Az ezredforduló óta a talajokban tárolt nedvesség egyre inkább a légkörbe kerül, és a szakemberek szerint talán már nem is fog visszaállni a korábbi állapot.
A légkör annál több vizet képes magában tartani, minél magasabb a hőmérséklete, emiatt tud nyáron nem ritkán elviselhetetlenül fülledtté válni a levegő. Azonban ez a képessége az egész bolygó vízkörforgását is alapvetően határozza meg.
Ennek helyi vagy regionális változásait már jól ismerjük, azonban eddig a globális változásról nem készült átfogó vizsgálat, mivel évtizedes tengerszint adatok és modern klímamodell kellenek hozzá. Most egy nemzetközi kutatócsoportnak jutott rá lehetősége. Az eredményeket a CarbonBrief ismertette.
Az elemzések arra jutottak, hogy a melegedő légkörünk szomjazik, és folyamatosan szippantja fel a felszínről a vizet, ám ehhez még a csapadékviszonyok átrendeződése is hozzájárul. Ennek hatására 2000-től fogva a talaj nedvességtartalma folyamatosan csökken, és ha a felmelegedési trendek nem változnak, akkor ez a csökkenés állandóvá válhat.
A talajok kiszáradása egyre jelentősebb és egyre gyakoribb aszályokhoz vezet, ez pedig mind az ember, mind a mezőgazdaság, mind az ökoszisztémák számára súlyos következményekkel jár majd.
Az aszály talán a legköltségesebb és legnagyobb hatású természeti katasztrófa, mivel általában hosszú ideig tart
– mondta el Dr. Benjamin Cook a NASA és a Columbia Egyetem, a mostani vizsgálatoktól független Föld-rendszer kutatója. „Vízre mindennek szüksége van, az ökoszisztémának, a mezőgazdaságnak, az embernek. Ha nincs elég víz, akkor bajban vagyunk.”
A nedvesség már 2000-2002 közt igen gyorsan csökkent, e három év alatt 1614 gigatonna (millió tonna) víz tűnt el a talajokból. 2003-2016 között további 1009 gigatonna talajnedvesség szállt a levegőbe. Ezeket az adatokat két különböző módon is megkapták a kutatók: egyrészt a globális tengerszint-emelkedés adataiból, másrészt abból, ahogy a bolygónk tömegáthelyeződései miatt a sarkpont (vagyis a forgástengelyünk) is elmozdult. A változás annak köszönhető, hogy több víz párolog el, mint amennyi csapadékként visszahullik.
A kutatást vezető, távérzékeléssel és hidrológiával foglalkozó Dongryeol Ryu professzor elmondta, hogy az elmúlt két évtizedben tapasztalt lépcsőzetes talajnedvesség-csökkenés amiatt különösen aggasztó, mert korábban effélét nem észleltek még. A globális változás egyúttal a kisebb térségekben már feltárt eredményeket is igazolja.
Ma már jól ismert jelenség a párolgási vízigény növekedése, vagyis az, hogy a levegő mennyi vízpárát szippant fel a növényekből, a talajból, vagy a felszíni vizekből, ez pedig a hőmérséklettel szorosan összefügg. Az első, 2000-2002 közti csökkenést a kutatók az ekkor globálisan kevés csapadékhoz kötik, de ekkor kezdődött el az a tendencia is, hogy a légkör egyre több párát vesz fel. Egy kissé kevéssé hangsúlyos csökkenést mutató időszakban, 2015-16-ban valószínűsíthetően az ezzel párhuzamos El Niño jelenséghez lehet kötni a talajnedvesség csökkenését.
Míg régen az ilyen szárazabb időszakok után, ha megérkezett a csapadék, a talajnedvesség képes volt visszatöltődni, most már erre nem kerül sor. Még ha csapadékos év is követi az aszályos évet, a fokozódó párolgás miatt nem tud a talaj ugyanannyi vizet eltárolni, mint korábban. Egy-egy erősebb El Niño aszályos időszaka azzal jár tehát, hogy már nem fog utána visszaállni a talajnedvesség a megelőző évek szintjére.
Az egyelőre még nem világos, hogy vajon ezek a változások mennyire tekinthetők véglegesnek, elképzelhető, hogy egy több évtizedes természetes ingadozás is benne van ezekben az eredményekben. Egyelőre nem tudjuk teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy kizárólag a klímaváltozás felel a nedvesség csökkenéséért. Azonban az, hogy felismertük a jelenséget és kezdjük érteni az okait, lehetőséget teremt a védekezésre, felkészülésre is. Erre pedig mindennél nagyobb szükségünk van.
Köszönjük, Dan és Éva, az egyik legfontosabb téma a jövőnket illetően!
Ami viszont bosszant, az a NatGeo-ra jellemző felületesség. A cikket olvasva azt hihetné az ember, hogy ez a gigászi vízmennyiség, ami a talajból hiányzik, mind ott van a légkörben. A valóság az, hogy miközben persze a melegebb levegőben több víz tárolódik, a légkörben tárolt mennyiség még mindig elenyésző a talajban és a tengerben lévőhöz képest. Kis gondolkodással kiderül persze, hol van a hiányzó víz: a tengerben, a tengerszint ettől (is) emelkedik.
„Egyelőre nem tudjuk teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy kizárólag a klímaváltozás felel a nedvesség csökkenéséért.” – Naná, hogy nem, az ellenkezőzét viszont igen: hogy egy rakás más emberi tevékenység is felelős a talajnedvesség-vesztésért!
-A folyószabályozások
-A vízgazdálkodásunk
-A mezőgazdaságunk – leginkább a szántás
-A túllegeltetés
-Az erdővágás
„Azonban az, hogy felismertük a jelenséget és kezdjük érteni az okait, lehetőséget teremt a védekezésre, felkészülésre is.” – Ez pontosan így van, de jó lenne ide egy kis lista azokról a kezdeményezésekről, amik működnek.
eautarcie.org
http://www.unccd.int/our-work/ggwi
mezohir.hu/2020/07/31/a-no-till-hatasai-rovid-tavon-is-lathatok-itt-a-kutatasi-eredmeny/
stb.
Lehet hogy globálisan csökken a talajban a víz hiszen ha melegebb van jobban párolog.Nézzük csak meg hogy ha 3 fokkal melegebb van a ruha is előbb szárad.Viszont az érdekes hogy annak ellenére hogy ez van nem igazán látunk még éhínséget.
Persze globálisan van éhínség bizonyos helyeken de az más téma nem emiatt.Számomra majd akkor lesz konfirmációja ennek, ha áruhiány lesz.
Ma sehol nem látunk olyat a világban hogy pl. akár a banán vagy akármi élelem nincs a boltok polcain.Amerikától ausztráliáig szarásig van mindenből minden.
Én várnám már hogy legalább 1-2 termék hiányozzon a boltok polcairól mert az már legalább egy kis összeomlás feeling lenne.Egyébként a bőségben nem is tudja megbecsülni az ember a dolgokat.Gondoljunk bele milyen lenne ha pl. a Lidl-be csokit csak havi 1x hoznának és akkor is elkapkodnák, igazi kincs lenne.Kicsit el vagyunk telve úgy veszem észre hogy van minden, nem úgy van mint régen hogy csak ritkán jutott
az ember pl. desszerthez vagy üdítőhöz.Persze ennek az ember egészsége szenvedi a kárt.
Az az igazság ma „fejlett ” a mezőgazdaság így van aki csak almát van aki csak salátát termel így tud minden fortélyt .Ez egyben veszélyes is mert ha
beütne a felmelegedés nagyobb mértékben és ők is befuccsolnának és nem tudnák megtermelni akkor lehetne áruhiány.
Régen az emberek az élelemtermelésben az emberi(esetleg állati) erőre voltak hagyatkozva.Ma gyakorlatilag „végtelen” területeket lehet művelni
a több 100 lóerős traktorokkal és az élelem szállítása is megoldott ezer kilométereket. Ezért van az a világon most hogy szarásig van minden.
Olyan hogy hiány nem létezik most.Ha kiég az olivaültetvény görögben akkor hoznak a világ más tájáról.
Mondok egy egyszerű dolgot:Most pl. egyszerűbb a munkabérből megvenni 1 zsák krumplit mint megtermelni. Szerintem majd akkor lesz érdekes a
történet ha mondjuk nem éri meg megvenni olyan drága lesz egy zsák(mondjuk 20-30 ezer ft) amikor már megéri megtermelni mert érezni lehetne a munka gyümölcsét.pl. jaj de jó termett 4 zsák krumplim amivel spóroltam 100 eft-ot.
Ez a cikk nem ismeri a valóságot.
Hatalmas lecsapolásokatt végeztek a Földön.
A lehullott esővizet a lehető legrövidebb úton, és leggyorsabban visszavezetik a tengerbe.
A mezőgazdasági ültetvényeket a talajból kiszivattyúzott vízzel öntözik. Tehát alulról, felülről csökkentik a talaj nedvesség tartalmát.
Valami iszonyat bolond vízkezelés ez.
Évezredekkel ezelőtt, a primitívnek hazudott ókori népek, rendkívül hatékony, VÍZVISSZATARTÓ vízkezelést folytattak.
A modern földmunka gépekkel 15-20 év alatt jó vízgazdálkodást lehetne létrehozni.
De sajnos erre nincs szándék.
A CO2 kampányra költenek ezer, és ezer milliárdokat.
Ezt akartam még belinkelni tegnap, csak hirtelen nem találtam:
http://www.youtube.com/watch?v=UX5HgmIqxaI
2 andrew, szerintem már most olyan drága az élelmiszer, hogy jobban megéri kiskertben megtermelni, amit csak lehet. Hogy minden meglegyen, az persze nehezebb ügy. A krumpli és az egyéb szántóföldi növények pont kivétel, mert szántón olyan hatékonysággal tudják termeszteni ezeket, amivel a kisket, kézierő nem versenyezhet.
De a sima idő/pénz megéri-e számításon felül szerintem figyelembe kell venni azt is, hogy egyszerűen biztonsági és önállósági, szabadságról szóló kérdés, hogy mindenben a nagy rendszerre vagyok-e utalva, ami valószínűleg hamarosan összeomlik, vagy megállok-e a saját lábamon. Én ezért erőltetem a kiskertet, zöldséget, gyümölcsöt, állattartást, függetlenül attól, hogy még mindig van munkahelyem, és az élelmünk nagyobb részét azért még boltban vesszük.
Arról nem is beszélve, hogy egyszerűen jólesik a kerti munka, megnyugtatja az idegeket, felemeli a lelket. Nem véletlen, hogy a Voltaire Candide-ja is, miután végigkalandozta a világot, a végén megnyugvást, boldogságot a kertészkedésben talál.
2. andrew
Nem tudom, hogy feltűnt-e az itt olvasóknak/íróknak, hogy az elmúlt évek során, de főleg a covid után a nagy áruházak kínálata szűkült.
Pl. az Auchan boltok piactere felülete jelentősen csökkent.
Nálunk található üzletüknek majd egynegyedét szépen lassan lekertelték, majd felfalazták. Úgy, hogy 5 éve még arról volt szó, hogy duplájára bővítik az üzletet.
Hogy ennek a csökkenésnek mi az oka, nem tudom.
Lehet, hogy keresletcsökkenés, de az is lehet, hogy már nincs annyi eladható árú.
2017 környékén az említett áruházban még a sajtpult 12 m hosszú volt (lemértem:-)), több mint 40 fajta sajtkínálattal. Most pedig 3 m és jó ha van másfél tucat sajtfajta a kínálatban.
Nem mintha nekem hiányozna a sok különböző sajt, hanem azért említettem, hogy szemléltessem az egyik árufajta kínálatának szűkülését. Nem mellékesen az egyéb tejtermékeknél is feltűnt ez a csökkenés.
Persze ettől függetlenül még mindig van bőségesen élelmiszer választék, azonban ez a választékszűkülés is mutat egy fajta irányt a jövő élelmezésével kapcsolatban. Ti. a kínálat részét képező választékcsökkenés is egyfajta hiány.
Re:5 Bendegúz
Ismerősök mesélték, hogy Romániában sokkal nagyobb a választék a multikban, mint idehaza. Szerintem ez szimplán üzletpolitikai kérdés, de azon se lepődnék meg ha mesterségesen csinálnák a kormány váltás miatt. MP-t már építik ezerrel, külföldi sajtója nagyon jó, arra gyúrnak hogy annyira szar legyen hogy Orbánt emiatt leváltsák és ez lehet ennek egy kis apró szelete.
Mondom ezt úgy, hogy nem vagyok fidesz fan.
4.Ábel
Társadalmunk anyagi helyzete sokfelé szakadt. Mondjuk aki keres ma 4-500 eft-ot és max. egy gyerek van annak még ma is olcsó az élelem.
Sőt a világtörténelemben a legnagyobb választék is van hozzá.Egy többgyerekes alacsony keresetűnek vagy egy 120 eft-os kisnyugdíjasnak viszont valóban drága az élelem.De itt megállhatunk egy pillanatra hogy elgondolkodjunk mi a baj? Az élelem e a drága vagy a társadalom struktúráltsága a szar ami azt jeleneti hogy egyeseket jól megfizetnek legyen az egy targoncás egy jobb helyen aki 4-500-at megkeres míg egy egész életet dolgozott nyugdíjas 120-at kap.Szerintem még (még)nem az élelem a drága hanem a társadalom struktúráltsága az igazságtalan.
Én munka mellett csinálok egy kb.800 m2-es kertet sütőtök és paprika eladásra.A munkahely után a kert valóban öröm,de ezek mellett csak pár bokor
paradicsom van magamnak mert nincs idő mindent megtermelni. Munkahely mellett nem megy hogy a hétvégéket is feláldozza az ember így is sok idő eImegy kertészkedésre ezzel a 800m2-el.
„mindenben a nagy rendszerre vagyunk utalva ami hamarosan összeomlik”
Én még most azt látom hogy fut minden.Nem tudom elképzelni hogy mikor lesz olyan állapot amikor mondjuk a lidlben negyedannyi élelem lesz.
Legalábbis 10 éven belül nem tudom elképzelni.Hosszú távon 20-30 éves távlatban persze lehetséges..
Persze ha oda jutunk akkor megpróbálunk megtermelni mindent.Ha a munkahelyen eltöltött idő felszabadul rengeteg élelem előállítható persze csak akkor ha a klíma nem súlyosbodik.Anyámék a 80-as években kapálták a dinnyét és 30 fok már kánikulának számított. Ma meg már 40-45 fokok is vannak és már most nagyon erős a napsugárzás.
5. Bendegúz.
Lehet nem vitték a sajtokat annyira és azért csökkentették le a kínálatot vagy csak attól vesznek akinél az árat le tudják nyomni és tömeg termel,kézműves ritkaságoknak nincs helye a hiperben. Én még azt mondom hogy ez még nem az az igazi hiány.
Ha nem lesz banán van helyette narancs.De baj akkor lesz ha 1 egység élelem helyett pl. 0,9 lesz mert nem lesz.
Hogy ezt mikor érjük el nem tudom (ez lenne a nagy kérdés)de most kezdem olvasni az Összetörve című könyv élelem ellátás összeomlása fejezetét, kíváncsi vagyok a
levezetésre.
Olyan ez mint a tegnapi spanyol áramszünet.Sok helyen elment egy fél napra az áram.Persze szokatlan és egy másik helyen ki lett beszélve
a dolog, persze beszéljük ki mert érdekes a téma és mindig a későbbi összeomlásra vetítik rá hogy na majd ilyenek lesznek a jövőben.
De itt is érdemes megvizsgálni az okot és a gyakoriságot.Az okot pontosan még nem tudják és itt nem megyek bele az idő miatt ,de a lényeg hogy eddig lehet még nem is volt soha ilyen áramszünet ott és lehet nem is lesz 15 évig.Azt érdemes megvizsgálni itt is hogy a jövőben milyen gyakran és meddig nem lesz áram.
Mert mondogatják hogy majd ez jön de egyenlőre nem látni az okot rá hogy gyakran és nagyobb áramszünetek lennének pl. európában. A mostani eset egyedi volt.
Szóval az hogy pl. évene egyszer elmegy az áram 1 órára felénk az is vihar miatt az még nem az az igazi összeomlásos áramszünet.
Véleményem szerint az igazi áramszünet az onnan indul hogy pár napig vagy 1 hétig elmegy az áram évente 10x. Eddig ezek az áramszünetek európában
csak technikai áramszünetek voltak nem „összeomlásosak”.
7 Akkor számoljunk! Egy havi 400 ezer forintos bér az 2500 forintos órabér. Egy kiló zöldség 1500-3000 forint között van. Egy helyesen berendezett és művelt kertben heti három óra munkával több kiló biozöldséget meg lehet termelni minden héten, ami egy egész családnak elég. Simán megéri pusztán financiális alapon is!
8, andrew
A Red Electrica szakmai közleménye szerint a megújúló áramfejlesztők miatt volt áramszünet ill. a frekvenciaingadozást nem tudta kompe nzálni a gázturbinás erőmű.
Valami 15 GW teljesítmény tűnt el 5 másodperc alatt!
Ez előre látható volt! A napelemek pusztító hatásúak!
https://www.antalffy-tibor.hu/2689-kenyelmetlen-igazsag-megnyugtato-hazugsag#comment-226145
(Ennek a blognak nem kellene léteznie!)
11 n/a az a cikk, amit behivatkoztál, semmilyen módon nem állít ilyesmit, hogy a napelemek pusztító hatásúak volnának. Arról volt szó 2018-ban, hogy nem lehet a végtelenségig fenntartani a szaldó elszámolást, és egy ideje már meg is szüntették.
Ábel 2025-05-04 00:09
https://www.antalffy-tibor.hu/3219-a-legfontosabb-tema#comment-257817
Te nem tudsz gondolkodni!
Tiltakozhatsz, de mert ezt így gondolom igaznak, NEM kérek bocsánatot!
Abba a cikkben benne van ez a mondat:
https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/napelem-ado-projekttamogatas-kaderjak-peter-halozatfejlesztes-naperomu-hazteto-energiahivatal.673763.html
„…a rendszerbe olyan mennyiségben kerül be lakossági napelemes áram, amelyet már a hálózati szolgáltatók (DSO – Distribution System Operator), vagy akár a Mavir Zrt. sem képes kiegyenlíteni.”
Ez a rendszer összeomlását eredményezi (mint mostanában Spanyoloknál) . Ezt Én pusztításnak nevezem.
Én mondom a „pusztítás” szót!
Ebben a cikkban SOKminden le van írva még, csak figyelmesen el kell olvasni, és persze megérteni.
Pl.:
„A Mavir amúgy is nehéz helyzetben van, mert azzal a technikával és főként informatikai felkészültséggel, amely ma a hálózati rendszerirányítót jellemzi – ahogy azt egy szakember a Napi.hu-nak megfogalmazta – „nem lehet már sokáig ezt a kérdést kezelni, megoldani”.”
Ezt Én úgy értelmezem (nem finomkodok), hogy tökhülye a műszaki gárda.
Re:13 n/a
Nem tök hülye a magyar szakember gárda, hanem véges szekunder és tercier tartalékkal csodákat nem lehet művelni. Megjegyzem vannak már elég jó 24 órás meteorológiai előre jelzések, aminek függvényében tudható hogy mekkora fosszilis tartalékot kell pörgetni a háttérben, gond abból van ha importból akar valaki szabályozni, és az az import is megújuló főleg. A dominó első eleme amennyire tudom egy francia határ keresztező távvezeték túlterhelése volt, gondolom a spanyolok nem vitték túlzásba a szabályzási tartalékok építését, csak tolták eszetlenül a PV-t, mert az olcsó és olcsón termel. Ez persze nem a megújulók hanem a szabályzás hibája, ami erősen politikai befolyás alatt van.
Csak egy kereszt kérdés: ha felraksz a kocsira fele annyi csavarral a kerekeket mint kellene, és 100-al menve leszakad az összes kerék, akkor a kerék hibája, vagy csak szimplán hülye voltál, mert lespóroltad a csavarok felét?
dajtás 2025-05-04 13:00
Nem változtál…
„Nem tök hülye a magyar szakember gárda,…”
„…tolták eszetlenül a PV-t,..”
Magyar/spanyol egyre megy. A szavaid ellentmondásosak!
Szédítesz ismét (de csak másokat).
Én ELŐRE szóltam, sőt most a helyzet súlyosabb.
Keletkezett a grafikonon újabb pont, amely az extrapolációhoz jelent segítséget.
Pontosabban meg lehet mondani, hogy hol/mikor lesz a következő áramszünet, sőt erre még rá is lehet segíteni.
Te (is) hívő ember vagy.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Janus_Pannonius
„Mert hívő ember költő nem lehet!”
Szabadon tőlem:
Mert hívő ember tudós nem lehet!
Doug Burgum az Usa belügyminisztere az elmúlt napokban a Fox Newsnak adott interjújában taglalta, hogy a megújulók miatt az amerikai villamosenergia – rendszer komoly kockázatokat rejt magában.
Viszont jól pörgette a napelemtelepítő ágazatot.
Nekem az a véleményem, hogy van a hardver az áramtermelő egység(erómű, napelem stb..) és van a szoftver ami vezérli ezeket.
Szakmailag nem értek hozzá de én nem számítok gigászi áramszünetekre. A hardver megvan csak néha a szoftverben akad egy
kis hiba mind minden műszaki dologban. Nem hiszem el hogy nem lehet megoldani .Most volt egyszer 1 nap spanyolban de ha
egy ilyen előfordul mondjuk 20x akkor gondolom lépnek valami fejlesztést.Én nem hinném hogy ezek gyakoriak lesznek. Most
szerintem ott tartunk hogy megvan a hardver de a szoftver nem tökéletes.
Ha szétlőnek 20 eróművet európában mondjuk egy lehetséges orosz háború miatt akkor lenne baj mert nem lenne hardver.
A nationalon láttam egy klímás dokufilmet és ott volt egy olyan eset Kínában 2023-ban hogy gyakorlatilag a fővárosban majdnem
teljesen kiszáradt nyáron az a nagy folyó és éjszaka is 40 fok melegek voltak.ltt valóban annyian klímáztak hogy nem bírta a rendszer
(gondolaom 10 milliós nagyvásos kevés naplemem felülettel.) Ott akkor valóban leállt sok gyár pl toyota stb… 1-2hétre de azért nem volt armageddon.
9:Ábel:
„Egy helyesen berendezett és művelt kertben heti három óra munkával több kiló biozöldséget meg lehet termelni minden héten, ami egy egész családnak elég”
Azért megnézem, hogy heti 3 óra munkával mennyi és milyen zöldséget termelsz meg. Főleg ha egész évet vizsgáljuk.
A néhány kiló zöldség pedig pl. egy 4 tagú családnak egész hétre nem túl sok. A termés eloszlásról ne is beszéljünk. Ha pedig el is kell rakni a későbbiekre a megtermelt javakat, még inkább kevés a heti 3 óra.
A Tesco-s burgonyával számolva (300 Ft/kg) pedig még inkább romlik a matek. És tudom, az nem bio burgonya, de a 400 000 Ft -os béren élő nem is akar bio burgonyát enni mert örül ha a simát megveszi.
Re:15 n/a
Nincs itt semmi ellentmondás, csak te szeretsz átjárhatatlan „vélemény dobozokkal” operálni.
Magyar szakember gárda sokkal konzervatívabb műszaki beállítottságú, mint a spanyol, ami azt is jelenti hogy más szemlélettel tervez, és vezérel, plusz nem latinosan jó lesz az úgy is a mentalitása. Továbbra is az a véleményem hogy az egyoldalú politikailag motivált energetikai szemlélet csődjét látjuk, mert a PV-nek is meg van a helye, de nem úgy, hogy nincs mögötte rendes szabályzási tartalék.
Aki belekortyol a tudomány kelyhébe, ateista lesz. Aki kiissza, a kehely alján meglelé Istent.”
Newton
Egyébként nem vagyok hívő. Hinni abban kell, amiről nincs tapasztalatod. Tudni pedig azt tudsz, amiről magad is meggyőződtél.
OK, fussunk neki még egyszer.
„Magyar szakember gárda sokkal konzervatívabb műszaki beállítottságú…”
https://www.antalffy-tibor.hu/1007-ateista-filozofus-es-kereszteny-teologus-osszecsapasa#comment-205909
Itt volt egy tiszta pillanatod. 🙂
Figyeltél, észrevetted és jól reagáltál egy hibára, az EM hullám grafikonjára.
Ez tetszett nekem, Én nem láttam ezt az ábrát, nem tudtam róla, így a figyelemfelhívás jó volt.
Mellesleg még mindig nem javították a hibát:
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/fizika-10-evfolyam/elektromagneses-rezgesek-egyszeru-rezgokorben/az-elektromagneses-hullam
Kérdést tettél fel, és ez 7. általános tananyag!!!
https://www.magyar-iskola.sk/2021/02/fizika-7-osztaly-energia/
„A folyamatban részt vevők összes energiája mindvégig ugyanannyi maradt. Ez az energiamegmaradás tétele.”
A grafikonon viszont egy időben volt nulla az elektromos tér és a mágneses tér is, majd nulláról mindkettő maximumra nő.
Aki eredményesen befejezte az általános iskolai tanulmányait ( ismeretet szerzett és azt alkalmazni tudja), az tudja a választ is.
Nem volt válasz!
Mindenki mehet(ne) vissza az iskola 1. osztályába, és kezdhetné elölről.
A „tökhülye”-t tartom!
Viszont nem értem most mi van veled?
A megújuló nagyon eltér a hagyományos erőművektől, nem lehet biztonságosan összekapcsolni őket.
Miért nem veszed ezt észre?
NEM LEHET BIZTONSÁGOSAN!
Az egyik alma, a másik körte!
„Aki belekortyol a tudomány kelyhébe…”
Mint a pap a templomban…
Newtont tisztelem. Szeretem az okos embereket. A régi időkben élt, a gondolkodása eszerinti, a szóhasználata régies, a fordítás angolról magyarra további torzítást okoz.
Nem vagyok biztos, hogy ugyanazt mondta, amit Te akarsz érteni/értetni.
https://www.antalffy-tibor.hu/3023-vallas-es-iq#comment-243687
„Ateista – istentagadó. Ez így értelmetlen.”
„Egyébként nem vagyok hívő.”
Az vagy. Ezt ezen a blogon leírt szavaid alapján állítom. Több helyen is vannak erre utalások.
https://www.antalffy-tibor.hu/2502-igy-tortent-holnaputan#comment-209040
Itt az egyházadat próbáltad népszerűsíteni.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Az_Univerzum_Egyh%C3%A1za
A cikkben megfogalmazottakon érdemes elgondolkodni. Pontosítani szükséges, hogy “gigatonna (millió tonna)” igazából gigatonna (milliárd tonna). Számításaim szerint, (amit most nem részletezek) ez kb. 4% pontos ÁTLAGOS relatív páratartalom emelkedést jelent globális szinten. Ez a légköri többlet pára, csapadék formájában vissza fog kerülni a felszínre, a híradásokban láthattunk néhány példát rá. Áradásokkal, sárlavinákkal egyenetlen eloszlásában. Sajnos a Kárpát-medence geográfiája miatt kevés csapadékkal kell számolnunk a jövőben, viszont a kívülről érkező folyóinkon az árvizek gyakoribbak lehetnek. No ezt a többlet vizet kellene visszatartani és tárolni.
Re:20 n/a
EM anomália még most is él, ugyan ezt a szarvas hibát nap mint nap látom, még egyetemeken is, és nem szól senki, hülyeséget beszélnek. Persze vannak ilyen dajtás féle „félnótásak”, akiknek másként van huzalozva az agya, és észreveszik ezt…
” A megújuló nagyon eltér a hagyományos erőművektől, nem lehet biztonságosan összekapcsolni őket.
Miért nem veszed ezt észre?
NEM LEHET BIZTONSÁGOSAN!”
Mindent meg lehet csinálni, ez csak műszaki kérdés. Megint más kérdés, hogy a szabályzás kritikus elemeit szeretik lespórolni, mert egyrészt drága, másrészt nagyon alacsony a kihasználtsága, ergo a menedzseri szemlélet szerint fölösleges beruházás, és el is jutottunk a spanyol-portugál áramszünethez.
Tedd szívedre a kezedet, ha te lennél a helyi DSO vezére aki politikailag motivált, netalántán közgázos végzettségű és nem mérnök-közgazdász(van ilyen állatfaj ismerek a területen mozgót idehaza), és ezt mondja neked a mérnök vezető, hogy főni kellene 100MWh akku/tározós vízerőmű kapacitás 300millió EUR-ért(nem annyi), amit 1 évben 0,5%-ban használunk ki, akkor te azt mondanád persze Alonzo, vágjunk bele?
Az megint más kérdés, hogy 0,5%-ban kihasznált kapacitás pont a black-outot kerüli, de kit érdekel, hogy ha bónuszt kapsz minden év végén, amit megspórolsz a cégnek…
Ez a menedzser szocializmus mintapéldája, nem az alma-körte esete.
Gyakorlatban egy jó méretezett akkuval, tisztán PV-vel idehaza 9 hónap teljes autonómia elérhető egy háztartásnak, spanyolba ez 10-11 hónap is lehet. A probléma abból van, ha eszetlenül van valami össze rakva, nincs mögötte komoly hálózat szimuláció, és nem mérték fel hogy hol lesz belőle gond. Bő 15 éve egyetemi feladat volt ez, és akkor hol voltak még a megújulók… Ez az egész katyvasz nem a megújulók hibája, hanem a hibásan összerakott energia rendszeré.
„Itt az egyházadat próbáltad népszerűsíteni.”
Van egy apró probléma a tudományos Istenképpel, mert az időfizika gyakorlatilag az. Ezt vagy megérted és megtapasztalod, vagy kidobod a kukába, nincs hiszem-nem hiszem opció.
Ezért nem tudok hívő lenni, mert sok mindenről meggyőződtem amiről írtam, és nagyon mélyre másztam a nyúl üregében…
dajtás 2025-05-08 12:51
Te marslakó vagy. 🙂
Olyan durva voltam hozzád mint egy lópokróc, és mégis visszaválaszolsz.
Ok,
Azt mondtam hogy „tökhülye”, Te az ellenkezőjét, de aztán mégis megerősítesz.
„EM anomália még most is él, ugyan ezt a szarvas hibát nap mint nap látom, még egyetemeken is,…”
Vagyis az általános iskolai ismereteket nélkülöző emberek oktatnak az egyetemen.
A „tökhülye”-t tartom!
Mikor és hol lesz a következő áramszünet?
https://avia.pro/news/masshtabnyy-sboy-interneta-paralizoval-regiony-rossii
„Вечером 8 мая 2025 года Россия столкнулась с масштабными перебоями в работе мобильного интернета, затронувшими как минимум 31 регион. ”
Május 8-án tömeges internet kimaradás volt Oroszország 31 régiójában, áramszünetek az ország 60%-át érintettek.
Bocs, javítok. 2025-05-09 08:10
Csak internetkimaradás volt. Rosszul olvastam a cikket.
Dajtás.
Sokan nem értik a villamos energia rendszer működési mechanizmusát.
Termelésnek, fogyasztásnak tökéletes egyensúlyban kell lennie, minden termelőt szinkronizálni kell az 50 Hertz frekvenciára.
Nem lehet csak úgy hirtelen „rádobni” a rendszerre többszáz, vagy ezer megawattokat, mert kisütött a nap, feltámadt a szél.
A bizonytalan termelőkapacitások mellé vezérelhető fogyasztókat kell társítani.
Az importtal történő kiegyenlítés bizonytalan, hiszen nem mindig „várakozik” a kapcsolódás pontokon a hirtelen megkívánt szabad, vásárolható teljesítmény.
A jelen energia politikát nem villamos mérnökök irányítják.
A pénzügyér vezetők mindig csak a pillanatnyi hasznot nézik.
Így csúszott le a nagy múltú, iparági vezető cég, a Boeing repülőgép gyár.
Pénzügyi szempontok szerint szervezték, (kiszervezték) a gyártást.
Ugyanez van a villamos energia iparban.
Re:25
Ez maga a menedzser szocializmus.
Re:23 n/a
Pokróc nem pokróc, én minden esetre nem haragszom. 🙂
Továbbra is állítom hogy van helye a megújulóknak, csak az nem mindegy hogy hogyan van a rendszerbe integrálva, és milyen primer, szekunder szabályzás van mögé téve.
Lehet almát körtével keverni, nagyon finom kompót lesz belőle. Komolyra fordítva a szót mindennek meg van a helye, csak a mértékkel van a baj, és azzal hogy hogyan csináljuk.
Haha, majd pont egy autista fogja megmondani, ki tud gondolkodni, meg ki a tökhülye! Az, hogy mindenre emlékszel, meg hogy mindent fekete-fehérben látsz, nem tesz értelmessé.
Visszatérve a poszt témájára, ami jóval fontosabb kérdés, mint hogy ki a hülye vagy akár hogy jó-e nekünk a napelem: örömmel látom, hogy a mainstream média újra ír a kérdésről. Egyszer csak átüti már a döntéshozók ingerküszöbét is:
http://www.valaszonline.hu/2025/05/06/varadi-jozsef-hidrologiai-tarsasag-vizugy-interju/
Ábel 2025-05-12 15:02
Ez a hozzászólásod minősít Téged!
Ábel 2025-05-12 16:07
A cikk írója csak fontoskodik, érdemi megoldást nem tud, DE NINCS IS!
Ahogy mondják: „that ship has sailed”.
Amennyiben a folyók vizét visszafognák Mo.-on, az Al-Duna népe vízháborút indítana bizonyosan. Kb. úgy mint ahogy most Indiánál látjuk.
15, n/a 2025-05-04 14:30
Itt mondtam:
„Pontosabban meg lehet mondani, hogy hol/mikor lesz a következő áramszünet, sőt erre még rá is lehet segíteni.”
Ezt akkor nem akartam kifejteni, mert nem akarok terrorista kiképzést tartani, pláne nem nyilvános fórumon.
Azonban a hozzászólásom után megjelent egy ide illő cikk, és mert az már úgyis publikus, ezért nem okoz bajt az ismertetése.
https://seemorerocks.substack.com/p/chinese-kill-switches-found-in-us
A kínai napelemes inverterek trójai csipet tartalmaznak. 🙁
(
Tudom mit beszélek.
Van napelemes rendszerem, szigetüzemű.
Magam terveztem, építettem… Tudom mire jó, mire nem, mennyibe kerül, és mennyi haszna van.
)
28. n/a
Tény, hogy vízháború törne ki, ha állandó jelleggel visszatartanánk.
Nem vitás!
Azonban, ha az áradások vizét fognánk vissza, azért nem szólnának, hisz mi őket is védjük a vízhozam csökkentésével.
Aztán időnként csurgatnánk ezekbe a tározókba egy kis utánpótlást is, ami kitart egy darabig.
Csak ahhoz ész kellene, nem az ami most van.