(1346) Guy McPherson: Going Dark (Befellegzett)ISMÉTLÉS

 

Tibor bá’ online (az elmúlt napok hozzászólásai

szükségessé tettek ezt az ismétlést)

 

~aa003McPherson nem cicázik, hanem odavágja a pofánkba: Ha fenntartjuk az ipari civilizációt, a klímaváltozás a közeljövőben kihalásra készteti a homo sapienst. Amennyiben az ipari civilizáció összeomlik, akkor a létező atomreaktorokból annyi radioaktív anyag szabadul az emberiségre, ami elégséges a kiirtásukra. Jézusmária! Ezek szerint vagy így, vagy úgy, de mindenképpen kihalunk.  De ki ez a McPherson? Az Arizonai Egyezem ökológiai és evolúciós biológia egyetemi tanára, szakterülete a természeti erőforrás ismerete. Minden valószínűség szerint érti azt, amiről beszél, bár sokan nem értenek vele egyet. Miközben a fent idézett összetett mondat roppan egyszerű, egyértelmű, és iszonyatosan logikus. Jól látható, hogy az ipari civilizáció egyszerűen nem hajlandó lemondani az ipar nyújtotta kedvezményekről, ami a klíma elviselhetetlen megváltozásához vezet. ha pedig összeomlik a világ 400-plusz atomreaktora ellátatlan marad (leállás után kb. 20 évig nagyon oda kell „figyelni”), ami csernobili-fukusimai állapotokat eredményez. De inkább átadom a szót könyvének, de előbb nézzétek meg néhány napja készült interjúját.

http://youtu.be/uy0pli8E9ic

McPherson állítja, hogy az emberiség utolsó egyedei vagyunk. Könyvében elsősorban azt írja le, hogy – mint a tényeket ismerő tudós – hogyan áll hozzá a szörnyű valósághoz. „Vallomása” meggyőzően riasztó. Ugyanis lehúzza a leplet a tények kellemes, álomszerű kikerüléséről: A technológia mindig megtalálja a megoldást. Az ipari gazdaság fenntartható. A fogyasztás minősége megváltoztatható.

Szolgáltat-e McPherson bizonyítékokkal, és pontosan mit állít?: Kezdjük azzal, hogy a klimatikus katasztrófát előrehozza 2030 körülire, ami elég közel van. Ezt elsősorban az északi metán felszabadulásnak tudható be, ami egy igen jelentős pozitív visszacsatolást eredményez. Ez pedig katasztrofális pozitív megfutást fog eredményezni. Ebből következik, hogy kb. 2030-ra 4 °C globális felmelegedés várható 1950-hez képest. Ez pedig az emberiséget megfosztja az élhető környezettől, vagyis marad a kihalás.

Ezzel a konklúzióval természetesen sokan nem értenek egyet. Állítják, hogy McPherson adatai nem pontosak, következtetése pesszimista. Én pedig itt az íróasztalom mellett nem tudom eldönteni,, hogy kinek van igaza. „szerencsére” 2030 elég közel van, 4-5 éven belül egészen biztos tisztábban fogunk látni.

Aki angolul akarja olvasni, itt van McPherson mottója:

It’s Too Late To Stop Climate Change, WE ARE DEAD

~aa004

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
________________________________________________________

109 gondolat erről: „(1346) Guy McPherson: Going Dark (Befellegzett)ISMÉTLÉS

  1. Sajnos számolni kell ezzel az effektussal.

    Van kis különbség, az atomerőművi normál leállás során (fokozatos neutron elvonás) a fűtőanyagok nem olyan állapotban és izotópokkal vannak tele, mint egy vészleálláskor vagy leolvadáskor, amikor kicsúszott a kontroll a folyamatok alól.

    A reaktortérben jóval nagyobb a teljesítmény, ha a neutron felsugárzás jelensége után nézzük a fűtőelemet, viszont ennek köszönhető hogy „lekapcsolva” ez a munkapont és visszacsatolás megszűnik, kioltja magát. Tehát röviden tulajdonképpen a besugárzó neutronfluxussal moderálják a modern reaktorokat, és úgy építik fel, hogy ez nem szaladhat meg, legalábbis termonukleáris értelemben. A működő reaktor önnön magát tartja kordában a megtermelt/elnyelt neutron arányokkal. (ezért van a fűtőanyag speciális geometriai elrendezése, és a megfelelő jól megválasztott reaktor szerkezeti anyagok alkalmazása, amik bírják a neutronfluxust.

    De a lényegen nem változtat: ott van sok-sok tonna fűtőanyag, ami dolgozik, például a paksi erőmű fűtőanyag kötegenként kb. egy 140 lóerős, soha ki nem kapcsolható motornak feleltethető meg.

    Ebből a kötegből van több száz, tehát egy 400MW-os blokk (mostanában lehet hogy már 500) „nyugalmi ” teljesítménye pár évig 2-5MW, amit akkor is lead ha leállítottuk… (hűtő, pihentető kád). Az atommag „nem tudja” hogy kint van vagy bent van a reaktorban, neki mindegy. Erre a pihenő kötegre is szoktak amúgy rákötni kamu fogyasztót: tóból egyik helyről másikra átemelő szivattyút, vagy kamu turbinát ami eldisszipálja az energiát, okosabb helyeken az erőmű belső energiaszükségletét, vízátemeléseket stb. ebből fedeznek, azaz a pihenő fűtőelemet is hasznosítják.

    Természetesen sokkal drámaibb a működő reaktor vészleállítása vagy leolvadása, de természetesen ha ez az utó-kiszolgáló folyamat leáll, a szabályosan leállított fűtőelemek is leolvadhatnak a pihentető kádakban és katasztrófát okozhatnak.

    Véleményem szerint a kimerülő energiahordozó világban stratégiai kérdés lesz (vagy inkább már az) az atomerőművek birtoklása, így a termelő szakaszban elhagyatottságuk nem várható, azonban a kimerülő szakaszban igen…

    Illetve van egy orosz gyorsreaktor típus, ami elég sok mindent elbont, így a használt-kimerült fűtőelemek is még bőven hasznosíthatók. (megint a paksit hozva példaként, 3,6%, 2,4% és 1,2% urándioxid tartalmú pálca zónákat pakolgatnak méhsejt szerkezetben, és azt hiszem 0,9% alatti lesz a „kimerült”).
    Ebben még sok energia van, tehát hasznosítható megfelelő reaktorban.

    Kérdés persze amikor Homo S. saját feloszlásával van elfoglalva, ráér-e majd fegyelmezett technológiákat fejleszteni, ráadásul rendelkezésére áll-e az a mérnöki és anyagi apparátus ami ehhez kell. Elvileg megteheti, a gyakorlatban viszont valószínűtlen…

    Sajnos kivéve, ha egy diktátor irányít: a „fontos” lista így akkor is teljesülhet, ha amúgy más területek romokban vannak, ilyenre is látunk példát. (É-Korea) Amúgy ne legyenek hiú álmok: nem hiszem hogy a hidegfúzió felfedezése után pl. mindenkinek kiosztják a korlátlan energiát és elektromos autóját. A villanyóra ugyanazt a magas összeget fogja mérni és a kötelező inflációs politika miatt ennek az ára is folytatni fogja szépen a felfelé kúszást.

    Ja egyet kihagytam: egész biztosan valami remek fegyvert lehet belőle készíteni, amit tök jó dolog birtokolni, és már zajlik is a versenyfutás érte a az ENSZ-barát népek közt, hogy jól kiirtsák egymást.

    A sok egyéb effekt mellett ne feledjük, egy WW-III. feltétlen kirobban, ha valaki a hasznavehetetlen és szar nukleráis arzenál helyett felfedez egy sokkal jobban bevethető, célirányosabb és utóhatások nélküli fegyvert, amivel akár megelőzni és blokkolni is lehet más támadásokat. (vagy annyira rapid a csapásmérés, hogy nincs visszavágás).

    De lehet, ez inkább egy Szudáni vagy Dél-Afrikai víruslaborban dől el… Csak meg kell találni azt az icipici módosult gént, ami a fehér embert megbetegíti, de a feketét nem. Kérdés hogy bírná a nagy hódító európai ember a fordított appartheid-et, csak mert 500 évvel ezelőtt hajókat épített és minden létezőt meggyilkolt és elpusztított. A történelem fura fintora lenne az új világrend. 🙂 AZ elfeledett Afrika ugye.

    A klímahelyzet mindenkié, de függetlenül is munkálkodunk bőven magunk kipusztításán. Kihalásunk töbszörösen be van biztosítva. (és semmi szupervulkán meg kisbolygó 🙂 )

    Egy expresszvonat sebességével száguldunk a pusztulás felé, és az utazásnak mindannyian részesei vagyunk.

  2. Bocsánat, van egy ideillő versike ami egy dalszöveg,
    Tibor bá’ törli ha nem maradhat:

    Vad Bolygó

    Értelmes lények a messzeségből,
    Jeleket fogtak a világűrből:
    Egy primitív égitest üzenetét,
    Haldokló szavait szórta szét.

    Ostoba, vérszomjas diktátorok,
    Hatalom-ittasult vadállatok…
    Pusztító háborúk, szörnyűségek,
    Szegénység, járványok, éhínségek…

    Veszélyes zóna, vad bolygó,
    véreső és könnyfolyó.
    Ahol a terror, a téboly testet ölt…
    Ég óvjon meg, jó öreg Föld!

    Nem értették az Értelmes Lények,
    Az emberek a Földön miért így élnek?
    Gépeik a helyzetet értékelve,
    Nem leltek igazi segítségre.

    Az agyakat nem lehet átprogramozni,
    Agresszív ösztönöket eltiporni,
    Jelszavak helyett szavakat adni,
    Így kellett a Földet sorsára hagyni…

    Veszélyes zóna, vad bolygó,
    véreső és könnyfolyó.
    Ahol a terror, a téboly testet ölt,
    Ég óvjon meg, jó öreg Föld!

  3. 1:
    A reaktorokkal kapcsolatos bejegyzésed mértéktartó, elaborált és releváns – köszönet érte. Saját gondolataiddal történő megtorlását tudomásul vesszük. A belinkelt verset természetesen nem törlöm, ha már vetted a fáradtságot. 🙂

  4. Elég gáz dolog a metán. A légköri koncentrációja tovább nőne akkor is, ha abbahagynánk a CO2 kibocsátást. Hiába ürül ki elvileg gyorsabban a metán a légkörből, mint a CO2 (bár ez is megtévesztő, mert inkább átalakul CO2-vé), ha a permafrost-ból, partmeni vizek mélyéből egyre több szabadul fel. Ehhez képest, ha véletlenül szóba kerül a metán, akkor inkább a vega propaganda hozza fel, hogy a marhák mennyit finganak, és a húsevők miatt romlik a helyzet.

  5. 2: Te teljesen véletlenül vagy „Arkhon”, vagy gnosztikus nicked összefügg a versed gnosztikus világmagyarázatával? (Földi világunk maga a pokol, stb.) Értem, hogy a jelen helyzet valóban ilyen képet sugall, de nagy különbség ezt azzal magyarázni, hogy az ember sárkányfogvetemény, ezért elkerülhetetlenül ilyen vég volt beprogramozva (Tibor bá is ezt hangoztatja, de Vörösmarty, Petőfi is), vagy pedig az ilyen hamis világképű gnosztikusok tudatosan-ösztönösen vitték ilyen irányba az eseményeket.

  6. 5. Arma Gedeon
    A kérdés inkább az, hogy ezek a gnosztikus eszmék megjelenése volt-e kódolt. A gnosztikusok hatalomátvétele, manipulációs rendszerük kiépítése, globális kizsigerelés már következik belőle.

    Állítólag nincs értelme a „Mi történt volna másképp, ha…” kérdésnek a történelemben. Én úgy gondolom, hogy ha lett volna 10 bolygó 200.000 éve, ami ugyanolyan, mint a Föld volt akkoriban, akkor nem mindegyiket tette volna tönkre az emberiség. Ilyen értelemben, én nem hiszek ebben az eleve elrendeltetett végjátékban.

  7. 6:
    Egy természet adta kifejlődött rendszer addig életképes, ameddig a kozmikus szituáció nem változik meg drasztikusan (kihűlt Nap). Viszont, mihelyt színre lép az intelligencia az elengedhetetlenül belepancsol az életképességbe. A kérdés az, hogy mi következik be előbb, a visszafordíthatatlan rombolás, vagy ennek felismerésében tett, azt elkerülő lépés. A mi esetünkben a helyzet világos. Persze egy kifejlődő intelligens lény lehet önző (a mi esetünk) vagy altruista (lásd: hangyák, méhek, stb.) Az előző sorsa a kezdettől fogva meg van pecsételve. – Armának tehát igaza van 5. alatt, velem kapcsolatos állításában.

  8. 5: Nem az én versem de a kétségtelenül azonos világkép párhuzamaként idéztem. Igyekszem, hogy a gondolkodásom fonalát ne az vezérelje hogy mi fog történni „úgyis” elkerülhetetlenül, mert akkor minden érv a túlélésre eleve csődöt mond (ezt nem szeretném). A rámutatott belső lelki ellentmondásban igazad van: 3 gyermek apjaként valamiféle „neohumanista” jövőben bízom, amit még nem találtak fel, viszont realista énem sajnos nemigen tud ésszerű konklúzióra jutni a dolgok várható kimeneteléről.

    Lehet hogy ezt akár Tibor bá’ posztjai, akár mások véleményei felhúzzák, erősítik, de többnyire a saját véleményemet tükrözik. Lehet hogy több pozitívabb projekcíóra, önmérsékletre van szükség, hogy ne ennyire ezt tükrözzem, illetve amennyire lehet „vészmadárként” a világvégét várni, kétségtelenül olyannyira lehet kiutat is keresni és abba invesztálni a gondolkodást 🙂
    Félig üres, vagy félig teli a pohár – valóban nézőpont kérdése.

    Így vagy úgy, az emberiség amikor „túlélt” végül is ezt a humanizmust vette elő, és fel tudott tenni (ideig-óráig ugyan) egy másik lemezt. Én ebben bízom, de ez ebben a világrendben nem tud eljönni, és fenntartom, hogy a krízis minden eddiginél nagyobb, és komplexebb, mint valaha. Kell a „Mátyás” vagy „Messiás” csomag az emberiségnek. (csak sajnos nem ideológiában, hanem tettekben).

    Az Arkhon név nincs kapcsolatban eredeti jelentéstartalmával, ez egy internetes nick, sok helyen ezt használom. És köszönöm a kritikát, igyekszem a világvége károgásból megtartani hasznavehetetlen – kétségkívül visszaolvasva gnosztikus – hangulatkeltéseim, és inkább tényszerűbb maradni.

    Egyetértek hogy semmi szükség – egy ésszerű rákészülés, mint lehetséges kimenetel számba vételén kívül – ezeket felerősíteni, és önbeteljesítésbe átcsapni, szinte várni.
    Mert akkor a nemcselekvés egy újabb önfelmentése születik meg, hogy naugye uraim, mondtuk hogy elkerülhetetlen, ergo tökmindegy mit teszünk. (amúgy véleményem szerint ez az emberiség álláspontja, de akkor félő megint visszatöltöm elölről 🙂 )

    Ezzel együtt, ez is a véleményütköztetés egy formája, s azt gondolom adtunk és kaptunk információt, nézőpontokat, egy adott témáról.

    Mostanában azon gondolkodom, hogy valójában mi itt a tét vagy félelem végső tárgya: hogy ez egy első és egyetlen faj küzdelme az Univerzumban, vagy ebben a fázisba (bolygófelélés) eljut majd mind eddig a kihívásig, és kozmikus vízválasztója lesz az adott fajnak, hogy képes-e megoldani vagy sem. Az első esetben az egyetlen élet magva pusztulhat el, a másodikban viszont egy n-tagú láncolat egyetlen tagja esik ki… Nem ugyanaz, és a második esetben egyenese kizoomolva innen, hogy itt mi zajlik, lehet hogy csökevényes kis emberi egónk újabb önnön aggodalmának leképződése a helyi viszonyokra. Már megint csak magunkért aggódunk, miközben kozmikus értelemben tökmindegy mire jutunk.

    Hogy picit visszakozzak és konszolidáljak a kritika hatására:
    Ha a globális intelligencia alapú élet védelmének aggodalmával vagy humanizmusával nézem, a második esetben nem is esik kár az Élet nevű entitáson, pusztán csak itt, és most (és elkerülhető ez is). Az élet szempontjából pozitivista felfogás, hogy a mindebkori felbukkanását illik védeni és megőrizni (tehát a Földit is). A részletek, ha mégoly apokaliptikusak, lehet hogy kellenek a fejlődéshez és formálódáshoz, de nem a pusztulásáért, hanem épp a fennmaradásáért. Ekkor viszont, ember küzdj és bízva bízz…

    Lehet, egy ilyen korszakban vagyunk, mérföldkő, hogy mit cselekszünk, de nem vagyunk halálra ítélve, csak egyre okosabban, egyre gyorsabban kell kitalálni valamit, agyban és anyagszükségletében. És igen, van bennem „izmus” nélkül egy nagy adag félelem is, hogy ez hogy lesz lehetséges…

  9. 7. Tibor bá’
    Én nem kizárólag az intelligencia megjelenéséhez kötném a féktelen rombolást. Szerintem ez egy dinasztikus abszolút monarchiában nehezebben történik meg, mint egy demokráciában. Egy uralkodó abban érdekelt, hogy az uralma alatt lévő terület fejlődjön, demokráciában a spekulánsok inkább a kizsigerelésben érdekeltek. Persze lehet egy uralkodó dilettáns és gonosz is, de akkor legalább megvan az esélye egy jó király felbukkanásának, míg demokráciában nincs esélye. A rossz királyt meg lehet merényelni, a tőkésosztályt nem.

  10. A vers két sora megragadott:


    Az agyakat nem lehet átprogramozni,
    Agresszív ösztönöket eltiporni…

    Az ember olyan, amilyen, amilyenné az evolúció tette évmilliók alatt.
    Most kinek a bűne, hogy olyan eszközöket adtak a kezébe, amiket nem tud használni azzal, hogy neki lesz jó?

    Olyan érzésem van, mikor egy beindított motorosfűrészt adunk ovodások kezébe, és őket hibáztatjuk a balesetekért.

    Már Max Webber sajnálkozott, hogy a középkori paraszt visszautasította a keményebb minkáért a magasabb bért. De azok, akik hatékonyságban meg fejlődésben gondolkodtak, azok inkább elzavarták a földjéről.

    Az agyakat nem lehet átprogramozni…
    A mindenkori, elsősorban tudományos elit felelőssége, hogy olyan programokat írjon, amik futnak a „primitív” agyakon és nem teszik tönkre a világot.

  11. 9:
    Igaz, de ne feledd el, hogy a „tőkésosztályt” valamennyien magunkban hordozzuk.

  12. „It’s Too Late To Stop Climate Change, WE ARE DEAD”

    Akkor van-e értelme a környezetvédelmi adóknak, a fosszilis források felhasználásának büntetésének, és a környezetbarát beruházásoknak?
    Ha ingünk-gatyánk elvesztettük már a kaszinóban, de a szállás és az all-inclusive fogyasztás ki van fizetve reggelig, akkor legalább reggelig érezzük jól magunkat… 🙂

  13. 13.
    És ha nem ?
    És ha a tudósok tévedtek? (volt már iyen).

    Legalább egy lazacos szendvicset tegyél a zsebedbe másnap reggel…

  14. Ezekben a jóslatokban mindig ott van a „ha”. „Ha fenntartjuk az ipari civilizációt, a klímaváltozás a közeljövőben kihalásra készteti a homo sapienst.” Ezek szerint a klíma állapota jelenleg olyan, hogy visszafordítható lenne a folyamat? Vagy ezt is csak feltételezi, aki írja?

  15. 15:
    Nincs ott a „ha”. A záró akkord:

    It’s Too Late To Stop Climate Change, WE ARE DEAD

    azt jelenti, hogy

    A klímaváltozás megállításáról már lekéstünk, ÉLŐ HALOTTAK VAGYUNK.

  16. „A klímaváltozás megállításáról már lekéstünk, ÉLŐ HALOTTAK VAGYUNK.”

    hogy próbáljak ne gnosztikus lenni:
    párszáz millió éves időskálán és algáktól újrakezdve, nem feltétlenül. 🙂 Lehet, a telepes életforma egy sokkal konformabb civilizációt tud létrehozni, ahol az intelligencia nem követeli ki az egót és a vagyont. Nice try, egy próbát megér 🙂

  17. Nekem az ezzel a problémám, hogy ha ez tényleg 1 valószínűséggel, minden kétséget kizárva, teljes mértékben igaz, akkor tényleg felesleges bármin görcsölni, megerőletni magunkat, hogy bármin is változtassunk, lemondani bármi kellemesről.

    De mi van, ha mégis van valami esély, hogy az emberiség 1%, a bioszféra 1% túléljen, és pont azzal játsszuk el ezt az esélyt, hogy ennek a borúlátó prognózisnak hiszünk, és innentől kezdve mindent letojunk?

    De jobban belegondolva, ez nem igazi veszély. A társadalom 1%-a lehet, aki tudatosan készül az összeomlása talán 10%-a kezdi már kapisgálni, hogy tényleg baj van, a maradék 89% meg azt hiszi, hogy ha nem is szép dolog a környezetszennyezés, a mi életünkben biztos nem lesz még baj. Ez a 89% úgysem fogja elhinni, hogy ennyire rossz a helyzet, de ez a súlyos vészharang talán jobban felrázza, mint a mértéktartó, enyhe előrejelzések. És ha már felfigyeltek, akkor talán hajlandóak is lesznek leadni egy kicsit a kényelmükből a jövő érdekében.

  18. Nincs az emberiség kezében akkora számítási kapacitás, hogy a klímaváltozás okaként egyértelműen tudja bizonyítani saját felelősségét. Még a hozzájárulásának mértékét sem.

    Lehet versenyezni az indián meg a jehovás tanúk és így tovább világvége-várás vetélkedőben. Mexikói-öböl meg a kisbolygók?

    Pénzzel fűtött hisztériakeltés az egész, keszekusza sötét változókkal, még az emberiség korához képest is nevetségesen szerény adatbázisból vett állandókkal felírt sokismeretlenes egyenlet.

    A múlt millió jövőlátójából csak néhányra emlékezünk, azok sem voltak tévedhetetlenek. Ránk fognak?

  19. Megnéztem a linket, és Guy McPherson más előadását is megnéztem, a honlapját is olvasgattam, stb . Ahogy értem:
    Arról van szó, hogy a széndioxid kibocsájtásunk okozta felmelegedés a sarkkör mélytengeri régióiban beindította (múlt idő) az annál 2 nagyságrenddel nagyobb üvegház hatású metán képződését a „permafrost” rétegből. Ez azért van, mert azon üledékek, amelyeknek az lett volna a sorsuk, hogy vagy a kéregben a nyomás hatására kőolajjá alakuljanak, vagy (sokkal lassabban) a lemeztektonika miatt lesüllyedjenek a földköpenybe, a melegebb környezetben az anaerob baktériumok hatására metánná alakulva felbuborékolnak a légkörbe. Ez egy átlag 150 km széles sávban a sarkkörök körül már folyamatban van, és szélesedik a sáv. Ez egy pozitív visszacsatolást jelent a felmelegedésre vonatkozóan, ami exponenciális folyamatot indított be (múlt idő) . Ennek okán két forgatókönyv maradt.
    – a hatodik földi kihalás után mintegy tízmillió éves regeneráció újra létrehoz egy életképes bioszférát
    – a Föld a Vénuszhoz hasonló 450 fok körüli lakhatatlan (életfunkcióra alkalmatlan) golyóvá válik (mához kb. 80! Év múlva)

  20. 21:
    Pontosan erről van szó.

    20:
    Kedves tege! Természetesen nem kötelező semmit se elfogadni. Azt viszont némileg túlzásnak tartom, hogy összekevered a szilárd tudományt a különböző hokusz-pokuszokkal. De ha vennéd magadnak a fáradtságot, hogy például megérts, amit Gyurica beírt, Akkor talán nem kellene elszenvednünk az értelmetlen butaságodat.

    19 – Ábel:
    A folyamatot se visszafordítani, se megállítani már nem tudjuk, de lassítani igen. Tehát, aki nálam fiatalabb annak érdemes lépéseket tenni, mert neki nem mindegy, hogy az Ember számára mikorra válik végképp lakhatatlanná a Föld.

  21. Volt egy híres képlet arra vonatkozóan, hogy van-e rajtunk kívül intelligencia a látható univerzumban. A sok tényező mellett egy faktor az intelligencia túlélésének az esélye. (nem csak a kialakulásának) Attól hogy nekünk nem sikerül(t) még nem lehetetlen. Fel a fejjel! Attól hogy Tibor bá’ a lélek létezését is cáfolja, még bármi lehet igaz ( kivéve amit a természeti törvények nem tesznek lehetővé)

  22. 23:
    Erratátum!
    Nem cáfolom a lélek létezését. Nem látom bizonyítottnak. Ahhoz, hogy cáfolhassam, előbb valakinek bizonyítani kellene. 😀

  23. 24:
    Gondolkodom, tehát vagyok. Ez azt jelenti (ha belegondolsz) hogy … Tudod mit? Gondolj bele! (holnap pinás poszt lesz?)

  24. 25:
    Elég sok mindenhez értek, legalább is középiskolás fokon, de a gondolatolvasás nem tartozik ezek közé. — Pinás poszt? Miért, annak is utána néznél?

  25. 21 Gyurica

    Ismersz valami konkrét elemzést, amely a föld vénuszhoz hasonló túlmelegedését valószínűsíti?
    Nekem így első nekifutásra azért nem tűnik valószínűek, mert az összes elégethető fosszilis valamikor a légkörben volt, onnan vonódott ki a földtörténeti korok alatt. Ezenkívül a földkéregben található fossziliseknek csak töredéke alkalmas kitermelésre, java része olyan kis koncentrációjú, hogy gyakorlatilag nem kitermelhető, így az ott is marad, ahol van.
    Mi adja a valószínűségét annak, hogy ez a töredék rész visszakerülve a légkörbe ilyen visszafordíthatatlan katasztrofális felmelegedést okozna?
    Azt elképzelhetőnek tartom, hogy a magasabban fejlett életnek betenne, de azért nem sterilizálná a bolygót, hiszen volt már olyan állapot, és az élet fejlődött tovább.

  26. Azé ez a Guy csávó csak kibökte a végén, hogy élj a mának. És hogyan tudunk ma a mának élni? Fogyassz!

    Mer ugye a beszélgetésnek van egy második része is:
    http://youtu.be/w0_WKDEC38c

  27. Naszreddin Hodzsának volt egy helyes báránya. A hodzsa mindig mellette volt, gondosan ápolta, és szeretett vele játszani. A cimborái kinézték maguknak a bárányt, és kitervelték azt, hogy megtréfálják a hodzsát, és elveszik tőle a bárányt. Az egyikük így szólt: „Maholnap itt a világvége. Mit fogsz tenni a báránnyal? Gyere együk meg!” A hodzsa ezt a tippet elengedte a füle mellett. Majd előjött a másik ugyanezzel az ötlettel. A hodzsa őt is elzavarta, de a társai továbbra sem hagyták nyugton.
    A hodzsa bosszankodott, végül elhatározta, hogy másnap levágják a báránykát, és rendeznek egy kis lakomát. Levágták hát a bárányt, tüzet gyújtottak, és a hodzsára bízták, hogy forgassa a tűz fölött a felnyársalt húst. A pajtásai nekivetkőztek, a ruhákat rábízták a hodzsára, és vígan elszaladtak, labdázni, és kergetőzni.
    A hodzsa elszomorodva attól, hogy szeretett báránykáját saját magának kell megsütnie, kihasználva az alkalmat, bedobta a tűzbe a pajtásai gúnyáját. Hamarosan visszatérvén, a futkározástól megéhezett cimborák megdöbbenve látták, hogy a ruháikból csak hamu maradt. „Hé, hodzsa, ki tette ezt?” ¬ Kérdezték hitetlenkedve. „Miért nyugtalankodtok? Hát, nem ti mondtátok, hogy holnap itt a világvége; akkor mi szükség arra, hogy felöltözzetek? – Válaszolta egykedvűen a hodzsa.

  28. 27!
    „… mert az összes elégethető fosszilis valamikor a légkörben volt, onnan vonódott ki a földtörténeti korok alatt.”
    Vagyis a növényzet csak és kizárólag a levegőből köti meg szenet? A gyökérzet a talajból nem vesz fel egyetlen atomnyit sem? Mert ha igen, akkor igenis jókora adag fosszilis energiahordozót termel a bioszféra, amit nem szabad elégetni, mert CO2 többletet okoz!

  29. 30
    Tudomásom szerint a szerves anyagok építéséhez a növények a szenet a légkörből veszik, az oxigént és hidrogént a vízből, az egyéb elemeket pedig a talajból.
    A talajban lévő elemi szén és szerves vegyületek egyébként is bomlékonyak, a folyamatos biológiai aktivitás utánpótlása nélkül mind eloxidálódnának, a szén csak CO2 és mészkő formájában marad meg tartósan.
    A folyamatosan termelődő szerves anyagnak csak elenyésző hányada fosszilizálódik, a nagyobbik része folyamatos körforgásban visszabomlik CO2-re és szervetlen vegyületekre a talajban.
    És persze, hogy nem szabadna a fosszilist elégetni, mert CO2 többletet okoz. Hát erről szól az egész klímaváltozás.
    Ha melegszik a klíma, akkor egy darabig a föld tudja pufferolni a légkörből kivont szenet élőanyag növekedés formájában, a tengerek meg a hőkapacitásuk erejéig, de egyszer ezek is elérik határaikat, és onnan kezdve nagy a baj.
    Elvileg a fossziliseket csak olyan ütemben szabadna égetni, mint a keletkezési üteme, ami viszont édeskevés.

  30. 30: „a növényzet csak és kizárólag a levegőből köti meg szenet”

    Hubab ugyan már megválaszolta, csak kicsivel egészíteném ki – a fotoszintézis során a légcserenyílásokon veszik fel a a CO2-t a növények.
    Ezért a jó kertészek ki is találták a CO2 trágyázást, mert nem elég nekik a légköri 400 ppm, 900-1000 ppm-ig érdemes emelni a széndioxid szintet növényházban, mert azzal lehet emelni a profitot. De a csúcs az, hogy már a szabadföldön is alkalmazzák a CO2 trágyázást.
    http://agrosolution.hu/agrosolution/wp-content/uploads/2012/11/agrosolution_brosura_2013.pdf

  31. 26:
    Tibor Bá’!
    Köszönöm, hogy nem szégyenítettél meg a pökhendi kérdésemért , azért bocsánatot kérek.
    Arra céloztam, hogy Descartes is csak a saját létezését tudta közvetlen tapasztalat útján bizonyítani. Semmi mást. A legalapvetőbb tudományos tételek is csak azon az alapon nyugszanak, hogy a saját tudat hisz az agy azon működésében, ami az érzékszervek (ha léteznek) által küldött jeleknek. (már ha vannak jelek) Ebből a nézetpontból az egyetlen lehetőség, hogy a lélek van , (az enyém biztos) , mást csak hit alapján tételezem.
    Ez a szubjektív idealizmus?

  32. 34:
    Szerintem a tudatot és az agyat nem lehet szétválasztani. Az agy végzi a dolgát és nem gondolkodik, de a világról nem csak az érzékszerveken keresztül értesül, hanem saját kognitív tevékenységéből is. Vagyis nem megy el Amerikába, hogy ott van-e? Hanem kikövetkezteti, hogy ott kell lennie. —Neked jogod van hinni a lelkedben, de nekem bizonyítékra lenne szükségem. A homályos következtetés nem bizonyíték.

  33. 27:
    Ne tőlem kérj adatokat vagy magyarázatokat, Tibor Bá’ linkje után úgyis megtalálod a forrásokat ha érdekel.
    Ez remélem hogy nem valós prognózis, nincs épeszű ember aki el tudná fogadni. Akár hogy is van , holnap mit fogsz csinálni? Tudod mit művelsz? Miért?
    A globális felmelegedés a veszélyforrás (mi) ötödik helyén van egy hiteles tudományos listán. Nincs olyan politikai erő amely foglalkozna velük. Te foglalkozz vele, a te dolgod!

  34. 35:
    Régóta olvasom a blogod, visszatérő kérdés a lélek létezésének kérdése. Mivel a tudomány korában élük, definiálnunk kellene hogy minek a lététét vagy nem létét kell bizonyítanunk.
    Ha van matematikus a blog olvsói között, biztos megtudná állapítani hogy mi az az állítás ami a lélek leírására mint tudományos definíció elfogadható. Utána jöhet hogy az igen/nem eldöntésére a módszertan, vizsgálat, kielemzés stb.
    Vágjunk bele? Én segítek.

  35. 32! Köszönöm a válaszokat!
    Pont a talaj mésztartalma, ami számomra problémás.
    A talajt „meszeszni” kellett a gyümölcsfáim alatt, amit
    látványos fejlődéssel háláltak meg. Azt gondolnám, hogy azért
    az abban található szén csak felszívódik.
    A szén körforgás szerintem sokkal összetettebb. Gondoljunk csak
    a korallok mészvázaira, és az abból keletkező mészkőre.
    Ez, valamint a fosszilizálódás arra enged következtetni, hogy a
    bioszfréra tulajdonnképpen megköti a szenet, ami geológiai úton keletkezik. Van körforgás, de van jelentős külső betáplálás(vulkánok) és van kivonás (mészkő, olaj, kőszén). A megoldás szerintem az lenne, – ha már a kivont szenet nekünk muszáj visszanyerni – hogy a külső, nem általunk végzett betáplálást csökkentjük, megszüntetjük. Tömjük be a vulkánokat!

  36. 20: Az AGW sokkal jobb világvége jóslat a többiénél, mert nem ad meg egy konkrét dátumot, hanem 2030-tól 2100-ig, vagy azon túl mindenre van számítás. Így ha az egyik elmúlik, akkor azt mondják, majd a másik. Közben meg persze születhetnek új számítások…

  37. 37:
    Én szívesen indítok egy újabb posztot „lékek” cím alatt, de az itteni megfogalmazásod jelzi, hogy valami nagyon fontosat nem értesz meg:

    „definiálnunk kellene hogy minek a létét vagy nem létét kell bizonyítanunk.”

    A tudomány, a logika tiltakozik az ellen, hogy a „nem létet” bizonyítani kelljen. Próbáld megérteni. Ha téged az ügyész (mondjuk) gyilkossággal vádol, azt neki kell bizonyítani. Nem neked kell bizonyítanod az ártatlanságodat. Ha az ügyész megpróbál bizonyítani, te akkor vagy abban a helyzetben, hogy rámutatsz a bizonyítás hiányosságára, hibáira. — Ezért írtam, bizonyítsd a lélek létezését, és én azonnal akcióba lépek, vagy elfogadom a bizonyítékot.

  38. 38
    Nem vagyok szakértő a témában, de szerintem a mészre a kalcium miatt van szüksége a növényeknek, a szerves vegyületek felépítéséhez a légkör CO2-jéből nyerik a szenet.
    Abban igazad van, hogy a szén ciklusa jóval bonyolultabb a földön, mert a mészkő is benne van.
    Viszont a mészkő is zárt ciklusban keletkezik és bomlik el, amihez a kalciumot a vulkanikus kőzetek mállásából, a szenet meg a vizekben feloldott CO2-ből nyeri biológiai folyamatok közvetítésével.
    Viszont ami tengeri üledékként elsüllyed, az tíz- vagy százmillió évek múltán lebukik a kéregbe, elbomlik, és a CO2-t kiküldi a vulkánokon keresztül.
    Mondasz valamit, a mészkövet nem szabadna engedni lebukni a kéregbe, hanem valahogy a felszínen kellene tartani, akkor lekötve maradna az a sok CO2.
    Csak kérdés, hogy hogyan? Építsünk a földön sok Himaláját mészkőből, távol a lebukási zónáktól? 🙂
    De komolyra fordítva, számomra az az ismeretlen, hogy mi dönti el egy-egy földtörténeti korszakban, hogy a légkörből kinyert szén milyen arányban oszlik meg a szerves vegyületek és a mészkő között, vagy éppen a fosszilizálódó szerves anyagok és a mészkő között?
    Vajon ez egy állandó arány, vagy a klímától függően változik, mert elvileg itt is eldőlhet, hogy a légkörben csökkenő, vagy növekvő a CO2 aránya természetes úton?
    Ha mondjuk nagyobb a mészkőképződés aránya, akkor kevesebb szerves vegyület bomlik vissza, így csökken a CO2 tartalom a légkörben.
    Viszont a vulkánosság miatti kibocsátás is nagyon rapszodikus, vannak nagyon aktív időszakok, amelyek felborítják az egyensúlyt, de ezek mértéke, időtartama nagyon kiszámíthatatlan.

  39. 39: Régi trükk ez világvége jóslatok esetében:
    „Ám azt a napot vagy órát senki sem tudja, az ég angyalai sem, sõt még a Fiú sem, csak az Atya.
    Vigyázzatok, legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor jön el az idõ.” (Mk 13.32-33)

  40. Pusztán azért, mert a statikus nem tudja megmondani pontosan, hogy az életveszélyesnek nyilvánított ház melyik nap melyik órájában fog összedőlni, azért nem költöznék be a családommal. Átfogalmazva, zárom az ajtót, bármilyen csekély esélye is legyen a betörésnek, és hiába nem törtek még be eddig soha. Ezen mindenki elgondolkodhat.

  41. 43:
    Az teljesen világos, hogy ma már csak az szkeptikus, aki önmaga az akar lenni. Ami OK, de itt megállhatna és nem kellene hirdetnie a hülyeséget.

  42. 40:
    Szerintem ne nyiss „lélek” cím alatt posztot. Szeretem a blogodat, a hozzászólásokat is többnyire elolvasom, elgondolkodtató gondolatok vannak itt. Persze ha akarsz, …

  43. 43: Logikus amit írsz, hiszen ezekben az esetekben te egymagad komoly ráhatással vagy a téged érintő eredményre. Ezért persze én is csukom az ajtót, hiába tudom, hogy egy ezreléknél nem több az esélye, hogy betörjenek. De az érintett témában egyrészt a te szereped erősen közel van a nullához, másrészt meg egy ilyen téma esetén, ha hasonló 1 ezrelék alatti esélye lenne, mindenki belesz@rna. Persze pontosan senki sem tudja mennyi az esélye, bár egyesek nagyon magabiztosak és 100%-ra veszik a valószínűségét, csak az időpontját nem tudják.

  44. 43:
    Amikor elmegyünk otthonról nem zárjuk be az ajtót. A három kutya szabadon sétál a kertben. Aki távollétünkben átmászik a kerítésen az halott.

  45. Tibor bá!
    Sok előadást, riportot , elemzést néztem át a témában. Három évvel ezelőtt ültettem 27000 facsemetét hogy valamit visszaadjak Föld anyánknak. ( tölgy, szürkenyár, juhar , kőris , akác) Az úniós előírások miatt be kellett kerítenem, de hagytam gyenge pontokat , így járják őzek , fészkelnek fácánok és más madarak , hatalmas rókavár is kialakult. Pockok , egerek járják a területet , a számtalan gyomnak nevezett növényről és a rájuk szálló rovarokról nem is beszélve. Persze az erdőtelepítés mellett próbálkozunk krumplival hagymával stb. is.
    Van még 3 ha pihentetett területem is, csak kaszálom néha, hogy a törvény le ne sújtson rám a borzasztó parlagfű vagy egyéb marhaság miatt.
    Tehát Guy McPherson szerint jó úton járok , növelem (nem csökkentem) a kihalásunk utáni evolúció lehetőségeit.
    Szerinted milyen lehetőségek vannak? A kultúrával kapcsolatos írásaidat is olvastam, tudom hogy annak értékei sem közömbösek számodra.
    Hogyan tovább ?: Geoengineering ?

  46. 48:
    Ehhez csak gratulálni lehet tiszta szívből. A témára vissza fogok térni.

  47. Nem is tudom mi a rosszabb a 3. világháború, vagy hogy kihalunk.
    Ez félelmetes Tibor bá….

  48. 50:
    Egy atom bomba gyors halál. Az élve megfőlés lassú, sokáig tart és kellemetlen. Több hő, több párolgás, több felhő, több eső, több párás nap, több elöntött pince, több föld csuszamlás, több sárlavina…..

  49. 50: „vagy hogy kihalunk”

    Az emberiség kihalása teret enged/het/ más, esetleg nálunk sikeresebb fajok ‘felemelkedésének’.

    Sokkal fontosabb kérdés, hogy velem mi lesz? 😀

  50. 52:

    Az nem is annyira, de hogy velem? 🙂
    Például nagyon szeretek az itteni kis folyóban fürdeni, de idén eddig kétszer volt lehetőségem, olyan nagy folyamatosan a hőség..
    De komolyan szeretem a kánikulát és a nyárnak ez az egyik lényege, ehhez képest idén még csak vagy 3-4 ilyen nap volt, de akkor sem izzadtam meg annyira, amennyire egy átlagos nyáron szokás.

  51. 53:
    A lokalitás (nagyon) nem egyenlő a globalitással. 😀
    Ezt nem tudva, nagyon rossz következtetésekre lehet jutni.

    A mi szobánkban, ebben a pillanatban 24 °C a hőmérséklet, de a relatív légnedvesség 84 %. vagyis izzadunk, mint a lovak a 24 fokon, pedig nem is mozgunk.

  52. 54:

    Persze, tisztában vagyok vele, hogy sem a lokalitásból sem egy nyárból, vagy télből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.
    Én mindig meghallgatom a hosszútávú előrejelzéseket, de sosem veszem őket komolyan, inkább csak mosolygok rajtuk. Viszont figyelem azok beteljesülését, mert a jósok szeretnek jósolni, és ha netán találtak, akkor nagy hangjuk van, viszont amikor nem, akkor azt igyekeznek elkendőzni.
    És igen, lehet 24 fokon is izzadni, de ettől még a folyó nem lesz melegebb. 🙂

  53. 55: Tudod, hogy nem ez a lényeg.
    Ha jövőre a feldolgozott adatok azt mutatják, hogy a világon mért hőmérsékletek alapján az év benne van az eddig mért öt vagy tíz legmelegebb évbe, az többet mond, mint hogy nálatok hűvös a folyó. 🙂

  54. 56:

    Persze, csak volt itt jóslat az idei nyárra vonatkozóan is.
    Egyébként akármit mutatnak az adatok, többet mond, mint hogy melyik folyó milyen meleg, csak jól kell tudni értelmezni azt.

  55. 57:
    Kurva jó pozícióba helyezted magad. Fenn ülsz a kerítésen és károgsz mind a két irányba. Volt itt jóslat? Volt! Majd szeptember 30-án nézzük át, mit történt a magyar időjárással.

  56. 58:

    Mint fentebb olvashatod, én épp azt mondom, hogy a jóslatok csak jóslatok, legtöbbször nagyon bizonytalanok és megalapozatlanok.
    Tehát tőlem lehet a nyár hátralévő része forróság, sőt szeretném is, de ugyanúgy lehet hűvös is.
    általában minden éven lehet jóslatokat hallani ilyet is, olyat is, az egyik jó eséllyel bekövetkezik. Idén hallottam száraz nyarat jósolni, az már biztosan bebukott.

  57. 53:

    Hallod én ugyan így vagyok, csak a Balatonnal. 😀
    Akkora a hőség, hogy idén még 24 foknál nem volt több, pedig
    emlékszem, volt már 29 C is.

  58. „Nem úgy tűnnek, mint emberi kéz munkái, de természeti képződményekhez sem hasonlítanak– mondta egyikük.”

    Biztos UFO volt.

    „Anna Kurcsatova szakértő szerint a földfelszín alatti robbanás a keveredő só, gáz és víz találkozása miatt történhetett. A kutatónő egyértelműen a globális felmelegedést okolja a jelenségért.”

    Szerintem is, mert a só gázzal és vízzel keveredve nagyot robban. 😀

    Anyám borogass, kiket szabadítottak rá erre a lyukra? 😀

  59. A zöldenergiában élenjáró németeknél szénerőmű-reneszánsz van, főleg amerikai importszénre alapozva…

  60. 64:
    Kénytelenek, ha nem akarják fenntartani, fejleszteni az atomreaktorokat.

    Miért nem a lengyelektől veszik a szenet?

  61. 65: Olcsóbb az amerikai! Vannak saját szubvencionált bányáik, az a legdrágább, pár év múlva tervezik bezárni az utolsót. A klímakonferenciákon verték az asztalt, hogy a lengyelek zárják be a szénbányáikat, miközben a németek egy főre jutó kibocsátása nagyobb. A lengyelek csak atomerőműépítéssel tudnának eleget tenni a német követelésnek (elég udvariatlan hangnemű volt), amit a németek otthon bezárnak. Logikus német politikka, nem???

  62. 63:Curix

    Nem a megfelelő mondatot olvastad el.

    „A legésszerűbbnek dr. Chris Fogwill tudós magyarázata tűnik, aki a Sidney Morning Heraldnak azt nyilatkozta, szerinte egy ritka geológiai jelenségről, a pingóról lehet szó. Ennek lényege, hogy a mélyből felpréselődött víz megfagy a föld alatt, az így keletkezett jéglencse kinyomja a felszínt, ami miatt kisebb-nagyobb kiemelkedések születnek. Ezek nagyobb, akár az ötven méteres magasságot is elérő változatait nevezzük pingónak.”

    Olvass után, hogy mi ez a pingo.

    Korábban erről már szó volt.

    66.
    Nem szubvencionálásról van szó az USA szénbányák esetében,
    hanem arról, hogy a rétegrepesztés során felszabaduló gáz kezdi kiszorítani az ára miatt az USA szénerőműveket.

    Azaz gáztüzelésű erőművek épülnek, a hagyományos szénerőművek leállnak, a szénbányák meg nyomot áron terítik a szenüket a világban.
    Na ez meg világviszonylatban nyomja le a szénárakat.

  63. 67: Lehet, de én arról írtam, hogy a német kormány szubvencionálja a maradék német szénbányákat és tervezik pár év múlva bezárni, mert az import olcsóbb. Lehet, hogy nem sokáig, ezért meg kéne fontolni azt a bezárást.

  64. 67:

    Azért nem a megfelelő mondatot olvastam, mert abban a cikkben olyan nincs.
    A lyukkal kapcsolatban annyi biztos, hogy semmi sem biztos.
    A napvilágot látott infók szerint mindenki csak találgat, sőt a különböző kutatók egymásnak szögest ellentmondó nyilatkozatot tesznek.
    Egyik szerint hőmérsékleti változás okozta, robbanásnak nincs nyoma.
    Másik szerint robbanás, mert 120 méterre is találtak agyag darabogat.
    Amíg ilyen dedó szinten találgatnak ők, addig én mint totál laikus nem igazán tudok hozzászólni.
    Akár a földgáz kitermelés is okozhatja.

  65. Így 69 komment után sem lett egyértelmű számomra néhány dolog, így hát meg merészelem kérdezni.

    Mivel indokolja ez a fickó, hogy egy klímakatasztrófa együtt fog járni az atomkatasztrófával?
    Mert ez így nagyon nem logikus.

    Tibor bá te is mondtad, hogy ez egy lassú folyamat lesz emberi léptékkel, és a srác mégis már 2040-re komoly problémákat jósol, és 10 fokos melegedést. Ez azért így átmegy egy picit sci-fibe.

    De még mindig adott a kérdés. Ha szép lassan rohad is a civilizációnk, attól még miért olvadnának le az erőművek?
    Ha összeomlik a gazdaság az valóban szörnyű folyamat, de az erőmű akkor sem olvad le.
    Vagy hogy képzeltétek, ha meredeken esnek az MVM részvények, akkor a paksi dolgozók kisétálnak az erőműből?

    Ha iszonyat nagy baj lesz, a dolgozók akkor is bent maradnak az erőműben, akár fizetés nélkül is.
    Ilyen helyzetben pedig egy erőmű prioritást fog élvezni minden tekintetben.
    Szóval nem értem miért járna a kettő dolog együtt.

    Másik a videóban:

    egy angolul jól beszélő segítsen, mert én csak a youtube feliratot értem, és az félelmetes baromság.

    2 perc 50-nél kezdődik, mikor arról beszél, hogy a Föld a lakható zóna szélén van, és ha még 1,5 km-el közelebb lenne, akkor kikerülne ebből a zónából????
    Ugye nem jól értem?
    De mindegy, mert akkor sem helyes. A mi naprendszerünket figyelembe véve a Vénusztól a Marsig zöld, azaz lakható zóna van. A Föld ennek pont a közepén helyezkedik el és nem a szélén.
    Csak egy észrevétel. Gondolom senki nem nézte meg a videót…s

  66. 70: A lakható zónának állítólag a belső peremén élünk, a belső határ csak közel 3%-kal kisebb mint a föld pályájának sugara.
    Persze a másfél kilométer mindenképp hülyeség, esetleg másfél millióra gondolhatott, habár az meg csak egy százalékot tesz ki, nem hármat.

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Lakhat%C3%B3_%C3%B6vezet

    „A Naprendszerünk esetén ez a tartomány 0,97 és 1,37 CsE között van, így csak a Föld található a lakható övezetben.”

  67. 70:
    Néhány hete volt egy poszt, amiből kiderült, hogy az önfeláldozásról elhíresült japánoknál a fukushimai balesetnél helytállás helyett tömegesen elhúzták a csíkot. Vagy nézz meg a Detroit-ről készült posztban található képeket. Miket és hogyan képes az ember elhagyni.
    A 10 fokos melegedés 2040-re elégé hajmeresztő jóslat, amit csak akkor hiszek el, ha az északi jég olvadása az idén rekord értékű lesz, de ez csak szeptember közepére derül ki.

  68. 72:

    Igen, ezt értem, te arról beszélsz, mikor már olvad az erőmű, de a posztban nem erről van szó, hanem arról, hogy ha összeomlik a gazdaság, akkor… igen itt a kérdés, mi van akkor?
    Ha egyébként normál üzemben megy egy atomerőmű, akkor azt egy pénzügyi összeomlás nem veszélyezteti. Erre írtam, hogy a dolgozók benn fognak maradni és ha kell fizetés nélkül is dolgoznak, amit kétlek, mert egy erőmű mindig kiemelt státusz lesz.

    Nem mellesleg válság idején az atomerőmű az egyetlen energiaforrás lesz, ami saját területen, olcsón (amíg ki nem égnek a rudak) nagy mennyiségű energiát tud előállítani.

    Téved, aki egy összeomlást úgy képzel el, hogy akkor minden leáll.
    Ha meg mégis erőmű leállítás mellett döntenek, akkor azt meg lehet tenni, ahogy az 1-esben le van írva, szabályozottan, papírforma szerint.
    A paksi rudak már 5 év múlva szállítható állapotba kerülnek.
    Sok esetben azért „áztatják” őket tovább, mert nincs hová rakni.

    Én sokkal inkább azt tudom elképzelni, hogy az erőműveket energiahiány miatt tovább üzemeltetik, mint az biztonságos lenne, illetve a karbantartáson, személyzeten fognak spórolni, ezért az esélye egy leolvadásnak a sokszorosára nő.

    71:

    Két zónát találtam, az egyikben csak a Föld van, a másik nagyobb abban a Mars is „belelóg” ha éppen olyan pályát (napközeli) ír le.

  69. 73:
    Gondolom nem haragszol, de erre válaszolnom nagyon sok időben telik, ezért hétfőn lesz egy poszt: Mi van akkor, ha összeomlik a gazdaság címen, mert ez tényleg egy érdeks és velőbe vágó téma.

  70. 74:
    Ezek az elméletek egyébként is hajlamosak kihagyni a bolygók jellemzőit a képletből. Nem csak a csillaghoz képesti pozíció számít, hanem az illető bolygók fizikai kémiai jellemzői is.
    Ha a mars pályáján földi jellemzőkkel bíró bolygó lenne, sokkal nagyobb eséllyel lenne ott is élet.
    A gravitáció nem engedte volna a légkört elszegényedni, ezáltal az üvegház hatást kiiktatni, a lemeztektonika, erős vulkánosság pedig gondoskodott volna a szükséges mennyiségű CO2-ről, hogy jó vastag, sűrű paplanja legyen a bolygónak.

  71. 74:

    Még egy dolog eszembe jutott, de ennek megint elég csekély esélye van.
    A cikkben tulajdonképpen klímakatasztrófa miatti atomerőmű leolvadásokról van szó.

    Két ok lehetséges, az egyik a közvetlen károkozás, mint ami fukusimában is történt.
    Nálunk szökőár nem jöhet.
    Elég nehéz elképzelni, hogy Magyarországon 3-asnál erősebb tornádok pörögjenek Paks körül, vagy 7-8 erősségű rengések bombáznák Paksot.

    Másik lehetőség az közvetett. A Duna vize olyan szinten melegszik vagy annyira lecsökken, hogy nem lehet vele tovább hűteni az erőművet.

    Ez utóbbira megint mennyi az esély? Biztosan van, az erőmű életében már előfordult, hogy a Duna alacsony vízállása miatt lejjebb vették a teljesítményt.
    Szóval előfordulhat, de nem egyik napról a másikra.
    Igazából csak kijelentés van a manus részéről, ami elég hajmeresztő, de az érvelés teljes egészében hiányzik.

    75:

    A Marsnak nagyon sok kritériumot kéne még teljesítenie, hogy lakható legyen.
    Ezt a „lakható övezetet” a hőmérséklet szempontjából állapítják meg, és kizárólag a folyékony víz meglétét tekintik alapnak.
    Számunkra elképzelhetetlen olyan élet, ami nem víz alapú.

    Persze, hogy a Marsnak sok egyéb másnak is meg kéne felelnie, hogy élet lehessen rajta, de ugye mi most az emberből indulunk ki. Egész egyszerű kezdetleges életformák most is lehetnek a Marson. Az egyenlítő környékén 15 fok meleg is előfordul, szóval nem kizárt, de ember számára soha nem lesz lakható.

  72. 76:
    A radioaktivitás nem is mer határokat. átlagos körülmények között Paks nem veszélyezteti a Fővárost és Nyugat Dunántúlt (vagy például téged) De a tőlünk északnyugatra lévő reaktorok nagyon is.

    A pasinak igaza van, csak te nem akarod elfogadni. Egy rendezett társadalomban minden a helyén van. Egy összeomlás után nincs, ezért mindenki menti a saját bőrét. 1956-ban a Szentendrei laktanyában voltam harmincad magammal egy különleges egységben. A civilek „megostromolták” a kaput, követelték, hogy álljunk melléjük, de legalább adjunk nekik fegyvereket. A laktanya parancsnok riadót rendelt el. Kiosztották a géppisztolyokat, majd mindenki elmehetett a saját körletébe a további parancsig. A körletben megkérdeztük a parancsnokunkat, hogy akkor mi most lőjünk a kapun, kerítésen átmászókra? Erre azt mondta a parancsnokunk, hogy ő nem ad ki semmilyen parancsot, mindenki azt tegye, amit jónak lát. Én a hátsó (Dunai) kapun át hazaszöktem. Nem akartam én se megvédeni, se megtámadni az aktuális rezsimet, élni akartam még minimum 60 évet.

  73. 77:

    „Egy rendezett társadalomban minden a helyén van. Egy összeomlás után nincs, ezért mindenki menti a saját bőrét.”

    Ez az a két mondat, ahol el lehet időzni.

    Értem Tibor bá, hogy mit akarsz mondani és hogy az író miről beszél, de azért ezt jó lenne tényekkel – bár azzal nem lehet, mert igazából jóslatról beszélünk, de legalább érvekkel – megtámogatni.

    Nekem hiányzik az érvelés, hogy miért kerülnek veszélybe az erőművek? Megtámadják őket? Mi? Szóval kicsit konkrétabban…

    A tiédre tudok ellenpéldát is mondani. Nemrég olvastam, hogy gázai kórházakban elképesztő körülmények között, fizetés nélkül dolgoznak orvosok gyakorlatilag végkimerülésig, majd pár óra alvás után folytatják. Ezt itt ma Magyarországon egyetlen orvos sem tenné meg, de nincs is rendkívüli helyzet. (bár nem állunk messze tőle)

    Egyébként a te akkori döntésed a lehető leglogikusabb, leghiggadtabb és legésszerűbb volt, amit hozhattál.
    A történelmet azonban nem ez ilyen típusú döntések alakították soha sem.
    Sem pozitív sem negatív irányba.

    Egy összeomlás nem azt jelenti, hogy mindenki elkezd szaladgálni, mint pók a falon, hanem egy megszokott társadalmi rend helyébe egy rendkívüli lép életbe, ahol teljesen mások a prioritások.
    Az erőművekre, főleg az atomerőművekre akkor is szükség lesz.

  74. 78:
    Itt nincsenek tények. Az emberi viselkedésről van szó különleges helyzetben. A gázai példád nem releváns, mert ott egy igazságtalanul sanyargatott nép harcáról van szó, akik azért se hagyják magukat. Ott nincs reménytelen összeomlás. Ott egy elnyomó van, akit le kell győzni. De nem lehet összemérni a háború utáni helyzettel se, mert akkor mindenkiben ott volt a remény, hogy újra kezdjük. Most viszont apraja nagyja tudja, hogy jön egy végső összeomlás, amit EGYÉNILEG akar túlélni. Az irányító teremben nem fog a műszerek előtt ülni, amikor mások gyors tempóban viszik haza az áruház polcain található készleteket, vagy szabadulnak meg felesleges papírpénzüktől. OK. Lejárt a műszak és nem jön a váltás. Természetesen nem rohansz haza, hanem kitartasz, de további 8 óra után a másik váltás se jön, te pedig nem tudsz haza telefonálni se, mert bedöglött a mobil szolgáltatás. Nyilván rá fogsz döbbenni, hogy otthon lenne a helyed. Én elhiszem, hogy te kitartanál, és azt is elhiszem, hogy nem lennél egyedül. De nézzük mi történik: Egy 1000 kilós I gerendát kell elvinni a helyére. Készítenek kapaszkodókat és 20 ember megemeli. Ez fejenként 50 kg, ami egy férfitől elvárható maximális leterhelés. Cipelés közben az egyik pasira nagyobb teher jut, mert alacsonyabb a többinél. Néhány lépés után úgy érzi, hogy nem bírja tovább és kiáll a sorból. Ekkor már a többiekre fejenként 52,6 kg jut, amit még elviselnek. Ekkor egy másik elbotlik, elereszti a gerendát és elvágódik. Most már fejenként 55,5 kg a teher, ami érezhető többlet. Az elvágódott pasi után jövő látja, hogy mi történt és arra gondol, hogy ezt a többiek már nem bírják, és még időben kiugrik a sorból, hogy mentse a saját bőrét. A fejenkénti teher: 59 kiló. Ezt már néhányan tényleg nem bírják minden igyekezetük ellenére, és jön az összeomlás. Az egyértelmű, hogy a tisztességesek elpusztulnak, a tisztességtelenek pedig nem. Minél hamarabb látod ezt be, annál jobbak az esélyeid.

    De igen, azt jelenti, mindenki elkezd szaladgálni, mint pók a falon. 56-ban rohantunk kivenni a pénzünket a postán nyilvántartott takarékbetétkönyvből. Aki lassú volt, annak zárolták. A rendszerv váltáskor, aki rohant (mint pók a falon) és minden pénzén kelet német márkát vett (7 Ft/DM) az másnap Bécsben átválthatta 50 forintot érő nyugatnémet márkára. De ez a lehetőség csak 48 óráig volt nyitva. Ezért rohangálnak az emberek, mint pók a falon. 😀

  75. 81:

    Végső összeomlás? Ki és honnan tudná, hogy az jön? Az ezer olvasód?
    Nem Tibor bá, nem tudja senki. Sőt tovább megyek, még az olvasóid nagy része is csak felfogja, de érdemben nem cselekszenek, mert senki nem gondolja, hogy az ő életében jönne.

    Az I gerendás példád jó, de tudod hogy szoktuk mi ezt költözéskor a legnehezebb bútornál?
    A leggyengébb, vagy a legrosszabb helyen lévő elkiáltja magát, hogy tegyük le, mert leesik. Mindenki megpihen és visszük tovább.
    Persze lehet sunnyogni is, és eloldalazni. Cipelje más nem vagyok én hülye…
    Igen, vszeg az ilyen felfogásúak esnek ki először, de én ezt nem bánom.
    Az emberiség végéről beszélünk nem? Akkor ki és miért akar túlélni?
    Nincs tovább, nem igaz? Minek gyűjtöttél éléskamrát Tibor bá?
    Egy évre, amíg kitart? Szuper, hogy egy évvel többet éltél, és?

    Tibor bá vagy hagysz reményt az emberiségnek csökkent létszámban a folytatásra, vagy tényleg semmi értelme ennek a gedon baromságnak ha nincs mit túlélni.
    Legalább magaddal ne kerülj ellentmondásba!

  76. 80:

    csak egy kérdés. Miért ilyen szabályosan kerek a kráter? Ha gáznyomás lökte fel, az nem képez ilyen szabályos alakzatot, csak felnyomja a földet, ahol az a leglazább.

  77. 80:

    és még egy észrevétel. Nem lehetett teljesen száraz robbanás, mert a lyuk falán látszik, hogy valami végigfolyt rajt, több helyen is.
    Másrészt egy érdekes szürke színű „valami” borítja közvetlen a kráter szélét. Ezt megint nem magyarázza az index elmélete.

    Azt meg már csak úgy zárójelben jegyzem meg, hogy a legjobb kép is egy 600×400 pixeles ócskaság egy olyan korban, ahol az utolsó mobilon is 3 megapixeles kamera van.

  78. 82:

    Curix! Áltatod magad. Az egyszerű emberek is érzik, hogy valami van a levegőben. Érzik, hogy semmi se „stimmel”. Valahogy semmi se az igazi. A fél ország allergiás, a fél ország cukorbeteg. Mióta üzlet a laktóz mentes tej, a glutén mentes kenyér? A zöldségek, gyümölcsök ásványanyag és vitamin tartalma miért esett az eredeti tizedére-ötödére? Az évszakok össze-vissza csúszkálnak. Mindenki a mának él, senki se gondol távoli jövőre. Két éve még halálos csend volt a médiában, ma már közhely a globális felmelegedés és annak következményei. Aránytalanul egyre drágább az élelmiszer és az energia hordozók. Miért gondolod, hogy az emberek nem gondolkoznak?

    Önmagamról: Felkészülők és ezt javaslom másoknak is. Az ok az örök emberi kíváncsiság. Látni akarom a végkifejletet. Igen, engem az kielégít, ha egy évvel tovább élek, mint az átlag. Neked is tudomásul kell venned a tényeket. Ennek az emberi civilizációnak vége, csak az időskála bizonytalan. És a vég nagyon csúnya lesz.

  79. 83:

    Mivel minden témában kötekszel, és a kutatók megállapításait is kétségbe vonod akik jellemzően szak diplomával és egyéb szak titulusokkal rendelkeznek; ezért most már ideje volna előrukkolni, hogy neked mi is a végzettséged és mihez is értesz valójában.

  80. 85:
    Tökéletesen igazad van az emberek mindössze ennyit érzékelnek, hogy semmi sem olyan már mint régen, és ezzel el van rendezve.
    A többség egyáltalán nem tudja hogy itt lenne a civilizáció vége.
    Európában elég komoly középréteg van még mindig, élnek, mint hal a vízben.
    A benzin sem most lett drága. Emlékszem még rá, amikor 75 Forint lett.
    Akkor az volt drága és még mindig itt vagyunk 430 forintos benzinnel!

    Valóban létezik ez a bizonyos carpe diem, tudod mióta? A 2008-as válság óta, illetve ha pontosítok, akkor olyan 2010-2011 óta, mikor már a hatását is megérezte mindenki.

    A klímával még nincs különösebb baj. A szőlőn kívül minden szereti ezt az időt, hihetetlen szép minden növény.
    Ma már minden szarért riasztást adnak ki, és a média egyik kedvenc témája lett a felhőszakadásokról közvetíteni.
    Mintha 30 éve ilyen nem lett volna!!!

    Dehogy nem volt, sőt ennél sokkal durvábbak, csak nem volt hír értéke.. Emlékszem, mikor egész utca szélességben hömpölygött a víz ami lefojt a környező hegyekről és a szántáson megállt, kicsi tavakat képezve. Úgy csinálunk, mintha ez egy új jelenség lenne. Lófaszt, már bocs.

    Áltatom magam persze. Miért mit kéne csinálnom? Föld alatti bunkert ásni?

    A pocsék áruk a kapitalizmus következménye. Minőségük tovább fog romlani. Nem csak az élelmiszer, de minden más is.
    Nem azért csökkent le a tápanyag, mert nem lehet jó minőséget gyártani, hanem azért, mert olcsó szarra van kereslet.
    Itt megjegyzem, hogy kelet-európa valóban a nyugat junk food lerakója is lett.
    Ugyan az!!!! a termék ausztriában, Németországban jó minőségű, itt szar (és drága).

    Nem vitatom, mert matematika, hogy ez a civilizáció véget ér, de felesleges rádobni még két lapáttal. A média is ezt teszi.

    86: Ezt személyeskedésnek veszem, nem válaszolok rá, ha nem haragszol.

  81. 85: „Ennek az emberi civilizációnak vége, csak az időskála bizonytalan.” – Na igen, csak az a kérdés, hogy ez végét jelenti-e az emberiségnek is, vagy lesznek túlélők.

    A római birodalommal egy civilizációnak is vége lett. Ezzel együtt a kultúrából, a technikából, az emberekből sok megmaradt és tovább élt, fejlődött.

    Az, hogy összeomlik a civilizációnk, és akár tizedére vagy századára csökken a népesség, nem jelenti azt, hogy mindent elfelejtünk, amit az utóbbi 100 évben alkottunk. Az atomerőműveket is le lehet állítani, és aránylag biztonságos állapotba helyezni. Azok a 20 évesek, akiket most képeznek ki az erőmű kezelésére, még 40-50 évig simán ellátják a feladatukat. És semmi ok rá, hogy ne adják át a tudást egy következő nemzedéknek, akár egy feudális nyomordiktatúrába visszasüllyedő rendszerben.

  82. 88: „A római birodalommal egy civilizációnak is vége lett.”

    Nem lehet ilyen párhuzamot vonni. Egyrészt akkor még vagy ezer évig fennmaradt a Kelet-római Birodalom /Bizánc/, továbbvíve a kultúrát, tudományt, másrészt nem változott az éghajlat, a termelési viszonyok stb. A nyugati részen persze összeomlott az egységes hatalmi központ és a ‘barbár’ népek a római kultúrához képest alacsonyabb szinten éltek. Bizonyára volt egy kiegyenlítődési folyamat – a rómaiak süllyedtek, viszont a barbárok emelkedtek. Az életfenntartási lehetőségek igazából nem változtak, persze nem élt mindenki olyan kényelemben, mint korábban egy római polgár. Ráadásul mindez regionális szinten történt.

    A mostani – várható(?) – változás az majd globális szinten történik /klíma, atomháború stb./, és nagymértékben befolyásolja az emberi élet hosszabb távú /és jelenlegi létszámú/ fenntarthatóságát.

  83. 87:
    „A többség egyáltalán nem tudja hogy itt lenne a civilizáció vége.” — A többség azt se tudja mit jelent „civilizáció”.

    „A szőlőn kívül minden szereti ezt az időt” — A szőlő? Kit érdekel a szőlő. Néhányan már nem szeretjük, és egyre többen vagyunk akik nem szeretik. Az emberek tömegesen szereltetik fel a klímakészülékeket. Az áramfogyasztás a múlt héten új rekord volt.

    „Mintha 30 éve ilyen nem lett volna!!!” — Valóban volt, hébe-hóba, de nem ilyen gyakran és nem ilyen intenzíven. Különben 1971 óra mérem az esőt Borosjenőn. A múlt éjjel 65 mm esett (iszonyatos villámlás kíséretében) 65 mm-t még sose mértem 43 év alatt. A múlt héten mértem 40-et, erre se volt példa.

    „Miért mit kéne csinálnom?” — Semmit, illetve mindenki azt, amit kigondol magának. Én csak azt szeretném, ha a tényeket nem próbálnád meg cáfolni a körmöd szakadtáig.

    „Nem azért csökkent le a tápanyag, mert nem lehet jó minőséget gyártani, hanem azért, mert olcsó szarra van kereslet.” — Itt el vagy maradva néhány brossurával. Az egész világon a talaj ki van merülve. A zöldség és gyümölcs ellátás nagy része hazai, nem szemét (nem a felvágottakról van szó) Egyszerűen a növények nem képesek hozni azt, amit 50 évvel ezelőtt tudtak.

    „Nem vitatom, mert matematika, hogy ez a civilizáció véget ér, de felesleges rádobni még két lapáttal.” — A két lapát csak a fejedben van. mi csak annyit mondunk, hogy annyi és nem tudjuk mikor. Hol itt a két lapát?

  84. 90: „A zöldség és gyümölcs ellátás nagy része hazai, nem szemét”

    Ugyan azok a technológiák, fajták mennek egész Európában. A „hazai” már nem jelent lényeges különbséget. Egy kőzetgyapoton termelt paprika vagy paradicsom kb. 10-féle elemet tartalmaz. /természetesen azt, amire a növénynek van szüksége, nem azt, amire a fogyasztónak… /

  85. 90:

    Így igaz, ahogy Observer is írja. Már csak azt kapja meg a növény (kapitalista profitmaximalizálás miatt) amire az életben maradásához feltétlen szükséges. Tárolása, szállítása mindegy hány km-ről történik, szintén hasonló standardokat alkalmaznak.
    Mindenhol, minden szinten spórolás megy, most már brutális méreteket öltve. Ez jelenik meg a gagyi termékekben.

    A földek nem csak azért mennek tönkre, mert nagyüzemi termelés megy, hanem azért mert „akkor nem lesz profit” címszóval itt sem juttatják vissza a tápanyagot, csak megszórják kőolajszármazékokkal.

    Ami az időjárást illeti, igen változott ez nem kérdés, de nem annyira, mint ahogy szajkózzák. Tegnapi, meg a mai melegrekord is 1905-ben volt 40,5 C-al. Szóval a 40 fok sem mai dolog.
    Klímát meg azért telepítenek, mert van, elérhető áron.
    Ez a nyár is kifut már hőség nélkül, megint 2 hét volt, amikor jó lett volna klíma. Ennyi.

  86. 92:

    Én nem kérdezem meg, hogy mihez értesz. 😀 De az világos, hogy a statisztikához nem. 1870-től vannak időjárási felmérések. A globális felmelegedésnek kb. 1990-tól van érezhető hatása. 120 évet állítasz szembe 14-el. Ami sokkal relevánsabb, nézd meg, hogy a 10 legmelegebb év mikor volt! Aztán gondolkozz el rajta.

  87. 92, Curix

    És itt jön a képbe Ukrajna.
    80cm-es mély termőföldje ritkaság, és nagy része szennyezve sincs se kizsigerelve.

  88. 93:

    Nem gondolkodok el rajt, mert a tényekkel nem vitázok. Melegedett a klíma, ez nem fogja vita tárgyát képezni.
    Csak attól megyek a falnak, mikor a hiradóban mindig megszólítanak egy helyi kis öreget, akinek el kell mondani, hogy ő már 70 éve él ott, de ilyen hőség;zivatar;jégeső;szél..stb nem volt.
    Erre hoztam példának 1905-öt, akkor is 40 fok fölé ment a hőmérséklet, meg nagyon sokszor és nem lett világvége.

    Ennek a mihez értesz dolognak itt nem sok értelme van, be is zárhatnád a komment felületet, ha mindenki csak ahhoz szólhatna hozzá, amiből érettségizett, vagy diplomázott.
    Bár lehetne korlátozni pl., hogy csak diplomások szólhatnak hozzá 😀

    94:

    Igen, sajnos ha így folytatjuk, akkor a termőföld is komoly ritka értékes erőforrássá válik.
    A termőföld Ukrajna esetében másodlagos szerintem, de igazából nem tudom megmondani.

  89. 95:
    😀
    Ezt én is rühelem, mert semmit se jelent, viszont, aki 1905-ben élvezhette a kánikulát már elég régen nem él.
    Ha jól emlékszem éppen azt húztam alá, hogy nem kérdezem. 😀

  90. 95. Curix

    Nem tudom, mi az elsődleges.
    Szerintem az USA a termőföldet használta mézesmadzagnak, hogy az ukrán válságba beugrasza az EU-t.

    Mert Európában már hiába emelkedik a bio ételek iránti kereslet, a bio csupán azt jelenti, hogy nem kezelik mérgező szerekkel.
    De az sehol nincs jegyezve, hogy a kezeletlen földeken mennyire vannak kimerítve az egyébként fontos nyomelemek, amik fontosak az egészéges táplálkozáshoz.

  91. 97:

    Az elsődleges az, amiről Tibor bá írt ma. Ukrajna felhasználása egy orosz-amerikai konfliktusban.

  92. 100:
    Kedves Balázs! A „honlap” rubrikát lehet üresen hagyni.

    Guy McPherson belinkelt mértéktartó kritikáját ismertem, sőt más kritikákat is. Gondolkoztam rajta, hogy lefordítom, csak az időm kevés. — Hogy mi a pontos valóság azt senki se tudja megmondani és csak a jövő fogja eldönteni, kinek volt pontosan igaza. Dióhéjban: a kritikus nem tagadja a klímaváltozást, de elfogadhatatlannak tartja McPherson idő skáláját. A szakemberek többsége nem fogadja el az emberiség kihalását (én igen) ami könnyen lehet egy jól ismert emberi szindróma, azaz a kellemetlen valóság tagadása, nem szembenézés a kényelmetlen tényekkel. De az is lehet, hogy nekik lesz igazuk, és rézkorszaki szintre visszavetett embercsoportok túlélik az egészet. Az elfogadók között McPherson az eseményt nagyon közelre hozza, mert ő az adatokból ezt nézi ki. De viszont arra is van esély, hogy neki lesz igaza. Azonban valamire fel kell figyelni. Ha ez a 20 év múlva bekövetkező szörnyű esemény abszurdum lenne, mindössze kinevetnék a többiek. Az, hogy iparkodnak cáfolni a téziseit, azt jelenti, hogy nem teljesen kizárt, csak nem túl valószínű. — Felteszem a kérdést, mi az okosabb? Egy kellemetlenségre túl korán felkészülni, vagy túl későn azaz sehogy?

  93. Tiborba!
    Egyetertek az elemzeseddel. A baj McPhersonnal, illetve a mondanivalojaval tobbek kozott az, hogy az utolso kerdesedet teszi ertelmetlenne… Amirol o beszel, arra mar nem lehet felkeszulni, tehat abszolut nihilizmust gerjeszt, tamogat. Hiaba probal mellebeszelni, hogy a cselekves a legjobb terapia, ha az elobbi alapvetoen ertelmetlen, akkor minek… Es ezt ugy irom, hogy en abszolut a prepper kategoriaba sorolmom magam, meg ha csak az ugymond „cafe latte” kategorias is vagyok, tehat elem az eszak amerikai kozeposztaly felso reszenek privilegizalt eletet, de kozben komoly elelmiszerkeszleteim vannak, nagy zoldsegeskerttel, most kezdem az aquaponiat a garazsomban, fatuzelesu kalyhaim vannak, napelemek, napfuteses suto, viztarozo stb. Ami talan meg fontosabb, probalom a barati koromet felrazni es terjeszteni az iget. Na, ez utobbi tevekenysegtol veszi el McPherson az ember kedvet/energiait, ez a bajom vele. Ugy gondolom ezzel te is egyetertesz, hiszen jomagad is erosen keszulonek tunsz. Legjobbakat!

  94. 102:

    Egy „igazi” férfi sohase dobja be a törülközőt, hanem küzd szembe akár a lehetetlennel, küzd a végsőkig. Akinek elmegy a kedve, az nem „igazi” férfi.

  95. Ideje lenne revizitálni e posztot.
    Rengeteg tudományos eredmény támasztja alá McPhersont- ő ráadásul csak „összekötögette a pontokat”, amit mások kutatási eredményei hoztak.
    Mostanra 44 pozitív visszacsatolási folyamatot írtak le:

    http://guymcpherson.com/2013/01/climate-change-summary-and-update/

    Ez gyakorlatilag egy- egy exponenciális függvényt jelent és össze kell szorozni őket…
    Gyakorlatilag egy 89,9999999999999 fokos egyenes felfelé.
    A terraformálást 2 év múlva tervezik elindítani; ami nyilván azt erősíti, hogy sokkal nagyobb a baj.

    http://www.newscientist.com/article/mg22429974.000-geoengineering-the-planet-first-experiments-take-shape.html#.VJQzysAJ8

    http://index.hu/tudomany/2014/11/29/nincs_menekves_tobb_milliard_ember_elete_mindenkeppen_tonkre_megy/

    De ahogy írták előttem a homo sapiens kihalása többszörösen be van biztosítva:
    1) Minden faj kihal egyszer (Darwin)- más kérdés, hogy mi magunkat nyírtuk ki; tudatosan- persze előtte minden más faj életét vagy ellehetetlenítettük vagy elvettük
    2) Exponenciális (és végtelen) növekedés paradigmája a gazdaságnak nevezett késleltetett öngyilkosságban
    3)Az ezzel együtt járó exponenciális környezetszennyezés; CO2 és metán kibocsátás
    4)Az ezzel együtt járó természeti erőforrások exponenciális felélése (1970- es években volt az első figyelmeztetés, hogy már felhasználtuk a rendelkezésre álló erőforrások 50%- át (1 perccel vagyunk 12:00 előtt; ahol is 1 perc a duplázódási idő)

    http://youtu.be/O133ppiVnWY?t=22m15s

    5)Az említett nukleáris problémakör:
    -Fukushima kb örökre szennyezni fogja a Csendes- Óceánt
    -a 3 leolvadt reaktormagról fogalmunk sincs hol vannnak- valószínűleg már átolvadtak a reaktrokon és elindultak a talajvízen és a földkérgen keresztül lefelé a magma irányába- hogy mi lesz ha találkoznak a magmával? senki nem tudja
    -Csernobil szintén időzített bomba, ahogy az összes 400+ atomerőmű
    (egy nukleáris robbanótöltetben nagyságrendekkel kevesebb hasadóanyag van, mint egy reaktorban)

    A sok tudomány, tudósok, műholdjaink mind ugyanarra a következtetésre juttatnak- amit minden bennszülött tudott, csak a fehér ember nem hallgatott rájuk:
    ha nem élünk egyensúlyban a természettel, akkor végünk….

    Mindez kellett, hogy ráébredjünk, a nyilvánvalóra….

  96. Ouse M.D. szerint: 2014. december 19. péntek – 16:30

    Ördögöd van! tegnap döntöttem úgy, hogy jövő héten előveszem a témát. U.i. egyre többen veszik őt komolyan.

  97. Kedves Tibor’bá!

    Rendszeresen olvasva az írásaidat és az ahhoz írt hozzászólásokat, ott lenne a helyem a blog-találkozón.
    Mégsem megyek el.
    Azért, mert aki tényleg megérti a blogodon felvetett témákat és utána is néz azok megalapozottságának, valamint akarata és lehetősége is van arra, hogy a minimális esélyeket szerettei és a teremtett világ érdekében próbálja javítani, nos az vagy idealista, alkoholista, illetve hülye. (nem Te mondod, ez a vélt megítélés)
    Magamra nézve a fenti jelzők lehetőségét mérlegelvén, veszélyt látok a lehetséges barátságok kialakulásában, mert az együttműködés ma nem reális alternatíva, hanem egy ismeretlen szó csupán.
    Más részről lehet, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, hogy együtt „sima leszállást” vágyjunk.
    Bízva időskori bölcsességedben, várom fentiekkel kapcsolatos véleményed!(meg a többiekét)

  98. 107:
    Az együttgondolkodásnak, véleménycserének óriási értéke van. Másfelől, ha eljössz és utólag kiderül, hogy kidobott idő volt, azt leírod és kész. Ha nem jössz el, és kiderült, hogy hibás volt a döntésed, az jóvátehetetlen. — Tehát gyere.

    És mindenki más is jöjjön, mert lehet, hogy ez lesz az utolsó 😀 szóval ne hagyd ki. Különben is jó buli.Mikor? Szeptember 13-án Jásdon

  99. Ma vittem a szüleimet (80 , 77 évesek) a temetőbe. Maguknak már vettek 70 évre sírhelyet, kriptát is építtetek fölé. Még nem láttam, de szerintem márványból van. Anyám szeretné átvinni szerettei földi maradványait az ő kriptájukba.
    Aztán ballagva a sírtól, szóba került, hogy nekem (52) már nem lesz temetésem, mert ugye 7 milliárd embert nem lehet eltemetni. Na ebben egyetértve , a temető kapujánál jól kellett helyezkedni hogy a kocsival a másik elé be tudjak sorolni.
    Elképesztő!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük