(3468) Agyunk

Tibor bá’ fordítása online

 

Agyunk hogyan végez gyors döntéseket

2021 a 89. év

Agyunk kétféleképpen működik: lassú gondolkodással és gyorssal. A lassú gondolkodást akkor alkalmazzuk, amikor valami bonyolult dolgon törjük a fejünket, például keresztrejtvényt fejtünk.

A lassú gondolkodás segít a logikai levezetésben, segít megtalálni a legjobb megoldást. Segít még abban is, hogy betervezzük a jövőt. Például hogy fogjuk eltölteni a hétvégét, vagy mi akarunk lenni iskolavégzés után.

A döntést az agyunk gyors gondolkodással is meghozhatja. Akkor alkalmazzuk, amikor valamit gondolkodás nélkül, gyorsan végzünk, például, amikor elugrunk egy felénk rúgott labda elől; hirtelen megállunk, amikor egy autó felénk vágtat, vagy olvasás nélkül eléneklünk egy népszerű dalt.

 

Együttműködés

Ami a legérdekesebb, hogy a gyors és lassú agyműködés együtt tud működni. Amikor valami új feladatot megtanulunk, például meg tanulunk zongorázni, kezdetben a lassú agyat használjuk. Koncentrálnunk kell annak érdekében, hogy megtanuljuk a kottaolvasást, és meg kell tanulnunk melyik billentyű játssza egy adott hangot.

Azonban idővel, gyakorlás közben a gyors agyunk átveszi az irányítást a lassú agytól. Ez azt jelenti, hogy a végén lejátszunk valamit a zongorán gondolkodás nélkül.

Néha a gyors agyunk hibát vét, például, amikor valakinek integetünk, mert barátunknak néz ki. Gyors agyunk hibásan felismeri a személyt, mert azonos frizurája van, vagy ismerős ruhát hord, és gondolkodás nélkül azt jelzi, hogy ez a barátunk.

Ez kellemetlen lehet, bár a gyors agyunk csak segíteni akart. Ha állandóan a lassú agyunkat használnánk, soha semmivel se végeznénk, mert túl sokig tartana.

Legközelebb, ha döntést kell hoznod, gondold át, hogy a gyors vagy a lassú agyat használtad-e. Át kell-e mindent gondolnod? Ebben az esetben a lassú agyadat használod. Vagy tudod-e azonnal a választ? Ha ige, akkor a gyorsa agyadat használtad.

És ne feled, amikor valamik új dolog megtanulásával kínlódsz, az csak rövid ideig nehéz. Ha gyakorlod, nem tart sokáig, hogy gondolkodás nélkül tud. A lassú agyaddal végzed a nehéz munkát, de a gyors agyad alig várja, hogy átvegye a munkát.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

26 gondolat erről: „(3468) Agyunk

  1. Tibor bá’

    Szokásomhoz hiven az érem két oldalán kivül én még hozzátoldanám az érem harmadik oldalát is: a peremét.

    Mindazzal amit leirt egyetértek, de nálam – persze nemcsak nálam – amikor egy feladat eléggé összetett nem megy annak a megoldása egyből se a lassú se a gyors aggyal.
    Ilyenkor általában a probléma megoldásához begyüjtöm, fölkeressem az összes adatot, feldolgozom amennyire lehet, leirom a felmerült problémákat és ha igy sem megy akkor időt adok a „hátsó” agyamnak. Alszok a probléma megoldásán, többször még egy hetet is, de az összetett probléma egy kora reggel már „brilliánsan” meg van oldva.
    Az emberi agy rejtett képességei csodákra képes.

  2. 1. L.S.

    Az nem az agyad. Feltéve, ha idézőjelben így írod: „a hátsó agyam”, akkor egyetértek.

    Egyébként plusz1

  3. Van, aki a problémákat igyekszik pontos logikus gondolatmenet mentén, tudományos alapossággal megoldani. Ez állhat közel a lassú gondolkodáshoz, hiszen a megoldandó feladatot szét kell bontani elemi részeire, azok egymásra hatását kielemezni, és újra összerakni.
    Ők az analitikus gondolkodásúak.
    A másik módszer a heurisztikus megoldás, mikor valaki ösztönösen, eddigi tapasztalatai esszenciájával ráérez a megoldásra anélkül, hogy sokat töprengene a részleteken.
    Minél bonyolultabb egy probléma, annál nagyobb szerepe van ennek a döntésekben, mert különben időzavarba kerül az ember, olyan összetett és nagyszámú tényező befolyásolhatja a kimenetelt, hogy a nagy háttértudás mellett hihetetlen jó intuíciós érzék kell a helyes döntéshez…

  4. 3. hubab

    Mi az, hogy ösztönös meg intuíciós?
    Amúgy teljesen egyetértek.

    Ja !és, hogy váltasz a lassú meg gyors gondolkodás között?
    Írod: ” Ők az analitikus gondolkodásúak.”
    Ez elhatározás kérdése?
    Ha nem elhatározás, akkor mi alapján fejlődik, vagy szelektálódik a „helyzetre való tekintettel”a gondolkodás milyensége?

  5. 4 Balázs
    Talán az, lehet az intuíciós, hogy ha megkérdezik tőle, hogy hogy jutott erre a döntésre, nem is tudja pontosan levezetni, ez a megérzése.
    Heuréka! 🙂

  6. 5. hubab

    A kulcs az, hogy nem tudja megmagyarázni, hogy hogyan jutott erre a „megérzésre”!

    Állandó, „biztosnak hitt ” fogalomzavarok!

  7. A biologia diktál az agynak(a sejt,ami mit sem sejt.) 🙂
    Ha most koplalnátok ,nem agyalnátok.
    Ami nem a túlélést szolgálja- az agytevékenységben minden más másodlagos és felesleges energiapazarlás-,ezért is szaporodott ilyen sikeresen az emberi faj.
    Cáfoljatok meg .

  8. Intiúció – beképzelt megérzés .( az apró részletekben rejlő idő és térbeni változások detektálásának érzékelése és értelmezése , ez a nők és Holmes Sherlock kiváltsága ,aki inkább nő volt ,mint férfi ,de inkább transzvesztita.

  9. 7. Baltazár
    Ja-ja! Biztos ezért van a böjt” intézménye!
    Pl. A raboknál azért volt a böjt, hogy éhségükben magasabb szintről ítéljék meg saját magukat és tetteiket.
    Az állandó emésztés lázában talán nem hedonisztikusan gondolkodnánk?
    Cáfoljunk meg?
    Miben?

    Hahó! Ébresztő!
    Az emberi faj nem olyan okos, csak a fókákhoz viszonyítva!?
    Okossága kimerül életfeltételei
    gyors kimerítésében, környezete’ ideiglenes’ legyőzésével. Ha ez neked túlélés, akkor
    ……. ember vagy!?

  10. A gép mindig szupergyorsan dolgozik,de mindig RAM.ból . Nincs lassú vagy gyors gondolkodás , csak a az emlékezés sebessége és a tárolás minősége .Kaszparov szopott is rendesen ezért a géptől.
    Kulcs.Memoria .Varázsló .

  11. Bennem meg ma reggel, az „érthetetlen” MI alapkutatásom (mivel az elfogadott irány a Turing teszt definíciójának figyelmen kívül hagyásán alapul, én meg az ott elvetett kérdésből indulok) mellékhatásaként összeállt egy kép az intelligencia és az emberi faj viszonyáról, beleértve a szimbionta / parazita kettősséget és a jelenlegi megborulást.
    Leírni nincs értelme, de ez egy gondolatébresztő analógia:

    https://www.nationalgeographic.com/animals/article/cordyceps-zombie-fungus-takes-over-ants

    Itt van az eb elhantolva: „While the infection is 100 percent lethal, the goal isn’t to convert all the ants into the walking dead. For ecosystems to stay balanced, fungi have to keep host populations in check. In fact, only a few ants in a colony are infected at any given time.”

    7 Baltazár – „Ha most koplalnátok ,nem agyalnátok. … Cáfoljatok meg .”

    A Maslow piramis nem csak egy kép, van ám hozzá értelmezés is egy másik oldallal. Azért nem koplalunk most, mert kiemelkedő képességű emberek generációi „pazarolták energiájukat agyalásra” és felépítették a mai infrastruktúrát. Persze az aktuális megrendelő az ellenség hatékonyabb agyonverésének esélyét fizette ki, de ez számunkra utólag érdektelen. Viszont az ismert és előre jelzett kockázatok és mellékhatások (Licklider, Neumann, McLuhan, Postman, …) kezelése már a felhasználón múlt volna: rajtunk. Mivel ma az anyagi sikerből felsőbbrendűséget faragó ikonok és az őket bámuló, hozzájuk igazodó billentyűhuszárok „agyalása” jelenti a színvonalat, a matek szerint rövidesen újra koplalás következik.

  12. 12 Kedves Loránd
    Ma kivételesen úgy fogalmaztál, hogy azt többnyire követni is lehetett, sőt, egyet is értek vele.
    Szóval valamit elrontottál, hozzád képest… 🙂
    Habár a hangyás hasonlatoddal nem tudom, pontosan mire akartál utalni.
    Talán arra, hogy a Covid 19-től felesleges félni, az csupán egyesekre lesz halálos, a faj könnyedén együtt tud élni vele, mert a vírusnak sem érdeke, hogy kiirtsa kenyéradóját.
    De azért az nem biztos, hogy a hangya gombája mindig ilyen előrelátó volt, amit most látsz, az már hosszú közös evolúció eredménye, amiben a nem célszerűen viselkedő gombák kihaltak az őket hordozó hangyákkal együtt…

  13. 13 – hubab:
    „mert a vírusnak sem érdeke, hogy kiirtsa kenyéradóját.” Ilyen megjegyzésből arra következtetek, hogy halovány fogalmad sincs az evolúcióról. Ennél is nagyobb baj, hogy senkinek se tűnik fel.

  14. 14 Tibor bá’
    Lehet, hogy félreérthető volt, de arra utal, hogy az evolúció hosszabb távon kiirtja a túl halálos élősködőket, nem feltétlenül jelen időben.
    Ezt akár érthetjük saját emberi fajunkra is… 🙂
    Az a kórokozó marad fenn hosszabb távon, amelyik ki tud alakítani egy egyensúlyt a gazdafajjal, megfertőzi, szaporodik benne, de nem irtja ki.
    Állítólag minden korábbi halálos kórokozó végigment ezen a folyamaton, és ma már nem halálos lefolyású, legalábbis nem tömegesen. De ettől még fellépése idején pusztító járványokat okozhatott milliók halálával, akiket nem vigasztalt, hogy majd száz év múlva nem is súlyos betegség lesz…

  15. 15 – hubab:
    A vírusnak (csak úgy mint bármely élőlénynek) nincs érdeke. Csak létezik, ha elfogy az élelme (ez esetben az ember) akkor ő maga is kihal (visszahal addig a fokig, amiből kifejlődött, vagy evolvál oda, hogy az összes „élelmet” nem öli meg). Ha az „élelem” hozzá tud szokni (amire a biológiában van lehetőség), akkor kialakul egy fajta egyensúly a vírus és az „élelme” között. Mindez benne van a Lét lehetőségeiben.

  16. 15: hubab:
    Az evolúció épp arra ad lehetőséget, hogy a legfurfangosabb, legrátermetteb, kvázi leghalálosabb vírus is kialakulhasson.
    Az más kérdés, hogy így az ökológiai körforgásba nem fog illeszkedni, s ahogyan jött, úgy el is tűnik majd. Így van ez sajnos velünk is, meg a fene nagy értelmünkkel… 🙂
    A kulcs a gyors változni képesség, az alkalmazkodás (adaptáció).

    Esetünkben (legalábbis nekem) nem vígasztaló, hogy jópár év múlva belesimulhat ez az adott vírus és variánsai a többi kevésbé veszélyes közé, ha addig még több „kísérletével” emberek millióinak életét oltja ki… S az sem biztos, hogy nem jöhet be az a forgatókönyv, amelyben velünk együtt fog eltűnni. Ez is benne van a pakliban, csak ennek kisebb a valószínűsége, hogy bekövetkezik. S ez ugyanúgy igaz az emberi fajra és áldásos tevékenységére is!

    A biológiai múlt (vagy nevezzük a nevén evolúciós törzsfának) számtalan példát hoz erre is, és arra is (az éppen aktuális környezeti/ökológiai körülményekhez társítható gyakorisággal).

  17. 17 Horváth Csongor
    Az evolúció hasonlítható egy fához, amelynek sokszor a törzstől legtávolabbi ágán vannak a legfinomabb falatok, ezért érdemes kockáztatva kimerészkedni minél messzebb. De ha túl messzire mész, akkor le is szakadhat, főleg ha egy váratlan szélroham rá is segít.
    De sebaj, mindig lesznek a törzs körül biztonságban dekkolók közt újabb kísérletezők, akik újrakezdik a bátorkodást, amelyek egy darabig kiröhögik a bent maradtakat és aratnak, míg egyszer csak ők is le nem szakadnak.
    És ez folyik mióta élet létezik…

  18. 13 hubab – „Ma kivételesen úgy fogalmaztál, hogy azt többnyire követni is lehetett, sőt, egyet is értek vele. Szóval valamit elrontottál, hozzád képest…”

    Négy különböző szintű okom volt arra, hogy a 12-t ide beírjam, de ezek között nem szerepelt az, hogy benned ilyen illúziót keltsek. Az okok egyike, hogy az agy működéséről agyalgattok Wikipédia-Coelho szinten, nekem meg pont azon a reggelen esett be egy érdekes példa.

    Este John Kemeny Man and the Computer című könyvét olvastam, amelyben a számítógép mint „faj”, illetve a vele való szimbiózis működését elemzi. Reggel arra ébredtem (ez nem „rejtett képesség” hanem az alapeszközök egyike), hogy én már láttam ilyet valahol. Rövid keresés után újra megtaláltam a hangyás kutatást. A hangya a „normális” emberi agy, a spórák mémek (nem a vicces képecskék, hanem Dawkins igen komoly elmélete), a szórás az informatikai infrastruktúrán keresztül történik (lásd pl influenszer, „bloggazda”, vagy akár a „QAnon sámán”), a távirányítás a Cambridge Analytica és a felületeken teljesen tudatosan kiváltott hormonális reakciók (és most pont azok nyafognak emiatt, akik betegre keresték magukat rajta… ehh). A szimbiózis pozitív oldalát Engelbart H-LAM/T modellje írja le, veszélye a rendszerelméletben ismert öngerjesztés, ennek szellemi működéséről szól Postman: Amusing Ourselves to Death, „zsigeri” eredményéről John B. Calhoun Behavioral Sink kutatása. Persze a tömörség kedvéért mindenhonnan csak egy-egy példát kiemelve.

    A majdnem tíz évnyi „helyismeret” és a jelenlegi hozzászólások egyértelművé teszik, hogy nincs értelme belemenni („Arany János levele Petőfihez”), így meg csak hivatkozás halmaz. De talán ennek fényében kicsit jobban érthető a 12. bejegyzés Maslow utáni fele, főleg az utolsó mondata.

  19. 19 Kedves Loránd
    Érdekes, izgalmas és félelmetes érzés egyszerre, hogy mintha egy valóra váló sci-fi kellős közepében találtam volna magam.

  20. 19 Kedves Loránd
    „Négy különböző szintű okom volt arra, hogy a 12-t ide beírjam, de ezek között nem szerepelt az, hogy benned ilyen illúziót keltsek. ”
    Ez mindjárt meg is magyarázza, miért találkozol többnyire értetlenséggel, ha téged az nem is motivál, hogy a közölnivalódat érthetővé tedd azok felé, akik olvasni fogják azokat, és csak azok fognak fel valamit belőle, akik veled egy szinten állnak a témában, és pont azokat a háttérolvasmányokat ismerik, mint te.
    Ez alapvető hozzáállás kérdése, én meg minden megfogalmazásomat aggályosan átolvasom, gyakran többször módosítom, csiszolgatva, hogy kiszórjak belőle minden követhetetlen elemet, félreérthető, vagy nem elég világos részletet, amelyekről feltételezem, hogy nem lesz elég érthető az olvasó számára.
    Igaz, én meg kihívásnak vettem ifjúkoromban is, hogy az esti gimnáziumba járó, matematikához a legkisebb affinitást sem mutató munkatársamat szívós munkával rávezessem az összefüggésekre, miután egy kollégám már idegbajt kapott ezzel próbálkozva, és lecsapta a könyvet.
    A páciens végül sikeresen levizsgázott, … 🙂
    Te viszont élvezettel szárnyalsz a saját autósztrádádon csapongva az éppen bevillanó asszociációid közt pattogva, nem törődve azzal, hogy az más számára mond-e valamit.
    Valószínűleg nem tehetsz róla, a bőrödből nem tudsz kibújni, de azért nem árt, ha ennek tudatában vagy…

  21. 21, hubab

    Persze hogy tudom. Én ezt a területet kutatom és dolgozom vele, a „közös háttérolvasmány” neve ebben a kontextusban „szakirodalom”, sok van belőle és igen unalmas a túlnyomó többség számára. (Személyes és aktuális tapasztalatom alapján a lényeget informatika MSc/PhD szinten sem tanítják, kutatói szinten is inkább csak részlegesen ismerik…) Így aztán pont az ellentétes irányba haladok attól, hogy „közérthetően és élvezetesen tudjak mesélni róla”. Kérj meg egy szívsebészt hogy meséljen egy órák óta tartó műtét közben arról amit csinál, de úgy ám hogy értsd és élvezd is – miközben a beteg haldoklik, a sebész meg végtelenül fáradt. De ne legyen nyolc mondatnál hosszabb, mert jön Tibor bá Arany Jánossal… 😀

    Helyesen látod, ezt a kihívást elengedtem pár éve, és már nem fájnak annyira az előre látott és látható következmények, csak a derekam, de most kaptam segítséget abban is. Az viszont mindannyiunk közös problémája, hogy a „hülye fajtám” a mindenek felett álló profit / népszerűség hajhászás közben kihal. Lásd ismét: 12 vége.

    20, Delp

    A jelen mindig valóra vált sci-fi azok számára akik értik a hátteret és nem csak képregény szinten ismerik a múltat. Ez az odacsapott hivatkozás halmaz valóban csak (itt nem tobzódó) szakértők számára jelezhetné hogy tudom miről beszélek. Viszont szerintem igen szórakoztató és gondolatébresztő összefoglaló Howard Rheingoldtól a Tools for Thought: The History and Future of Mind-Expanding Technology című könyve. Olyasmi, ami ide nálam sokkal jobban passzol.

  22. Loránd, ha éppen szívműtétet végzel, akkor minek írogatsz ide?

    Ha ide írogatsz, mért nem próbálsz érthető lennI? Nem, nem érdem érthetetlennek lenni. Egyébként szerintem nem is vagy az. Persze, ez nyilván csak „illúzió”, de szerintem én értem, amit itt írtál.

    Egy szívsebész is tud érthetően beszélni a munkájáról, na nyilván nem műtét közben, hanem utána, alvás után, egy koktélpartin mondjuk.

    Az én szakmámnak is van szakirodalma, de nem várom el senkitől, akivel random összeakadok a neten, hogy épp azt ismerje. Hülyeség erre felvágni.

  23. 24 – Ábel:
    Ugyan, Loránd élvezi, amit itt csinál. Nem véletlen, vagy révedés, amit tesz. Nem célja, hogy mindenki értse a hozzászólását.

  24. A blog -mondhatni talán-alapvető célja, hogy informálja az embereket a közelgő társadalmi összeomlásról.
    Ennek sok indikátora lehet, felesleges részletezni.
    Azonban mindegyik kiváltó ok szintén következmény. Gondolkodásunk következménye!!!!

    Ezért az agyunk vagy a gondolkodásunk mikéntje nem egyenértékű a szobafestéssel, de még a kvantumfizikával sem.
    Mert gondolkodásunk mikéntje egy mindent megelőző elsődleges ok.
    A klíma változását is csak alapos előtanulmányokkal lehet
    megérteni, mégis csak egy okozat. Sokan itt is alapos légkörfizikai ismeretek nélkül okoskodnak bele, aztán az nem baj?

    Teljesen félreértitek Lorándot szerintem.

    Ő teljes erejével azon küzdött(már egy ideje nem), hogy ezt megértetve valamit tegyünk magunk által determinált végzetünk ellenében. Ehhez keresett volna társakat.

    Nem a legdurvább-az olvasóközönség információhiányából fakadó- érthetetlen szakmaisággal tömött minket. Csupán önmaguk felelősségvállalásának és sorsunk megváltoztathatóságának témáját birizgálta.

    Az, hogy ez is vizsgálható tudományos alapossággal mit jelent? Hogy a magas lóról beszél?
    Higgyétek el, kicsit sem ment bele a részletekbe! Adott hivatkozásokat.

    Én személy szerint sokat tanultam tőle.
    Többet csak azért nem, mert idő- , motiváció és képességhiányból fakadólag nem mentem bele a témába.
    Amennyire belemélyedtem az azt is megmutatta, hogy a gondolkodási rendszer még komplexebb mintsem, hogy „háttértározók” nélkül megmagyarázható legyen.
    Maga az intelligencia mibenléte sem vezethető le csupán az agyból , egyáltalán hogyan tanulunk pontosan, hova íródik az egy tapasztalat stb.

    De az én lustaságom, tudatlanságom stb. (és a világé legalább ekkora)magyarázata mit érvénytelenít Loránd eddig feltárt összefüggésrendszerein?
    Ahelyett, hogy kérdeznétek, ostoroztok!

    Pedig az intelligencia fejleszthető!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük