(VM-214) Mikor volt jobb?

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

23 évesen
23 évesen

Ha visszaemlékszem ifjúkoromra (1948-1956), nekem úgy tűnik, hogy boldogok voltunk anélkül, hogy tudtunk volna róla, és ha a közelmúltban ennek hangot mertem adni, akkor megnézhettem magam. A gúnyos reakciókat sose tudtam kivédeni. A legenyhébb replika szerint „nosztalgiázom az ifjúságom után, hiszen akkor egy elnyomorító diktatúra volt.” Akadt, aki rákérdezett, hogy miért, hiszen nyomor volt, kitelepítés volt, kényszermunkatáborok voltak, nem lehetett külföldre utazni, szemináriumokra kellett járni, jegyre adták a húst, és még sorolhatnám, mi mindent vágtak már a fejemhez. Igen, tudom, de mégis. Mégis? Mi a fenétől voltál boldog? Hosszasan törtem a fejem, hogy tényleg, miért is? Aztán erőlködtem néhányat: Pár forintért mentem színházba, és micsoda darabokat láttam. A Károlyi kertben nyáron hangversenyeket adtak, amit a padról ingyen hallgathattam. Januárban elmentünk a Mátrába síelni és az IBUSZ szobáért fejenként 4 forintot fizettünk. Tavasszal Szentendrére kerékpároztunk és gépkocsi nem borított az árokba. Az összes menedékház működött, és napokat töltöttünk ott el szinte filléredkért. Ingyen nyaraltunk a vállalati üdülőben, ahol a kultúros minden nap csinált nekünk programot. A Gellértben 2,60-ért megmasszíroztak. A Duna szálló kerthelyiségéből nem néztek ki, pedig egyetlen dupla fekete mellett ültünk ott éjfélig. Újpestről bejöhettem Pestre hajóval, ha volt rá időm. Reggel ¼ 8-kor az igazgatóval egy buszon érkeztünk, csak neki nem kellett csöngetni. Szóval mondtam és mondtam a magamét, de nem tudtam fején találni a szöget, amíg rá nem döbbentem a valóságra. Megvan! Azért voltunk boldogak, mert ugyan tényleg sok minden szar volt, de egyformán volt szar mindenkinek. Nem csak én nem mehettem külföldre, de az OTP fiók vezetője se. Nem csak én nem tudtam téliszalámit venni, hanem a környékemen senki. Nem csak én jártam télen lóden kabátban, hanem mindenki. Nem csak nekem kellett várnom 3 hetet, hogy az Ofotért előhívja a filmemet, hanem az országban mindenkinek. Ha hiszitek, ha nem, könnyű úgy nyomorogni, hogy mindenki nyomorog. És nagyon szar úgy bevásárolni a hipermarketben, ahol minden van, ami szemszájnak ingere, ha a szomszédom a helikopterével most repül le családostól az Adriára, hogy saját jachtján kifusson a tengerre. Ne is mondjam, soha, senki nem hitte el a szövegem. Aztán a Yes! magazin a tegnapi posztban megadta a választ.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
__________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

40 gondolat erről: „(VM-214) Mikor volt jobb?

  1. Hát igen, közismert, hogy ha a szomszéd tehene is megdöglik, akkor jobban érzi magát az ember.
    Az irigység erősen dolgozik az emberekben, de nem biztos, hogy úgy kell küzdeni ellene, hogy aki hajlandó a saját boldogulásáért tenni is, azt megakadályozzuk, hogy előrébb jusson, így biztosítva a vagyoni egyenlőséget.
    Persze, ha egy valaki kiemelkedik a 100 közül, akkor 99 fogja magát rosszabbul érezni, mert ő nem volt képes ugyanerre, és csak 1-nek lesz jobb attól, hogy átélhette a sikereket. Egyszerűbb az egyet visszanyomni, mint a többi 99-et is felemelni.

    És ha minden nő úgy néz ki, mint egy zsák krumpli, akkor olyan probléma se lesz, hogy a pasik azon versengenek, melyiküknek van jobb nője, tehát nagyon is logikus kötelező csadorhordást előírni.

    Ha pedig valaki okosabb, mint a többiek, az is irigységet szülhet, tehát be kell tiltani a gondolkodást is, vagy legalább valamilyen módon rendszeresen össze kell zavarni az ilyenek agyát, mint Vonnegut írta a Harrison Bergeronban:
    http://www.anarchoinfo.hu/irodalom/novellak/bergeron.htm

    Vagy ismerősebb utópia, ha Madách falanszter jelenetét emlegetem fel, ahol Platónt és Michelangelót büntetik?

  2. 1. Látom Avatar imegint sarkítottad a témát.

    Ami írsz, ez akkor lenne igaz, ha társadalmi különbségek CSAK az emberek munkája, kvalitásai miatt alakil ak ki. De ez korán sem így van!
    A korrupció, uram- bátyám viszony, a “speciális, testreszabott” törvényhozás, a kamatos kamat hatása, ra ló privatizációk stb. Mindezeket figyelembe véve a jelenlegi egyenlőtlenségek döntő többsége NEM az egyének eltérő kvalitásai miatt alakulnak ki.
    Egyébként tényleg nem ártana elolvasni és értelmezni a tegnapi posztot.
    Ha csak az aktuális szent tehénnél, a gazdasági növekedésnél maradunk, kimuatták a fokozódó társadalmi egyentlőenségeknek a gazdasági növekedésre való kedvezőtlen hatását.

    Nem kell nagyon mélyre ásni, csak a fogyasztói kereslet- csökkenő bérek egymásra hatását kell megnézni. Amit ideigenesen hitelfelvétellel lehet pótolni, de utána KO.
    Mostanában srról cikkeznek, hogy pl. Az USA- ban gond lesz a most tanuló diákokkal, mert akkora diákhitelállománnyal bírnak, ami lhetetlenné teszi, higy lakást vásároljanak.

  3. 1:
    Mondjuk ez szerintem demagógia a javából. Ha megnézed kiknek vannak 100 milliói, vagy milliárdjai, akkor ki fog derülni, hogy senem voltak szorgalmasabbak, senem voltak okosabbak. Gondolom te magad nem állhatsz rosszul anyagilag és azt 100 százalékosan egyéni érdemednek tekinted. Nekem lenne rá egy nagy összegű fogadásom, hogy nem így van.

  4. 2: Nem én sarkítottam a témát, hanem Vonnegut és Madách. 🙂 (Meg főként a kommunisták és a muzulmánok, akik a valóságban is megpróbálják kikényszeríteni az utópiájukat.)

    Elolvastam a tegnapi posztot, de nem győzött meg arról, hogy az erőltetett egyenlősítés valóban hasznos lenne. Nem mindegy, hogy egy összetartó társadalomban alacsony az egyenlőtlenség, vagy a társadalom egyáltalán nem olyan, csak rájuk van kényszerítve az egyenlőség.
    A szocializmus hatalomra jutásáról valaha két elképzelés élt:
    1, a fejlett társadalmak “kinövik” a kapitalizmust és eljutnak ide.
    2, a leggyengébb láncszem elvén ahol még nem gyökeresedett meg a kapitalizmus, ott kell a szocializmust hatalomra juttatni a kapitalizmus kihagyásával.
    Míg a skandináv országokban inkább az 1. szerint alakult a dolog, és önként, parlamentáris keretek között jutottak el egy erősen szociális piacgazdasághoz, és ezáltal viszonylag kicsi egyenlőtlenségekhez, addig a kommunista blokkban erőltetett módon, kényszerrel hozták létre az egyenlőséget. A mutató értéke lehet hasonló, de mögötte egész más a világ. Korrupciós szempontból is egész más a két országtípus. Nálunk a szocializmus ideje alatt is prímán élt az uram-bátyám rendszer.

    3: Vagyonosnak nem mondanám magam, nincsenek 100 millióim sajnos, sőt megtakarításom se nagyon van, hanem nyögöm a lakáshitelt, de szerencsére elég jól keresek, hogy fizetni tudjam. Szüleimtől kaptam pár milliós támogatást az ingatlanszerzéshez, de nem voltak olyan pozícióban, hogy elegyengethették volna az utat számomra, és benyomhattak volna jó kis pozícióba, és csak élveznem kéne az életet. A jelenleg végzett munkámra egy előző munka alapján kaptam lehetőséget, így valóban elsősorban (nem 100%ig) saját magamnak köszönhetem, ahol épp tartok. De te biztos jobban tudod, hogy nem a saját érdemem mindez, bár semmit se tudsz arról, hogy jutottam el eddig, még csak azt se tudod, hol is tartok jelenleg. No de gondoltál te már buzinak is engem, tudom, hogy szeretsz vaktában tippelgetni 1-2 mondat alapján.

    Az persze nekem is szúrja a szemem, hogy senkiházi ostoba emberek pályája (és vagyona) hogy ível felfelé a megfelelő politikai hátszéllel, de nekem sose volt gyomrom ebbe a versenybe bekapcsolódni.

  5. 4:
    Ha úgy nyilvánulsz meg, mint egy buzi, akkor lebuzizlak. Ha úgy nyilvánulsz meg, mint egy önfeldt újgazdag, akkor feltételezem, hogy jó anyagi körülmények között élsz. Azt viszont díjazom, hogy elismered, jelenlegi helyzetedhez kellett némi szerencse is.

    Szerintem a posztot félreértetted. Nem volt annak semmi jele, hogy az egyenlősdit erőltetnék. Sőt, nem is szabad, mert nem vagyunk egyenlőek, de a világ 85 leggazdagabb embere az összes javak 40 százalékát birtokolja. Ez azért elég messze van az egyenlősditől, és persze frusztrál, és világ öldökélés lesz a vége.

  6. 1
    Egy biztos, valamiféle állami beavatkozás nélkül a vagyoni különbségek korlátlanul elszaladnak az emberi természetből következően, és katasztrófába torkollnak.
    Nyilván nem azonos a kommunista megközelítés, mint a skandináv, de az utóbbi is erős beavatkozást jelent az állam részéről, hogy korlátozza a vagyoni különbséget.
    Nagy dillema, hogy milyen mértékű beavatkozás akadályozza meg egyes társadalmi rétegek korlátlanul növekvő hatalmát a többi felett, de ugyanakkor nem nyomja el a kreativitást sem.
    Az is probléma, hogy aki egyszer bejutott a felső tízezerbe, az teljesen érthető módon abban érdekelt, hogy olyan rendszer fixálódjon, amelyben utódai eleve olyan előnyökkel indulhassanak, hogy a feltörekvő tehetséges fiatalokkal szemben bérelt előnye legyen a vagyon révén, még akkor is, ha azok középszerű képességekkel bírnak.
    Ha mindezt spontán folyamatokra bízzuk, akkor garantáltan így is lesz, minden határon túl…

  7. Itt van egy pszihológiai torzítás.Érdekes hogy a dúsgazdagok döntő többsége saját kemény munkájának ,és érdemei eredményének tekinti a vagyonát (-miniszterelnök úr maga tisztességesen szerezte a vagyonát?-mi az hogy ,nagyon is! 🙂 ) A másik véglet pedig a szerencsétlen proli aki a körülményeit hibáztatja mindenért (apám ivott, vert, nem volt semmi hátterem, aggyanak segély!) Mért van ez? Azért van ez mert mindenki önző módon a saját hasznára játszik. A cél egymás kihasználása a társadalmi szabályozókon keresztül.Ugyan ez van az USA-ban is. WASP amerikai vs.mexikói bevándorló.Ott legutóbb az Obamacare apropóján borult ki a bili.Az amerikai társadalom kötőanyaga az amerikai álom: itt bármi lehetsz ha akarsz. Igaz ez? Az amerikaiak többsége még mindig hiszi ezt a növekvő gazdasági különbségek ellenére is. És elfogadják a társadalmi játékszabályokat. Amíg úgy érzik a középosztálybeliek hogy gyarapodnak,és képesek előrehaladni, addig szemet hunynak a dúsgazdagoknak.Persze a gazdagok érdeke hogy fennmaradjon ez az egyenlőtlen rendszer.Egyenlőség sosem lesz sehol csak egyensúlyi állapot, ez a politika lényege.Hiszen minden társadalomban harc van a felszín alatt:gazdasági, szaporodási, kultúrális…stb.A másik lehetőség a morál útja, az önkorlátozásé. Ez a irigyelt skandináv modell, amely szintén egy törékeny egyensúlyi állapot csak.És amelynek feltételei a homogén társadalom, vallás, magas általános morál…stb.

  8. 7:
    Az USA-ban azért fogadja mindenki el a kizsigerelő kapitalizmust, mert elhiszi a mesét, hogy bárkiből lehet milliomos, ha kellő keménységgel dolgozik, és ha nem lettél milliomos azt kizárólag magadnak köszönheted.

  9. Sok rossz tulajdonságom lehet de az irigység nem tartozik ezek közé.Maximum a tehetségét irigyeltem annak aki előrébb jutott nálam.Ez természetesen nem a politikai seggnyaló holdudvarra vonatkozik.
    Szerintem ha a többségnek jól fut a szekér akkor nem zavarja az elit dúskálása.

  10. Sokan összetévesztik ám az irigységet a jogos kérdőrevonással. Apophis például, –ha nem is rosszindulatból- szintén ugyanezt a sarkított példát hozza fel.

    “A másik véglet pedig a szerencsétlen proli aki a körülményeit hibáztatja mindenért (apám ivott, vert, nem volt semmi hátterem, aggyanak segély!)”

    Megfeledkezik azonban a nem szerencsétlen proliról akinek az apja nem ivott, nem verte a családot, de ugyanakkor a szintén proligyereke soha nem mondhatja el hogy “kaptam pár milliós támogatást az ingatlanszerzéshez”. Mert ahogy például Avatar is említi, még a jó kereset mellett sincs megtakarítása hiszen nyögi a lakáshitelt. Egyébként némileg pontosítanom kell itt, de javíts ki Avatar, szüleid “pár” milliós tőkéjével a hitelfelvételedet támogatták ugyanis ha ez nincs, valószínűleg a bank úgy elkaszálja a hitelkérelmedett mint a sicc.

    Ezt csak azért merem állítani mert nekem 2005-ben 8 éves munkaviszony mellett hivatalosan bejelentett 290-ezres fizetés mellett (egyébként 427 ezret kerestem) ott bukott el a hitelkérelmem, hogy a bank ingatlanfedezetet kért. Anyámék habár tisztában voltak hogy ez mit jelent beleegyeztek, de amikor a bank megtudta, hogy hol van az ingatlan (mondjuk Bivalybasznád) el is kaszálta az egészet. Nem mondom, hogy utólag bánom, de valójában a már 15 év alatt amióta pénzt keresek szépen fizettem mások lakáshitelét.
    Köztük olyan emberek lakáshitelét is akik valójában befektetésként üzleti forrásként tekintettek az ingatlanra, miközben adót persze basztak fizetni.

    Na de hagyjuk a részleteket, mert még az a vád ér, hogy panaszkodok. Ugyanis nekem is akadt lehetőségem arra, hogy egyenesben legyen az anyagi hátterem, hogy “fordítsak a sorsomon”. Benősülhettem volna egy tehetős poszt-arisztokrata családba ahol mindenki oda meg vissza volt értem. Megjegyzem ezek az emberek tényleg nem törhő újgazdagok voltak. És őszintén mondom, hogy egyetlen garast sem irígyeltem tőlük. Ugyanakkor őszinte is voltam velük, és a lányukkal is. És végül de nem utolsó sorban magammal is, amikor végül úgy döntöttem ebből nem lesz házasság, és bármennyire szeretem őket, bármennyire is tudom hogy az életem egy csapásra egyenesbe kerülhet mégis el kell köszönnöm.

    Lehet, hogy most ugyanitt osztanám az észt, ahogy Tibor bá’ fogalmaz “egyéni érdemednek tekinteném” a vagyonomat miközben mélyen hallgatnék arról, hogy előtte a belem kidolgozva sem jutottam előbbre és hogy egyik bérletből a másikba költöztem.

    Lehet, hogy én jóval fiatalabb vagyok mint Tibor bá’, viszont így a harmincas éveim végén már a harmadik országot taposva -azokat bele sem számítom ahol hónapokat töltöttem- az a tapasztalatom, ahogy az anyagi jólétben élők, a középréteg, és a periféria legaljára szorult szegények között éppúgy megfigyelhető a képpességbeli diverzitás.

    Magyarul semmilyen összefüggés nincs az anyagi jólét és aközött, hogy valaki milyen szellemi képességekkel rendelkezik, hogy mennyire szorgalmas, sőt még az sem, hogy mennyire intelligens. Keményen hangzik? Azt meghiszem. De tessék, cáfoljatok meg!

  11. Ahogy elnézegetem a mai luxusingatlanok árait 100-800 millió Ft. azon tünödom, hogy ugyan kik lehetnek ezek tulajdonosai akik túlnyomó többségében minden bizonnyal galád, korrupt módon tettek szert ekkora vagyonra az utóbbi 25 évben Magyarországon.
    Ha csak azokra gondolok akik ügyetlenül lebuktak ( Hagyó, Hunvald és bandája)ök bizonyára elenyészö hányada képezik azoknak akik félelem nékül üzik ugyanezt a “sportot” a társadalom kárára.
    Félelem nélkül mert teljesen nyilvánvaló, hogy minden következmény nélkül tehetik a pártok, a pártok magas beosztású emberei( pl Dembszky) a kormánytagokról és környezetükröl nem is beszélve.
    A kéz kezet mos politikájában a jobb és a bal oldal tökéletes nagykoaliciót alkot.
    A fejlett országok rákfenéje pillanatok alatt terjedt kórként az elvtársak úri utódjaira.
    Ha a halálbüntetést nem törlik el oly villámgyorsan és még az elején pl. az olajszökités ugyben nyilvánosan felakasztottak volna egy pár föbünöst akik milliárdokat loptak lehet boldogabbak lennének ma a magyarok.
    Nem azokra gondolok akik pancsolták az olajat hanem azokra akik erre utasitást adtak és ezt megengedték.
    Szeszák Gyula a volt Hajdú-Bihar Megyei föügyész próbált ez ellen tenni de az ö felettesei ezt keményen megakadályozták.

  12. Mikor volt jobb? Akkor amikor 20 éves voltam , akkor volt a jobb. Csak az a baj, hogy akkor én még ezt nem tudtam söt akkor arra gondoltam, hogy de jó lenne az amerikai demokráciát élvezni mielöbb.
    Most élvezhetjük szarásig.

  13. Tök jó cikk és nagyon aktuális is, köszönöm.
    A médiának vagy elment a józan esze, vagy direkt keltik a feszültséget. Szerintem mindkettő.
    Nem azzal van a baj, hogy valaki gazdag, mert persze, hogy nem egyenlő feltételekkel létezünk az életben. Amellett, hogy keményen dolgozunk, kell plusz szerencse is, ahhoz, hogy robbants. Másnak elég a szerencse is. Minket tán épp ezért úgy neveltek, hogy ne mások vagyonát nézzük, hanem azzal legyünk tisztában, hogy mi hogy fejlődünk, gyarapodunk, így nem fogunk becsavarodni.
    Ezzel szemben a médiából dől a szar. Semmirevaló győzikék folynak belőle, akik a nav adós listák élén szerepelnek, ennek ellenére a tévében lehet gyönyörködni a szebbnél szebb autóiban, a pihenéseikben és egyéb pazarló baromságaikban. Vagy berki nevű szarkupacok, akik egy keményen dolgozó ember 20 évi fizetését cseszik el egy nap alatt, miközben flegmán fejtik ki, hogy ez így egyértelmű, nekik ez jár, más meg vegyen csokit, ha boldogságra vágyik.
    Én toronymagasan teszek ezekre a senkikre, de az a sok szerencsétlen sorsú honfitársam, akit éppen lakoltatnak, vagy aki éppen kiszámolja, hogy napi hány zsömlével tudja kihúzni a hónap végéig, az vajon mit gondol? Akassza fel magát, mert ő nem ér semmit, hiszen egy ilyen sötét/tudatlan/bunkó győzike is többre vitte nála? Vagy egy ilyen félművelt berki?
    Nem az a baj, hogy vannak berkik, mert mindig voltak és lesznek is. Az a baj, hogy ezt belenyomják az átlag, napról-napra élő ember pofájába, hogy nesze bmeg, így kell élni. Szerintem direkt provokálják a tömeget.
    Mindeközben ott vannak a politikusok vagyonnyilatkozatai, oldaltól függetlenül, amikből dőlnek a nullák, olyan számok, ami egy átlag embernek, aki havi 100.000 és 150.000 között képes csak gondolkozni, felfoghatatlan.
    Nem csoda hát, ha frusztrált lesz itt előbb-utóbb mindenki, nem csoda, ha visszasírja a régi időket. Mert egy egészségesebb mentális állapot ezerszer többet ér, mint ma egy szuzuki a régvolt trabant helyett. És ennek a mentális állapotnak a kialakulása nagyban függ a környezetünktől.
    Szóval ha nem is tudom megfogalmazni és most tényleg dühből hordtam össze ide mindent, akkor is nagyon találó és aktuális Tiborbá írása.

  14. Azt hittük hogy akkor volt rossz,aztán kiderült,hogy akkor volt jó..

  15. Bár nekem csupán a 70-es éveg végéről és a 80-as évekről vannak emlékeim. Az emberek egymás közötti viszonya, a mai helyzethez
    mérve, valahogy jobb volt. Emberibb, barátságosabb. Nem volt ennyi
    gyűlölet, feszültség. Igaz nem volt internet sem, ahol a fórumokon
    a többség vacsora után komcsizhatott, fasisztázhatott, zsidózhatott
    cigányozhatott egy jót rendszeresen, meg aztán az egypártrendszer sem
    tudta még politikailag megosztani az embereket, táptalajt adva a gyűlöletnek..

  16. Ha nagyon leegyszerusitem a posztot, akkor kb arrol szol hogy az irigyseg boldogtalansagot szu:l. (Ahogy mar irtak elottem is.) Nos, aki ilyen egyszeru oknal fogva tud boldogtalan lenni, az meg is erdemlni. Szerintem nem a milliok teszik boldogga az embert, hanem a munka, az alkotas, es a felejthetetlen pillanatok, apro o:ro:mo:k. Ezek nem feltetlenu:l penzzel elerhetoek.

    En olyan helyzetben vagyok, hogy _nulla_ segitseget kaptam otthonrol, es mindent amit eddig elertem azt a sajat munkamnak es tenniakarasomnak koszonhetem. Ket nyelvet beszelek a magyaron kivul – nem azert mert tul nagy tehetsegem van, csak mert folyamatosan unszoltam magam, es nem akartam feladni. Emellett a szakmamban is sikeres vagyok. Kell hozza tehetseg, de nekem szorgalmam is volt. Evekig dolgoztam szombat-vasarnapon is 10-10 orakat, folyamatos tulorak. Igy kb 1.5-szer to:bb tapasztalaltot tudtam gyujteni az eltelt evek alatt, mint mindenki mas. Velemenyem szerint nem lehet egyszeruen csak a seggu:nko:n u:lni es keseregni, meg varni a szerencset. Ezert tenni kell, sosem jo:n magatol. Persze fu:gg attol is ki milyen szakmaban dolgozik, de a fentiek azert ott is igazak csak legfeljebb to:bb ido:nek kell eltelnie.

    Kereslet-kinalat mozgat itt mindent, aki ezt nem latja vagy ignoralja az hu:lye. Folyamatosan olyan dolgokat tanultam szabadidomben, amire van kereslet. Merno:kkent azert dolgozom hogy 45-50 eves koromra meg tudjam teremteni azt a legko:rt hogy a sajat projektjeimen dolgozhassak, ne legyen munkaltato. A jelen korulmenyek ko:zo:tt ez eleg realis tervnek tu:nik. Es semmikeppen sem szeretnek a kommunizmusban elni, ahol mindegy hogy alkotsz-e valami hasznosat, ugyanazt kapod mint a szomszed aki csak aktatologatast vegez. Olyan aktatologatast, amit a bu:rokracia leegyszerusitesevel tizedere lehetne cso:kkenteni. Tibor ba’, velemenyem szerint a hosszu ido” megszepiti az emlekeket, ez nagyban ko:zrejatszhat a fenti cikknel is. En logikusan gondolkodok, a kockanak nalam is egysegnyi oldala van, de vannak emberi tulajdonsagok amit senki nem tud elbujtatni. Az ido” tenyezo:t nem lehet kikeru:lni, ez mindenkire egyforman hat.

  17. 15:

    > Azt hittük hogy akkor volt rossz,aztán kiderült,hogy akkor volt jó..

    erre csak annyit mondane’k hogy volt egy kollegam aki Pe’csro:l ko:lto:zo:tt Pestre, egyu:tt jartunk biciklizni a Dunakanyarba. Mindig sohajtozott hogy venne egy kocsit, mert milyen jo lenne Pecsen a Mecsekben biciklizni. Erre mondtam neki, hogy ha Pecsen lenne akkor tuti azon sohajtozna hogy a Dunakanyarban mily’ jo lenne. Mit ad isten, visszakeru:lt Pecsre, vett egy kocsit es a Dunakanyarba jar fel vele ido”nke’nt bringazni.

  18. 19:
    Tulajdonképpen a posztomban előre megadtam neked a válszt ehhez a hozzászóláshoz. Nem hagyom, hogy lesöpörj az asztalról ezzel a “hosszú idővel”. Ha jól emlékszem felsorakoztattam, hogy tételesen jó néhány dolgot, amiért kellemesebb volt. Azt is előre megírtam, hogy akik most “sikeres” az melldöngeteve állítja, hogy a szorgalmának és a tudásának köszönheti. És az ilyenek észre se veszik, hogy ha én kapok hüségers seggnyalásomért egy “nemzeti” dohány bolt verseny mentes kizárólagosságát, és utána mindjárt felemelik háromszorosára a haszonkulcsot, hogy az évi 5-6 millió tiszta haszon biztosítva legyen, amit gondosan megóvnak a progresszív adóztatástól, akkor a szorgalom és a tudás csak ócsak duma.

    Ami pedig az irigységet illeti, egy rossz megfogalmazás. Itt valójában felháborodásról van szó, mert egy totálisan igazságtalan rendszerben élünk. Mond már meg nekem, az ilyen Győzikék valóban megérdemlik a súlyos tíz milliókat azért, amit oly szorgalmasan és hatalmas tudás birtokában “nyújtanak”?

  19. Amíg csak kemping bicikli volt, mindenkinek az volt, és a hangsúly azon volt hogy hogyan töltsük el együtt az időnket. Mikor megjelentek a Mountainbike-ok, érezhető különbség volt azok között akiknek volt és akiknek nem. Sugallt valami hülye felsőbbrendű érzést, amitől szinte észrevehetetlenül lassan de megváltoztak a dolgok. És hogy technikai problémát is említsek, már nem tudtál a havertól kérni egy belső gumit ha baj volt, mert neki már nem az a típus volt. Ő meg hiába kérte el a te pumpádat, nem stimmelt. Így aztán vége volt a felhőtlen örömködés egy részének. Ráadásul ha a szegényebbek valahogy rábeszélték a szüleiket egy MB megvásárlására, akkor pont a nem tervezett vásárlás miatti “nagy értéknek” érzett tárgy, ami egyébként ugyanúgy csak egy bicikli volt, már hirtelen nem volt szabad hogy sáros legyen, nem szabadott szerelni(garanciális még), és főleg nem szabadott őrizetlenül hagyni. Ezek mind megnehezítették egy felhőtlenül élni akaró gyerek életét, és sajnos sokszor a verés komoly melegágyaként is szolgáltak.
    Egyszóval Tibor bá’…rohadtul igazad van.
    Szerintem a civilizációnk 97%-a kb annyira fontos, mint a kanyarkövető fényszóró. Ugye hogy éreztétek valaminek a hiányát a 80-as 90-es években? Na az volt az. 🙂

  20. 17. Tibor bá’: fantasztikus a memóriád, mindig is csodáltam. De komolyan. Biztos, hogy olvastam, de mára már elfelejtettem és újnak hatott:)

  21. 22:
    Örülök, hogy nem csak én látom így az eseméneket.

    23:
    És akkor ez még friss volt, mostanra meg már megavasodott.

  22. 21: gondoltam hogy valami hasonlo lesz a reakcio. Szerintem tul sokat nezed a TV-t, es az manipulal. Gyozikerol kb annyit tudok amit itt a kommentekben o:sszeirtok. Nem irigykedem, csinalja. Szamomra teljesen mas ertekek vannak, nem erdekel hogy kinek van/lett dohanyboltja. Ha teged ez e’ltet hogy a Gyozikeket meg a dohanyboltosokat szamontart, hat csak rajta. Aztan lehet irigykedni.

    Mint irtam, nekem az a celom hogy sajat projektjeimen dolgozhassam, hasznos alkotomunkat vegezhessek, ko:zvetlen munkaltato nelkul. A penz csak egy eszkoz. Sokakat hallok multi cegnel arrol panaszkodni, hogy milyen keves a fizetes (irodai munka), ha a ceg eves bevetelehez hasonlitjak a fizetest. Ilyenkor me’g meg szoktak emliteni hogy mennyire kritikus a munka amit vegeznek. Erre csak mosolygok egyet: “Te is tudsz reszesedest venni a sikerbol, XY ceg reszvenye formajaban.” Ilyenkor persze mindenki visszaho:ko:l. Ha “nemzeti dohanybolt befektetesi alap” nincs is a piacon, nagyon sok modja van hogy az ember az ilyen dolgokbol is hasznot huzzon.

    Akik azon sopankodnak hogy “milyen jo volt regen, nem volt semmi de legalabb az is milyen jo volt”: ezt most is ugyanugy meg lehet valositani. Barki vehet maganak tanyat kempingbiciklivel, aztan megtermelheti maganak az elelmiszert. Nem latom hogy mi a problema. Amint kep’be keru:lnek olyan dolgok hogy “bezzeg Gyozike” stb onnantol az a resze mind irigyse’g. Mit erdekel Gyozike, ha teged a kemping bicikli boldogit? So”t, mit erdekel egyaltalan a penz, ha mindannyiunknak a friss levego”, tiszta ivoviz, biztonsagos lakhely igenyeink vannak?

    > “Megvan! Azért voltunk boldogak, mert ugyan tényleg sok minden szar volt, de egyformán volt szar mindenkinek.”

    Erre a vegere hadd idezzek a fentebb is linkelt “Noam Chomsky” posztodbol, ez kerem:

    “8. Oda hatni, hogy a nagyközönség meg legyen elégedve a kisszerűséggel”

  23. 25:

    Szerencsédet csak az arroganciád múlja felül. Légy boldog az elképzeléseddel, ami nagyon nincs összhangban azzal, hogy ide látogatsz ovasgatni – gondolom ingyen – pedig a tefajtád szerint nincs ingyen vacsora (másoknak).

  24. 26: anno o:nkent aron felul vettem konyvet toled, gondoltam ezzel is tamogatlak. Akkor me’g nem volt itt semmifele donate gomb, nem volt semmi ilyenrol szo, nem is kellett semmi ilyen ehhez. A ‘tefajtád’ szo az olvasatomban valahogy eloitelettel parosul. Pedig nem is ismersz. Az utobbi idoben mar eleg ritkan jarok ide. De igazad van, lehet hasznosabb dolgokkal kellene toltenem az idomet. Minden jot, sziasztok!

  25. 19-25 V: Társadalmi folyamatok elemzésére ne vállalkozz, mert fogalmad sincs, hogy miként működik. Egyébként ma már nagyon kevesen dolgoznak 8 órában. A hétvégi munkavégzésedben (amit roppant büszkén adtál itt elő) semmi egyedi történés nincs. Mindig legyen szemed előtt, amikor másokat kritizálsz, hogy magasról nagyot is lehet esni. Ha régi olvasója vagy a blognak, akkor ennek az egykoron gyakran elhangzott mondásnak ismerősnek kell csengenie: “túlélő hangya nincs, csak túlélő hangyaboly.”

  26. “Ami pedig az irigységet illeti, egy rossz megfogalmazás. Itt valójában felháborodásról van szó,”
    kurva nagy +1

    Sőt ami az irígységet illeti, azt kell, hogy mondjam hogy épp azokra a “sikeres” emberekre jellemző akik az anyagi jólétét a “szorgalmának és a tudásának köszönheti” (szarkazmus kétszeresen aláhúzva, lásd fent említett dohánymutyi)

    Épphogy az irígység, a kapzsiság, a pofátlan hatalommal való visszaélés vezetett ahhoz, hogy ilyen megtörténhetett. És az ilyen ember még irígy lesz arra is akinek kevesebbje van, mert azon látszik, hogy még úgy is törekszik felfele, közelít. Potenciális és veszélyes versenytársat lát benne a jövőben. És valójában nem annak vagyonára lesz soha irígy, hanem arra, hogy annak az embernek aki saját képességeihez, szorgalmához, tudásához nem társul az a bizonyos idézőjel, a sikere még ha szerényebb is valódi siker. Na valójában erre tud kibaszottul irígy lenni minden műmájer, és retteg is minden Mutyi Mátyás.

  27. 28 & 29:

    V azzal árulta el magát, hogy az “irigyelni” igét hatszor írta le néhány sor alatt. Ezen kívül nincs tisztában azzal, hogy néhány summás megnyilvánulás tökéletesen elég valakinek a felmérésére.

  28. Külföldi blogokon kemény viták kerekedtek amikor arról a bizonyos 80 wealthy people -ről volt szó. Ott is számos esetben, nagyon sok kommentelő kikérte magának, hogy itt irigységről lenne szó és nem egy elcseszett rendszer kritizálásáról. De ezt az irigység kérdést a következő pár példával tudom nektek szemléltetni kicsit visszafele haladva az időben talán érthetőbb lesz:

    1956-ban azért tört ki a forradalom, mert irigyeltük az Szovjeteket. vagy a Nyugatot?

    1848 ban azért tört ki a forradalom, mert a jobbányok irigyelték a földesurakat.

    De az is lehet, hogy azokat a polgári társadalmakat irigyeltük ahol a feudalizmus már megszünt.

    Az egész feaudalizmus bukása a jobbágyok irigységére vezethető vissza.

    Ahogy az amerikai rabszolgák is nyilvánvalóan irigyek voltak a sikeres fehér rabszolgatartóikra, és talán az északiak is irigységből vetettek véget ennek, nehogy má’ a délieknek lehessen nekik meg nem…

    Irigy vagyok Hagyó Miklósra, Simon Gáborra, és az összes hasonszőrű korrupt politikusra, akik úgy osztogatják ki egymás között haveri alapon az EU-s pályázatokat mint ahogy én a haverjaim között a kocsmai köröket: “ok, Sanyikám a következő körben… Ja, hogy most nem tudod…? Sebaj komám, majd ha én megszorulok hó végén akkor te jösz… – nyitott szájjal kacsintás”

    Ja, amúgy Győzikére különösen irigy vagyok, kifejezetten a harmónikus családi életére, stílusérzékére, 80-90-es IQ-jára.

  29. 31:
    Te biztos vagy ebben a 90 IQ-ban? Csak azért kérdezem, mert 100 IQ az átlag. 😀

  30. A magyar nyelv és magyar néplélek elítéli az irigységet.
    Annak ellenére, hogy az életnek a keserű veszteség természetes közismert velejárója, amit néha mindenki kénytelen megtapasztalni.
    Aki irigy, az egy szánalmas lúzer,egy vesztes,aki kínjában rosszakat kíván a sikeres személynek, aki vele ellentétben elért egy fontos értéket,egy pozíciót egy teljesítményt stb. amit ő aki irigy nem.
    Az irigy egyúttal egy megbélyegzés, egy negatív stigma egy karaktergyilkos durva szitokszó.
    A irigyezés a rosszindulat legitim elfogadott megnyilatkozása.
    Csupán az nem világos, hogy a nyavalyást aki vesztett,irigykedni kénytelen,vajon miért kell még szégyenpadra is kiültetni?

  31. 11: “Egyébként némileg pontosítanom kell itt, de javíts ki Avatar, szüleid “pár” milliós tőkéjével a hitelfelvételedet támogatták ugyanis ha ez nincs, valószínűleg a bank úgy elkaszálja a hitelkérelmedett mint a sicc.”

    Valószínűleg igen, de akkor legalább attól megmenekültem volna, hogy az ingatlan azóta bekövetkezett értékvesztést most nekem kell lenyelni… 🙂

    12: A többszáz milliós ingatlanok megvásárlásához sajnos dolgozóként akkor se kerülhetsz közel, ha a magyar átlagkereset tízszeresét fizeti neked a munkaadód (pedig olyan magas kereset valóban nem sok van az országban).
    Papcsáknak se az államtól különböző jogcímeken hivatalosan kapott cirka havi másfél misije az, amiből igazán dőzsölhet, hanem amellett valahogyan lett még az ügyvédi irodájában is ennek közel tízszeresét kitevő (éves 160 misi) nyereség, amit osztalékként felvehetett. Pedig ha 3 állami feladatkört is végzett, akkor ugye az ügyvédi irodájának igazgatására már biztos nem is maradt olyan sok ideje… Így ő azt se tudja, miből lett ez a sok pénz… 🙂
    http://index.hu/belfold/2014/02/24/papcsak_vagyonnyil/

  32. Szerintem félreértettétek a cikk mondanivalóját. Nem arról van szó, hogy gazdag valaki vagy szegény hanem az arányokról és a jövőképről. Nyugdíjas ismerősömet megkérdeztem milyen volt a 60-as években élni. Azt felelte évről évre kicsit javult a helyzet és volt remény. Nem voltak a közférában 20-szoros jövedelemkülönbségek mint manapság: 80.000 vs 1.600.000 Ft/hó. Azért írtam közférát mert az dokumentált, összehasonlítható.
    A boltok nem néztek ilyen jól ki, de mit ér a szupermarket ha nincs pénzed élelmiszerre? Hó végén zsíroskenyerezel és melletted meg az 5.000 Ft-os felvágottat veszik? Egy biztonsági őr miért tud hónap végén félretenni Németországban és miért nem Magyarországon? Végzettségük kb. ugyanaz mindkét ország demokratikus. 🙂

  33. 35:

    Nagy öröm számomra, amikor valaki megérti a posztomat, és bosszantó, amikor nem.

  34. A vitáról a magyar mondás jut eszembe:ki mint él úgy ítél!Nyilvánvaló hogy a nyugodtabb,szelídebb,állandóságot kedvelő,szerényebb anyagiakkal beérő,egyenlőségben hívő..stb emberek számára jobb volt a Kádár-korszak.A mostani rendszert pedig jobban kedvelik a versengő,anyagiakat nagyra értékelő,céljaik felé törő,kihívásokat kereső..stb személyiség típusúak.Ezzel eddig nincs is semmi baj.Most jön a lényeg:az emberi élet minőségét alapvetően az emberi kapcsolatok minősége határozza meg,nem pedig az anyagiak.Márpedig az emberi kapcsolatok jobbak,szorosabbak voltak a Kádár rendszerben.A társadalom sokkal koherensebb volt.Persze fontos volt hogy ne zavarjon túlzottan az ideológia(de hát az mindig minden rendszerben van). Nyugiban élhettél,és ha nem tetszett akkor ha nem is könnyen de elmehettél.Kevésbé érezték magukat vesztesnek az emberek. Ezért szerintem összességében jobb volt akkor(ettől függetlenül maga a politikai rendszer sz*r volt). Hogy most mi van?Embernek ember a farkasa-ez van.Jó, nagyobb a szabadság,lehet lapos tévéd,nyugati autód,meg hiteled-mint a szomszédnak,plusz a megtermelt munkabérednek kb 25% át kapod kézhez-ja és abból is leadózol,mert a többi megy adósságszolgálatra.Unokádat talán látod skipe-on.Lehetne sorolni napestig.Tehát nem volt jó nekünk a szocializmus, akkor itt a kapitalizmus.A tanulság pedig:a kuplerájban ki lehet cserélni a bútorokat,a lányokat,a madamot attól még az kupleráj marad.Morál nélkül minden plitikai rendszer-sz*ar.

  35. ” Az emberi élet minőségét alapvetően az emberi kapcsolatok minősége határozza meg,nem pedig az anyagiak ”

    Érdemes lenne mindenkinek megszívlelnie és tudatosítania.

  36. 38:

    Kiegészítés.

    “Az emberi élet minőségét alapvetően az emberi kapcsolatok minősége határozza meg,nem pedig az anyagiak” egy minimálisnak nevezhető anyagi szint felett.

  37. 39!
    Az emberek általában sikeres emberekkel szeretnek ” barátkozni” ismerkedni..

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük