(2138) Néhány keresetlen szó Albert Einsteinről

Tibor bá’ megpróbál felbosszantani online

2021 a 89. év

Ellentétben a széles körben elterjedtekkel, Einstein nem volt egy matematikai zseni. Nemcsak arról van szó, hogy a kvantummechanikát nem értette – amit különben büszkén vallott, hiszen Lánczos Kornélhoz írt levelében a kvantummechanikát telepatikus kockajátékhoz hasonlította, és a maga részéről elfogadhatatlannak ítélte – hanem vannak bizonyos sötét ügyek is. Nem közismert, hogy egyetemi évei alatt Einstein a matematikai előadásokra nem járt el, és így nem is vált gyakorlott matematikussá. Hogy le tudjon vizsgázni, a budapesti születésű Grossmann Marcell jegyzeteit használta fel. Einsteinnek jók voltak a ráérzései, de a ráérzések matematikai kidolgozását rendszerint mások végezték el helyette. Az első időkben Grossmann, később pedig szerb nemzetiségű felesége, Maric Mileva. A speciális relativitás elméletét megalapozó tanulmány kéziratán, amit az „Annalen der Physik” folyóiratnak küldtek be, szerzőként még Albert Einstein és Mileva Einstein szerepelt. Mire a cikk nyomtatásban megjelent, a szerző már egyedül Albert Einstein lett. Nem nagyon kell ezen elcsodálkozni, mert tudománytörténeti tény, hogy a házaspár 1916-ban bekövetkező válása után, Einsteinnek nem volt több jelentősebb publikációja. Az is tudománytörténeti tény, hogy Einstein a téridő világhírű „felfedezője”, nem volt képes a téridő négy dimenzióját elhelyezni a Bolyai-féle nem euklideszi geometriában. Erre munkatársa, Grossmann vezette rá. Tudományos pályafutását később asszisztensei, a magyar Lánczos Kornél és Kemény János egyengették. A relativitás elméletét pedig egészen egyszerűen Lorentztől lopta el. Ugyanezt tette a fényelektromos hatással, amit viszont Plancktól lopott el, és kapott érte egy Nobel-díjat.

Felmerül a kérdés, hogy volt ez lehetséges? Az én válaszom életszerű. Egy vérbeli tudós nem foglalkozik a PR-ral, hanem kutat. Einstein viszont karrierista volt, nem tudós. Főfegyvere a PR volt, amit egyesek szinte a génjeikben hordoznak magukkal. Einstein pont egy ilyen „egyesek” volt, és mivel valamit konyított a fizikához és a matematikához – kábé annyit, mint egy korabeli középiskolás tanár – ez arra jó volt, hogy hülyeséget ne kövessen el, de ahhoz nagyon kevés, hogy kutatómunkát végezzen. Einstein messze megelőzve a későbbi kor szellemét, mindent fordítva csinált. Kitöltötte a végeredményt, és mindent úgy intézet, hogy az jöjjön ki. Ez napjainkban éli fénykorát. A gyógyszergyárak megrendelnek egy kutatást és a tudósok tálcán nyújtják át az elvárt eredményt. Mire kiderül a turpisság, a gyógyszergyár már dollár milliárdokat sepert be. De nézzük a híres Einstein egyenletet, amit még az is kívülről tud, aki még a szorzótáblát se ismeri. A képleteiből több dolog is adódik, de ezek a földi ember felfogása szerint eléggé képtelenek. Az E = mc2 képlet azt állítja, hogy nagyon pici anyag nagyon sok energiává alakulhat át. Ezt a „nagyon sokat” a különben is hatalmas értéket adó fénysebesség négyzete biztosítja, hiszen a tömeget ezzel kell megszorozni. A képlettel mindössze az a baj, hogy nem lehet tudni hogyan került bele a fény sebessége, hiszen a fénynek semmi köze a dologhoz. Ha pedig egy kicsit gondolkodunk, akkor mi magunk is megcáfolhatjuk a képlet helyességét. Nagyon kérlek, most ne rezelj be, mert egészen biztos meg fogod érteni, ha figyelmesen, türelmesen, lassan, elgondolkodva olvasol. Akkor most kezdem!

Jól ismert tény, hogy a fény (foton) energiája frekvencia függő (minél magasabb a frekvenciája, annál több az energiája), vagyis nem a sebességétől, hanem a rezgésszámától függ. Következésképpen a tömeg energiába történő átalakításánál, ha a képletben van a fénynek szerepe (ismétlem, ha van), akkor nem a sebességével, inkább rezgésszámával kellene beleszólnia a végeredménybe. Persze a tömeget egy hatalmas számmal kell megszorozni, hogy megkapjuk az energia egyenértékét, de az a hatalmas szám nem a fény sebessége, legfeljebb közel áll a fénysebességhez, méghozzá oly közel, hogy nyugodtan össze is cserélhetjük a kettőt.

Különben Einstein (szokása szerint) visszafelé gondolkodott, észszerű sejtése szerint az Energia egyenlő a tömeggel. Ez a matematika nyelvén így néz ki: E = m. (Figyelem, ez az m nem méter, hanem tömeg) Ki kell még hozzá találni egy arányossági tényezőt, egy jó nagy számot, de ez nem igazán lényeges. Fontos viszont, hogy egyeznek-e a dimenziók, ami alatt itt most nem térbeli kiterjedést, hanem mértékegységeket kell érteni. Hát lássuk! Az energia = erő * út. Ebből az erő dimenziója m * kg * s^-2,  az úté pedig m (méter). Így az energia (emlékszel! Erő * út): m * kg * s^-2 * m (az utolsó m = út), ami egyenlő a tömeggel, ami viszont mindössze kg. Na most ezt arányosítsuk!

                                     m * kg * s^-2 * m  =  kg * ?

Mi hiányzik a jobb oldalról? Az m * s^-2 * m (hiszen a kg már ott van), vagyis m^2/s^2 azaz (m/sec)^2. A m/s nem más, mint sebesség. Ami tehát hiányzik, az egy sebesség négyzete. Mivel pedig a tapasztalati mérések azt mutatták, hogy az anyag és energia közti arányossági tényező kb. 17-18 nagyságrendű, úgy tűnt, hogy a fény sebessége nagyságrendileg megfelelő, ugyanis 300 000 000^2 = 90 000 000 000 000 000 vagyis a fény sebességének a négyzete méterben megadva durván 17 nagyságrend, azaz tapasztalati érték.

Na most a másik nagy Einstein találmány a tér görbülete. Einstein azt állítja, hogy nem a tömeg vonzza magához az anyagot, hanem a tömeg jelenlétében a tér behorpad (görbül), és az anyag egészen egyszerűen csak követi a tér görbületét. Mindennapi nyelvre fordítva a következőkről van szó. Egy 10%-os lejtőn a teherautó motor nélkül lefelé gurul, de nem azért, mert a Föld tömegvonzása lehúzza, hanem mert egyszerűen csak követi az utat. Hogy az út lefelé megy? Hát Istenem, ez van.

Most térjünk vissza a fényhez. Szóval volt egy-két furcsa eredmény, és az egész „speciális relativitást” úgy, ahogy volt, kevesen értették, de voltak olyan fizikusok, akik kifejezetten ellenezték. Azután 1919-ben volt egy napfogyatkozás, ami jó alkalmat adott arra, hogy Einstein elméletét próbának vessék alá. Mi is történt? Azt természetesen nem tudták kísérleti úton bizonyítani, hogy fénysebességnél a tömeg végtelen naggyá nő (ami szintén adódik az elméletből, csak úgy mint a fény abszolút sebessége), maradt tehát az, hogy a tömeg jelenlétére a tér begörbül, amit már lehet bizonyítani. Hogyan történt ez a bizonyítás? A Nap elég nagy tömeg ahhoz, hogy a teret érezhetően begörbítse, ha a tömegnek valóban van ilyen képessége. Az 1919-es napfogyatkozáskor, amikor a Hold pontosan takarta a Napot, egy olyan csillagot figyeltek meg (erre lehetőséget csakis a napfogyatkozás adott), ami akkor éppen a nap mögött volt, és mint ilyen, a Nap takarása miatt nem lett volna látható. Ennek ellenére úgy tűnt, mintha látszólag a Nap közvetlen szomszédságában lenne. Tény az, hogy az 1919-es mérési eredmények szerint a fénysugár útja valóban megtört, a Nap mellett nem haladt el egyenesen, hanem „becsúszott” a görbült tér „lyukába”. Az egész világ Einsteint ünnepelte. Véleményem szerint egy kicsit korán. A „bizonyításnak” van ugyanis más magyarázata is. Álláspontom szerint az 1919-es napfogyatkozás eredménye mindössze azt mutatja, hogy az egyenes vonalú, egyenletes mozgást végző fény a Nap hatására egyenes pályáját megváltoztatta, amit már Newton is megjósolt volna, ha történetesen valaki megkérdezte volna erről. Einstein szerint a fény követte a tér görbületét. Szerintem egyszerűen csak engedelmeskedett a gravitációs vonzásnak, magyarul a Nap egy kicsit maga felé húzta. (Ne feledjük, az elmélet szerint a fotonnak csak nyugalmi tömege nincs.)

Az természetes, hogy egy tudósnak van sejtése (amit be kell bizonyítania), tehát Einsteinnek is lehetett és persze volt, nagyon is sok. Ami viszont szokatlan, hogy Einstein egy kicsit Istent játszott, fejében eldöntötte, mi a valóság, vagyis felállított egy hipotézist, és utána mindent megtett, hogy ezt matematikai formába öntse, ami rendszerint az élő valóság megerőszakolása volt. Az ördög pedig, mint mindig, a részletekben van elbújtatva. A „mindent megtett” alatt elfogadhatatlan dolgokat kell érteni. Erre a legjobb példa a „kozmológiai állandó”. Huble felismerése (1926) előtt, abban az időben magától értetődő, meg nem kérdőjelezett tény volt a világmindenség statikus volta. Isten megteremtette, aztán kész. Csakhogy Huble kimutatta, hogy a Világmindenség tágul. Ja úgy, akkor mivel ez nem volt összhangban korábbi elképzelésével, Einstein egyszerűen megváltoztatta a képletet, behelyezte a kozmológiai állandót. Ebből a magatartásból világosan lehet következtetni. Einstein mindig a végeredményből indult ki és onnan ment hátrafelé, ügyelve arra, hogy az alkalmazott matematika formálisan ne legyen hibás.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

55 gondolat erről: „(2138) Néhány keresetlen szó Albert Einsteinről

  1. Ezen a cikken nincs mit bosszankodni: felállít egy elméletet, felsorolja a tételeket, amelyekböl kiindul, valamint bemutatja a levezetést, vagyis a módszertant. Mondhatni tudományosan alapos, adva van minden ahhoz, hogy az elméletet bárki leellenörizze, és adott esetben vitába bocsátkozzon vele kapcsolatban.

    Viszont Tibor bá’, mivel az írás egyes szám elsö személyben íródot, illett volna feltüntetni, hogy:
    a) az írás a Te müved, és saját gondolataidat fejezi ki
    b) nem a Te müved, csupán fordítás, mint ahogy az általában szokott lenni

  2. Na, akkor hajrá, Tibor bá, számítsd ki Newtoni fizikával, hogy hány fokkal kell elgörbülnie a fénynek a Nap mellett elhaladva!

  3. 1. Egy könyv van Einsteinről, ami idevág:

    Christopher Jon Bjerknes “Albert Eistein: The Incorrigible Plagiarist” azaz Albert Einstein, a javíthatatlan plágista—-ez a könyv végigmegy azon, hogy milyen sokszor fordult elő, hogy Einstein nem hivatkozott a kollégáira amikor kellett volna. Lorentzre, Minkowskira, stb.

    2. Mileva Maricnek valószínűleg tényleg nagy szerepe volt a speciális relativitáselméletben, különösen annak matematikai kidolgozásában. De az akkori viszonyok között nagyon nehezen csinált volna karriert. Keresztény volt, kelet-európai volt, és nő volt. (Egyébként még nem teljesen tisztázott, hogy mi történt legutolsó közös gyerekükkel, “Lieserl”-lel. Csak azt tudjuk, hogy elhunyt nagyon fiatalon, de a körülmények tisztázatlanok. )

    3. Azért Einsteinnek volt jelentős publikációja 1916 után. Az általános relativitáselmélet még ezután jött (amit a rossz nyelvek szerint Hilberttől, egy matematikustól lopott), és már Princetonban írta az Einstein-Podolsky-Rosen paradoxon cikket, amelyben a kvantummechanikát próbálta cáfolni. Ugyan ez sikertelen volt, a cikket nagy jelentőségűnek tartják, mert az EPR párok kutatása volt a kvantummechanikai mérés elméletének az egyik kiindulópontja. Princetonban viszont, már nem volt más jelentős cikke, és ez a cikk a kvantummechanikát akarta cáfolni, ami nem sikerült. E helyett évtizedekkel később a cikket magát cáfolták (Bell egyenlőtlenség, stb.).

  4. A napbol jövö fény elhajlik. De vele a höhullámok is el tudnak. A bolygók is képesek erre a hatásra, a távolság tömegarány miatt.
    Ez a höhullámok jó részének oka. Most például a Mars gravitácios erej fokuszálja a meleg egy részét. Két éve augusztusban ugyanezért volt meleg. A mostani melegre az áramlas is rátesz egy lapáttal föleg Angliában. UV szint is ezért változo.

  5. 1 – sleeper:
    Ha valamit lefordítok azt az elején kékkel szedve közlöm, még azt is közlöm, ha nem tükörfordítást végzek “szerkesztett” kitétellel. Ha nem jelzem, akkor nem fordítás, saját kutfő, ötlet, vagy meglátás, vélemény. Olyat persze én is olvastam, hogy amikor megkérdezték Einsteint, hogy a kinyomatott cikk elejéről hová lett a felesége neve, azt válaszolta, nincs jelentősége hiszen ein stein vagyunk (egy kő). Ezt nem írtam be a posztba, de ebből én (élettapasztalatom okán) következtettem egy nagyot.

    2 – Ábel:
    Erre ott vannak a matematikusok. Einstein se számolta ki maga, neki is csak “észszerű sejtései” voltak.

    3 – Kofár Imre:
    Nincs kedved visszavonni a hozzászólásodat?

  6. 5: Nem, erre a fizikusok vannak ott. Akik pontosan tudják, hogy a Newtoni mechanika szerint a fény nem hajlik el a gravitáció hatására, miután nincs tömege. És akik – veled ellentétben – értik a relativitáselméletet is.

  7. 6 – Ábel:
    Én már akkor értetem a relativitás elméletet, amikor rajtad még csak pelenka volt. Hogy személyeskedésedre személyeskedéssel válaszoljak.

  8. Egy magyar fizikus egyszer azt mondta: a relativitáselméletet sokan művelik, nagyon kevesen értik.

  9. Érdekes a téma amit Tibor bá’ felvetett, kár lenne ha személyeskedésbe fulladna!
    Inkább ekézzetek engem, én nyíltan bevallom hogy nem értem a relativitás elméletet, illetve hétköznapi ismeretekkel és logikával megközelítve elég ellentmondásos!

    az e * m = c^2 egyenletet érdemes átforgatni oda-vissza,
    és örülök hogy Tibor bá’ számszerűsítette az egyik oldalt, azaz 90mrd!
    Egyébként laikusnak már az is furcsa hogy a fénysebesség négyzete szerepel benne , holott ilyet a gyakorlatban sehol sem lehet tapasztalni!

  10. Csak megjegyezném, hogy az E=m*c^2 képlet egy marhaság. Egy test impulzus négyesvektorának a nulladik eleme az energia, és a négyesvektor abszolútértéke a tömeg. Ez a kettő csak akkor egyenlő egymással, ha a vektor összes többi komponense nulla, vagyis a test áll, vagyis abból az inerciarendszerből írjuk fel a négyesimulzusvektorát, amiben ő épp van. Tehát ez a képlet esetlegesen időnként teljesül, de messze nem fizikai törvény.

    A “c” pedig egy az univerzumra jellemző fizikai állandó, ami a téridő metrikájának egy lényeges paramétere, nem csoda, hogy minden egyenletben szerepel, ami a téridőtranszformációkat leírja. Van olyan mértékegységrendszer, amiben az értékét 1-nek választják. Ebben a mértékegységrendszerben a távolságot és az időt ugyanazzal a mértékegységgel számoljuk. Hogy van olyan részecske (pl. a foton és a neutrínó), ami pont ilyen sebességgel terjed, az a téridőmetrika szempontjából mellékes körülmény.

  11. 8 – Ábel:
    Bameg ne piszkálódj! Felvetettem fél tucat érdekességet, boncolgasd ezeket. Közhelyeket ismételgetni nem túl érdekes.

  12. 10.

    hú, ezt az egyenletet rendesen elírtam,
    elnézést Einstein! 🙂

    “Tény az, hogy az 1919-es mérési eredmények szerint a fénysugár útja valóban megtört, a Nap mellett nem haladt el egyenesen, hanem „becsúszott” a görbült tér „lyukába”. ……….. A „bizonyításnak” van ugyanis más magyarázata is. …….. magyarul a Nap egy kicsit maga felé húzta. (Ne feledjük, az elmélet szerint a fotonnak csak nyugalmi tömege nincs.) ”
    …..
    Igen, erre nagyon kíváncsi lennék. hogy lehet kizárni egyértelműen, hogy nem a nap gravitációja volt a jelenség okozója!
    Ugye a fekete lyukaknál a nagyon erős gravitáció a magyarázat, hogy miért nem tudja elhagyni a fény se!

  13. Akkor tisztázzuk: az, hogy a fény (is) engedelmeskedik a gravitációs vonzásnak, illetve hogy a fény követi a tér görbületét, ugyanaz, csak különböző szóhasználattal elmondva.

    Amit klasszikus felfogásban gravitációnak nevezünk, az az általános relativitáselméletben a négydimenziós téridő görbülete.

  14. 16. Ábel
    Ha elfogadjuk hogy a fény követi a téridő görbületét,
    akkor a fekete lyuknál mit követ?
    Ott nincs helye görbülni, ott csak egyszerűen nem tudja elhagyni az objektumot,
    mert a “swarzschild sugár” alá csökkent a “lyuk” átmérője és a szökési sebesség nagyobb kellene legyen mint maga a fénysebesség! Ebben az esetben csak a roppant nagy gravitáció lehet a magyarázat, nem?

  15. Azért az számomra elgondolkodtató, hogy ez az Einsteini képlet formailag majdnem megegyezik a tömeggel rendelkező test mozgási energiáját kifejező képlettel.
    Márpedig azt nem Einstein találta ki, hanem egy régóta ismert, fizikai kísérletekkel ellenőrzött törvény.
    Azért lehet ebből egy olyan ráutalás a vitatott képletre, hogy ha a teljes tömeg energiává alakul, miközben fénysebességet vesz fel, akkor ennek az energiának köze van a fénysebesség négyzetéhez.
    De hogy miért éppen a duplája az 1/2 m*c2-nek, azt nem tudom, azt árulja el a fizikus… 🙂
    És ráadásul mindenképpen valamilyen sebesség négyzetének kell szerepelni benne, különben nem jönnek ki a dimenziók…
    De lehet, hogy ez csak a mértékegységek leszármaztatása miatt van így, és nem objektív érv.

  16. 16 Ábel
    De ha jól emlékszem vannak olyan fizikai jelenségek, amelyek csak a relativitás elmélettel, a térgörbülettel magyarázhatók, és nem ugyanazt az eredményt adják, mint ha csupán a klasszikus gravitációs törvényekkel számoljuk.
    Mondjuk bizonyos bolygómozgások.
    Igaz, erre még lehet mondani, hogy gravitáció az van, csak nem kellő pontossággal írja le a klasszikus törvény…

  17. Tibor bá’
    Nem fogom mindig eröltetni amivel én foglalkozom. De egyszer ird meg miért nem ertesz egyet velem.
    Ahogy szoktad mondani nem egyetérteni kell, de röviden megbeszélni lehetne.
    Idöjárassal foglalkozom. A légkör mozgásat a Tesla féle gravitácios elmélet alapján elemzem.
    A bolygók gravitácioja a tengerek árapály jelensége mellett a légkört is mozgatják. Ennek része hogy egy vihar bármenyivel elöte meghatározható a bolygó hatások alapján. E erök földrengéseket és sok mast meghatároznak.
    A naprendszer bolygói nem a Napba zuhannak, hanem a tejút és a Nap hatasai miatt mozognak. A tejút van a másik gyujtópontba.
    Szoval sok Einstein elméleteinek kibövitésével is foglalkozom.
    Egyszer leirtam mivel foglalkozom. Ha kivánsz rola beszélgetni annak örülnék. De ha gondolod töröld. Azt is megértem. Interneten megtalálod mivel foglalkozom.

  18. 22 Konfár Imre
    Ne csodálkozz, ha a beírásaidra nem az általad remélt módon reagál az ittlévők többsége.
    Amikről itt írsz, azok teljesen szembemennek a ma ismert fizikai ismeretekkel, sőt időnként követhetetlenek, miről szólnak.
    Mi az, hogy “A naprendszer bolygói nem a Napba zuhannak, hanem a tejút és a Nap hatasai miatt mozognak. A tejút van a másik gyujtópontba.”?
    Ez így teljesen értelmezhetetlen, hiszen az sem érthető, hogy mi van az első gyújtópontban, és minek a gyújtópontjában?
    És hol van az a másik gyújtópont, hiszen mi is benne vagyunk, elenyésző részei vagyunk a tejútnak, az nem egy tőlünk különálló alakzat?
    A magyar fogalmazásodról, meg a hemzsegő ordító helyesírási hibákról már nem is beszélve…
    Ha nem magyar közegben élsz, akkor megbocsátható, de kínos olvasni a mondataidat.
    Nem biztos, hogy itt fogod megtalálni beszélgetőpartnereidet… 🙁

  19. 1: A tér eleve görbe,hisz úgy keletkezik (teremtődik) .
    2.E nem egyenlő m*c négyzet ,merthogy az anyag ,és az energia is másként jönnek létre.
    3.Mit keresett ,és mit talált Einstein Marosvásárhelyen.Mert járt ott…
    Nem kenyerem az írásbeli vitatkozás,ezért ha valamit ki kell fejteni,keressétek Dajtást…

  20. 25 Tibor bá’
    Szívesen, de nem örömmel…
    Van aki úgy el van merülve önmagában, hogy a külső reakciókra nem is figyel…

  21. Teszla gravitácios elmélete: a fekete anyag minden irányba terjed. Ezt a fizikai testek kitakarják. Így a másik oldalon gravitácios nyomás alakul ki.
    Az alap fizika mindig tömegközéppontal számol de ez csak az átlagolas lényege.
    A kút mélyén a vödör akkora gravitácioval kellene találkoznia hogy a fal irányába kéne elindulnia.
    Valoságba a kitakarás miatt az egyik test csökkent a másik test gravitácios erejét.
    Ennek bizonyítéka, hogy két azonos tömegü test nem vonza egymást.
    A naprendszernél ugyanez a helyzet.
    A tejút felé zuhano bolygó a nap hatására visszatér az elipszis pályán és igy tovább. A téli napforduló épp ezért van a tejút irányába.
    A külsö és belsö bolygok pálya síkjának eltérése is ezért nagyobb. A bolygo méretek és a törmelékfelhök elhelyezkedése is e egyensúly miatt akakult ki.
    A fizika könyvbe tudom más van. De ezzel megadhato a hónap végi csapadék idöpontja a mostani meleg oka ideje. A földrengések dátuma pedig ráadás.
    A fizkia sok esetbe magyaráz nem tud.
    Mondom eléggé nagyvonalú megállapítás a tömegközépont gravitácios ereje kitétel.

  22. 27. Konfár Imre
    „Ennek bizonyítéka, hogy két azonos tömegü test nem vonza egymást.
    A naprendszernél ugyanez a helyzet.”
    És ezt a „bizonyítékot” hol lelted? Mi van akkor az ikercsillagokkal?

    A kút falához meg azért nem vonzódik a vödör, mert a másik oldalhoz is vonzódik, meg ahhoz, ami mögötte van. Ezek a különböző irányú vonzások (gravitációs anomáliáktól eltekintve) egymás hatását kioltják, kivéve a függőlegest. Így a mélyebbre eresztett vödörre kisebb gravitációs erő hat, de ez elhanyagolható mértékű, főleg ha egy egyre hosszabb kötél, vagy lánc másik végét tartod.

    „A fizkia sok esetbe magyaráz nem tud.”
    Főleg, ha meg sem próbálod elsajátítani, hanem misztikus légvárakra építkezel.

  23. 22 Konfár Imre
    Imre én nézegetem a fecebokon a bejegyzéseid az időjárás meghatározás csoportban.Érdekes amiket írsz.Saját kutatások ezek vagy valahonnan tanultad ezeket a bolygómozgásos dolgokat?Azért látom hogy sok munkád van benne.
    Amúgy nyilván akkor fog tanúbizonyságot nyerni amit mondasz ha a számításaid alapján tényleg jégkorszak jönne(remélem Tiborbá nem lilázol ki 😀 ). Ha télen a világ sok helyén extrém tél állna be és jövő majus végéig olyan hideg lenne mint idén akkor azt modnom tudsz valamit.Az a jó ebben hogy sokat már nem kell várni az igazságra.
    Mekkora lenne már jégkorszak télen és extrém felmelegedés nyáron 😀

  24. Lennének még érdekes dolgok a témával kapcsolatban!

    Pl miért lesz egy frissen keletkezett fekete lyuknak már első pillanataiban nagyobb a gravitációja, mint az összeomlott csillagnak volt?
    Mi történhet az atomos szerkezettel a fekete lyukban, hogyan változik meg az atom szerkezete?
    Csak a protonok neutronok elektronok kvarkok/glüonok közti “távolságok” szünnek meg vagy maga a proton neutron … stb is összeomlik, “összenyomódik” ?
    Ismeretterjesztő műsorokban sokszor szerepel hogy pl egy föld méretű objektumból ha fekete lyuk keletkezhetne, akkor egy kb 2 cm-es golyó lenne!
    Swarzschild sugár alá esik a mérete.
    Ez elképesztő zsugorodás.
    Ha jól kalkulálom akkor nagyságrendileg kb milliárdszor kisebb lenne.
    Dehát létezik az anyagnak egy ilyen állapota, amit sajnos még nem ismerünk.
    Itt az fizika már valószínű nem úgy működik ahogy megismertük.
    Aztán mi történhetne ha nem kettő, hanem sok-sok összeolvadt feketelyuk csomósodás összeütközne egy hasonló fekete lyuk csomósodással.
    A rettentő sok összezsugorodott anyag mellett nagyon sok energia is felgyűlhet egy ilyen objektumban, ami előbb utóbb ki kell hogy törjön valami robbanásfélében!
    Mi lehet a sötét anyag?
    Nem lehet hogy sok sok feketelyuk sűrüsödése, amik már felzabálták a közelükben levő objektumokat, és emiatt már semmit se láthatunk belöllük?

    A fénysebesség is érdekes lehet!
    Tegyük fel mi vagyunk a középen,
    tőlünk jobbra elindul egy ürhajó és balra is elindul egy űrhajó.
    Mindkettő 200 000km/s sebességgel halad.
    Mi mindkét űrhajó fényét látjuk, de látják-e egymást?
    Ha látják akkor a fény leküzdötte a két ürhajó összeadódó sebességét,
    a 400 000 km/s-ot, és gyorsabb volt mint a 300 000km/s-os fénysebesség!
    Ha nem látja egymást a két űrhajó
    (tételezzük fel hogy roppant erős fényforrással vannak felszerelve),
    akkor viszont nem lehet a fénysebesség független a kibocsátó objektum sebességétől!
    Sajnos ezt a kisérletet a gyakorlatban még nem tudták elvégezni
    vagy csak én nem hallottam róla.

  25. 27. Konfár Imre
    Anyám, ne hagyj el!
    Hogy állíthatsz olyant, hogy két azonos tömegű test nem vonzza egymást?
    Teljesen mindegy, hogy a két test tömege hogy viszonyul egymáshoz, a köztük fellépő vonzóerő a két tömeg szorzatával arányos.
    Nem ismered ezt a törvényt?
    Szóval szerinted, ha két azonos tömegű égitest elhalad közel egymás mellett, akkor szép egyenesen továbbmennek változatlan sebességgel egy egyenes pályán, de ha nem egyenlőek, akkor már eltérítik egymást?
    Hallottál már a Newton törvényekről?

  26. Konfár Imre, akkor kielemzem, amit 4-ben írtál.

    A “hőhullám” egy kétjeletésű szó.

    Egyrészt jelenti az infravörös fényt, ami a látható mellett szintén jön a Napból, és melegíti a Földet. Amikor arcunkat a Nap (vagy egy tábortűz, stb.) felé fordítjuk, ez okozza a kellemes meleget. Hősugárzásnak is hívják. Miután ez is pontosan ugyanolyan elektromágneses sugárzás, mint a látható fény, nyilvánvalóan ez is pont úgy elhajlik a téridőgörbületben, mint a magasabb frekvenciájú fény. Nyilván a bolygóknak is van gravitációs terük, de az olyan csekély a Naphoz képest, hogy az általuk okozott fényelhajlást nemigen lehet detektálni.

    Másrészt hőhullámnak nevezzük, amikor egy helyen egy ideig hirtelen melegebb lesz egy ideig. Vagy amikor valakinek hirtelen melege lesz látható ok nélkül, ami pl a klimaxoló nőkre jellemző. Ez egy időjárási, illetve élettani jelenség, aminek az ég egy adta világon semmi köze nincs a gravitációs térgörbület miatti fényelhajláshoz.

    Egyébként ha a Mars infinitezimális mértékben “fókuszálja” is a Nap sugarait, azok az elhajolt sugarak a Naptól nézve a Mars mögött lesznek, és miután a Föld közelebb van a Naphoz a Marsnál, nekünk azt még akkor se lenne esélyünk látni, ha a műszereink olyan tökéletesek lennének, hogy detektálni tudják. Árapályjelenségek persze vannak, de hogy jön az ide?

    A Naprendszer bolygóira természetesen a Tejút gravitációs ereje is hat, de azért mégis elsősorban a Nap körül keringenek, nem? A Tejút nem a “másik gyújtópontban” van, hanem a Naprendszer van a Tejútban.

    27: Ja, értem, tök hülyeségeket gondolsz. Még hogy két azonos tömeg nem vonzza egymást? Már hogy a viharba ne? Meg a kút és a fala… Istenem… Felejtsd, el, mindegy.

    17 mode: Természetesen a fekete lyuknál is a tér görbületét követik. Maga a fekete lyuk is csak az általános relativitást leíró Einstein-egyenletekből jönnek ki, ha csak Newtoni fizika lenne, akkor nem is létezne fekete lyuk. A fekete lyuk nagy gravitációja azt jelenti, hogy olyan erősen görbül a négydimenziós téridő, hogy a belsejéből nem vezet ki vonal sem fénynek, sem anyagnak.

    18 hubab A téridőt valóban leíró Einstein-egyenletek azért egyeznek olyan jó közelítéssel a Newtoni egyenletekkel, mert a világegyetem metrikája általában és alapvetően eléggé lapos: elég közel van az euklideszihez. Ez amiatt van, hogy az univerzum sűrűsége és távolodási aránya pont olyan amilyen. Ha kicsit gyorsabban tágulna, már hiperbolikus lenne a tér, ha lassabban, magába záródó. Ez is egy csodálatos finomhangolstága a világegyetemnek, ami nélkül nem létezhetne a Naprendszer, és mi sem.

    20 Jól emlékszel. Pl. az összes részecskegyorsítóban fénysebességet megközelítve közlekednek a részecskék, és folyamatosan bizonyítják a relativitáselmélet érvényességét. De pl. az is mérhető, hogy nagy tömeg közelében az órák lassabban járnak. Pl. a Föld esetében minimális az eltérés, de mérhető, pl. a GPS műholdaknak számolniuk kell vele.

    Így van, gravitáció van, csak nem a Newtoni elmélet írja le tökéletes pontossággal, hanem az Einsteini.

  27. 33 Ábel
    Már találkoztam azzal az információval, hogy a GPS-ek működésében szerepet játszanak a relativitás elv törvényszerűségei is.
    Szóval ennek az a lényege, hogy a számításokba belekalkulálja azt is, hogy a műholdon mért idő eltér a föld felszínén mérttől, és ezért korrigálni kell az eredményt, hogy pontos legyen?
    Aranyos, és ezt a GPS-t használja minden egyszerű alak, aki ezt a relativitást parasztvakításnak tartja… 🙂

  28. 18
    A gravitácios elméletben nincs kioltás.
    A Newtoniba hanyag eleganciával tömegközéppont van. Az Einstein féle görbölt térbe se görbül visza a tér.
    19
    Az elmult hét év klímaváltozas volt. Március óta az uj klima müködik. A futoáramlas alapvetöen forgomozgasba váltott át. Nekünk ez vegyes idöjárast eredményez. Nyugat már idén extra dolgokat tapasztal.
    Most anglia kapja a meleg extrát. De a Temze befagyása és a hideg május majd eldönti merre megyünk.
    Saját kutatás. Van hozzá fizikai képletek amik például a koriolis erö helyett megadják a kialakult forgások okait.
    22.
    Hallotál mar a Tesla féle gravitácios elméletröl.
    Öt kicsit nagyobra tartom. Gyakorlatba bizonyított pár dolgot.
    28.
    Höhullám az amikor az idöjarasba van egy felfutó es lefutó szakasza a melegnek. A mért hö es fénymennyiségek nem nyilvánosak. Viszont napelemek teljesítménygörbélye jól visszaadja e teljesítményt.
    A melegbetörések áramlastani események. Amik déli szelet eredményeznek. Valamint az anticiklon hatás ami a magaslégkörrel való höcserét eredményez.
    Höhullám oktober 8 ig felfutó agban van. A melegbetörés nagyjábol három napja áll fent.
    Anticiklon pedig 16 án esik szét.
    Onnantol a déliáramlas is ujrarendezödik és kb 4 nap után oktober 8 ig ujra erös lesz. Majd vihar és északi áramlás ami rá 5 napra érvényesül nálunk is.
    Höhullámra pelda 2020 májusa. Merkúr haladt el a Nap mellet. 2021 márciusa után a höhullámokat nagyban befolyásolják az áramlás szálította hömennyiségek.

  29. 35. Konfár Imre
    Feltételezem, hogy a 28-assal rám utaltál, bár nem látok összefüggést a hozzászólásaink megfelelő részei között.

    „A Newtoniba hanyag eleganciával tömegközéppont van.”
    Az én fizikatanárom hasonlóképp mesélte, mint én a 28-asban. Szemléltette is vektorokkal, hogy a mélyebben lévő testet a bolygó különböző pontjai vonzanak. Ha jól emlékszem, azt mondta, hogy a feljebb lévő dolgok kioltják egymást, tehát ha tökéletes gömböt képzelünk el, akkor olyan vastagságú gömbhéjnak oltódik ki a gravitációja, amilyen mélyen van a test. Tehát a gravitáció számításánál a középpont és az adott test közötti sugárral kell számolni a bolygó tömegét.

  30. Most már kíváncsi lettem, hová tegyem Konfár urat.
    Az alábbit találtam:
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Csengeri/pr%C3%B3balap
    Különösen az alábbi részlet ragadta meg figyelmemet:
    “Bolygótükrözések
    Konfár Imre megfigyelése azzal kezdődött, hogy a Földről nézve a Nap mögött haladó bolygók visszaverik a Nap[5] által kibocsátott részecskéket, ezért bizonyos időszakokban globális felmelegedést okoznak. Ezért nem csak az intenzívebb hőhullámokért felelősek, de az erősebb villámaktivitásokért[7] is. Azt, hogy mekkora mértékkel növekszik meg a Földre érkező sugárzás, azt a napelemek által felvett teljesítmények méréseivel is érdemes lehetne megvizsgálni. Imi részeg vagy, menj haza. ”
    Az anyagot végigolvasva ledöbbentem rajta, hogy 2015-ben mennyi mindent fedezett fel igen rövid idő alatt, a legkülönbözőbb tudományterületeket érintve, bámulatos lehetett ez a megvilágosodás…
    De legalább ezentúl nem fogok elcsodálkozni a hozzászólásokon…

  31. 36 Jani
    És ami a szemléletnek nem is olyan triviális, a föld belsejében lévő pontra ható erőt kiegyensúlyozza a külső gömbhéj közelebbi kisebb, és távolabbi nagyobb részének vonzása, mivel a kisebb közelebbinek annyival erősebb a vonzása, mint amennyivel a gyengébben vonzó nagyobbnak nagyobb a tömege… 🙂

  32. Tibor ba’
    Majd ha befagy a Temze újra beszéljük a témát. 🙂
    Jani
    A vektorokat én is ertem söt vannak pontszerü hatások. Az ötvös inga erröl szól.
    De a fentemlített két elmélet egyikébe sincs kioltás mint fizikai képlet.
    A kioltás pedig a fö tétel. Az hogy tanár mit tanít az nem mindig a tétel. Vektorok vannak de képlet nincs a kioltásra…

  33. 39: A gravitációs erők szuperponálódnak. Minden kicsi anyagdarab külön-külön vonz téged, a tömegének és a távolságának megfelelően. Minden kicsi anyagdarab vonzását össze kell adni, és akkor megkapod az eredő gravitációs erőt. Nem érted, mert akkor nem írnál hülyeségeket.

    Ha a kútba leeresztesz egy mérleget egy súllyal, akkor a tőle jobbra lévő anyagdarab ugyanannyival vonzza jobbra, mint a tőle balra lévő anyagdarab balra. Két ellentétes irányú, de egyforma nagyságú erő kioltja egymást. Ez a képlet a kioltásra. Ami fölötted van, az pedig fölfelé vonz, ami kiolt egy kicsit abból, ami alattad van és lefelé vonz.

    Ha elvégzed az integrálást, akkor pont az jön ki, hogy a gömb pont olyan erővel vonz, mintha a gömb középpontjában lenne a teljes tömege. Ezért lehet egyszerűsítve tömegközéppontokkal számolni. De ha ez neked derogál, akkor nyugodtan integrálj mindig a teljes világegyetem teljes anyagára!

    Azt viszont, hogy a gravitációs erő nem valami titokzatos sugárzás árnyéka, nagyon egyszerű cáfolni: menj le egy barlangba, ami a fényt minden irányból teljesen leárnyékolja, emiatt sötét! Ha a gravitáció is valami árnyék lenne, akkor ott teljesen le kellene legyél árnyékolva a gravitációtól minden irányból egyformán, és lebegnél a barlangban. Lebegsz?

  34. 40. Ábel
    Az említett fizikatanárom, Péter László tényleg mélyen ismerte a tananyagot, és frusztrálta, hogy némelyik képletet nem tudja bizonyítani a középiskolás matekkal. Ha integrálni akart, akkor azt mondta, hogy bontsuk fel a függvényt sok apró részre, az egyszerűség kedvéért végtelen sok darabra. 🙂 Az osztálynak legalább a harmada tudta követni a levezetést.

  35. 41: Igen, erre a levezetésre emlékszem én is. Egyáltalán nem értem, mért nem középiskolai tananyag az integrálás és a deriválás. Nem is csak a fizika használja, hanem pl. a közgazdaságtan is, és egyáltalán nem is olyan bonyolult, viszont elengedhetetlen a világ alapvető folyamatainak megértéséhez.

  36. 42. Ábel
    És ha már newton-i fizika. A modern tudomány számára Newton és Leibnitz találta ki, és vezette le az integrál- és differenciálszámítást, de már Arkhimédész is alkalmazott integrálszámítás-szerűt, illetve jóval régebben mezopotámiai csillagász is használt hasonló módszert egy égitest pályájának leírására.

  37. 40 – Kofár Imre:
    Legközelebb akkor fog megjelenni hozzászólásod, amikor a Temze befagy. 😀

  38. 46: Tiszta hülyeség, hogy kivették. Helyette beraktak sok marhaságot, mert az össz tananyag sokszorosa annak ami régen volt. Elárasztják szegény gyerekeket egy emészthetetlen információözönnel, aztán csodálkoznak, hogy nem marad meg semmi.

    Inkább csak a lényeget kellene tanítani, de azt jól.

  39. Szerintem az Einstein-féle relativitás elmélet legnagyobb hibája, hogy a sötétség helyett a fényt tette alapmértékké. Pedig a fény csupán a sötétség hiánya!
    Bocs, Tibor bá!

  40. 43 Ábel
    Én szerencsés időszakban voltam középiskolás, akkor éppen betették a matematika anyagba a differenciálás- integrálást.
    Aztán pár évvel később ki is vették.
    Soha nem felejtem el, mikor tanultuk a hatványfüggvények integrálását, a nálunk helyettesítő, egyetemről frissen kikerült, rutintalan tanárnőnek álnaívan feltettük a kérdést, hogy akkor hogyan integráljuk az 1/x függvényt, lelkesen nekilátott, hogy a szabályt alkalmazva bemutassa, aztán lefagyott szegény, majd megígérte, hogy legközelebbre utánanéz, mi meg jót mulattunk, hogy behúztuk a csőbe… 🙁

  41. Ritka a zsidó csalás nélkül, mondja ezt egy kevésbé goj. Ráérzés az meg jó ha van.

  42. 27. Konfár Imre

    Az általános tömegvonzás törvénye a következő: bármely két test, anyagi részecske kölcsönösen vonzóerőt fejt ki egymásra, amely erő nagysága pontszerű testek esetében egyenesen arányos a két test tömegével, és fordítottan arányos a köztük levő távolság négyzetével.

    Képlettel:

    F=G*(m1*m2)/r^2
    Az összefüggésben szereplő arányossági tényező, melyet G-vel jelölnek, a gravitációs állandó. De nevezik az általános tömegvonzás állandójának és Newton-állandónak is.
    (és ez akkor is igaz, ha m1=m2) ! 😛
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Gravitációs_állandó#Az_általános_tömegvonzás_törvénye_és_a_gravitációs_állandó

  43. 52. Tibor bá’
    Igazad van, de megnéztem kb. 10 weboldalon a tömegvonzás definicióját, de sehol sem említik a “két test tömegének a szorzatát”.

    “Bármely két test között gravitációs erő hat, amelynek nagysága egyenesen arányos a testek tömegeivel és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével.”

    “A klasszikus mechanikában az általános tömegvonzás törvénye szerint két test között ható vonzóerő egyenesen arányos a két test tömegével és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével.”

    “Két test között fellépő vonzóerő arányos a testek tömegével és fordítva arányos a távolságuk négyzetével, ahol az úgynevezett gravitációs állandó az arányossági tényező.”

    stb.stb.
    https://www.google.hu/search?q=tömegvonzás törvénye&sxsrf=AOaemvJW92cNzJpeQYnryoiYNcoPithYMA:1631517599941&source=hp&ei=n_s-YZnLNYmPxc8Pp-uOyA8&iflsig=ALs-wAMAAAAAYT8Jrwek_f2Z5_m0h2P5D7g9eH33fHNx&oq=tömegvonzás törvénye&gs_lcp=Cgdnd3Mtd2l6EAEYADIECCMQJzIICAAQFhAeEBNQ9BdY9Bdg9EtoAHAAeACAAYIBiAGCAZIBAzAuMZgBAKABAqABAQ&sclient=gws-wiz

  44. Ha mindkét test tömegével egyenesen arányos, azt pontosan a szorzat fehezi ki. Nem lehetne összeadás, mert az nem egyenes arányosság.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük