(ACs-26) Azok a csodálatos nők – English lesson

Tibor bá’ csodálatos női

 

~q228Életem folyamán körülbelül három tucat nő kezdett tőlem angolul tanulni saját vagy szülői kezdeményezésre, és körülbelül ugyanennyi hagyta abba a harmadik lecke után, vagy valamivel előbb. Az okok különbözőek voltak, érdemes lett volna statisztikát felállítani a jelenségről. Volt, aki csak simán le akart velem feküdni; volt, aki valóban tanulni akart, és természetben kívánt fizetni, volt, aki egyszerűen csak unatkozott. Natasa azonban kivételnek számított.

Natasa a felsorolt opciókat mind nyitva hagyta, nem adta jelét, hogy bármelyiket preferálta volna. Mindössze 22 éves kora ellenére tartozott hozzá egy férj is, ami nem képezte az eltitkolás tárgyát, létezett, de jelentéktelennek minősült, legalábbis a ráutaló magatartásból következtethetően.

A hölgy egy nyírségi faluból került fel Pestre, ambíciói ennek megfelelően maximálisak voltak, míg előrehaladása a nyelvismeretek terén az átlagos tempót mutatta, és lassan már úgy nézett ki, hogy a nyelv megtanulása tényleg egy valódi, kitűzött cél. De valami mégiscsak bűzlött nekem egy kicsit; igaz, nem tudtam rájönni, hogy mi. Egy azonban kétségtelen volt, Natasa mindent megtett, hogy viszonyunk minél bizalmasabbá váljon. Aztán egy szép nap kibújt a szög a zsákból.

Natasa hétfőn közölte velem, hogy szerdán lesz a válópere.

  • Nafene, elválsz?
  • El – jött a rövid válasz.
  • Hát, nem tartott sokáig.
  • Most mit mondjak: hogy sajnálom? Nem is ismerem a férjed.
  • Semmit se vesztettél.
  • És mennyi ideig tartott a házasság?
  • Két évig, de már fél év után tudtam, hogy nem fog sokáig tartani.
  • Nem akarok turkálni az életedben, de ha már megjegyezted, hadd kérdezzem meg, mi a baj?
  • Tulajdonképpen semmi, csak… szóval nem vagyunk egymáshoz valók.
  • Értem, ez gyakori dolog, de nem lehetett ezt tudni mondjuk hat hónappal korábban?
  • Talán lehetett volna, de nekem csak utána kezdett kinyílni a világ. Nekem ma már nem elég, ha egy férfi csak az ágyban teljesít.
  • Na, azért az se kutya – próbáltam nem elbagatelizálni a dolgokat.
  • Na persze, de egy műveletlen barommal azért nem az igazi.
  • Nézd, nem akarok akadékoskodni, de a pasi nyilván nem melletted vált műveletlenné.
  • Jó, valószínűleg én vagyok a hibás, de most már nem tehetek mást, el kell válnom.
  • Igazad van, válj. Na, hol is tartottunk?
  • A shell és a will közötti különbségnél, de azért még szeretnék valamit mondani.
  • Mondd!
  • Valójában meg szeretnélek valamire kérni.
  • Oké, ki vele!
  • Szeretnélek megkérni, hogy gyere el a tárgyalásra.
  • Menjek el a tárgyalásra? Minek?
  • Tulajdonképpen már csak ki fogják hirdetni a válást. Nem kell semmit tenned, csak nem akarok egyedül menni.
  • Miért, ügyvéded nincs?
  • Volt, de már nem kell. Meg akarom spórolni a felesleges kiadásokat.

Engem állandóan ilyen hülye helyzetbe hoznak a nők. Olyat kérnek, amire nem lehet nemet mondani, egyszerűen azért, mert a kérés megtagadására nincs semmi értelmes indok. Végtére is nem arra kért meg, hogy tegyem el láb alól a volt férjet. Szerdán tehát elmentem a tárgyalásra és a folyosón leültem egy padra. Tizenöt perccel később kivágódott az ajtó, amin elsőnek Natasa lépett ki sugárzó arccal, mögötte pedig két férfi.

Natasa egyenesen odajött hozzám és teljesen meglepetésszerűen arcon csókolt – Kimondták – jelentette ki diadalittasan. A nem várt csóktól egy picit meglepődtem, de végtére is hirtelen örömében az emberek sok mindenre ragadtatják el magukat, és egy csókba még senki se halt bele.

Na, ekkor hozzánk ért a két férfi, akik közül az egyik, feltehetően a volt férj megszólalt – Te vagy Natasa új pasija? Sok szerencsét, pajtás! – és ezzel tovább mentek. Én meg kérdően néztem Natasára, elvégre volt mit megmagyaráznia, de tanítványom nem vette a lapot.

  • Figyelj csak, Natasa! Te azt mondtad neki, hogy én vagyok az új pasid?
  • Nem mondtam neki semmit.
  • Jó, nem mondtál, de úgy viselkedtél. Mért volt erre szükség?
  • Hogy megpukkadjon.
  • Hogy megpukkadjon? De hiszen már nincs hozzá semmi közöd.
  • Ez igaz, de mégis – és ezzel Natasa életében először belém karolt.

Én meg arra gondoltam, ha neked ez a 30 év korkülönbség nem számít, akkor nekem se.

________________________________________________________

És akkor a hétvégi angol vicc:

A husband and wife are sitting quietly in bed reading when the wife looks over at him and asks the question…
WIFE: “What would you do if I died? Would you get married again?”
HUSBAND: “Definitely not!”
WIFE: “Why not? Don’t you like being married?”
HUSBAND: “Of course I do.”
WIFE: “Then why wouldn’t you remarry?”
HUSBAND: “Okay, okay, I’d get married again.”
WIFE: “Would you live in our house?”
HUSBAND: “Sure, it’s a great house.”
WIFE: “Would you sleep with her in our bed?”
HUSBAND: “Where else would we sleep?”
WIFE: “Would you let her drive my car?”
HUSBAND: “Probably, it is almost new.”
WIFE: “Would you replace my pictures with hers?”
HUSBAND: “That would seem like the proper thing to do.”
WIFE: “Would you take her golfing with you?
HUSBAND: “Yes, those are always good times.”
WIFE: “Would she use my clubs?
HUSBAND: “No, she’s left-handed.”
WIFE: — silence —

________________________________________________________
________________________________________________________
_________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

10 gondolat erről: „(ACs-26) Azok a csodálatos nők – English lesson

  1. A viccre…
    Ravaszak ezek a nők, mint a denevér 😉 Csak kiugrasztotta a nyulat a bokorból… 🙂

  2. 2:
    Erre a feltételezésre az utolsó sor rácáfol. U.i. a feleség veszekedés helyett elhallgatott, magába roskadt.

    Viszont a Natasa tényleg ravasz volt.

  3. 3: Erre mondja a német: Wenn man fragt, bekomt man eine antworte… /Bocs, nem tudok németül/ – a lényeg – ha az ember kérdez, akkor kap egy választ (ami nem feltétlenül tetszik neki…)

  4. 5:
    Gyanús volt nekem ez a shell, de hiába faggattam, csak lapult tovább. 😀

  5. A “női logika” férfi-aggyal persze követhetetlen 🙂
    A volt második feleségem rendezett egy kisebb féltékenységi jelenetet – ahogy jöttünk ki a válóperi tárgyalásról…
    Csak néztem rá elképedve, és mondtam neki, hogy “figyelj má’, nem tűnt fel, hogy egy perce mondták ki, hogy mostantól kezdve semmi közünk egymáshoz?!?!”

  6. 8:
    Amikor a leírtak történtek a nem csak el voltunk válva a feleségemtől, de már fél éve külön is éltünk (persze egy nagy házban). Amikor Natasát felvittem a házba, és bezárkóztunk a szobámba, a volt feleségem, aki éppen intézte a külföldre távozását egy gazdag pasihoz, elkezdett dörömbölni az ajtómon, hogy engedjem be. Minek? “Csináljuk hárman, ahogy szoktuk.” Natasa elkezdett öltözni. 🙁

  7. 9: Ez mondjuk logikus. Még egyszer kicseszhetett veled… 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük