(2068) Pöcegödör (az elmúlt napok témájához)

Tibor bá’ online

 

A szóban forgó pöcegödör apámék Rege út 12. alatt álló családi házához tartozott. A vityillót olykor nyaralónak is csúfolták, de valójában a konyhán és a mellékhelyiségeken kívül mindössze egyetlen helyiség volt, amit szobának lehetett nevezni a 3×4 méteres méretével. Csatlakozott hozzá egy garázsnak szánt hatalmas, betonpadlós „szoba” is, ami nyújtott némi mozgásteret. Mindent összevetve serdülőkoromban szép, de eléggé kényelmetlen helyen laktunk, mint ahogy az hamarosan ki is derül.

A sors úgy hozta, hogy szenteste volt az első alkalom, amikor nevelőanyám saját, személyre szabott, nagy rakás végterméke, amit szarnak is szokás nevezni, nem volt hajlandó a WC kagylóból távozni. Jobban mondva lement, de néhány másodperc múlva visszajött. Erről úgy szereztünk tudomást, hogy anyám elüvöltötte magát a fürdőszobában: Tibóóóór. Erre apám odament, anyám pedig folytatta,

–        Mi ez? – És a szarra mutatott.

–        Hát húzd le – mondta az apám.

–        Már lehúztam, de visszajött.

–        Húzd le még egyszer.

–        Mért? Szerinted a szarnak vissza kell jönni?

–        Nem, nem kell visszajönnie, de azért csak húzd le. – Erre anyám újból megrántotta a fogantyút és a szar eltűnt. Apám némi diadallal a hangjában meg is jegyezte – na látod! – de az öröm nem tartott sokáig, mert a szar, úgy, ahogy volt, egy rakásban, rögvest visszajött.

–        Valószínűleg megtelt a pöcegödör, ki kell pucolni! – vélekedett apám.

A pöcegödrök azonban csalafinta jószágok. Fél óra múlva a szar eltűnt magától, lehúzás nélkül. Ugyanis a pöcegödrök szerkezeti tulajdonságai közé tartozik a bennük lévő víz lassú elszivárgása. Ha tehát egy pöcegödör naponta 10 litert szivárogtat el, és csak 8 liter szennyvizet eresztenek belé, akkor örökéletű lesz. Fordított esetben egy idő után megtelik. Hamarosan kiderült, ha spórolósan használjuk a vizet, a pöcegödör képes velünk lépést tartani. Ezért aztán a férfiak folyó ügyeiket kicipelték a kert egy meghatározott sarkába, és a nehezebb fajsúlyú ügyeinket iparkodtunk házon kívül, mondjuk az iskolában vagy a munkahelyen elintézni.

Sajnálatos módon ez a taktika csak néhány napig működött. Szilveszterkor apámék buliztak, voltak vagy nyolcan, és mivel a vendégeket nem lehet úgy fogadni, hogy szívesen látunk benneteket, csak ne szarjatok, az éjfél előtt bekövetkező katasztrófa borítékolható lett volna. Be is jött. Persze spicces emberek hangulatát vízben fickándozó szardarabkák nem nagyon zavarják.

Másnap délelőtt apám mégiscsak kiadta a parancsot, kipucoljuk a pöcegödröt. Azonban a pöcegödör kipucolása rögtön problémával kezdődött. A kertben 20 cm vastag volt a hó, ami erősen nehezítette a gödör fedelének a megtalálását, de a feladattal végül is megbirkóztunk, és némi műszaki ügyeskedést követően a fedőlap emelkedni kezdett, majd teljességében feltárult maga a gödör. Mit mondjak, színültig tele volt, de nem ez volt a legmeglepőbb. A szennyvíz tetején első látásra nagyméretű buborékoknak tetsző valamik úszkáltak, de jó sokan. Az azonosíthatatlan tárgyak azonosítását elsőnek apám végezte el, hozzám fordult és megkérdezte, te használsz kotont? Én? – csodálkoztam el – nem is lenne rá pénzem, meg aztán sajnálnám is rá. Különben is az anyám egész nap itthon van, ha jön valaki hozzám, minden lépésünket figyeli.

A rövid párbeszédet egy jóval hosszabb szünet követte. Mind a ketten el voltunk foglalva gondolatainkkal. Húgom 13 és fél éves volt, különben is, későn érő, mondhatnám úgy is, kifejezetten fejletlen. Ő tehát kihúzva a listáról. Apám, bizonyítottan ivarérett volt, de arra már csak emlékezne, ha ő dobta volna be azokat az izéket a WC-be. Marad akkor az anyám!

Apám levezetésének végeredménye nem volt ennyire egyértelmű. Végül is, ő csak magában lehetett biztos, bennem nem. Igaz, a koton, mint költségtényező, kitűnő érv volt „ártatlanságom” mellett. Így aztán ő is megérkezett a következtetés elkerülhetetlen végeredményéhez, Manyi! Elsőnek az apám szólalt meg – anyádnak ne szólj egy szót se.

Apám átment az Eötvös úton lakó Tímár Pista barátjához, akinek mellesleg rég fájt már a foga Manyira, és aki nem dolgozott, mert munkavégzés helyett értékeinek felélését gyakorolta. Tímár tehát egész nap ráért, ezért apám kérhetett tőle némi szívességfélét. Szó, ami szó, anyám mindjárt másnaptól Tímár Pista megfigyelése alatt állt.

Aki keres, az talál, mondja a magyar közmondás. Tímár napokon belül jelentette, minden délben, ebédszünet alatt, a szomszédban található egyszemélyes hentes­üzlet vezetője átjön az anyámhoz pontosan félórára. Na, este beindult a vallatás. Csakhogy anyámnak kitűnő alibije volt. Kiderült, hogy a hentes, egy nagydarab fiatal fiú, kérte meg, hogy némi protekció érdekében adjon neki meleg ebédet. Miért, mit gondolsz – így az anyám – mitől van nekünk majdnem minden nap hús az asztalunkon? Más meg sorba áll érte, és a végén üres kosárral megy haza.

Így lett a félrekúró nevelőanyámból családi hős, de isten nem ver bottal, mondanák a régiek. Nevelőanyám harminchét évesen, a pöcegödör tisztításának idején már harmadik hónapos terhes volt a Ratkó-korszak kellős közepén. Ez különben is maga lett volna az abszolút katasztrófa, de így, hogy még az apa is bizonytalan, a helyzet felért egy kisebbfajta halálos ítélettel. Apám minden ismeretségét igénybe véve megmozgatott fűt és fát. Végre talált valakit, aki búsás pénzért elvállalta a kaparást.

Ha a vége jó, minden jó. Szüleim megúszták a kalandot, se gyerekáldás, se börtön. Persze, amit anyám hónapok alatt megspórolt a kosztpénzen, az most elment az abortuszra. Végül is az ügy nullszaldós lett. De hát a Rákosi rendszer kellős közepén már egy nullszaldós történet is főnyeremény számba ment.

________________ U.i.: A pöcegödör tisztítás úgy történt, hogy egy láncra erősített vödört belemerítettünk a trutyiba. A teli vödröt megérintés nélkül letettük a földre, “minél messzebb, annál jobb” alapon, és kibillentettük. A telek lejtős volt, a pöcegödör a lejtő tetején. A kiöntött trutyi szépen lecsurdogált. — Nyár elején a kiöntés területén furcsa apró növények keltek ki, amiket anyám paradicsomnak azonosított. Augusztusban annyi paradicsomunk volt, hogy anyám fűnek-fának ajándékozta, plusz befőzött belőle. Kiderült, hogy a nyersen elfogyasztott paradicsom magja röhögve túléli a pöcegödör viszontagságait, csíraképes marad. Esetünkben az emberi szar adta a bőséges trágyázást. Ergo a bőséges termés garantált.

_________________________________________________________
_________________________________________________________
_________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

22 gondolat erről: „(2068) Pöcegödör (az elmúlt napok témájához)

  1. Olvastam egy felmérést régebben,abban azthiszem az volt USA-ban 10 gyerekből 1 vagy 2 (pontosan már nem emlékszem) nem a családon belüli apjától van.Azért ez nagyon durva ,hogy mennyit félrelépnek a nők! De talán hihető is mert rokoni körömben is volt ilyen.De 10-ből 1 az nagyon sok hiszem is meg nem is.

  2. 1:
    Egy nőnek sokkal könnyebb félrelépni, mint egy férfinek. Ezt ki is használják. — Gondolom ezzel nem mindenki ért egyet. Akkor:
    1) A férfiak sokkal figyelmetlenebbek, mint a nők. Nem veszik észre a legnyilvánvalóbb jeleket se.
    2) Egy nőnek nem kell úgy felkészülnie, ezért nem tud lebukni.
    3) Egy családban a nő mos, nem a férfi. Ezért a levetett alsóneműk a nők kezébe kerülnek, nem a férfiakéba.
    4) Egy férfi sose akarja lebuktatni a vele házasságot törő nőt, fordítva ez nem igaz.

    Folytassa az, aki tudja. 😀

  3. Szia Tibor bá’.
    Régen olvastam már ennyire szórakoztató irásod.

  4. Nem tudom mi a hiba de az irasaim elso par mondata megy csak at. Nem ez volt az elso eset… Mi lehet a gond?

  5. Meg egy szösszenet. Ahogy azt anno – nálam sokkal tapasztaltabb- kolegám megjegyezte: “Van aki szereti a f…szt!” Ennyi, ezen túl sokat magyarázni nem kell tovább.

  6. 3-5:

    Köszönöm. Látod mások még arra se hajlandók, hogy megveregessék a vállamat, pedig az ingyen lenne.

    A hiba valószínűleg nálad van. Senki más nem jelezte, és nálam se jelentkezik.

  7. Tényleg nagyon szórakoztató volt, na meg persze tanulsagos is. Köszönöm Tibor bá.

  8. Pöcegödör helyett egy komposzt budi a szerintem tökéletes megoldás. Igaz ahhoz kell száradt szalmát vagy más egyéb szén- forrást adagolni 1-1 arányban.

  9. Egyedülmaradás és emiatt pusztulás érzése erős volt az apukában,hogy szemet húnyt a privilégizált asszony félrelépése felett.
    Ez Tibor bá’ rossz élmény lehetett.
    Akire felnézett nem is olyan erős, akiben meg meg kellett volna bízni nem lehetett.

  10. 9:
    Nem volt egy ekkora durranás. Én már 18 évesen is realista voltam. Hogy tudod megakadályozni, ha egy nő félre akar lépni? Sehogy. Miért jelentené ez azt, hogy a férj “nem is olyan erős”? És egy félrelépésért miért kellene felborítani egy családot? Éltek még 50 évet együtt több, kevesebb boldogságban.

  11. 2:

    Azért van ellenpélda is, amikor a nő nem veszi észre hogy évek óta csalják.

  12. Régebben lehet,hogy más volt.
    Mai időkben a jólétben,békében és a sok lehetőségek között puhapöcsűek hagyják,hogy csalják!
    Ilyenkor jobb a régi kapcsolatot lezárni, kicsit pihenni.
    Akit csalnak az homokba dugja a fejét.
    Ha valaki nem veszi észre akkor nem is akarja, talán elötte sem volt jó a kapcsolatuk csak nem akarta belátni.
    Persze régebben az anyagi függés erősebb volt.Más világ volt.
    Hogy miért borítsa fel a családot?
    Mert az álságosság, titkolódzás a bűnök elfedése hamisságot sugároz ,észrevétlenül megrontja a gyerekeket.
    Ezek a dolgok addig érdekesek amíg megvan mindenünk a szokásosak,ha jön az összeomlás már nem ez lesz a legnagyobb gondunk!

  13. 12:
    Közvetlen környezetemben 3 (nem éppen mai csirke) nő is elhagyta a férjét. Egyik sok próbálkozás után most magányosan él. Kettő egy idő után visszament az agyon unt, kifakult, lenézett (volt) férjhez. Mind kettő törvényesen elvált, és most eszi őket a fene, hogy újra elvegye a volt férj feleségül, mert szeretne özvegyi nyugdíjat kapni. A lelépés előtt Évának arról meséltek, hogy perceken belül fognak maguknak találni megfelelő pasit. Az egyiknek simán nem sikerült, a másik kifogott egy magyar zsidó “üzletembert”, aki németországi törzshelyből ügynökösködött kelet Európában, és mindenütt volt egy-egy ágyasa. — Személy szerint én csak röhögni tudok azon, aki féltékenységből baltával kettéhasítja a nő fejét, ő pedig kap 35 évet. Szerintem a pina nem kopik el. Nem érdemes túl nagy ügyet gyártani belőle, ha különben van összhang.

  14. Nem különösebben érdekel ez a félrelépős téma, de maximálisan osztom Tibor bá’ véleményét, nevezetesen, hogy “És egy félrelépésért miért kellene felborítani egy családot?”

    Talán az embereknek ebben a mai egocentrikus – én, nekem, jogom van hozzá, önmegvalósítom magam, csak magam stb. – világban nem ártana egy valamit végiggondolni: a gyerekmekükért élnek, semmi másért. A gyerek felnevelése a feladatuk, a gyermeknek pedig anya és apa kell, nem kéthetente apuka. Én nekem ez a véleményem (, ami vélemény és nem tény).

    Edited: “Szerintem a pina nem kopik el. Nem érdemes túl nagy ügyet gyártani belőle, ha különben van összhang.”

    Ezen most akkorát röhögtem, de amúgy nagy igazság van benne. “Gyerekek” azért sok olyan téma van, amiben igenis kutya kötelességünk elfogadni egy élettapsztalt ember véleményét, mert még gyíkszarok vagyunk hozzá képest. Én a magam 41 évével kussolok, ha Tibor bá’ olyanokról ír, amiben ő vérprofi veterán és csak figyelek és tanulok tőle. (Nem seggnyalás 😀 hanem ez az igazság.)

  15. Példát lehet találni sikeres és sikertelen tovább lépésre is. Ha arra épít,hogy azonnal talál valakit az naív próbálkozás, vagy egy ugyanolyan rossz kapcsolatot megismétel.
    Érzem a gyávaságot bennetek ezen a téren. Megindoklom.
    Ha nem számít ,hogy az asszony vagy te mással is közösülsz akkor minek ragaszkodsz hozzá ennyire? Miért nem szállsz bibéről bibére?
    Ha meg van a harmónia nem kacsintasz kifelé.
    Nem mindenki képes az első idők testi vágyának csökkenését egyébb kapcsolaterősítő tevékenységbe átfordítani.
    Nem az önmegvalósítás a lényeg, hanem önmagunkhoz való őszinteség!
    Jólét mellékterméke ez az eszmefuttatás.
    Ezt a témát órákon át lehetne vesézni.

  16. Én azért még hiszek a házasság intézményében még ha nem is vagyok hívő, szóval a megcsalásra valószínűleg rosszul reagálnék.

    Egyik kedves ismerősünk kint volt 2 évig Izlandon és ott eléggé lazák a párkapcsolatok.
    Mesélte, hogy ott gyakran van olyan, hogy valakinek több apukája-anyukája van, és senki se lepődik meg rajta. A felek harag nélkül elválnak és kezdenek új kapcsolatba, új gyereke(ke)t vállalva. Monjuk ott nem kicsit belterjes a népesség, és teljesen másképp reagálnak egy csomó dologra.

  17. 15 gyorvan
    Az adott történetből nem jó következtetéseket vonsz le.
    Tibor bá’ korábbi családi történeteiből kiderült, hogy édesapja sem vetette meg az oldalági kalandokat, tehát olyan családi környezetben nőtt fel, ahol hamar megtanulta rugalmasan megítélni a dolgokat.
    Aki nagyon szokványos családi környezetben nőtt fel, annak ez meghökkentő, de az ő számára fiatalon nyilvánvalóvá vált, hogy egy félrelépést nem szabad nagyon túldramatizálni, mindkét részről túlélhető, és ha egyéb kapcsok elég erősek, akkor ezzel akár együtt is lehet élni.
    Persze ez kizárja a konzervatív “hűség” fogalomba kapaszkodást. Ez egy nagyon szabados felfogású kapcsolat.
    Ma ehhez a nyitott házasság fogalma áll a legközelebb, ahol viszont eleve úgy állapodnak meg a felek, hogy senki nem csinál problémát a másik kalandjaiból, nem várja el a házastársi hűséget.
    Mondjuk ebben az esetben azért érzi az ember, hogy egy ilyen kapcsolat nem lehet túl szoros és biztonságos, hiszen bármikor leváltható a pár egy másikkal, ha kiderül, hogy ott nagyobb a harmónia, márpedig sok próbálkozásnál ez előbb-utóbb könnyen előfordulhat…

  18. 16 & 17:
    Mindössze azt kell érzékelni, hogy sokkal okosabb és eredményesebb egy “félrelépés” felett átnézni, mint elválni, aminek rettenetesen sok hátránya van.

  19. Szabad egy ma újonnan épített pöcegödörnek szivárognia?

  20. 19: Egy jóféle békebeli emésztőgödör sem betonból készült, amit csak szippantani lehet, hanem téglákkal erősítették meg a falát, de hézagosan, hogy tudjon szivárogni. Egyetlen ellensége van a szivárgásnak, a falak “lezsírosodása” a modern mosószerek, tisztítószerek miatt. De ez is évtizedek alatt lép fel, utána sajna kb. havonta, majd 2 hetente szippantani kell.
    Tapasztalatból mondom, mert itt ahol élek csak 2 éve van szennyvízcsatorna rendszer EU-s pénzből, addig meg ott volt a majd 80 éves pöcegödör. 😛 😉

    Ahogy Tibor bátyám is írta, kötelező a szivárgása.

  21. 19: Természetesen nem szabad. Nem “pöcegödröt” építesz, hanem szennyvíztározót, amit legálisan időnként üríttetsz – miközben fizeted a talajterhelési díjat. Vagy valami ilyesmi.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük