(2429) Rühatka

Tibor bá’ online

A napokban a hírek szerint a rüh felütötte a fejét Magyarországon, amire nem volt példa 70 éve. Nem árt némi ismeret szerzés ebben az ügyben

 

1945-ben a Vörös Hadsereg nem csak az embereket szabadította fel 😀 , de a parazitákat is, nem fel, hanem ránk, emberekre. A saját családomon belül egy szép nap azt vettük észre, hogy egész nap vakaródzunk, csak éppen nem tudtuk miért, mert nem volt semmi látható. Hogy a fenében lett volna, amikor a rühatka mindössze 0,2 mm hosszú, illetve ennyi az átmérője, mert majdnem szabályos kőralakú.

A családom a Vilmos császár (ma Bajcsy Zsilinszky) út 19/c-ben lakott, és óriási szerencsénkre Dr. Istók János bőrgyógyász a 21-ben, ahol a rendelője is volt. Ráadásul jóval korábban apám összebarátkozott vele. Dr. Istók érdekes ember volt kinézetre, teli volt vörös szeplőkkel, ami férfi esetében eléggé ritka. Aki találkozott vele, megesküdött volna, hogy Dr. Istók sváb, de az nem lehetett, mert partizán csoportja volt, és 1944-ben tevékenykedett a megszálló németek ellen. Megrögzött agglegény volt, így könnyen kötélnek állt, amikor partizán tevékenységének jutalmaként felajánlottak neki egy állást a Honvéd Kórházba, ahol lelkesen gyógyította a kankós kiskatonákat, tíz évvel később. Most azonban még nem tartunk ott. Testületileg átmentünk hozzá és meghallgattuk a verdiktet: barátocskáim, ti rühesek vagytok. Oké, de mit tegyünk?

Dr. Istóktól kaptunk egy nagy köcsög Novascabin emulziót, amivel le kellett az egész testünket kenni, amit legalább 12 órán át nem volt szabad lemosni. Viszont az alsóneműnk és az ágyaink is fertőzöttek voltak. Így a bemázolással egy időben anyám minden fehérneműt leszedett rólunk, csak úgy, mint az ágyneműt, és mindent kiforrázott. A mindenre felügyelő nevelőanyám olyan jó munkát végzett, hogy a parazitáktól rögvest megszabadultunk. Most már csak azt kellett volna kideríteni, hogy ki hozta haza és honnan, mert ha nem derítjük ki, akkor várható a megismétlés. Nem jöttünk rá, de nem kaptuk vissza. Felteszem, mindenki más is megvívta saját harcát a rühatkákkal szemben, csak azt nem tudom, hogyan, ugyanis patikák nem működtek, illetve üresek voltak. El nem tudom képzelni, mások mit használtak Novascabin helyett.

Ez a hercig lény a rühatka
Ez a hercig lény a rühatka

A rühatkák értik a dolgukat. Az emberi bőrben járatokat rágnak. Nem mennek alá, csak a felszínt rágják le, de ezek a járatok olyan aprók, hogy szabad szemmel nem felfedezhető, de egy erősebb nagyító már feltárja őket. Azután meg ínyencek. Nekik a legfinomabb bőr kell, így esik, hogy elsősorban az ujjak közötti vékony bőrbe vetik be magukat. nekünk pedig elsősorban ott viszket. Tehát, ha viszket az ujjaid között a bőr és az istennek se hagyja abba, akkor barátom rühes vagy. Ezen kívül nem vetette meg a csuklók belső részén lévő bőrt se. Még egy apró adalék. Rühatkát nem csak egy másik (rühes) embertől szerezhetsz be, hanem rühes (és feltehetően kóbor) állattól is, mer bár külön van kutyán, macskán és emberen tanyázó rüh, van olyan fajta is, amelyik nem ennyire kényes, mondhatni mindenevő. Nekem és a húgomnak szigorúan meg volt tiltva, hogy ismeretlen, idegen állatot simogassunk. A húgomnak az ismeretlen férfiak simogatása is. 😀

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

21 gondolat erről: „(2429) Rühatka

  1. Ebben az a legkellemetlenebb és legártalmasabb, hogy álszenteskedve hazudoznak róla.
    http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/nincs_ruh_a_szent_margit_korhazban
    “A fertőzés továbbterjedésének megakadályozására…”
    Akkor mégis van?

    Pedig “A legápoltabb emberek is elkaphatják, például intézményekben (akár óvodákban, iskolákban, kórházakban) a törölközők használatával.”
    http://allergia.cafeblog.hu/2015/01/09/vigyazat-terjed-viszketes-sebesseg-kiutes-nem-biztos-hogy-allergia/

  2. 01.
    Nem azt írják, hogy nem volt, csak azt, hogy jelenleg nincs.
    De azért ügyesen úgy van fogalmazva, hogy az első olvasatra azt érti az ember, hogy ugyan már, hová gondolnak…

  3. 02 hubab
    Igen is meg nem is.
    “… és mivel ilyenkor felmerül a rüh gyanúja, a betegek haladéktalanul megkapták a szükséges kezelést. ”
    A kezelés nem gyanú, hanem a pontos diagnózis után következik.
    Ez mindenképpen “ügyes” fogalmazás.

  4. Nagyanyámék kénköves fürdővizet használtak ,vagy pasztát készitettek belőle és bekenték magukat. Az állatról átterjed a rüh az emberre,de nem szaporodik benne,pár hét alatt leélik nyavalyás életüket,majd megdöglenek és vége. A rüh ellen a lehatásosabb védekezés az alapos kézmosás volt ,jó erős ,marószódából és állati tetemből fözött háziszappannal. 🙂

  5. 04 kalotaszegi

    “…marószódából és állati tetemből fözött háziszappannal. 🙂”
    Ezt a receptet részleteznéd?

  6. 05 . n/a:
    Kálilúg (vagy nátronlúg) és zsiradékból szappan lesz. Akármilyen zsiradékból. Éllati tetem csak akkor jó, ha az állat zsíros volt.

  7. Nagyszüleim is azt mesélték, hogy kén és zsírkeverékkel kenték magukat, majd langyos kemencébe bújtak (vagy kályha lenyitott sütője előtt, “plédsátor” alatt melegedtek). Ezzel a módszerrel jó mélyre behatolt a kence és a járatok nyílását is lezárta, megfullasztva így az élősködőket. A rüht a gyerekektől kapták, akik az orosz katonák által hátrahagyott pokróccal játszottak.

  8. Az orosz katonák sok mindent hagytak hátra, trippert, kankót, gyereket, egyebet. Szóval a hátrahagyott pokrócon kívül azért “más módon” is jött a szaporaság.

    Ritkán lakott helyeket volt szökevény orosz, aki fegyverrel beköltözött a házba, és elbújt a pincébe. Ha valaki elhagyta a házat, akkor 1-2 gyerek le a pincébe, és némi ordítozás mellett addig maradtak a gyerekek, amíg vissza nem jött mindenki. Konkrétan mesélték, hogy az orosz mindig ezt mondta “Mamka menni officír”, aztán sírt, meg üvöltözött. Nem merték feladni, mertugyebár a gyerekek.

  9. 06 Tibor bá’

    04 kalotaszegi “recepje” így veszélyes. Ezért is kérdeztem rá, remélve hogy saját magát javítja.
    Pl. nem hozhat el a dögtemetőből egy jó zsíros (esetleg már oszladozó) malac tetemet, meg ilyesmi.
    A zsírt ki kell sütni, egyébként “lúgos abáltszalonnát” kapunk.

    Jó minőségű szappant jó minőségű anyagokból lehet csak csinálni.

  10. 09 – n/a:
    Kalotaszegi 100 évvel ezelőtti receptet adott. Természetesen nagyolva levágták a zsíros részt. Nem sütötték ki. Az én anyám a 30-as években egy elhasznált edénybe gyűjtötte a fáradt, agyon használt zsír, és amikor összegyűlt egy rakás, akkor szappant főzött belőle. természetesen mosószappant. A folyékony szappan főzetet beleöntötte egy konyharuhával kibélelt ládikóba. A felesleges víz átment a ruhán és a résen kifolyt. A szhappan1-2 hét alatt kiszáradt és akkor felvágta darabokra. Tovább szárította. Ezekkel végezte a nagymosást. – mosógép helyett a nők 50 évesen haltak meg, de előbb szültek 4-5 gyereket. A mai embereknek foghalmuk sincs milyen jó dolguk van.

  11. A rüh ma hazánkban egyes településeken népbetegség. A hatóságok nem tesznek semmit az eltusoláson kívül. Mindenki mélyen hallgat, letagad, elkendőz. Ez azért van mert ha fény derülne a probléma valódi mértékére, be kéne ismerni, hogy szociális és egészségügyi rendszerünk alkalmatlan a probléma megoldására.

  12. 12 – Anna:
    Ha tudsz adatokat, kérlek közöld velünk.

  13. Csak egy apróság.
    Régen kapható volt flora szappan, meg néha még úgynevezett kenőszappan” is.
    Mindkettő használatos volt, a kenőszappan hamarabb tűnt el a boltokból. A flora vagyis a mosószappan meg nagyszülőknél mindig volt 5-10 darab, mert nem ment tönkre, és ugyebár az öregek semmit nem dobnak el. A háború ugye elrontja a piacot, és a szappan régen is kincset ért. (Nagyon megszívlelendő.) Amikor könnyebb lett az élet, és a a háború már elhalványult az emberek emlékezetében, az öregek még mindig őrizgették a régi mosószappanokat.
    Eddig a mese.

    Akinek volt hosszú haja férfi léttére, az tudja, hogy a hosszú hajat mosni kell, mert könnyen koszolódik, zsírosodik. A zsíros, piszkos hajat mosni kell, és jobbnál jobb illatos samponokat lehet kapni. Egy élmény a jó sampon, nyilván nem kell bizonygatnom. Csakhogy a mindenféle illat, meg gyöngyház színezék tartalmaz egy csomó kemikáliát, ami nyilván nem veszélyes. Egy hosszú haj viszont naponta kíván ápolást, esetleg mosást, mert egy idő után befülled, és viszket. (Szegény lányok, mi mindent el kell viseljenek a szépségért.)

    Amikor már annyira viszket, hogy 10 körömmel vakarod a fejed, akkor elmész a bőrgyógyászhoz. Az meg elsőnek azt kérdezi, milyen gyakran mosol hajat. Ha bevallod, hogy naponta, akkor halkan felröhög, és javasolja, hogy hetente egyszer, és felejtsd el a sok szemetet, keresd meg öreganyádat, kérj tőle mosószappant, vagy még jobb, ha kenőszappant kérsz. Azzal moss hajat hetenként maximum egyszer. Mertugyebár a szappan kiszedi a zsírt, de a kemikáliák mindenféle allergiát is okozhatnak ráadásnak, és nyilván az allergia miatt kell vakaródzni. Allergia ellenes gyógyszert, meg kerüld, amíg megteheted, mert az is kemikália, és előbb – utóbb az is okoz valamit.

    Szóval a legkevesebb kárt a mosószappannal, vagy a kenőszappannal okozol magadnak. Egy picit büdös, egy picit fura, de amikor rájössz, hogy a jó szerencséd egy bölcs dokival hozott össze, akkor rohanvást összeszedsz a rokonoktól minden öreg mosószappant, és felejted a gyógyszarokat, amíg teheted, és nem cseszel ki a szervezeteddel, a kemikáliák révén. Mert ezek a xar büdös szappanok, még mindig a legkevesebb kárt okoznak benned.

    Hölgyek figyelmébe. A mosószappan, az érzékeny arcbőrt ugyanúgy kíméli, mint a fejbőrt. Még a pattanásos arcbőrre is jobb. (Bocs, hogy belepofáztam. Akinek kell a gyógyszer, az ne hagyja abba, de tessék megpróbálni csökkenteni a szervezetre jutó kémiai túlterhelést.)

    Mindezt csak egyetlen egy okból írtam le. A viszketéstől meg lehet őrülni, akkor is, ha nem rüh okozza. Az allergia mára népbetegség. Kb. mindenki allergiás egy picit valamire, csak legfeljebb nem veszi észre. A mosószappan nem elavult rossz dolog. Olcsó, és kímélő. (Na ezért nem lehet manapság flora szappant kapni.)

  14. 15 n/a:
    Kösz az infót, halványan emlékeztem, hogy káli-szappannak is hívták, de nem voltam biztos benne.

    “Ez nem feltétlenül káros.”
    Nem hát. Csak növeli a kemikália terhelést. Az meg az élelmiszerektől, a mosószerekig (bizony, még az öblítők is) minden nyavaja, amit megeszünk, megiszunk, testünkre kenünk (dezodor), akár ruhaként hordunk (v.ö. műszál) terjed. Emellett, én a napi hajmosást emeltem ki, ami tuti hogy mindenképp problémás. (Kopaszok előnyben. 🙂 ) Kérdezzük meg Tibor bá’-t, az ő gyerekkorában mindennap volt meleg víz, és fürdés? Az én gyerekkoromban már volt fafűtéses boyler, kb. hetente lett befűtve, főleg falun, vagy tanyán .

    Ennélfogva az emberi bőre a napi meleg vizes, fürdéssel, a színezett szappanokkal, meg egyebekkel rendesen meg van támadva. Feltételezésem szerint bármilyen kellemes is a tiszta haj, test, ez növeli az allergia esélyét. Ha meg egyszer kialakult, akkor megette a fene.

    A mosószappan, illetve a tiszta szappan még mindig a legkímélőbb. Amúgy meg nekem mindegy, ki mivel mosakszik, csak szerettem volna a tiszta kemikáliáktól mentes szappant valahogy megvédeni, mert bizony nem bizalom gerjesztő, már a szaga sem.

  15. Némi kiegészítő azoknak, akiket érdekel:

    “A textilöblítők a toxicitás szempontjából a legrosszabb termékek közé tartoznak, és tényleg csak csodálkozni lehet azon, hogy ezeket a kémiai szennyező anyagokat a legtöbb kormány környezetvédelmi és egészségügyi hivatalai jóváhagyták. Közülük az egyik legrosszabb a ftalát, amelyet azért adnak az öblítőhöz, hogy egy hamis friss illatot bocsásson ki.”

    A vizsgálatok szerint a textilöblítők tele vannak fejlődési rendellenességeket okozó toxikus összetevőkkel

    “Are Toxic Chemicals in Household Products Killing Us?” https://cancer.uillinois.edu/are-toxic-chemicals-household-products-killing-us

    A lehetőség:

    A házi készítésű lágyító egyszerű receptje a következő:
    500 gramm Epsom-só (magnézium-szulfát) vagy 500 gramm durva tengeri só
    20-30 csepp illóolaj
    125 gramm szódabikarbóna

    Egyszerűen keverjük össze az összetevőket és tegyük egy zárható tárolóba, szorosan illeszkedő fedéllel, és 125 grammot adjunk hozzá a mosandó ruhákhoz.

    További “receptek” találhatók a neten.

  16. A rühességet nem veszik észre az orvosok sem gyakran, bőrgyógyászhoz 1-2 hónap mire bejutsz de az is benézheti. De mire annyira viszket hogy orvoshoz mész, mire bejutsz, mire felismerik addigra mindenki fertőzött a családban.
    Aztán írják a novascabint stb de persze azt el sem ismerik az orvosok hogy ezek is immunisak, pont úgy mint az ágyipoloskák.
    Érdemes itt olvasgatni a kommenteket:
    http://embereneleskodok.blogspot.hu/2011/09/ruhatka-olyan-mint-bolhacsipes-aztan.html

    Aztán rengeteg pénz és energia a szőnyegeket, bútorokat gőz-tisztítózni, ruhákat főzőmosáson nyomatni stb…

    Lesz még itt ilyenekből baj, aztán mindenki baszik fűvel-fával, immunis nemibetegségekről nem is beszélve….

  17. Velem is megesett. Rá találtam az oldalra és sírtam is és nevettem is itt. Jelenleg az Infectoscab krémet irta fel az orvos és a gyógyszertárban kikevertettem a kénes cink oxidos krémet. Már 5 napja,hogy bekentem előszőr,de még mindig viszket, de nem érzek vagy látok újabb piros pontokat a testemen.
    Fertőtlenítés és minden napos ágynemű meg ruha mosás megvolt.
    Hogy honnan kaptam el az még egy rejtély.

  18. 19:
    Kinyomózható. Például ha olyannal fogtál kezet, akivel előtte soha. Vagy megsimogattál egy rühes macskát.

  19. Infectoscab kétségkívül hatásos, vényköteles is, míg a novascabin egy vény nélküli, kevésbé hatékony oldat. Viszont az infectoscab igencsak tömény, 5%-os permetrint tartalmaz. A nagyon erős rovarirtó porozószerek ugyanebből a hatóanyagból tizedannyit tartalmaznak, de jellemzően inkább még kevesebbet (0,2%). Szóval kemény a cucc ráadásul beletesznek segédanyagként cetil-sztearil-alkoholt és a szorbinsavat, ami helyi bőrirritációt (pl.: kontakt dermatitiszt) okozhat. Kenőcsnél érdekes, de úgy tűnik erre van szükség. Ezt a derék trutyit aztán a bőrön is kell hagyni, minimum 8 órán át, persze lehet több is.
    Előfordulhat tehát, hogy a kezeléssel ugyanazokat a tüneteket érjük el, mint amit a fertőzés okozott. Azt gondolom semmiképp ne terheljük a bőrt rövid időn belül ismételt kezeléssel. Ha van túlélő, az a bőrből fog előjönni és szaporodni hetek múlva.
    Sajnos más szert Magyarországon nem forgalmaznak tudtommal rühatka ellen. A belinkelt blogoldalon (ami egyébként tényleg jó összefoglaló!) említett szerek ugyan tabletták, de valóban máj (és egyéb) károsító hatásuk van. Házi praktikák (fokhagyma, szegfűszegolaj) általában csak akkor “hatásosak” , ha a fenti szereket is használjuk. Egy dolog, amit a blog nem egyértelműen jelez – illetve vitathatónak érzi az írója is. Megöli-e a petéket a bőrben valamelyik szer? Véleményem szerint is kétesélyes a dolog. Akkor van esély erre, ha valóban meleg vízzel (amit még bírunk) hosszasan zuhanyozunk/fürdünk a kezelés előtt. Ebbe az esetben a bőr felpuhulhat annyira, hogy a méreg elérje a petét és elpusztítsa.
    Tömegközlekedés közben simán megfertőződhet a gyanútlan utazó, balszerencsés esetben ágyi poloskát is szerezhet, ami tán enyhébb tünettel jár, de picit nehezebb megszabadulni tőle.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük