A gazdagok durvábban fűtik a bolygót
Nem meglepő a kutatási eredmény, számos apróbb részletről derült már ki, hogy hasonlóan billen a mérleg. A Nature Climate Change folyóiratban közzé tett tanulmány számszerűsíti ezeket az adatokat.
A legfelső 1 százalék 26-szor nagyobb részben járult hozzá a legnagyobb hőhullámokhoz, és 17-szer nagyobb mértékben az aszályokhoz (beleértve az Amazóniában pusztító szárazságot), mint a globális átlag. A felmelegedés kétharmada a felső 10 százaléknak „köszönhető”, így az éghajlati szélsőségek növekedése is.
A kutatás során komplex elemzést végeztek a gazdasági adatok és a klímaszimulációk segítségével, így sikerült beazonosítani az egyes éghajlati események kapcsán legnagyobb felelősséggel rendelkező jövedelmi csoportokat.
A gazdagok mind a fogyasztási szokásaikkal, mind a beruházásaikkal fokozzák a klímaváltozást, és aránytalanul nagy részben felelősek az extrém időjárási eseményekért. Ezek az éghajlati szélsőségek pedig leginkább azon helyszíneket sújtják, amelyek egyébként szegény országok és kis kibocsátók.
„A kutatásunk kimutatta, hogy az extrém éghajlati hatásokat nemcsak a megfoghatatlan globális kibocsátáshoz lehet kötni, hanem közvetlenül összefüggésbe hozható az életmóddal és befektetésekkel, ezek pedig a jövedelemmel” – magyarázta Sarah Schöngart, a kutatás vezetője. „A gazdagok kibocsájtása igen nagy szerepet játszik az éghajlati szélsőségekben, eszerint pedig olyan klímapolitikai döntésekre van szükség, ami az ő kibocsátásukat csökkenti.”
2020-ban 0,6 Celsius-fokkal volt magasabb a globális átlaghőmérséklet, mint 1990-ben, ennek 65 százaléka, 0,4 Celsius-fok a leggazdagabb 10 százalékhoz köthető.
„Ha mindenki csak annyi kibocsátással járult volna hozzá a klímához, mint a bolygó lakosságának szegényebbik 50 százaléka, akkor csak egészen minimális növekedést tapasztaltunk volna 1990 óta” – tette hozzá Carl-Friedrich Schleussner, a kutatás résztvevője. Ezt az aránytalanságot kell valahogy megszüntetni, enélkül a klímacélok közelébe se érhetünk.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a leggazdagabbaknál sem annyira a személyes fogyasztást, hanem inkább a befektetéseket kell figyelembe venni. Sőt, ha a befektetésekkel járó kibocsátást állítják a célkeresztbe, akkor a klíma számára kedvező irányú változásokat lehet elérni.
Emlékeztek, amikor az EU bevezette a klímaadót a repülőgépüzemanyagra, és a magángépeket kihagyta belőle?
Köszönöm a cikket, nagyon jó, fontos téma!
* Mit eszünk a világvége után? *
Ehhez a fenti kérdéshez kapcsolódik, hogy ez évtől számítva a holland hatóságok ellenőrzik a háztartások rendelkeznek – e már vészhelyzeti csomagokkal, ugyanis ezt kormányzati előírás szabályozza (Think Ahead, denkvooruit.nl).
Továbbá a holland bankok arra kérik az embereket, hogy kis címletű papír – és érmepénzeket tartsanak otthon.
Az intézkedések nyilván a Holland Védelmi Minisztérium Stratégiai – és Polgárvédelmi tervei szerint vannak ütemezve, mint ahogy az elhagyott- lepusztult laktanyák, raktárak, kiképzőhelyek, üzemek felújítása – kialakítása is.
forrás, például ez itt:
defensie.nl/downloads/publicaties/2025/05/23/ontwerp-nationaal-programma-ruimte-voor-defensie
3. János
Itt jön a kérdés hogy vajon mit ér az ember 3 napi élelemmel meg egy kis kézpénzel? Ha kis gebasz van akkor jó lehet a 3 napi élelem de igazából semmi 3 nap hamar eltelik. Mondjuk ha a bankokot érné egy kibertámadás és 2-3 napba tellne helyreállítani az oké.Bár hozzá kell tenni 3 napig lehet kaja nélkül lenni.Ha esetleg nagyobb gebasz lenne akkor meg a 3 napi élelem semmit sem érne.llyen esetben akkor azt kellene hirdetni hogy mindenkinek legyen legalább 1 havi élelem, kézpénz.
Ez a 3 napi élelem dolg komolytalan.
Az elmúlt 15 évben mióta a blogot olvasom még nem táraztam be mondjuk 1 vagy több havi konzervvel.Örülök neki mert
plusz kiadás lett volna.Nem mondom hogy nem jön el az idő amikor szükséges lesz itt Magyarban, de most még nem látom
értelmét fél éves konzerv felhalmoz soknak.
A 10% gazdagban mi magyarok is benne vagyunk vagy voltunk az életszínvonalunk alapján afrikához és az egyéb elmaradott területekhez képest.A jacht megtévesztő mert a világon relative csak kevés embernek van jachtja és magánrepülője.Sok kicsi
sokra megy elven a fogyasztás többségéért a nyugati életszínvonalú átlagpolgárok voltak felelősek, de ma már elmondható hogy a világ nagy részének óriási a fogyasztása.Az internettel kinyílt a világ.Mindenki menő holmikat akar, trendiül utazgatni.
A jobbmódúak tehetnek a kibocsájtásról de mocskos az emberi természet, ne legyenek kétségeink ha pl. egy afrikainak kezébe jutna a pénz ő is ugyanúgy feszíteni szeretne trendi utazásokkal és menő autókkal.
Mamáim generációjában még azt láttam hogy nem érdekelte őket az hogy utazzanak, jó volt otthon a lócán a szőlő árnyékában ülni.
Nem volt autójuk, nemhogy azért vesznek autót hogy hogy néz ki és milyen trendi. Max egy kerékpár de ott sem számított hogy egyiknek csepel a másiknak meg milyen a márka.Valahogy utána baszódott el minden.
Ma az embereket elkapta a fogyasztási láz de ennek egy nagy része egyébként a szégyenről és a magamutogatásról szól.
Tehát a felmelegedés nagy részéért a szégyen és a vagányság a felelős manapság.Pl. szégyenlem hogy csak egy 20 éves matizzal járok,
vagány leszek egy újabb autóban mert mit szólnak a munkatársak és a rokonok.Mindez nemcsak az autóval de öltözködésre,utazásra, nyaralásra, telefonra, lakásfelújításra, életstílusra is jellemző lett.Sok kibocsájtás visszafogható lenne ha ez a 2 dolog nem lenne jelen az emberi elmében, mert szerintem ez saccra a kibocsájtás 50%-áért felelős elnézve csak az autóvásárlásokat meg ezt azt.
Ilyenkor az az érzésem hogy az emberi agy nem sokkal különbözőbb a majoménál.
Érdekes senki sem mondja azt hogy jó nekem ez régi autó mint én vagy épp jó egy 1000 forintos karóra mint a régi pápának.
Sok ember feszíteni akar márkás holmikban például munkatársaimon látom nagy részük adidas vagy nike cipőt hord mert az trendi.
A fecebokos feszítésekről ne is beszéljünk utazás, autó, márkás termékek viselése témakör. Engem szerencsére nem kapott el ez a dolog
azért szerencsére mert akait elkap ez a dolog olyan mint egy tudatmódosító: az egyén észre sem veszi hogy beleesett a csapdába amiből kimászni lehetetlen! Senki nem ad lejjebb aki egyszer megkóstolja.Számomra pont az ellenkezője a kihívás Régi autóim vannak, kihívásnak tekintem az olcsóbb termékek vásárlását.Baromnak tartom aki a pólóján cipőjén reklámoz egy nagyobb márkanevet, vagy éppen az ego
és a szégyenérzet miatt vesz nagyobb autót vagy épp próbál úgy trendiül élni ahogy ma „elvárják”.
4. andrew
A három nap arra jó, hogy addig a nép nyugton marad, ezalatt az elit kényelmesen el tud menekülni. Hogy utána mi lesz, az őket már nem érdekli.
CSődöt jelentett az elmúlt napokban a
Német Elektromobilitási Szövetség (BEM, Der Bundesverband eMobilität),
,mely 450 vállalatot képvisel a világban.
Forrás: die Welt
Nem villanyautóhoz kell a félvezető, a réz, neomídium, titán, alumínium, kompozit…stb. hanem az egykori félelmetes Bundeswehr újjászületéséhez..
A villanyautok állami támogatása másfelé áramlott ill. vamzerek szerint a Varsói Szerződés volt tagállamainak a hidegháborús roncstemetőiből elkezdték 2023. őszétól számítva a harceszközök megmentését és részleges felújításukat követően Csehországba szállítását.
Az eszközök további sorsa kinyomozhatatlan, egy részük szerintem visszakerült a feladóhoz.
7 János
Hozzá kell tenni hogy ha lehet hinni azoknak a videóknak ami este ven időm megnézni a youtubon akkor Magyaro-on is elindult valami mármint lefelé a lejtőn. Most nem keresem a linket de 2 videó
amibe belebotlottam: egyik hogy az építőipar eléggé leállt a másik meg hogy mennek a bujtatott
leépítések állítólag és a statisztika szerint 13 hónap kell új állás találásához.
Ha csódöt jelentett a német elektromobilitási szövetség akkor az a következő kérdés hogy mi lesz Magyarországon.Mert ugye eddig az volt a stratégia hogy amit Németben bezárnak gyárat azt
áthozzák kelet európába mert innen tudják működtetni olcsóbb energiával.Namost ha csődbe ment/megy akkor gondolom nem biztos hogy áttelepül keletre minden hanem egyenesen bezár.
Egy német közgazdász talán amit tegnap betettem videót abban mondta hogy max. 2 évig tud kitartani németország.
Most már németben elvielg napi 80 késes támadás van .M1 szerint több millió német tervezi a kivándorlást a közbiztonság
megromlása miatt.Pl eset aluljáróba lemenni veszélyes.
Namost ha tényleg beüt ott is a munkanélküliség és a migránsok sem kapnak segélyt akkor le lehet e menni majd pl.
az aluljáróba nappal?Vagy esetleg lesz egy billenési pont amikor már annyi eset lesz hogy nem fog oda menni rendőr.
Na azért haladnak lefelé a lépcsón.
8, andrew
Magyarország hivatalosan a rendszerváltás után indult el gazdasági – társadalmi – demográfiai lejtőn, kisebb pihenőket tartva.
Lesz ez még így se.
Ezt a felmelegedés tragédia vetítést végiggondolta valaki a fizika, kémia, biológia tudományok akárcsak részleges ismeretének birtokában?
A Föld a Napsugárzás nélkül egy jégborította golyó lenne.
A földben eltárolt szén, olaj, földgáz, valamikor a Föld bioszférájának tevékeny része volt, sokkal melegebb éghajlati viszonyok között.
A biológia felől nézve, rendkívüli helyzet, hogy az élet egyik legfontosabb alapanyagának, a szénnek nagyrésze el van temetve.
Fizika felől kukucskálva a Föld másodlagos vízkörforgásán komoly műtétet hajtott végre az ember.
A szárazföldről elpárolgó víz mennyiségét drasztikusan csökkentettük.
Lecsapolások, tavak megszűntetése, folyók szabályozása, a talajvíz esztelen mértékű kiszivattyúzása, erdőirtások.
Lényegében a szárazföldre hulló tengeri párolgásból érkező esőket villámgyorsan visszavezetjük a tengerekbe.
Kémia felől nézve, olyan anyagszerkezet kombinációkat alkottunk, amelyekre nincs természetes lebontás mechanizmus.
Ezek a műanyagok.
Nem tudnak természetes módon lebomlani.
A parasztvakító reklám, a műanyag szatyor lebomlik a napsugár hatására, hazugság.
Csak ici pici darabkákra esik szét.
Amíg a műanyag zacskó nem bántja a tüdőt, a szétszakadt műanyag mikro részecskéi bejutnak a tüdőbe.
Az ember okozta hőmennyiség nem gyűlik össze, hanem kisugárzódik a világűrbe. Csak ideiglenesen emeli a légköri hőmérsékletet.
A beeső napsugárzás négyzetméterre eső hőenergia mennyiségének töredéke az emberi hőtermelés.
Összefoglalva, ami nem okoz gondot, az ellen küzdünk, amelyek gondokat okoznak, azok ellen semmit sem teszünk.
Bögözy, ami problémákat itt felsoroltál, azokért szintén főként a leggazdagabbak a felelősek elsősorban. A fogyasztásukkal, a befektetéseikkel, a lobbitevékenységükkel, amit megakadályozza a kormányokat abban, hogy hatékony törvényeket hozzanak a legmérgezőbb anyagok ellen, mert ez veszélyeztetné egyes befektetések megtérülését.
Lehet, hogy igazad van abban, hogy a CO2 kibocsátás nem a leglényegesebb mérőszáma a környezetszennyezésnek, de legalább egy olyan szám, amit tudunk mérni.
Re:11 Ábel
CO2, és a CH4 az ökoszféra része. Lehet démonizálni, csak nincs sok értelme.
Ha valóban ipari gázokat/anyagokat akarunk vizsgálni, akkor az SF6-ot, vagy a klór/fluor alapú gázokat/műanyagokat, higany koncentrációt, alumínium és berilium só koncentrációkat, és a glifozátot kell nézni.
Ezeknek semmi helye a természetben, de árulkodó indikátorok.
12 A víz is a természet része, de ha tíz percig víz alatt tartanak, megfulladsz. Ami természetes, az is lehet túl sok, boríthat fel egyensúlyt. De nyilván ami direkt méreg, azt egész kis koncentrációban se kellene kiengedni.
Re:16 Ábel
Pl a kén-hexafluorid(SF6) teljesen passzív, akár le is tüdőzheted, igaz vagy 3 oktávval mélyebb lesz a hangod tőle. Ideális gáz a villamos iparban mert rekombinálódik villamos ív bontásakor, nagyon jó villamos szigetelő, töredék helyből megépíthető vele egy nagyfesz alállomás. Egy ici pici baj van vele, csak mesterségesen előállítva létezik a Földön, és kb 1000 nagyobb üvegházhatású gáz mint a CO2…
Egyébként a jégmintákból jól látszik mikor prosperált pl a római birodalom, mert megugrott az ólom koncentráció a jégben. 😁