(150) Magas IQ-tól nem leszel okosabb

Tibor bá’ online

Most egészen őszintén, lehet egy cím ennél szimpatikusabb? Aligha. Mindenki tudja, hogy létezik a világon az IQ, ami az intelligencia mértékegysége. Azt is mindenki tudja, hogy egy rakás embernek magasabb az IQ-ja, mint neki. Egye meg őket a fene! Viszont abban is mindenki biztos, hogy…… Na várjatok csak!….. Majd mindenki irigy a másik házára, mert az kétszer akkora, mint az övé. Majd mindenki irigy a másik autójára, mert az 1 méterrel hosszabb, mint az övé. Majd mindenki irigy a másik feleségére, mert az inkább egy bombázó, mint a sajtja, de én még olyan embert nem láttam, aki irigyelte volna a másik eszét, mert kivétel nélkül mindenki [én is, fafej 😀 ] meg van győződve róla, hogy ő okosabb, mint a másik, akkor meg mit irigyeljen rajta. Igen-igen, de azért ez a piszok kisördög ott bujkál az ember fejében, és állandóan sugdos, de nini: a magas IQ nem jelenti azt, hogy okosabb vagy. Akkor meg mire vágtok úgy fel? Na de, nézzük a levezetést!

Emlékeztek még George W. Bushra. Ez a pasi volt 8 éven át az USA elnöke. Az a hír terjedt el róla, hogy buta, mint a sötét éjszaka, és ennek voltak jelei. Azonban a szakemberek azt mondják, hogy nem, Bush nem volt buta, az IQ-ja kb. 120 volt, amivel (vagy a felett) a lakosság körülbelül 10 százaléka, minden tizedik ember rendelkezik. Az is közismert tény szakmai körökben, hogy a volt amerikai elnökök intelligenciája kábé ez érték körül mozog. Csakhogy Bush nem tűnt okosnak. Vallásosság ide – vallásosság oda, nem tűnt meggyőzőnek, amikor Bush közölte, hogy apjától (egyben egy korábbi elnöktől) nem kér tanácsot döntései előtt, ő kizárólag az égi atyjától kér tanácsot. Különben maga bevallotta, hogy agya nem alkalmas analizálásra. Ez azonban úgy tűnik, nem jelent semmit, mert sok esetben „okos” emberek hülyén cselekszenek.

A Torontói Egyetemen Keth Stanovich az „emberi fejlődés és az alkalmazott pszichológia” professzora 15 éve foglalkozik ezzel az abszurditással. Véleménye szerint sokkal több emberre érvényes, mintsem gondolnánk. Ő azonban a jelenséget nem találja abszurdnak. Az IQ mérés nagyon hasznos annak felderítésére, hogy egy embernek milyenek a mentális képességei, beleértve logikát, elvont dolgok értékelését, és hasonlókat. De a teszt nem ér egy lyukas fillért sem, amikor olyan készségeket kell feltárni, amelyekre akkor van szükség, amikor a valós életben jó döntéseket kell hozni. Parasztosan fogalmazva az „életképességet” kell megmérni. Az ok egyszerű. Magas IQ-val rendelkező emberek (egy része) képtelen a hasznos információk értékelésére, illetve nem biztos, hogy át tud lépni olyan belső ösztönökön, amelyek a rossz döntések irányába sodorják. Tehát megérkeztünk az IQ kontra Józan ész témához. Mi az a józan ész? Az a fajta racionális gondolkodás, amit minden nap igénybe veszünk, amikor eldöntjük melyik ételt együk meg, mibe fektessük apró kis tőkénket, vagy egy kellemetlenkedő frátert a munkahelyünkön miként szereljünk le. Az egyre bonyolultabb világban való eligazodáshoz nagy szükségünk van a racionális gondolkodásra. Ennek ellenére – mutat rá Stanovich – az IQ-teszt mindmáig az élenjáró eszköz az emberek kognitív képességeinek a felmérésében.  Az IQ-teszt a kognitív funkciók egy fontos részét méri, és segítségével kellően meg lehet jósolni egy személy leendő akadémiai sikereit, de a teszt nem mindenható. A józan ész jelenlétének megítélésére már nem alkalmas. Ki kell mondani, az IQ-teszt nem minden. (ugye, mondtam, hogy tetszeni fog!)

„A magas IQ érték olyan, mint egy kosárjátékos magassága állítja” David Perkins aki a Massachusettsi Cambridge Tanárképzőjében tanulmányozza az emberi gondolkodást és következtetési készséget, „nagyon fontos, de ahhoz, hogy jó kosaras legyél, sok másra is szükség van.” Így van ez a magas IQ-val is. A józan észhez kell a magas IQ, de ezen kívül sok minden más is kell. Stanovich könyvében What Intelligence Tests Miss (Yale University Press, 2008) ellenzi a társadalomban dédelgetett nézetett az IQ tesztekkel kapcsolatban. Álláspontja szerint az IQ-tesztek fontossága túl van értékelve – és szerinte – az ő véleményével a pszichológusok zöme egyetért. Ezt a véleményt vastag tollal húzza alá Jonathan Evans, az angliai Plymouth Egyetem kognitív pszichológusa. Tény az, hogy az IQ eredményeket már jó ideje kritizálják, mert az egyén átfogó intelligenciájának mérésére alkalmatlan és azt se jelzi, hogy az illető egy adott szakterületen miként fogja megállni a helyét.

A vita azonban tart. Howard Gardner (David Perkins közvetlen kollegája) már 30 éve kardoskodik, hogy a kognitív képességet (multiple intelligences, covering mathematical, verbal, visual-spatial, physiological, naturalistic, self-reflective, social and musical aptitudes) olyan intelligencia teszt képes mérni, amiben szerepet kap a matematikai, verbális, térbeli, természetes, önérvényesítő, társadalmi és zenei készség is. Ugyanakkor Stephen Jay Gould paleontológus szerint az általános intelligencia egyszerű matematikai műtermék, alkalmazása pedig nem volt tudományos, ugyanakkor kulturálisan és társadalmilag diszkrimináló volt.

Az IQ-teszt ellenzők nagy részével ellentétesen, Stanovich és más kutatóknak nincs szándékában az intelligencia átdefiniálása. Számukra megfelelő, ha az IQ-tesztet a mentális képesség mérésére használják. Ehelyett, inkább arra az intelligencia mögött meghúzódó más kognitív készségekre fókuszálnak, amik leírják mi szükséges még a józan ész birtoklásához. Szerintük,  ezek legalább olyan fontosak a döntéshozáshoz, és a helyzetfelismeréshez, mint maga az intelligencia. „Az okosságnak az intelligencia csak egy része.”

Annak illusztrálására, hogy a racionális gondolkodás nem azonos az intelligenciával, gondold át a következő találós kérdést! Ha 5 gép 5 perc alatt 5 alkatrészt présel ki, akkor 100 gép hány perc alatt présel ki 100 alkatrészt? Mielőtt tovább olvasnál, add meg magadnak a választ. Nézzük, mi történik a tesztek alatt. A legtöbb megkérdezett automatikusan rávágja a „helyesnek” érzett rossz választ, hogy 100, amit később esetleg módosít. A Yale Menedzser Képzőben a következő 3 gyors kérdést tették fel (lefordítva magyarra).

1) Egy ütő és egy labda 1100 forintba kerül. Az ütő 1000 forinttal drágább, mint a labda. Kérdés: Mennyibe kerül maga a labda?

2) (a már ismert) Ha 5 gép 5 perc alatt 5 alkatrészt présel ki, akkor 100 gép hány perc alatt présel ki 100 alkatrészt?

3) Egy tóban vízililiom telep van. Hetente a vízililiom telep kétszeresére nő. A tó felületének teljes befedésére a vízililiom telepnek 36 hétre van szüksége. Mennyi idő alatt fedi be a vízililiom telep a tó felületének a felét?

Mielőtt leírom a helyes választ, folytatom a kísérlet ismertetését. A három kérdést 3400 egyetemistának tették fel [tudnék egy-két dolgot mesélni az amerikai egyetemekről, de most inkább hagyom!] Mind a három kérdésre a helyes választ mindössze 17 százalék adta meg.

A helyes válaszok: 1) 50 Ft., 2) 5 perc, 3) 35 hét.

Minden egyes nap ilyen és ehhez hasonló problémák tucatjaival találkozhatunk és az óvatos megfontolás helyett, gyakran helytelen válaszra következtetünk, minden valószínűség szerint azért, mert agyunk két különböző szisztéma szerint dolgozza fel az információkat. (lásd: New Scientist, 30 August 2008, p 34) Az egyik spontán ösztönös (ráérzés), a másik megfontolt következtetés. Az ösztönös ráérzés bizonyos esetekben hasznos, például olyan helyzetekben, amikkel kapcsolatban jócskán rendelkezik az egyén tapasztalattal. Ezzel a gyors döntéssel másokat le lehet előzni. Ugyanakkor a megfontolt következtetés a probléma tényleges megoldásának a kulcsa, és segíti az egyént abban, hogy a rossz irányba vezető ösztönös ráérzést kordában tartsa. A probléma az IQ-tesztekkel kapcsolatban az, hogy míg a racionális döntéshozó készséget helyesen méri, nem ad semmi támpontot annak megítélésére, hogy az egyén adott helyzetben fel fogja-e használni ezt a készségét az ösztönös ráérzés legyőzésére, amikor a helyzet ezt megkívánná.

A Princetonon tanító Daniel Kahneman szerint ez döntő különbség. Az intelligencia az agy teljesítménye, míg a racionális gondolkodás lényege az agy tevékenységének az ellenőrzése. „Egyes intelligens emberek egyszerűen felületesek és nem hajlamosak az analizálásra, ezek kizárólag a ráérzésükre támaszkodnak. Mások viszont a ráérzéseiket megfontolják és meggyőződnek arról, hogy valóban helyes döntéshozás előtt állnak.” Egy IQ-teszt nem mondja meg, hogy melyik fajta értelmes emberrel van dolgunk, és természetesen magának a tesztelt személynek se siet a segítségére. Szólva ezen el lehet gondolkodni, főleg most, hogy Magyarországon is kezd divatba jönni az IQ-centrikusság.

___________________________________________________
___________________________________________________
________________________

26 gondolat erről: „(150) Magas IQ-tól nem leszel okosabb

  1. Van igazság a cikkben, de mindenképpen egy jó alap a magas IQ. Ha egy munkáltató olyan munkakörbe keres munkavállalót, ahol elsődlegesen ez szükséges, akkor nagyon jó erre egy IQ teszt, de még ha egy általánosabb munkára keres is, akkor is lehet egy alap, ami mellett a többi fontos tulajdonság jó része kiderülhet az állásinterjú alkalmával.

  2. 1: Az IQ nem egy abszolút létező dolog, ez egy teszt eredménye. Nincs rá garancia, hogy ateszt jól van összeállítva a döntéshozó képesség méréséhez.

  3. A vállalatok már régen a Predictív Index módszert használják az IQ helyett, mert az sokkal többet árul el a személyiségről.

    A helyzet az, hogy a problémamegoldás képessége, aminek egy szegmensét méri az IQ csak igen kevés munkában fontos.
    A legtöbb munka alaposan körvonalazott, precíz utasítások végrehajtását jelenti, és csak magas szinten van összekapcsolva a problémamegoldás és a döntéshozás.

    Szerintem a kosárlabdás példa nagyon jó, mert valóban jó ha az ember magas ha kosárlabdázni akar, de emellett még nagyon sok más tulajdonsággal is kell rendelkeznie.

  4. Egyszerre egy vagy két lépcsőfokot tudunk lépni. Hányféleképpen tudunk feljutni n lépcsőfokra?

  5. 2 & 3:

    Az IQ teszttel dolgozók sose állították, hogy ez alapján kell valakit alkalmazni. Az IQ-teszt intelligenciát mér és pont. Ha történetesen a te IQ-teszt eredményed hagy maga után kívánnivalót, hát istenem. Ne az IQ tesztet támadd, mert nagy koponyák elég sokat foglalkoztak vele ahhoz, hogy jó legyen. nyugtasd meg magad, hogy a „probléma megoldó készség” nélkül igen jól tejesíthetsz például: az ágyban, a konyhában, az irodalomban, és millió más helyen, de sose lesz belőled feltaláló. 😀

    4:
    Puska: 3, 5, 8, 12, 17….

  6. 2:

    Nincs rá garancia, de mivel erre találták ki, azért elég valószínű.

    3:

    Szerintem az IQ igenis sok munkában fontos. Nyilván nem a szalag mellett, pénztár mellett, vagy irodai alkalmazottként, de sok szellemi munkában fontos. Programozáshoz, automatizáláshoz, mérnöki munkákhoz, középvezetői szinten, de akár alsóvezetői szinten is, sok sportban (meglepő lehet, de például a labdarúgásban, sőt amerikai fociban is). Ugyanakkor több fizikai munkához is hasznos, mint például a villanyszerelés, lakatos munka.

  7. Ez olyan, mintha a definíciókkal játszadoznánk. Nem mindegy, mit értünk „okosság” alatt – aki csak a(z általában nem életszagú) logikai feladványok gyors megoldását, annak elgondolkodtató lehet, hogy miért dönthetnek ostobán amúgy értelmes emberek.

  8. Szerintem egy alsó határ kellene, mielőtt valaki felkerül a képviselőjelölt listára!!! És a szavazati jogról se ártana elgondolkodni a témával kapcsolatban…

  9. Sokkal többet megmutat az emberből az IQ teszt, mint egyesek gondolják.
    A 3. kérdés mérhetővé teszi a vizsgált személynél, hogy az Á-tol indul ki egy probléma megoldásakor, akkurátusan végigmegy az úton, vagy B-től visszafele is képes erre.

    A kedvencem feladványom, a gőzmozdonyon utazó kormosképűek esete. Ennek megfejtése megmutatja, ki mennyire tud a másik fejével gondolkodni, belehelyezkedni a másik bőrébe.

  10. Na még egyszer : Definícióm az intelligenciára: Egy feladatra (IQ), a lehető legkevesebb információ alapján (ami nem nulla) (i), a lehető legrövidebb idő alatt (t), a lehető legpontosabb válasz megtalálása (e). Képlettel valami ilyesmi : IQ = 1/((i*t)/e) . Lehet az bármilyen feladat (pl. kijutás egy égő házból, vagy egy absztrakt matematikai IQ feladat).

  11. 12:
    Érdekes felvetés, de NEM jó.
    Az időnek nincs különösebb jelentősége, csak lehatárolja a kereteket. A lehető legpontosabb válasz értelmezhetetlen például 2 x 2 = 4. vagy 4 vagy rossz a válasz. Az információ is vagy elégséges vagy elégtelen.
    A mai tesztek zöme abból áll, hogy 6 felvetett geometriai elrendezés közül ki kell választani azt, amelyik beillik egy külön megjelenített sorozatba. Nem kell hozzá se nyelv ismeret, se matematika, és az idő felhasználása nem visz közelebb a megoldáshoz.

  12. Egy kis magyarázat: Aki hamarabb adja meg a helyes választ, az szerintem intelligensebb mint aki többet gondolkodik. 2×2=4: ha az adott válasz 4 akkor e=1, egyéb esetekben e=0. Az információ mennyiség is tényező, gondolj pl. a barkochba játékra, aki kevesebb kérdésből talál az intelligensebb (bár itt a lexikális tudás is játszhat).

  13. 14: A gyorsaságnak általánosságban nincs sok köze az intelligenciához. Niels Bohr például híresen lassú volt, de a megfelelő gondolkodási idő után olyan válaszokat adott, amire az emberek 99%-a napok után sem lenne képes.

  14. 15.
    Ha egy égő házból kell kimenekülni, akkor a gyorsaság is fontos tényező. Ha abból az 1%-ból valaki hamarabb adja meg a választ mint Bohr, akkor az szerintem intelligensebb nála, de ez derülne ki egy vetélkedőjátékban is (aki hamarabb nyomja a gombot a jó válasszal, azé a pont).

  15. 16: Az égő házból való kimenekülés természetesen fontos a túléléshez, de ehhez nem kell intelligencia. Ezt egy gyík is megteszi, pedig nincs is neokortexe. Ezesetben a gyorsaság a testfelépítésen múlik.

    A vetélkedőjátéknak már van némi köze az intelligenciához, de nagyobb szerepet játszik a műveltség és a gyorsaság.

    Ha egy adott kérdésre két ember közül mindkettő tud válaszolni, de az egyik gyorsabban, akkor logikus feltételezés, hogy a gyorsabb okosabb. De könnyen lehet, hogy ha sokkal nehezebb kérdést teszünk föl, akkor már csak a lassú fog tudni válaszolni. Akkor most melyik az okosabb?

    A kiemelkedően intelligens emberek sokszor keresnek új, érdekesebb utakat egy-egy probléma megoldására, így jelentősen lassabbak lehetnek egy közepesen intelligensnél, aki gyorsan rávágja a triviális választ, amihez gondolkozni se kell.

  16. 16:
    A vetélkedőt nem hozhatod ide, mert ott van stratégia is. Az nyer, aki akkor nyomja meg a gombot, amikor elhangzik a kérdés. Aztán övé a terep és vagy tudja a választ, vagy nem.

  17. 18.
    Nyilván nem egyetlen kérdés alapján kell eldönteni, hogy ki az intelligensebb. Gyorsaság alatt a jó döntés meghozásának a gyorsaságát értem. Az én definícióm nem az absztrakt IQ-t írja le , amit a ma használatos tesztek „mérnek” (annak a definíciójára monduk kíváncsi lennék), inkább az általános problémamegoldást. Vajon mennyi lehet egy gyík IQ-ja?

    19.
    Nyomhatod a gombot, ha nem tudod a választ, azért nem jár pont, maximum pontlevonás.

  18. 20: Ilyen alapon a házilégy legalább százszor intelligensebb az embernél, mert századannyi időre van szüksége, hogy jó döntést hozzon, és elrepüljön, ha egy nagy, nehéz tárgy közelít hozzá.

  19. Szerintem befejezhetnénk a laikus locsogást. kb. 110 éve foglalkoznak a kérdéssel szakmabeliek. Minden bizonnyal mára eléggé ki vannak forrva a tesztek.

  20. 21.
    A reflexszerű cselekvés nem egy mérlegelés-döntés hatására hozott válasz, hanem gondolkodás nélkül tett, automatikus cselekedet. Ebben az értelemben meg mi köze az IQ-hoz?

  21. 24.
    Ühüm… Érdemben is elővezetnéd az álláspontod? Vagy megmaradsz a „Leállt-e a melegedés ?” poszt 21-es hsz szintjén?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük