Tibor bá blogja (179) Demszky nyakán szorul a hurok

önarcképA szerény Demszky Gáborral 1989-ben találkoztam egy könyvesboltban, ahol a könyveimet árulták. Nem sok szót váltottunk, de kifejezetten szimpatikus volt. Aztán lett belőle polgármester, vagyis ő volt az SzDSz politikus csapat leggógyisabb tagja. A többiek jöttek-mentek, cserélődtek. Demszky maradt. Ahogy hallottam az első nagy dobása a gumikerekű francia metrókkal kapcsolatos lobbizása volt. A franciákat jól megvágta. Aztán jöttek a választások egymás után. Ötször sikerült magát megválasztatni. Alaposan megszedhette magát. Viszont a politikai elit lopásának van egy kellemetlen mellékhatása. Nemigen tudnak mit csinálni a pénzzel, mert reflektorfényben vannak. Mit érek én néhány millió Euróval, ha nem nyúlhatok hozzá. Mekkora cirkusz lett az adriai nyaralóból. Most viszont vége a vircsaftnak, a nép fasza teli van a sok lopással. A legjobb kampányhúzás lebuktatni a lebuktathatatlanokat. Két napja az esti híradóban láttam először a magabiztos főfőfőpolgármestert enyhén megszeppenve. Tegnap este pedig már kifejezetten ott volt a trutyi a gatyában. Nekem elhihetitek, ennyi év alatt rengeteg emberi arcot láttam mindenféle szituációban. Demszky nyakán szorul a hurok, és ezt ő tudja a legjobban. Már nincs cinkoskodás, mindenki menti a saját bőrét. A kishalak beköpik a nagyhalat, hogy ők kicsúszhassanak a nagy politikai hálóból. Most már csak az a kérdés, hogy a polgármestert mikor tartóztatják le. Mert ugye, azt senki se gondolja komolyan, hogy az alatta lévők az ő tudta nélkül loptak?      

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük