(VM-194) Takarékoskodás

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~ab050Ötéves koromban anyámnak volt egy cserépmalaca, ami tulajdonképpen egy persely volt, a tetején egy réssel, amin keresztül érméket lehetett bedobni. Bevásárlás után azt a néhány fillért, amit visszakapott, bedobta a malacba. A malac ötlet óriási volt, mert a pénzhez csak úgy lehetett hozzájutni, ha a malacot a földhöz vágták, és akkor persze annak annyi. Anyámnak nagyon ritkán volt pénze, de akkor gyorsan elszórta apró butaságokra. Igaza volt, néha élvezni is kell az életet, még akkor is, ha valaki szegény. Ennek ellenére a takarékosság benne volt a levegőben. Még egészen jómódú emberek is takarékoskodtak. Ugyanis mindenkinek volt jövőképe. Érdemes volt gondolni a jövőre, mert a dolgok stabilan álltak, jól vagy rosszul az mindegy, a lényeg, hogy tudni lehetett minek mi lesz a következménye. A jövő kiszámítható volt, érdemes volt tenni érte.

Csakhogy – vissza az anyámhoz – minél több pénz csörög a perselyben, a kísértés annál nagyobb. Egy szép napon anyám megkérdezte, hogy menjünk-e moziba, ami úgy nézet ki, hogy a kabátja alatt becsempészett, mert amikor kinyitották az ajtót elég nagy tumultus támadt. Én meg pontosan tudtam, hogyan kell betipegni a nézőtérre anyám kabátja alatt. Még az is lehet, hogy a jegyszedő mindent látott, de ő maga is egy szegény ördög volt. nekem tetszett a mozi ötlet, de ehhez pénz is kellett. Nem baj Pusikám (ez voltam én), itt a malac van abban elég. Összetörni viszont nem lehetett, azt röstellte volna. Ezért aztán a malacot a hátára fordította és egy széles pengéjű kést benyomott a résen és elkezdett navigálni. Az ötlet az volt, hogy a pengére vett érme ki tud csúszni a résen. Ezt leírni könnyű, a végrehajtás nehéz, de főleg idő igényes. A végén azért elmentünk a moziba. A megfagyott gyermeket láttuk Shirley Templével, ami engem is megrázott, mert kiderült, hogy egy magamfajta gyerek meg is fagyhat.

Más alkalommal elmentünk az Ilkovicshoz a mai Nyugati térre. Ilkovics egy gyorsbüfé volt a mai Metró áruház helyén, ahol 20 fillérért lehetett kapni egy rakás sült krumplit zsírpapír zacskóban. Ezt hazagyaloglás közben elszemezgettük. Sajnos a malacban főleg 2 filléresek voltak, abból pedig 10 darabot kellet kihalászni. Megtanultam, hogy takarékoskodni kell, mert akkor mindig lehet moziba menni és rósejbnit falatozni. Különben a takarékossága nevelés széleskörű volt, még a háború után is.

1948-ban az osztályban kineveztek egy takarékossági felelőst, akinél 1 forintért lehetett bélyeget kapni. Ezt a bélyeget be kellett ragasztani egy gyűjtő ívbe, amit bármikor el lehetett vinni bármelyik postára, ahol nem csak a bélyegek értékét fizették ki, de számítottak kamatot is. Ez persze csak néhány fillér volt, kivéve egy-két ritka esetet. Elsőben Kátai Zsuzsa volt a takarékossági felelős, akivel harmadikban egészen szoros kapcsolatba kerültem. Ekkor fedeztük fel, hogy elsőben nála maradt 30 forint értékű bélyeg, ami most az egyik füzetből előbukkant. Rohantunk vele a legközelebbi postára, ahol kifizettek 34,50-et, amiből 4,50 volt a kamat, ami két mozijegy árát jelentette. Ugyanis 3 év alatt a mozijegy ára nem változott. Erről jut eszembe, ma reggel bevásároltunk. tavaly ilyenkor a karfiolért 300 forintot kértek, az idén ez 600. A káposzta kilója viszont 390 Ft. Erről egyből beugrott, hogy 10 éve 39-be került, 10 év alatt tízszeres ár. Hülye aki takarékoskodik, meg az is, aki kölcsönt vesz fel. Tessék mondani, hol itt a jövő? 🙁

_____________________________________________________
_____________________________________________________
_____________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

39 gondolat erről: „(VM-194) Takarékoskodás

  1. Nosztalgia a régi rendszerhez. Fiatal vagyok ehhez, de még nekem is van, legalább is voltam kisdobos, úttörő.

    Na most akkor ezt a rendszert el kell felejteni. Van jövő, de abban folyton mindig minden változik. Nincsenek már fix pontok, biztonságos munkahelyek stb…
    Ehhez nagyon nehezen tud alkalmazkodni az ember, de muszáj neki.
    Aki ehhez alkalmazkodni tud, eredményesebb lesz a jövőben, mint az, akinek 10 mázs száraztésztája van a kamrában.

  2. Most már elavult a takarékosság valamire,mert mire össze gyüjtöm a pénzem bár mire is,már nem gyártják.. Legyen az autó vagy bármilyen más nagyobb összegű dolog..Olyan gyors lett minden,csak a fizetés nem.. . 🙂 Vagy most megveszed izibe ha tudod,ha meg nem ,hát magadra vess,mert mire össze gyüjtöd rá,addigra kimegy a forgalomból..
    Ahogy Curix mondja,valahogy alkalmazkodni kell ehhez a világhoz..Muszáj.Ha nem megy a dolog,akkor a múlt embere maradsz,meg lemaradsz..
    Most csak annyit tudunk,hogy lesz ez még rosszabb is.. 🙂

  3. Olyan befektetést kell keresni, ami reálhozamot hoz.
    Lehetőleg alacsony kockázattal.

    No ilyet találni nehéz.

    Bár minden csak időzítés kérdése. 🙂

  4. Takarékoskodás…

    Nyakig vagyok a lakásunk felújításában, rendesen számolni kell a forintot, hogy ne szaladjunk ki a büdzséből. Ennek ellenére direkt nem olcsó eszközöket/gépket/megoldásokat választok, mert megtanultam, hogy a “szegény ember drágán építkezik”. Ráadásként sok szakipari melót magam csinálok, mert nem vagyok fakezű. Pl villanyszerelés saját reszort, kis kőműves meló saját rész, gépészet felét én rakom be,stb.
    Takarékoskodás másik fele, hogy a lakás a felújítás végén minimális rezsiköltséggel fog működni.
    Havi 300Ft fűtési költségből kevesen jönnek ki manapság 🙂
    És ez nem sci-fi…

  5. “Havi 300Ft fűtési költségből kevesen jönnek ki manapság :)”
    Na, ezt részletezhetnéd, hogy tudtok ennyi pénzt elszórni fűtésre 🙂

  6. 4:
    Ez a 300 forintos buli engem is érdekel, de ha 3000, akkor is vevő vagyok. 😀

  7. Röviden leírom hogyan oldom meg:
    1940-es években épült társasházban fogok majd lakni, kis alapterületen(~50m2). Energia tanúsítvány szerint bő 6000kWh hőigénye van a lakásnak, ami kb ~600m3 földgáz fűtőértékének felel meg. Ez az alap, ezt az energia mennyiséget kell valahogy elő varázsolni.

    Kulcs a problémára a napelem-hőszivattyú párosítás. Szerencsénkre a társasházi környezet ellenére felengedték a napelemeinket(4kWp), és fel tudunk rakni egy hőszipkát is. Direkt téli fűtésre optimalizált levegő-levegő hőszipkák(gyak. egy jobb split klíma) durván 3-as COP-vel üzemelnek télen(1kWh villanyból 3kWh hőenergia nyerhető). Nem kell nagy matek hozzá, hogy a 6000kWh hőigényből kiszámolja az ember a villamos fogyasztást(2000kWh). Hőszipka mellé temperáló villamos fűtés is lesz 2 helységben, de a fő fűtő berendezés a hőszivattyú lesz. HMV-t(használati meleg vizet) villanybojlerrel állítjuk elő, és a teljes konyhai gépészet is villanyról fog majd üzemelni. Erre a fogyasztói körre jut durván 2400kWh energia termelés. Lakás kalkulált energia fogyasztása fűtéssel, HMV készítéssel, konyhai fogyasztással durván 4000-4500kWh, amit a 4kWp napelem meg is termel Bp-en.
    Délebbre(pl Szeged) 4kWp napelem 5000kWh energiát is termelne.

    Felújításból fakad, hogy nulla gépészetről kellett kezdeni a tervezést, ezért 2 opció volt. Vagy marad a gázfűtés, és az elavult berendezéseket kicserélem új kondenz gázkazánra, vagy hőszipkázok. Gázfűtést végül azért lett elvetve, mert a fűtési rendszer kiépítése, gázterv,gázhálózat,kéménybélés csere akkora plusz költséget jelentett volna, hogy abból kijött volna 2db hőszivattyú is. Napelem így is úgy is felkerült volna, így fajlagosan sokkal olcsóbb volt a rendszert túlméretezni, mint vegyes gépészetet használni.
    Ráadásként napelemekkel foglalkozok, ezért adta is magát, hogy rakjak fel pár plusz táblát. Hozzáteszem 4kWp 28m2 napelem felületet jelent.

    300Ft abból jön, hogy ha az ember háztartási méretű kiserőművet üzemeltet, akkor az áram szolgáltatóval szaldós elszámolásba kerül. Ez annyit jelenti, hogy 1 évben elfogyasztott energia mennyiségből levonják a visszatáplált energia mennyiséget, és a különbséget fizeti ki az ember.
    Ha elég nagy a napelemes rendszer, akkor a kettő kiüti egymást, és csak az alapdíjat kell kifizetni, ami durván 300Ft.

    Ennyi a titok.

    Mindenki kiszámolhatja, hogy durván mekkora napelemes rendszer lenne számára elegendő, számítás következő:
    Ismert mindenki számára a lakás tüzelő anyag igénye. Ha gáz, akkor 1m3 durván 34MJ, ha fa, akkor 10-12MJ/kg. Felszorozza az ember a fűtőanyag mennyiséget a fűtőértékkel, és megkapja a lakása hőfogyasztását. MJ kiszámolt értéket el kell osztani 3,6-al, aminek az eredménye a kWh kifejezett hőfogyasztás. Innen már nem nehéz kiszámolni a napelem méretet, ezt az értéket el kell osztani 3-al.
    Ami viszont nagyon fontos!
    Régi szigeteletlen lakásnál bele se vágjunk ebbe a történetbe, mert nagyon nagy rendszerméret jönne ki. Elsőnek szigetelni-szigetelni-szigetelni, ahogy dajtás elvtárss mondta 🙂
    Lakásunk összes(2 ablak) nyílászárója 3retgű gáztöltésű ablakra lett kicserélve, ezáltal az ablakok jobb hőszigetelő képességűek lettek, mint a 30cm tégla… Nem volt horror ára kb 15%-os felárat kellett fizetni érta az új 2 rétegűhöz képest. Igaz, az ablakosok majd be sza.tak a súlyától, mert van egy 2×2,4m-es erkélyajtó, és egy szárny durván ~90kg volt 🙂

  8. 6!
    Engem meg akkor is érdekel ha csak 30 ezer.. 😀
    7!
    És ez a beruházásod mennyibe került egy kis lakásra?
    Gondold el,nekem 300 négyzetméteres házra mekkora beruházás lenne,és mikor térülne meg.. 🙁
    Én már számoltam..

  9. Re:melike00
    Nincs mese, számodra csak a szigetelés jöhet szóba…
    300m2 amúgy is baromira nagy lakás,ezt kiváltani nem lehet megújulókkal. Vagy vagyonokat költötök a rezsire, vagy lépésenként felújítjátok a lakást/kisebb lakásba költöztök.
    Feltétlenül 300m2 lakásban kell lakni? Ekkora a család? Több generáció lakik együtt?

    Költségeim:
    280eFt a hőszivattyú, durván 1,2 millió a napelem. Ezzel szemben a gázfűtés min 7-800eFt lett volna, plusz a gázrezsi, és a villanyrezsi. Nem 2 év alatt megtérülő beruházás, de cserébe ha kell, át is tudok menni sziget üzembe.
    Geddontudatos villamos tervezés… 🙂

  10. Szia Dajtás!
    Milyen klíma került fel? 4kWp 1,2 millióból varázslatnak tűnik. Én még ott maradtam le, hogy 1kWp 6-800 ezer forintba kerül mindennel együtt. 280ezer meg soknak tűnik a klímára, nálam 2 japán került kicsit többe, én is fűtésre használom.

  11. A karfiol és minden zöldség ára a termés mennyiségétől függ… Lehet, jövőre fele ennyibe se fog kerülni.

  12. 11:
    Ezt a nézetet nehéz elfogadni, amikor vámmentesen importálják például a karfiolt Hollandiából, Spanyolországból, Olaszországból, Görögországból, a szlovákoktól, stb. Egész Európában, minden zöldségből kevés termett? Nanemá!

  13. 9!
    Dajtás!
    A szigetelés meg van..És azt gondolom jó.Majdnem 200 ezer forintot spóroltam a gázon vele évente..
    Ez a megújuló energia valóban sokba kerülne ha most nagyban ki akarnám építeni.Gondoltam apránként össze szedem majd a cuccot,mert ez tulajdonképpen akkor jelentene nekem segítséget majd,ha már az ember nyugdíjba megy ,és lecsökken a jövedelme..Már nem tudja az ember úgy fenntartani fizetni a meglévő rendszerű rezsijét..
    Én inkább attól félek,ha már sokan kiépítik a rendszert akár kicsiben akár nagyban,adót fognak rá kivetni.Ezektől a kormányoktól minden kitelik..
    A házamat meg nem adom,se kisebbre,se nagyobbra.. 🙂
    Mit tettél bele pluszba hogy sziget üzemű rendszered (is) legyen?
    Köszönöm a válaszod..

  14. 13: “Majdnem 200 ezer forintot spóroltam a gázon vele évente..”
    Plusz a rezsicsökkentés… 🙂

  15. 13: Melike akkor neked 1 millás gázszámlád volt évente? Vazze…

  16. 14!
    Observer ne árulj el na.. 😀
    Abból fizettem a nyaralási uti költséget…Zorbán adta.. 😀
    15!
    Csak 800 ezer.. 😀
    Most olyan 650 ezer ..Ez már nem rossz..
    Ha tüzelőt kellene venni,akkor az is bele kerülne ennyibe..

  17. 650 ezres fűtés számla az tolja ám a co2-t a levegőbe:)
    3ik szezont fűtöm az erdészeti 10 köbméterrel(220ezer volt szállítással) és maradni fog a negyedikre…no meg előbb olvastam,hogy a klímaváltozásért igen nagy eséllyel mi vagyunk a felelősek.De ugye egyformán fogunk szívni attól függetlenül ki mennyit autózik vagy fűt el és ez a legjobb benne:)
    A kis zöldek pedig semmit nem érnek az önfenntartó tanyájukkal mert a többség elintézi az ő kis jövőképüket….úgyszólván felperzseli.Mai állás szerint aki fukarkodik a pazarlással az csak feleslegesen megfosztja magát a még kiélvezhető kényelemtől.

  18. 16: No akkor nagyjából jól saccoltam. Qurva sok, de amíg tudjátok fizetni nincs gond.

    17: Pont, hogy nem egyformán fogunk szívni a globális felmelegedésért. Az fog a legtöbbet szívni, aki már most is szív.

    Szóval át kéne venni ezt az egyszer élünk feeling-et? Végül is…

  19. ami az ennivalót illeti (karfiol): egy jó ideje már nem azért drágul mert drágább lenne az előállítási költsége+a minimális haszon. Azért drágul mert az eladási folyamatok egyre drágulnak és a fogyasztás csökken. Itt errefele van egy központi piac ahol a krumpli kb. 1,50 lej és van az agro transilvania ahol 0,70 (akár 0,50 ha sok zsákkal veszed) nálam Györgyfalván akár ingyen is kaphatsz. A különbség az, hogy az agro transilvániához a nyugdíjasnak buszoznia kell (természetesen ingyenes jegyel/bérlettel) kb. 9 km-t. A központi piacon pedig az asztalnak a négyzetmétere (bérleti díj) havonta kb 35.000 huf. És minden egyéb ami ezzel jár. (csomagolás, benzin stb.).
    A marhahús/disznóhús felvásárlási ára az elmúlt 4 évben +-10%-ot (most éppen olcsúlt) ingadozik.
    Takarékoskodni érdemes mert a jövő kiszámítható. Pl. ha 10 évig egy kicsit húztad a nadrágszíjat (nem vettél új kocsit plazmát és más egyéb hülyeséget) mára jó eséllyel összeszedted a pénzt egy dajtás féle rendszerre. Miután felszerelted 2 hónap alatt megvan a plazmád és kb. 1 év alatt megvan egy jó állapotú kocsid (persze nem új és mercedes). Ehez képest a magyar háztartások 10 év alatt meghétszerezték az adósságállományt és nem hiszem, hogy reálisan “gazdagabb” lenne.

  20. 17!
    Ejha..Igazad van..
    De ha most ezt tegyük fel elcserélném 2 külön családi házra,akkor nem ugyanott lennék szerinted?Mert ez két külön lakás most is..
    Aki 50 négyzetméteren fizet 25 ezret,annak még nagyobb a fűtés költsége arányaiba véve..
    A fa tüzeléssel is árban ugyanott vagyok,és akkor még el sem tudok sehova menni,mert őrizni kell a tüzet..
    Itt van a magatehetetlen anyósom,nem jegeltethetem.. 🙂
    Ha a gyerek nem megy el innen,akkor van egy külön lakása..
    Vagy vegyen fel ő is 20 millát a nyakába?Azért nekem erre is gondolni kell..

  21. 20: “anyósom,nem jegeltethetem” Na, én az enyémmel nem lennék szívbajos… 🙂

  22. 21!
    Tudtam hogy nem hagyod ki.. 😀

    Meg még valami szembe jutott..
    A szomszéd házakba,ahol mondjuk van 80 meg 100 négyzetméter,ahol még tudnak gázzal fűteni,ott is van 50 ezer gázszámla havonta elosztva..
    Ahol nem tudnak fűteni,ott ugye hol fűtenek hol nem,az ajtón ablakon,falakon folyik a víz..Tönkre megy a lakás,és az ember egészsége..
    2 házzal előttem volt egy szomszéd(azóta elköltözött) neki 80 négyzetméteres volt a ház,nem tudott csak 18 ezres gáz számlát fizetni…18 fok is volt nála állandóan..Folyt mindenhol a víz,ajtón ablakon,falon.Penészes volt büdös állandóan..Meg a ruhájuk is..
    Ő meg asztmás lett.Hordhatta a gyógyszertárba a pénzt..Tehát ha egy házba bele kell tenni azt az energiát,akkor bele kell tenni…

  23. 22: “18 fok is volt nála állandóan”
    Az éjszakára tökéletes. Nappal sem kell télen 21-22 foknál több, ha az ember matat valamit, nem csak a tv előtt üldögél – persze ez kortól, nemtől is függ, ahol kisgyerek, vagy mozgásában korlátozott idős ember van, elkél a melegebb környezet.

  24. “Ahol nem tudnak fűteni,ott ugye hol fűtenek hol nem,az ajtón ablakon,falakon folyik a víz..”

    Bámulatos hol tart ma az oktatás… színvonalának süllyedése…

    Az emberi tevékenység párával jár (légzés, főzés stb.) -> hideg levegő kevesebbet képes felvenni -> kicsapódik.
    Szellőztetni meg nem szabad, nehogy kimenjen a meleg…
    A termodinamika törvényeit még senkinek sem sikerült felülírnia, jó példa erre a szomszédod is.

    Nagyanyámék házában még cserépkályha volt és ők gondosan ügyeltek arra, hogy a nem fűtött helyiségek rendesen le legyenek zárva és főzés/mosás után ment a szellőztetés. Nem is volt gond soha a penésszel, pedig eléggé jégverem volt a lakás. Úgy látom ez a tudás valahol elveszett mostanában…

  25. 24!
    Nem mondod!
    Sajnos a 8 osztályt is alig tudtam elvégezni…
    Azt gondoltam ebből mindenki fogja tudni rögtön hogy kicsapódik a pára,azért folyik a víz mindenhol..
    A cserépkályhás fűtés is teljesen más,mert az száraz fűtés..Persze hogy amellett nincs penész..Gondolod ezt csak Te tudod..Én ezt mondtam akkor nekik is..
    De ha valakinek nincs csak gázos megoldása ,akkor nem tud cserép kályházni..
    Vagy nincs éppen több száz ezer forintja cserépkályhára..
    Éppen ezért kell olyan hőmérsékletet tartani a gáz fűtéssel,hogy a pára ne tudjon kicsapódni..De hát az pénz..

  26. 25:
    Melike!
    “Nedves” fűtés az lehet, amikor “szieszta” típusú, hordozható, palackos gázzal működő kályhát használsz, ahol az égéstermék (CO2, H2O) a szoba légterében marad. Egyébként minden fűtés “száraz” fűtés. Az említett házakban nem lenne penész, ha gondoskodnának arról, hogy vízpára ne jusson be a fűtetlen helyiségekbe, illetve, ha azokat alaposan kiszellőztetnék. Ugyanis, ha a kinti levegő mondjuk 0°C-os, a fűtetlen szobában 12 °C-os, akkor a kinti, közel telített levegő felmelegszik és a relatív légnedvesség 70 % alá esik. Nincs kicsapódás. Nomore nem mondott hülyeséget. A hőtannal valóban kevesen vannak tisztában, a háziasszonyok közül szinte senki. Ezért van az, hogy úgy forr a víz mint az istennyila, azt hiszik, hogy akkor melegebb, gyorsabban puhul, stb.

  27. Mondjuk a 650 ezer nem is igazán magas ha szétdobjuk 4 felé és hozzávesszük mondjuk azt,hogy más dolgokban viszont visszafogottabb például nem furikázik el havonta 25 ezret kocsival,és nem nevel a jövőnek 1-nél több fogyasztót,más részt a havi másfélmilliós gázszámla se lenne sok ha nem 10 millióan lennénk hanem csak 500 ezren,persze akkor se lenne ez elfogadható de kevésbé lenne megterhelő.Manapság a népesség már úgysem előny mint régen,no meg mint kiderült a folyamatos szaporodás sem oldott meg semmit.
    Egyébként az 1 gyermeket nevelőket kellene inkább jobban támogatni nem a nagy családosokat.
    Egyébként melike00 a maga fogyasztásával eltörpül az én munkahelyemen történt dolgokhoz képest hiszen mi olyan házaknál gondozunk kertet jól szituált benzines gépekkel ahol a tulajdonos évi 3szor jár(valamelyik telkén még nem volt csak tudja,hogy van) és csupán az esztétika(kinek mit jelent) miatt tartunk karban több 10 ezer négyzetmétert amire liter szám megy el a gázolaj,benzin,vegyszer…az értelmetlen munkák sorában jól mutatna.Persze ültettünk 100 számra is gyümölcsfát de ezek nem ellensúlyozzák a pazarlást.Vannak vicces szituációk is például a 15 japán kakas és 10 darab tojónak ytongból csináltunk kis házat a hozzávaló rendszerrel együtt:)a lakatos 700ezerért csinálta meg a rókabiztos ketrecet köré(25 négyzetméter).

  28. 25-26:
    “Sajnos a 8 osztályt is alig tudtam elvégezni…”
    Maximálisan liberális vagyok azzal kapcsolatban, hogy ki milyen elveket/nézeteket vall a világról és ebből adódóan a fizikáról és más természetbeni dolgokról, de valljuk be, az, hogy a szomszédod, a nyílvánvaló jelek ellenére nem tett semmit, majd a saját restségébe szépen belebetegedett, megérdemel egy Darwin díj lightot.

    “A cserépkályhás fűtés is teljesen más,mert az száraz fűtés..”

    Nem arra a tulajdonságára gondolsz, hogy mivel az égéshez szügséges levegőt a szobából veszi el és a kéményen át kiküldi a házból, ezért elég komoly szellőzető hatása van? Ha jól tudom a turbós gázcirkók a kéményen át szívják be az égéslevegőt, ezért ott ez a hatás nem érvényesül.

    “A hőtannal valóban kevesen vannak tisztában, a háziasszonyok közül szinte senki”

    Nagyanyám elég egyszerű ember volt (szalagmunkás), úgyhogy neki annyi volt a filozófiája, hogy ha nedves volt az ablak alja, akkor szellőztetett. Nem is volt szüksége többre. 🙂

    “Ezért van az, hogy úgy forr a víz mint az istennyila”

    Minden régi szakácskönyvben ott van, hogy a forrásban lévő víz alatt tegyük takarékra a gázt. Még én is tudom, pedig nem vagyok háziasszony… 🙂

  29. 26!
    Igazad van Tiborbá,ez így van..(Viszont a cserépkályhás fűtést mi úgy tanultuk hogy száraz fűtés )
    Én nem mondtam hogy hülyeséget mondott Nomore..
    Végül is , megértette mit akarok mondani..(Mert extrém módon fejeztem ki magam.. 😉 )
    De egy gázkazánnal akkor is tartani kell 21-22 fokot..
    Főleg egy olyan háznál,ahol vizes a fal,nincs jól szigetelve alulról..
    28!
    Na,azért úgy látom zöld ágra lehet vergődni.. 🙂
    Nekem nincs is gondom a kicsapódással,mert van 22 fokom,de néha több is,és magába tudja tartani a párát..De én nagyon ritkán rotyogtatok vizet.. 🙂
    27!
    Ejha,köszönöm..

  30. Melike!
    Vitatnám, hogy ha csak kb 25%-ot tudtál spórolni a hőszigetléssel, akkor az “jó” Nálam (100nm) hőszigetelés előtt 280ezer volt az éves számla konvektorral és sima kályhával. Szigetelés után a konvektorok helyett lett klíma H tarifával és maradt az előbb említett kályha. Így lett kb 140-150 ezer a szezon vége. Azért annyival nem jobb a hőszivattyús fűtés mint a konvektor, szóval a megtakarítás java a hőszigetelésből adódik.

  31. Kedves Tibor bá’!
    ” Ugyanis, ha a kinti levegő mondjuk 0°C-os, a fűtetlen szobában 12 °C-os, akkor a kinti, közel telített levegő felmelegszik és a relatív légnedvesség 70 % alá esik. Nincs kicsapódás.”

    Nagyon sokat számít párakicsapódáskor, hogy mennyire meleg (hőszigetelt) a fal. Ha valami jó hővezető téglából van, akkor viszonylag alacsony relatív páratartalom mellet is lehet párakicsapódás, penész.

    Küzdöttem a fűtetlen WC-nkkel. A rajta lévő ajtó és ablak ki és becsukásából fennálló 4 variációból az jött be, ha az ajtaját becsukom és az ablakát kinyitom. Csak ebben az esetben nem tocsogott a padló. Javulást vártam a hőszigeteléstől, de nem javított a helyzeten.

  32. 31:
    Természetesen feltételeztem, hogy a szoba és a falak hőmérséklete megegyezik. Ez esetben 12°C. Ha ide beengeded a 0°C levegőt, nem lesz kicsapódás, mert ahogy a 0 °C levegő a 12 °C falhoz ér, azonnal felmelegszik és a közel telítettségből kisebb relatív légnedvességű levegővé változik. Baj akkor van, ha a hideg falú (pl. vécé) helyiségbe bejut a melegebb levegő, lehűl, eléri a telítettségi szintet, ami után a vízpára kicsapódik a falakra.

    A te vécé esetedben valószínűleg az ablakon át hidegebb levegő érkezett, mint a vécé falai.

  33. 31
    Fűtési szezonban, amikor a belső hőmérséklet magasabb, mint a külső, akkor a falon történő kicsapódás csak úgy lehetséges, ha a lakásban lévő levegő többlet vizet vett fel valahonnan, főzésből, szobanövényekből, száradó ruhákból, leheletből. Ha ilyen nincs, vagy gyakran átszellőztetjük a lakást, akkor fizikai képtelenség a kicsapódás, mivel még ha telített is lenne a beengedett külső levegő, bent akkor is leesne a relatív nedvességtartalma a magasabb hőmérséklettől. Fűtött lakásban pedig még a rosszul szigetelt fal is melegebb, mint a külső levegő.
    Persze a lélegzést nem szabad abbahagyni még a kicsapódás elkerülése végett sem. 🙂

  34. “Fűtött lakásban pedig még a rosszul szigetelt fal is melegebb, mint a külső levegő”

    Alapesetben igen, csak a hőhidak tudnak viccesek lenni.
    Anyáméknál a konyha egyik felső sarka penészedett, de nagyon. Miközben a lakás többi része rendben volt. 3 évi szenvedés után rájöttek, hogy ott régen padlásfeljáró volt, amit átépítésnél egy sima gipszkarton lappal fedtek le. Dobtunk a tetejére egy hungarocel táblát, azóta nyugi van. 🙂

  35. Pénzt és/vagy életet
    avagy
    egy malacpersely visszaemlékezései

    A nevem Malac. Malac Persely, vagy teljes nevemen Szaros Malac Persely. Hogy miért szaros, arról majd később. Hivatalosan malac perselynek készültem és ma van a harmincadik születésnapom. Anno az előző világrend alatt gyártottak egy magánzó sufni műhelyében, abban a világban mikor az szja és az Áfa még nem létező dolgok voltak. Öt éves tervgazdálkodás viszont volt, de én a terven kívül születtem, így nem készült sok tízezer testvérem, hogy szanaszét kerüljünk a KGST országokban. Alkotó atyám, az alkalmi keramikus mester, főállásban vasúti váltóőr, egyetlen óra alatt megformázott, kiégetett, hátamra rést vágott a hasamra pedig kör alakú lyukat kaptam, gumidugóval lezárva hogy legyen hol kirázni belőlem az összegyűjtött kincseket. Kifestett szép színesre majd a piacon elcserélt egy csirkére és vagy negyven tojásra.
    Első kis gazdám vagy fél tucat, kamionos apukája által nyugatról a vasfüggönyön átcsempészett aranyszínű fóliába csomagolt csoki éremmel kezdte az etetésemet, majd kirakott az ablakba. A napsütés néhány óra alatt megtette a hatását, hasamból csoki csermelyek folydogáltak elő, barna cseppek híztak tavacskákká alattam. Akkor kaptam a végleges nevemet, Szaros Malac Persely.
    Ifjú, pénzügyekben és az élet egyéb dolgaiban tapasztalatlan gazdám a későbbiekben sűrű fillérekkel tömött ki, ám degeszre soha nem ehettem magam, mindig volt valami apropó hogy az apró kiürüljön pocakomból. Kellett fagyira, (oh, azok a régi szép idők, amikor 50 fillér volt egy gombóc), meg keménycukorkára. Később megszámolhatatlan alkalommal csörgött bennem fémpénz, kicsi, nagy, koszos, kopott. Néha közéjük keveredett egy-egy elveszett gomb is, ami jobb esetben visszanyerte őt megillető helyét egy-egy foltozott nadrágon vagy kabáton. Egészen addig gyűltek bennem a kincsek, míg a bendőm tartalmára éhes remegő kezek fel nem tépték hasam gumidugóját kiöntve tartalmamat az asztalra.
    Azután jöttek az újabb idők, új veretű fémpénzek jelentek meg a színen, domborodó pocakom válogatás nélkül nyelte el mindegyiket. Nőttek a címletek, eljött a napja, mikor a fillérek nem tértek vissza soha többet, helyüket átadták a nagyobb forintoknak. Gazdám felnőtté vált velem együtt, majd egyszer pénzszűkébe kerülvén, – akkor már régóta éheztem, – elvitt sok más használati tárgyával együtt egy poros bolhapiacra, ahol köszönhetően jó küllememnek hamarosan egy újgazda(g) szatyrában találtam magam, néhány újságpapírba csavart porcelán kutya és korcsolyázó lány társaságában. Felkerültem egy nagyképernyős színes televízió tetejére, ahol jó ideig unatkozva ücsörögtem, míg végül megkaptam, ami jár nekem, jó néhány méretes súlyos fémpénz csusszant csörrenve korgó hasamba. Hosszú szünetekkel tarkított időszak következett, lassan mintha megfeledkeztek volna rólam, majd az egyhangú magányt a tévé lecserélése törte meg, az új, még nagyobb képernyős plazma tévé teteje annyira keskeny volt, hogy széles terpeszű mancsaim nem fértek el rajta. Gazdám ekkor jött rá, hogy mennyire nehéz vagyok, kiborította bensőm kincseit a szőnyegre és ujjongva szembesült vele, hogy tele vagyok a névérték többszörösét érő ezüst tartalmú 200 forintosokkal. Azonnal megkönnyebbültem, gyors fogyókúrám során rögtön visszanyertem eredeti súlyomat.
    Azóta eltelt sok idő, változott a világ körülöttem csak én nem változtam, vártam arra, hogy ismét hasznomat veszik eldugva bennem egy kis aprót melyről elfeledkezve az idők elteltével, boldog örömmel fognak kézbe ismét.
    Ma már egyre kevésbé van szükség rám, alig használnak, éheztetnek egyfolytában. Klasszikus porfogó lettem, hátamon vastagodó szürke réteg jelzi, hogy senki nem törődik velem, logó hasam alatt némán nyávogó porcicák foszlányait kevergeti a huzat. Ma már nem bennem gyűjtik a pénzt, ami apró azt elnyelik a parkoló automaták feneketlen bendői, a többi pedig virtuálisan pihen, isten tudja milyen dimenziókban, egy sor gombnyomás és milliomos vagy, majd még egy néhány gombnyomás és szegény nyomorulttá váltál. A virtuális világban már nincsenek malacok csak bitek bájtok szerverek fizetési ígérvények elektronikus aláírásokkal megspékelve, számítógépes vírusok melytől betegek lesznek a gépek, (én sosem fáztam meg még a leghuzatosabb ablakban sem.)
    Most viszont végem van. Úgy érzem, eljött az utolsó nap három évtizedes életemben. Valahonnét hallom legújabb kisgazdám zokogó hangját, sírása lassan fáradt hüppögésbe csitul. Egy kalapácsot helyeztek mellém az asztalra, fanyelébe „Pénzt vagy életet” feliratot égettek, tudom, hogy hamarosan végem van örökre, morzsalékos törmelékként egy szemeteszsákban végzem. A bennem rejlő százhetven EURO, csupa papír tízesben és ötösben a család utolsó lehetőségét jelenti ebben a hosszú hónapban arra, hogy élelmiszert vásároljanak. Az Ő életük ára az én halálom. De ezt már nem bánom. Ennyi volt szerepem harminc évem alatt ezen a világon.
    Pacsay Imre 2013-04-08

  36. 35!
    De cuki volt ez a kis írás..
    Még a végén meg is könnyeztem a kis malackát..Eszembe jutott hogy a gyerekem nagy íróasztalán is van egy persely malac,ami kerámia ,szépen ki festegetve,és egy gumidugóval a hasán..Mindig dobál bele 10 meg 20 forintosokat,néha 100 forintot..Általában félig van,és néha bele kontárkodok,hogy senki ne lássa.. 😉
    Úgyhogy eszembe juttattad ezzel a kis történettel a kerámia persely malacot,amire most már nem tudok úgy ránézni ezek után,hogy ez a kis írás ne jusson eszembe..
    Köszönöm..

  37. Még egy gondolat arról, hogy mit ér a megtakarítás. Az érték eltűnik a papír mögül.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük