(ACs-27) Azok a csodálatos nők – Nővérke

Tibor bá’ csodálatos női

 

Apám az ellenőr-szerelő
Apám az ellenőr-szerelő

A Világgazdasági válság kellős közepén óriási hátszéllel apám bekerült a Gázgyárba, illetve annak a Rákóczi úti irodaházába „tisztviselőnek”, de nem tisztviselői státuszban. Hivatalosan „ellenőr-szerelő” volt (így szerepel az anyakönyvi kivonatomban). A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy meghibásodott készülékek esetén ő fogadta a beérkező panaszokat, majd egy aktatáska szerszámmal kiment a megadott helyre. Ha a hiba könnyen elhárítható volt, akkor megtette, ha nem, akkor továbbította az esetet az illetékes osztályra, akik kimentek a készülékért. Kellemes munkakör, kevés fizetéssel, de további lehetőségekkel megáldva.

A múlt század harmincas éveiben a nők nem dolgoztak, főfoglalkozású feleségek voltak, illetve anyák. Amíg a férj napközben dolgozott, addig ők otthon tettek-vettek, de főleg csak unatkoztak. Aztán meghibásodik a gázrezsó, mondjuk nem melegít úgy, ahogy megszokták, telefonálás, majd megjelenik egy kifejezetten csinos úriember, aki kicsit piszkálódik, aztán intézkedik, közben kedvesen válaszol a háziasszony kérdéseire. Bár nekem lett volna egy ilyen állásom 25 éves koromban!

Nem tudom, hogy apámnak hány kalandja volt 5 év alatt, mert nekem csak egyről számolt be, ahol nekem is volt némi szerepem. Ezek szerint az egyik betelefonáló egy bérház zsidó tulajdonosának volt a lánya, aki jelezte, hogy a házhoz tartozó mosókonyhában nincs minden rendben. Apám kiment, felmért, tárgyalt, majd ment volna, de a fiatal hölgy behívta a lakásába, mert ott is volt valami szerelni való. Persze nem volt, és mivel nem voltam ott, fogalmam sincs mi minden történt. Azt viszont tudom, hogy néhány hét után a hölgy javaslatot tett az apámnak, ami szerint váljon el, vegye őt el feleségül, és élete végéig nem kell dolgoznia. Apám anyagi helyzetében ezen mindenki elgondolkozott volna, és a legtöbb férfi – vérző szívvel – elutasította volna az ajánlatot. Apám is így tett, de a hölgy azt mondta ne hamarkodja el a választ, és közben gondolom jókat dugtak az elgondolkodás alatt. Feltételezésem szerint a végén jött volna a szakítás, de közben történt valami.

Két tüdő és mellhártya gyulladás után megtámadott a tbc baktérium, a rettegett gümőkor, vagy mórbusz hungárikusz. Abban az időben annyira féltek ettől a gyilkos kórtól, hogy nevén nevezni se merték. Nekem hivatalosan „tüdőcsúcshurutom” volt. Az időben még gyógyíthatatlan. Kizárólag a szervezet immunrendszere tudott a kórral végezni, amihez több hónapi szanatórium kellett, vagyis optimális körülmények biztosítása, hogy a beteg le tudja győzni a kórt. Ezt azonban csak a gazdagok engedhették meg maguknak, mi pedig nem voltunk gazdagok. Apáméknak szembe kellett nézni elkerülhetetlen halálommal, amit apám elmondott a háziúr lányának. Ennek az lett a vége, hogy én Budakeszire kerültem a gyógyulásomig, és na, ki felügyelt rám? Az egészet finanszírozó fiatal hölgy, mint nővérke.

A szanatóriumba kerültek, fél év után vagy meghalnak, vagy meggyógyulnak, harmadik lehetőség nincs. Én meggyógyultam, sokkal hamarabb mint 6 hónap. Ugyanis a szervezetem a megtámadott tüdőgócot kalciummal körbe ültette, amit „elmeszesedésnek” neveztek. Aztán az egész idővel, sok-sok év alatt felszívódik, maga után hagyva egy jó erős immunitást. Sajnos azonban ennyi betegség után a szervezetem teljesen le volt pukkanva. Erre a bölcs gyerekorvos azt mondta a szüleimnek, hogy ne aggódjanak értem, mert felesleges, vagy megerősödöm, vagy angyalka lesz belőlem. Költözzenek zöld övezetbe, és hagyják, hogy magamtól megerősödjek. Zöldövezet? Könnyű mondani. A vége az lett a dolognak, hogy apámék felmondták a Nagydiófa utcai lakást, és kivettek egy másikat az Elemér utca végén, majdnem az Aréna útnál (ezeket persze ma nem így hívják), ami egy apró köpésre volt a Város ligettől, ahol nekem reggeltől estig szaladgálnom kellett, hogy megerősödjek.

Gyógyulásom után az apámba teljesen bezúgott nő úgy gondolta, hogy kenyértörésre viszi a dolgot. Egy napsütötte délelőtt ellátogatott a Város ligeti játszótérre, futkosásom színhelyére, ahol először belém botlott, én pedig anyám füle hallatára hangosan üdvözöltem a nővérkét. Erre anyám rákérdezett, hogy ez lenne az én nővérkém, aki hónapokon át felügyelt? Hát igen. Csak ez a nővérke nem volt se öreg, se kövér, se igazi nővér. A két nő gyorsan felmérte a helyzetet, illetve a nővérke nem, mert úrinő létére fogalma se volt mire képes egy kiskunsági parasztlány, na jó, most már asszony. Anyám valahonnan szerzett egy botot, amivel nekiesett a riválisának.

A cirkusz otthon folytatódott annak ellenére, hogy anyám akkor már terhes volt a húgommal, akinek viszont nem az én apám volt a biológiai apja. Elég nagy kalamajka, aminek egyedül én voltam a haszonélvezője olyan nagy mértékben, hogy ha nem lett volna nővérke, én most aligha pötyöghetnék a billentyűzeten.

________________________________________________________

És akkor az angol viccek

From British classified ads:

WEDDING DRESS FOR SALE .
Worn once by mistake. Call Stephanie.

FOR SALE BY OWNER.
Complete set of Encyclopedia Britannica, 45 volumes. Excellent condition, Ł200 or best offer. No longer needed, got married, wife knows everything.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Children Are Quick

TEACHER: Why are you late?
STUDENT: Class started before I got here.

TEACHER: John, why are you doing your math multiplication on the floor?
JOHN: You told me to do it without using tables.

TEACHER: Glenn, how do you spell ‘crocodile?’
GLENN: K-R-O-K-O-D-I-A-L’
TEACHER: No, that’s wrong.
GLENN: Maybe it is wrong, but you asked me how I spell it.

TEACHER: Donald, what is the chemical formula for water?
DONALD: H I J K L M N O.
TEACHER: What are you talking about?
DONALD: Yesterday you said it’s H to O.

TEACHER: Winnie, name one important thing we have today that we didn’t have ten years ago.
WINNIE: Me!

TEACHER: Glenn, why do you always get so dirty?
GLENN: I’m a lot closer to the ground than you are.

TEACHER: George Washington, not only chopped down his father’s cherry tree, but also admitted it. Now, Louie, do you know why his father didn’t punish him?
LOUIS: Because George still had the axe in his hand?

TEACHER: Clyde, your composition on ‘My Dog’ is exactly the same as your brother’s. Did you copy his?
CLYDE : No, sir. It’s the same dog.

TEACHER: Harold, what do you call a person who keeps on talking when people are no longer interested?
HAROLD: A teacher.

________________________________________________________
________________________________________________________
_______________________________________

 

Éljetek a lehetőségekkel!

3 gondolat erről: „(ACs-27) Azok a csodálatos nők – Nővérke

  1. Ismét egy érdekes poszt, köszönöm!
    Az élet a legjobb rendező.
    Nem gondolom, hogy sok valóságsót nézel a tévében.

  2. Gondoltam, hogy nincs időd ilyen butaságokra. Legalább van módod megérteni a világ történéseit!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük