(3908) Könyv ismertető: Antalffy Tibor – Nostradamus kód

Én Michal de Nostradame az Úr Jézus Krisztusnak 1540. évében a Teremtő Úristen kegyéből kiválasztott szegények orvosa és istápolója Istentől vezérelt látomásaimat papírra vetem abból a célból, hogy azokkal az utókort figyelmeztessem az emberiség végnapjaira, amit elkerülni nem áll módjában, de amire megtisztult szívvel felkészülhet. Adjon nekem a teremtő erőt, kitartást és egészséget, hogy munkámat befejezhessem. Ámen.

Nostradamus kód

 

A III. világháború

Az emberiség végső háborúja, az anti-krisztus bajkeverése és az ítéletnapjának eljövetele az Úr Jézus születése után a 2023. évben.

 

 

Bevezetés

Nyugodt szívvel jelenthetem ki azt, hogy Nostradamus minden kétséget kizárva a középkor leghíresebb szereplője volt. Történészeket kivéve, Nostradamus kortársairól az utca embere név szerint senkit se ismer talán egy kivétellel, az pedig a méregkeverő hírében álló Medici Katalin. Az ok egyszerű, Nostradamus minden idők legrejtélyesebb személyisége volt, elsősorban azért, mert ő maga is így akarta.

Ahhoz semmi kétség nem fér, hogy Nostradamus rendelkezett hatodik érzékszervvel, látnoki készséggel, ami még életében bebizonyosodott. A jövőt pedig mindenki szeretné tudni, amit számtalan sarlatán ki is használ. Nem csoda, hogy amikor feltűnik egy látnoki készséggel valóban megáldott ember, mindenki érdeklődéssel fordul felé, és ez az érdeklődés mind a mai napig nem lankadt.

De nézzük a tényeket: Nostradamus egyértelmű bizonyossággal megjósolta, hogy Medici Katalin mindhárom fia király lesz. Ugyanígy megjósolta II. Henrik hirtelen halálát egy lovagi tornán szerzett sérülés következtében. Ez a baleset 1559-ben történt. Nostradamus jóslatait (próféciáit) tartalmazó könyvének első kiadása 1555-ben jelent meg, azaz 4 évvel korábban. Nostradamus a jóslatait négysoros versszakokban írta, úgynevezett qvadránt formákban, amikből százat fűzött egy csokorban. Száz ilyen négy soros versszakot „centuriának” nevezett el. Nos a próféciák első kiadásának I. centuria 35. qvadrántja teljes egyértelműséggel előre jelzi II. Henrik halálát. Lássuk!

Le lion jeune vieux surmontera,

En champ bellique par singulier duelle,

Dans caige d’or les yeux lui crevera,

Deux classesune, puis mourir, mort cruelle.

Ennek magyar szabad fordítása a következő:

Szemtől szemben a harcmezőn

a fiatal oroszlán legyőzi az időset.

Arany ketrecben kiszúrja a szemét,

És a két seb kegyetlen halálhoz vezet.

Életének derekán Nostradamus éveket töltött Olaszországban. Egyes leírások szerint az egyik alkalommal, egy szerzetessel találkozott, aki előtt belső indítéktól hajtatva letérdelt és „Őszentsége” megszólításban részesítette. A hódolatot a szerzetes értetlenkedés közepette visszautasította. Csakhogy ezt a szerzetest jó negyven évvel később V. Sixtus néven pápává választották. Az csak természetes, hogy az új pápa nem csak emlékezett a negyven évvel korábban történt jelenetre, de le is szűrte belőle a következtetést.

Ennél is pontosabban, és egyszerű szavakkal jósolta meg saját halálát. Tanítványának, egyben jó barátjának, Jean-Aymes Chavigny-nak 1566. július 1-én, este azt mondja, hogy „reggel már nem fogsz élve látni”. Másnap reggel megtalálták az élettelen testet. Nostradamus nincs többé. Nem csoda, hogy híre messze földekre elszárnyalt. De ki volt valójában ez a titokzatos Nostradamus? Ismerkedjünk meg vele!

1503. december 24-én született és közel 63 évvel később 1566 július 2-án halt meg. A két időpont között egy igen sokoldalú ember bontakozik ki a társának és tanítványának, Chavigny tollából származó életrajza szerint. Előbb doktori diplomát szerez, és orvosként praktizál, levezényel, és ami fontosabb, túlél két pestis járványt is, bár nem elbújt a járvány elől, ahogy azt sokan kortársai közül teszik, hanem aktívan kiveszi részét a gyógyításban. Két orvosi szakkönyvet is ír, de képzett csillagász és egyben asztrológus is. A csillagok járásával kapcsolatos ismereteit és azok szeretetét a rá nagy hatást gyakorló anyai nagyapjától mintegy örökölte.

A 40 éves Jean-Aymes Chavigny, tanítványa és munkatársa szerint éjszakánként Nostradamus valóságos transzcendens állapotba kerül, amelyek alatt látomásai voltak. Ilyenkor senki se zavarhatta és látomásait, papírra vetve, írott formában rögzítette az utókor számáéra. Maga Nostradamus úgy gondolta, hogy ezek a látomások a jövőre vonatkoznak, és élesen megkülönböztette őket az asztrológiai jóslatoktól, amiket nem vett oly nagyon komolyan.

A zsidó származású Nostradamus családja áttért a katolikus hitre, mert XII. Lajos 1501-ben kiadott rendelkezése szerint a Franciaországban élő zsidóknak három hónapon belül, vagy ki kellett keresztelkedni, vagy el kellett hagyni az országot. A két évvel később született Nostradamus a katolikus hitet egy életre magáévá tette. Meggyőződése szerint látomásai egy természetfeletti erőtől, tehát magától az Istentől származnak, és szilárdan hitt abban, hogy ezekkel az információkkal saját belátása szerint rendelkezik. (Mint később meglátjuk, rendelkezett is).

Életrajzírója szerint Nostradamus többször tett neki említést arra vonatkoztatva, hogy bár az előre látott események bekövetkezése elkerülhetetlen, azok pontos időrendjét, bekövetkezésük idejét nem tudja megmondani. Valószínűleg ez az oka annak, hogy próféciái össze vannak keverve, nem követik a kronológiát. Ráadásul a versszakokban egy bizonyos „tolvajnyelvet” használ, ami bőséges lehetőséget ad az irományok félremagyarázására.

Nem csoda tehát, hogy az elmúlt századok folyamán szó szerint százak akadtak, akik időről-időre Nostradamus Próféciáinak a magyarázataiba kezdtek, mert hatalmas igény mutatkozott rá. Ennek illusztrálására álljon itt egy példa. II. centuria, 75. qvadrán:

Foudre en Bourgonne fera cas portenteux,

Que par engin oncques ne pourroit faire,

De leur senat sacriste fait boiteux

Fera scavoir aux ennemis l’affaire.

Ennek versbe szedett, Szántai Zsolt által végzett fordítása a TRAJAN Könyves műhely kiadásában megjelent „Nostradamus Próféciák” című könyvben a következő:

Szokatlan madár hangja hallatszik,

A jól szellőző háznak csövéből.

A búza ára oly magasra szökik,

Hogy ember lakomázik emberből.

Most nézzük ennek a versszakasznak az angol interpretációját a Truth Revealed amerikai kiadó által megjelentetett Michael Rathford: The Nostradamus Code című könyvéből:

During WWW. III. and the great turmoil, an airplane will come for a landing on the deck of an aircraft carrier. It will be from a nation foreign to the country that owns the carrier. The balance of political powers of the two sides involved will be very complex and delicate.

The plane is from a power “slightly more aligned to the other side” although still basically neutral. But to have any kind of contact with the country that owns the carrier would have severe political repercussion relative to the war, so the generals of the carrier are reluctant to give permission to the plane to land. The plane will carry an important political or military leader and an important emissary who needs to deliver important documents and messages. The situation will be very fragile and volatile.

Először is tekintsünk el attól az apróságtól, hogy angolul a III. Világháború kifejezésben csak 2 darab W van (World War). A 3 darab W az Internet jelzése (World Wide Web). Ennek ellenére a szerző következetesen a “WWW III.” kifejezést használja, csak általa ismert okból kifolyólag. Másodszor pedig a versszak interpretációja még ránézéssel is sokszorosa az eredeti szövegnek. Ez önmagában még nem lenne baj, de a bővítésen kívül találhatunk az értelmezésben megmagyarázhatatlan félreértéseket is, ami a magyar fordítás elolvasása után mindenki számára nyilvánvalóvá válik. Lássuk tehát a fordítást:

A III. Világháború és a nagy felfordulás alatt egy repülőgép fog leszállni egy anyahajóra. A repülőgép nem ahhoz az országhoz fog tartozni, amihez az anyahajó. Az érdekelt két oldal politikai hatalmát gyakorlók egyensúlya igen bonyolult és gyenge lábon álló lesz.

A repülőgép egy olyan országhoz fog tartozni mely „egy kissé jobban a másik oldalhoz fog húzni” bár alapvetően semleges lesz. Azonban, ha az anyahajót birtokló országgal bármilyen kapcsolatot felvenne, úgy az a háborúra kiható súlyos politikai vesztességet jelentene, ezért az anyahajót irányító tábornokok vonakodva fognak engedélyt adni a repülőgép leszállására. A repülőgépen egy nagyon fontos politikai vagy katonai vezető lesz, valamint egy megbízott küldött, akinek fontos dokumentumokat és üzeneteket kell átadni. A helyzet igen kényes és könnyen felborítható lesz.

El kell fogadnunk azt a megállapítást, miszerint Nostradamusról, jóslatairól és életéről megszámlálhatatlan könyv, cikk, elemzés, sőt játék – vagy dokumentumfilm is készült. Próféciáit természetesen százan százféleképpen magyarázták. Azt mondani se kell, hogy a „megfejtések” tökéletesen alkalmazkodtak a „megfejtés” idejében tapasztalható politikai és gazdasági helyzethez, eseményekhez. Erre ragyogó lehetőséget nyújt a már említett tolvajnyelv. Nostradamus szövege valóban igényli az értelmezést, és ha már igényli, akkor szabad az út az értelmezők előtt.

Az anyahajós jóslat olvasása után lehetetlenség nem gondolni arra, hogy az USA a Csendes-óceán nyugati medencéjében háborús előkészületeket hoz létre Kína ellen, de egy harmadik hatalom – Oroszország – érdekeltsége ellen is. Teljesen mindegy, hogy valaki hisz a jóslatban vagy sem, ezen jóslat fordításakor ezt a háborús helyzetet közönséges halandónak lehetetlenség volt előre látni.

Persze ember legyen a talpán, aki Nostradamus írásait értelmezni tudja. Az eredeti szöveg olvasása közben az ember nem tud szabadulni a gondolattól, hogy Nostradamus a kétértelműséget tudatosan alkalmazza. Ennek ellenére a Próféciák egyre keresettebbek lettek. Az első kiadást a második bővített kiadás követte 1557-ben. A bővítés pedig nem kevesebb, mint 300 versszakot jelentett. 1558-ban a Próféciák további 300 versszakkal bővültek. Végül néhány évvel halála után, 1568-ban a műve újfent kiadásra került.

A legújabb korban, azaz 1980-tól kezdve, elsősorban Franciaországban, Nostradamus újra „divatba jött”. 1983-ban adták ki Nostradamus személyes levelezését, valamint az 1557-es Próféciákat eredeti, változatlan formában. Ezek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy számos Nostradamusra vonatkozó korábbi állítás egyszerűen nem összeegyeztethető a jól dokumentálható tényekkel.

Nagy figyelmet elsősorban levelei kaptak, mert az interpretálók ezekből vélték fellelni a Proféciák megfejtésének kulcsát. Caesar fiához írt levelében pesszimista jövendölés található a világ sorsával kapcsolatban (Isten irgalma egy ideig nem fog kiáradni, Fiam, amíg jóslataim többsége be nem teljesedik. Ezek beteljesednek a nagy forradalom megvalósulása által. Többször sötét viharban szétzúzom és széttöröm őket, nem kegyelmezek, mondja az Úr.) Külön fel kell hívni a figyelmet a „nagy forradalom” említésére, ami – mint később látni fogjuk – valóban óriási jelentőséggel bír ezen könyv megjelenését illetően.

Az utókor azonban meglehetősen ambivalensen állt hozzá. Jacques Halbronn szerint a Prófécia Nostradamus halála után írt, politikai célú hamisítvány. Ugyanakkor a másik véglet szerint a Próféciák nem csak, hogy Nostradamus eredeti írásai, de Nostradamus maga ténylegesen próféta is volt.

Ezzel szemben a valóság az, hogy Nostradamusnak valóban voltak jövőbelátó képességei, amivel tökéletesen tisztában is volt. Viszont környezetét nem tartotta méltónak arra, hogy a jövőt illető ismereteit megossza velük. A Próféciákat elsősorban üzleti megfontolásból írta, mert népszerűségükben abszolút biztos volt. Ugyanakkor szándékosan alkalmazott obskúrus szöveget a kíváncsi kortársak megtévesztésére.

Látomásait világos, egyértelmű formában egy bőrkötéses, külön könyvben írta le, amit mindig magánál tartott, és amit 1556 június 17-én, Joseph Roche közjegyzőnél írt végrendelkezése szerint hűséges munkatársának, Chavigny teológusnak, vele együtt a legnagyobb titoktartás mellett el kellett temetnie. Koporsóját a salomi ferencesek templomában helyezték el.

Így esett, hogy Nostradamus valós jövendölései a szó legszorosabb értelmében vele együtt a sírba szálltak, a Próféciákban található kusza és zavaros jóslatokat pedig itt hagyta az utókornak, hadd rágódjanak rajta. A történetnek azonban itt még nem szakad vége.

Jóval több, mint kétszáz évvel később, egészen pontosan 1791 nyarán a francia forradalom kellős közepén a salomi csőcselék a templomot és vele együtt Nosradamus sírját is feldúlta, az ott talált csontokat szétdobálták. A koponya alá helyezett bőrkötéses könyvet azonban egy fekete köpenyes, titokzatos, morc alak magához vette és köpenye alá rejtve, hazavitte. A mind máig ismeretlen személy otthona csendes magányában izgatottan felnyitotta az időnek kitűnően ellenálló vaskos, bőrkötéses könyvet, amiben – legnagyobb meglepetésére – a tele írt lapokon nem francia szöveget talált, hanem valami egészen mást.

A később „Leather book” néven nyilvántartott könyvben kizárólag  „ötbetűs” szavak beláthatatlan sorozata volt látható, semmi egyéb. Minden egyes szó öt „betűből” állt, de ezek nem a jól ismert latin betűk voltak, sokkal inkább egyszerű jeleknek voltak tekinthetők, szám szerint 64 különbözőfajta. A fekete köpenyes idegen azzal tisztában lehetett, hogy óriási érték van a kezében, de nem tudott mit kezdeni a könyvvel.

Két évvel később, vagyis 1793 novemberében az 1675-ben alapított Greenwichi Csillagvizsgálóban székelő Angol Királyi Csillagász (England’s Astronomer Royal) komornyikja egy szerdai nap késő délutánján belépett gazdája dolgozó szobájába és jelentette, hogy egy bizonyos Mr Soway kíván az ország főcsillagászával beszélni. Nevil Maskelyne tiszteletes megkérdezte komornyikjától ki ez a Mr Soway, és hogyan néz ki. A komornyik előadta, hogy Mr Soway nem árult el semmit magáról, magas megtermett alak, fekete köpeny van vállaira terítve, meglehetősen ápolatlan, van nála egy közepes méretű kézitáska, és erős francia akcentussal beszéli az angolt. Dr Maskelyne némi töprengés után intett a komornyikjának, hogy vezesse be Mr Soway-t.

A kölcsönös üdvözlés után a főcsillagász hellyel kínálta az idegent, majd az után érdeklődött, hogy mi járatban van. Mr Soway kertelés nélkül, azonnal rátért a tárgyra és magát a francia forradalom egyik üldözöttjének vallva, arra kérte a főcsillagászt, hogy igen fontos tudományos okmányokat letétbe helyezhessen nála addig, amíg a forradalom nem konszolidálódik.

Tekintettel arra, hogy Nagy-Britannia az európai politikai egyensúly felbomlásától félve éppen egy francia ellenes koalíció összehozásán szorgoskodott, és a francia forradalom üldözötteit meglehetősen nagy szimpátia vette körül, a főcsillagász belement a felkérésbe. Ekkor Mr Soway a kézitáskából kivett egy bőrkötéses könyvet, amit madzaggal átkötött és a főcsillagásztól kért pecsétviaszt ráfolyatta a csomóra, majd a még képlékeny pecsétviaszba belenyomta pecsétgyűrűjének címerét.

Ez az eljárás tökéletesen megfelelt a kor szellemének. A lepecsételés után a két férfi megegyezett abban, hogy az átkötött könyvet a főcsillagász csak személyesen Mr Soway-nak adhatja vissza, vagy olyan személynek, aki Mr Soway pecsétgyűrűjét magával hozza. Ezt követve Dr Maskelyne becsöngette komornyikját és tea felszolgálását kérte tőle. Amíg a tea elkészítésére vártak Mr Soway beszámolt XVI. Lajos kivégzéséről, valamint a Robespierre és Saint-Just jakobinus terrorjának részleteiről.

Teázás után Mr Soway csendben távozott, miután a főcsillagász „good luck to you” mondattal sok szerencsét kívánt neki. Az est hátralévő részében a főcsillagász azon gondolkodott, hogy az esemény elég figyelemreméltó-e ahhoz, hogy jelentse a Királynak. Végül úgy döntött, hogy a letétbe helyezett könyv semmi külpolitikai fontossággal nem bír, ezért az eset jelentése teljességgel felesleges. Az átkötött Leather Book-ot pedig feltette a csillagvizsgáló könyvtárának legfelső polcára, a hivatalos naplóba pedig beírta az eseményt, és mi tagadás, néhány nap alatt teljesen megfeledkezett az esetről.

Dr Nevil Maskelyne tiszteletes királyi főcsillagász pozícióját 1765-től 1811-ig, azaz haláláig tartotta meg. Összegezve 46 éven keresztül viselte a címet, vagyis a Leather book átvételétől számítva még élt 18 évet, de a Mr Soway néven bemutatkozó idegen a könyvért nem jelentkezett. A következő főcsillagász John Pond a poszt megöröklésekor a leltár kiemelt tételeként nyilvántartott Leather book-ról és a könyv átvételéről szóló naplóbejegyzést tudomásul vette, de számos tevékenysége mellett külön figyelembe a Leather book-ot nem részesítette. 1835-ben bekövetkező halála után a királyi főcsillagásznak Sir George Biddell Airy-t nevezték ki, aki 1850-ben arra a következtetésre jutott, hogy a Leather book letétbehelyezője már minden valószínűség szerint nem él és titkát magával vitte a sírba. Ezért úgy döntött, hogy a tudományos titkokat őrző könyvet felnyitja. Lelkiismeretét azzal nyugtatta meg, hogy a közel 60 évvel korábban papírra vetett tudományos titkokon az idő azóta egészen biztos túlhaladt, tehát kitudódásuk semmilyen érdeket nem sérthet.

Sir George-t azonban hatalmas meglepetés érte. A könyv kinyitásakor pont az a kép tárult elé, amit 1791-ben a koponyacsont alól elorozott könyvet  otthonában felnyitó férfi látott. Ötbetűs szavak sokaságát, ahol a betűk valójában ilyenfajta jelek voltak:  & È à { Õ       Ä § Ñ * s     U °% k # w     Sir George némi töprengés után a Leather book-ot visszatette a helyére és azon gondolkodott, hogy konzultálnia kellene Newton utódjával, Sir Joseph Larmor-ral az előző évben kinevezett Lucasian Professor of Mathematics cím viselőjével. A gondolatot tett követte és Sir Joseph-el összehozott egy találkozót még azon a héten.

Sir Joseph meglepődése semmivel se maradt el a főcsillagász meglepetésétől. Az mindkettőjük számára teljesen egyértelmű volt, hogy itt valamiféle kódolásról van szó. Az viszont nem derült ki számukra, hogy a Leather book szerzője Michel de Nostredame, mert explicit erre semmi nem utalt. A könyv az első sortól az utolsóig semmi mást nem tartalmazott, mint ezeket a fránya ötbetűs szavakat. Végül megegyeztek abba, hogy Sir Joseph a könyvet magához veszi és megpróbálja megfejteni a kódot.

A fiatal Larmor másfél évig foglalkozott a megfejtéssel, de eredményt nem tudott felmutatni. Azt hamar kiderítette, hogy a jelek száma összesen 64. Ezek 5-ös csoportokba osztása azt jelentette, hogy összesen 64 x 63 x 62 x 61 x 60 variáció lehetséges, ami több mint 9 milliárd, egymástól különböző ötbetűs szót jelent. Ennyi szó azonban a francia nyelvben nincs, ezért annak a feltételezése, hogy minden egyes „szó” valójában egy bizonyos francia szót jelent, rossz megközelítésnek tűnt.

Végül is a Lucasian Professornak be kellett látnia, hogy a feladat számára megoldhatatlan, és evvel a Leather book az ő könyvtárának egyik szegletébe került. Közvetlenül 1903-ban bekövetkező halála előtt a könyvet még egyszer elővette, de ez a próbálkozás puszta nosztalgiánál nem jelentett többet. A kód megfejthetetlen marad.

A következő próbálkozó professor Sir Richard van der Riet Woolley volt, aki Newton katedráját 1956-ban vette át. Tíz évvel később, 1966-ban számítógép segítségével próbálta feltörni a kódot, de hamar belátta, hogy az adatok betáplálása a lyukasztott szalaggal egy olyan embert őrlő feladat, ami feltétlenül indokolttá teszi a kódfeltörés bizonytalan időre történő felfüggesztését. Sir Richard később bekövetkező halálakor a Lether book még mindig őrizte titkát.

Newton cambridge-i katedráját 1980-ban a motoros neuron betegségben szenvedő Stephen Hawking foglalta el, akit mozgásában súlyosan korlátozta betegsége. Ennek ellenére Hawking 1990-ben úgy gondolta, hogy a Leather book megfejtésének eljött az ideje. Az akkori komputer technika lehetővé tette a kód feltörésének újfent megkísérlését. A jelentős mennyiségű adatot CD-re rögzítették, majd 2 hónapos munkával készítettek egy programot. Az adatok betáplálása után elindult a számítógép programjának a futtatása. Nem egész két héttel később, este 10 óra tájban a számítógép nyomtatója kattogni kezdett. Hawking asszisztense nem akart hinni a szemének. A kinyomtatott szöveg minden második szava egy-egy latin szó volt. A közbeeső „szavak” viszont randomizált halandzsának voltak nevezhetők. Úgy tűnt Nostradamus értette a módját, hogyan kell munkáját átmenteni a XX. század végére. A töltelékszavak beiktatása mellett Nostradamusnak volt egy másik trükkje is. Minden egyes latin szónak 24 különböző ötbetűs kombinációja volt. Nostradamus ezek közül bármelyiket használhatta és váltogatva használta is. Ezért az ötbetűs szavak gyakoriságából nem lehetett következtetni a szó lehetséges értelmére.

Minden esetre a megfejtők részére a következő, most már nagyon egyszerű lépés az értelmetlen töltelékszavak kiiktatása volt, és előállt a végleges, remélhetően értelmes, összefüggő latin szöveg.

Az eredményről az asszisztens azonnal értesítette Hawkinget, aki intézkedett a szöveg angolra fordításáról és szigorú utasításba adta, hogy a szöveget senki nem ismerheti meg addig, amíg ő erre engedélyt nem ad.

A fordítás két hét alatt lett kész. A fordító, Hawking és asszisztensének legnagyobb meglepetésére a dekódolt szöveg Nostradamus 1550-ben írt bemutatkozásával, és annak közlésével kezdődött, hogy a jövendölés az emberiség végnapjairól szól, aminek főcíme a „III Világháború, 2016″ volt.

Ne felejtsük el, hogy a kód feltörése 1990-ben történt, éppen a hidegháború végén. Hawking végigolvasta a könyvet és úgy döntött, hogy azt el kell juttatni a Brit Prime Ministerhez. Előtte azonban az anyagot át kellett néznie egy szakértőnek, aki a hadászati és politikai terminológiákat behelyettesítette a szövegbe. Erre azért volt szükség, mert Nostradamus idejében se Amerika, se Ausztrália nem volt ismert, csak úgy, mint a repülőgép anyahajó, interkontinentális rakéta, műhold, stb. Ezeket a fogalmakat Nostradamus körülírta. Például a „délkeleten messze elhelyezkedő, óriási szigetország” Ausztráliát, a „hatalmas, vasmadarakat szállító hajó” anyahajót, míg a „gyorsan mozgó, nagy robbanó erejű, hosszúkás ágyúgolyó” rakétát jelentett. Ugyanakkor a különböző politikai posztokat, és történelmi szerepeket betöltő személyeket Nostradamus nem nevezett nevükön. Obama amerikai elnököt például úgy írt körül, hogy „egy, még fel nem fedezett, távoli kontinens nagy hatalmú királya”. A körülírt világpolitikai szereplők neveit is a szakértőnek kellett behelyezni a szövegbe.

Az angol fordítás, ilyenformán történő modernizálása után, Hawking újfent betekintett a szövegbe, de azt „emészthetetlennek” találta. A szöveg majdnem hogy összefüggéstelen tőmondatokból állt. Példa a szövegből: Obama elnök nem tudott dönteni. Irakban három szekta harcolt. Az elnököt sokan támadták hazájában. Irán nagy befolyással bírt. A zsidók országa a harcok folytatásáért küzdött, stb. A szinte nyomorék Hawking, az őt közelebbről nem ismerők meglepetésére, nem volt hozzászokva a félmunkákhoz, ezért a végső simítás céljából egy további cambridge-i szakértőt kért fel, hogy a szövegbe helyezzen be a lényeget nem megmásító „töltelék” szavakat, amik a szöveget összefüggővé és könnyen értelmezhetővé teszik.

Amikor ezzel a munkával is készen voltak, a most már akár hadijelentésnek is beillő anyagot Hawking haladéktalanul átküldte a miniszterelnök részére, megszabadulva ezzel a kellemetlenek érzett felelősségtől, és visszatérhetett az asztrofizikai problémák feszegetéséhez.

Ha csak ennyi történt volna, akkor ezeket a sorokat sose olvashattad volna el. Azonban nem lehet tudni, hogyan, milyen szándékkal és kik által, de a Leather book teljes fordításának modernizált formája 2005-ben egyetlen órára felkerült a világhálóra. Egyetlen órára. Ennek ellenére többen letöltötték és a szöveget előbb alávetve egy újabb, apró részletekre is kitérő átfésülésnek, nagy titokban, ismeretlen példányszámban kinyomtatták.

Csakhogy Nostradamus: WW.III. 2023 című könyve mindössze fél napig volt néhány könyvesbolt polcán, amikor a Brit belügyminisztérium döntése alapján az össze példányt összeszedték és bezúzták. Ennek oka azt volt, hogy 2005-ben már két éve folyt Irak pacifikálása, és az eredmény nem csak siralmasnak volt mondható, de az is kiderült, hogy az Irak lerohanását indokolttá tevő iraki tömegpusztító fegyverek megléte finoman szólva csupán képzelődés volt, de azt is mondhatjuk, hogy szemen szedett hazugság.

Azonban, ahogy az lenni szokott, a kinyomtatott könyv néhány példánya megmenekült. Ezek egyike adta az alapot a magyar nyelvű fordításhoz.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
_________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

49 gondolat erről: „(3908) Könyv ismertető: Antalffy Tibor – Nostradamus kód

  1. Felnőtteknek szóló jó esti mese az ilyesmi, ez teljesen egyértelmű minden józanabbul gondolkodó ember számára. Gondoljunk bele, hogy az időjárást is nagyon nehéz 5 napnál tovább megjósolni, hatalmas mennyiségű tudással, szuperszámítógépekkel, algoritmusokkal, AI-al, nem hogy 500 évvel későbbre pontos eseményeket és dátumokat adni 🙂 Persze le lehet írni egy rakás maszlagot, minnél több, annál nagyobb az esély hogy csak talál benne valaki valamit ami épp oda illik. Jó vasárnapi szórakozás az ilyen, kicsit eltereli a figyelmet a klíma/háboró/járvány triumvirátusról…

  2. Tibor bá’!
    Kicsit megleptél ezzel a poszttal.
    Mi lesz legközelebb, személyes Isten élményed? 😉😇

    Re:Minato
    Isten minden ideák birtokosa. Ennyire nehéz elfogadni azt, hogy képes lenne a jövőt megjósolni, amit egy emberen keresztül közvetít? Ne a korlátozott emberi tudásra támaszkodjál, ami az Univerzum 96%-ról fogalma sincs mi is valójában…
    Éppen ez az alázat hiányzik az emberek jelentős részéből, mert önteltségükben Istennek hiszik már magukat, és át akarják venni a szerepét, mert azt hiszik jobban tudják, hogy mi a jól működő Teremtés.
    (Csúfosan leszerepeltek, jó sáska módjára le akarnak lépni, hisz szarnak bajnak nincs gazdája.) Egyébként ennek a lelki attitűdnek jó allegóriája a Nyolcadik utas a halál film. 😁

  3. Szegény Nostradamanus se tud többet jósolni, mert ki lesz tiltva, hiszen már most is magentát kapott.

  4. Re Minato: végre egy dolog, amiben egyet értünk. Minden félét utólag belemagyaráznak.
    Mert ha előre látható, akkor megelőzhető is lenne egyben. De ez valahogy sosem sikerült egyik háború esetében sem. Amúgy sem nagy dolog háborúkat jósolni, mivel az szinte minden évben van/volt az emberiség történelmében. Ez egy ilyen faj, ez van.

  5. Ha a jövő megjósolható lenne az egyszerű földi halandó számára, és ezt el is fogadnák azok hitelesnek, abban a pillanatban lennének, akik máris beavatkoznának, és ellehetetlenítenék megvalósulását, mert sértené érdekeiket…
    Ez ugyanolyan abszurdum,mint az időutazás, aminek során visszamehetnénk születésünk idejébe, és megölhetnénk saját magunkat bébi korunkban… 🙂

  6. 4. Hubab: “Ha a jövő megjósolható lenne az egyszerű földi halandó számára, és ezt el is fogadnák azok hitelesnek, abban a pillanatban lennének, akik máris beavatkoznának, és ellehetetlenítenék megvalósulását, mert sértené érdekeiket…”

    Szerintem a jelen pontosan eszerint zajlik…

  7. 4. hubab,

    Kivéve, ha egy olyan hatalom áll a jóslás (prófétálás) mögött, akinek a hatalma olyan nagy, hogy a terveit nem lehet meghiúsítani.
    Aki esetleg előre látta, hogy hová vezet az emberi útkerés, mi lesz ha elszaporodik ez a faj és továbbra is maga feje után megy, semmibe veszi a prófétálás mögötti hatalom által lefektetett erkölcsi normákat.

  8. Néhány hete betettem (Vaszil említette előttem) a Dániel 11.fejezetének néhány sorát.

    Sokkal, de sokkal világosabb, egyértelműbb mondatok vannak benne, mint Nostredamus irományai. Aztán mégsem érte el az ingerküszöböt, sőt… 🙂

  9. 7. Tibor ba’, igen, köszi! Én jól szórakozok, nem csak az íráson, a hozzászólások is jók 😉
    2,8: dajtás, Gyarmathy a dajkamesék helyett javaslom (egy/hosszú hétvégén el lehet olvasni, megéri), szerintem a témában az egyik legjobb könyv: https://www.libri.hu/konyv/A-vilag-nagy-vallasai-76.html – talán kicsit helyükre kerülnek a dolgok…

  10. Ha Tibor bá´szórakoztat, akkor itt van egy kis – a témához teljesen ideillő – zenei aláfestés.

    Hallgassátok, s közben ne feledjétek, hogy az “evolúciós alapon félreprogramozott” ember ilyen dolgokra is képes! Érdemes a fürdővízzel a gyereket is kidobni?!

    http://www.youtube.com/watch?v=QQbgaUYzofQ

  11. 10 – Zsolt:
    Az evolúció nem programoz. Az evolúció egy jelenségnek a neve, ami a logika mentén halad. Az eredmény, lesz, ami lesz. Nekünk lett értelmünk, amivel kompenzálhatnánk az evolúció hátrányos eredményeit, de nem tesszük.

  12. 11 – Tibor bá´

    Egyetértünk. Ezért vannak a megjegyzésemben az idézőjelek.

    “… de nem tesszük.”

    Miért nem? Korábban, a közelmúltban azt írtad, hogy mert az ember eleve önző. Miért eleve önző, ha van értelme? Ezt az értelmet felülírja mégiscsak az ösztön? Az egyén és az emberiség is a Maslow-piramis szerint működik?

    Én vitában azokkal állok, akik úgy gondolják, hogy ez ember(iség) eleve kudarcra van ítélve, milyensége okán. Én azt állítom, hogy az ember nem eleve romlott, hanem folyamatosan megrontják. Szisztematikusan, évezredek óta. Így persze nem lehet azon csodálkozni, hogy hova jutottunk mára…

  13. 12 – Zsolt:
    A sikeres egyénnek lesz utóda, és ezzel egyre sikeresebb lesz egy faj. Az önzés az egyént sikeressé teszi. (az önzetlen elbukik) Az önzés tehát beépült az emberi természetbe. Ezzel mind addig nem volt baj, amíg a sikeres egyedek nem tudták elvonni az életteret a fajtól. Most ez van. A “néhány” szuper gazdag veszélyezteti az emberiség létét, mert önzésből még többet akarnak maguknak. Ésszel ezt meg tudná akadályozni, de nem teszi.

  14. 12-13
    Ehhez egyszerre meg kellene világosodnia a világ összes befolyásos gazdag emberének, és bizalommal belemenni egy olyan megállapodásba, hogy holnaptól kezdve nem akarok gazdagabb, befolyásosabb lenni, nem akarom elhódítani a piacaidat, elfogadom, hogy nem lépek át határokat, jóhiszeműen feltételezve, hogy a többiek is betartják ezt, és nem használják ki a helyzetet, hogy visszaélve így előálló előnyükről eltaposnak saját javukra.
    Ha téved ez a jóhiszemű versenyző, akkor csak annyi történt, hogy kiiktatta magát a versenyből, de valószínűleg soha nem is juthatott volna ilyen pozícióba…
    Ki vállalja ezt a kockázatot a csúcsragadozók közül?…

  15. “Az önzés tehát beépült az emberi természetbe. ”

    Vannak példák a történelemben olyan közösségi modellekről, ami cáfolja ezt az állítást.
    Ezek a közösségek külső hatásra mentek egy idő után a levesbe, nem azért, mert az önzés beépült volna ezen közösség egyes tagjaiba.

    Sajnos, amit te állítasz az kódolva van a nyugati civilizáció egyik alappillérét jelentő műben, ami maga a Biblia, konkrétan az Ószövetség. Amit most látunk magunk körül, a nyugati civilizációs modell teljes kudarca. Mivel a globalizációs folyamatok eddig nagyrészt ez alapján mentek végbe, ezért a modell válsága is globális kihívást jelent. Ezt kell a kukába dobni, nem magát az emberiséget!

    Mondjuk én kíváncsi lennék, hogy hová fejlődött volna, például, az észak-amerikai indián civilizáció, de akár a közép- vagy dél-amerikai is, ha teljesen intakt maradt volna brutális külső behatástól. Tehát, ha sem Kolumbusz korában, sem később nem éri el őket az európai hatás.
    Egy biogén civilizáció találkozása egy technogén alapúval nagy kihívás, főleg, ha az előbbi még nincs a megfelelő fejlettségi fokon illetve nincs felkészülve a hathatós védelemre hadászati-technikai értelemben . Bizonyos értelemben viszont jóval magasabb fejlettségi fokon voltak például az inkák, mint Francisco Pizzaro primitív martalócai. Morálisan, ami igazából a lényeg!

    Az, amit az európaiak elkövettek az amerikai bennszülöttekkel megbocsáthatatlan és jóvátehetetlen tragédia az egész emberiség szempontjából. Mert ott láthatóan megvolt egy olyan mag, amiben meg volt a potenciál, hogy valami csodálatossá fejlődjön. Minden látszat ellenére az arany, ezüst és más amerikai kincsek utáni vágy csak másodlagos motiváció volt azok részéről, akik ezt már abban a korban is felismerték és tettek róla, hogy az említett potenciált elfojtsák. Egyébként nem csak az amerikai kontinensen, de a történtek alapján ez talán ott a legszembetűnőbb.

  16. 5 infos
    Akkor rossz volt a jós, mégsem jól látta a jövőt… 🙂

  17. 15 – Zsolt:
    A közösség bizonyos méretéig az együttműködés sikeres, de aztán jön a hatalomvágy. Lásd Húsvét szigetek.

  18. 15 Zsolt
    Azért nem olyan biztos, hogy boldogan éltél volna az amerikai indián birodalmak, vagy az észak-amerikai indián törzsek világában.
    Amit az Apocalypto-ban Gibson megálmodott, nem állhatott messze a valóságtól, az életük véres és kegyetlen volt.
    Az észak amerikai törzsek állandó törzsi háborúkkal biztosították a népesség stabilitását, a felesleg megszabadult a skalpjától, így soha nem nőtték ki a területek eltartóképességét.
    Viszont így ez fenntartható volt, ha nem is kellemes…
    És biztos vagyok, hogy az ókori stabil birodalmak korában sem a közmorál tette lehetővé a stabilitást, hanem a korlátlan uralkodói hatalom, amely nem engedett más akaratot érvényesülni a sajátján kívül, így az életet nem az általános emberi gyarlóságok szabták meg, mint ma, a demokrácia intézménye következtében, hanem az uralkodó többé kevésbé logikus, következetes akarata…

  19. 17 – Tibor bá´

    A húsvét-szigeteki példa nagyon szélsőséges a korlátozott források miatt, ami magának a helynek a földrajzi elhelyezkedésének az adottsága. Rapa Nui ráadásul a polinéz kultúrkörhöz kapcsolódott, nem a dél-amerikaihoz, a jelenlegi chilei fennhatóság megtévesztő lehet ilyen szempontból.
    És példának okáért egy későbbi, erkölcsileg magas szinten álló inka civilizáció, amely felfedezte volna a Húsvét-szigeteket nem vonhatta volna le a tanulságokat?

    És igen, van egy kultúr-civilizációs ív, amelyet leírnak ezek az összetett emberi társadalmi szerveződések. Mi a miénk alapján vonjuk le a végkövetkeztetéseket, ami viszont nem biztos, hogy általános érvényű lenne minden földi emberi közösségre. Éppen a morális fejlődési szint miatt. Csak a nyugati hübrisz miatt gondoljuk, hogy így van, a magunk világunkat vesszük a kiindulópontnak, annak történelmével, gondolkodásmódjával, társadalmi viszonyaival. A Nyugat egyik legnagyobb hibája pedig az, hogy a saját modelljét próbálta/próbálja ráerőltetni mindenkire.

  20. 18 – hubab

    Ezen civilizációk egy bizonyos fejlettségi fokon voltak akkor, amikor az európaiak megérkeztek. Európa ókori története sem egy tündérmese, én csak azt mondom, hogy nagyon kíváncsi lennék arra, hogy hova futhattak volna ki ezek az amerikai civilizációk mondjuk plusz ezer évvel későbbre úgy, hogy hagyták volna őket a saját útjukat járni. Szerinted ugyanoda, ahova a Nyugat? Szerintem nem. Azért, mert az alapok, amelyeken álltak annak idején, teljesen mások voltak Európához képest.

    Az Apocalypto látványos, jó film, hihetetlen dinamika van benne, szeretem. De Gibson saját, keresztény alapú kultúrájának a lenyomata. Ebből nem indulhatsz ki!

    S hogy vad világ volt az amerikai bennszülöttek világa? Igen, az volt, hol nem volt az a fejlődés bizonyos szakaszában? Fejlődési potenciálról azért beszéltem az esetükben, mert az értékrendjük mégiscsak másról szólt.

  21. Az indián civilizációk rettenetes isteni kontroll alatt álltak. Emberáldozatokat mutattak be azért, hogy az isteneiket kiengeszteljék. Ez sztem. a legsötétebb középkor vallásos dogmáinál is ostobább és kegyetlenebb szokásrendszer volt. Mit ér a művészet, mit ér bármilyen gazdagság, ha egy ostoba világban kell létezni vele? Leonardo is megsínylette a kora kereteit, Galilei az isten/vallás egyigazságát, és sorolhatnám tovább, a helyzet nem javult sokat a II.vh tudósai szerepében sem.
    A hitrendszer összefog egy közösséget, bármilyen baromság és sarlatánság legyen is annak magja, ugyanakkor egyszerre korlátozza is a fejlődésben. Elég mondjuk Fidesz/Mária Magyarországára gondolni! 🙂

    Na most, vagy a korlátok és nincs fejlődés, vagy a korlátlan fejlődés és akkor jön a fenntarthatatlanság. Nagyjából ennyi, nem kell ehhez jóstehetség!

    Mi lett volna, ha az indiánok kikötnek a Húsvét szigeteken? Valószínűleg ugyanaz, ami velük történt az európai hódítók érkezése miatt…

    Az ember mindig is állatként viselkedett, ha a körülmények úgy hozták. Legyen szó a Maslow piramis bármelyik szintjéről. Brunyál az út szélén, kefél a postással, és igen, ha kell lop, csal, átver bárkit, teljesen mindegy milyen a bőrszíne. Apropo, miért is van az, hogy a gazdagja, főleg akinek pénze van, de esze nincs, szintén mindegy milyen bőrszínű, ugynanazon arrogáns bunkó nagy többségében? El nem engedi, amit megszerzett, s ez a legutolsó csóró esetében is megáll, ill. megállt és meg is fog állni rendre az emberiség történetében. Csak az aktuális környezet és lehetőségei szabhatnak határt.

  22. A jóslás nem úgy működik ahogy elképzelik. Képeket, videókat látnak amelyek időpontjait nehéz megállapítani. A környezetből lehet találgatni, hogy milyen korban lehet az esemény.
    Pl. látok egy traktort közeledni a szántóföldön. Ez egy Belarus 60 as évekbeli gép, amelyek a 60 as, 70-es stb. napjainkban is szaladgáló traktor is lehet. Ezt a képet látó akkor sem tudja, ha véletlenül ért is a traktorokhoz, de azt látja, hogy egy traktor jön. A jövő az mindig egy terv, megvalósulási százalékokról beszélhetünk csak és a jósok ezt tudják is.

    Az időutazás sem lehetetlenség , csak ehhez érteni kell, hogy minden jelenség, tárgy, érzés maga az idő egy bizonyos módosulata, minden megfoghatósági tapasztalat ellenére(Maya fátyla). Mindent áthat, hiszen minden az időben létezik. magát az anyagot alkotó atomok is időbeli létezők. Semmi sem statikus egy pillanatra sem. Azonban maga az időt nem definiálta még a proletár tudomány. Hawking könyve már egész jó próbálkozás, de még kicsit síkszemléletű. Ráadásul kimaradt a kihagyhatatlan alapvető jellemzője, a dinamizmus.
    A nem proletár tudomány meg már dolgozik is vele.

    “Az emberi faj természetébe kódolt az önzés”, “evoluciós maradék” meg hasonló szövegek pedig nem másból, mint alapvető pszichológiai ismeretek hiányából fakadó kijelentések.
    1000 szer leírták, hogy ez nem így van. Az ember a tudatának fejlettsége révén képes altruista magatartásra(is). Aki ezeket az önzős dolgokat hajtogatja az legyen kedves vegye már magának a fáradtságot, hogy utána néz.

    “Az Ego a Freudi modellben az Id (ösztön-én) és a ~[⇑] (felettes-én) között helyezkedik el, és a kettő közti feszültséget, ‘harcot’ hivatott egyensúlyban tartani a következő funkciók által: valóságvizsgálat, viselkedés kontroll, érzelemszabályozás, gondolkodás és mérlegelés, kölcsönösségen alapuló kapcsolatok…..”

    És ez még csak karcolgatja a dolgot, de néhány itt írogató nyugodtan kezelheti tényként.
    Tehát a gondolkodó ember tud “érdekből” önzetlen lenni. itt az érdek rövid és hosszútávú hatásainak különbségéről van szó.
    Az emberek nem azért önzőek mert erre predesztináltak, hanem mert nem gondolkodnak megfelelően. Egyrészt leszoktatták őket erről, illetve nem a megfelelő információkkal bombázzák őket. Dezinformálják őket. Hülyék vagyunk, no de miért?

  23. 22 – Balázs

    “Hülyék vagyunk, no de miért?”

    Hogy eljátszhassák velünk “Vakok között félszemű a király” című ótvar játékukat.

  24. 13.
    Minden egyed önző minden fajon belül. A természetes korlátok szabnak határt ennek. Ahogy az embernél is.
    Csak hogy az ember többre képes mint a föld többi élőlénye, amit ki is használ. Viszont ennek is vannak határai, és a gond az, hogy ezt az ember nem veszi tudomásul. Most már nem, mert legyőzött rengeteg korlátot. De mint látható, olyan áron, ami már nem éri meg, még rövid távon sem.

  25. 22. Balázs
    Kísérlet .
    Adva egy asztal. Rajta felhalmozva annyi pénz, ami tízezer évre elég lenne egy családnak. Van egy furgon is amire felfér az asztalon lévő pénzmennyiség. A pénzes asztal előtt ott az egész család. Annyit vihetnek el amennyit felpakolnak az autóra.
    Kérdés adva. Az aszkétákat leszámítva, egymillióból hányan hagynak pénzt az asztalon?

    Szerintem, ha másért nem, meggyőznék magukat, hogy ők aztán tök jó dolgokra fordítanák a pénzt.
    Svédasztalos kiszolgálásnál a fogyókúrázók száma radikálisan megcsappan.

  26. 26: Károly:
    Az asztal befér a furgonba, így a pakolással sem kell bíbelődni 🙂

  27. 23: Balázs:
    A tapasztalatok mást mutatnak és erősítenek meg, a többi halandzsa.
    Megállapítom, hogy az evolúció működését még mindig nem sikerült megértened… Ott nincs kontrollőr, ami programozza, hogy épp melyik “megoldás” legyen a befutó. Evolúciós kényszer alapján lehet sikeres az altruizmus, van is erre számos példa az élővilágban. Az emberi faj fejlődése esetében másként alakult, ez van! A probléma pedig valóban az, hogy az emberi fajnak csak igen kicsiny hányada használja azt az evolúciós mellékterméket, amit gondolkodó agynak nevezünk. Miért? Ez egy jó kérdés! 🙂

  28. Az öngyilkos hajlamú, mizantróp homo sapiens debilicus europeae láttán Dr. Calhoun csak csettintene és lassú bólogatás közepette, határozott mozdulattal valamit kipipálna a jegyzetfüzetében…

  29. 29: Zsolt:
    Nos ez egy érdekes felvetés, s érdemesnek tartom a kísérlet rövidfilmjének ide linkelését is:

    Az 1950-es évektől tudott volt mindez, a kísérlet maga 1971-ből származik.

    Kedves Zsolt,
    Hadd kérdezzem meg akkor, hol volt a sok NEM “homo debilicus” az elmúlt fél évszázad alatt, ill. mutasd meg kérlek, most hol találhatóak olyan egyedek, akikre ráillik, hogy nem a debilicus fajváltozat tagjai lennének?
    Nem olyan könnyű ám ezeken a folyamatokon változtatni, nagyjából a széllel szemben pisáláshoz hasonlíthatnám. Nem egyedül, nem egy esetben megpróbáltuk a helyi kisközösségekkel opereáló programokat, s nézd meg, rendre mi lett a vége mindezeknek… Nem a levegőbe, hanem súlyos és sajnálatosan többnyire keserű tapasztalatok alapján beszélek!

    Ez a kísérlet egyébként teljesen független az evolúció általános elvrendszerétől, hiszen egy mesterséges környezetben vizsgálja az egyedek viselkedését. Ha szigorúan tudományosan vizsgáljuk, a megoldást az ivartalanítás jelentené, ahogyan ez működik kóborkutyák és kóbormacskák populációiban is. Másik megoldás a vadászat, mesterséges kiválasztás alapján. Nos, akkor kivel kezdjük, ill. kivel kezdhetjük? 🙂

    Ah! Vajon a covid kapcsán és a háborús helyzetben nem pont ez történik?? Nem is olyan hülyék ezek a befolyásos háttéremberek…

  30. Ez a poszt valami beugratós vicc?
    “Nostradamus minden kétséget kizárva a középkor leghíresebb szereplője volt”
    Hát én még úgy tanultam, hogy a középkort a Nyugat-Római birodalom bukásától (476) Amerika felfedezéséig számoljuk (1492), így 1503-as születésével ő nem volt középkori.

    A második francia négysoros szövege köszönőviszonyban sincs a magyar “fordítás” soraival. Az angol “értelmezés” meg se a francia, se a magyar szövegre nem referál. A francia 4 sorban se emberevés, se repülőgép hordozó… de még csak hasonló se.

    A “Leather book”-os rész meg pláne mesének tűnik, benne egy-két olyan nyalánksággal, mint ez:
    “Obama amerikai elnököt például úgy írt körül, hogy „egy, még fel nem fedezett, távoli kontinens nagy hatalmú királya”.”
    De hiszen Nostradamus idejében Amerika már fel volt fedezve…!

    Nem lehetett egyszerű egy ilyen hosszúságú körülírással hivatkozni Obamára… szinte el is viszi a 4 sort. 🙂
    És ha Hawking valamikor 1990 és 2005 között be tudta erre helyettesíteni azt, hogy “Obama”, akkor bizony neki is jóstehetsége volt. 🙂
    De most akkor mi is van a 3. VH 2016-tal? Nem jött be, úgyhogy átdátumozták?
    Remélem az Obamázásokat közben lecserélték…
    Ha 2023-ban se lesz, akkor majd “rájönnek”, hogy valójában 2030-ra jelzi előre?

  31. Tibor bá’
    Horváth Csongor

    Ha azt hiszitek, hogy értitek az evolúciót akkor óriásit tévedtek!
    Ez könnyen megállapítható
    a halandzsátokból, ami ugyan fősodratú, de közel sem kielégítő a gondolkodó embernek.

    Majd elolvasok egy biológiakönyvet, hogy a jó édes majomanyját az ilyen hülyéjének , mint jómagam!
    Ennyit sem értek, hogy hogy lesz a sárból kognitív disszonancia?!
    A mindenemet!😉

    Tananyagba vissza kell mennem egész az ősrobbanásig! Onnan fejlődött ki az értelmem hiánya!

  32. 33: Balázs:
    Vicccelődhetsz és vergődhetsz a tudatlanságodon, de mindenkinek egyszerűbb lenne, ha megértenéd (akár ezt, akár az evolúciót)!
    “…a halandzsátokból, ami ugyan fősodratú, de közel sem kielégítő a gondolkodó embernek.”
    – Ismered a mondást: “Hülyék közt az okos a buta.”

  33. 32. Avatar

    A középkor végét illetően több, különféle nézet is van:

    – Amerika felfedezése (főleg nyugati nézőpont, érthető a miért)
    – Reformáció megjelenése
    – Felvilágosodás kezdete

    Helyenként is változhat, a magyar középkor vége 1526.

  34. 33 – Balázs:
    Az emberiség fele tagadja az evolúciót. A másik felének 99 százaléka nem érti. Vagyis nem nagy szégyen ezek közé tartozni. Ezért nem érdemes tiltakoznod, még viccesen se.

  35. 34. Horváth Csongor

    Viccelődök is!😉
    Majd ha az evolúciós narratívákban megjelölöd az értelem kialakulásának helyét(az időskálán), akkor beszélhetünk róla.

    Az önzetlenség egy fogalom, nem található a dns-ben. Ha igen mutassa meg valaki, hogy hol!

    Az ‘okos’ ember betöltött egy fülkét és leuralt mindent ha még okosabb lesz és ezáltal hatékonyabb, újabb típusok jöhetnek létre belőle, amik akár egy-egy tulajdonság számukra is előnyös szerepét
    megérthetik és így preferálhatják, gyakorolhatják.

    Az önzetlenség társadalmilag előnyt jelent. Nem nehéz ezt belátni. Hogy a hülyèk között ez nem dívik, az teljesen törvényszerű ebben a beteg, megrekedt és erősen kontrollált világban.

    Hogy egy komplex, vegyes összetételű (tudatilag) társadalomban az önzetlenség evolúciós hátrány lehet az csak azért van mert durván belenyúlnak a dolgokba, SZÁNDÉKOSAN, így nem tud érvényesülni a versenyalapú rendszerben.
    Illetve azért is, mert a magasabb tudatosság nem tud kellő mértékben jelen lenni, hogy érdekérvényesítő képessége kidomborodhasson.
    Ráadásul ez a fajta tudati evolúció is egy folyamat, rengeteg szintje van
    a skálának. Az egyedekben ritkán van egyidejűleg jelen ugyanaz a szint a kellő mértékben, hogy társadalmi változást idézhessen elő.

    Az öröklödése nem dns alapú, hanem a viselkedési mintázatok utánzása révén történik, de mivel egyénileg hátrányt jelent ezért napjainkban ritka.

    Az ember egy nagyon komplex lény. Ha ezer fejlett tudatosságú (és ezért rendkívül hatékony és müködőképes)generáció egyik utódját belököd a farkasok közé szinte csak az ösztönénje fog dominálni és vicsorog ha ránézel a vacsijára.
    Az állatoknak is van értelme és empirikus úton tanulva hatékonyabbá válhatnak, ezzel betöltve új fülkéket, de ennek korlátolt határai vannak. Lefele minden kompatibilisebb, vagyis az ember lehet állat, de fordítva ez nem lehetséges.
    A fizikai létezés kötött az ösztönénhez, így ezen a szinten az evolúció egy fajta verseny az adott, kialakult egyedi létezés, ha úgy tetszik a faj fenntartásáért.
    Felsőbb szinteken már az értelem dominál a fizikai jellemzőkkel, képességekkel és általában erőszakos viselkedéstípusokkal szemben.

    Az értelem és a fizikalitás kölcsönhatása egyértelmű, de az irányultsága nem. Ahogy az értelmi, érzelmi zavar képes un. pszichoszomatikus betegségeket vagyis testi elváltozásokat okozni, úgy a test sérülése vagy egy betegség is képes pl. depressziót okozni.

    Erről komoly tudások vannak ahol az irányultság, a vezérlő folyamatok nagyon koherens rendbe vannak szedve jelenlegi ismereteinkkel.

    Az intelligencia fejleszti önmagát és
    nem a sár lesz intelligens egy folyamat csúcsaként.
    Az ember most egy evolúciós ugrás küszöbén áll. Úgy néz ki, hogy nem ugorja meg a lécet.

  36. 36. Tibor bá’

    Nem is szégyellem magam!
    Csak ha én teremtéshívő vagyok akkor én nem a felének a 99 százalékába tartozom, hanem a másik 50 %-ba. Ha hiszek benne akkor meg csak szimplán nem értem, ahogy mondod. Szeretném azt hinni, hogy ezek egyikébe sem tartozok.

    Persze ha olyanokat mondok, hogy a lélek holografikus képébe nő bele a fizikai test és nem a dns szabályozza,(illetve csak részben) akkor fel kell vennem a muszájkabátot?

    Egyébként ha nem értem az evolúciót akkor magyarázzátok már el itt nyilvánosan a tanár úrral(akár egy poszt keretein belül), hogy ízekre szedhessük!!!!

  37. 38 – Balázs:
    Talán így megy: hasonlítsuk az evolúciót a gravitációhoz. Ha egy emlős állat megszületik azt tapasztalja, hogy minden “leesik”. Ennek a jelenségnek a neve gravitáció (általános tömegvonzás). Ezen belül történhet sok minden: elesés, lecsúszás, hasra vágódás, leejtés, stb. amik mind a jelenségen belüli események. De egy biztos, a gravitációnak nincs semmi célja, törekvése, csak minden leesik, amire lehet számítani, és elkerülhetetlen. Tehát nem azért van, hogy eltörjön valami, kioltódjon egy élet, stb. Ezek csak következmények, de nem célok.

  38. Jaj Tiborbá, hát akkor azt hogyan magyarázod, amikor az Úristen elkapja és a tenyerén hordozza Balázskát, hogy itt terjeszthesse -a maradi, oktondi, tananyagon szocializálódott fajtánknak- okos és hiteles meglátásait? 🙂
    Mivé lesz a világ, s benne az ember! Te jó Isten! Miért kell ezt átélnem? Majd meglátjuk, hogy ez a XXI.századi szuperintelligencia hová juttatja a gazdáit, ezt a felvonást még mindenképpen megvárnám…

    “Nem is szégyellem magam!”
    – Pedig azért nem ártana…

    “hogy ízekre szedhessük!!!!”
    – Az indulat és az értelem, ki kell ábrándítsam Balázst, nem járnak együtt…
    Amúgy Tiborbá hasonlata kiváló magyarázat, mit szedsz most ízekre a gravitáción?

  39. Jaj Csongorkám!

    Én nem vagyok indulatos, ellentétben veled.
    Ettől a magyarázattol még nem érteném sem az evolúciót, sem a gravitációt.

    Én szószátyár hírében állok, pedig Tibor bá’ annyival is elintézhette volna,
    hogy nincs célja.

    Csongor ! Hol van az értelem határa?
    Hogy, hol és mikor kerül bele?
    Az oktondi tananyag nem oktondi, csak hiányos.
    Isten mindenkit a tenyerén hordoz, különben egy pillanatig sem léteznél.
    Értelmed most megy át a taglalt evolúciós folyamaton. Hogy van e célja, az majd elválik.
    Hiába hiszed nem tudsz mindent, ahogy egyikünk sem! Amivel illetsz, az rád is igaz, hiába a nagymellény!

  40. 40 – 41:
    Akit elkap az ezoterika gépszíja az tökéletesen alkalmatlanná válik a valóság megismerésére. Többnyire mert mindenütt istent és a lelket keresi, ami totálisan lehetetlenné teszi a rideg tények elfogadását. A Vatikán odáig ment, hogy tagadás helyett az evolúciót is isteni elrendezésnek tekinti. Isten tehát nem teremtett, rábízta az evolúcióra. Vagyis Isten nem lehelt lelket az emberi testbe, hanem kialakult az evolúciós csatornán. Ez már egész közel van a valósághoz. Most már csak azt kell beismerni, hogy nincs isten, a vallás csak egy szép tradíció, kellemes ábrándozás.

  41. 42: De a sok …..-nek mennyire bejön már! 🙂

  42. 43 – H.Cs.
    Az Ember észlelte, hogy minden ami van azt létre kellett hozni, nincs magától. Mivel nem mi csináltuk az állatokat, a természetet, kell lenni egy nálunk hatalmasabb lénynek. Ez mind addig logikus, amíg nem ismerjük meg az evolúciót, ami világossá tette, hogy csak arra van szükség, hogy létezzen mutáció. Minden más megy magától. Kellő idő és megfelelő körülmények mellet bármi megteremtődhet az adott szubatomi elrendezés mellett. De ezt csak az érti meg, aki el tud szabadulni az istentudattól.

  43. Tibor bá’

    Engem elkapott az Istentudat!

    De a megközelítési módjaim nagyon is racionálisak.Úgy is mondhatnám, hogy racionalitásomból fakadólag lettem ilyenné.

    Valóban tudásom akár az evolúcióval, akár sok minden mással kapcsolatosan is hiányosak.
    Azonban az evolúciót nagy vonalakban megérteni egyáltalán nem nehéz.
    Az ember önreflexiós szintje teszi lehetővé a valóság minél nagyobb fokú megismerését.
    Tehát a vallásosok általában nem vitapartnerek egy ilyen témában, de alapvetően nem a vallásosság a probléma, hanem a rögeszme.
    Ebben az esetben a rögeszme tárgya a teremtés kontra evolúció, ami hibás megközelítés. Ebben igazad van.

    A kérdés, hogy a kognitív disszonanciát hogyan csökkentheti saját magában az egyén, hogy a valóságot jobban megismerje, persze a teljesség igénye nélkül.

    Aki azt állítja ismeri a valóságot, az a másik, képzett beszélő félnek már egy árulkodó jel.

    Nem véletlenül kérdezgetem az értelem megjelenésének helyét a folyamatban.

    A tudás ezzel kapcsolatosan nem csak addig terjed, hogy egy nagyon komplex folyamatban(mint az evolúció) csak a hiányokra, fel nem tárt részletekre világít rá, lovagolva azon és így elégedett saját okosságának hamis tudatában.

  44. 45 – Balázs:
    A lényeget leírtam: ” csak arra van szükség, hogy létezzen mutáció. Minden más megy magától. Kellő idő és megfelelő körülmények mellet bármi megteremtődhet az adott szubatomi elrendezés mellett.”
    Csak ezt meg kell érteni.
    Mutáció pedig van. Gondoskodik róla a radioaktivitás, amit biztosít az “adott szubatomi elrendezés”.

  45. Akinek van idegzete hozzá:
    https://www.youtube.com/watch?v=jdwQTvOUDTw
    Ezek parttalan viták, sehová sem vezetnek. Teljesen más a megközelítés, s a lényeg, ahogyan a Professzorúr is mondja, a filozófiai megközelítés mára igencsak idejét múlt, azzal operálni és bizonyítnai bármit, sehová sem vezet, ezért értelmetlen tudományos viták és véleménycserék közben ilyesmivel előjönni. Aki erre predesztinált, semmi baj, menjen templomba imádkozni! Volt is, lesz is… 🙂

  46. 47 – H.Cs.
    Le lehet ezt zárni azzal, hogy isten létének bizonyítása mind ez ideig elmaradt. Aminek semmi jele, a nyilvánvalóan nem létezik, mindössze emberi találmány.

  47. 31.
    Egy gondom van vele, ha ezt tudták 1971-ben, miért nem tettek ellene, miért hagyták kezelhetetlen nagyságúra duzzadni a népességet? 8,5M!!!!! Sokkkkk!
    -Persze voltak törekvések: fogamzásgátlók, abortusz, miegymás
    -Nem mondom, napjainkban is vannak törekvések: covid, Lmbtq és színes társaik, kisebb-nagyobb háborúk, infláció, éhinség, energiaháború miegymás

    Ennek nem szabadott volna megtörténni. Nem igaz, hogy nem lehetett volna megtervezni a jövőt 50 éve, hogy napjainkban ne ilyen hülyeségekkel kelljen foglalkozni. Megmondom őszíntén, jól elkurták nem kicsit, nagyon.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.