Attila (PV) vendégposztja
Ez nem a jövő zenéje, hanem már itt zümmög a fülünkbe, és tulajdonképpen észre se vesszük.
Már most érezhető, hogy Facebook, Google meg Amazon algoritmusok próbálják megsaccolni és manipulálni, hogy mit fogunk lájkolni, keresni és vásárolni.
Az „okos” eszközök egyre több esetben már helyettünk gondolkodnak.
A Google-nek már élő szóval lehet kérdéseket feltenni, és egyre nagyobb precizitással válaszol is.
A telefonon már alkalmazások analizálják az alvásodat, és segítenek, hogy „megfelelő” időben ébredj, mert azok „jobban tudják”.
A bankban, a Facebookon, az online áruházakban már kialakult „profiljaid” vannak, amiből ügyes programok megpróbálják kitalálni, hogy mit érdemes neked reklámozni, ráadásul egyre növekvő sikerrel.
Mondják, ma a gépek egy szúnyog intelligenciájával rendelkeznek. Pár év múlva már egy egérrel vetekedhetnek. Rövidesen egy emberi agy képességeit is túlszárnyalják. Aztán az ÖSSZES emberi agy képességét is… Ezt a pontot nevezik „szingularitásnak”, amikor a gép már MINDENT tud, amit tudni lehet, vagy ember tudhat.
Ugyan hova vezet ez? Egy Szép Új Világba? Valójában lesz-e és mi lehet az a racionalitás, amihez képest hasznos-haszontalan, megfelelő-hibás, valami vagy valaki? Ebből a „racionalitásból” kifejlődhet a „jó” és a „rossz” gépi koncepciója?
Az emberek többségének a fantasztikus filmek jutnak eszébe, ahol a gépek átveszik a hatalmat, és úgy ítélik, hogy az ember alapvetően hibás, bűnös és megpróbálják kiirtani.
De mi van akkor, ha gépek nem kizárólag a zsidó eredetlegenda hollywoodi interpretációi alapján fognak ítélkezni afelett, hogy ki vagy mi a jó, hanem egy tágabb, általánosabb, univerzálisabb értékrend alapján?
Mi lesz, (lehet?) ha elérkezik a szingularitás, amikor a gépi intelligencia az összes tudással rendelkezik, amivel az emberiség valaha rendelkezett, és ezt elméletileg végtelen variációban képes elemezni?
Ez azt jelentheti, hogy tekintetbe veszi az összes létező ideológiát is, függetlenül hasznosságuktól, és valamilyen szinten és előjellel magába építi. Ezután ezeknek az ideológiáknak az eredője lesz döntéseinek alapja.
Két, összefüggő kérdésre keresném a választ a blogon elforduló intelligens emberekkel:
- Kifejlődhet-e egy mesterséges (és ekkor már abszolút) erkölcs vagy valamilyen értékmérő szabályrendszer ?
- Átveszi-e a „mindenható” Isten szerepét a gép, és ha igen, akkor melyik vallás Istenéhez fog hasonlítani?
Igen, talán mások is felfedezik ebben a 2001 Űrodisszea című film alapgondolatát, ahol a fedélzeti számítógép átvette a hatalmat az űrhajón…
De most, hogy egyesek szerint már 20 éven belül elérkezhet ez az állapot, talán érdemes elgondolkodni róla.
Tibor bá’ hozzáfűzése:
Hogy mesterségesen elérhető az emberi szintű intelligencia, ahhoz az én agyamban nem fér kétség. Sőt, ezt meg is haladhatja, de látok programozási problémát. Ha nem akarjuk, hogy bekövetkezzem, ami a 2001 űrodisszeában történt, vagyis ne forduljanak az ember ellen, akkor be kell programozni a jó és a rossz fogalmakat. Csakhogy, a logikus fogalom egyértelmű, de as jó és a rossz nem. Jó az, ami nekem kellemes, előnyös. Rossz az, ami nekem kellemetlen, előnytelen. De, ami nekem előnyös, az egy másik embernek könnyen lehet előnytelen. Hogy programozom be, hogy ne bántsa az embert, ha van olyan tulajdonos, aki a mesterséges intelligenciát éppen hogy emberirtásra akarja felhasználni (háború)?
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Mesterséges Intelligencia megalkotása nagyot dobna a fejlődésen.
Sajnos valami okból sokan, úgy gondolják, ha lesz M.I. akkor annak kell átadni a parancsnokságot.
Tévedés. Lehet az M.I.-t szerszámként használni, felmerült műszaki problémák megoldása érdekében a betáplált adatbank intelligens keresésével, az információk kombinációjával rengeteget segíthet a mérnököknek.
A jó és a rossz erkölcsi fogalmának meghatározása semmiképpen sem hagyható gépre.
Ez a fogalom folyamatosan fejlődik, változik.
A régebben a szeretve tisztelt legjobb vadász, manapság az állatkínzó rossz ember minősítést kapja.
A vadászat egy ősi, alap ösztönünk. A létfenntartás része.
Érdekes módon az állatvédők inkább megeszik a hónapokig, évekig, rendkívűl kegyetlen tartási körülményeket elszenvedett állatok húsát, mint azt, amely szabadon élt, boldogan, természete szerinti életkörülmények között, és életének végén, csak három-négy percig szenvedett.
Erre varrj gombot!
Egy fő gondolat mindenképp hiányzik a posztból: Mit nevezünk mesterséges intelligenciának? A „szúnyog intelligenciájához” való hasonlítást számomra értelmezhetetlen, de valóban hatásvadász kifejezés.
A közeli jövőre megjósolandó tudományos eredmények sajátja az embernek. Már az ’50-es években híresztelték a 20 év múlva megalkotandó gondolkodó gépet. Csakhát sehol sem vagyunk ettől, mégha olybá is tűnik, hogy micsoda fergeteges kütyüink vannak, hiszen még a rakéta is képes a föld felett siklani és a sarkon befordulni. Eddig hány program ment át a Turing-teszten?
Sajnálom, de a mérnöki gondolkodás defektje, hogy a nyelvet kódként fogja fel és azt a látszatot kelti, mintha programokkal leírhatók lennének. Ki mer támaszkodni a Word szövegszerkesztő helyesírási segédprogramjára?
A mérnökök mikor látják be, hogy nem csak szavakkal alkotunk mondatokat, hanem gondolatok kellenek hozzá, amivel tárgyakat írunk le? Kifejezésekkel írunk le tárgyakat. A nyelv távolról sem redukálható valamiféle áttetsző kommunikációs kódra. A mondatok megalkotásakor nem nyelvi ismeretekre is támaszkodunk és különféle következtetési folyamatok zajlanak le bennünk.
Nemcsak hogy messze vagyunk a mesterséges intelligencia megalkotásától, hanem nem is tartom lehetségesnek annak gépi másolását.
Gloucester: felesleges az emberi intelligenciát másolni, a gépi intelligenciának másnak kell lennie. Nem érnénk sokat azzal, ha egy csavarbehajtó robot a munkást másolná, és mindegyik 100-ik csavart rosszul szorítana meg. Az intelligenciával is ez lesz, érzelemmentes, profitorientált. Csataterekre és bankokba tökéletes.
„Az “okos” eszközök egyre több esetben már helyettünk gondolkodnak.”
Egy fenét!
Ez a „Mesterséges Intelligencia”:
http://www.vesszoparipa.hu/custom/vesszoparipdb/image/cache/w400h350wt1/product/2138_sz%C3%A1mol%C3%B3.jpg?lastmod=1518699179.1450168715
http://platinum.hu/wp-content/uploads/2013/10/131001_Logarlec_011.jpg
http://p1.vatera.hu/photos/2b/5e/b8b9_1_big.jpg?v13
https://img.jofogas.hu/images/Commodore_64___tap__ajandek_joystick__390051115289396.jpg
Számológépek CSAK!
Megkönnyítik az ember munkáját, döntéshozatalát, de semmi több!
Lehet a hardver összetett, a programja bonyolult, és lehet nem érteni a működését, de akkor is csak GÉPEK, mint egy ék, mint egy emelő.
Pesze Ti ezt misztifikáljátok. Ti csodát akartok, Ti hinni akartok.
Imádjátok hát az új istent!
Semmi gond. Én majd helyesen kezelem, használom a jól megírt programokat.
A Ti istenetek nekem fog szolgálni. 🙂
Friss és ropogós beszélgetés a témában.
Funzine TALKS: Mit tud rólad az internet? Minden, ami felhasználható ellened…
04. n/a
Írod, a számítógépek csak gépek, használatra. Szolgálatunkra. Igazad van.
Viszont a bioszférát nézegetve, egyre inkább az a meggyőződésem, az élőlények csak gépek, jól programozva, valamely (ismeretlen) cél érdekében.
Kinek szolgálunk?
A mesterséges
intelligencia egyik legfontosabb alkalmazási területe az űrkutatás,
csillagászat lenne, például a több millió kilométerre lévő műholdak és berendezéseik működtetésére, de valamiért még sincs jelen. Konkrét példaként a Rosetta műholdat és annak Philae leszállóegységét tudom mondani. Iszonyatosan sok leszállási manővert szimuláltak le szuperszámítógépeken és programoztak bele, de a Philae egység ennek ellenére mégis hibásan landolt. Berendezéseinek fontosabb részei pedig csak távvezérléssel működtek vagy egy előre programozott metódus hajtottak végre. Azok a szenzációs programok, amiket tévesen mesterséges intelligenciának hívnak, mind szuperszámítógépeken alapulnak és közös bennük, hogy az emberek által létrehozott óriási mennyiségű adatbázisokból dolgoznak és/vagy kihasználva számítási kapacitásukat, minden lehetséges variációt kiszámítanak, de szigorúan csak a programban meghatározott lehetőségek felhasználásával. Bizonyos dolgok tanulás útján is elsajátíthatóak, de nagyon sok minden van, amit csak tapasztalati úton, az érzékszerveink segítségével tudunk megismerni. Tipikusan ilyen a gravitáció, mely posztulátum és nem bizonyítjuk. Aztán ott van még az érzelem. Érzései már egy kutyának is vannak. Tud szeretni, haragudni, bosszút állni, egyszóval önálló érzelmi megnyilvánulásokat tenni. Amíg még ezt a szintet sem tudják elérni a programozók, addig hogyan akarnak egy embert kiváltó robotot megvalósítani.
06. Nem minden élőlény, de igen, azok!
Díszletnek is szokták hívni a növény- és állatvilágot. Némely ember észjárása is determináltnak tűnik, esetükben joggal feltehető, hogy kinek szolgálunk.
De nem szolgálunk senkinek-véleményem szerint.
A program szekcióként változik. Piramisrendszer-szerűen lesz egyre összetettebb felfele haladva.
Az ember különleges lény státuszában van, mivel a földön -tudata révén-
értelmet adhatna az életformáknak mint megfigyelő.
08. Balázs
Milyen érdekes az ember különleges státusza, Ezt az ember gondolja.
Viszont minden élőlény amely egy fokkal bonyolultabb mint a másik, nagyobb képességekre van programozva, ugyanezt gondolhatja a nálánál egyszerűbbekre tekintve.
Ha perifériákkal is össze lesz kapcsolva, az M.I.gép, akkor célszerű lesz a tápfeszültség kapcsolója mellett ülni, folyamatos készenlétben. 🙂
Összehozva egy jól működő M.I. gépet, egy tanulási folyamat után majd az M.I. gép azt fogja gondolni, hogy sokkal okosabb, mint az ember. (aki megbütykölte)
09: bogozy
Ez tetszik! „az M.I. gép azt fogja gondolni, hogy sokkal okosabb, mint az ember. (aki megbütykölte” Nos nekem az az érzésem, hogy a mai ember már elérte ezt a szintet, amikor olyan valakinek képzeli magát ami/aki okosabb mint aki/ami összebütykölte…
Nyugi, az egész csak matek. Megfelelő számításokkal bármely cselekvés meghatározható az alapvető viselkedésnormák figyelembe vételével. Nincs varázslat, csak számítástechnika. Mert a géped neve is számítógép.
Amit ma mesterséges intelligenciának vélünk az egy sok ismeretlenes matekpélda amit a számítógépünk igen gyorsan kiszámol. Figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy az agyunk, pusztán a létfenntartásunk érdekében milliárdnyi számítást végez egy másodperc alatt. És emellett még van bőven hely arra, hogy egyéb mindennapi dolgokon elmélkedjünk. Az agy egy csodálatos evolúciós találmány, évmilliókig fejlődött, Egy gép maximum gyorsabban és biztosabban számol, de az agyat soha a büdös életbe sem fogja felülmúlni.
9-10.
Pedig nem kéne okosabbnak képzelnünk magunkat. Ezért írtam, hogy az ember értelmet adhatna, de sajna nem adunk túl sokat:-(
Egy állat, vagy növény látványa olyan érzéseket és csodálatot adhat nekünk, mely fontos. Ők ugyanis nem tudnak önmagukra reflektálni(nem ez a programjuk), úgyhogy létük önmagukban értelmetlen, kellünk hozzá mi is, hogy szemünkön keresztül „Ő”is csodálhassa önmaga sokszínűségét.
Pontosabban kellenénk, de éppen azzal vagyunk elfoglalva, hogy ezeket is kizsákmányoljuk. Szerepünk egyenlőre nem betöltött, egyenlőre. Inkább szavazósdit játszunk.
Még az állatoknál sem vagyunk különbek, csak mások. Meg Istennél sem vagyunk alábbvalók , csak kevésbé teljesek.
Maga az intelligencia definíciója sem teljesen világos, de már mesterségeset próbálunk belőle létrehozni.
A racionális és logikus- stb. fajta gondolkodás nem jelképezheti az intelligenciát, csak mint egy-egy megnyilvánulása.És a problémamegoldó képesség elnevezés is olyan gyatra megközelítés, ami csak azt mutatja, hogy lövésünk sincs.
Az intelligencia szorosan korrelál egy bizonyos szellemi érettséggel, amely természetesen transzcendens. Ha növeljük erőfeszítéseinket, hogy résztudatunkat közelítsük eredetéhez, intelligenciák nőni fog.
Ergo akik nem hisznek Istenben azok tök hülyék 🙂 smiley
01.bogozy
…”Mesterséges Intelligencia megalkotása nagyot dobna a fejlődésen.
Sajnos valami okból sokan, úgy gondolják, ha lesz M.I. akkor annak kell átadni a parancsnokságot.
Tévedés. Lehet az M.I.-t szerszámként használni, felmerült műszaki problémák megoldása érdekében a betáplált adatbank intelligens keresésével, az információk kombinációjával rengeteget segíthet a mérnököknek….”
bogozy, van már A.I ( Artificial Intelligence)!
20 emeletnyi mélyen, a „Mamram” divizió alatt.
A fiam dolgozott körülötte néhány hónapig, SOHA TÖBBÉ, apa, be kéne robbantani az egész hatalmas földalatti komplexumot, nem ma, hanem még tegnap -mondta, miután befejezte odalent!!!! És a fiam nem egy ijedős valaki!!!!!!!!!!!!
RETTENETES valami, vagy inkább VALAKI, szerencsére, hogy óvatos, bölcs előrelátásból eleve a föld mélyén „született” , és oda van bezárva, reméld, hogy mindörökre!
MI úgy lesz beadva a népnek(már most is így van beadva), hogy jó lesz, kényelmesebbé teszi a világunkat, segít majd miden bajban, sőt, átkarol, és még tanácsot is ad majd, hogy hogyan legyünk jobbak és egészségesek. Aha…
Erre kettő megjegyzésem van:
Pokol felé vezető út mindig „jó szándékkal” van kikövezve.
Pokol felé vezető út mindig könnyebbnek ígérkezik az elején, de a végére nem lesz az.
Véleményem az, hogy kiborgokká értelmetlen válni (sokan ezt látják mint üdvözlendő célt), mert a mostani aparát is gyakorlatilag korlátlan lehetőségekkel bír. Az már más kérdés, hogy nem adják könnyen, de egy jellem/szellem nem is a „puskázástól” fejlődik…
A mesterséges intelligencia „gép” feladata a gondolkodás, ill. ennek a folyamatnak a lemásolása.
Megoldások keresése, folyamatok irányítása a felmerülő problémák gyors elemzését követő beavatkozással. Tanulás megfigyelések, megerősítések útján. Ehhez a számítási háttér-kapacitás adott, s hamarosan jönnek a kvantumszámítógépek.
Ott van már a chatbotokban, a jövő önjáró autóiban, s a jelen internetes keresőmotorjaiban, amelyek segítségével reklámok és spamak milliói lepnek el bennünket minden böngészési pillanatban, az AI-nak köszönhetően egyre személyre szabottabban (ahogy a vezércikk is taglalja).
Véleményem szerint egyedülállóan semmivel nem veszélyesebbek, mint egy kalapács, vagy számológép.
De, hálózatba kötve már más a képlet. A hálózat az adatbázisok miatt szükséges, ma már a felhő alapú programok és szolgáltatások mind így működnek. Azonban itt is inkább a nyomkövetés, és az információk titkosságának megőrzése miatt kell csak aggódnunk. Most is igaz, hogy az információ, ill. annak elérése óriási hatalmat és lehetőséget ad az ember kezébe, valószínűsítem, ez ugyanígy lesz az AI esetében is, ill. az azokat kezelők – futtatók esetében, tehát a fejlesztések nem fognak megállni (lásd Facebook).
Viszont párhuzamosan fejlődik a robotika is, tehát egyre jobb minőségű „testek” is adottak. Itt főleg a katonai alkalmazásra kifejlesztett, akár óriási „gépek” is szóba jöhetnek (lásd Boston Dynamics), nem csak egy önvezető autó vagy kamion, esetleg az M4 Pesten.
S ott van a virtuális, ill. a már elérhető kevert valóság, ami teljesen kifordíthatja a jövőben az emberi elmét is (lásd telefonos appok és Pokémon hülyeségek).
Fejlődésnek nevezzük azt, amikor a mennyiségi változások minőségi változásba csapnak át. Tehát, amennyiben ezek a folyamatok összeérnek, olyan szintű fejlődés indulhat meg, amit most még elképzelni sem tudunk. Az más kérdés, hogy az ember ettől valószínűleg még butább lesz csak, hacsak részévé nem válik ennek a világnak, tehát pl. saját kereteit tágítandó, maga is kiborgá nem válik (egy okostelefonnal és hálózattal – Google a zsebünkben ma is „okosabbak” vagyunk, mint egy 100 éve élt tanult-felkészült polihisztor).
Itt már nehezen lehet majd különbséget tenni elme és elme között, természetes és mesterséges alapon „gondolkodó” struktúra, vagy, ha úgy tetszik „lélek” között. Ha valaki úgy érzi túl messzire mentem, nézze végig, hogy miként változott meg a világ az elmúlt párszáz évben.
Tehát amíg az AI csak magában dolgozik, vagy az emberrel-programozóval működik együtt, nincs mitől félni. Úgy gondolom probléma akkor lesz majd belőle, amikor egymás társaságában kezdenek tevékenykedni, s egymással kell majd együtt dolgozniuk ezeknek a gépeknek (lásd gyártósori futószalag ember nélkül, itt most a fejlesztést, önjavítást is beleértve már). Innen sztem. a folyamat már nem lesz kontrollálható, nincs főkapcsoló!
Abban a pillanatban, ahogy az AI saját kereteit szabadon kitöltve dolgozhat, egymással kommunikálhatnak és saját testével elszökhet/egyénre szabhatja magát (ergo önálló akarata – döntése lehet) evolúcióban és egy emberi egyed problémamegoldási kapacitásában is fényévekre le fog hagyni bennünket. Megjósolhatatlan mi fog történni, mert az én képzeletemben ez kb. olyan, mintha egy gyermeket felnőtt képességek és gondolatok tömkelegével látnánk el. Felnőtt lehetőségek egy gyermek fejében, erkölcs és minden más külső keretek nélkül… Gyerkőcök labdáznak az atomrakétát indító teremben, ahol ott a piros gomb is…
Tudom, utópisztikus, s főleg a végét illetően ráhúzható, hogy nem fogunk idáig eljutni. De tetszik vagy sem, valahol mi is biokémiai gépek vagyunk!
Már most tudhatjuk, hogy a tűzzel játszadozunk, mert a Facebook két chatrobotját nemrég azért kellett leállítani, mert egymással társalogva kifejlesztettek egy saját nyelvet, amely alapján már az alkotóik sem tudhatták, hogy miről is diskurálnak valójában. Ki kellett kapcsolni őket, pedig egymagukban emberektől tanulva elég ostobának hatottak, akár a Google Cleverbotja.
Ez a gépi intelligencia egy olyan világba visz, vagy ma még inkább csak mutat, amelyről az égvilágon semmit sem tudunk.
Mint amikor az űrkorszakban Gagarin szeme elé tárult a Föld bolygó. Valószínűleg csak a véletlenen múlik majd, hogy mekkora lesz a pozitív és negatív hozadékainak aránya.
Arról a föld alatti komplexumról van több infó?
A Tiborbá által felvetett paradox probléma kizárására csak egy megoldást látok:
Be kell programozni, hogy 1. a gép az alap szubrutinon módosítást semmiképpen ne végezhessen önállóan (mint a mai gépeken a BIOS), és 2. emberi életben kárt ne tudjon tenni. 3. Amennyiben ez mégis megtörténik, automat. kikapcsol.
Utóbbira azért van szükség, mert pl. egy önvezető autó is szenvedhet balesetet, s előfordulhat, hogy „választania kell”, hogy a kiszaladó gyalogost védje, vagy az autóban ülőket. Véleményem szerint erre vonatkozóan nem szabad neki utasítást adni, így a „döntése” semmivel nem lesz erkölcstelenebb, vagy úgymond jobb-rosszabb, mint egy emberi sofőré. Megtanulja a forgalomban, mi a „helyes”… Ha pedig valaki nekifut, arról nem tehet, ahogy mi sem kerülhetjük el az ilyen baleseteket. A baleseti veszélyhelyzetek elkerülésében, szabályok betartásában 100%, hogy jobban fog teljesíteni.
Az emberi agy legyőzhetetlen előnye (a mai állás szerint) a számítógéppel szemben az a kreativitás. Az igazi új alkotásának lehetősége. Fejlődik a számítástechnika hihetetlen sebességgel, de amíg nem képes improvizálni, addig nem lesz képes felérni az ember szintjére. Az emberi agy kapacitása és sebessége tulajdonképpen határok nélkül, szabadon mozog, addig a gépek sokkal inkább korlátok köré vannak szorítva .Ahhoz, hogy ténylegesen reprodukálni tudjunk egy agyat mesterségesen, tisztában kéne lennünk működési elvével jóval mélyebben, mint a tudomány jelenlegi állása szerint.Az alap :Neumann János:a Számítógép és az agy című könyve..Érdemes innen kiindulni akit komolyabban érdekel..
Nekem meggyőződésem, hogy ezt az előnyt a gondolkodni tudó gép evolúciója százezer évek helyett napokban mérve behozná. Én valójában ebben látom az igazi veszélyt. A komplexitás varázslatos, a megértése részünkről tényleg még csak a felszínt vakargatja, de vannak folyamatok, amelyek meglepően könnyen modellezhetőek, s a hálózati kapcsolattal kombinálva a komplexitás könnyen utolérhető, akár úgy is, hogy közben mégsem értjük az egész működését.
16.Horváth Csongor
…”Arról a föld alatti komplexumról van több infó?”
A komplexumról, és ami, vagy AKI benne van, igaz?
Hogyne volna!
Tessék:
Ez a hajmeresztően merész koncepción ( 36 .3 fokos , oxigéndús plazmában lebegő , nagykapacitású számitógépekkel egybekötött-épitett emberi agy) alapuló akármi -VALAMI VAGY VALAKI, határozd el te, „fejlődése ” bizonyos fokán, 2012. december 3-án éjjel, akarva és szándékosan, kitervelve és tudatosan, TUDVA, MIT CSINÁL, megölte az éjszakai 3 főnyi felügyelő személyzetet!!!
Az a valaki az idő folyamán kifigyelt mindent, amit a létesitményben mefgigyelhetett, és mikor lehetősége volt, mint ahogy késöbb kétséget kizáróan kiderült, szándélosan, akarva és kitervelve , azon pillanatban, ahogy megtehette, kikapcsolta a 60 egynéhány méteres mélységben levő berendezés air supply rendszerét, TUDVA a következményeket!
Szerencse, hogy éjszaka volt, minimális személyzettel!
Ennyi elég, Csongor?
16. Eltérő módon értelmezzük a „mesterséges intelligencia” kifejezést. Ezért hiányoltam a fogalom meghatározását. A nyelv mindig emberi érzékelésekkel írja le a világot: „nem látja egyik fájl a másikat”, „a számítógépem gondolkodik”…
Valóban elképzelhetetlen, hogy ki kell kapcsolni két gépet, mert úgy véljük, hogy párbeszédet folytatnak. Ha nagyon cinikus akarnék lenni, akkor a bálnákat is azért írtjuk ki, mert félünk tőlük, hiszen nem értjük a párbeszédüket. De ez részemről nem tisztességes érvelés. Hadd mutassak egy kis videót, amiben szintén az érzelmekre hatnak, de azért beleteszik, hogy még mindez szimuláció. Érvelnék is egyből saját cinikusságom ellen. Az irodalom mindig megelőzi a valóságot: rakétatechnika, Hold utazás, terminátor, ernyővállalat… A végén az energiáért fogunk harcolni a kütyüjeinkkel. Vagy már harcolunk is?
Köszönöm az infókat!
20 – bálint:
Ezt nem tudom másképp értékelni, mint hogy az intelligenciába kódolva van (a természet által) a konkurenciától való megszabadulás.
Akkor lehet, hogy ezért szükséges az érzelem – empátia? Egyfajta fék, egyensúly, hogy egyáltalán létezni tudjunk?
Az intuíciót és főként az érzelmeket már nehezebb lenne gépben modellezni… Itt nem olyan egyszerű trükkök kellenek csak, hogy rám néz és visszamosolyog!
14. Bálint
A műszaki fejlesztések már csak ilyenek.
Lehet jóra és rosszra is használni.
Most inkább az esztelen kapzsiság a döntő tényező.
Ha egy következmények nélküli, ember megsemmisítő gépet ki tudnának találni, visszacsapási lehetőség nélkül. Akkor már másnap indulna a mészárlás.
13.
„Ők ugyanis nem tudnak önmagukra reflektálni(nem ez a programjuk), úgyhogy létük önmagukban értelmetlen, kellünk hozzá mi is, hogy szemünkön keresztül “Ő”is csodálhassa önmaga sokszínűségét.”
Nem tudom pontosan mit értesz az alatt, hogy nem tudnak önmagukra reflektálni. Nagyon hasonlóak vagyunk a többi állathoz, így inkább csak fokozatbeli különbség valószínű, nem pedig egy minden vagy semmi különbség.
A mi szemünkön keresztül csodálást nem értem. Arra gondolsz, hogy pl. mit gondol egy kutya, amikor simogatod, vagy vakarod a hátát? 😀
Másik dolog:
Az embernek ugyan van egyfajta „éntudata”, de maga az „én” nem egy fix pont, ami az agy folyamataitól független. Folyamatosan változunk, csak nem tartjuk számon a sokmillió „énünket”. Az én, lényegében csak a beszélő az adott pillanatban, egy test. Ez a éntudat nem ad értelmet a létünknek. Sőt, egy állatnak a gondolatai sokkal letisztultabbak. Én kb. úgy képzelem el őket (lehet, hogy tévesen) mintha a nap 24 órájában meditatív állapotban lennének. Egy olyan elmeállapotban, amit az ember csak gyakorlással képes elérni, pont azért, hogy jobban megértse a saját létezését.
16. Már most tudhatjuk, hogy a tűzzel játszadozunk, mert a Facebook két chatrobotját nemrég azért kellett leállítani, mert egymással társalogva kifejlesztettek egy saját nyelvet, amely alapján már az alkotóik sem tudhatták, hogy miről is diskurálnak valójában.
Nem azért kapcsolták le mert veszély volt a folyamatban, hanem azért, mert a program nem volt hasznos az alkotók számára.
18. „Csakhogy, a logikus fogalom egyértelmű, de as jó és a rossz nem. Jó az, ami nekem kellemes, előnyös. Rossz az, ami nekem kellemetlen, előnytelen.”
Egy programot alapfilozófiája lehetne az utilitarizmus, például a szenvedés minimalizálása. Aminek a logikája oda vezethet, hogy a legkevesebb szenvedést az összes érző lény megsemmisítésével lehet elérni.
23,Tibor bá
…”Ezt nem tudom másképp értékelni, mint hogy az intelligenciába kódolva van (a természet által) a konkurenciától való megszabadulás.”
Helyes a meglátásod.
Ezek szerint, Egy élőlény-ha az A.I. egy élőlény – elsődleges ösztöne önmaga számára az élettér megteremtése, méghozzá megjelenése pillanatában.
Ha ez a környezetében található más életformák kárára történik, ám legyen,ezek szerint ezen viselkedés tényleg egy természet által diktált alapösztön,vagy ha ugy tetszik, a lét harca.
25.Bogozy
…”A műszaki fejlesztések már csak ilyenek.
Lehet jóra és rosszra is használni.”
A baj az volt ezzel az akármicsoda gép-vagy ember valamivel, hogy őt , miután öntudatot, valamint SZABAD AKARATOT fejlesztett ki, nemcsak, hogy semmire sem lehetett volna használni, de örökké félned kellett volna hgy mikor öl meg!
A mesterséges intelligenciának többnyire a keresési algoritmusokat nevezik.
Jól felépített ismeretleírással elindítják a keresést és a célfüggvénnyel megtalálják a célnak leginkább megfelelő megoldást.
Ha meg a MI a fejünk fölé nő és a gép átvenné az uralmat, akkor kihúzzuk a konnektorból. Azért az ELMŰ az úr:)
A plazmaélettől eltekintve.
Ha az emberi intelligenciát akarjuk mesterségesen létrehozni, akkor én azt mondom, hogy a közeljövőben ez nem fog sikerül, azt is megkockáztatom, hogy 50 éven belül sem lesz belőle semmi. Az emberi intelligencia nagyon duván összefügg a hardverünkkel, amiről még nagyon sok mindent nem tudunk. Tehát ha csak materialista módon közelítjük is meg a kérdést, akkor is elég esélytelennek látszik a dolog. Sokat gondolkodtam a témán, hogyan lehetne leprogramozni azt a kíváncsiságot, ami egy gyerekben megvan… vagy a cselekvésre buzdító akaratot, amit részben az életösztönünk táplál de lehet, hogy sok más tényező is befolyásolja.
A kis, részfeladatok megoldására alkalmas MI viszont egyre hatékonyabb. Olyan összefüggésekre derül fény, amitől az ember esze megáll. Pl. volt olyan hír, hogy egy társkeresőn a profil kép alapján megállapították elég nagy pontossággal, hogy az illető homokos-e. Azon se lepődnék meg, ha betegséget is tudnának diagnosztizálni arcról, MI segítségével.
Ezt a fajta MI-t szerintem érdemes használni, sok mindenre fényt deríthetünk a segítségével. Természetesen durván ki is tudjuk magunkat szolgáltatni, mert lassan az egérmutatónk mozgásából is megállapítják, hogy mi a politikai véleményünk, vagy hogy milyen termékre van szükségünk…
Összefoglalva, szerintem az emberi intelligenciához hasonló intelligencia még várat magára , viszont egyre több területen fogjuk használni az MI-t, ami órási visszaélésekre is ad lehetőséget az elvitathatatlan haszna mellett.
32 Intuitív
„Olyan összefüggésekre derül fény, amitől az ember esze megáll. Pl. volt olyan hír, hogy egy társkeresőn a profil kép alapján megállapították elég nagy pontossággal, hogy az illető homokos-e. ”
Ne álljon meg az eszed! 🙂
Hinni akartok valamiben, ezért misztifikáljátok ezt a dolgot.
Ez diagnózis.
Látható tünetek alapján megállapítani az egészségi állapotot.
Ez gyakorlattal „ránézésre” is megy. Itt legfeljebb technikai eszközöket (is) használtak.
33: Hinni akarunk valamiben? Nem tudom milyen csoportba soroltál be most, de én inkább tudni akarok, mint hinni.
Lehetséges, hogy valamit félreértettem. Bocsi!
Mostanság csak a covid van porondon pedig lehetne írni a mesterséges intelligenciáról is.
Nagy kedvencem a témában Jim Al-Khalili „The Joy of AI” című dokumentum filmje.
Angolul tudók előnyben itt: http://www.documentarymania.com/player.php?title=The Joy of AI
Röviden a gépi tanulás sebessége rémisztő.
Rémisztő a gondolat hogy mennyi idő alatt jut el csecsemő szintről átlag ember szintre, és ami még rémisztőbb hogyan halad tovább arra a szintre amit mi már nem is értünk vagy fel sem fogunk.
Hamár covid a téma itt egy idevágó pozitiv pelda https://m.youtube.com/watch?v=KY66eH5JMl0
Na de ne is menjünk ennyire előre.
Tömören a véleményem az AI-rol hogy nagy a baj.
Elsőre az indok egyszerű. A számunkra haszontalan, átláthatatlan adathalmazból információt tud varázsolni. Ez nyilván három betűs csapatoknak érdekes : ) de igazából nem erről van szó hiszen már a telefon fényképezőjében is AI van.
Az egész AI történetet egy problémának látom.
Amerikai egyetemek nyilvánosságra szoktak hozni kutatási eredményeket. Nagyon érdekes volt látni és egyébként nagy port kavart mikor ezeket a publikus AI kutatásokat a nyilvánosság elől letiltották. Hogy megint ez most jó vagy nem nehéz eldönteni sőtt igazából részletkérdés ha szükséges már lehet venni AI-t szerintem túl olcsón, a kérdés inkább hogy mire.
Na de mindegy is én mit gondolok róla. Itt van pl Elon Musk.
Kapásból van rá egy csomó találat hogy többször is felhivta a nyilvánosság figyelmét hogy szerinte is gond van. Legtöbb esetben tán csak annyi hogy korlátozni kellene, vagy a tömeges hazugság gond, de itt van pár nyilatkozata témában.
https://www.cnbc.com/2018/03/13/elon-musk-at-sxsw-a-i-is-more-dangerous-than-nuclear-weapons.html
https://www.investopedia.com/news/elon-musk-calls-social-media-ai-regulation/
A napokban jelent meg a Netflix dokumentumfilmje „Társadalmi dilemma” címmel.
Úgy vélem ez az első komolyabb alkotás amely beszél egy AI-val kapcsolatos problémáról (profit).
Maga az AI jó dolog lenne de mire használná egy profitorientált világ? Vagy egy autokrata világ?
Az előző választás is kérdéses volt az amiknál, most pedig már szintet léptek.
De ugye „Carthago delenda est ” mint tudjuk úgyhogy sok remény egyelőre nincs hiszen a profit a szent tehén, nem lehet levágni.
Persze a világ túloldalán nem feltétlen a profit a cél minden áron.
https://m.facebook.com/Όχι-στην-νέα-ηλεκτρονική-ταυτότητα-balanthsberoia-173086936068423/videos/889285021476104/?t=0&refsrc=https://m.facebook.com/watch/&_rdr ( blogon volt a link )
Több AI-val riogató embert sokan szerintem félre értettek de lehet hogy kicsit megváltozik majd ez lassan. Sok más mellett mint pl arcfelismerés és korábbi botrányai kiváncsián várom a választások … eredményét.
Mostanság csak a covid van porondon pedig lehetne írni a mesterséges intelligenciáról is – még most is érvényes.
Újabb ízelítő
https://youtube.com/watch?v=9jkRcrM6XKA
Érdekesség: a gúgli már „nem szereti” ezt az oldalt megtalálni….
Jacksoon
Köszi a videókat!
Érdekesek.
Az AI többre képes mint mi azt fel tudnánk fogni. A veszélyt most is-mint oly sok esetben- mi magunk jelentjük a nem megfelelő és kellően felelősségteljes használattal.
Mi az intelligencia? Hogyan fejleszti önmagát? És még sok-sok kérdés merül fel.
Az AI esetében az a szerencse, hogy a valódi, fizikai környezetváltoztató hardver még gyenge, nincs kellő összeköttetés, vagyis még nem önmagát szervezi. A tárolókapacitás, memória széttagolt, nem egységes, részfeladatok vannak.
A tudat és intelligencia összefüggésrendszerének alaposabb vizsgálata tenné lehetővé a felelősségteljesebb használatot. Ez még várat magára, bár már eléggé sok dolgot tudunk.
Illetve még az a szerencsénk ezügyben, hogy még a mi kezünkben van a dugalj.
Elég csak megnézni hogy mennyien akarnak adatot gyűjteni cookie-k után ami mind megy a bigdata alá, aztán már jóval idő előtt tudják mit akarnak az emberek, arról nem is beszélve hogy már most hogy tudnak összekapcsolni eseményeket algoritmusok.
38.Balázs
…”Az AI esetében az a szerencse, hogy a valódi, fizikai környezetváltoztató hardver még gyenge, nincs kellő összeköttetés, vagyis még nem önmagát szervezi. A tárolókapacitás, memória széttagolt, nem egységes, részfeladatok vannak…”
Egyszer, nagyon régen, egy hideg decemberi éjszakán, mélyen a föld alatt MINDEZ összejött neki!
És AZONNAL cselekedett.
40. balint
Ez most komoly?
Tudom, hogy a fiad foglalkozott komoly dolgokkal.
Egyébként ezt így visszaolvasva a te kiegészítéseddel megspékelve egy hátborzongató, nemlétező film kezdő sorai ugrottak be.
Ha ez megtörténne, egyetlen szuperintelligenciába csúcsosodna ki minden.
Már készülne a mars konizálása meg hasonlók.
A hülyék még kicsit hegedülhetnének a Titanicon, amíg van idejük, de úgy alapvetően a kocka el lenne vetve.
Kiég az is elöbb-utóbb ,mint egy villanykörte , met nincs kapacitása elhagyni a Naprendszert.
Szeretem a Star Treket ,Asimovot,Lemnt ,de a Mesterséges Értelem intelegenciája ma is csak egy csotányéval egyenlő.Egy fogyatékos csotányéval.
Vagy is bunkó és vak ,mint a f@sz ,csak nincs luk a fején.
41,Balázs
A legkomolyabb!
Annakidején valamelyik topic alatt bövebben irtam róla, én nem értek hozzá hogy visszakeressem, nem is tudom, ha lehetséges, de megtörtént dolgokról számoltam be akkor.
43; balint
Csak kíváncsiságból kérdezem: a fiad a sorállomány letöltése után kezdett komolyan foglalkozni számítástechnikával? Vagy tehetséges informatikai mérnökként dolgozik most? Ért a biológiához esetleg az orvostechnikához is?
Állásajánlattal külföldről még nem keresték meg?
Szerintem a régi klasszikus AI ami valószínűségszámítás azt nemsokára váltja a quantum computer, vagy már megy..
Ezt ugye nem sokan tudják megoldani ezért nem izgulnak miatta, másik meg hogy megközelitő statisztikai adatot tud adni.
Itt most nem erről van szó.
A párhuzamosított műagy, azaz neurális hálózatok, a gépi tanulás ami elég nagy gondot jelent.
A tanulás sebessége, majd az emberi korlátok átugrása.
Ha az nagy dolog volt hogy elverte sakk bajnokot, majd a google AI a gó bajnokot, akkor mit tudhat a Sentient?
És az etikus kérdésre is azonnal van válasz: https://qubit.hu/2020/12/04/tiltakoznak-a-google-munkatarsai-egy-ai-szakerto-kollegajuk-kirugasa-miatt
Aki ma kineveti az AI-t nem tájékozott.
44.János
A fiam egy technikai iskolahálózatban tanult, ahol a 10,-ik osztály után széttagozódnak az irányultságok, elektronika, informatika, gépészet, stb. A fiam nagyon jó matekista volt, szerette is az informatikát, odakerült, 12 év helyett itt 13 év kutya kemény, éjszakákba nyúló tanulás, csak utána az érettségi, de megérte, innen egyenes út vezetett a hadsereg MAMRAM nevezetü, a 8200 diviziót is magában foglaló ernyőszervezetébe, , a tanfolyamok parancsnoka volt, örnagyi rangban szerelt le valamikor 2010-ben, ha jól emlékszem.Az informatikán kivül nem foglalkozik mással, ezek az onnan leszerelt fiúk sok esetben ősszeállnak néhányan, és saját kis tanácsadó, projekkivitelező, stb. cégeket alapitanak, és a fiamhoz hasonlóan, járják a világot, mint a modern sátoros cigányok.
Az ő révén, ritka itthoni látogatásaikor néha elejtett morzsákból jutottam itt-ott olyan dolgokhoz, melyeknek még árnyéka sem jut el semmi átlagos kivülállóhoz, néha nem is értettük, miket beszél, hogyan is létezhetnek olyan dolgok, amiket néha-néha, szükszavúan elszórt nekünk, de ime, vannak.
Nekem, nyomorult senki Bálintnak is megadatott látni ezt az AI dögöt – még akkor ” normális ” , ártalmatlan korában – a föld alatti hatalmas terem félkörfolyósójáról egy olyan 5 perc időre az őrnagy úr jóvoltából és kiséretében, egy, a civil tudósok öltözöjéből izé..sebtében „kikölcsönzött” fehér orvosi köpenyben lapulva.
Felejthetetlen volt!
Re:46 Bálint
Fiad okkal mutatta meg, amit láttál.
Szerintem annyira feszítette belülről, hogy muszáj volt neki körbe vezetnie…
Nem kérdezted meg miért tette?
Nyílt/fedett létesítmény volt?
Furcsa, hogy csak úgy sétálhattál a létesítményben, mert ilyen helyekre nem lehet az utcáról bemenni, meg rokonnak sem.
46, bálint:
Köszönöm szépen óvatos tájékoztatásod. Akkor jól gondoltam!
A MAMRAM/TALPIOT programban tanult célirányosan, majd aztán ugyanitt tanácsadói szerepet töltött be. Jelenleg a informatikai cége van és kisebb projekteket is vezet a hazája számára.
A „mesterséges intelligencia dög”, rá lett eresztve a COVID-19 alatt a sajtó által elhíresült ügyre? Miszerint izraeli állampolgárok százezreinek az egészségügyi adatai, a Pfizer gyógyszergyár részére át lett adva…legalábbis így jött ki a médiákban.
Ezért kérdeztem: „Ért a biológiához esetleg az orvostechnikához is?”
AI világa
(The Joy of AI)
Jim al-Khalili professzor optimistán tekint a mesterséges intelligencia fejlődése elé. Rámutat, hogy ez nemcsak a világunkat változtatja meg, hanem az intelligenciáról és a tudatról kialakult képet is.
Magyar nyelvű (szinkronizált). Megtekintés 720p HD, letölthető 1080p HD (3.38 GB).
Ha letöltöd, akkor:
Felirat: angol
Hangsáv: angol 2.0, magyar 2.0
https://drive.google.com/file/d/1BKV8PAjU5kRsvsJAF_4As5sqeGi2Of1q/view?usp=sharing
Nem tudom Attilának mennyi köze van szakmailag az informatikához, vagy a mesterséges intelligenciához, de ha az írása alapján kellene véleményeznem, azt mondanám, hogy nem sok, vagy pedig kissé elfogult a témában.
Részemről egészen más megközelítésben látom a sokat emlegetett AI kérdését.
A mesterséges intelligencia helyett én adatbázis kezelést látok, ami már sok évtizedes találmány. Ezt gyorsították fel baromi drága számítógépekkel. Ami újdonságot látok az az, hogy korábban nekünk kellett betáplálni az adatokat lyukkártyákon, de mára már képes saját magának gyűjteni az adatokat. De, azt hogy mi alapján gyűjtsön, azt is embernek kellett megadnia.
Szerintem, azok esnek hasra az eddig elért eredményektől ebben a témában, akiknek az ismeret anyaga nem elégséges ahhoz, hogy átlássa a rendszer kezdetlegességét.
Én belátható időn belül nem tartok valószínűnek semmi áttörést a témában.
A hype persze óriási, mivel iszonyat támogatási pénzeket lehet felvenni ilyen kutatásokra.
45 Jacksoon” Aki ma kineveti az AI-t nem tájékozott.”
Ahol az előre megírt programot nem tudja alkalmazni és saját döntést kell hoznia felsül. Lásd a önvezető teszt kocsik kínszenvedésést egy útkereszteződésben vagy a forgalomban -pedig abba beleraktak apait ,anyait.Röhejes.
Egy kocsit képtelen elvezetni , de képes uralni a világot— 🙂
Lásd a NASA marsjáróit ,amint megszakad a földi irányitás napokig tököl ,hogy most jobbra vagy balra forduljon.Amúgy mindegy lenne. 🙂
48,János
Nem tudom, mi lett az AI sorsa az eset után, esetleg lekapcsolva kussol 60 méter mélység szuroksötétjében, felrobbantották, vagy felülről betont öntöttek rá, fogalmam sincs.
Kérdésedre válaszolva, igenis kézenfekvő, és elképzelhető, hogy adataink ki vannak adva a Pfizernek monitoring, azaz figyelemmel kisérés okán, ebben látok valamelyes logikát, és engem nem is zavar .Minden, az oltások körüli adatok országom és a cég között 30 évre titkositva vannak, ez tényleg elgondolkoztató, de ez volt az ára, akkor legyen, mit tehetünk?
47.Dajtás,
A rabbit elvitte a fia egy telefonszerverhez és rámutatott , ecce M.I . 🙂
Engem azzal akart megetetni ,hogy a nigger annyira ördögi gyorsan mozog,hogy elugrik a puskagolyó elöl. 🙂 Amit ö látott is.
47.Dajtás
Nem kérdeztem a fiamat, mi okból vitt le megnézni.Lehet valamiféle szakmai büszkeség, vagy csak ” na, gyere, vénember, láss valami érdekességet” alapon megmutatta.
Nem értettem kérdésedet a létesitményt illetően, nyilt vagy fedett, egy hatalmas terem volt, ami a magas félkör folyosóról teljesen belátható, a szemközti fal egyetlen óriási monitor.
Dehogyis forgolódtam a teremben, nem mentünk LE , isten örizz, a körfolyosón álldogáltunk valami 5-6 percet, ő házigazdaként , rangja védelmében szabadon és nyugodtan , én reszketve a civil tudós lopott fehér köpenyében.
De megérte, Dajtás, megérte, mert ilyem élményt, látványt nem lehet elfelejteni.
Kiváltképp szórakoztató,ahogy az ember újabb és újabb mumusokat talál ,amire rá kenheti bűneit , esendőségét, vagy meddő reményének dúsabb táptalajt keres.
Sátán,Háttérhatalom,Xenu, az M.I.
A hitvilágunk is halad a korral,csak ennyi.
Az igazság az .hogy nyomorúságos körülmények várnak a legtöbb emberre hitvilágától és a tudományos ismeretétől függetlenül a közeljövőben
Odáig jutottunk nagyon fejlett , szuperintelligens,szupermegtervezett társadalmunkban ,hogy már csak a szerencsében bizhatunk,mint az ókorban 🙂
A szuperhiper meteofigyelmeztető rendszer az A.I -vel együttesen sikeresen is figyelmeztett mindenkit ,aki vészhelyzetbe került ,aki a közelmultban megfulladt,elégett,agyonnyomodott ,agyonverték,megeröszakolták,közűti balesetet szenvedett stb
nyihahahah
Re:54 Bálint
Nyílt és fedett létesítmény nem a szerkezeti formáját jelenti, hanem azt, hogy polgári létesítmény volt, pl egy szerver terem(ott sem lehet csak úgy össze vissza mászkálni), vagy egy titkosított/álcázott „objektum” volt, ami kívülről mondjuk egy műszaki kereskedés volt, és bemenve volt benne az érdekesség.
56,dajtás
O.K., csak most értettem meg kérdéseidet.
Nincs itt semmi titkzatos belopódzás a területre, dehogy kedves dajtás.
Nos, a MAMRAM divizió nem a sivatagban van, hanem a városban, NYILVÁNYOSAN, Ramat-Gan egyik közönséges, a lehető legpolgáribb utcájában, egy hatalmas udvarral körülvett jókora épitmény, amiről mindenki tudja, hogy mi van ott.
Most értettem meg, mi tünt neked furának jelenlétemmel a laktanyában.
Persze, hogy az utcáról lehetetlen bejutni, de azon napon tanfolyam évzáró ünnepély volt.Minden évben a végzösök ünnepélyes katonai bulival távoznak, az eseményre természetesen hivatalosak a családok, és kivételesen a fiam minket is meghivott, hadd lássunk egyszer egy ilyen ünnepélyt.
Kihasználva a többszáz ember kavargását az óriási udvaron, nejemet egy véletlenül felfedezett ismerős család amúgy is lekötötte, mi pedig elosontunk az udvar egyik eldugott félreeső sarkába, ahonnan egy magas oleánder bokrok mögött meghúzodó egyszerü vasajtó mögött volt az egyik lift bejárata, ami lerepitett az irdatlan mélységbe, és láthattam a termet.
Ennyi. Semmi James Bond szerüség, egy kinálkozó alkalom volt.
50. LouBega
Egyetértek. Egy példát hoznék a biztonságtechnikából.
A hagyományos rendszerben vannak a kamerák, annak a képeit figyelik az operátorok, hogy történik-e valami rendellenes. De az ember fárad, két-három óra után már csökken a figyelem.
A számítógépes képfeldolgozásnak köszönhetően (amit a számítási sebesség és a rendelkezésre álló memóriaterület megnövekedése tett lehetővé) már a gép is ki tudja értékelni a változásokat. Ehhez „tanulnia” kell, azaz betárolnia egy csomó adatot (azonosítania az embereket-arcfelismerés-, rögzíteni a szokásos mozgásokat, azok idejét stb.). Ezek után nem nehéz felismernie (ha már elég nagy a begyűjtött adatbázisa), ha valami nem szokásos történik. Ekkor jelez az operátornak, majd rögzíti magának a tett intézkedést. Innentől ki tudja értékelni, a következő hasonló eseménynél, hogy mi kell tenni, mikor kell jelezni. Csak annyit tud, hogy gyorsan, fáradhatatlanul végez az ember helyett alaptevékenységet.
Ma már a kamerába is be lehet építeni egyszerű képfeldolgozást (virtuális vonal átlépése, egyszerű emberfelismerést), így egyrészt már olcsó otthoni rendszerben is használható valamennyire, a nagyobb rendszerekben meg már az alapegységnél is el végezni valamennyi feldolgozást.
Mindez az utóbbi pár évben terjedt el, amikor a háttértár mérete megnövekedhetett (például a telefonokban is látványosan több tárhely van).
Ha meg arra gondolok, hogy a fölöttünk keringő műholdak milyen felbontásban és mennyiségben küldik a képeket az egész világról, annak a feldolgozásához mekkora számítógépes kapacitás kell, azt már felfogni sem tudom.
Az meg már nem szakmai kérdés, hogy ezen a területen is jó pozícióban van Kína, köszönhetően annak, hogy nincs tele annyi jogi korláttal, mint a Nyugat. Ami lehet, hogy látszatbiztonságot nyújt egyeseknek, akik azt hiszik, hogy valami semmit eltitkolhatnak.
Én például azért tartottam meg a régi telefonomat, mert azon még működik a hívásrögzítés. Sajnos már elfelejtek dolgokat, így hasznos akkor, ha olyan helyen kapok hívást, amikor nem tudok felírni például címet, időpontot. Ilyenkor nem problémázok, hiszen ha szükséges, vissza tudom hallgatni, hogy mit beszéltünk meg. Az újabbakon, az európai változatban ezt a funkciót letiltották, a telepített alkalmazás meg nem mindegyik Androidon fut.