(VM-198) Erdély visszacsatolása

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

Valamennyien tudjuk, hogy a „Bécsi döntés” alapján Romániának vissza kellett adnia Észak Erdélyt, ami így 4 teljes éven át magyar fennhatóság alatt állt. Az egész anyaország szeme Erdélyre tapadt. Mind a visszacsatolt székelyek, mind pedig az anyaországi magyarok boldog büszkeséggel vették tudomásul a 20 éve várt eseményt. Mindenki tenni akart valamit Erdélyért. A magyar kormány hatalmas összegeket költött a visszacsatolt észak Erdély felzárkóztatására: egyetemet alapított, vasút vonalakat épített ki, közutakat hozott rendbe [30 évvel később a Szent Anna-tó körül kiépített bitumen útról egy helybéli idős nő azt állította, hogy „ezt még a magyarok építették”].

Apám halina télikabátban 1944 decemberében. Mögötte az Arany János utca sarka látható. A házat hetekkel később találat érte és (4 hét alatt) porig égett. Ma M2 megálló van a helyén.
Apám halina télikabátban 1944 decemberében. Mögötte az Arany János utca sarka látható. A házat hetekkel később találat érte és (4 hét alatt) porig égett. Ma M2 megálló van a helyén.

A társadalom a maga módján adta a magáét. Apám 1942-ben Erdélyi körútja során egy tehervagonnyi halinát szedett össze, amit aztán szétterített anyaországi kiskereskedők részére. Ez nem csak üzlet volt, mert nyers színű (piszkos fehér) halinából mindkettőnk számára készíttetett télikabátot (lásd a mellékelt fotót). Aki tehette úgy rendezte, hogy lehetőleg Erdélyben nyaraljon. Természetesen mi se maradtunk ki.

43 nyarán apám és legjobb barátja, vagyis Timár Pista bá’ egy hétre Erdélybe készültek menni, anyám pedig ragaszkodott hozzá, hogy engem is vigyen magával.  A keleti pályaudvarról indultunk hálókocsiban, mert csak másnap érkeztünk meg Tusnád-fürdőre. A vonat ugyanis felment Debrecenbe és csak onnan fordult délre. A két ország között szinte nulla volt a közlekedési lehetőség.

A hivatalos statisztika szerint a visszacsatolt Észak Erdélyben körülbelül 1,2 millió székely él, valamivel több, mint 900 ezer románnal, és vagy 60 ezer erdélyi szásszal. Ennek ellenére mindenki beszélt magyarul. Hol lehettek a románok? Igaz 2000-ben Arad környékén az egyik falú „idegenvezetője” egy 90 év körüli román nő kissé tört magyarsággal magyarázta el a helyi templom érdekességeit. Érdeklődésemre elárulta, hogy kislány korában az iskolában tanult magyarul, amit 80 év alatt nem felejtett el.

A visszacsatolást mindenki természetesnek fogta fel, amit további visszacsatolások fognak követni, végül is ez tűnt a legigazságosabbnak. A mozikban vetített heti híradók elején látható volt csonka hazánk, amint lépésről-lépésre visszakapja az elcsatolt területeket, és ezt minden héten újra és újra előadták.

Az erdélyi táj természetesen csodás volt, az emberek roppant barátságosak és közvetlenek voltak, ami 60 év alatt se változott. Jó pár évvel ezelőtt az egyik erdélyi utam alkalmából egy hatalmas kátyúban találtam magam, ami dúrdefektet eredményezett. Mivel pótkerék nélkül nem ajánlatos furikázni, a legközelebbi benzinkútnál kértem egy autószerelő címet – természetesen magyarul, amire magyarul útbaigazítottak. Vasárnap ebéd után kopogtattam be egy idős bácsinál, aki menten nekiállt a felni kijavításnak példás rendben tartott műhelyében, ami a családi házának udvarán volt. Kedvesen elbeszélgettünk (természetesen Fidesz hívő volt) majd útra kész állapotba került a kocsi. Kérdeztem mivel tartozom, majd színtévesztés miatt (amire csak jóval később döbbentem rá) a kért összeg egy tizedét nyújtottam át, amit a bácsi szemrebbenés nélkül elfogadott. Mondotta is korábban, hogy ő már csak megszokásból dolgozik, ha van hozzá kedve, de a négy visszacsatolt év említésére felcsillant a szeme, és ha nem kellett volna tovább állnunk, még mindig mesélne.

_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

43 gondolat erről: „(VM-198) Erdély visszacsatolása

  1. Hogy KozepEuropaban beke legyen, egyesiteni kellene a felosztott regiot az angol kiralyno uralma alatt es az angolnyelv lenne a lingua franka. ( pls. be merciful over my soul.)

  2. Klassz a mai poszt, köszönet érte!

    Erdély egy fantasztikus hely, ahol a múlt és jelen egyszerre van jelen, ahol külföldön és otthon egyszerre van az ember, ahová az emberfialánya – ha egyszer kipróbálta – mindig visszavágyik, ahol két anyaországbeli is közelebb van egymáshoz. Ahol, olyan szavakat használnak, melyeket mi már elfelejtettünk(meg sem tanultunk). Ha a visszacsatolást nem is, de az autonomiát remélhetőleg sikerül elintézni belátható időn belül, ami elősegíti, hogy legalább ilyennek megmaradjon sokáig Erdély, amilyen most és még a Fiam is érezhesse, átélhesse azt 10-20 év múlva, amit mi jelenleg!

  3. Feleségemet Erdélyben ismertem meg több mint 10 éve 🙂

    Meglátjuk mit lépnek a románok az autonómia törekvésekre…

  4. 5: “Meglátjuk mit lépnek a románok az autonómia törekvésekre…”

    Mit lépnének, tojnak rá. A nagyhatalmakkal egyetemben. Mi meg jól elvagyunk az aláírás gyűjtéssel…

    Amikor a ‘csau’ elleni felkelés volt, be kellett volna vonulni Erdély magyarok/székelyek lakta részébe. Azt elbasztuk, aztán, amikor Románia felvétele volt az EU-ba, követelhettük volna az autonómiát – na, azt is elbasztuk.
    Most már a székelyek csak magukra számíthatnak, de a románok soha nem adnak önként autonómiát nekik. Ki kell/ene/ harcolni a szó szoros értelmében /ha valóban hajlandók érte áldozatot hozni/, sajnos békés úton nem fog menni… De ne legyen igazam.

  5. 7:
    Sajnos igazad van.
    A román belépésnél nagyon könnyen követelhettük volna, de a zsidó hazafiak csak papíron azok (vagy még papíron se), a valóságban csak a saját gesztenyéiket sütögetik, illetve loptak ők is, ami belefért (lásd: Tocsik), és most lenne pofájuk visszajönni a politikába(Fodor Gábor, Kuncze Gábor).

  6. “Kérdeztem mivel tartozom, majd színtévesztés miatt (amire csak jóval később döbbentem rá) a kért összeg egy tizedét nyújtottam át, amit a bácsi szemrebbenés nélkül elfogadott.”

    Jó trükk 🙄

  7. Sajnos az autonómia nem sokat segítene…
    Erdély autonómiáját senki sem kéri. Az segítene gazdaságilag, de lakosság összetétele már kb 75% román és 25% magyar.
    Székelyföld autonómiája gazdaságilag hátrányos lenne sajnos, de ezt nem nagyon lehet hallani…

  8. Erdély visszacsatolása lenne a legérdekesebb: Kapna Magyarország 6 millió románt és cigányt. 🙂

  9. 11:
    Ez nem lenne probléma. Stadion építés helyett minden Regátba visszatelepülő románnak, és romának adnánk fejenként 100 Eurót. Aki nem megy annak havi 17.000 közmunkabért, ami évente 10 százalékkal csökkenne. Valamint ingyen osztanánk közöttük cián kapszulákat. 😀

  10. Közben nézem a TV-t és nem értek egy dolgot: Romániában a kormánykoalíció 70%-kal van, a magyarok ellenzékben 5%-al és benyújt egy javaslatot, hogy osszanak le hatásköröket a helyigazgatások hatáskörébe. És mit ad isten? Szót fogadnak! 90%-ban le is osztják! Miért? Mert ezek a románok jó fiuk lettek? Nem hinném! Valamivel megint szorítják a töküket… 🙂

  11. 12: Igen, ezt csinálják a franciák is, csak ők hamarabb 1500 eurót, majd 300 eurót, plusz ingyenes repülőgép szállítást adnak minden hazatérő román-rromának. Itthon megpihennek, elpalják a pénzt majd mennek vissza és viszik a családot is. 🙂

  12. 14:
    Én persze viccből jegyeztem ezt be, de ha komolyra fordul… Akkor aki visszajön, az mind hajléktalan lesz, mert nem kap lakcímkártyát. 🙁

  13. Tetszik ez az új revizionista Tibor bá’ 🙂
    Ki ne babrálna ki szívesen az elszőrösödött talpúakkal?

  14. 17:
    Még jobban fogok neked tetszeni, ha elolvasod jövő heti politikai összefoglalómat. 😉

  15. Romániába bevolnulni a Csau-Csetepaté idején óriási őrültség lett volna. Valószínűleg úgy végeztük volna mint a Jugoszláv utódállamok csak a kimenetel lett volna sokkal szarabb, és a Szerbek valószínűleg nem csak Barcsra dodtak volna kazettás bombát.

    A másodikkal egyetértek, Románis EU-s csatlakozási idejében ezt a feltételt le kellett volna szögezni. Még akkor is ha nem sikerül.

  16. 18: Legyen benne, hogy ‘Nem, nem, soha!’ Aztán mindenki azt ért alatta, amit akar. 🙂

  17. 19: “óriási őrültség lett volna”

    Szabad tudnom miért?

    Abban a térségben (is) éppen hatalmi vákuum volt. Az indok meg lett volna, a magyar lakosság védelme. Azt is megkockáztatom, hogy egy finomabb Trianon revízión a nagyhatalmak (értve Nagy-Britannia, Franciaország és az USA szemet hunyt volna, Németország a határ nyitás miatt bizonyára minket támogatott volna).
    Párhuzamosan Csehszlovákia és Jugoszlávia a szétesés szélén állt, nem avatkoztak volna bele. Az oroszoknak kisebb gondjuk is nagyobb volt ennél. Ausztria csak nem támadott volna meg bennünket… Az erdélyi magyarság nagyobb része bizonyára tevőlegesen is mellénk állt volna. Szerintem ez egy elszalasztott történelmi helyzet volt, de kíváncsi vagyok, hogy szerinted mire fázhattunk volna rá egy ilyen akcióban?

  18. 20:
    Nem éppen, de 04 orrától már olvasható lesz.

    21:
    Nagy kérdés, hogy ez nem rázta-e volna össze a románokat. Különben nekem tetszik az ötlet. Kíváncsi lennék egy katonapolitikai szakértő véleményére.

  19. Én 1988-89-ben katona voltam a román hadseregben. Egyik nap összeszedtek minket magyarokat és bevittek egy szobába és minden hülyeséget kérdezgettek, vallattak. Utána tudtam meg, hogy akkor volt a határnyitás… Abban az időben óriási propaganda harc ment a magyar imperializmus ellen, mind a katonaság alatt, mind a civil világban, 1989 december előtt, alatt és után is. Egyetlen ellenség volt: Magyarország! Ceausescu a temesvári eseményeket csak Magyarországnak tulajdonította. Ezt nyomatta éjjel – nappal.
    Nagyon szépnek tűnik a gondolat, hogy talán akkor sikerült volna, de ők erre fel voltak készülve. Nálunk pl. 95%-os magyarság mellett 100% román anyanyelvű rendőrség + egy laktanya kb 1000 csak román katonával és tisztekkel. És ez volt minden magyarabb településen. Bármilyen minimális Magyarországi megmozdulás a románságot összekovácsolta volna mint egy szentháború. A hatalmi űrben meg a magyarokat úgy mészárolták volna le mint a marhákat a vágóhídon. El lehet gondolkozni azon, hogy miért a mai napig nincsenek szeparatista törekvések Erdély-Moldva-Havasalföld részéről mikor már Jugoszlávok, Cseszlovákok, Szovjetunió mind szétmentek.
    Bármennyire nem tetszik nekünk ez a helyzet, tudomásul kell venni, hogy nem lett volna mit kezdjen Magyarország több millió románnal. 🙁

  20. Szeretném ha valamennyire megértenétek a helyzet iróniáját és bonyolultságát: A legszélsőségesebb román politikusokat akiket még a magyarellenes média is “szélsőséges nacionalistának” “akit az ország szégyenének” titulálják, az is csak úgy öt évente meri elmondani, hogy “a magyarok Erdélyt akarják”, vagyis amiről mi beszélünk most. A román propaganda olyan erős volt és erős most is, hogy azt egy kívül álló el sem tudja képzelni. Néha kerül egy – két tökösebb történelem tanár aki készít egy “reálisabb” tankönyvet, de napok alatt darabokra szedi a média, még a családját is, hogy a magyarok bérelték fel, Budapest fizeti.

  21. 24 & 25:
    Köszsönjük Szilárd. Pontosan ez volt a sejtésem.

  22. Bírom a nagy szakértőket, akik megírják, hogy mekkora történelmi lehetőségeink voltak nemrégiben: be kellett volna vonulni Erdélybe Ceaușescu bukásakor, a Vajdaságba a délszláv háború kitörésekor, és persze amikor a szlovákok elterelték a Dunát a vízlépcsőhöz, akkor az új fősodorvonalig el kellett volna foglalni a területeket, mert a békeszerződés szerint az a határ…

    Vajon ha ezeket megtettük volna, akkor hány millió magyar hullott volna el a háborúk során?
    Vagy úgy képzelik, hogy a túloldal ezeket ellenállás nélkül hagyta volna? Vagy hogy a magyar hadsereg olyan elsöprő erejű, hogy simán leveri az összes környező ország hadait?

    Persze a foteltábornokok sosem úgy képzelik, hogy ők, meg a családtagjaik haladnak az első tűzvonalban…

  23. 24: “nem lett volna mit kezdjen Magyarország több millió románnal”

    Egy szóval sem írtam a teljes Erdély megszállásáról. Reálisan csak olyan területek jöhettek volna szóba, ahol a magyarság aránya legalább 3/4 rész. Amiket írtál, azt nagyjából mi is tudtuk. Sőt /ismerve a románokat/ az is biztos, hogy ahol tehették volna, kamatostul törlesztenek a magyar lakosságon. Összességében talán annyit el lehetett volna érni egy katonai megszállással, hogy az ENSZ által is elismert népszavazást tudtunk volna ‘kierőszakolni’ a magyarlakta területek hovatartozásáról. Hozzáteszem, csak abban a történelmi ‘pillanatban’, amikor Ceausescut megölték.

    27: “Persze a foteltábornokok sosem úgy képzelik, hogy ők, meg a családtagjaik haladnak az első tűzvonalban…”

    Szögezzük le, az összes “Mi lett volna ha…” típusú okoskodásnak igazából nincs sok értelme.

    De a sült galamb soha nem fog a szánkba repülni, Trianon /részleges/ revízióját soha senki nem fogja nekünk ‘megcsinálni’. Mindenki annyi jogot kap, amennyit ki tud magának harcolni /lásd Írország/.

    Nem tudom, te hogy emlékszel, de a ‘Csau’ megbuktatásakor egy eufórikus hangulatban volt az ország, mindenki próbált segíteni, a magyar honvédség látta el a romániai felkelőket hírszerzési adatokkal /és ki tudja, még mivel/. Az akkori magyar társadalom hajlandó lett volna áldozatot hozni a magyarlakta területek ‘felszabadításáért’. /Eközben a falurombolás miatt a nemzetközi sajtója is rossz volt ‘Csaunak’ és Romániának./ A magyar politikusok nem ezt az utat követték, abban bíztak, hogy a segítségnyújtást a román politika majd honorálja, a magyarok jogait biztosítani fogják. Ez részben így lett, de ebben szerintem nagyobb jelentősége van a román EU csatlakozásnak, mint a korábbi magyar gesztusoknak.

    ” a magyar hadsereg olyan elsöprő erejű” Nem tudom, voltál-e katona, én hál Istennek, kétszer is…
    A magyar honvédség támadó/megszálló feladatokra volt kiképezve, legalábbis mi első lépcsős alakulatban voltunk, hadgyakorlaton mindig az osztrák területvédelmi alakulatokkal ‘harcoltunk’ /vajon hogy a fenébe 😉 /. Amikor először voltam a seregben, akkor voltak a lengyel ‘események’, konkrét felvonulási tervekkel, bevagonírozási paranccsal rendelkezett az ezredünk. /Szerencsére Jaruzelsky közbelépett./ Meglepne, ha ilyen tervek nem lettek volna Romániával szemben is.

    Nem tartozom azok közé, akik a teljes történelmi Magyarország visszaállítását akarnák /jelenleg/, a demográfiai adatok olyanok, amilyenek /persze, ezen is lehet változtatni/. Ugyanakkor, voltak olyan történelmi helyzetek, amiket szerintem elszalasztottunk /a Rongyos Gárda kierőszakolja a népszavazást Sopronban, miközben pl. Hortyban fel sem merül, hogy a nemzeti hadserege hasonlót csináljon a Szegedtől egy ‘köpésre’ levő Szabadkán…/

    Nem kell velem egyetérteni, de azt tudni kell, hogy a magyarság soha, semmit nem kapott ingyen, és ez így is marad. Az a tied, amit megszerzel magadnak, senki nem fogja neked kikaparni a gesztenyét.

    Sajnos, jelenleg ott tartunk, hogy a magyar társadalom többsége szerint az erdélyi magyar az ROMÁN.
    Innentől kezdve, a romániai magyarság csak magára van utalva, csak az jut neki, amit önmagának el tud érni. Volt egy pillanat az időben, amikor ez máshogy is lehetett volna…

    Lehet, hogy belebuktunk volna, úgy, mint 1848-ban, vagy 1956-ban. De az is lehet, hogy nem. /Az előző két esetben ott volt az orosz/szovjet birodalom, 1989-ben meg hatalmi vákuum volt a térségben./ Meg sem próbáltuk, így soha nem is tudhatjuk meg, mi lett volna, ha…

  24. Tudomásul kell venni, hogy az államok NEM ETNIKAI ELVEN szerveződnek. A határok meghúzása erő és ravaszság kérdése (katonai és gazdasági erőé), nem az alattvalók anyanyelvéé.

    Ha olyanok lennének a viszonyok, a nemzetiségi megoszlástól függetlenül létre lehetne hozni egy Kárpát-medencei egységes államot. Lehet, hogy idővel a románok létre is hozzák…
    Hogy magyar néven legyen ilyen állam, ahhoz nem voltak olyanok a viszonyok Trianon óta és ma sem olyanok. Akkor kezdenek olyanok lenni (sok más tényező meleltt), amikor a magyar politikai köztudatban nem fogvicsorgatva fogják szidni pl. a román elitet, hanem elkezdik józanul felfogni, hogy ők mit csináltak jobban, és elkezdik leszedni a mi “nemzeti hőseink” szobrait, akik mindent rosszabbul csináltak.
    A legokosabb magyar politikusok nem véletlenül erdélyiek, vagy mondjuk Bugár a Felvidéken. Mert még ha nem akarták volna, akkor is rájuk ragadt valami a sikeres államkovácsoló szomszéd elitek tudásából…
    Bugár, Markó for magyar president!

  25. 20: “Tudomásul kell venni, hogy az államok NEM ETNIKAI ELVEN szerveződnek.”
    Ez teljesen igaz, nem is lenne vele gond, ha pl. Svájcot másolnák a többnemzetiségű államok. A gond akkor kezdődik, amikor valamelyik fél úgy érzi, hogy a többiek elnyomják, vagy kihasználják /pl. Belgium, flamand vallon ellentét – amire persze a politikusok rátesznek egy lapáttal./
    A legjobb példa Csehszlovákia – kivülállóként ki gondolta volna, hogy szétesik – két rokon nép, nagyban hasonló nyelvet beszélve?
    Trianon bűne a egy tömbben lakó magyarság elcsatolása /Csallóköz, Kassa, Vajdaság egy része, Székelyföld stb./, ahol pedig a határokat húzhatták volna etnikai alapon is. A nagyhatalmak a wilsoni elveket nagy ívben letojták a magyarok esetében.
    A másik, hogy ezeket a területeket nem a románok, szlovákok, szerbek stb. foglalták el katonai erővel, hanem háttéralkuk alapján kényszerítették ki a nagyhatalmak.

    Azt, hogy a Trianonhoz vezető utat a magyar politika kövezte ki, azt nem vitatom.

    Abban igazad van, hogy a magyar külpolitika szar és régen is az volt. Az persze a népek közötti mentalitás különbsége, hogy mi sosem akartunk kurvák által és hazudozással területet szerezi… Elismerve, hogy ez utóbbi jóval olcsóbb és vérmentes. Viszont jó gyomor kell hozzá…

  26. 27: “Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.” Deák Ferenc

  27. “ahol a magyarság aránya legalább 3/4 rész.” Sajnos ez csak 2 megye, 700.000 lakossal, Románia kelős közepében. 🙁

  28. Egy Kárpát-medencei “Dunai köztársaság” csak akkor jöhetne létre, ha Magyarország kínai módra évi 10 százalékos GDP növekedést mutatna 1-2 évtizeden keresztül. Ebben az esetben a környező népek önmaguktól csatlakoznának hozzánk. – – – Ez persze elméleti ábrándozás, mert a világ ott áll, ahol tudjuk, hogy áll.

  29. 32: Most néztem a hírekben: a székely autonómia menetben 120 ezren vettek részt a szervezők szerint /románok szerint 15 ezren – feltehetően az igazság valahol a kettő között van/. Szóval azt a 700 ezret sem igazán érdekli ez az egész.

    /A 3/4 helyett kisebb arány is lehetne, de 50:50 százaléknál mi indokolhatná a magyar vezetést? De ez amúgy is csak egy elméleti eszmefuttatás volt, semmi jelentősége nincs./

    33: Lehet, hogy 10 év múlva önként csatlakozunk Szlovákiához? 🙂

  30. 34: “Szóval azt a 700 ezret sem igazán érdekli ez az egész.”
    Az ég szerelmére hol tud még egy közösség 10%-os részvételt összehozni? Magyarországon mikor volt utoljára 900.000-es tüntetés valamiért?

  31. 35: Azt én Magyarországról nem tudom megítélni, hogy a jelenlegi romániai helyzetben szükség van-e Székelyföldnek autonómiára, vagy sem. Ha igen, akkor most az EU védőszárnyai alatt sokkal nagyobb esély van rá, mint bármikor korábban. Ha ezt a lehetőséget nem használjátok ki, ez a hajó el fog menni.

    A fidesz egyébként nálunk többször összehozott milliós tömeget egy kis kommunistázással… 😉

  32. Szóval, így erdélyi magyarként látva (és meg nem élve) azt, hogy mi van Magyarországon nem vagyok biztos benne, hogy olyan jó lenne a visszacsatolás. Itt még a rendőr az én pártomat fogja a cigányokkal szemben, a cigány nem jelent fel, hogyha a baltás fenyegetésre én a druzsbát veszem elő stb. Az sem elhanyagolható, hogy az oktatás szinvonala magasabb és automatikusan 1,5 idegennyelvet megtanulsz. És az is jó, hogy kevés tápos van, habár mostanság szaporodnak ők is.

  33. 34: Moldova javasolta a szociban, hogy üzenjünk hadat az USÁ-nak és adjuk meg magunkat. Ha ezt a szlovákokkal tesszük meg, kénytelenek lesznek erős hadsereget állomásoztatni a keleti határaikon, a románokkal szemben…

  34. 37: viszont a csonkahoniaknak jót tenne egy részleges agycsere és tapasztalat-csere a határon túliakkal. Már írtam, hogy a ti politikusaitok tanulnak a győztesektől, a csonkahoniak látványosan nem.

  35. 39: Azért én ebben nem lennék annyira biztos…
    A mi politikusainknak nem részleges agycserére van szüksége, hanem komplett agybeültetésre – a ‘baloldalon’ különösen. 🙂

    “ti politikusaitok tanulnak a győztesektől” Tisztelettel érdeklődöm, hogy értek-e el vele valamit? Mert innen olyan nagyon látványos sikereket nem lehet észlelni. ‘Csau’ után csak jobb jöhetett… magától is.

  36. 37:
    Nyugodj meg az itteni rendőr is, csak nem verik nagydobra.

  37. 37: Ezt is megértük 93 év után, hogy jobb magyarnak lenni Romániában, mint Magyarországon… 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük