Tibor bá’ online
Kábé 26.000 évvel ezelőtt Eurázsiában élő barlanglakó lény a Neánder völgyi ember egyszerűen eltűnt, és néhány csont és faragott kövön kívül semmi se maradt utána. Ez persze néhány bomlott agyú paleontológuson kívül mást nemigen érdekelne, ha éppen nem lenne műsoron a mi kihalásunk. Szóval mi a fenének haltak ki, amikor értelmi képességeik révén ők uralták ezt a hatalmas ikerkontinenst?
Az első leleteket 1829-ben, Belgiumban találták, ami azért elég régen volt, és azóta különböző elméletekkel álltak elő, mi is okozta kihalásukat. Volt, aki azt állította, hogy nem is haltak ki, mi vagyunk az utódok. Volt, aki azt bizonygatta, hogy összeolvadtak a mi elődeinkkel. Volt, aki azzal állt elő, hogy
Homo sapiens‘s more catholic diet gave them the edge to survive, ők és a mi őseink párhuzamosan éltek, de ők nagy emlősök fogyasztásából jutottak fehérjékhez, míg a mi őseink halásztak is, és ugye ma már a csapból is az folyik, hogy a hal milyen egészséges (omega-3, meg ilyesmik). Aztán most találtak leleteket Gibraltárban és úgy tűnik összeállt a kép. A Föld klímája elég gyorsan megváltozott, de akkor nem melegebb, hanem hidegebb lett. A Neánder völgyiek egyre délebbre húzódtak, de Gibraltárnál nem jutottak tovább és ott fagytak meg a kontinensen. A mi őseink Afrikában éltek, és amikor jött a hideg elmentek az egyenlítő felé, ott kidekkoltak néhány 10.000 évet, majd szétmászkáltak az egész Földön. Így lett az emberiség bölcsője Afrika. Mi meg most fel fogunk szivárogni az Északi sark felé, mint a halak, aztán vagy túléljük, vagy nem. Majd, ha primitív utódaink egyszer csinálnak egy újabb civilizációt és megtalálják csontjainkat, meg fogják állapítani, hű de meleg lehetett akkor, csak azt nem fogják tudni megmondani, mi a fenétől volt annyi széndioxid a levegőben. Ha legközelebb átadnak egy új zöld beruházást, abba pici, utókornak szánt gödörbe be kellene rakni egy aranyozott plakettet is, rajta a felirattal. „Kidöglöttünk, mert a kényelmünk érdekében elégettünk mindent, ami elégethető volt.” 😀
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
Tibor bátyám tetszik a frappáns végszó. És mennyire igaz…!
” Majd, ha primitív utódaink egyszer csinálnak egy újabb civilizációt és megtalálják csontjainkat, meg fogják állapítani, hű de meleg lehetett akkor, csak azt nem fogják tudni megmondani, mi a fenétől volt annyi széndioxid a levegőben.”
Nem lesz nehéz dolguk. Ez a sok szemét ami az elmúlt pár évtizedben keletkezett, és még nagyon sokáig itt lesz, elegendő bizonyítékul fog szolgálni arra, hogy mi is történt itt.
Sokszor gondolok arra, hogy a sok régész mennyit túrja a földet egy cserépdarabért, a jövő régészeinek könnyű dolga lesz. Még ásó sem kell…..
Pár tízezer év alatt azért történik néhány földtörténeti esemény is. A műanyagok sok mindent kibírnak, de a napfényt, a hőt, vagy a nagy nyomást nem. A mai épületeknek még háromszáz évet sem adok, és eltűnnek.
A Spektrumon volt egy kétrészes, német dokumentumfilm, a Neandervölgyiek Apokalipszise címen.
Abban azt fejtegették, hogy a neandervölgyiek nem voltak kevésbé fejlettek, mint a modern ember, sőt, az európai életre alkalmasabbak is voltak.
Egy nagy, de az végzetes, pechjük volt, hogy az életterük nem volt túl nagy, Európa, Közel-Kelet és Közép-Ázsia nyugati részei. Ezt a területet viszont durván érintette a Nápoly környéki Campi Flegrei szupervulkán kitörése 39 ezer évvel ezelőtt. A vulkán hamuja tönkre tette az életteret, növényzetet, lehűtötte a klímát. És ez drasztikusan lecsökkentette a létszámukat. Nem csak a neandervölgyiekét, hanem a modern ember Európában élő populációit. Velünk, a mi őseinkkel ellentétben a neandervölgyieknek nem volt tartaléka más területen, így létszámukat már nem tudták helyreállítani, mi meg szépen kiszorítottuk őket.
A világos bőr, kék szem, egyenes haj, meg pár dolog a velük való összekereszteződésből ered.
A modern emberekben, az afrikai népességtől eltekintve, 1-3 %-nyi neandervölgyi gén van, a neandervölgyiek teljes génkészletének kb. egyharmada ilyen módon fennmaradt
3. Dan
Azért ne túlozzál.
Az ember és civilizációja olyan kolosszális nyomot hagyott már a földön, hogy ezt már semmiféle geológiai változás sem fogja kitörölni, legfeljebb ha alábukik a földkéreg alá, amihez azért évmilliárdok kellenének.
Hogyan gondolod, hogy eltűnne a hétmilliárd ember és keze nyoma, mikor megtaláljuk az egy-két millió éve élt, igen kis népességű előemberek maradványait és eszközeit, lakhelyét, hulladéklerakóját?
És az épületek maradványai, amelyek hamar a föld alá kerülnének, ugyan mitől tűnnének el? Az a tégla és beton, amely berétegeződne a geológiai rétegekbe örök időkre megőrizné az emberi kultúra nyomát, még ha el is tűnne a felszínről.
Szerintem éppen az ember nyoma lenne a legjellemzőbb, szinte bárhol ásnának, mindenhol ennek nyomaira bukkannának akármilyen távoli jövőben.
Az ember a fosszilis energiák segítségével erősen rátette névjegyét a bolygónkra…
Ez a poszt erősen túlegyszerűsíti a kihalás magyarázatát, figyelmen kívül hagyva hogy
1 a neandervölgyiek élettere Közel-Kelet (Izrael, Szíria) és Közép-Ázsia (K-Üzbegisztán, Altáj hegység) területéig húzódott, ahol nem állt útjukba tenger a délre vándorlásban,
2 a modern emberek folyamatosan jelen voltak Európában 40000 éve, nem Afrikában dekkolták ki, amíg a Neandervölgyiek kihaltak, hogy aztán betelepüljenek a helyükre.
Valószínüleg jobb analógia, ahogy Amerikában és Ausztráliában kiszorítja, beolvasztja a bennszülött népeket az európai (és afrikai) eredetű népesség.
Sajnos az emberi értelem arra képes, hogy az életet kényelmesebbé, biztonságosabbá tegye, de azt már nem tudta felmérni, hogy ennek mik lesznek a hosszútávú következményei.
Valójában minden előre lett programozva, mikor az ember rájött a tűz használatának és a kő megmunkálásának előnyeire, minden további ezen logika mentén történt.
Elvileg minden közbülső szinten lehetett volna lehetőség a folyamat befagyasztására, ha a népesség nem növekedett volna, de a fogamzásgátlás megjelenéséig ez nem volt lehetséges, hiszen az ember, mint minden biológiai lény arra van genetikailag programozva, hogy annyi utódot neveljen, amennyit csak képes, a fölösleget meg majd elsöpri az eltartóképesség.
Az ember viszont az első lény, amely tevékenységével képes folyamatosan növelni ezt az eltartóképességet, arra viszont nem volt képes, hogy ezt ne töltse fel rögtön többletnépességgel.
Most már látjuk, hogy mi a probléma, de már túl késő, a puskaporunk nagy részét már elégettük, a környezetünket szétromboltuk, és ekkora népességet már nem tudunk a rendelkezésünkre álló rövid idő alatt kellő mértékben leredukálni.
Más:
Én is láttam az egyik természet csatornán egy filmet, amely a mai ember genetikai összetételével foglalkozott.
Érdekes volt a megközelítése, azt mondja, hogy az egymással találkozó emberfajták nem álltak olyan távol egymástól, hogy ne keveredhettek volna, keveredtek is, és a mai emberben ott vannak mindazok a tulajdonságok, amelyek hasznosak voltak a túlélés szempontjából.
Hiszen közös gyökérből származtak, de mindegyik kifejlesztette a maga adaptációit a saját környezetéhez, a neandervölgyi a hideg és napsütésben szegény régiókhoz, a gyenyiszovai a magashegyi környezethez, és amikor ezek a gének keveredtek a beérkezőkével, akkor hiába került fölénybe az új fajta, genetikai állományába bekerültek a többiekből azok a genetikai elemek, amelyek növelték adaptációs készségeiket, tehát maguk is gazdagodtak, életképesebbekké váltak az eredeti bevándorlókhoz képest.
Mint ahogy a növénynemesítők is gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy a nemesített, de érzékeny fajokat keresztezik a még megtalálható ősi, vad változatokkal, és kihozzák belőlük azt az új változatot, amely egyszerre teljesíti a szükséges követelményeket, és ráadásul ellenállóak is.
Hubab. A beton nem nagy dolog, főleg ha vasbeton. Egyrészt a kettő keresztezése bizonyos idő után inkább probléma, mint áldás.
Ezen kívül a betonhoz rengeteg víz és sóder (homokos, nem agyagos) kell. Nálunk IVÓVIZET pazarlunk a betonhoz…. Mindemellett érthetetlen, hogy a statikusok mennyıe elrugaszkodtak a tényleges terhelési együthatóktól. Túlterveznek mindent.
8 Dan
Nem az a lényeg, hogy megőrzik-e az építészeti struktúrák a szilárdságukat, eredeti állapotukat, vagy nem.
Az a lényeg, hogy a föld alá kerülve, beágyazódva a rétegekbe felismerhetőek maradnak geometriai jellegzetességeik, míg egy esetleges erózió szét nem rombolja őket, ha felszínre kerülnek.
Ugyanúgy, ahogy a fosszilis maradványok is jól felismerhetőek akár 100 millió évek után is, még ha vegyileg akár át is alakultak, csontokból, növényi szövetekből kristályokká váltak.
Miért lenne rosszabb ilyen szempontból egy tégla, vagy betongerenda, amelyet még az sem fenyeget, hogy biológiailag lebomlanak?
Hubab. Nyilván marad nyoma. De nem felismerhetően. Krisztus előtt tartósabban építettünk mint ma. Lásd Kína, Egyiptom, vagy a Maja kultúra. Szart sem ér a technológiánk. De a poszt nem erről szól.