(2951) Acél koporsó

Tibor bá’ online

 

A II. világháború alatt így hívták a tankokat. A tank egy veszedelmes harci eszköz volt, mert ha eltalálták, akkor mindenki bennégett. Ennek modern formája a repülőgép-hordozó anyahajók, amik nem mások, mint a múlt igen hatékony harceszközei, de már csak rendkívül drága, úszó relikviái, amik már rég halálra lettek ítélve.

Most viszont némi tájékozódás után abba a helyzetbe kerültem, hogy meg tudom írni, pontosan mi lesz a haláluk. Ugyanis az utóbbi évek legmegrendítőbb jelentését – ami az Amerikai Tengerügyi Intézettől származik Lényegében azt mondják, hogy az amerikai repülőgép-hordozó anyahajók valójában ócskavasak. Ugyanis a kínai hadiipar előállított egy „Dong Feng 21” elnevezésű ballisztikus rakétát, amit specifikusan az amerikai repülőgépes anyahajók ellen terveztek.

A Dong Feng 21-nek komplex célravezető rendszere van, alig ad radar visszhangot és manőverezhető, aminek következtében útvonala kiszámíthatatlan, tehát minden valószínűség szerint bemérése és megsemmisítése nem elképzelhető. A rakéta sebessége 10 Mach (a hangsebesség tízszerese), vagyis a maximális hatótávolságát, 2000 km-t, 12 perc alatt éri el. Tehát a sebessége, műholdas irányítása és irányváltoztathatósága miatt a célba érése szinte garantált. A „szinte” finomítás viszont tökéletesen indokolatlan, mert a jelentésben találtam egy aprócska mondatot, ami így szól: „Jelenleg a hajóknak nincs semmi elhárítási lehetőségük ballisztikus rakétatámadásokkal szemben.” Figyelsz? Ez azt jelenti, hogy nem elháríthatók!

Hadd szögezzem le, a hajóknak nagyon csekély elhárítási lehetőségük van közönséges, de nagy számban támadó torpedók, rakéták esetén, de a tengerészek legalább abban a hitben harcolhatnak, hogy van valami védekezési lehetőségük. De egy repülőgép-hordozó anyahajó parancsnoki hídján a kijelző táblán teljesen feleslegesen jelenik meg a kilőtt Dong Feng 21 képe. Világosan látszik a kilövés, a rakéta közeledése és várható becsapódása, és akkor mi van? Ismételjem meg a mondatot? „Jelenleg a hajóknak nincs semmi elhárítási lehetőségük ballisztikus rakétatámadásokkal szemben.”

Menjünk egy kicsit vissza a múltba! Mióta vannak ballisztikus rakéták? Jó kérdés, mi? Egy közönséges ágyúgolyó is ballisztikus rakéta, csak éppen nem irányítható, de ha a kérdésre komolyan akarunk válaszolni, akkor vissza kell menni a V-2 német rakétákhoz. Atomtöltettel felszerelt V-2 könnyedén elsöpörne egy felvonuló flottát, és mindkét komponens, az atomtöltet és a ballisztikus rakéta 1945 óta rendelkezésre áll. Az pedig elég régen volt, miközben néhány dolgot feltaláltak: mozgó kilövőállást, műholdas navigálást, de amire érdemes odafigyelni, hogy minden egyes újabb találmány a támadó esélyeit növelte. Tehát minden egyes alkalommal, amikor az elektronika minőségi változáson esett át, a repülőgép-hordozó anyahajó egyre inkább egy mozgó koporsóvá változott. Az elmúlt fél évszázad minden egyes technológiai változásának hátoldalára rá volt írva, „hagyd abba a repülőgép-hordozó anyahajók építését!” Azonban a haditengerészetnél az égvilágon senki nem figyelt oda.

Ebből az egyetlen tanulság az, amit te magad is Kitalálhatsz, ha figyeled a gazdasági híreket. A legfelsőbb vezetés egy fikarcnyival se okosabb, mint te magad, azzal a különbséggel, hogy kapzsibbak. És ez a megállapítás érvényes nem csak a General Motors vagy Chrysler vezetőire, de a haditengerészetre is. Az istenit neki, még a fizimiskájuk is azonos. Nézz meg egy admirális csillogó-villogó egyenruhájában, több sorban fityegő kitüntetéseivel, amint áll a repülőgép-hordozó anyahajó parancsnoki hídján és úgy tesz, mintha az elmúlt 560 évben tudták volna mit kellett tenniük. Ezek most vagy hülyék, vagy pedig olyan hanyagok, hogy hajlandók végrehajtani a legnagyobb hülyeséget is. Ez az oka annak, hogy hányingert éreztem, amikor a 7. flotta parancsnoka John Bird ellentengernagy véleményét olvastam, ami így szólt: „A haditengerészet célja nem a harc felvétele, hanem a puszta jelenléte, hogy elriassza a támadni szándékozót.”

Ezek szerint a Haditengerészet kiküldi hajóit a Csendes-óceánra, hogy jelenlétükkel elriasszák a támadni akarókat. Zseniális. Bizonyára a Csendes-óceán azon területére is gondoltak, ami 2000 km-nél közelebb van Kínához. Ez esetben tényleg jó, hogy nem akarják felvenni a harcot, mert a harc azonnali megsemmisülésüket jelentené. Máskülönben a Brit Birodalom utolsó napjaiban hasonló történetekkel etették a közvéleményt. Valami megfoghatatlan hülye ötlettől hajtva az újságírók imádják a Haditengerészetet. Amikor a Repulse és a Prince of Wales kifutott a kikötőből, hogy a japán partraszállást megakadályozzák Szingapúrban, zászlókat lengettek, virágcsokrokat dobáltak a vízbe. Később, 1941. december 10-én, amikor mindkét hadihajó lekerült az óceán fenekére, egyetlen egy szó se hangzott el.

Szóval, amit mondani akarok az a következő: Ne engedd magad átverni egy megnyugtató, optimista szöveggel. Ezt kell megtanulni a General Motors és a Haditengerészet működéséből. Ezeknek a vezetői semmihez se értenek. Ráadásul szarnak az egészre. Meglovagolják a rendszert és abban bíznak, hogy addig kitart, amíg nyugdíjba nem vonulnak. Aztán vesznek egy luxusházat közel egy golfpályához, lányaikat kiházasítják, előre megveszik a sírhelyeiket a hozzáillő sírkővel és nagy ívben szarnak mindannyiunkra.

Eddig a Haditengerészet jelentése, és csak azért tettem közzé, mert úgy gondolom, hogy az évi 60 milliókat felvevő állami vállalatok vezetői ugyanígy szarnak mindannyiunkra. Tiszta szerencse, hogy nincs haditengerészetünk.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

6 gondolat erről: „(2951) Acél koporsó

  1. Nem kétlem, hogy egy repülőgép hordozó sebezhető, de akkor mégis mi juttatja a célponthoz kellő közelségbe a repülőgépeket? Ezek a hajók nem harci eszközök, hanem kiterjesztett támaszpontok, amelyek a jelen hadrendjében nélkülözhetetlenek kellékei az USA haderejének. A dróntechnológia meg az űrfegyverkezés szép lassan feleslegessé teszi majd őket (és tudtommal Kínával sem áll fenn hadiállapot, hogy most meg kéne ijedni).

  2. Ki kiegészítés: Jelen esetben a DF-21D (CSS-5 Mod-4) MRBM/IRBM -ről beszélünk. (A DF-21 egy rakétacsalád, több altípussal rendelkezik, és ide tartozik a DF-26 IRBM is, ami egy megnövelt hatótávolságú DF-21 -es, de már külön elnevezést kapott, mert 3-4000 km között van a hatótávolsága.) Ha sima ballisztikus pályán repül a DF-21D, elérheti akár a kb. 2700 km hatótávolságot is, de ilyenkor nem manőverezik a rakéta. Ugye a manőverezéshez kell a hajtóanyag, így manőverezve a kb. 1500 km -es hatótávolságot szokták megadni.
    https://www.businessinsider.com/chinas-carrier-killer-missile-test-proves-df-21d-lives-up-to-name-2013-1

  3. A műholdas felderítés/navigáció korszakában véleményem szerint a hiperszonikus rakétafegyverek elterjedése fogja igaziból zsíros célponttá tenni a repülőgép hordozókat. Maga a hordozó minimális vagy jobbára semmilyen hatékony rakéta- és torpedók elleni védelmi rendszerrel nem rendelkezik, emiatt kell mindegyik hordozó mellé egy egész flotta, ami ellátja az úszó repülőtér védelmét.

    A fejlett partvédelmi rendszerekkel rendelkező államok ellen a repülőgép hordozók harcértéke erősen csökkentett üzemmódot jelent, mivel a hordozókra telepített harci gépek hatósugara korlátos, emiatt a szárazföld belsejében mélyen fekvő célpontok miatt ezeknek egy háborús helyzetben elég közel kell kerülni adott partszakaszhoz, ami viszont egy ilyen hordozónak bizony nagyon könnyen az öngyilkosságot jelenti.

    A belátható jövőben véleményem szerint a repülőgép hordozók elsősorban a nyílt tengereken/óceánokon lehetnek igazán ütőképesek az ellenséges flottákkal szemben (nagy távolságra szárazföldektől), vagy jelentéktelen katonai potenciállal rendelkező kis államok ellen lehetnek hatékonyan használhatóak. Voltaképpen eredetileg is erre voltak kitalálva.

    Egy igazi nehézsúlyú katonai hatalommal szemben ezerszer többet ér a hajókról/tengeralattjárókról indítható, akár csökkentett észlelhetőségű cirkálórakéták tömeges bevetése, semmint egy ilyen hatalmas és relatíve nehézkesen manőverező úszó repülőtér partközelbe vezénylése – ez így egy tálcán kínált kamikaze akció lenne.

    Ha engem kérdeznének (de nem kérdeznek) a nagyhatalmak katonai stratégái, akkor én relatíve sok kisebb/nagyobb hajót és tengót állítanék hadrendbe jó masszív hiperszonikus rakétafegyverzettel és szubszonikus/szuperszonikus cirkálórakétákkal felszerelve.
    Ezeket sokkal jobban szét lehet szórni a hadműveleti területen (nincs nagy erőkoncentráció egy pontba zsúfolva), könnyebben és gyorsabban manővereznek, mint egy hordozócsoport és ugyanúgy megfelelnek akár tengeri, akár szárazföldi célpontok elleni csapásmérésre/erőkivetítésre, a légvédelmüket pedig fejlett légvédelmi rakétarendszerekkel önmaguknak is meg tudják oldani, ráadásul nem kell több tucat harci repülőgép és egy csomó kiszolgáló/logisztikai személyzet hozzá.

    Az USA-ban a repülőgép hordozók építése/üzemeltetése nem kevés alvállalkozót és beszállítót lát el munkával és jó nagy profittal, szép nagy iparág épült rá erre a szegmensre, így amíg csak lehet, az érdekeltek tolni fogják ezt a bizniszt is még egy jó ideig, akkor is, ha nem teljesen rentábilis az üzlet az állam szempontjából.

  4. „vagy jelentéktelen katonai potenciállal rendelkező kis államok ellen lehetnek hatékonyan használhatóak” – én is erre gondoltam.

    És ne felejtsük el, hogy Amerika a II. vh óta kizárólag ilyenekkel háborúzik, azt viszont folyamatosan.

  5. Magyarország ismét rendelkezik tengeri kikötővel,percek kérdése a haditengerészet fel állítása.

  6. Ezek a nagyokos u.sa stratégák tanulhattak volna a második világháborúból. Még a legnagyobb német, Tirpitz csatahajót is viszonylag könnyen a tenger fenekére küldték az angolok. Még törpe tengeralattjárókkal is a közelébe férkőztek és súlyosan megrongálták. A japán flotta sem húzta sokáig. Ezek a nagy vasdögök kiváló célpontot nyújtanak bármilyen fegyvernek. Még egy parti üteg is le tudja amortizálni, nemhogy korunk GPS vezérelte cirkáló rakétái.
    Szerintem az amcsi varrodák is támogatják az anyahajók fennmaradását, mivel a tengerész egyenruha talán a legdíszesebb, legszebb és a legdrágább.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük