendjén.
    Ha én 80 éves leszek, majd én is tudok mesélni róla, hogy mi volt akkor… attól tartok 2057 nagyon más világ lesz, mint a mai, vagy mondjuk a 90-es évek.

  8. “Kádár kitörte a nyakát, hogy a népnek jó legyen.”

    Áldott legyen az ő nyaka… (Bár vagyunk páran, akik nem egészen így emlékeznek rá… oh a megszépítő idő…)

    Azért volt nekük egy másik önfeláldozó vezetőnk is, Fekete Jánosnak hívták, aki elkezdte felveszegetni a kölcsönöket…
    Talán ez mentette meg Kádár apánk becses nyakát.
    Neki is hálásak leszünk egész addig amíg vissza nem fizetjük az utolsó fillért is !

    A bejegyzés hangulatával teljesen egyetértek…

    Ami a szabad szombatokat illeti, azokat nyugaton is azért vezették be, hogy legyen idő vásárolni… ( aztán jött a vasárnapi nyitvatartás)
    Keleten maradt a kiskert, mert azért nem kellett egy fél nap a bevásárláshoz, főleg, amikor munka után hazafelé pik-pakk el lehetett intézni.
    Én azért nem nvezném demoralizálónak hogy az embereknek idő kellett mire találtak értelmes tevékenységet a rájuk szakatt szabadidőre.

  9. 8:

    “Én azért nem nevezném demoralizálónak hogy az embereknek idő kellett mire találtak értelmes tevékenységet a rájuk szakadt szabadidőre.” és találtak? mert nekem nem úgy tűnik.

    Nem tudom Fekete Jánostól miért vagytok úgy kiakadva? Ő csak “parancsra” teljesített, mert voltak jó kapcsolatai.

    Nem az volt hibás, hogy felvették a kölcsönt. Az volt a hibás, hogy rajta nem termelő eszközöket vásároltak, hanem elcseszték nyugati fogyasztási cikkekre.

    Egész kelet Európa, az úgynevezett szovjet csatlós országok közül egyedül nálunk volt gulyás kommunizmus, és a népi demokráciákból mindenki ide járt egy kis szabad levegőt szívni, és persze marhára irigyeltek minket. Ez kizárólag Kádárnak volt köszönhető. Volt kultúra, volt közbiztonság, volt szociális biztonság, nem voltak hajléktalanok, nem volt munkanélküliség, a zsidók és a cigányok csendben maradtak. Ha te jó időben, jó helyen voltál és összeharácsoltál magadnak valamit, az egy dolog. De mi jó van ebből a rabló kapitalizmusból a széles rétegeknek? Hogy útlevél nélkül mehet Nyugatra? és hitelre vehet nyugati gépkocsit? Ezzel csak a szemeteket szúrják ki. ha személy szerinte nem is, de az ország folyamatosan legatyásodik. Mindenünket elrabolják. — Nem az idő szépít, hanem a tényeket sorakoztatom fel. És akko9r még az oktatásról, az egészségügyről nem is beszéltem.

  10. 9. Tibor’bá

    “Nem az volt hibás, hogy felvették a kölcsönt. Az volt a hibás, hogy rajta nem termelő eszközöket vásároltak, hanem elcseszték nyugati fogyasztási cikkekre.”

    Hát épp ez volt szép az egészben !
    Fekete János tudta nagyon jól, (és lehet hogy a döntéshozatalban része volt) hogy a pénz parasztvakításra lesz költve és nem gazdaságélénkítésre. Tisztességes uzsorás nem is ad olyasmire ami a függetlenséget erősíti. El kellett indítani az országot a pénzügyi lejtőn és beindítani a pénzszivattyúkat és kialakítani a függőségi viszonyokat. Fekete János pont ezt intézte.

    Ami a gulyás-kommunizmust illeti, az nem Kádár érdeme volt hanem 56-é.
    Ha nem akartak folyamatos konfliktus a szovjetek, akkor hagyni kellett élni az embereket… Ott volt a cseh meg a lengyel felkelés, a “láncos kutya” jugók, szóval a kommunistáknak nyugi kellett. Kádárnak nem remegett a keze tömegeket kinyíratni 56 után, szóval ez alaposan minősíti őt emberileg, és az elvtársai ezt azzal hálálták meg, hogy hatalomban hagyták majdnem haláláig. Kádár végig csak végrehajtó volt, annyi mozgástérrel, amit Moszkvában előre kisakkoztak. És Kádár éppen azért lehetett és volt tökéletes helytartó, mert soha nem volt saját elgondolása, kritika nélkül követte az utasításokat.
    Emlékszel a guruló dollárokra?
    Hát igen… Mi vettük fel a kölcsönöket, amit a SZU nem tudott és vittük az elvtársaknak kofferekben…
    Kaptunk érte szart meg a szerencsét, hogy visszafizethetjük.
    Hát ezért volt nálunk gulyáskommunizmus. Hogy fogjuk be a pofánkat…
    És ezt a gulyáskommunizmust fizetjük a mai napig.

    És itt nem arról van szó, hogy nosztalgiázunk vagy sem a régi jó kádárizmus után, ahol volt közbiztonság meg teljes foglalkoztatottság…
    Egyszerűen arról van szó, hogy most az országra sokkal aggresszívabb és kifinomultabb piócák szabadultak mint annó Kádár idején. Közben a kapitalizmus is becsődölt és megy az élet-halál harc a megmaradt forrásokért és munkahelyekért.
    Ha Kádár élne még és hatalmon lenne, ugyanúgy vetetné fel az IMF kölcsönöket mint “unokái”, és lövetne a tömegbe ha elégedetlenek lennének.

  11. 10:
    Kenheted a szart jobbra-balra, attól még a tény tény marad, hogy a magyarok messze túlnyomó többségének jobb volt a sorsa Kádár alatt. — Máskülönben az a 3-400 ember, akit Kádár alatt kivégeztek (többnyire bírói ítélet alapján) jelentéktelen politikai döntés, ha ez kellett 35 éven át tartó relatív előnyökért. Az oligarchák érdekében az amerikai elnök Irakban több mint egy milliót embert ölt meg, saját katonái közül pedig több mint őt ezret. A piaci térhódítás érdekében az I. világháborúban 17 millió halt meg. A végén csak Amerika járt jól. Nevetséges propaganda lovagolni ezen a kádári 3-400 kivégzésen, mert nem más, mint hangulat vadászás.

  12. jó kis poszt volt ez is! nálam sem a vasárnap, hanem a szombat volt az ünnep… meg emléxem arra is, hogy hétfőn nem volt tv-adás. se fészbúk, és egy csomó dolog, ami most elkényelmesíti az embert:) akit érdekel, 39 éves vagyok, alig éltem értelmes életet kommunizmus idején. de részemről is szimpatikusabb volt sok minden…

  13. 11: “jobb volt a sorsa Kádár alatt”

    Ez igaz, de Attila (PV)nek is van némi igaza: “Ami a gulyás-kommunizmust illeti, az nem Kádár érdeme volt hanem 56-é.”

    Kádárt 1956 dobta a felszínre, és akkor is több emberkével /pl. Münnich Ferenc/ ‘versenyeztették’ az oroszok. Fene tudja, miért döntöttek orosz barátaink pont mellette.

    Azt meg sose tudjuk meg, hogy Kádárban benne volt-e, hogy kedvezzen a prolinak, ha lehet /én mondjuk hajlok erre/, vagy csak be volt szarva egy esetleges újabb felkeléstől. /Az ország eladósítása viszont inkább ez utóbbit támasztja alá./

  14. 13:
    Az akkori bennfentes információ szerint Kádár Moszkvában keményen alkudozott, és ő volt az, aki 56 megismétlésével fenyegetőzött. Vagyis ő kaparta ki a gesztenyét. 53-ban volt kelet német cirkusz, 67-ben prágai cirkusz, ők miért nem kaptak engedményt??? — Ugyan, Kádár vérbeli proli volt. “Káposztás cvekedli a hokedlin”. És nem engedte a korrupciót (persze némileg kijátszották). Dehogy volt ő beszarva, szépen elketyegett az élet Magyarországon.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük