(VM-211) Cséplés

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~ab126 Nem nagyon régen az alföldi rónaságon kaszával arattak, majd cséplőgéppel csépelték ki a búzát. Előfordulhat, hogy erre rá leszünk újra kényszerítve nem olyan nagyon soká a jövőben. Ugyanis a kaszálni tudó munkanélküliek sokkal olcsóbbak lesznek, mint a gázolajat faló kombájnok alkalmazása. Próbáljátok ezen a szemüvegen keresztül nézni ezt a posztot.

Tíz éves koromban nyaraltam először Kiskunfélegyházán, ahol anyámék egy ideig olyan házban béreltek szobát, ahol a tulajdonos „gépész” volt. A ház nagyméretű udvarán állt egy cséplőgép, ami valójában egy hatalmas, kerekeken nyugvó doboz, és egy lábon járó gőzgép. Ezeket az év 10 hónapjában senki se használta, így bújóhelyül szolgált a bújócska nevű játékhoz. Viszont évente két hónapon át éjjel-nappal működtek.

~ab127A lábon járás azt jelentette, hogy a gőzgép átkapcsolható volt úgy, hogy önjáróvá vált, illetve, hogy egy helyben állt csak a lendkereke forgott, ami egy minimum 10 méter hosszú, és legalább 20 cm széles szíj segítségével meghajtotta a cséplőgépet. A gőzgép úgy működik, hogy egy hatalmas kazánban felmelegített vízből nyert gőzt munkára fogják. Üzemanyaga, vagyis, amit elégetnek benne, bármi lehet, például száraz szalma, vagy néhány kivágott akácfa is.

A gőzgépnek jókora vas kerekei voltak, ami miatt csak lépésben haladhatott, húzva maga után a cséplőgépet, egy kerekeken futó szerszámos kamrát. Az útvonal előre gondosan meg volt tervezve. Egy-egy tanyán az érkezés után a gépeket felállították és megindult a munka. A kévékbe rakott búzát a cséplőgéphez hordták, onnan vasvillával feldobták a tetejére, ahol egy ember a kévéket bedobálta a gép hatalmas nyílásába. A gép végén pedig egy csövön át folyamatosan ömlött a kicsépelt búza, amit zsákokban fogtak fel, és továbbítottak a fészerbe.

~ab128A munka kemény volt és erősen felpörgetett, mert a kalászokból a búza szép lassan kipergett az idő múlásával, tehát az optimum az lett volna, ha a kaszálás után azonnal csépelnek. Szerencsére csépléskor voltak a leghosszabbak a nyári napok, így már hajnal négykor el lehetett kezdeni a munkát. Általában 9 órakor volt egy rövid leállás „Früstök” címen, aztán nyomás tovább ebédidőig.

Kemény férfimunka volt a kévék felhajítása a garat mellé, a garat etetése, és a zsákolás, mert a zsákokban nem ritkán 90 kiló búza is volt. Apraja-nagyja dolgozott. A gyerekek hordták a vizet, gyűjtötték a tüzelni valót. Az asszonyok végezték az élelmezést és az apróbb munkákat. Amint végeztek, összepakoltak és megindultak a következő tanyához. A fizetés búzában történt nem készpénzben. A hangulat kimagaslóan jó volt, hiszen az egész év munkájának a gyümölcsét gyűjtötték össze.

Érdemes a csatolt fényképeket alaposan áttanulmányozni, mert sok mindenről árulkodnak. Találd meg például a „gépészt”, mennyivel másképp néz ki az öltözéke. Nézd meg az asszonyok öltözékét a 35 fokos melegben. A gyerekek lazán tartását, értem alatta, hogy senki se öleli őket át, vagy veszi maga elé. csak úgy vannak.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________

20 gondolat erről: „(VM-211) Cséplés

  1. Szegedkörnyéki nagymamám (93 éves) életéről szóló könyvből egy részlet:

    „Hát, nyáron elgyütt az anyósom vagy két hónapra. A fia éppen cséplőgépnél ilyen mázsálós volt, szóval számolni kellett a mázsánál, hogy mennyi a népé, mennyi a tulajdonosé. És ez nagy valami volt, de a nagyapád jól tudott számolni.
    A szérünek hívták, amire ráhordták a kazlakat, mert így a kazlakat, és el köllött választani, hogy kinek mennyi, ez a kazal az egyik gazdáé, az a másiké. Az apósom a cséplőgép tetejin kévevágó volt, mert minden izét kévébe kötöttünk, ilyen saját vágású búzakötélbe. És minden egyes kévét szét köllött neki vágni és szét köllött szórni az etetőbe. Ő adta készen az etetőbe. És biztos, hogy beszipókáztak, és hogy mondjam. Nyerögszerűen ráesett a cséplőgépnek az oldalára, és az nagyon megütötte és az vérmérgezést kapott. És egy darabig nem jelentötte be a gazda a betegsegélyzőbe, és mire bejelentötte, addig az orvos nem mehetett ki hozzá, és három napig nem került orvos elibe, és addig vérmérgezést kapott. 44 éves volt. Ez volt az uram apja.”

    Az etető az a garat, azt hiszem.

  2. Köszönöm a posztot, Tibor bá. Nem tudom, megkaptad-e az emailemet, de szeretném kérni a vissza a múltba online gyűjteményedet. Lebilincselőnek tartom azokat a cikkeidet. Érthetően, átláthatóan, elsőkézből megmagyarázol olyasmit, amire eddig csak utalásokból, könyvekből, homályosan volt halvány lila gőzöm.

  3. 2. vigyázz mert ez holokauszt tagadás lesz.(börtön)

  4. 2:

    Mikor küldtél E-mailt?
    CD-re rakva el tudom neked küldeni őket önköltségi áron, vagyis a CD és a posta költség együtt, ha E-mailben megküldöd a címed.

  5. Már hetekkel ezelőtt, és gyanakszom, mert egy néhány évvel ezelőtti levelemre sem válaszoltál, pedig tudom, hogy egyébként ez biztos nem jellemző rád.
    A másik emailemben a szélerőműves könyvet szerettem volna elkérni.
    Most írok egy emailt. Ha nem érkezik meg záros határidőn belül, akkor valami gubanc van.

  6. 5:
    Minden levelet a lehető leggyorsabban meg szoktam válaszolni. Ez a mai megérkezett és már el is küldtem a szélturbinát.

  7. Tegnap voltam az „agromasexpo” kiállításon. Arról szól,hogy hogyan tudjuk a profit érdekében a földet kizsákmányolni. Mezőgépész vagyok. A jövő az, hogy még nagyobb buldózerekkel megyünk neki a földnek , még több vegyipari anyagot szórunk ki , és ezt minél kevesebb emberi munkával oldjuk meg.

  8. 7:
    Persze, csakhát a földi erőforrások végesek. Aztán meg, itthon 4-5 millió munkanélkülit el kell tartani. Sebaj, az anyaföld majd kivárja, hogy kipusztuljunk. 🙁

  9. Azért megnézném én, hogy egy átlag kaszálós munkanélküli mennyit tud lekaszálni… a mai emberek fizikailag meg se közelitik a cikkben emlitett embereket.
    nekem 10m2 búzám termett tavaly, csak tanulmányi céllal vetettem, mennyit hoz, mennyire lesz gyomos, milyen aratni, milyen sűrű lesz stb. és hát a júliusi napon aratni, na hát az nem egyszerű.
    A cséplőgépek gyakorlatilag eltűntek, elvétve lehet találni még rendbehozható darabokat, jórészt múzeumokban, meg pár magán gyűjtés is van.
    A meghajtást adó gőzekék, gőzgépek meg annyira eltűntek, hogy működő gőzeke MO-on szerintem nincs is. (Ha tud valaki működőről, szóljon már légyszi!!)
    A MIA meg MIB meg pár más tipusú stabil motorokkal megoldható a hajtás, és meglepően olcsón hozzá lehet jutni ezekhez a csodálatos, szinte tönkretehetetlen erőgépekhez.

    Véleményem szerint nem is az aratás lesz a probléma, hanem a cséplési művelet maga. A búzát elég rendesen „meg kell verni” hogy kiadja a szemet. Nekem elég volt a 10m2 területről levágott búzát szétverni és kiszelelni. De természetesen az ebből sütött dolgok a legfinomabbak 🙂

    HAJRÁ ÖNELLÁTÁS 🙂

  10. 9:
    A kényszer és a szükség csodát tud tenni az emberi szervezettel (az agyról nem is beszélve) 🙂

  11. Tibor bá,
    A munkanélküli sosem lesz olyan olcsó mint a diesel olaj. Egész egyszerűen azért mert azt nem érdekli. Hidd el nagyon sok olyan emberrel dolgoztam együtt aki munkanélküli kategória alatt van és le se szarja. Sica adott pillanatban 1200 lejt keresett egy hónapban és mindennap kapott kaját (ez már lassan eléri a havi százezer forintot) ennek ellenére amikor pénzt kapott rendszeresen az út széléről szedtem össze. A cséplés nem játék. Nem lehet munkanélkülikre és lehűtőkre alapozni.

  12. 10:
    Tibor bá, a te meg az én meg akik idejárunk, na azok agyával nagy eséllyel tesz csodát a szükség. Az átlag egységsugarú emberekből a szükség és a kényszer az állatot hozza ki, mint ahogy azt itt már számtalanszor kitárgyaltuk… 🙁

  13. Tibor bá légyszi engedd át a linket, nemtom hogy kell röviditeni.
    Bicikli (pedálos) hajtású búza hántoló gép. Zseniális.

  14. 13:
    Egy URL automatikusan átmegy.

    11:
    Samu! nem egyről beszélünk. Te a munkakerülőkre gondolsz, én pedig azokra, akik dolgoznának, de nincs rá lehetőségük. Enné nagyobb probléma lesz megtanulni a kaszálást, mert aki még tud kaszálni, az mire a szükség hozza, már nem lesz közöttetek, hogy átadja a tudását.

  15. Érdekes és hasznos cikk. Kíváncsi leszek mit alkotnak a jövőben kormánytisztviselőink a krumpliföldeken, mert szerintem is erre felé halad a jövő.

  16. Cséplés poszt: „…a kaszálni tudó munkanélküliek sokkal olcsóbbak lesznek, mint a gázolajat faló kombájnok”
    ————
    GErgo Says:
    9. „Azért megnézném én, hogy egy átlag kaszálós munkanélküli mennyit tud lekaszálni…”

    Egyemet végzett fiatalságból sohasem lesz napi 10+ órát jó kaszáló (olcsó) ember. A többi fiatal legtöbbje a város csillogását keresi X Factoron, vagy valami más úton… plul.: kivándorol. Sajnos, Magyarországnak nics versenyképes ipara. ahol a dolgozó szakmunkás a nyugati világ átlag órabérét (Agliában 20-25 font kózött megkeresné. Igazságtalan világban élünk,(?) vergődünk. A triiliomosok felesznek bennünket.

  17. 14: olyan nagyon kevés van aki dolgozni szeretne de nincs rá lehetősége. Ma errefelé gond nélkül adunk télen nyáron százezer forintot is egy jó csordásnak. csak éppen kényelmesebb valahol baszni a legyet napszámra mint tóthferinél vagy samunál vigyázni az állatra.14: olyan nagyon kevés van aki dolgozni szeretne de nincs rá lehetősége. Ma errefelé gond nélkül adunk télen nyáron százezer forintot is egy jó csordásnak. csak éppen kényelmesebb valahol baszni a legyet napszámra mint tóthferinél vagy samunál vigyázni az állatra.
    —-

    a cséplés kemény és komoly munka. azt nem lehet úgy csinálni, hogy 4 órakor lejárt a munkám és majd reggel 8kor látjuk egymást stb. ez nem szórakozás. Aki egyszer is aratott kombájnnal az tudja, hogy mit jelent 2-3 hektárnál hazahozni a termést (az aratásról és a cséplésről nem beszelünk mivel azt gép végzi).

  18. Szerintem ez a kaszálós dolog olyan lesz kezdetben mint a „szedd magad” gyümölcsös.

    Kimész a búzatáblára a kaszáddal, és lekaszálsz amennyit tudsz.
    Azt lemérik, esetleg ki is cséplik, te kifizeted, és elviszel annyit, mennyit a válladon vagy a talicskával elbírsz.
    Ha háromszor annyit kaszáltál, mint amennyit elviszel, akkor ingyen viheted a részed…

    Igy biztos hogy azok próbálkoznak akik valamilyen szinten ebből akarnak élni.
    Aztán el lehet menni csordásnak is ha az „esztendő” végére néhány malacban ki lehet egyezni.
    Elő kell csak venni a régi bevált módszereket.

  19. Az ilyen szedd magad, kaszáld magad megoldások után meg lehet nézni, hogy néz ki a gyümölcsös, vagy a búzatábla. Az ilyen anarchikus megoldás során a termés jókora része kárbavész és pl. gyümölcsös esetén tönkre is megy az egész. Régen ki volt alakulva, hogy lehet napszámosokat bevonni, de ott szigorú szabályok voltak, aki nem vált be, azt többet nem hívták és elterjedt a hír, kit nem érdemes hívni.

  20. 18: nem lesz olyan. mert a kaszáláshoz kell egyszer szántani és egyszer vetni (minimum). Nos aki mindenki annyit fog vetni amennyit le is tud aratni//kaszálni//csépelni. A piac folyamatosan szabályozni fogja az autóhasználatot és így a kőolaj árát. Pl. egy 150 usd-s brent árfolyam esetén a magyar benzinár valahol 60 ft körül leledzik majd a diesel fennebb is. Mivel az autók letevése//közlekedés racionalizálása már most is létező jelenség (egyes európai országokban több új biciklit adtak el mint új autót) folyamatosan a kőolaj felhasználásában folyamatosan nő az ipari jelleg. Ha nem fővünk meg az átállás akár sikerülhet is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük