Tibor bá’ online
Aki olvasta a 2004 könyvnapjára megjelent „Van-e jövőnk?” című könyvemet, az emlékezhet rá, hogy kilenc olyan reális veszélyt sorakoztattam fel, amelyek bármelyike bekövetkezhet, és az emberiség kipusztulásával járhat, de minimum a kőkorszaki viszonyok megismétlődésével egy maroknyi túlélő részére. Azt állítottam hogy, a jó szerencse folytán, vagy még nem ismert technológiai létrehozásával ezen veszélyek egyikét-másikát elkerülheti az emberiség, esetleg nem lesz elég idő, hogy sor kerüljön rá. Egy azonban egészen biztos be fog következni, egy a kilenc közül semmi körülmények között nem kerülhető el, mindössze idő kérdése. Ez az, ami a fenntarthatóság átlépéséből következik, ami kb. 200 évvel ezelőtt kezdődött.
De ha jól belegondolunk, tulajdonképpen ez se egészen igaz, mert a fenntarthatóságot kb. 12.000 éve léptük át, amikor a gyűjtögetésről áttértünk a mezőgazdaságra. Az ember akkor kezdte el megváltoztatni a bioszféra egyensúlyát. Igaz, ha Mezopotámia szinten maradunk, akkor kellett volna 40 vagy 50 ezer év a katasztrófáig. Nem maradtunk ott. Az események lépésről-lépésre gyorsultak, főleg az utóbbi 200, majd 50 évben.
Ha most egy varázsütésre az egész emberiség megfogadná azokat a tanácsokat, amiket az ökológiai katasztrófától rettegők hirdetnek (és mint tudjuk, eszük ágában sincs megfogadni), akkor se történne más, mint a közeli kipusztulásunkat kitolnánk 10-12 generációra. Tudomásul kell vennünk, hogy a 7,2 milliárd ember puszta léte sem tartható fenn. Ez a szcenárió mindenképpen bekövetkezik.
Azonban az utóbbi 1-2 év, de főleg 1-2 hónap eseményei számomra azt mutatják, hogy az emberiséggel mégsem a biztosan bekövetkező ökológiai válság fog végezni, hanem egy atomháború. A jelek nagyon afelé mutatnak, hogy az ember nem bír tovább magával, és mindenképpen be akarja vetni ezt a 70 éve létező, de egy apró kipróbáláson kívül még nem használt fegyvert. Az utóbbi időben egyre többfelé lehet olvasni elemzéseket, taktikai megfontolásokat, lehetséges megoldásokat, amelyek mindegyikében úgy emlegetik az atomcsapást, mint reális lehetőséget. Sőt olyan hangok is hallatszanak, akik állítják, hogy egy nukleáris világháborút túl lehet élni. Pláne egy kisebb, lokális csetepatét. Ezen kinyilatkozások szerzői egyszerűen nem ismerik az emberi természetet. El lehet azt képzelni, hogy a totális vereség előtt, végső kétségbeesésükben nem vetik be a teljes, rendelkezésre álló arzenált? Nyugodt szívvel jelentem ki, hogy az első nukleáris robbanás minimum 15.000 további robbanás fog követni, amit az emberiség nem élhet túl.
_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________
Az emberiség autója karambolózott. Totálkárosra törtük gyönyörű autónkat. A 7 milliárd utasból lehetnek túlélő csoportok.?
De, ha ugyan olyan járgányt építenek a túlélők és azt ugyan úgy használják, mint felelőtlen őseik, akkor az újrakezdés is totálkárral fog zárulni.
Többször felmerült már az a kérdés, mostani helyzetünkben mit tehetünk, azonkívül, hogy megállapítjuk, hibáztunk és jövőnk formálása már nincs a kezünkben.
A leghasznosabb részünkről az lehet, ha sorba szedjük hibáinkat, mit kellett volna másként csinálni, és mire törekedjenek a túlélők, hogy ne ugyan az legyen a sorsuk, mint a miénk. Ha már hazavágtuk a bolygót, az emberiséget, kidolgozhatnánk, hogy a túlélők miként szervezzék meg közösségüket, döntési rendszerüket. Úgy látom, ennyit még megtehetnénk.
Tibor bá, mit értesz itt pontosan a fenntarthatóság problematikája alatt?
Az ásványkincsek kimerülését?
A talaj kimerülése folytán csökkenő termésátlagokat?
A rossz vízgazdálkodás miatt kiszáradó/szikesedő/elöntött területeket?
Az összeomló óceáni állatvilágot?
A pusztuló esőerdőket és egyéb természetes élőhelyeket?
Az energiát?
A megfutó klímát?
Vagy ezeket mind? Akkor szinte alig marad olyan téma, ami nem a fenntarthatósághoz tartozik, de itt mintha ez nálad egy lenne a 9-ből.
A poszt lényege stimmel, de részleteiben sántít.
1. Vannak olyan mezőgazdasági rendszerek, amelyek fenntarthatóak, ezen dolgozik Hetesi Zsolt is. A természetes nyelők szintjét növelni, a fogyasztást csökkenteni.
2. Ami az atomháborút illeti, azt meg már Jövőnk is megírta párszor, hogy lehet megoldás, még ha fájdalmas is.
Nem, nem szabad az összes reményt elvenni, mert akkor tényleg GAME OVER.
1. Károly
„A leghasznosabb részünkről az lehet, ha sorba szedjük hibáinkat, mit kellett volna másként csinálni, és mire törekedjenek a túlélők.”
Ez úgyszólván lehetetlen.
Ugyanis pont azok vannak hatalmon, akik profitáltak a Föld tönkretételében. Ha a sobaszedés során kiderül, hogy kik a hunyók, akkor elkezdődik a mutogatás, és a „bűnösök” felszólítása hogy HAGYJÁK ABBA…
És ez innen kőkemény politika.
A másik probléma, hogy pont azt a folyamatot nevezzük „fejlődésnek”, ami ezt a helyzetet létrehozta.
A „fejlett” világ, a „szabad világ”, a „liberális demokráciák” vagy a „kapitalizmus”, nevezzük akárminek, az emberi erőfeszítések csúcsának tartott eredményekről kellene sokaknak elfogadnia, hogy nem csak zsákutca, hanem halálos méreg…
De mehetünk mélyebbre is…
A „sima” kereszténységből, zsidó ideológia nélkül kialakulhatott volna kapitalizmus ?
Kik és miért keresték mindig a „fejlődéssel” a gyors haszonszerzés lehetőségeit, és újítókként, jótevőkként ünnepeltették magukat?
A mai „elismert” tudós társadalom hány százaléka saras „bűnös”, földpusztító technológiák kidolgozásában, és hányan dolgoznak a Föld megmentése érdekében?
És mennyiben bűnösek a tömegek, akiknek a „felvilágosodás” óta verik a fejébe hogy mindaz ami régi és hagyományos az rossz, és kritika nélkül fogadja el a „modernitást” és a modern tudományok áldásait?
Fenntartható fejlődés: egyértelműen bukta, ezt sokan látták már annak idején, mikor divatba jött ez a kifejezés
Fenntartható egyensúly: részmegoldások egy-egy területen. Valójában elhúzza, elodázza a buktát
A dolgok/rendszerek persze természetüknél fogva új egyensúlyi állapotba kerülnek, de az valóban sokaknak kedvezőtlen lesz.
Az atomháború tán elkerülhető – a rendszer összeomlása hosszú távon sajnos nem. Népességszabályozás nélkül legalábbis nem látok esélyt.
—
Az pesszimista azt mondja: ‘Ennél nem lesz rosszabb.’ Mire az optimista: ‘Dehogynem!’
Egy apróság: sokan már most azt rebesgetik, hogy a világ jelen népessége sem fenntartható, a fogyasztása szétrombolja a még megmaradt forrásokat.
Hogy fokozzuk a dolgot, hozzá lehet tenni, hogy a világ korfája szerint soha nem volt ennyi gyerek a világon, akik még igen alacsony fogyasztást generálnak a felnőttekhez képest, ugyanakkor fel fognak nőni, és drasztikusan megnövelik a világ terhelését, tehát ezt már be lehet kalkulálni az egyenletbe.
És ide kapcsolódhat az a gondolat is, hogy az exponenciális függvény szerint növekvő népesség a korlátozó határának elérése előtt egy duplázódási ciklussal még csak 50%-ban használta ki a lehetőségeit, amiből a laikus könnyen azt vonja le, hogy még rengeteg van hátra, hiszen csak a felét használtuk el. Pedig már hajszálnyira van az összeomlástól…
A népesedés óriási veszélyt hordoz, amire nehéz még elvileg is praktikus megoldást találni.
Gondoljunk bele, tulajdonképpen ha csupán megállítani szeretnénk a népesség szaporodását, akkor nem szabadna több unokának, dédunokának születni, mint ahány nagyapa, dédapa az adott évben meghalt. Na ez elég reménytelen, ha az öregeknél az átlagos gyerekszám legalább négy-öt volt, és akkor nem is mondtam sokat. Elvileg a fiatalok jó részének le kellene mondani a gyerekről, csak kiváltságosok engedhetnék meg maguknak…
6: A mi falunkban a születések és a halálozások nagyjából egyensúlyban vannak, bár a halálozás kicsit több. Úgy, hogy sok családnál 3-6 gyerek van. Magyarországon nem a túlnépesedés a fő probléma, hanem a javak egyenlőtlen és igazságtalan elosztása, a túlfogyasztás, a környezetromboló termelési technológiák, a rossz vízgazdálkodás, a rossz rendszerek általában és mindenhol. Ezek tuladjonképpen csak az emberen múlnak, tehát elvileg javítani lehetne rajtuk, de nem tudom, ehhez mi kéne, hogy be is következzen. Mondjuk Hetesi Zsolt miniszterelnöknek… 🙂
5: A „fenntartható fejlődés” tényleg bullshit. Én mondjuk egy „fenntartható élet” szókapcsolatot támogatnék, abban vannak távlatok.
Szerintem akár létezhetne is fenttarható fejlődés.. jó persze nem a végtelenségig, mert előbb utóbb minden elenyészik hála az entrópiának..hacsak addig el nem pukkan a világegytem.. de emberi léptékkel nézve még nagyon nagyon sokáig húzhatnánk, van esélye egy star-trek-es utópiának is. Az más kérdés, hogy mielőtt ki nem rajzanánk a csillagok közé szinte biztos a kipusztulásunk, hiszen a rendszer instabil és egyre instabilabb.. én is nyugodtabban aludnék, ha nem léteznének atombombák és csak amiatt kéne aggódnom, hogy 99 % pusztul ki a klimaváltozás következtében, akik majd vagy tanulnak a hibáinkból vagy nem.
5. mix
„Fenntartható fejlődés:???”
Milyen fejlődés?
A fejlődéshez energia kell… az meg melegít.
Nincs kecmec.
A titkos jelszó a „stagnálás”… a belépés pedig annak kiagyalása, hogy milyen szinten.
Kérdés lehet-e intellektuálisan (spirituálisan) fejlődni technika nélkül?
Esetleg csak úgy lehet ?
6. hubab
„hogy a világ jelen népessége sem fenntartható, a fogyasztása szétrombolja a még megmaradt forrásokat.”
Amikor ilyet látok, mindig igyekszem megjegyezni, hogy nem a 7 milliárd a sok, hanem az 500 millió…
Az az 500 millió, aki többet fogyaszt, szennyez, mint a többi összesen.
Ha csak a kaját nézzük, akkor a megtermelt élelmiszer 5/9 része a szemétbe kerül mielőtt eljut a fogyasztóhoz… Elég sokat aztán a fogyasztó dob ki.
Nem beszélve arról, hogy legalább 2-3 szorosát esszük annak, amire valójában szükségünk van, és egy méregdrága és energiaigényes egészségügyet tartunk fenn, hogy a rosz táplálkozásból, életvitelből adódó nyűgjeinket kezeltessük.
A Föld remekül el tudna tartani 15-20 millió embert, persze nem jutna mindnek okos telefon meg autó…
Benne van ez is a pakliban, sajnos nagyon is benne van!
10: „A Föld remekül el tudna tartani 15-20 millió embert”
Annyit biztosan. 😀
12. Observer
Köszi…
Milliárdot gondoltam…
10 Attila(PV)
Az a nagy népesség is csak egy-két duplázódásra van, nem egy nagy tartalék.
És igen, szegényen biztos többen élhetnénk, de az meg garantált népességnövekedés, mert a szegény ember életbiztosítása a sok gyerek.
Látjuk, mi van, ha elmennek a határokig, lásd India, Banglades. Ez sem egy csábító perspektíva…
Hogy hány milliárd lenne a Föld eltartóképessége, ha fenntartható módon használnánk az élőhelyünket, az akadémikus kérdés marad mindaddig, amíg a szöges ellenkezőjét csináljuk: fenntarthatatlanul végezzük az életünk minden részletét, populációsűrűségtől függetlenül. Át kellene állni egy másik rendszerre, amiben a fő érték az élőrendszerek tiszteletben tartása, ápolása, és megnézni, hogy mennyit bír el a Föld. Lehet, hogy 20 milliárdot is, de lehet, hogy egyet is csak szűken.
Ehhez azonban ennek a civilizációnak össze kell omlania, minél kevesebb természetes élőhely ártalommal. Minél előbb, annál jobb, mert annál kevésbé károsodnak az élő rendszerek.
Egy apró kipróbálásnál azért egy picit több:
https://www.youtube.com/watch?v=LLCF7vPanrY
Pont emiatt valószínű, hogy meg fogják próbálni 2000 atomtöltet és mégis itt vagyunk.
Ráadásul egy kis lehűlés ’60- 70 között, amikor a legnagyobb töltet címért ment a verseny ezerrel
Ez a 20 milliárdos szám egy blődség. Ezt csak a modern tudomány teszi lehetővé, ha egészséges életszemlélettel párosul, mint a fejlődő országokban. Nyugaton a tudomány hatását már ellensúlyozza az emberek elhülyülése, ezért nem szaporodnak a fejlett társadalmak. A szaporodásnak viszont egyensúlyban kell állnia a természetes elhullásokkal, ami nagy gyerekhalandóságot is jelentene, azt viszont a modern ember gyomra már nem veszi be.
Természetes körülmények között az ember létszáma közelében sem járna még a 7 milliárdnak sem. Ha nem emberről lenne szó, hanem valamilyen ugyanekkora méretű növényevő állatról, sokkal inkább látnánk a kontrasztot, ami valljuk be, katasztrofális.
Ha a bolygó kvázi magántulajdon, akkor nehezen képzelhető el, hogy létezik fenntartható fejlődés vagy közérdek.
Csak hogy érezzük az arányokat:
USA teljes költségvetés: 1000 milliárd USD körüli nagyságrend
Rotschild család vagyona: 500 000 000 milliárd USD
Tehát az USA költségvetésének durván 500.000-szerese!
18: „Rotschild család vagyona: 500 000 000 milliárd USD”
Lesz itt pár felesleges nulla…
19.
http://www.fusz.hu/fuszdrupal/?q=content/rothschild-csal%C3%A1d-becs%C3%BClt-vagyona-1997-ben-491-409-000-milli%C3%A1rd-usa-doll%C3%A1r
Örülnék, ha pontosítanál.
18.
Szerintem meg ha a bolygó magántulajdon lenne, egyből tudná a tulajdonos, hogy hogy működtesse, hogy stabil és hosszútávon működő legyen saját hasznára.
De egy ilyen rendszerben egy mezei ember annyi lenne, mint egy gazdálkodónak a haszonállat, sok jóra nem számíthatnál, bármikor kiderülhetne, hogy felesleges, kiiktatandó elem vagy…
A mai megosztott világban meg nem lehet érvényesíteni a fenntarthatósági szempontokat, mert aki ezt teszi, az hátrányba kerül azzal szemben, aki az erőforrásokat lerabolva fölébe kerekedik.
17. Pugacsov elvtárs
„Ez a 20 milliárdos szám egy blődség. ”
Persze, pontosítani kellene hogy milyen szinten…
De ha csak arról mondanánk le, ami a szemétbe kerül, azzal eteni lehetne a Föld nagy részét…
Aztán ha arról is lemondanánk, ami bioüzemanyagként égetünk el, akkor többet is.
Plusz ha arról is lemondanánk, hogy a holland paradicsomot Spanyolországba, a spanyol paradicsomot meg Hollandiába szállítsuk, akkor még többet.
8. A star-track utopia egy vilagegessel es annak tetejen par megmaradt tudos kiserletezesevel kezdodik. Nincs olyan elmelet, aminek a legkisebb valoszinusege is van es nem azzal kezdodik, hogy letizedeljuk a fold lakossagat. A kirajzunk a vilagurbe otlet ugy nez ki, hogy kintrol szerezzuk be az energiat nyersanyagot, a foldet pedig import mindenbol alapon politikai, tudomanyos, muveszeti, es (legfontosabb) kizsakmanyolo katonai kozpontta tesszuk, sajat keszletei felhasznalasa nelkul.
Nem ismeros ez valahonnan? (Gyarmatositas)
Ezen felul meg ez lenne a legoptimistabb forgatokonyv, csak epp az idoablak meg naprendszer szinten is veges amikor megvalosithato, ha nem mult mar regen el. (Ugy amikor eldontottek, hogy az alacsony fold koruli palya a cel a holdraszallas Utan.)
21.
„Szerintem meg ha a bolygó magántulajdon lenne, egyből tudná a tulajdonos, hogy hogy működtesse, hogy stabil és hosszútávon működő legyen saját hasznára.”
Nem tudjuk, hogy mi a tulajdonos célja, csak az látszik, hogy a ‘köz’ tulajdona néhány évszázad alatt egy csoport magántulajdonává vált. Ez a folyamat lassan befejeződni látszik, a vége pedig valószínűleg az lesz, hogy minden kontrollt el fogunk veszíteni a saját életünk felett. (Remélem, hogy nem lesz igazam.)
20:
Szép kerek szám, de én tetemre hívlak. Miben van ez a vagyon? Másképp is felteszem a kérdést. Mennyi a Föld éves GDP-je? Mennyit ér a teljes Föld btto infrastruktúrája?
2:
A Földi élet csak akkor lehetett volna fenntartható, ha az Ember megmaradt volna a gyűjtögetésnél és a vadászatnál. Minden más tevékenység előbb vagy utóbb kimerítette volna a Földet. Tehát „kutatni” a fenntarthatóságot legfeljebb jó megélhetési forrás, de semmiképpen nem gyümölcsöző munka.
25. Tibor bá’,
Ha van eszük, akkor kemény valutában tartják a vagyont; földek, arany, bányák, infrastruktúrális javak.
(Nem mintha a puha pénz gondot jelentene; A FED és a Bank of England is a tulajdonuk.)
26.
A gond az eröltetett, profitorientált fejlődéssel van, ami ellentétben áll a bioszféra érdekeivel.
#26
miért merült volna ki a föld, ha elhagyjuk a gyűjtögető életmódot? A napban hatalmas energia van, ha be tudnánk gyűjteni simán ellátná a mostani emberiséget.. A tervezett fúziós erőművek _elméleti_ alapon nagyon hosszú távra megoldhatják az energiagondokat. (emberi léptékkel nézve akármeddig). A ritka anyagok hiányát szintén lehet kompenzálni hatékonyabb újrahasznosítással (általában ez is csak energia és pénz kérdés), aszteroid bányászattal meg hasonlók. Lehet hogy ezek sose fognak (már) megvalósulni, de esély azért van rá.
20: Ez az általad linkelt anyagban van:
„1998. Szakértők a Rockefeller család vagyonát 11480 milliárd $- a becsülték, a Rothschild család vagyonát 100000 milliárd $- a.”
😉 Végig kell olvasni… 3 nagyságrendet csak nem ugrott azóta.
A Rothschildéknak egyfelől hatalmas vagyona van, másfelől, még arra sem elegendő, hogy a tyúksz..os életemet megvásárolják. Talán még arra sem elég, hogy a tábortüzi társaságunkba befogadjuk. Úgyhogy, ő egy szegény csóringer.
Nem csak a kaja előállítást kell fennhartható pályára állítani.
Attila,
Nem érdekel, kik a felelősök a jelenlegi állapotért. Azért nem, mert a jövő emberének annyit sem jelentene, ha megneveznénk őket, hogy bakfitty. Az a fontos, mit üzennél egy palackpóstával a jövőbe. Vigyázz haver a pénz bevezetésével, a kamattal, a vezetők kiválasztásával, szabályozd a születést, csak sokisten hitet engedélyezzetek, a Római jog zsákutca, stb.
28 mzprox: Süket duma. Edd meg az energiádat, fényevő!
Minél kevesebb a népesség:
-annál komfortosabban,
-barátságosabban,
-hosszú távon is fenntarthatóbban,
-célzottan irányítottan és logikusan,
-kevesebb költséggel és környezetszennyezéssel,
-lényegesen kevesebb energiafelhasználással lehet élni.
-És fellélegzik az emberi faj túlszaporodása miatt a végtelenül agyonnyomorított természet.
Tehát, tehát?
Véleményem szerint reális időn belül korrekció várható.
28:
Komolytalan kérdés: „miért merült volna ki a föld, ha elhagyjuk a gyűjtögető életmódot?” – Ezért, mert VÉGES
27:
Kemény valutába? Nincs kedved még egyszer átgondolnod a válaszodat? – A másik két kérdésre meg se kísérelted a választ. Pedig érdekes lenne..
#28 mindannyian fényevők vagyunk, csak rábízzuk egyéb élőlényekre az átalakítást. mindenesetre nagyszerű érveléseddel inkább nem állok le vitázni.
#33 konkrétan mi a véges rajta? minden körforgásban van. Igen a fosszilis tüzelőanyagok mennyisége véges, de a napenergiáé ha nem is korlátlan de el tudna látni egy nagy számú, fejlett technológiával rendelkező népességet. És nem azt akarom állítani, hogy szép jövőnk lesz, hanem azt, hogy nem lett volna elméleti akadálya.
34:
elméleti akadálya semminek sincs- de a gyakorlat- 3,5 milliárd év- mégiscsak azt mutatta, hogy a természet és a természetes körforgás a legjobb hatásfokú.
Igaz nem lesz tőle okostelefon, meg repülőzés ide- oda órák alatt- meg még az életért is küzdeni kell minden egyes nap- de mégiscsak jobb hatásfokkal működik, mint a Matrix.
D7:
Ez mind így van- csak a mai globális rendszer után fel is kéne takarítani a mocskunkat- pl. kiégett nukleáris fűtőanyagok.
Vagy az egyéb hulladék.
A mai „rend” nélkül mindez kontrollálatlanul elszabadul- globális léptékben.
Tehát így is- úgy is kampóbasszó, ahogy látom.
Ez a csapda, nem a 22- es
30. Károly
„Nem érdekel, kik a felelősök a jelenlegi állapotért. Azért nem, mert a jövő emberének annyit sem jelentene, ha megneveznénk őket, hogy bakfitty.”
A jövő emberének tényleg, de ha nem tudjuk, hogy kik ellenében kell a világot visszarakni a rendes kerékvágásba, akkor sose sikerül. Kicsit olyan mintha úgy akarnál meggyógyulni, hogy nem tudod mi okozza a betegséget…
A Róthschildek 300 éve aranyban kezdték tartani a vagyont, majd amikor már ki se látszottak az aranyukból földeket vettek és pompás kastélyokat építettek rájuk. Az arany eközben tovább halmozódott, nem lehetett leállítani. Bányákat vettek, nyersanyaglelőhelyeket.
Háborúk finanszírozása a legjobb üzlet pláne ha mindkét oldalt pénzelhetik és az országok újraépítését is ők végezhetik.
27: A kemény valután ugye nemesfémeket értetted?
Mindig azt veszik, ami alulértékelt.
Most az arany és ezüst relative alulértékeltek, azt zsákolják a jegybankok (Rothschildek).
A pénzügyi geddon után a részvények lesznek alulértékeltek tehát eladják az aranyuk egy részét és megveszik bagóért a részvényeket a tőzsdéken.
Ha még lesz mit.
34:
„konkrétan mi a véges rajta?” MINDEN Például: a termőföld, a felfedezhető antibiotikumok száma, az iható édesvíz, de még a területe is.
39:
Ha nem érted, mit jelent véges, akkor nincs értelme tovább rágni a gittet. De ne búsulj, egyáltalán nem vagy egyedül.
Megfelelő mértékű használat mellett a termőföld elégséges. A víz meg nem fogy el, körforgásban van. Antibiotikumból sokfélét lehet csinálni (vannak félszintetikusak is) illetve időnként újra elő lehet venni a régieket. Ha már régóta nem használják őket, elmúlik a szelekciós nyomás, és újra kevésbé lesznek rá rezisztensek a bacik. Ja, és vannak nem mikrobiális eredetű baktericidek, pl. a szulfonamidok
26: A Kárpát-medencében 9000 éve folyik földművelés és állattartás, és csak az utóbbi 50-150 évben kezdett el romlani a talaj termőképessége, a folyamszabályozások és a modern technológiák bevezetésével. Egészen addig fenntartható gazdálkodás folyt.
Fosszilis energia nélkül lehetne élni, ha kevesebb energiát használnánk és többet termeltetnénk fenntartható módon. Egyik sem megoldhatatlan.
A bányászható ásványkincsek tényleg elfogynak egy idő után. Újrahasznosítással, a régi szeméttelepeket is bevonva, egy ideig lehetne odázni a problémát, de egy idő után tényleg beállna az exponenciális csökkenés minden bányászott anyagra. Visszafogott használat mellett talán a vas az, amiből lehetne utánpótlást találni, mert az az egyik leggyakoribb fém a Földön.
38: Igen, a Föld véges, de az emberiség létszáma is véges. Ha elegendően kevés ember elegendően keveset fogyasztva él, akkor tud csak annyit használni, amennyi megújul. Vannak rá történelmi példák – minden helyen, ahol legalább 10 000 éve él az ember, és még nem sivatag.
41. Meg nem sivatag… gyakorlatilag a foldon alig van olyan hely, ami nem sivatag. Aratas utan az elso szel felkavarja a port, az elso eso utan a kokemeny csupasz foldrol lezudul a viz, termofold nincs, mergezett kutak, mutragya vannak, meg olajat csopogteto 20 eves Euro 0as traktorok.
A posztapokaliptikus sci-fik kepi vilaga egy olajaremelkedesre van.