Tibor bá’ online
Az I. világháború után az osztrák-magyar közös pénz a Korona elinflált. A Horthy kormány létrehozta a Magyar nemzeti Bankot, az pedig kibocsátotta a Pengőt. Az apám 1 teljes hónapon át dolgozott, amiért kapott három darab papír fecnit, egy lilás-pirosat, amire az volt írva, hogy 100 Pengő, egy kéket, amimre az volt írva, hogy 20 pengő és egy zöldet, amire pedig a 10 Pengő volt rányomtatva. Egy teljes hónapi munkájáért kapott 3 darab papírt, de boldog volt, mert 35 Pengőért egy hónapig hagyták egy lakásban lakni, ami nem az övé volt. 5 Pengőért kapott egy pár cipőt, 1,90 Pengőért húst és így tovább. Annak a három darab papírfecninek az volt a „kvázi” értéke, hogy mindenki elfogadta, mindenki adott érte igazi értéket (javakat és szolgáltatást). Az eredeti pénzkibocsátó, a magyar állam egy hatalmas rakás papírért cserébe nagyon-nagyon sok igazi értéket kapott. Telt-múlt az idő és az állam egyre inkább többet költött, mint amennyit az általa kibocsátott Pengőből adó formájába vissza tudott kapni. Nyomott tehát még egy csomó Pengőt és azért is kapott ezt-azt. Aztán nyomott még több Pengőt és még több Pengőt. Egy idő után sokkal több Pengő volt kint a lakosság kezében (amiért természetesen a kellő ellenszolgáltatást megadták), mint amennyi javak az országban szabadon rendelkezésre álltak. Teszem azt, friss sertéstőkehús. Amikor a hentes észrevette, hogy az üzletben tolonganak a vevők a húsért, akkor az 1,90-et felemelte 2,50-re, de még így is tolongottak, tehát felemelte 3,80-ra. Az apám tehát 1 kg húsért már nem 3 órát volt kénytelen dolgozni, hanem hatot. Ez életszínvonal eséshez vezetett (volna), ezért morogni kezdett, amire a fizetését felemelték havi 260 Pengőre, és megint 3 órai munkáért kapott 1 kg húst. Ugyanakkor, aki korábban a keserves munkájával megkeresett pénzét összegyűjtötte, észrevette, hogy a pénzének a vásárlóereje felére csökkent, vagyis az infláció őt meglopta. A folyamat folytatódott, és egyre inkább felgyorsult hosszú éveken át. Ez oda vezetett, hogy 1946 márciusában az 1 kg kenyér ára reggel 8-kor 3 millió Pengő volt, 12-kor 6 millió Pengő, de este zárás előtt már 20 millió Pengő volt. A munkás a heti fizetését megkapta pénteken mondjuk 2 milliárd Pengőben, de ha nem ment el bevásárolni, akkor hétfőn ezért a hetibérért már csak egy skatulya gyufát kapott (akkor még skatulyának nevezték). Nyilvánvaló, hogy így nem lehet élni. Az egy dolog, hogy az összekuporgatott pénzek értéküket vesztették, de a mindennapi élet teljesen ellehetetlenült. Az emberek áttértek a cserekereskedelemre. Neked ez van, nekem az, cseréljünk. A szabó varrt egy öltönyt és kért érte két hízott libát. A fogorvos betömte a lyukas fogat, amiért megkapta az egyik hízott libát, stb. De mi van akkor, ha a fogorvosnak már elege van a sült libacombból, vagy a szabónak nem kell a liba? Nyilvánvaló, hogy pénz használata nélkül a civilizált élet lehetetlen. Ekkor az emberek elkezdtek egymással dollárban kereskedni. Csakhogy ezt a törvény tiltotta, gyakoriak voltak a házkutatások és a talált dollárt elkobozták, de nem minden esetben adták le a rendőrségen. Akkor az emberek elkezdtek aranyban kereskedni. Volt egy 50 centis, 18 karátos aranylánc, amiből le lehetett csípni 2-3 vagy 5 láncszemet, amiért lehetett kapni ezt-azt. Természetesen ez is egy kínlódás volt. Meg kellett teremteni egy stabil pénzt, a Forintot, amit megint a Magyar Nemzeti Bank bocsátott ki, és megint csak annyi volt a fedezete, hogy mindenki más is elfogadta az országban. 1 kg kenyér 1 Forintba került, 1 liter tej pedig 1,60-ba. Aki tehát a régi jó „békeidőkre” emlékszik, azaz a 3,60-as kenyérre és a 39 Forintos sertéshúsra, annak a memóriája csak a kádári időig megy vissza, amikor a forint már csak egy harmadát érte a kibocsátáskori értékének. Az infláció az állam legaljasabb és leghatékonyabb adója, legfeljebb igazságos, mert a szegényektől alig vesz el valamit, a gazdagoktól annál többet.Az infláció kellemetlen, de ha a globális felmelegedés nem nyírja ki az emberiséget, és valamelyik őrült nem indít el egy atomháborút, akkor már csak a gazdasági kolapszus marad, aminek talán a legelső következménye az áramszolgáltatás totális kimaradása. Ennek megértéséhez, de inkább átéléséhez, tapasztalatokkal kell rendelkezni az 1960 előtti tanyasi vagy villamosítás nélküli falvak életéből. Télen már du. 4-kor sötét van. Egyetlen megoldás a petróleumlámpa volt, de pont a petróleum az, ami nem lesz, vagy patikamérlegen fogják mérni aranyárban. 16 órától reggel 7-ig, tehát 15 órán keresztül még dolgozni se tudsz, mert nem látsz. TV, rádió, Internet, telefon, postaszolgáltatás nem létezik. Ha valamit akarsz közölni a szüleiddel, vagy gyermekeiddel, akkor személyesen kell odamenned olyan úton, ahol bármi megtörténhet gyaloglás vagy kerékpározás közben (innen származik az „útonálló” szavunk). Semmilyen gépet nem tudsz használni, mindent kézi erővel kell megoldani. Lehetsz te ezermester, de se forrasztani, se hegeszteni nem áll módodban. Csavarozni és nittelni természetesen lehet, de a fúrást a lyukhoz, amerikánerrel kell megoldanod, ami fáradtságos és igen időigényes, messze nem tökéletes, és nem lehet minden esetben alkalmazni. A lyukakat fémben csak addig tudod fúrni, amíg éles a csigafúród, mert köszörülés nem létezik. Illetve majd visszajönnek a 80 cm átmérőjű, vízzel telt teknőbe beállított, lábbal hajtott köszörűk, de ezeket újból ki kell találni annak, aki még emlékezik rájuk, és meg kell tanulni kezelni. Esztergálás nem létezik, ha nincs pótalkatrész, nem tudod pótolni gyártással. Köszörű hiányában, kés, sarló, kapa stb. élesítése kézi kaszakővel történik (ha gondoskodsz időben ilyesmiről). Újságok természetesen nem fognak megjelenni, és a központi hatalom (ha még lesz) az utasításait biciklistákkal küldi szét az országba (akik nem mindig fognak megérkezni), a településeken pedig kisbírók fognak kihirdetni dobolás után. Különben az áramhiánnyal együtt jár a vízellátás megszűnése, és a csatornahálózat bedugulása. Az egészségügyi és orvosi ellátás csak egy szép emlék lesz a múltból. Gyógyszergyártás hiányában, a gyógyszerekből is hamar ki fogunk fogyni. A fogorvos egy lyukas fogat nem lesz képes betömni, ha különben hajlandó is lenne rá. Ha valami elszakad, azt kézzel kell megvarrni, vagy szerezni kell régi, lábhajtásos varrógépet. Meg kell tanulni olyan rég elfelejtett tevékenységet, mint bőr lenyúzás, bőrcserzés és kikészítés, valamint cipővarrás. Kézi fonás és kézi szövés. Ezekhez persze előbb meg kell építeni a megfelelő gépeket, ha lesz olyan, aki erre képes. Birkák kézi nyírása. Igásállattal való szántás. Kaszálás és kézi cséplés. Malom nélküli lisztgyártás. És akkor most hadd hagyjam abba a felsorolást, mert a többit magadtól is kitalálhatod. De, aki azt hiszi, hogy a civilizáció összeomlása egyenlő lesz a régi, tizenkilencedik század romantikus, vidéki életével, az egy kurva nagyot téved. Egy fantasztikus öldöklés után megmaradó és többé-kevésbé konszolidált kisközösségben élő embercsoportok kőkorszaki szinten fognak küzdeni, jó esetben 40 évig tartó életük alatt. Persze, ha előbb felforr az agyunk, vagy úgy ahogy vagyunk elpárolgunk egyetlen villanás alatt, akkor a fentieket megspórolhatjuk. 🙁
_______________________________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________________________
_______________________________________________________________________________________________
Ez az egy nap alatt lejátszódott inflációs sztori remekül mutatja a virtuális papírpénz- rendszer gyenge pontjait.
Ha hozzátesszük még a mai számítógépes manipulációkat, akkor elég szép nagyságrendek jönnek ki, hogy mi is várható.
Hát, ez a gondolatmenet kicsit sántára sikerült.
Mivel feltételezi, egy gazdasági összeomlás esetén egyúttal az emberek meg is hülyülnek. 🙂
Valószínűsíthető, a mai népesség harmadára, ötödére csökkenne, de a túlélőnek a mai műszaki, technikai eszközök még száz évre nyújtanának „kincsesbányát”.
De mielőtt részletekbe mennénk, érdemes lenne megvizsgálni, a régi, fejlett kultúrájú társadalmak miért omlottak össze! Tudtommal, a „nagytudású” történészeink még mindig adósak ennek feltárásával. Ha megvan a probléma gyökere, onnan már egyszerűbb lenne az elindulás.
Jómagam, műszaki ember lévén, nem igazán értek a témához, segítségül hívnám házi történészeinket, Attilát és a többieket! 🙂
Kérdés: Miért omlottak össze a régi, fejlett társadalmak?
Az erdélyi magyarok közelebbről is megtapasztalhatták a mai mesében írtakat, a 80-as évek gyakori áramszünetei, a 90-es évek hatalmas inflációja (azóta 4 nullát levágtak a román lej-ről) mind, mind egy kicsit felkészültebbé, ellenállóbbá teszi a magyarság ezen részét. A székely faluközösségek egy összeomlást hatalmas előnnyel kezdenének. A kérdés az, hogy mikor következik ez be, mert az azóta beindult agymosás azonban fokozott iramban tünteti el ezt az előnyt. 🙁
2:
Nagyon sok társadalom, közösség omlott össze a változó klíma miatt. Azok, amelyeknek erőforrásai a mezőgazdaságra támaszkodtak, egy-egy abrupt klímaváltozással nem birkóztak meg.
Egy-egy eltűnő gleccser igen nagy területeket hagyhat hirtelen víz nélkül. Ezek a lehetőségek most is fennállnak, és az emberi tevékenység gyorsít is ezeken (most nem a CO2-ra gondolok, hanem a természetet túlzottan kiszipolyozó, tönkretevő tevékenységekre).
Az emberiség helyzete még akkor is nehéz és a jövő sötét, ha klíma-témában nekem van igazam és az emberiség csak elhanyagolható, minimális mértékben hat a klímára a természetes folyamatok mellett. Ha pedig az van, amit Tibor bá állít, akkor a napjaink (éveink) valóban megvannak számlálva.
„Kérdés: Miért omlottak össze a régi, fejlett társadalmak?”
Tanult emberek véleménye szerint, amióta a pénz és a pénzrendszer létezik, minden esetben annak mesterséges manipulálása (kamatos kamat, infláció, tőzsde, fedezet elhagyása a kp. mögül…) okozta az összeomlást. Egy korrekt pénzrendszer a történelem során többször is létezett. A gazdaság katalizátoraként és a lakosság kereskedelmének könnyítése céljából. Arany és más nemesfém fedezettel. Ám rendre a mai időkben is érvényben lévő, a kamatos kamat elvén működő, fosztogató rendszerbe és a fedezet nélküli papírpénz irányába tolódott el. Illetve tolták el bizonyos érdekkörök. Erre a korai időkből a Római Birodalom szolgál okulásként, a későbbiekben és napjainkban pedig az USA ($) rá a legszebb élő bizonyíték. Ha jól emlékszem, 1913-ban magánkézbe került a FED, majd 1973-ban végleg eltörölték a $ aranyfedezetét. A mai nap is Mindannyian egy túlfújt lufin csücsülünk. Pukkkkkkk…..
Csatlakozok Ciki-hez.
Nagyon sok holmi maradhat fenn az utókornak.
Napelemek, áramfejlesztők, stb..
Ha van egy jó lakatos és forgácsoló műhely meg egy 380v.-os áramfejlesztő+ 20 liter gázolaj (nekem van) akkor egy jó műszerész
tud készíteni egy gőzgépet! onnantól pedig csak fa kell…..
Kőkorszak nem lesz, csak az újkor, és a középkor valami fajta keveréke.
De ettől persze Tibor bá’nak igaza van abban hogy egy ilyen összeomlás után az élet szörnyű lesz.
Nehéz, mocskos, véres, de legfőképpen nagyon RÖVID!
„1946 márciusában az 1 kg kenyér ára reggel 8-kor 3 millió Pengő volt, 12-kor 6 millió Pengő, de este zárás előtt már 20 millió Pengő volt.”
Ehhez azért kellett egy elvesztett világháború.
———
4: Olyan civilizációk is összeomlottak, ahol még nem volt pénz. A természeti hatásoknak jóval nagyobb a szerepe, mint a pénzrendszernek. Ha csak a pénzügyi rendszert nézzük, az elmúlt 200 évben Magyarországon is volt több – sikeres – pénzcsere (forint – korona – pengő – forint), ami után a gazdaság szépen talpra állt.
2:
Ez csak nálad sántít. Vegyünk egyetlen egy példát. Miből fogsz magadnak ruhát varrni? Ma már senki se tud fonalat fonni kézzel (néhány 90 éves néni emlékszik rá, de mára már mozgásképtelen és nem létezik rokka). A fonalból mivel fogsz szövetet előállítani. Az eszköz legfeljebb egy-egy padláson található meg, kezelni senki se tudja. A szövőséket legyártani pláne. Igen, a rengeteg eszköz, gép visszamarad, de mivel hajtod meg őket?
–
Nem kell messzire menned, olvasd el Jared Diamond: Összeomlás című művét. Mondjuk az itt a blogon alap követelmény.
4:
Ez azért eléggé felületes szöveg. Leginkább a „kamatos-kamat” emlegetéséért haragszom. A k-k mindössze egy elszámolási technika, nem pedig a kiszipolyozás bizonyítéka.
5:
Azért ezt a gőzgépet megnézném. 😀
6:
A világháborút elég sokan elvesztették, de 29 nullás infláció csak nálunk volt, és ugye mi továbbra is itt élünk.
6/4. Így igaz. Volt egy film is nemrég, címére már nem emlékszem, a „Húsvét” szigeten játszódik, nagyon érdekes és tanulságos. Ott az agyament vakhit vitte csődbe a szép és virágzó társadalmat.
7. Tibor bá. Fonalat készíteni lehet sokmindenből, Kender, gyapjú, műagyag hulladék, (millió tonna számra van a földön), szövőszéket meg most is tudnék készíteni, kézit, szabás, varrás meg nem ördöngősség kézzel sem.
Jelenleg el sem tudjuk képzelni, a kreatív ember mi mindenre képes, ha rákényszerül. 🙂
„Igen, a rengeteg eszköz, gép visszamarad, de mivel hajtod meg őket?” Nem biztos hogy meg kell hajtani, lehet belőlük újakat készíteni, alapalkatrészeknek kiválóak.
“Kérdés: Miért omlottak össze a régi, fejlett társadalmak?”
Szerintem mindegyik egyedi eset volt, amiben több tényező szerepet játszott. Például a kamat, vagyonkoncentráció, középosztály megszűnése, a birodalom védelméhez túl kevés lojális harcos, a polgárság elkényelmesedése és dekadenciája, az államalkotó népesség kisebbségbe kerülése, népvándorlás, menekülthullám, háború, földek elsivatagosítása, fák kivágása, egyéb kifogyó erőforrások, környezetrombolás, természeti katasztrófa, a birodalom túlterjeszkedése a korabeli közlekedési és kommunikációs eszközökhöz képest, alkalmatlan politikai vagy vallási elit…
9. Jani. Igen, volt sok egyedi vonás is, de nekünk most egy kell, egy közös vonás, ami ma is ropogtatja az úgynevezett fejlett társadalmakat, ami a mai társadalmakra is érvényes.
Ha ezt nem találjuk meg, akkor szét kell zavarni az összes történészt a pi…ba. Minek tartjuk őket. 🙁
„Meg kell tanulni olyan rég elfelejtett tevékenységet, mint bőr lenyúzás, bőrcserzés és kikészítés, valamint cipővarrás. Kézi fonás és kézi szövés.”
Semmi sincs elfeledve és folyamatos a képzés:
http://nadudvariszakiskola.hu/1-4/
9. Jani, 10. Ciki
Kamat, vagyonkoncentráció, stb.: mindegyiknek a gyökere a mérhetetlen kizsákmányolás. Kassai Lajos nagyon szépen megfogalmazta a kétfajta emberi magatartást: „belőled akarok élni, vagy érted akarok élni”.
21:10-től
10. Ciki
Ha egy dologra akarjuk visszavezetni, akkor Isten akarata, sors, vagy ok-okozat vérmérséklettől, világnézettől függően. Amiket fent felsoroltam, azok mind problémák jelenleg is, és a listám közel sem teljes. Ezek közül egyet kiemelni, és a többit elhanyagolni nem célszerű.
13. Jani.
Ezeket nem is vitatom, annál is inkább mivel gépész vagyok és nem történész. 🙂
A szakmából kiindulva, mivel a példákat csak innen tudom hozni, egy bedöglött gépezet javításakor, mikor egy sor alkatrész tönkrement, cserélgethetem ezeket akárhányszor, ha nem keresem és találom meg a kiinduló, a hibát elindító problémát.
Ugyan úgy mint például az orvoslásban, gyógyításban ugye.
Itt is meg kell keresni az alap okot, a probléma gyökerét.
Az első sorok olvasása közben az ugrott be, hogy pont pár napos hír, hogy az MNB jövőre csökkenteni akarja a készpénz állományt, azaz nagyobb itt az infláció, mint ahogyan beismerik. 😛
De aztán nem erre lett kihegyezve, de jó írás! Köszönjük Tibor bá! 🙂
4. Nagy Csuri
„Tanult emberek véleménye szerint, amióta a pénz és a pénzrendszer létezik, minden esetben annak mesterséges manipulálása (kamatos kamat, infláció, tőzsde, fedezet elhagyása a kp. mögül…) okozta az összeomlást. ”
A kamat és a pénzügyi rendszerek csak kiszolgálják a „más” erkölcsi rendszerben hívő önjelölt eliteket.
A kamatos kamatot is azért hozták létre, hogy ezt az erkölcsi rendszert kiszolgálja.
A helyzet az, hogy ha több különböző erkölcsi rendszer él együtt, (a Gresham törvény kiterjesztése) akkor az agresszívebb kerül előnyösebb helyzetbe.
Persze a kedvezményezettek részéről van egy erőfeszítés, hogy ezt úgy tüntessék fel, hogy „ilyen az élet”, az ember már csak ilyen, vagy hiba, esetleg butaság van a rendszerben…
Erre külön jó bizonyíték, hogy a zsidók is tiltják az egymástól való kamatszedést.
Szóval a helyzet az, hogy paradox módon ugyanoda jutna a világ, ha mindenki zsidóvá válna, mintha senki sem lenne az…
Tehát a többféle erkölcsi rendszer együttese a felelős az összeomlásért, a társadalmi egyensúlyok felbomlásáért, a technikai, pénzügyi struktúrák csak felületi jelenségek.
Évek óta olvasom a blogot. Miért biztos mindenki abban hogy az összeomlás csak véres lehet? Vegyünk egy 100 fős falut. Gyorsan kiderülne hogy túl lehet élni összefogással. (Erre ma is van példa!!) az embernek alaptermészete a segítés.
Azt én is aláírom hogy a fő és nagyvárosokban lehet erőszakos öszecsapás. Nem véletlenül köl
töztem Bp.ről vidékre 🙂
17:
Azért biztos „mindenki” benne, mert ilyen az emberi természet. Amikor a helyzet kilátástalan, akkor elszabadul a pokol. Akkor segítik egymást, ha van értelme.
Jared Diamond könyve egy időben elérhető volt scribd-n magyarul. A jogtulajdonos leszedette.
Az infláció lényegesen nagyobb, mint amit a KSH kihoz.
Zsiday Viktor a blogjában írt az okáról és arról, hogy miért lehet ez az eredmény.
Nem mindegy, hogy a panelben élőkből áll a fogyasztásról kikérdezettek halmaza vagy bővebb és életszerűbb a minta.
Az sem mindegy, hogy a saját ház fenntartását, illetve a házbérlés költségeit milyen arányban tartalmazza a fogyasztói kosár (emlékeim szerint 3.6% körül van úgyhogy ennek nagyobb összegű emelkedése nem igazán látszik a végeredményen)
17: Nem feltétlenül kell véresnek lennie az összeomlásnak, csakhát az éhező esetleg felfegyverkezett városiak könnyen eltalálnak a legkisebb falura is élelmiszerért. Még a börtönök lakóit is felfalják, mint az 1315 körüli nagy éhség idején Angliában.
És nem véletlen, hogy bekerült az Aranybullába, illetve azt megelőzően a 4. Lateráni zsinat döntéseibe az a passzus, hogy mit szabad csinálni izmaelitáknak és mit nem (onnan nőtt ki az Aranybulla). Németországban a nem teljesítő adósok gyerekeinek a fejét adták a szüleiknek a nemteljesítés miatt „bosszúból” ösztönzésre. És hasonló véres dolgok is voltak akkoriban.
Ciki:
Jani 9. hozzászólásában nem tudod megtalálni az okot?
Baszki, az összes aktuális!
14: A tönkemenetel kiváltó oka a használat maga. Azért romlik el a gép, és azért romlik el az emberi szervezet, mert használatban volt. Az elmúlás, összeomlás és újjászületés az élet velejárója. Fogadjuk el, hogy egyszer vége lesz.
Nem lehet tökéletes, önfenntartó, örökké létező társadalmat építeni.
A geddonra készülés nekem adott egy nagyon pozitív dolgot: megtanultam értékelni mindazt, ami ma számunkra elérhető.
18 Tibor bá
” Amikor a helyzet kilátástalan, akkor elszabadul a pokol. ”
Az, hogy mikor kilátástalan a helyzet, az intellektuális spekuláció kérdése. Mivel az emberek többsége „hülye” hát hisznek és bíznak az utolsó utáni pillanatig, és összecsődülnek, mint a „birkák”… A blogolvasó értelmiség meg valamivel előbb felköti magát, mert ők jobban tudják.
És ezzel valószínűleg meg is oldódik a helyzet… Mert ugye az világos, hogy nem azok miatt jutott ide a világ, akik még százalékot se tudnak számítani.
A pengő teljes egészében arany alapon indult. (Igaz, később elinflálódott.)
19.
Innen letöltheted:
http://data.hu/get/6608442/Jared_Diamond_-_Osszeomlas.pdf?pid=3612024477
Kattints a „Lassú letöltés” feliratú szürke négyzetre, kb. egy-másfél perc alatt lejön a pdf formátumú teljes könyv.
Ha mégse menne, jelezd és segítek máshogyan.
22:
Akkor lehet arany alapú valutáról beszélni, ha a kibocsátó kérésre a benyújtott papírpénzre kiadja az érte járó aranyat. A pengő esetében ez nem állt fenn.
23, Köszi a linket.
Más. Arany alap.
Az euró is arany alapon indult, ami a forint mögött van.
Fura, hogy az EKB aranya minimális mérgékben nőtt megalapítása óta (60 tonnával lett neki több talán) és az euróban mért aranyár jelentősen felment.
Most, hogy Draghi elkezdHETte korlátlanul nyomni a pénzt, az arany alap felfüggesztődik.
25:
Ne haragudj, de össze-vissza irkálsz. Világosan megírtam, akkor van arany alap, ha kérésre a kibocsátott pénzt be is váltják aranyra. És mi az, hogy az € a HUF mögött van. A HUF szabadon lebeg.
érdemes végignézni
26. Talán csak az téveszti meg hogy az EKB létrehozásakor betoltak az alapítók 500tonna aranyat.
25.
Nem hiszem, hogy van még olyan pénznem a világon, ami mögött arany vagy valami tényleges fizikai érték van.
Így aztán annyit bocsátanak ki mindegyikből, amennyit nem szégyellnek, illetve annyit, amennyiről még úgy gondolják, hogy nem veszélyezteti komolyan a forgalomban lévő mennyiség értékét.
Ezért aztán mindegyik pénznem folyamatosan veszít értékéből, azaz, ha valaki rajta ül egy köteg pénzen, az napról napra egy picivel kevesebbet ér. Így a pénzkibocsátók folyamatosan meglopnak mindenkit, aki a pénzüket használja, esetleg felhalmozza.
Ezért hülyék volnának aranyfedezetet tenni mögé, akkor nem csinálhatnák a folyamatos csúszó leértékelését a pénznek és nem állíthatnának belőle elő újabb és újabb mennyiséget.
Egyébként lehet, hogy betoltak x tonna aranyat az ECB-be az euró kezdeti kibocsátásakor, de ez csak szemfényvesztés, talán azért, hogy növeljék vagy megteremtsék iránta a bizalmat a kezdetekkor, de mostanára ez már elvesztette jelentőségét. Tuti, hogy az ECB nem váltaná be aranyra a bankjegyeidet, a pénz annyi aranyat ér ma, amennyit tudsz venni érte a tőzsdén vagy a zaciban, de lehet holnap már csak fele annyit tudsz venni érte, de valami gebasz esetén az is lehet, hogy a bank oda sem adja a pénzed(lehet egy hónapig vagy soha többet ki se nyit) – ha benntartod náluk. Ma semmire semmilyen biztosíték nincs, nemhogy aranyfedezet. 🙂
Mit mondtál korábban Tibor bá, hány forintot adtak egy gramm aranyért 1946-ban? Már nem emlékszem, de biztosan az akkori MNB mázsa, tonna számra szedbe be az aranyat(meg a dollárt, amit akkor még azonnal fizikai aranyra lehetett váltani), amiért színes fecniket adott meg vas és alumínium érméket, az igazi értéket, a fizikai aranyat viszont soha nem kellett visszaadni és ami azóta szépen szőrén-szálán eltűnt. Micsoda jó buli azért a pénzkibocsátás, már aki megteheti.
Valóban az IMF egy kritériuma, hogy nem lehet arany a fizetőeszköz mögött (~úgy kb, Svájcnak még van valamennyi bár a felét eladta 2000 körül, amikor belépett az IMF-be).
Az ECB szerintem se ad el fizikai aranyából. Esetleg majd ha drágább lesz az arany, talán fog.
Ma nyit(ott) meg a sanghaji fizikai aranytőzsde. Kíváncsi vagyok lesz-e hatása az aranyárra http://www.en.sge.com.cn/datas/sgeprice-daily/537407.shtml
29:
1946-ban 1 oz aranyat adott a FED 35 $-ért. 1 oz megközelítőleg 35 gramm (28). Ezért 1 $ kb. 1 gramm aranyat ért, mert a forgalomban nem volt négy kilences arany, csak 14 és 18 karátos. Azért a $ elég erős valuta volt. 1946.08.01. után a MNB csak aranyért és dollárért adott forintot. 1 $ = 11,34 Ft volt.
29. Gyarmathy
„Így aztán annyit bocsátanak ki mindegyikből, amennyit nem szégyellnek”
Vagy amennyit az USA (háttérhatalom) enged…
Elég sok érdekes haláleset történt ami engedély nélküli pénzcsináláshoz köthető… Legismertebb a Kennedy ezüstféldolláros esete…
Az EU is szeretett volna nyomtatni pár raklapnyi eurót a válság után, de valahogy mégis inkább úgy döntött, hogy a FED-től kér kölcsön.
Amit nem értek az olyan hiperinflációnál, hogy reggel 6 millió a kenyér és estére 20 millió: hogyan tudják ezt a kereskedők követni? Ki diktálja az iramot? Vagy buta kérdés de nem értem a hátterét, illetve a mechanizmusait ennek.
Inkább érzelmi reakció lehet egy hiperinfláció és akkor megérteni is nehéz (bizalmatlanság).
30 emlékeim szerint Svájcban talán a legmagasabb az egy főre eső nemzeti aranytartalék, ami kb 1100 tonna.