Ékes válasz volt a svájci békekonferenciára az orosz elnök hétvégi nyilatkozata, amiben bejelentette, hogy 2022 óta több mint duplájára nőtt fegyveres erőinek részvétele az ukrajnai háborúban. Putyin úgy nevezett „béketerve” gyakorlatilag a háború lankadatlan folytatásának szándékát jelzi.
Oroszország továbbra is csak azokkal a feltételekkel kész békét kötni, hogy megtarthatja a bekebelezett ukrajnai régiókat, semleges státuszba kényszeríti és lefegyverzi Ukrajnát, valamint követeli az ország „nácítlanítását”. Ezek a követelések szöges és kibékíthetetlen ellentétben állnak a Svájcban hétvégén rendezett békekonferencia álláspontjával.
Ukrajna és a Nyugat szilárd álláspontja az ország területi integritása, vagyis a megszállt területek visszaadása. Ugyancsak teljesíthetetlen Ukrajna demilitarizálása és jövőbeni státuszának befagyasztása. A negyedik pontot (a nácitlanítást) pedig Kijev nem is tudja értelmezni, és nézete szerint Oroszországnak legalább annyi tennivalója lenne a szélsőségek felszámolásában, mint neki.
Mekkora az orosz részvétel jelenleg?
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a televízióban közölte, hogy „különleges katonai műveletünk övezetében csaknem 700 ezren vannak” – mondta Putyin az offenzíva kitüntetett résztvevőivel tartott televíziós fórumon, amely a Hősök Ideje nevet viseli.
Az elnök tavaly decemberi sajtótájékoztatóján még csak 617 ezer főről beszélt, akik közül 244 ezer volt a mozgósított. A csapatlétszámra vonatkozó legfrissebb adat azután született, hogy Oroszország májusban jelentős szárazföldi támadást indított Ukrajna északkeleti Harkiv régiójában. Az offenzíva azóta leginkább toporog, és Kijev abban reménykedik, hogy egy újabb nagy támadást már ki tud védeni az időközben megérkező nyugati vadászbombázókkal.
Moszkva ritkán beszél a háború során elszenvedett veszteségeiről, és ez most is elmaradt. A legfrissebb hivatalos adat a Kreml részéről lassan már kétéves, amikor 2022 szeptemberében jelentették, hogy 5,937 katona vesztette életét a harcokban.
Hány orosz veszett oda a háborúban?
Ugyanakkor a nyugati hírszerző szolgálatok számos független elemzésre és értékelésre építve úgy tartják, hogy az orosz halálesetek száma több tízezerre tehető. A BBC orosz szolgálata és a független Mediazona hírportál összesítése szerint ötvenezernél több orosz katona halt meg Ukrajnában az invázió kezdete óta.
A két ügynökség nyílt forráskódú információkkal, köztük hivatalos nyilatkozatokkal, újságbeli gyászjelentésekkel és közösségi médiában megjelent bejegyzésekkel ellenőrzi az elesett orosz katonák számát.
Maga Kijev 400 ezer fölé teszi az orosz veszteségeket, melyekbe nem csak a halottak, de a frontról végleg kiesett sebesültek, a hadifoglyok, az eltűntek és a dezertálók is beletartoznak.
Az orosz halottak száma 2023-ban, a harcok második évében 27,300-ra tehető, de ez magasabb is lehet, mert az összesítésben nem szerepelnek a megszállt donyecki és luhanszki területek orosz milíciái.
Nagyok a veszteségek a börtönökből toborzott rabok körében is, akiknek számát a független vizsgálatok 9,000 főre teszik. A Wagner-zsoldoscsoport által korábban beszervezett elítéltek átlagosan három hónapig éltek a frontvonalon, és ez a vészes szám két hónapra romlott, amikor a Prigozsin-lázadást követően a védelmi minisztérium vette át a börtöntoborzást.
A Mediazona szerint a 2022 szeptemberi mozgósítási kampányban behívottak közül legalább hatezren haltak meg. Aránytalanul magas a fronton tartózkodó parancsnoki állomány létszáma. Az ügynökségek által azonosított 50,000 katona között 3,300 a tiszt, és 390 fő alezredesi vagy magasabb rendfokozatban van. Körükben is magasak a veszteségek. Emellett rendszeres a körükben végzett tisztogatás, leváltás vagy lefokozás.
Oroszország létszámfölénye nyomasztó az ukrajnai háborúban
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy Ukrajnának súlyos problémái vannak a humán túlerőben lévő orosz hadsereggel szemben. Kijev nemrég csökkentette a férfiak hadkötelezettségének korhatárát, és szigorította a büntetését azoknak, akik elkerülik a behívást.
„Fel kell szerelnünk a tartalékokat, és sok dandár kiüresedve áll” – mondta Zelenszkij májusban. Az ukrán elnök februári közlése szerint országa 31 ezer katonát vesztett a háború első két évében.
Ukrajna további stratégiai hátránya, hogy az ellenséges csapások folyamatosan rombolják az ország gazdasági és energetikai rendszereit, miközben Moszkva a maximumra pörgeti fel a hadigazdaságot, amivel lélektani sikert arat az orosz lakosság nagyobb részében.
Az új védelmi miniszternek kiszemelt Andrej Belouvszkij közgazdász olyan pénzügyi struktúrákat épít ki, amelyek a háborús aktivitást akár évekig képesek szolgálni. Az idei védelmi kiadásokkal Oroszország jelenleg GDP-arányosan a legtöbbet költi a világon katonai célokra a jövedelmeket.
( EURONEWS )
A béke esélytelen,
mert a polák főpolgi, Rafal Trzaskowski interjújában elmondta, hogy a főváros vízellátását áramfejlesztőkről is meg fogják tudni oldani, ezen kívűl a metrót, régi óvóhelyeket, raktárakat és egyéb létesítményeket hoznak rendbe és hordják tele létfontosságú készletekkel.
Alexander Vucic elnök úr is erőset mondott, miszerint alig fél év van hátra a dolgok kezdetéig. Az interjút a Weltwoche lapnak adta, alig egy hete.
Itthon is elhangzott, hogy a 65 évesek is gyöhetnének a toborzóirodába.
Kb. egy hete írtam, hogy az oroszok felszíni gyorstelepítésű konténercsoportokat rakosgatnak le a nagyvárosokba, óvóhely jelleggel.
Sok mindent lehetne még mondani, de jobb ha cselekszünk.
1./ János.
„” de jobb ha cselekszünk.”” — Jáns,nem szeretném ha fel kéne
készülnönk, kivéve természetese a magyar lakosság védelmének
érekében. — Sajnos a nyugat de már csatlakozva némely keleti
ország is, nem hajlandók tudomásul venni, hogy a medvét nem
szabad sarokba szorítani, mert azt még a patkányok sem türik. —
Nem szeretnék riogatni senkit, de ha ez mégis megtörténne. akkor
az Isten se menti meg európát, EGY „”világ””égéstől,a vlágot meg
az USA „”demokrációjától.”” Szerintem Putyinnak már semmi se
drága, mert ( ahogy mondani szokták ) annyian vannak mint az
oroszok, s ha már veszni kell dögöljön meg a szomszéd tehene is.
„”
Norvégia, Finnország, Svédország megcsinálta a logisztikai hadiutat magának, amíg mások csak a szájukkal masszírozzák a levegőt.
Forrás: Norvég Honvédelmi Minisztérium, sajtóközlemények szekció
Barna Mihály,
nem attól kell fosni, hogy esetleg mégis kap a Szövetség hazai vagy ukrán pályán atomtalálatot, hanem az azt követő civil káosztól inkább.
A káosz lecsendesülése után, ismét a hagyományos fegyverzet maradékával folyik tovább az a sziszifuszi munka, hogy az orosz nem győzhet.
Egyre kegyetlenebb a kényszersorozás Ukrajnában
youtube.com/watch?v=VC1y7zMJkx4
2. Barna Mihály
Egy atom adok-kapok nem lesz csak Európára korlátozva. Még ha az USA így is szeretné. Fog bőven menni nekik is az áldás.
De ha véletlenül csak Európára korlátozódna, akkor is oda lenne a nyugat hegemóniája, ti. az USA önmagában nem lenne képes fenntartani vezető szerepét. Ahhoz kellene Európa anyagi és emberi erőforrása is. Egy káoszba süllyedt sok atomcsapás utáni Európa nem sok mindenben tudna az USA segítségére lenni.
Ilyen helyzetben minimum egyenlő lenne Amerika Kínával.
Vagyis, akkor sem nyer semmit az USA ha csak Európában játszanák le a korlátozott atomháborút.
Egyébként van egy olyan érzésem, hogy a franciákkal és a britekkel akarják lemeccseltetni ezt az általuk olyan nagyon áhított korlátozott atomháborút. Valahogy úgy mint az ukrán proxyt, csak magasabb szinten.
Jó szokásuk szerint mással kapartatnák ki a gesztenyét. Kérdés, hogy mennyire lesznek hajlandóak az említett népek a kedvéért elhamvadni, azaz kiírni magukat a történelemből. Mert, hogy ez lesz a minimum az több mint biztos. A másik pedig az, hogy az orosz mennyire fog egy esetleges területére mért francia angol atomtámadást csak francia angol akciónak tekinteni. Elfogadja-e ezt az USA proxyt vagy a botot tartó kézre is rácsap?
3. János
Norvégia. Svédország és Finnország együtt, kb. Üzbegisztán erejével ér fel. Ha, felér egyáltalán! 36 milliós kemény (nem elkényemesített, genderizált) nemzetről beszélünk. Az említett népek harcértéke nagyon alacsony. A helyükben én nem nagyon pattognék. Hogy mit építenek és mit nem logisztikai szempontból az csak az USA-nak lenne fontos, ha belépne személyesen is a háborúba. Egyelőre nem akar. Minket küldene első körben, aztán a nyugat európaiakat. Egyébként úgy látom, hogy nagy balhéra készülnek NATO-ék. Egy szerencsénk van, hogy még egyelőre nincs meg hozzá a képesség. Le kell gyártani rengeteg mindent és fel kellene készíteni a lakosságot. Ez pedig nem egy két év. Legalább 5, de inkább 10 év. Ez pedig sok idő. Kérdés, hogy mennyire fogja tűrni a nép az ezzel a felkészüléssel járó megszorításokat, életszínvonal csökkenést. Biztos van erre is elképzelésük a nagy tervezőknek. Valamivel nagyon meg kell ijeszteni a tömegeket. Azért nagyon érdekes lesz, hogy a jóléthez szokott emberek miként fogják lereagálni, mondjuk a napi több órás áram szünetet, vagy a nyaralások és kirándulások teljes elmaradását. És mi lesz azzal a szektorral, aki a turizmusból él? Mennek a hadianyag gyárakba szalagmunkára? Végül is jobb, mint éhen halni.
És még nem szóltam semmit arról, hogy lehet az orosz nem fogja megvárni, amíg a NATO (értsd: USA) felkészül az ellene indítandó háborúra. Mi van, ha az ukrán háboruhpz hasonlóan nem enged nekik időt erre. Ott is 2028 környékére várták a nyugatiak, hogy kezdődik a nagy hábrú, addig pedig jól feltuningolják az ukránokat, aztán még sem így lett. Putyin lépett, úgy, hogy még ő sem volt felkészülve, azonban a nyugatnak sem tette lehetővé a 100%-os ukrán felkészítést. Mi van, ha nem ad 5 vagy 10 évet a nyugatnak és úgy támad, hogy a nyugat még nincs felkészülve. Lesz szép nagy káosz errefelé. Habár az USA-nak ez pont jól jönne, mert megint csak rikoltozhatna, hogy a medve az agresszor. De hát ezzel sokat nem érne el, mert azon országok akiknek még van értelmi szabadságuk azok látják mi folyik a háttérben. Meg egyébként is Oroszországot olyan pária szintre lökte a nyugat, ahol nincs már amit veszítsen. Szóval, lehet, hogy Putyin megint nem vár és lépni fog. Az sem lehet véletlen, hogy a napokban több távol-keleti országot is meglátogatott.
Egy esetleges atomcsapás utáni társadalmi káoszt nagyvárosban nagyon nehéz lesz túlélni. Ahogy írod, nagy felfordulás lesz. Alapból leáll minden. Senki nem fog semmit csinálni az elején, aztán amikor rájön, hogy nincs és nem is lesz étel/gyógyszer/ivóvíz/áram/üzemanyag, na akkor a Teremtő Jó Isten irgalmazzon azoknak, akik bent rekedtek a városokban.
A nyugati sajtó mantrázása ellenére sincs és nem is volt orosz létszámfölény az ukrán fronton.
Ezt azért kell nekik szajkózni, hogy nem legyen a hülyének is teljesen hiteltelen a százezres orosz szmélyi veszteségekről szóló másik hazugságsorozat…
5. Bendegúz
Először azt hittük hogy egy katonai sisak küldése miatt is bosszút áll majd Putyin.Utána jöttek az egyre durvább dolgok és most tolják a Patriot rakétákat és a vadászrepülőket. Egyenlőre mintha úgy nézne ki hogy Putyin már ezért sem szól.Küldhet annyi fegyvert az usa és a nyugat amennyit akar.Talán az igazi vörös vonal az lenne ha ukrajna csatlakozna a nato-hoz vagy ukrajna területére telepítenének atomrakétát. Talán úgy néz ki Putyin addig nem indít atomot.Persze ez csak az én véleményem.Putyin elvileg már békét akart kötni.
Nyugatról nem fog sok katonát toborozni az EU. Az ukránok fogynak,alig van ember (?)már egyre durvább módszerekkel toboroznak. 5-10 évig lehetetlen fenntartani addig a frontot ukránokkal.
Legfeljebb nem tudom ki tud e harcolni az EU egy békeszünetet és 5 év múlva folytatás.Csak kérdés hogy milyen ürüggyel indítaná újra? Kérdés hogy ha le is gyártanának 5-10 év múlva milliónyi
fegyvert és lőszert ki fogja őket kilőni? Nem lesz ember .Még a partiothoz is kell ember bár gondolom ott lehet elég csak egy betöltő személyzet a többit intézi a technika vagy távolról be tudják programozni a gps-t (?)Én azt mondom hogy ha felülről nézzük az egészet ez kicsit másabb mint a II. világháború idején. Akkoriban alig voltak gyárak.Mondjuk akkor lehet az eu-ban volt 1000 db nagyobb gyár összesen,
ma pedig lehet van többszázezer. Google earthon nézve hatalmas ipari parkok vannak európa szerte amik a vh idején még szántóföldek voltak.Ebből a hadiipar egy rész.Szerintem bővíteni nem nagyon tudják ezeket a többszörösére. Pl adott a rheim metall eu gyárai x db gyárral és emberrel.Ezt kibővíteni 5,10,vagy 20 x-osára szerintem nem fogják.
De ha kibővítenék akkor a több tíz vagy százezer EU-s gyárból el tudnák csatolni az energiát a hadiiparra, szerintem ez már nem olyan mint a II vh. energiamixe az semmi volt a maihoz képest, mondhatni „ókor” volt.
Háborúba nem tudja küldeni az európaiakat, de az áramot és az
életszínvonalat még elveheti azért legfeljebb nyavajognak a népek, bár egyre jobban az az érzésem ez már nem olyan szituáció mint régen amikor nem volt élelem a vh idején mert ma az ipar bőven elő tudja állítani, tehát nem várható
kajajegy.Vagyis lehet de nem amiatt mert nincs élelem, hanem mert olyan drága lesz hogy van akinek nem lesz munkája és pénze rá így kaphat majd.
Bár a balkánon volt egy áramszünet minap mert kigyulladt egy trafó a meleg és a nagy energiahasználat miatt, bár ez még csak technikai dolog volt. Ha nagy melegek lesznek európában és egyre kevesebb áram lesz (kiesik ukrajna, mert most azt
lövik) akkor lehet gyakran fogunk a csúcson járni esetleg felette.Egy igazi európai nagy áramszünet az kemény lenne amikor dominóként dőlne össze mondjuk egy 40-45 fokos melegben minden, és 2 hétig nem lenne áram az EU-ban.
7. andrew
Mindent elő tudtunk állítani Európában.
Azonban közbejöttek olyan dolgok, melyek egyre nehezebbé teszik ezt a képességet.
1. demográfia.
2. a lakosság átértelmezte a munkáról való elképzelését (már a többség nem akar dolgozni, s ha igen, akkor olyan munkát, ami klimatizált helységben végezhető egy számítógép mellett – szerinted ki akar ma a kohó torkában acélt csapolni?).
3. ilyen olyan okból energia és nyersanyagdrágulás állt elő, ami átcsaphat könnyen hiányba egy nagy háború esetén.
Úgy, hogy hiába a nagy ipar, ha nem lesz aki abban dolgozzon és főleg nem lesz amiből.
Ugyanez igaz a háborúra is. Sőt fokozottabban, mert ott meg is lehet halni. Na az végképp nem hiányzik a nyugati népeknek.
A másik dolog, hogy a II. Vh. óta 3x annyian vagyunk itt, mint akkor. A privát energia felhasználásunk is minimum 10x-es.
Agyon vagyunk technologizálva és a többség semmihez sem ért. Már a seggét sem törli ki, mosatja az ülőkéből előbújó csővel – hogy mást ne mondjak.
1950 előtt voltak falvak, melyek ellátták magukat és még városra is szállítottak. Ma már nincsenek ilyenek. A földeket hatalmas monokultúrák bitorolják, amik ráadásul még ehetetlenek is, vagy csak részben. Minden gépesített, így egy üzemanyaghiány esetén semmit nem lehetne termelni. És még nem szóltam a vegyszerekről és a műtrágyáról.
A lakosság nagy része teljesen kiszolgáltatott. Hiába menne az ipar, benne a hadiiparral, ha nem lenne amit enni, mert nem teremne elég.
Az áram is olyan, hogy ma van, holnap nincs. Ahogy írod, tartós 40 fok meleg és leolvadnak a trafók, aztán néznénk ki a fejünkből. Én azonban ettől a klímás dologtól kevésbé félek, egy kicsit túltoltnak érzem az egészet. Inkább attól, hogy az ukrán áram hiánya fog bajokat okozni.
Érdeklődve várom, hogy hány év múlva engedik el az EU Védelmi szakemberei az agyonpáncélozott járművek tömeggyártását, mivel teljesen értelmetlen veszteséget és költséget jelent, a jól felismerhető sziluettje, pora, keréknyoma miatt, mikor az AI drónok telibe verik?
Szétszakadó – lemaradozó rajok (a konyharuha fejűek és a száheli banditák is így mentek küldetésbe) pitbike motorkerékpárokkal és hátizsákos drónzavarókkal ill. előreküldött fürkészdrónokkal többre jutnak egy hajnali beszivárgás során.
9. János
Korábban írtam, hogy nagy valószínűséggel leáldozott ennek a sok monstrumnak.
Jönnek a nagy mozgékonyságú kis egységek kora, melyek ide oda cikázva drónokat fognak reptetni. Ezekből lesz jó sok.
Szerintem befellegzett az:
– anyahajóknak meg a fregattoknak, rombolóknak (utóbbinak kisebb változatban talán van létjogosultsága partközelben),
– harckocsiknak,
– nagyobb gyalogsági szállítóknak (IFV, APC),
– tüzérségnek (mobilnak is),
– mindennek ami nagyméretű.
Csak azért gyártják még, mert nem tehetik meg, hogy a horribilis pénzért kifejlesztett eszközök terveit a kukába dobják. Ez a kapitalizmus hátránya!