Tibor bá’ online
Az utóbbi időben kezd ránk (emberiség) járni a rúd. Na jó, a téma nem vadonatúj, mert a kibontakozáshoz idő kell, de ma (2010) olvastam egy új jelentést az USA-ból. A lényeg, hogy a jó ismert méhek egy visszafordíthatatlan pusztulást élnek meg. Az első jelentések még 2006-ban érkeztek az Egyesült Államok méhészeitől, akik kb. 2,4 millió kaptárt tartanak. Jó amerikai szokás szerint a jelenségnek gyorsan adtak egy nevet: CCD (colony collapse disorder) összeomló méhcsalád rendellenesség. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy tudják mi a baj oka. A jelenség, hogy a méhek „eltűnnek”. Vagyis nem döglenek halomszámra, hanem kirepülnek és soha nem térnek vissza. Illetve van néhány döglött méh a kaptár környékén, de annál lényegesen több tűnik el. Most viszont kiderült, hogy a mögöttünk álló télen az amerikai méhek 34 %-a, nem érte meg a tavaszt. Ez az adat azonban félrevezető, mert 2009 májusa és 2010 áprilisa között eltelt év alatt a méhek 62 %-a tűnt el. Ilyen veszteséget a méhcsaládok már nem képesek pótolni. A jelenség természetesen nem helyi jellegű. A múlt héten kint jártam a Flórián téri piacon (vettem egy csupor fenyő virág mézet) és elbeszélgettem a méhész feleségével. A kaptárok a Pilis hegység közepén vannak. A nő szerint az ő méheik is eltűnnek, de a vesztesség nem éri el a 62 százalékot. Náluk a méhcsaládok pótolni tudják a veszteséget, csak az új dolgozók kifejlődése sok munkát vesz igénybe és ezért a hozam erősen 
visszaesett.
A globális méhpopuláció összeomlásának veszélye komoly mértékben kihatna az élelmiszer termelésre. Becslések szerint az emberiség élelmének egy harmada a méhek által történő beporzástól függ. Mint írtam, a pontos ok ismeretlen. Gondoltak már parazitákra, vírusos vagy bakteriális fertőzésre, de még semmit se találtak. Viszont méhviaszból és méh tetemekből vett mintát vizsgálva 121 féle növény-védőszert azonosítottak. Hogy melyik, vagy melyek kombinációja a bűnös, ahhoz még lövésük sincs. A World Organisation for Animal Health (OIE) vagyis az Állategészségügyi Világszervezet véleménye szerint az ok nem egyetlen ágens, hanem több, különböző ok kombinációja. Magyarul fogalmazva, a környezetünk túlterhelése szennyeződéssel. Minden esetre a helyzet nem javul, 2006 óta folyamatosan romlik, nincs semmi okunk annak a feltételezésére, hogy a probléma majd megoldódik. Epimológusok rámutattak, hogy az AIDS már 30 éve ismert, de még mindig nincs rá megfelelő gyógyszer. Mire a méheknél megtalálnák az ellenszert (amennyiben fertőzésről van szó) már rég nem lenne élő méh a világon.
Nagy Britanniában körülbelül 250.000 kaptár van. A méhészek szövetségének elnöke, Tim Lovett szerint a veszteség nem egyforma. Vannak, akiknek egyáltalán nem volt vesztesége, voltak, akiknél a veszteség elérte a 30 százalékot, Skóciából jelentettek 80 százalékos veszteséget is. A titokzatos eltűnést ők is érzékelik.
Miért tragikus a helyzet? Pusztán azért, mert a gyümölcsök, zöldségfélék, étolajat adó növények beporzásának 90 százalékát a méhek végzik. Jegesmedvék nélkül valahogy csak megleszünk, de méhek nélkül aligha. Hogy erre a tényre a média eddig nem figyelt fel, és az emberek nem tudnak róla semmit, ez érdektelen. Majd, ha egy liter étolaj 2000 forint lesz, meg fogják kérdezni miért? Csak!
Most viszont (2014), négy ével később okosabbak lettünk. Az University of Maryland tudósai rájöttek, hogy a méhek által összegyűjtött, és elfogyasztott virágporban peszticidek (rovarölő) és fungicidek (gombaölő) vannak, amik egyszerűen megmérgezik őket. Eddig úgy tudták, hogy olyan fungicideket használnak, amik a méhekre nem veszélyesek. Bonyolítja a helyzetet, hogy nem egyetlen vegyszerről van szó, hanem legalább három tucatról. Ráadásul az alkalmazott szórástechnika se a legjobb. Végül arra is fény derült, hogy a méhek nem annyira gazdanövényekből, hanem főleg gyomvirágokból nyerik ki a virágport. A lecke tehát fel van adva. Rovar- és gombaölők alkalmazásával nagyobb a hozam, méhek nélkül kisebb. Mi a megoldás?
___________________________________________________________
___________________________________________________________
________________________________________________
Tisztelt Tibor Bá!
MInden reggel azzal kezdem a napot,hogy elolvasom Tibor Bá aznapi írását.Ez a mai,egy szakmába vágó!
A világon Hazánk a legsűrűbben lakott méhcsaládok tekintetében.
A jelenség M-on hála Istennek,szerény tudomásom szerint ritka.
2014-től tilos használni a neonikotinoidokat(csávázószerek) tartalmazó vegyszereket,ugyanis nagy valószínűséggel élen járt a méhek pusztulásában.Érdemes azonban megemlíteni,hogy bizonyítani nem tudták!
Végezetül még annyit,hogy a környező országokhoz képest mi kapjuk a legkevesebb támogatást 5euro/méhcsalád/év nevetséges(nem siránkozásképpen)és nálunk a legalacsonyabbak a felvásárlási árak.De akácmézünk még van,még!
Kicsit árnyalva a kialakult helyzetet, a megporzásban nem csak a méhek, hanem egyéb rovarok is szerepet játszanak /pl. a poszméheket „gyártják” is kertészeti alkalmazásra/.
Remélhetőleg nem minden faj érzékeny annyira, mint a házi méhek. Az utóbbi időben az EU egyébként elég sok növényvédőszer használatát betiltotta emiatt. Bár kérdéses, hogy mennyi ideig tart, míg a betiltott hatóanyagok valóban eltűnnek természetből /ha eltűnnek egyáltalán lsd. DDT/.
Emellett persze a szakképzés minőségén is kell/ene/ javítani, hogy a rutinszerű permetezések helyett a gazdák tényleg csak akkor nyúljanak a permetező szerekhez, ha nagyon muszáj.
Másik aspektus, hogy hogyan hatnak ezek a szermaradványok az emberre. Ha a „méhkímélő” szerektől döglenek a méhek, akkor az „emberre ártalmatlan” peszticidekkel, rovarölőkkel vajon mi a helyzet?
2:
Mi is hullunk szépen, de ez semmi. Majd nézd meg, amikor a mai fiatalok (30-ig bezárólag) lesznek középkorúak! Kikapcsolódásnak néha 20-30 percre megnézem a 40-es sorszámu Muzsika TV-t. Elképesztő, hogy mekkora (fiatal, előttem ismeretlen) tehenek riszálják a seggüket, az emlőiket. teszik az elefántra emlékeztető trappolásukat a színpadon olyan magabiztossággal (mikközben el kellene bújniuk a szégyenükben) ami engem letaglóz. Virágzik az egészségtelen életmód.
3: Az ember legyen elégedett a saját testével, ha nem tud rajta változtatni. A tömeges hízás a kajaipar következménye.
4:
Arma! Ne maerháskodj. Okos ember természetesen elfogadja a testét olyannak, amilyennek megszületett, DE ITT NEM ERRŐL VAN SZÓ. Okos ember nem pusztítja a testét, odafigyel az életvitelére. Túl kényelmes a kajaiparra fogni a dolgot. Senki se tart pisztolyt a fiatalok homlokához, hogy nyomás a McLófaszhoz kajálni.
„De akácmézünk még van,még!”
De nem sokáig. Éppen tegnap kaptam egy felhívást egy volt évfolyamtársamtól /méhészkednek/:
„Az EU a zöldekkel karöltve özönnövénynek kiáltotta ki, és kötelezni akarja az Uniós országokat az akácfa kiirtására.”
Lehet ez ellen ‘aláírni’:
http://www.peticiok.com/akac_hungarikum
Bocs Tibor bá’, remélem, nem gond, hogy betettem ezt a felhívást.
Ha most összeesküvés elméletet akarnék gyártani, hamar rájönnék, hogy ez egy próbálkozás a magyar méz kiszorítására az Unió piacáról. Zöld köntösben, de láttunk már ilyent.
A lényeg,hogy teljesen tönkretegyék a magyar mezőgazdaságot!
Ha nem lesz akác,nem lesz jövője a magyar méhészkedésnek!
Már pedig akác nélkül nem tud egy méhészet fennmaradni(és ezt most sem panaszkodásnak szánom)
6:
Örülök, hogy beraktad. Én magam már aláírtam és mindenkit kérek (politikai állásfogalásától függetlenül), hogy írtja alá.
Érdemes megnézni:
http://onlinefilmekk.blogspot.hu/2014/01/a-mehek-vilaga-2012.html
5: Az én gyerekeim nem járnak a mekibe, otthon esznek, megválogatjuk, honnan veszsük, a gazdától vesszük, stb, mégis mindkettő 90 kiló (14 és 17 évesen), én meg 70…
8: Egyetértek, én is aláírtam.
10:
Sajnálom, de neked lenne a kötelességed federíteni az okokat, mert ez nem normális.
A petícióhoz:
(aláírtam, aztán gondoltam utánaolvasok, hogy mit és miért… 🙂
Az Európai Bizottság rendelettervezete:
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2008:0789:FIN:HU:HTML
valamint Molnár V. Attila írása (7/B pont különösen!)
http://molnar-v-attila.blogspot.hu/2014/02/a-feher-akacrol-es-az-europai-bizottsag.html
valamint Ferenc Buschmann kommentje:
https://www.facebook.com/notes/anett-endr%C3%A9di/ak%C3%A1cmagyar%C3%A1z%C3%B3-az-ak%C3%A1c-k%C3%A9rd%C3%A9s-m%C3%A1sik-oldala/584197661664876?comment_id=47516656&offset=0&total_comments=9
http://hungarian.ruvr.ru/2014_01_30/Zombimehek-foglaltak-el-Amerikat/
9.Belekukkantottam a filmbe!Ez a nagyüzemi méhészkedés nem ér semmit,ők nem tisztelik a természetetet,egy Istenük van a pénz!Nálunk nem ez van,legalábbis a legtöbb méhész nem tenne ilyet!Megvetem az ilyen embereket!
Témába vágó írás: A méhek műanyagokat használnak
http://jovonk.info/2014/02/18/varosi-mehek-szatyorbol-epitkeznek
15. A méhek világa film nagyon jó, csak ajánlani tudom. Az amerikai nagyüzemi méhészkedést is részben bemutatja, csakúgy mint a kis alpesi méhészeteket, de alapvetően a méhcsaládok összeomlásáról szól.
A Greenpeace is indított petíciót a méhekre különösen ártalmas vegyszerek betiltására illetve az ökogazdálkodás támogatására: http://mehpusztulas.hu/?petition
16.Ez egy tévhit!A méhek semmilyen idegen anyagot nem tűrnek meg a kaptárban!A műanyag zacsek,ami a képen látható több,mint valószínű a cukorlepénynek a maradéka,amit serkentés gyanánt szoktunk a keretek tetejére tenni.Ha esetleg a méhész nem veszi ki a méhek szétrágják és kihordják az utolsó atomját is.
1308 vis a vis 1309* posts
Tegnapról, Kapcsolódó cikkek.
(5.) Minden ami adatott az emberiségnek – was given to us (mankind) on trust. Mózes 1:28,29
Failing that trust is death. Gen 2:16,27 “ És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert (földünk) minden fájáról bátran egyél. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról bizony meghalsz.” (zagyvaság!!)
———————–
A zagyvaság állása ( a számtalan sokból egy) 1309 poszt Méh Katasztrófa komplex életünk egy micronyi része (egy parányi csepp az óceánban) s mégis milyen megdöbbentő hatása van éleformánkra.
1309 poszt “Most viszont (2014), négy ével később okosabbak lettünk. Az University of Maryland tudósai rájöttek, hogy …. “
A megferőzött méh elhullásáig mézet gyűjt megfetőzött (bendőjében?) gyomrában. Eltünődöm. Milyen hatással lesz (idővel) a megfertőzött méz a feljövő generációra?
13: Az akácos az alföldi területek jellegzetes növényévé vált, mára tekinthető hungarikumnak. Az aláírásgyűjtés első körben erről szól.
Ami az EU-t illeti – egy időben meghatározták, hogy a kígyóuborka görbülete milyen mértékű legyen. Amikor kiderült, hogy a magyaroké a ‘legegyenesebb’ akkor ezt a rendeletet visszavonták…
Lehet, hogy most még a rendelet-tervezetben nem nevesítik az akácot, de benne lesz, nyugodt lehetsz, és nem a magyarok fogják berakatni az 50-es listába. Persze lehet majd francia és spanyol /kínai/ ‘mézet’ is enni…
Ha jól tudom, az akácmézet a méhészek is ‘jellegtelennek’ tartják, de a magyar fogyasztó hozzászokott, ezt keresik a leginkább. Bár az árak miatt lehet, hogy már csak a vegyes virágmézet…
Azért foglalkozott ezzel a média, nem egyszer hírül adták ezt a problémát. Ezért is jutott tegnap eszembe ez, amikor a rádióban az EU-s akáctervezetről beszélgettek. Ugyanis érthetetlen, hogy miközben komoly bajok vannak a méhekkel, az EU-ban korlátozni akarják az akácosokat, amivel nyilvánvalóan sokkal kevesebb méh lenne Magyarországon is, mert minél kevesebb akác lesz nálunk, annál kevesebb méhész, és méh is.
Magyarország annyival talán jobb helyzetben van az USA-nál és a Nyugat-európai országoknál, hogy nálunk a méztermelés jelentős része akácból származik, ahová nem jut el annyi vegyszer.
5: Az a gond, hogy az egészséges ételek drágák. Ha csak ilyet akarunk fogyasztani, akkor nagyon lecsökken az életvitelünk.
6: Tudtommal nem akácirtásról van szó, ha nem természetvédelmi területeken történő telepítéstiltásról.
21.Amit mondanak az mind hazugság!A méhészet talán az egyetlen mez.ág,ami még működik.Hát mit képzelnek magukról ezek a magyarok,hogy egy jónak mondott évben 30000 tonna akácmézet termelnek.Hát nehogy már!Az akác az kártékony és kész!Eddig jó volt most már nem az! Ez Eu egy kártékony szervezet.A lényege kiszorítani a hazait és behozni a tőkések által előállított terméket!De jó nekünk!Nyugathoz tartozhatunk
A dongók is pusztulnak
http://news.sciencemag.org/health/2014/02/deadly-virus-widespread-british-bumblebees
22:
Na de ez az EU-nak és a világnak egyaránt az öngyilkossághoz vezető út lenne. Egyszer jajgatnak, hogy kihalnak a méhek és mi is megyünk utánuk, máskor meg csökkentik az életterüket?
21
Az EU részéről igenis az akác kiirtásáról van szó, a magyar törvények megengedőbbek, itt van csupán a természetvédelmi területeken való tiltás.
Az EU általánosságban szorgalmazza, hogy a behurcolt fajoktól meg kell szabadulni, mert kiszorítják az őshonos fajokat.
De Magyarországon, főleg az alföldön már nemzedékek óta nő, hiszen már a folklórunkba is beépült, és nagyon hasznos a homok megkötésénél. Kár lenne kiirtani, az erdészek úgyis vigyáznak, hogy a hegyvidéki erdőkben ne borítsák fel az egyensúlyt.
http://www.okologia.mta.hu/node/5780
„Az elmúlt hetekben, napokban egyre nagyobb médianyilvánosságot kapott egy egyoldalú és hamis érvekre alapozott kampány az akác „védelmére” és az akácmézzel együtt való hungarikummá nyilvánítására. E mozgalom érdekeltségi vonatkozásait figyelmen kívül hagyva, fel kell hívjuk a közvélemény figyelmét az akác megítélésével kapcsolatos legdurvább tévedések, elhallgatások és hamis állítások tarthatatlanságára.
A kampány következtében már-már köztudottá vált, hogy a fehér akác jelenleg mintegy 463 000 hektárt, a magyarországi erdőterület negyedét foglalja el. Sokoldalú hasznosságát senki sem vitatja. Nem hangzik el azonban, hogy az akácosok területe 1990 óta több, mint 150.000 hektárral növekedett, jelenleg is növekszik (Országos Erdőállomány Adattár, NÉBIH).
Az akác azonban nem csak erdőterületeken fordul elő, hanem úton-útfélen, többek között pedig védett területeinken, ahol agresszív terjeszkedésével őshonos növényzeti örökségünk féltett maradványait veszélyezteti vagy már el is foglalta. A tudomány ezért tekinti az akácot világszerte veszélyes özönnövénynek – szemben a kampányban sokat emlegetett, szintén idegenhonos paradicsommal vagy kukoricával. ”
„Mindezek ellenére az akácot sem az EU, sem az ökológusok, sem a természetvédelem nem kívánja „betiltani” sem „kiirtani”, hiszen annak sokrétű gazdasági jelentőségét és hasznát a maga helyén mindenki elismeri. Ha a 463 000 hektár akácos mellett további 200.000 hektár akácinvázió által veszélyeztetett őshonos növényzetünk van, akkor valójában nem a továbbra is terjedőben lévő akác, hanem romló és fogyatkozó őshonos természeti örökségünk van veszélyben!”
25.Tökéletesen igazad van.Egyébként a természet tudja a dolgát,azért jó az akác,hogy a kisebbségnek a tüzelőjét biztosítani tudja.Komolyra fordítva a szót tudok olyanról,hogy a nagy és okos EU támogatást nyújt erdészeteknek azért,hogy lékeket vágjanak az erdőbe,vagyis lyukakat,hogy teret engedjenek idegen fajoknak.Foglaljuk össze: a nagy és nagyon okos EU elmondja a természetnek hogy a zempléni tölgy neked nem jó,legyen helyette éger,nyár meg kőris.
A greenfo nem ajánlja az akác hungaricummá nyilvánítását
http://www.greenfo.hu/hirek/2014/02/20/targyilagosan-az-akacrol
26-28
Jó, hogy beraktátok ezeket az anyagokat, így már kiegyensúlyozottabb a kép.
A terjesztett információ (én a rádióban hallottam) egyértelműen arról szólt, hogy az EU ki akarja irtatni az akácot.
Reméljük, a döntéshozók megtalálják az arany középutat.
Ökológusok az akácról:
http://www.greenfo.hu/hirek/2014/02/27/okologusok-az-akacrol
„A Kárpát-medencét egyedi élővilága miatt külön „Pannon” életföldrajzi régióként határozta meg az Európai Unió. Egyediségéhez ritka, veszélyeztetett fajok is hozzájárulnak, mint a magyar futrinka (Carabus hungaricus), magyar vakcsiga (Paladilhia hungarica), és a magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum). Az Észak-Amerikából származó idegenhonos akác jelenleg a magyarországi erdőterület 24%-át (463 000 ha) foglalja el, elterjedtté a XIX. sz. végén vált elsősorban az alföldfásítási program révén, azóta területe folyamatosan növekedett. Természetvédelmi és ökológiai szempontból nagy kockázatokat mutató inváziós fafaj, állományaiból spontán terjedésre képes (ebben különbözik számos szintén más kontinensről származó kultúrnövénytől, például az akácvitában felmerült paradicsomtól vagy tulipántól), a természetes élővilágot jelentős mértékben kiszorítja, elszegényíti.
A fenti okok miatt az akác terjedése és élőhely-átalakító hatása veszélyezteti a természetes életközösségek fennmaradását. Teljes kiirtása azonban az országból gazdasági haszna miatt nem kívánatos és gyakorlatban nem is lehetséges.”
28,29: Ezért sem írom alá.
Ugyan régi cikk, de csak most akadtam rá:
„Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő, mint az Akác Koalíció „nagykövete”, köszöntőjében kiemelte: az együttműködők legfontosabb teendője annak megakadályozása, hogy az Európai Unió betilthassa az akácot.”
http://zipp.hu/gazdasag/2014/02/07/a_magyar_akac_es_akacmez_hungarikumma_nyilvanitasat_kezdemenyezi_az_akac-koalicio
Egy európai parlamenti képviselő azért többet tudhat a háttérről…