(VM-228) Sótartó

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~ab108Nevelőanyám szülei Sashalmon laktak egy családi házban, ami HÉV-vel volt megközelíthető a rákospalotai vonalon (ez, azóta megszűnt). Már említettem, hogy kéthetente jártunk ki hozzájuk, vasárnaponként, ami végeredményben a szülő-gyermek kapcsolattartást szolgálta, de volt belőle családi haszon is, mert a Manyi-szülők disznókat is tartottak, amit időnként levágtak, és akkor mi is nyakig ültünk a zsírban.

A családi házhoz tartozott egy nyári konyha, ahol ettek, de kéthetente egyszer, amikor ott voltunk, a házban volt megterítve hatunk részére. Ilyenkor előkerültek a féltve őrzött darabok: tányérok, evőeszközök, díszes abrosz (amit nem volt szabad leenni), textil szalvéták, és végül a klasszikus sótartó. A sótartó két egymáshoz csatlakozó apró tartályból állt, egyikben só, a másikban paprika volt. Középen pedig egy miniatűr váza, amiben fogpiszkálók helyezkedtek el. Ez azonban inkább volt dísz-, mint használati tárgy, mert ha hozzányúltam akár a sóhoz, akár a paprikához azzal azt implikáltam, hogy a leves, vagy húsétel nem elég ízletesre sikerült. A fogpiszkálókhoz nyúlás pedig kiváltotta a „ne piszkáljátok!” Vagyis a porcelánból kiöntött sótartót csak nézni lehetett. Néztük is, volt mit.

A sótartó vázaszerű öblös részén egy idős úr volt látható piros-kék dolmányban, hatalmas körszakállal, és egy felirattal: „Ferenc József császár és apostoli király”. Persze, hogy ki volt Ferenc-József, azt pontosan tudtam, bár történelemből állandóan elégségesre álltam. Hogy 1950 környékén, jó 30 évvel Trianon után még mindig Ferenc-József volt a díszítés motívuma egy porcelán tárgyon nem csak annyiban volt meglepő, hogy még mindig nem tört el, de odakint Rákosi garázdálkodott, idebent pedig Ferenc-Józsefet voltam kénytelen nézegetni. Miközben nekem már az is feltűnt, hogy Manyi-papa egyáltalán minek vett ilyet magának?

A Manyi-szülők, sőt a lányuk is, Füleken születtek, és ott éltek. Manyi-papa Roth vezetéknévvel sváb volt, magyar sváb. Szenvedett is eleget. A nyilasok alatt zsidónak, Rákosi alatt folksbundnak tartották, miközben csak egy három nyelvet beszélő (magyar-német-szlovák) szakmunkás volt, illetve idősebb korára művezető a Lampartban, ahol zománcozott tárgyakat állítottak elő. Ezt a mesterséget Füleken tanulta ki 13 éves korától kezdve a segédlevélig, amikor is jött Trianon és átköltöztek Magyarországra. A család többi része maradt, és bizony a 60-as években a fiatalabb családtagok eléggé törve beszélték a magyart. Viszont a Felvidék, amíg a Manyi-szülők ott életek, Magyarországhoz, és így a monarchiához tartozott.

Én azt tanultam, hogy Ferenc-József Haynauja mekkorákat kegyetlenkedett, meg Arany János a Walesi Bárdok megírásakor Ferenc-Józsefre gondolt, nevelőanyám apja pedig 30 évvel később is tisztelettel beszél róla, és láthatóan a nagy késsel vágta volna le a fülem, ha eltörtem volna azt a porcelán sótartót, amin ott díszeleg a hajdan volt császár és apostoli király. [csak tudnám, mi az, hogy apostoli]

A Manyi-szülők halála után a sótartót anyám örökölte, de ő elrakta egy vitrinbe, nem rakta ki az asztalra. Anyám halála után apám rászabadult a hagyatékra, és szép lassan, szinte darabonként kihordta az MDF piacra és eladta őket. Nem mintha szüksége lett volna pénzre, mert kiemelt nyugdíjat kapott ellenállóknak kijáró pótlékkal, hanem szórakozásból. Egyedül élt, hozzám kijönni nem akart, az alkalmi ismeretségek kötése kedvenc szórakozásai közé tartozott. A sótartó további sorsa előttem ismeretlen, de engem azóta is elgondolkodásra ösztönöz, milyen gyorsan megbocsát a nép, és mennyire van szüksége idolokra. Minden esetre érdeklődéssel várom, mikor fognak megjelenni sótartók Orbán portréval, elvégre ágynemű huzatokon már kapható.

______________________________________________________________
______________________________________________________________
__________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

29 gondolat erről: „(VM-228) Sótartó

  1. Teljesen osztom a nézeted. Nem gondolod hogy ezt manapság a 3d-s nyomtatókkal kellene megoldani? Egy honlap ahonnan politikusokat lehet kinyomtatni. Nagy előnye hogy a gyerek is játszhat vele, mert nem baj ha eltörik, az anyag újrahasznosítható. Nagyon remélem hogy nem adtam ötletet senkinek 😀

  2. esetleg lehetne wc kagyló belsejét díszíteni politikusok arcképével…

  3. Egy időben a kuruc hirdette a politikus portréval ellátott lábtörlőket. Így ki-ki politika beállítottságának megfelelően, gyurcsány vagy orbán pofájába törölheti a sáros bakkancsát.

    De a wc kagyló sem rossz ötlet.

    🙂

  4. A budipapírra nyomtatott politikus portrék ötlete, még a 90-es évek elején felmerült.
    Orbán-képes budipapírt nyomtatnék és kifejezetten csak Fidesz-szavazóknak osztogatnék ingyen. 🙂

  5. 4: A 9/11 után a haverom Oszama bin Ladenes WC-papírt hozott az USA-ból.

    Én meg már utcanéven szeretném látni O. V.-t. De csak, ha az utcanevekkel kapcsolatos törvény nem változik. (Élő emberről nem lehet utcát elnevezni)

  6. 5 :
    “Én meg már utcanéven szeretném látni O. V.-t. De csak, ha az utcanevekkel kapcsolatos törvény nem változik. (Élő emberről nem lehet utcát elnevezni)”

    Én is szeretnék “virágot” vinni O.V. sírjára. 🙂
    Valami szar kórót szednék az út szélén. Gazt a gaznak. 🙂 🙂

  7. 5-6:
    Érdekes állat a hozzászóló. Két éve, ha egy rossz szót mertem ejteni Orbán ellen, tízen estek a torkomnak. Most pedig sorozatban fikázzátok.
    Ha jól emlékszem Curix is csendes Orbán-hívő volt, most pedig állítja, hogy Armának igaza van, aki viszont Orbán ellenes.

  8. 7 :
    Minden kapcsolat szépnek és jónak indul. De minél nagyobb lesz a csalódás, annál durvábban végződik a kapcsolat is. 🙁
    Avagy : “Nem én léptem ki a pártból, a párt lépett ki belőlem.” 🙁

  9. Fúú pedig én most akartam ágyneműt venni Lázár képével,ahogy Nils Holgersonként lovagol egy fácánon.. 😀

  10. 9: Melike, túl sokat fantáziálsz Lázárról. 😀

  11. Engem az lep meg, milyen hamar megbocsátott a nép Kossuthnak. Na jó, valójában akkor, amikor kihalt a zöme a forradalmat elszenvedő lakosságnak… 🙂

  12. hat nem voltak valami kemenytokuek, ha mar 1960-as evekben nehezen beszeltek a magyart, foleg Fuleken.

  13. 13:

    Közel volt a határ, teli voltak ismerősökkel, jöttek-mentek, csempésztek, jól éltek, nem volt okuk a magyarkodásra. Az idősek kifogástalanul beszélték a magyar, de valami szörnyű akcentussal. Először is palócos a nyelvjárás, ehhez hozzáadódott a szlovák nyelvhez szokás. Náluk Trianon nem volt téma.

  14. a paloc akcentus zene fuleimnek. en nagyon birom. Tibor ba gondolod hogy osszefugges van az kozott, hogy ki milyen gyorsan asszimilalodik es kinek hogy megy a szeker? en ahogy latom itt a kornyezetemben inkabb a behuzott kezifekkel szekerezok adjak szlovak suliba a gyerekeket mert a magyar sulira fogjak a sikertelenseguket.(ami persze nem igaz)

  15. 17:

    A sikeres emberek nemzetköziesednek. A sikertelenek (általában)befelé fordulnak magyarságuk felé. Persze kivétel bőven van.

  16. 17:
    A palóc nyelvjáráshoz sajnos kötődik ma már egy rossz mellékíz, mivel leggyakrabban a nógrádi és borsodi romáktól szoktuk meg, akik a palóc akcentus mellett még igénytelenül is fogalmaznak.
    Tetszett, mikor olvastam róla, hogy Reisz András meteorológus is, aki felvidéki származású, szégyenkezve beszélt akcentusáról, mondván, hogy a magyar médiában csak Győzike meg ő beszél így. Úgy látszik, ezt nem tartotta valami hízelgőnek magára. 🙂
    Pedig ez is egy ízes tájszólás, és gyakran hallok szlovákiai értelmiségi magyarokat beszélni ezzel az akcentussal, ugyanakkor teljesen profi mondatszerkesztéssel, tehát nem szabad a műveletlenség jelének tartani, mint sokan ezt teszik nálunk.

  17. A tőlünk eltérő dolgokat hajlamosak vagyunk lenézni. Sokszor az amcsik is különféle jelzőket ragasztanak a brit kiejtéshez. Pedig angolszász mindkettő.

  18. 20: Azelőtt inkább a brit kiejtéssel vbeszélők nézték le a primitívebb amerikaiakat… Entellektüellek szokása volt az USÁ-ban a britre emlékeztető szókincs és mondatszerkesztés. Persze ma már a néger striciket utánozzák a fehér sznobok… 🙂

  19. 19:
    A felvidéki kiejtés valóban ízes, nincs mit röstellni rajta. Éva tud őzni (Kecskemét), de hiába kérem, nem hajlandó. Az anyósomnak elég gyakran beugrik (amikor régi dolgokról beszél), de ő is vigyáz, hogy ne őzzön.

  20. 17:
    na azt en is tudok:
    ha nem kő tödd e mögöszöd majd rögge 🙂

  21. “Öttem könyeret möggyel, ha nem köll tödd el, majd megöszöd holnap röggel.”

    Én így hallottam a hódmezővásárhelyi rokonoktól.

  22. 24-25: Azért röggel elég hanyagság megenni. Evés előtt tanácsos leseperni róla a rögöket! 🙂

  23. Szerintem emberi alap tulajdonság, amit Gloucester (nem tudtál egy könnyebben leírható nevet találni? 🙂 ) írt, hogy “A tőlünk eltérő dolgokat hajlamosak vagyunk lenézni.”
    Írországban is jót derülnek az akcentuson, Norvégiában szintén. Svédországban pedig a Skåne-i kiejtés a viccek egyik forrása.

  24. 26 – Arma:

    Te csak ne szellemeskedj, hanem kutass! A holnap már ma van új poszttal. 😀

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük