Tibor bá’ online
A honlapom egyik rendszeres olvasója és aktív hozzászólója felhívta a figyelmem egy időutazással foglalkozó cikkre a www.technet.hu honlapon. Mivel magyar honlapok között nem navigálok, halvány fogalmam se volt, hogy létezik egy www.technet.hu. Beleolvasva rádöbbentem, hogy az Internet tényleg mindent kibír. A honlap puccos és azt a látszatot kelti, hogy autentikus, mi más? Ilyet fenntartani több személyes stábot kíván, költség és bevétel, feltételezetten tudják mit tesznek. Hát nem, a kevésbé tájékozott, de némi természettudományos műveltséggel bírók számára ez a honlap egy csapda. Állításom alátámasztására mindössze két cikkel szeretnék foglalkozni, mind a kettő Hawking körül forog. Tekintve, hogy az eredeti forrás nincs megnevezve, vannak kétségeim, de az se kizárt, hogy a totálisan béna, mindenki kedvenc elméleti fizikusa átment bulvárba. A következőkben egy kicsit szétcincálom a számomra (hülyeségei miatt) rendkívül szórakoztató két cikket. Előjáróban azok részére, akik kevéssé ismerik a témát ismertetem, hogy a relativitásban található képleteket az teszi „fantasztikussá”, hogy állandóan szerepel bennük a „C”, vagyis a fény sebessége, ami önmagában is egy hatalmas szám (300.000.000 méter/másodperc), ráadásul a négyzeten. A másik, ennél is nagyobb „probléma” hogy a fénysebesség közelében minden képletbe készül bekerülni egy nulla, ami azt jelenti, hogy a nullával vagy szorozni vagy osztani kell, és akkor az egész, matematikai értelemben, elveszíti az értelmét. Erre példa a következő: 1- v2/c2 . Itt a „c” (mint már írtam) a fénysebesség, a „v” pedig mondjuk egy űrhajó sebessége. Nyilvánvaló, ha az űrhajó sebessége eléri a fénysebességét, akkor a v2/c2 egyenlő lesz eggyel, amit ha kivonunk az eredeti kifejezésben szereplő 1-ből, akkor az eredmény nulla. Ebben a pillanatban az idő megáll, a tömeg végtelen nagy lesz, az út (s) pedig végtelen hosszú. Ezért van az, hogy a fénysebesség 99,99 százalékáig mennek el a fantáziákban. És akkor most az idézetek!
1) „Amikor a részecskéket a fénysebesség 99,99 százalékára gyorsítjuk a Nagy Hadronütköztetőben azt tapasztaljuk, hogy számukra az idő egy-hétezred résszel lassabban telik, mint számunkra. Ha elég gyors űrhajót tudnánk építeni, a legénység még életében eljuthatna más csillagokhoz, miközben itt a Földön 2,5 millió év telne el”
Első megközelítésre van benne egy számítási hiba, ha 2.500.000 évet elosztunk 7000-el (mert a képlet szerint az idő ennyivel csökken) akkor 357 évet kapunk. A legénység természetesen 357 évig nem maradna életben. Második megközelítés az, hogy ilyen sebesség esetében a legénység súlya is 7000-szer nehezebb lenne. Egy 80 kiló ember 560 tonnát nyomna. Aligha maradna életben.
2) „Hawking szerint elméletileg egy megfelelően gyors űrhajó segítségével a legénység benépesíthetne egy új Földet, mivel az utazás olyan sokáig tartana, hogy ezen idő alatt a Földön kihalna az emberiség. Egy ilyen űrhajó hat év alatt gyorsulhatna fel annyira, hogy sebessége 98 százalékban megközelíti a fény sebességét, miáltal egy a hajón töltött nap megfelelne egy évnek a Földön. Így a legénység egy emberöltő alatt eljuthatna galaxisunk szélére. Hawking szerint az időutazás csak előre, azaz a jövőbe lehetséges.”
Ebben a szövegben az űrhajó a fénysebességnek „csak” 98 százaléka, aminek következtében 1 nap megfelel egy évnek. A szorzó tehát 365. Megint előáll a probléma, hogy a 80 kg-os ember 80×365 = 29 tonna lenne. Természetesen ez is képtelenség. Ezen kívül a 6 év gyorsulást 6 év negatív gyorsulás követne, hiszen nem kívánnak közel fénysebességgel becsapódni valahova. Akárhogy is van, ilyen sebességeknél fordulni, vagyis pályát módosítani nemigen lehet. Ezért nagyon pontosan előre be kellene lőni egy célt. Oké megérkeznek egy csillaghoz, vagyis naphoz, ami körül bolygók keringenek, vagy nem. Micsoda hazardírozás, hogy találnak-e földi körülményeket egy csillag körül keringő bolygón. Azonos gravitáció, azonos nap-távolság, tehát klíma, azonos légkör, víz jelenléte, meg ezer más dolog. Aztán a hajtóműnek 12 éven át kell megállás nélkül üzemelni. Ez rendben van, de mi az üzemanyag? Mi az, ami egy űrhajót 12 éven át folyamatosan gyorsít. Mert én ilyen üzemanyagról nem tudok. Vegyünk egy átlagos gépkocsit. Óránként 6 liter benzint fogyaszt. 12 év alatt 24*365*12*6 = 630 tonna. A hidrogén elégetés kábé négyszer több energiát ad, mint a benzin, akkor is 158 tonna hidrogén kellene. Igen ám, de mindkét esetben oxigént is kellene vinni, hiszen az űrből nem vonható ki. Hidrogén elégetésekor víz keletkezik, azaz H2O. Ennek a molekula súlya 18, amiből a hidrogén 2, tehát nyolcszor több oxigént kell cipelni, azaz a 158 tonna hidrogénhez kell még 1264 tonna oxigén is. Ez összesen 1422 tonna. Csak, hogy az arányokat lássuk. Nyilvánvalóan lehetetlenség. És akkor még az is hozzájön, hogy az út végén nem marad semmi üzemanyag tartalék.
Az én nézetem szerint egyszerűen arról van szó, hogy 40 évtől felfelé az embernek már semmi új nem jut az eszébe. Hawking utolsó „felfedezése” a Hawking-radiation, azaz a róla elnevezett sugárzás, amit a fekete lyukak bocsátanának ki. Szerintem ezt a témát majd Einsteinnel kellene megbeszélni Szent Péter környékén. Einstein szerint a fénysebességnél nagyobb sebesség nem létezik. A fekete lyuk éppen ebből adódik. Akkora tömeg van összezsúfolva egy helyen, hogy onnan a szökési sebesség (elméletileg) nagyobb, mint a fénysebesség, tehát bármi bemehet, de semmi nem jöhet ki, még a fény se, ezért fekete az a lyuk. Ebből következik, hogy a Hawking-radiationnak gyorsabban kell terjedni, mint a fény. Szóval én ebből kimaradok, majd ők ketten megbeszélik. 😀 . Viszont Hawking írt ismeretterjesztő könyveket, amik nagyon szépen hoztak a konyhára, és legyünk őszinték a bénasága is komolyan bejátszott a hírnevébe. Ugyanakkor Sir Roger Penrose-t, aki legalább annyira jó matematikus és fizikus, mint Hawking, a kutya se ismeri. Ebből következik, hogy érdekes cikket a technet.hu-ba csak Hawkinggel kapcsolatban lehet írni. A minőség másodlagos.
_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________
Kedves Tibor, ön kifelejtette a súlytalanságot. Mindegy, hány kg-os lesz a legénység, ha nincs gravitáció. Ugyanígy, üzemanyag csak a gyorsításhoz és a lassításhoz kell, ha már elérte az űrhajó az utazási sebességet, nem „fogyaszt”
Benzinnel–hidrogénnel üzemelő csillagjáró űrhajó sohasem fog épülni; Tesla munkássága óta tudjuk, hogy az éter tele van energiával, amit űrutazásra (is) fel lehet használni. (Ezzel, földi viszonyok között az a legnagyobb baj, hogy ingyen van.)
Szó nincs arról, hogy a Hawking-radiation gyorsabb lenne a fénynél, a trükk ugyanis az, hogy HOL keletkezik. Segítek…
Stephen Hawking nevezetes felfedezése a Hawking-sugárzás, amely azt bizonyította, hogy az alapdefiníció nem jó, valami mégis kijön a lyukból. Ennek oka a kvantummechanika.
Hawking érvelése szerint az üres tér a kvantummechanika törvényei szerint soha nem teljesen üres, részecske-antirészecske párok keletkezhetnek benne, amelyek azonnal újra megsemmisülnek.
Ez a párkeltés nem olyan, mint amilyet fizikai kísérleteinkben megszoktunk, ahol van elég energia: itt a pár összenergiája zérus, ami azt eredményezi, hogy az antirészecskéknek negatív energiájúaknak kell lenniük, ezért partnerüktől nem távolodhatnak nagyon el. A fekete lyuk környékén azonban a nagy gravitációs energia miatt nagyon nagy lesz a részecskék energiája, és így bekövetkezhet, hogy a pozitív energiájú részecske el tud távolodni a fekete lyuktól, miközben a negatív energiájú partnere beleesik abba.
A kilépő részek sugárzását nevezik Hawking-sugárzásnak.
Lehet, hogy vezető elméleti fizikusaink mégsem szorulnak rá Tibor bá bölcsességére és ismerik egymás munkáját? 😉
1:
A tömeg és a súly két különböző dolog.
–
3:
Tessék mondani ez mi?: „gravitációs energia”.
4, Tibor bá
Ugye nem tetszik (ingyen) elvárni, hogy egy magyar Wikipédia cikk összes egyszerűsítését elmagyarázzam (egy olyan területen, amelynek nem vagyok szakértője, de olvasni legalább tudok)?
A konkrét esetre grátisz: „helyzeti energia” néven rémlik valami? Egyébként tessék elképzelni: Google: „gravitációs energia”… nahát! 😀
Tessék ízlelgetni a következő logikai állításokat:
1: Stephen Hawking (akinek szerepével és személyével nekem is vannak gondjaim) illetve a bolygó elméleti fizikusai nem szorulnak rá konyhafizikusok tanácsaira, és ismerik egymás eredményeit. Még ha ez külső szemlélők számára nem is feltétlenül érthető…
2: A Hawking sugárzás létezésének nem szükséges feltétele az, hogy a fénynél gyorsabb legyen, és ennek felfogásához elég a magyar Wikipédián elérhető definíció ismerete.
1: Igen/Nem?
2: Igen/Nem?
—-
Elnézést kérek a stílusért, a gyenge pontom épp ez az arrogáns felületesség. Tudom, hogy nem konstruktív a szövegem, de az elmúlt években sokkal hosszabb és türelmes kísérleteim sem jutottak el oda, hogy akár egyetlen téves kijelentésedet visszavond, ezért marad a szimpla vétó. Hogy legalább az olvasók egy része utánanézzen az itt elhangzó állításoknak, és legyen mersze önálló véleményt formálni.
1: Nekem 5000 jön ki, nem 7000. Persze a 2,5 millió év egyikkel elosztva sem elég egy ember túléléséhez, de vannak ennél jóval közelebbi csillagok is, amiket nyugodtan elérhetnénk.
A felgyorsított űrhajó (és rajta az emberek) tömege a mi koordinátarandszerünkben mérve nőne, de az ő lokális koordinátarendszerükben állandó, így élettani hatása nincs. A gyorsulásnak már van, nyilván úgy érdemes csinálni, hogy az út első felén az űrhajó ~g-vel gyorsul, a másodikon ugyaennyivel lassul, így az utazás végig komfortos az űrhajósoknak. Nyilván a nyert idő kiszámításához integrálni kell, de az se egy nagy ügy.
A fordulás nem pályamódosítást jelent, hanem annyit, hogy az űrhajó megfordul a tengelye körül. Az űrben teljesen mindegy, hogy ez a Földhöz képest milyen sebességnél történik, úgyis a lokális inerciarendszer számít. Nem jelent semmi problémát a fordulás.
Nyilván olyan célpontot érdemes választani, aminél már találtunk olyan exobolygót, ami a lakható zónában kering. Ez persze önmagában nem garancia a lakhatóságra (hisz a Vénusz és a Mars is ebben a zónában van), de mégis valami.
Az tényleg kérdéses, hogy minek ehhez Hawking, mert ilyen eszmefuttatásokat már jóval korábban is le lehetett játszani a relativitáselmélet alapján, fizikusok meg is tették.
Ami problémát jelent, hogy még elvileg sem létezik olyan technológia, amivel egy ilyen űrutazás megvalósítható lenne, egyszóval tiszta álmodozás az egész, ha tudományos alapokon nyugszik is.
Tibor bá, természetesen a tömeg és a súly különböző dolgok. De akkor mért írsz ilyeneket (a jelzőt inkább lenyelem)?:
„…legénység súlya is 7000-szer nehezebb lenne. Egy 80 kiló ember 560 tonnát nyomna.”
Loránd, abban igazad van, hogy Tibor bá félremagyarázza a Hawking-sugárzást, de érzésem szerint abban Tibor bának van némi igazsága, hogy ez a sugárzás egy nagy blöff Hawking részéről. Mért pont a negatív energiájú részecskék esnének bele a lyukba a virtuális részecskepárokból? Statisztikailag épp annyi + mint – részecskének kellene kijönni, mint ami bemegy. Az egész elmélet nagyon gyanús, még ha Tibor bá félreérti is.
5:
Nem tudtad, hogy Tibor bá elképzelései 90%-ban jók? Nem rég írta le valamelyik posztban. 🙂
Az űrhajó utasai az űrhajóhoz képest nem mozognak, ezért egy űrhajón lévő mérleg ugyanakkora tömeget mérne, mint a Földön. (feltéve, ha a mérleg nem súlymérésen alapul) Ezek szerint az űrhajó mozgását a Földhöz képest vizsgálva az utasainak a tömege megnő, az űrhajóhoz képest vizsgálva pedig nem nő meg?
A Föld pedig az űrhajóhoz képest mozog majdnem fénysebességgel. Akkor a Földön maradt emberek tömege is megnő?
4:
gravitációs energia: ez tulajdonképpen a gravitációs potenciális energia, amit középiskolában E=mgh képlettel tanítanak. Egy test gravitációs energiáját pedig hasonlóan számoljuk ki, mint egy töltött részecske elektrosztatikus energiáját: integráljuk a test (tömeg)sűrűségének és a gravitációs potenciálnak a szorzatát a test térfogatára.
3:
„A kilépő részek sugárzását nevezik Hawking-sugárzásnak.”
Amit leírsz, az nem a Hawking sugárzás, hanem a Penrose-folyamat. A Hawking-sugárzás elmélete bonyolultabb és nem ilyen szemléletes, ezért nem szokták leírni ismeretterjesztő szinten.
8:
„Mért pont a negatív energiájú részecskék esnének bele a lyukba a virtuális részecskepárokból? ”
Forgó fekete lyukak eseményhorizontján kívül van még egy tartomány, amit ergoszférának hívnak. Itt keletkezhetnek olyan részecske-antirészecske párok, aminek az egyik tagjának negatív az energiája. Nem feltétlenül az antirészecske lesz negatív energiájú, és nem feltétlenül lesz köztük negatív energiájú, lehet, hogy mindkettő pozitív. Ha mindkettő pozitív, akkor egyforma valószínűséggel esnek át az eseményhorizonton, vagy jönnek ki az ergoszférából. Ha viszont az egyik negatív energiájú, akkor az csak befelé eshet, mert eleve csak az ergoszféra belsejében létezhet negatív energiájú részecske. Ez a negatív energiájú részecske csökkenti a fekete lyuk energiáját.
A logikám azt diktálja, hogy mivel léteznek fekete lyukak, ezért kell létezniük „szürke” lyukaknak is egy bizonyos időintervallumig – 50 árnyalatban 🙂 – mert ahhoz, hogy kialakuljon a fekete lyuk, annyi anyagot kell magába szippantson, hogy a gravitációs ereje átugorjon egy olyan határértéket, hogy a fénysebességű fotonokat is visszatartsa. Az óceánba hatalmas mennyiségű piros tintát kell csepegtetni (nagyon hosszú ideig), hogy piros legyen és soha sem lesz annyira piros mint a tinta. Ezért, így „konyhafizikusi” státuszomban szerintem is egy fekete lyuk mindig bocsát ki is részecskéket, nem csak elnyel mindent.
Szerencsénkre a fekete lyukak csak az elméleti tudósok feltételezéseiben léteznek. 🙂
Ha lennének, egyre gyorsuló intenzitással felzabálnának minden anyagot.
10:
Itt kell abbahagyni 😀 : „A Föld pedig az űrhajóhoz képest mozog majdnem fénysebességgel.”
13: Probléma? Az egész relativitás arra az elvre épül, hogy az inerciarendszerek ekvivalensek.
13:
Tessék mondani, ha az űrhajó 0,9999c-vel mozog a Földhöz képest, akkor mit csinál a Föld az űrhajóhoz képest?
15 tatyesz
A föld van a középpontban, lapos, és egy teknősbéka hordozza.
Nyugi,
15:
Hát… egyszer 0,9998 c-vel távolodik, fél évvel később pedig 1,0000 c-vel távolodik. Hű-ha. Végtelen lesz a tömege (fekete lyukká változik), és visszarántja az űrhajót. Ezt karod hallani?
17: Tibor bá, nem szégyen, hogy nem érted a relativitáselméletet, mert elég nehéz téma. Csak azt nem értem, hogy akkor minek írsz róla?
17.
Nem, én azt akarom hallani, hogy komolyan azt hiszed-e, hogy az űrhajósok tömege 560 tonna lesz, amibe belehalnak. Mert ha igen, akkor igencsak súlyosan félreérted a relativitáselméletet.
18, 19. Huha!
Hol tanultatok fizikát? Tanultatok? 😀 😀 😀
Nem tudtok különbséget tenni a mozgás és a gyorsulás között?
Általános iskolás fizika! 😀
Még relativitás elmélet sem kell hozzá!
20 Ciki
18,19 Nem a klasszikus fizikáról beszél, hanem a relativisztikus tömegnövekedésről és az ezzel együtt változó időről.
Hogy ne kelljen sokat gépelnem:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Relativisztikus_t%C3%B6meg
Eszerint a fénysebességet csak megközelíteni tudjuk, elérni soha.
17 Tibor bá’ az 1.0000 c nem valósulhat meg, erről így nem beszélhetünk.
Az más kérdés, hogy vannak fekete lyukak és mintha ez borítaná az eddigi legmodernebb ismereteinket.
Ha van erőnk, belátjuk, hogy végtelenül kicsik vagyunk és így a tudásunk a világmindenséghez képest majdnem nulla.
Fogalmazhatunk egyszerűbben is. Isten.
21. N/A
Tibor bá fentebb a gyorsulásról beszélt, ami egzakt és nem a mozgásról!!!
Mi ebben a „relativisztikus „?
22 Ciki
20-ban kérdezed: „18, 19. Huha!
Hol tanultatok fizikát? Tanultatok? ? ? ?
Nem tudtok különbséget tenni a mozgás és a gyorsulás között?”
Ezekre a kérdésekre nehéz jó választ adni. Kérlek fogalmazd át a kérdésedet pontosabbra. Pl. így: hülyék vagytok?
22-ben: „Tibor bá fentebb a gyorsulásról beszélt, ami egzakt és nem a mozgásról”
Ezt sem tudom azonosítani. Hol van az a „fentebb”. Fontos volna tudni, hogy mely szövegkörnyezetben jelent meg a „gyorsulás” szó.
Tibor bá’ több posztot írt pl. a szexről. Ott is van gyorsulás. Gondolom nem erről beszélsz.
Ha a fizikáról van szó, akkor a gyorsulás nem egzakt.
A klasszikus fizika szerint egy testet állandó erővel gyorsítva a sebessége egyenletesen nő, relativisztikus gyorsulásnál ez nem így van. Az állandó erő a tömegnövekedés miatt egyre kisebb gyorsulást okoz.
Ami fontos, hogy csak egy fizika van. Az amelyet nem ismerünk.
A házigazda tisztelete is fontos. Tibor bá’ többször leírta, hogy „Tibor bá'” nem egyenlő a „Tibor bá”-val. Ő erre érzékeny. Fogadjuk el!
Gyanakodom, Te ember vagy?
Tibor bá’, javaslom a (ro)botok szűrését.
20.
„Nem tudtok különbséget tenni a mozgás és a gyorsulás között?”
A mozgás egy hely- vagy helyzetváltoztató folyamat, a gyorsulás pedig a mozgást jellemző fizikai mennyiség. Ami gyorsul, az mozog, ami pedig mozog, nem feltétlenül gyorsul. Ennyit az ált. iskolás fizikáról.
22.
„Tibor bá fentebb a gyorsulásról beszélt”
Tibor bá’ nem a gyorsulásról beszélt. Ábel beszélt a gyorsulásról 6-ban, és elmondta, hogy ésszerűen 1g-vel gyorsulna az űrhajó, így az űrhajósok súlya ugyanannyi lenne, mint a Földön. A gyorsulás növelésével csak a súly növekedne, nem a tömeg. Tibor bá’ a tömeg növekedéséről beszélt, ami szerinte a rel.elm. szerint növekszik a sebességgel (tehát a tömegnövekedés akkor is fennáll, ha nincs gyorsulás).
Én rávilágítottam arra, hogy ha a tömegnövekedés valódi lenne, akkor ellentmondásra jutunk. Én jelenleg valamihez képest 0,9999c-vel mozgok (például egy részecskegyorsítóban keringő protonnyalábhoz képest), mégsem érzem, hogy 560 tonna lennék.
23, 24.
„Ebben a szövegben az űrhajó a fénysebességnek „csak” 98 százaléka, aminek következtében 1 nap megfelel egy évnek. A szorzó tehát 365. Megint előáll a probléma, hogy a 80 kg-os ember 80×365 = 29 tonna lenne. Természetesen ez is képtelenség. Ezen kívül a 6 év gyorsulást 6 év negatív gyorsulás követne, hiszen nem kívánnak közel fénysebességgel becsapódni valahova.”
Eltudtok úgy jutni álló helyzetből „A”-ból-„B”-be, hogy nem gyorsultok? 🙂
„Tibor bá’ a tömeg növekedéséről beszélt,”
Tibor bá’ a tömeg tehetetlenségéről beszélt és a növekedéséről!
25.
Vagyis hat évig gyorsulna az űrhajó amig elérné az utazósebességet, ami ebben az esetben a fénysebesség 98%-a. És persze az utazás végén megint kellene egy hatéves periódus a lassításhoz.
De az a bizonyos 29 tonna a 80kg-os ember relativisztikus tömeg lenne, ami pont arra az időszakra érvényes amikor már nincs gyorsulás, hanem állandó 0.98C-vel halad az űrhajó.
Tibor bá’ a tömeg tehetetlenségéről beszélt és a növekedéséről!
Bocsi. Helyesen:Tibor bá’ a tömeg tehetetlenségéről beszélt és NEM a növekedéséről!
26. Nem!
Ez csak a gyorsulás és lassulás.
„relativisztikus tömeg” nincs, csak tömeg van és ráható erők.
27: Ciki, lehet, hogy Te gondolatolvasó vagy, mert azt is látod, amit Tibor bá nem írt le. Vagy nekem vannak szövegértési nehézségeim, de ez eddig nem volt jellemző.
Kár, hogy a szöveget, amit Tibor bá kritizál nem sikerült megtalálnom, a hivatkozott honlap a 24.hu techrovatára mutat, ami mindenféle egyéb marhasággal van tele, ezt a cikket nem látom. Sebaj.
Tibor bá azt írja, 6 évig gyorsul, majd a végén 6 évig lassul az űrhajó, de az nem derül ki, hogy milyen gyorsulással. Ha a hajó tömege és a hajtóművének a hajtóereje nagyjából konstans, akkor a saját koordinátarendszerében nagyjából konstans gyorsulást tud tartani. Persze a 0,98c -ből és a 6 évből ki lehetne integrálni, hogy akkor mennyi is lesz ez a gyorsulás, de most nincs kedvem a képleteket összekeresgélni (fejből meg már nem tudom.) Ha a gyorsulás nem haladja meg lényegesen az 1 g-t, akkor nem okoz gondot a legénységnek.
Mindenesetre a képlet, amiből a tömegnövekedést számolja, a relativisztikus tömegnövekedés, ami nem a gyorsulástól függ, hanem a mérő és a mért tárgy sebességének a különbségétől. De ha a tömeget a gyorsuló űrhajón mérjük, akkor nem látunk változást.
Amúgy hadd lombozzalak le: VAN relativisztikus tömeg.
Ha már rákérdeztél: én az ELTE TTK-n tanultam a fizikát. És te?
Szóval a kritizált cikket nem sikerült megtalálnom, de találtam egy másikat, ami idevág: Hawking az Alpha Centaurira küldene egy a fénysebesség ötödével haladó robotűrhajót:
http://24.hu/tech/2016/04/12/csillagkozi-urutazast-jelentett-be-hawking-zuckerberg-es-egy-orosz-milliardos/
Persze egyelőre ez is utópisztikus azért, de mégsem áll olyan abszurd módon távol a realitástól, mint egy 0,9999 vagy akárcsak 0,98 c -vel haladó emberes küldetés.
27.
A „tömeg tehetetlensége”?
Ha még jól emlékszem az álatlános iskolai tanulmányokra akkor a klasszikus mechanikában „a tömeg a test tehetelenségének a mértéke”.
Van még a „súlyos tömeg” ami azt fejezi ki, hogy a gravitációs térben mekkora erő hat az adott testre.
És az is rémlik, hogy az álatlános reltivítás elmélet egyik kiindulópontja a kettő megkülönböztethetelensége.
„tömeg tehetetlenségéről beszélt és NEM a növekedéséről”
Ezt akkor hogyan kell értelmezni: „a 80 kg-os ember 80×365 = 29 tonna lenne”? Én úgy értettem, hogy amikor a 80kg-os ember 0.98C-vel száguld, akkor a Földön maradt megfigyelő úgy érzékeli, hogy a tömege 29000kg lett. Vagyis megnőtt a tömege. Ami persze úgy is lehet mondani, hogy megnőtt a tehetetlensége.
„Nem!
Ez csak a gyorsulás és lassulás.
“relativisztikus tömeg” nincs, csak tömeg van és ráható erők.”
Mi nem? Hogy érted, hogy „csak a gyorsulás és lassulás”? Úgy gondolod, hogy az űrhajó az út felében gyorsul a másikban pedig lassul? Szóval pont 12 évig tart az út és a tömeg növekedést az űrhajó gyorsulása okozza?
Tibor bá: miután arról folyik a vita, hogy mire gondoltál, lenne egy tiszteletteljes kérésem: elárulnád, hogy mire gondoltál? Én nem értem. Lehet, hogy van, aki igen, de nem egyértelmű.
Minden hozzászólónak szeretném ajánlani a következő videót: https://www.youtube.com/watch?v=4xl-CjJASY8
28
No offense, de NINCS relativisztikus tömeg. (Vagy legalábbis nincs sok értelme definiálni. Lehet, de minek.) Idézek az wikipédiából (Mass in special relativity szócikk):
„It is not good to introduce the concept of the mass M = m/\sqrt{1 – v^2/c^2} of a moving body for which no clear definition can be given. It is better to introduce no other mass concept than the ’rest mass’ m. Instead of introducing M it is better to mention the expression for the momentum and energy of a body in motion.”
— Albert Einstein in letter to Lincoln Barnett, 19 June 1948
32: Igazad van, közben átgondoltam és visszaemlékeztem. Lehet úgy is nézni, hogy a tömeg változik, de tisztább az elmélet, ha nem így nézzük.
Viszont még mindig kérdés: mire gondolt Tibor bá?
„hogy a 80 kg-os ember 80×365 = 29 tonna lenne”
Közkeletű tévedés. Ha a fénysebességhez közelítünk, nem a tömegünk, hanem az energiánk nő meg.