Fontos növénytermesztő könyvek

mr.W niknevű társunk jóvoltából

két fontos „régi” növénytermesztéssel foglalkozó szakkönyv letölthető innen:

 

 

Házunk tája – Aranybánya

eredeti/scannelt       szöveges/ocr

Zöldségtermesztés a házikertben

eredeti/scannelt       szöveges/ocr

__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________

106 gondolat erről: „Fontos növénytermesztő könyvek

  1. keretik megegyszer feltolteni mert nem mukodik…

  2. megy az, csak epp a Chrome nem tudja megnyitani, IE-vel siman lehet tolteni.

  3. Köszönjük!
    (ez a hónap nekem a jó könyvekhez hozzájutás hónapja volt)
    február,nekem a 6 könyv hava innentől, és még nincs vége!! 🙂

  4. Akit érdekel a permakultúra és az önellátás a következő két könyvre hívnám fel a figyelmét:

    Baji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás második kiadás, (az első hamar elfogyott, legalább is nekem nem jutott, no de majd most:-) )

    Megrendelhető pl. itt:
    http://www.zoldbolt.hu/termek/permakultura-es-onellato-biogazdalkodas

    Beszélgetések az önellátásról
    Megrendelhető pl. itt:
    http://okovolgy.hu/megjelent-uj-konyvunk-beszelgetesek-az-onellatasrol/

    Ps.: Semelyik cégben nem vagyok érdekelt.

    Egyébként az itt lévő fórum illetve levelezési lista is jónak tűnik, én most fedeztem fel:
    http://permakultura.hu/levlista.php

  5. The Organic Hydroponic Procedure

    Contrary to prevalent thought, it is extremely simple to mix a batch of organic nutrients adequate for the needs of any plant. One can either use a tea made from high quality compost, or a basic solution of 1 1/2 teaspoons fish emulsion, 1 1/2 teaspoons liquid seaweed, and a teaspoon of bloodmeal to each gallon of water. The mix varies, depending upon the type of plant being grown. Less bloodmeal should be used with flowering and fruiting produce than with leafy crops. Other nutrients can also be added: blended eggshells, for example, might be helpful when added to a cabbage crop. There is room for variation and for more experimentation … the basic mix is meant to be a starting point rather than a proven end product.

    The fish emulsion, seaweed, and bloodmeal recipe was developed in trials on lettuce during the Montreal winter. By spring, two successful lettuce crops had been harvested, so the project workers decided to try the nutrient solution with a tomato crop. Two large 5-by-7-foot cold frame boxes were prepared. One was fitted with hydroponic accessories and filled with a growing medium of hall perlite (a lava product) and half vermiculite (made from mica) to which fifty pounds of sand were added. This was found, after much experimentation, to be the best medium. The other box was provided with the normal drainage holes, filled with the conventional soil mix, and fertilized on regular schedule.

    For the first month of the summer, the 36 tomato plants being grown hydroponically lagged behind the 36 soil-grown tomatoes. This was because no seedling tomatoes had been started in a soilless mix and it was necessary to take the plants from the soil, wash the earth off their roots, and then set them in the hydroponic box.

    By July, the hydroponically grown tomatoes were larger, more sturdy, and had more fruit set than the soil-grown controls. They also had a much greater resistance to the aphids which infested downtown Montreal last summer. This increased resistance is a good indication that the plants were receiving excellent nutrition from the organic mix. Comparisons of the final yields are not yet available, but by mid-August the hydroponic tomato plants were producing about a third more tomatoes than the soil-grown controls. There is no doubt that this simple nutrient solution provides excellent nourishment.

    Read more: http://www.motherearthnews.com/organic-gardening/homegrown-hydroponics-zmaz77mazbon.aspx?page=2#ixzz21YJt0vgT

  6. Pzuj Kolléga !
    annyira nyomatod itt a hidropóniát…netalántán már több hónapos gyakorlatod van benne ?

  7. 21:
    Még nincs, de már az alapanyagok többségét beszereztem, készülődöm a kezdésre. Az ez évi szárazság elgondolkoztatott.
    A hagyományos mellett, ez a hidroponikus állati zöld takarmánytermesztés nagyon érdekesnek és gazdaságosnak tűnik.

  8. 22!
    Az az igazság,hogy az idei szárazság engem is elgondolkoztatott..Szeretnék új gyümölcs fákat ültetni,de nem tudom mennyire jó ötlet..Van egy fiatal szépen termő ,jó ízű őszibarack fám,most is van rajta,de gubicsok..Pedig mindennap öntözök rá 30 liter vizet..Meghagytam vagy 6 tőke szőlőt is,és az is szépen szokott hozni,jó ízű,az is gubics,pedig kezelve volt..Ilyet még nem láttam..Tavasszal megvettem a magokat is veteményhez,de végül is nem csináltam semmit,de ahogy elnézem nem vesztettem semmit..Csak 2 tuját ültettem,meg a virágjaimat rendeztem..

  9. 23:
    Ok, hogy öntözöd a gyümölcsöt meg a szőlőt, de mi van ha a tartós kánikulában hőgutát kapnak. Nem vagyok valami nagy gyümölcsfaszakértő, de mintha pl. pont az őszibarack ( az egyik kedvencem az eper mellett) hajlamos lenne erre.

  10. 23:

    Melike!
    Száraz klíma mellett a faiskolából vásárolt gyümölcsfa nem tud megeredni, nagy valószínűséggel első-második évben kiszuárad. Mit kell tenned? Magot ültetsz el (többet, hogy biztos kikeljen) egy vödörnyi komposztban, amit egy lyukba töltesz. A egy éves suhángot beoltod vagy a két éves suhángot szemzed. És vársz, hogy megerősödjön. Miért? Minden fa ereszt a mélybe egy vezérgyökeret és sok oldal gyökeret. A faiskolában a növendékeket kiszántják, elvágják a vezérgyökeret, elülteted de a kis fa gyökereket csak oldal irányba fog er4eszteni, nem túl mélyen, mert a vezérgyökerét elvágták. Pedig ez tud nedvességet felszívni szártazság idején annyit, hogy a fa ne pusztúljon ki.

  11. 25!
    Értem Tibor bá,és köszönöm..Akkor ne is vegyek faiskolából..Inkább úgy csináljam ahogy leírtad..Akkor nagyobb valószínűséggel megmarad..Értem..
    Akkor majd megpróbálom így..Jó is hogy így meg beszélgetjük..

    Ez a kis őszibarackom ,meg csak kikelt egyszer csak itt az ajtó előtt,a feljárónál,azóta ott van..Vagy 5-7 éve..Valami kósza magból,azt gondolom..Nem száradt ki eddig,de a mostani nyár megviseli nagyon..

  12. 26:
    Az őszibarackot minden évben metszeni kell, mert felkopaszodik. Csak a másodéves ágak hoznak virágot, és így gyümölcsöt. A másodévdes ágakat rendszerint tavasszal (én ősszel szoktam) metszik, az ág hosszának 2/3, esetleg 3/4 részét kell levágni. Így általában 3-4 virág nyilik ki. Ha mind megered, akkor ajánlatos ritkítani, és csak 2 barackot meghagyni. Ha jó nagy barackokat akarsz, akkor csak egyet.

    Őszibarack esetében mandula magot ültess, és a magoncot szemezd be. Ugyanis a mandula szárazség tűrőbb az őszibarancknál, és úgye a gyökérzete mandula lesz.

  13. 27!
    Volt mandula magú barackom.Úgy kihasítottam mint a sicc,mert keserű volt a termés..Nem szerettem..

    Tudom hogy kellene metszeni a barackot,de én nem tudom,a férjem egyszer nekikészült,lemetszett vagy 2 gallyat,aztán ott hagyta..Mondván,ő nem szöszöl vele..Így fel is kopaszodott,ahogy írtad..Aztán most a sok kis apró termést leszedtem,de lehet hogy még így is sok maradt rajta..

  14. 28:
    Ha madula az alany az a termésen egyáltalán nem látszik meg. Az elhanyagolt őszibarackot rendbe lehet hozni, de ahhoz már érteni kell.

    Mi az hogy szöszmösz? Egy-egy fámon van 10 kiló termés, az minimum 4000 forint. A metszése nem tart 10 percig. Egyertlen egyszer permetezem rugyfakadás után, és kész. Egy permetezés kell, mert a tafrina a teljes lombozatot elviszi és akkor a fának annyi.

  15. 29!
    Hát igen,ehhez már érteni kellene..Mert már olyan ágas bogas..Felkopaszodott..Permetezve volt egyszer,úgy ahogy írtad,de szegénykém metszést még nem igen látott.
    A férjemnek 10 perc?Azt a két vágást (metszést)rajta,vagy 2 órán keresztül végezte.. 🙂

    Én örülök ha vagy 30 darabot leszedek,de azt is gyorsan,mert ha jönnek augusztusba barátaink,(az az egy),akkor le legelik,én meg rohamot kapok.. 🙂
    De most gombát is felfedeztem a törzsön..

  16. 37.-re Nekem a Joseph Tainter-es linked nem jön be!

  17. 43:
    Majd légyszi jelezd, amikor megérkezik a Jézuska.

  18. 44: A Jézuska pár naponként tesz valamit a fa alá…
    Egyszerre nem bírná…

  19. Sziasztok,

    Érdemes Dr Tóth Ferenc előadásaira rákeresni a Youtube-on. Előadásaiban pontosan a régi hagyományos gazdálkodás előnyeire hívja fel a figyelmet, illetve ezeket ismerteti a szénhidrogén származékon alapuló mezőgazdaság helyett. Tanulságos (már az elnevezése is) az alábbi előadásnak: „Mit eszünk ha nem indul a traktor?” Ebben az esetben ne egy konkrét meghibásodásra gondoljunk, hanem arra, hogy azért nem indul, mert nincs bele üzemanyag. Érdemes végihallgatni ls jegyzetelni.

    Szintén interneten „Papi” névű szerzőtől nagyon hasznos zöldség termesztési praktikák. Pl.: krimplitermesztés nem bakháton, hanem egy 60 cm mély árokban veti el a burgonyát (vagy az arról letört! és tojástartóban gyökereztetett csírákat)majd folyamatosan mulcsolja zöld kaszálékkal. Érdemes kipróbálni! rengeteg munkát és locsolást tudunk kiváltani vele.

    Korábban volt egy bejegyzésem „burgonypiramisról”. Az nem vált be, igaz egyszer próbáltam. Most idén ki fogom próbálni a Papi féle változatot, melynek leve hasonló.
    Télen traktorgumiba földet helyez, arra búza, árpa vagy hasonló vetőmagot, az kikel, lekaszáljuk, mehet bele aburgonya, tetejére üveglap. Így készülnek a rétegek. Majd április környékén meg lehet kezdeni alulról a betakarítást. Ez a rövid lényeg, részletesen a honlapon.

    Sok hasznos dolog tölthető le a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról. Nagyon tanulságosak a régi földműveléssel, állattenyésztéssel,életvitellel, etnológiával kapcsolatos könyvek, pontosan azért mert az akkori társadalmi berendezkedés még nem kőolaj alapú volt. rengeteg hasznos dolog fellelhető ezezn az ingyenes helyen.

    Nem olvasom napi rendszerességgel a blogot, ha már ismert dolgokat tettem közzé, elnézést.
    Szép napot mindenkinek.

  20. 47: Pzuj:

    Először is ezer köszönet, hogy ezeket megosztod velünk! Szuper könyvek, ami nem volt meg belőle, gyorsan le is töltöttem.

    Másodszor zseniális az ötlet, hogy google book segítségével osszuk meg egymás között a felkészülési irodalmat. Ha lesz időm, én is feltöltök ezt-azt egy accountra, és bedobom nektek, hátha tudok olyasmit mutatni, ami még nincs meg mindenkinek.

    Még egyszer köszi! A könyvekért is meg az ötletért is!

  21. 48.Jancsika:

    Szívesen, örülök , hogy segíthettem.
    A felajánlásodnak meg én is örülnék…

    Több szem többet lát alapon, osszuk meg az információkat, ettől mindenki gyorsabban halad, előbb jut el a szingularitásba… 🙂
    Ez a blog is azért van.

    Az IPCC_report-ot ajánlom figyelmedbe.
    Elvileg nem hivatalos, így a hitelessége kérdéses lehet, én se nagyon néztem bele, de a mostani dohai konferencia kapcsán szivárgott ki.

  22. 49: Pzuj:

    Még egy kérdés: le lehet szedni valahogy az általad feltett két új könyvtárat egyben, vagy csak fájlonként?

  23. 50:Passz. Próbálkozz, szerintem nincs korlátozva.

  24. 51: Ez az, hogy nem jött össze (Eddig). Próbálkoztam egy ilyen google docs drive nevű szoftverrel (14 napig ingyenes), de azzal se sikerült. Reméltem, hogy neked van rá valami tipped.

    Mindegy, leszedem egyenként. Még egyszer kösz.

  25. 52:jancsika
    Hát nézegettem, kívülről, én se találom.
    Regisztrálj egy gmailes accountot, aztán küld el nekem a címed, megpróbállak betenni egy csoportba, hátha több lehetőséged lesz.

  26. 52. Jancsika

    Nekem működött. Egy google fiók kellett hozzá és a google drive telepítése.

    Miután megnyitom az itteni linket, a megjelenő oldal bal felső sarkában megnyomom a „megnyitás a google drive-ban” navigációs menüt.

    Ekkor megjelennek a mappák és fájlok, kijelölhetővé válnak egyenként és egyben is. Kijelölés után megjelenik egy új menüsor, ahol az „egyebek” lenyíló ablakban ott van hogy letöltés. A google tömöríti a fájlokat, majd töltheted is.

    A gdocsdrive valószínűleg már egy bővített alkalmazás, amire a tömörített letöltéshez nincs szükséged, elég a sima gdrive. Tehát működik, próbálgatni kell, akár egy új fiókkal, hátha.

    Ezer köszönet a feltöltésért, van köztük olyan könyv, amit már régen próbálok becserkészni.

    (Hoppá, lehet elírtam megint az e-mail címem, bocs ha így történt.:D)

  27. 53: Van gmailes accountom, megpróbáltam azzal is (ezzel a szoftverrel), de nem ment. Ahogy guglin nézegettem, nem igazán lehet máshogy.

  28. 55:
    Lehet megosztást e-mail címhez kötötten is csinálni, és lehet magasabb szintem is, irasjoggal.
    Nekem, a sajat accountommal engedte a direktori kijelolest letoltésre.
    Regisztralj egy ujat, amit ilyenekre használsz és Tibor bá’-n keresztül küld el nekem.

    Na most olvasom, tucsoktavlatnak sikerült. Akkor neked is fog menni.

  29. PZuj: KÖSZÖNET! gugli drive-val nekem is sikerült (bal felső sarok GDRIVE), ez bezippeli és csak egy 2 gigás zip-et kell így letölteni 🙂

  30. 58: Endi88:
    Mázlista! 🙂 Nekem időm nincs ,de tárhelyem annál több 😀

  31. Jézuska letette a maradék ajándékot a fa alá.
    Most már nincs több hely a fa alatt, pedig ajándék még lenne…

    Mindenkinek Kellemes Ünnepeket Kívánok!!!

  32. Mikor ezt írom már 2012.12.21-e van.
    Hogy el ne kiabáljam, de még élünk és a világunk is áll…. 🙂

    Így a Jézuska dupla ajándékot hozott… .-)

  33. 70:
    „Appropriate technology (AT) is technology that is designed with special consideration to the context of its use – including environmental, ethical, cultural, social, political, and economical aspects of the community it is intended for. With these goals in mind, AT proponents claim their methods require fewer resources, are easier to maintain, and have less of an impact on the environment compared to techniques from mainstream technology, which they contend is wasteful and environmentally polluting.

    The term is usually used to describe simple technologies proponents consider suitable for use in developing nations or less developed rural areas of industrialized nations. This form of „appropriate technology” usually prefers labor-intensive solutions over capital-intensive ones, although labor-saving devices are also used where this does not mean high capital or maintenance cost. In practice, appropriate technology is often something described as using the simplest level of technology that can effectively achieve the intended purpose in a particular location. In industrialized nations, the term appropriate technology takes a different meaning, often referring to engineering that takes special consideration of its social and environmental ramifications. „

  34. PZuj!!!

    Köszönöm, köszönjük a sok hasznos infót, linket!

  35. 72:
    a 64-es linkre felkerült a hiányzó 13-as biofüzetek szám.

    73,74: Okosodjatok belőle!:-)

  36. Kísérletező kedvű társakat keresek !

    Most ment el tőlem a Phylazonit baktériumtrágya körzeti képviselője. Ki szeretném próbálni ezt a játékot, a talajom feljavítására, és főleg a komposztálás sebességének felgyorsítására. A legkisebb rendelhető mennyiség 20 liter. Ez négyszer annyi mint ami a területemre max. kellhet. A maradékot, mivel csak hűtőben, és ott is csak korlátozottan tárolható, szívesen továbbadnám másoknak, akik szintén kis területen gazdálkodnak. 1 liter kb. 1000 m2 területre elég alkalmanként. Ára ÁFA-val 975 Ft/l (50 liter felett olcsóbb már) + postaköltség. Természetesen itt helyben is el tudom passzolni, de szeretném, ha olyanokhoz kerülne akik tudományos igényességgel állnak a dologhoz, és tapasztalataikat is hajlandók másokkal megosztani.

    A termék lapját itt találjátok : http://www.phylazonit.hu/faq_1.html

  37. Azotobacter van benne?
    A nevéből és az állítólagos N-kötéséből tippelném…

  38. 78 Hargi

    Összetétele: Nitrogénkötő baktériumok (Azotobacter chroococcum), 100 kg nitrogén hatóanyagot köt meg a levegőből ami 3-3,5 q műtrágyának felel meg; Foszformobilizáló baktériumok (Bacillus megaterium), 30-40 kg foszfor hatóanyagot tárnak fel, és tesznek felvehetővé; Cellulózbontó baktériumok (Pseudomona putida), melyek 4-8 hét alatt lebontják a szármaradványokat, tehát elősegítik a mineralizációt (újrafeltáródást); B vitaminok, növekedésserkentő növényi hormonok.

  39. Azotobacter chroococcum és Bacillus megaterium van benne.
    Az első nitrogént köt, a második foszfort teszi felvehetővé. A bacillusok jó nagy számban vannak a trágyában, azzal egyszerűbb kijuttatni

  40. 80 Hargi

    Én azt a verziót rendeltem amiben a cellulózbontó baktériumok száma magasabb, mert nekem a gyors komposztálás a fontosabb. Rengeteg fűnyesedéket tudok ingyen szerezni. Újgazdag szomszédom golfpályát épít. Én inkább komposztálok, és ezt használom talajjavításra, takarásra.

  41. Túlbonyolítjátok!
    Hugyozd le! Tuti megerjed a cellulóz. Fűnyesedéket én szénának hívom. A marhák/birkák/kecskék alól kihordva pedig cellulózt lebontó bacikkal lesz tele. A kérődzőek emésztésének rendje miatt vannak benn a bacik. Vagy a tyúkok is hasonló hatásúak. 🙂
    Csak természetesen!

  42. 82 RJ

    „Hugyozd le! Tuti megerjed a cellulóz.”

    Gondoltam rá, de kiszámolva a baktériumtrágya gazdaságosabb…tudod Te mennyibe van az a sok sör amiből az erjesztőlevet termelem ? 🙂

    Egyénként a fűnyesedék az ami a fűnyíró alól kijön. Na az nem széna. Próbáld csak a nyulaidnak adni…lesz anyázás!

  43. Szerintem ezeknek a baciknak a nagy része benne van a talajban és/vagy a trágyában, különösen a kecskéid trágyája lesz tele cellulózbontókkal. Keverd (rétegezd)a zöldhulladékot kecsketrágyával és földdel, aztán szórd ki a komposztot oszt jó napot!

  44. 84 Hargi

    Nem ilyen egyszerű a dolog. A kecskéim szabadon legelnek télen-nyáron egy 5000 m2 területen. A baromfi szintén. Ezek trágyáját összeszedni elég macerás dolog lenne. A nyulak alól kijövő trágya pedig kevés. A másik dolog pedig az hogy, ha a trágya elég is lenne, a normál komposztálódás ideje minimum egy, de inkább két év. Ezt elvileg a baktériumtrágya adagolásával le lehet rövidíteni 3-6 hónapra. Az én homoki földem már most le van pukkanva, ha idén is olyan meleg lesz mint tavaly akkor nem sok jóra számíthatok. A baciktól azt várom, hogy 4-5 év helyett 1-2 év alatt eljussak egy olyan árnyékolt, takart, keveset forgatott talajszerkezethez, ami elviseli kevés öntözéssel a nyári 40 fokokat. Értem én a „csak természetesen” mondatodat, de egy természetes baktériumokból felszaporított vizes oldatot én nem érzek bioidegennek. Ha ezzel időt nyerek, az pedig egyértelműen jó. Nekem kb. 5 liter bacitrágya kell. Ez 5000 Ft. ennyit akkor is megkockáztatok, ha nem ér semmit.

  45. A bacitrágya teljesen természetes anyag, egyszerűen csak felszaporítják a talajlakó bacikat, aztán nesze paraszt. Szerintem te magad is tudnál hasonlót csinálni, csak olcsóbban, de ha veszed és használod, ártani biztos nem fogsz vele. Meszes, vagy savanyú homoktalajod van? (azért kérdezem, mert az én földem is homok, sőt úgy sejtem, nem is lehet olyan nagyon messze a tiédtől)
    A kecskéidet éjszakára se zárod be? Mert akkor az istálló/karám földje is jó komposzt-aktivátor lehetne.

  46. 86 Hargi

    Ezen a felszaporításon én is gondolkodtam, csak az a baj, hogy alapvetően műszaki ember vagyok, és ötletem sincs hogyan fogjak hozzá. A vásárolt bacitrágya nyilván jó lenne szaporítási alapnak, de nem tudom mivel etessem őket, milyen hőmérsékleten, milyen hígításban ? ….stb. stb. A kecskék télen is szabadban éjszakáznak. Lenne hova húzódniuk, de úgy tűnik, vagy mazochisták, vagy nagyon szeretik a csillagos eget bámulni. Egyedül a baromfi van (csak télen) zárva a rókák miatt. Télen viszont, csak a gerincállomány van. Nyáron 100-120 db., télen 10-15 db. A gyöngyösöket ilyenkor sem zárom, mert tudnak vigyázni magukra. Az eperfán alszanak. Kemény jószágok. Tavaly a mínusz húszban sem lett egynek sem baja

  47. Én a saját homokos földemre úgy tervezem,hogy szerzek valahonnan szerves trágyát azt elterítem aztán erre rápermetezni a bacitrágyát és az egészet beforgatni hamar gyorsan talajmaróval majd ezt 2-3 évenként megismételni és közbe tárcsával,kultivátorral,hengerekkel végezném a talajmunkát a szántást pedig nem erőltetném.A talajmaró pedig nagy kárt nem tudna tenni a talajszerkezetben mert a homoknak nem igazán számít,ahhoz pedig évek kellenek,hogy javuljon a talajszerkezet,utána elég lehet a tárcsa meg a kultivátor is.
    Van még más alternatívám is mert a közelben van egy kissé mocsaras rész arra gondoltam talajjavításra az is jó lenne vagy ott van még a közelben egy jó vastag termőrétegű erdei talaj aminek jó a talajszerkezete és tele van gilisztákkal valószínűleg évek óta nem bolygatták és csak vastagodott,egy kisebb völgyben van az erdőben egy régi fűzfás alatt,a termőréteg vagyis ami a sárga homok felett van az néhol 1-2 méter is megvan,én ebből az egykét méterből tervezek áthordani a majdani fóliámba a homokra majd négyzetméterenként 10-15 centit.Komposzt készítést is tervezek amit részben szintén az erdei fák lombjából finanszíroznék és szárnyas meg nyúltrágyával dúsítanám és közben azért a környékbeli jó földekből is hoznék a komposztba pár kiló talajt meg a bacitrágyával(1-2 liter) is megöntözném.Ezek mellett már a telket elkezdtük beültetni akáccal,szilfa,megyfa stb. és remélhetőleg pár év múlva kisebb nagyobb tisztások alakulnak ki elviselhetőbb élőhelyet biztosítva a kultúrnövényeknek,meg több tápanyagot…már csak abból kiindulva,hogy a legszebb fű a ligetes akácosban nőt amit a nyulak és őzek igen kedvelnek.

  48. 88 Ejha

    Úgy látom a terveink, meg a lehetőségeink is hasonlóak. Az én közelemben is van erdő, és egy sajnos lassan kiszáradó tórendszer. A már kiszáradt tórészek talaja jó lehet javításra, az erdőből elkötött humusz meg egyértelműen csak hasznos lehet. Van mellettem egy 3-4 ha. területű 8 éves nyáras. A tulajjal jóban vagyok, és örül is, ha „lopom” a hulladékfát meg a hullott leveleket, mert neki elvileg gondoznia kellene az erdejét (pályázatos), de sem ideje, sem kedve nincs hozzá. Azért mégsem vagyunk elég közel. Azt írod : „egy kisebb völgyben”. Na nálunk egy kisebb völgy 50 Km. Ez itt alföld a javából. Azt is írod tervezel bacitrágyával permetezni. Én március végére kértem a 20 litert (Kevesebbet nem adnak sajnos). Nekem viszont elég lenne 5 liter. A maradék 15 liter után nem nagyon kapkodnak itt a blogon. Nem igazán értem, mert ez szerintem egy igazán érdekes és pozitív dolog. A lényeg, a lényeg : Ha Neked van,(lesz) felesleges 5 litered akkor vevő lennék rá, és lemondom a saját rendelésemet. Ha pedig ez nem így van, akkor jelzem, lesz átadó készletem.

  49. Helyileg domonyvölgyben ténykedem itt még akad víz,bár a patak nyáron elégé összeesett de azért a 80-100l/s megvolt akkor is a téli persze jóval több.A patakra majd építek egy 30-40 méter körüli gátrendszert a helyi lehetőségek felhasználásával például sár,iszap,fahulladék,vízinövények felhasználásával majd a kész gátat végigszurkálom fűzfaágakkal ami a növényekkel együtt 1-2 év alatt annyira átszövi,hogy a nagyobb áradásokat is elbírja és minimális gondozás igénye lesz,a létrejött tavacskát pedig egy hústárolónak szánnám pár kiló halacskával,a minimális(1méter) duzzasztás pedig még lehetőséget ad arra is,hogy a talajvíz ha csak minimálisan de emelkedjen a patak környékén azaz nálunk, a mi oldalunk homokos a patak másik fele pedig agyagos domb arra tehát nem szivárog annyi.A patakba tervezek majd beépíteni valami kisebb áramfejlesztő egységet is például a sárgátba alulra beágyazok egy műanyag vagy beton csövet 20-25-ös amibe vagy ami mögé telepítenék egy párszáz wattos generátort,a gát az tudom,hogy kivitelezhető mert gyerekként sokat építettem gátat a kertvégi patakon csak az ártér nem 30 méter hanem 6-7.
    A bacitrágyával kapcsolatban még nem tudok semmi biztosat így szerintem ne mond le a rendelésedet mert lehet csak ősszel jutok el a kivitelezési fázisba.

  50. 85. Minden amit írsz, az jó ötlet, de sajnos nem tudod lerövidíteni az időt. Sok szervesanyagnak kell ahhoz a talajba jutnia és feldolgozódnia, hogy beinduljon a talajélet, a legjobb technológiával is legalább 3 év a kezdés.
    Szaporítani melasszal tudod, beleöntöd a bacikat, esővizet és a melaszt egy IBCbe és szivattyúval megforgatod, levegőzteted 1-2 napig, vagy ha kicsiben játszol, vödör és akvárium vízforgató és levegőztető. Erről sok iromány található a neten.

  51. 87:
    „A vásárolt bacitrágya nyilván jó lenne szaporítási alapnak, de nem tudom mivel etessem őket, milyen hőmérsékleten, milyen hígításban ”

    Erről volt szó ott, ahol hozzászólt Sándor.
    Vagy a saját posztjánál, vagy előtte párral a termőföldes posztnál.

    Még én lettem le…va, hogy nem olvasok, amikor hasonló kérdést tettem fel.

    Ott van egy indiai link is erről.

    Lehet hogy a Google translate a Te barátod, az egész weboldalakat fordít, utána már csak egy kis asszociatív memória kell a helyrerakáshoz, de ezt itt feljebb leírtam 39, 40 hsz.

  52. 89: Technomuzsik:
    „Nekem viszont elég lenne 5 liter. A maradék 15 liter után nem nagyon kapkodnak itt a blogon.”

    Engem elvileg egy része érdekelne, de a szállítási költség lehet, hogy megeszi az árát. Én Budapesten és Karcagon szoktam előfordulni gyakrabban, de esetleg meglátogathatlak kecske ügyben is, amit korábban is említettél.
    Esetleg melasz ügyben is beszélhetünk, én szárított melaszt találtam a neten, de még nem hívtam fel őket.
    Nem tudom hogy 15 Kg-nak, a postai szállítási költsége mennyi?

  53. 93 Pzuj

    20 Kg.-ig ~1200 Ft. a posta. A melasz dolog is érdekel. Kecske még van 5 db. Két fiatal egyéves lányka, a két anya, meg Pavarotti a szorgalmas bak. Március közepére várható a további szaporulat.

  54. Szerintem vegyük fel a kapcsolatot E-mailben.
    Elkérem Tibor bá’-tól az E-mail címedet.

  55. Tibor’bá

    Most olvasom Pzuj levelét. Írja, hogy Te is kipróbálnád a bacitrágyát. Neked grátisz adom, és el is postázom, „Mert megérdemled”.

  56. 98: Megelőztél, én házhoz is szállítottam volna. 🙂

  57. Sziasztok!

    Köszönet a hozzászólásokban linkelt remek tartalmakért! De nem emiatt írtam, hanem mert Tibor bá’ posztjában linkelt két könyv már nem elérhető az eredeti linken. Megtenné kérlek valamelyikőtök, aki anno letöltötte, hogy feltölteni megint valahová?

    Ezer hála és köszönet!
    Üdv,
    Árpi Guatemalából 🙂

  58. PZuj 2014. december 28. vasárnap – 12:12

    Ez ingyen hirdetés akar lenni?

  59. Tájjelegű fajtákat lehet igényelni Növényi Diverzitás Központtól (Tápiószele génbank) 2016.0.29-től itt:
    http://www.mintakeres.hu/products-page/

    Előtte nem árt elolvasni ezt:

    http://www.mintakeres.hu/kozreadas/

    Egy személy maximum 10 mintát igényelhet.

    A fenti linken 800 Ft regisztrációs díj szerepel, máshol már 1000 Ft.

    Mielőtt valaki ingyen hirdetéssel vádolna, semmilyen kapcsolatban sem állok a fenti linkekben hirdetettekkel.
    Szerintem erősen közérdekű információt osztottam meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük