Világszerte évente legalább 20.000 nőt gyilkolnak meg a családi becsület visszaállítása végett, de ne higgyétek, hogy csak a Közel-Keleten. A szokás úgy terjed, mint a ragályos betegség, már Európában is. (Robert Fisk jelentése nyomán a „The Independent”-ből)
A családi becsület visszaállítása végett a nők lefejezése, elégetése, megkövezése, leszúrása, megfojtása és élve temetése ámbár barbár hagyomány, de legyűrhetetlen. Emberjogi megfigyelők szerint a valódi szám négyszerese lehet az ENSZ 5000 főre tett becslésének. Az áldozatok legnagyobb része fiatal, legtöbbször tinédzser, akiket több száz éves hagyománynak megfelelően gyilkolnak le. Egy tíz hónapon át tartó vizsgálat Jordániában, Pakisztánban, Egyiptomban a gyilkosságok elrémítő részleteit tárta fel. Bár a gyakorlat főleg a muszlimok körében dívik, nem ismeretlen hindu és keresztény közösségekben sem. Ennél is szomorúbb a tény, hogy az emberjogi megfigyelők szerint a családok becsületének a visszanyerése évről-évre szaporodik.
Minden pénzben le merném fogadni, hogy meg fogsz lepődni a következő bejelentésen. A családi becsület visszaállítása végett elkövetett gyilkosságok „szokása” futótűzként terjed Angliában, Belgiumban, Oroszországban és Kanadában is. Az embergyilkosság, még ha családtag is az illető, a Föld minden országában törvénytelen, de a Közel keleti országok bíróságai a börtön büntetést – ha egy mód van rá – hallgatólagosan elkerülik, mert a családon belüli gyilkosságot elfogadják öngyilkosságnak.
Az egyes esetek megismerésekor nehéz uralkodni érzelmeinken, én legalább is így voltam vele. Hogy a fenébe ne, amikor azt olvasom, hogy egy apa megerőszakolja saját lányát (amire Magyarországon is van éppen elég példa), majd miután a lányát teherbe ejti és a terhesség kiderül, akkor legyilkolja, hogy a család becsületét megmentse. Vagy egy 13 éves kislány esete Szomáliában, akit vagy ezer ember előtt beástak egy lyukba és 50 férfi agyon kövezett. Kiásás után kiderült, hogy még él, visszarakták a lyukba és folytatták a megkövezést. Mi volt a bűne? Három ismeretlen férfi megerőszakolta, amit a család jelentett a környéken uralkodó Al-Shabab fegyvereseknek. Azok pedig úgy gondolták, hogy a lány bűnös, mert miért hagyta magát. Az Ilyen helyeken, ha egy szerelmi viszony kiderül, az a nő életébe kerül, míg a férfi megússza néhány korbácsütéssel.
Az emberjogi megfigyelők esetleírásai között nem egyszer teljesen illogikus büntetések tűnnek elő. Egy 30 éves nőt egy másik családhoz tartozó 11 éves kisfiú végigkísért a faluban, amit a nő családja rosszallással fogadott. A helybéli „bíróhoz” fordultak, aki az elkövetett „bűnt” úgy toroltatta meg, hogy a kisfiú 18 éves nővérét a másik család 4 férfitagja megerőszakolhatta. A „törvény nevében” maga a „bíró” beállt ötödiknek a büntetés végrehajtásánál, amit a fél falú röhögve végignézett, majd a megerőszakolt lánynak ruha nélkül kellett hazamennie. Az ügyről a rendőrség csak egy héttel később értesült, amit „panasztétel” címen írt be a bűnügyi naplóba, de eljárás nem indult az ügyben. Pakisztáni törvények szerint egy gyilkosnak megkegyelmeznek, amennyiben a legyilkolt személy közvetlen hozzátartozója megbocsájtja az elkövetett bűnt. Ennek tudható be a következő történet: Egy özvegy nő öt gyereke közül a legfiatalabb fiú megölte négy nővérét, hogy egyedül ö örökölhessen. Mivel az anyja megbocsátott a fiának, a haja szála se görbült. Egy másik pakisztáni esetben a három férfi által megerőszakolt fiatal lány feljelentést tett a rendőrségen. Hét órával később a családja legyilkolta, mert szerintük bemocskolta a család becsületét. A Pakisztáni Emberjogi Bizottság szerint egyedül Pakisztánban évente ezer nőt gyilkolnak le a családi becsület nevében. A pakisztáni rekordot Törökország szorosan követi, övék a második hely. Rendőrségi feljegyzések szerint 2000 és 2006 között 480 nőt öltek meg a családi becsület védelmében. Ez természetese azt jelenti, hogy ennyiről szereztek tudomást, koránt se azt, hogy ennyi eset lett volna.. Törökországi nőegyletek véleménye szerint évente minimum 200 nő lesz a családi becsület áldozata. A Kurdok lakta területen a házasságtörő nőt felkoncolják, mindenféle jogi procedúra nélkül, amit – a közvélemény kutatások miszerint – a férfi lakósság 37 százaléka rendjén valónak ítél meg. Délkelet Anatóliában a hatóságok szerint, hetente átlagosan egy fiatal nő követ el öngyilkosságot a család parancsára.
Mindez a XXI. században! A mobiltelefon korában, amikor is történt némi változás. Egy Derya nevű, 17 éves török lány beleszeretett egy osztálytársába. Nagybátyjától kapott egy SMS-t a következő szöveggel: „Bemocskoltad a család nevét. Öld meg magad és tisztítsd meg a család nevét, vagy mi ölünk meg.” A 19 éves Raufot azért ölte meg a családja, mert a mobiltelefonjában találtak egy ismeretlen telefonszámot, hogy kié volt a szám, a család a gyilkosság után se tudta meg. Ez az ismeretlen hatjegyű szám oly súlyosan sértette a család becsületét, hogy Raufnak az élete tudta csak kiköszörülni a csorbát. Ugyancsak Törökországban történt, hogy egy 21 éves nő a börtönben terhes lett, amit közöltek a családjával. A nő öccsét beengedték a börtönbe kizárólag azzal a szándékkal, hogy a nővérét lelőhesse. De, mert a XXI. századot tapossuk, a legyilkolt nő magzatából DNS mintát vettek és ez alapján derült ki, hogy az apa a börtön, ezredesi rendfokozattal bíró, parancsnoka. A tény feltárása után a parancsnok kártérítést fizetett a családnak.
Ilyen állapotok mellet teljesen természetes, hogy házasság előtt a falúkban élők a mennyasszonyokat szüzességi vizsgálatnak vetik alá. Hogy az eredmény nem 100 százalékosan megbízható az köztudott. 1998-ban 5 fiatal nő a vizsgálat elvégzése előtt öngyilkosságot kísérelt meg. Ez indította el azt, hogy a teszt pontatlanságára hivatkozva, nővédő csoportok kérték az Igazságügy minisztériumot, hogy a praktikát tiltsák be. Az igazságügy miniszter állásfoglalása szerint, vidéken ez teljesen normális, ezért a betiltásról hallani se akart, aztán – gondolom – elment Brüsszelbe, hogy tárgyaljon Törökország EU tagságáról. És ha már Brüsszelnél tartunk, akkor ejtsünk néhány szót az Európába beszivárgott muszlimokról, akik hallani se akarnak az európai kultúra – akár csak színlelt – felvételéről. A családi becsületért történő gyilkolást Európában is folytatják.
Jordániában közel 5 millió keresztény él. A női szervezetek szerint fajlagosan értékelve a keresztények körében több a becsületgyilkosság, mint a muszlimoknál. Az ok a legtöbb esetben az, hogy a keresztény nő egy muszlim férfihez akar feleségül menni. A keresztény közösség természetesen nem ismeri be a családi gyilkosságot, ami a keresztény vallás természetesen nem enged meg. Ugyancsak Jordániában egy család három férfi tagja megrohamozott egy házat, ahol a nővérük találkozott egy férfivel. A nőt kegyetlenül lemészárolták, de a férfihez nem nyúltak egy ujjal se. 2008 márciusában a Jordániai Büntető Bíróság elítélt két férfit, mert megölték az egyik női rokonukat, 6 hónapot kaptak. Egy másik esetben a férj hazatértékor egy férfit talált a lakásban, akiről feltételezte, hogy viszonya van a feleségével. A férfi távozása után a feleségét lemészárolta. Mivel Jordánia egy jogállam, a férj kapott 3 hónap börtönbüntetést.
Az ember azt hinné, hogy a Gázában élő palesztin araboknak van elég gondjuk, nincs szükség arra, hogy többet csináljanak maguknak. Egy 17 éves gázai lány saját bátyja megfojtott, amiért teherbe esett, és vaj kitől? Saját apjuktól. Az apa jelen volt a gyilkosságnál. Különben a leány a rendőrségnél bejelentette az apai megerőszakolást, de az apát ki se kérdezték. A legliberálisabb arab országban, Libanonban is dívik a szokás. A legismertebb eset egy 30 éves nő, akinek hálószobájába bement az apja és átvágta a torkát, mert viszonya volt az unokatestvérével. A gyilkosság után az apa a véres késsel bement a rendőrségre és azt mondta, az ő lelkiismerete tiszta. Szíriában azt emberjogi egyesületek követelték a becsületgyilkosság büntetésének a törvénybe iktatását. Hosszas huzavona után 2 évig terjedő börtönt kaphat az a férfi, aki nőrokonát legyilkolja házasságon kívüli szex miatt.
Ez a barbár szokás a csecseneket se kerülte el, onnan pedig átterjedt Oroszországba, és természetesen létezik Németországban, Franciaországban és Angliában is. Szentpéterváron egy azeri bevándorló felbérelt egy orvgyilkost, hogy ölje meg saját lányát, mert elhagyta az ősi tradíciókat és rövid szoknyában jár. Torontóban egy afgán férfi elvágta a menyének a torkát, mert ki akart lépni a ráerőszakolt házasságból. A kanadai rendőrségen azzal védekezett, hogy a házasság felbontása „szégyent hozna a család nevére.” London egyik külvárosában egy 15 éves török származású lányt meggyilkolt az anyósa, mert el akart szökni egy ráerőszakolt házasságból. Egy másik kurd származású londoni lányt a családja azért ölt meg, mert síita lévén egy szuny fiúba lett szerelmes. Egy 16 éves lányt pedig halálra égetett az apja, mert egy keresztény fiúval megismerkedett. Egy négygyerekes muszlim anyát saját férje gyilkolt le a négy gyerekkel együtt, mert „túlzottan nyugati stílusban öltözködtek.”
A fentiekben ecsetelt szörnyűségekhez nehéz bármit is hozzátenni, de azt észre kell venni, hogy valójában nem vallási különbözőségről van szó, hanem emberi magatartásban megnyilvánuló különbségekről. A feministáknak nagyon sok dologban nincs igazuk, de amikor rámutatnak arra, hogy a nyugati társadalom egy férficedntrikus társadalom, akkor tökéletesen igazuk van. A nő nyugaton se teljes értékú ember, ha tetszik ez a vélemény valakinek, ha nem. Azonban a Közel keleti népek nőkről alkotott képe iszonyatosan torz. Gyakorlatilag a nőt nem veszik emberszámba, tárgyként hasznhálják őket, és rendelkeznek felettük. Elképesztő és jóvátehetetlen hiba volt ezt a fanatikus csőcseléket beengedni Európába.
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________