Tibor bá’ online

Az intelligens és unintelligens jelzőt imádjuk használni, főleg mert alkalmazásával alaposan ki tudunk osztani. De vajon felmerül-e bennünk, hogy mi az intelligencia? Az intelligencia az egyénnek azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy célszerűen cselekedjék, hogy racionálisan gondolkodjék, és eredményesen bánjék környezetével.” – Állítja az egyik „hivatalos” meghatározás. Ennél sokkal rövidebb, ha azt mondjuk (én így szeretem meghatározni), hogy az intelligencia semmi más, mint problémamegoldó készség. Az életben pedig állandóan felbukkannak problémák. De, ha nem is definiáljuk, mindenki pontosan tudja, mi az intelligencia, csakúgy, ahogy a szépséget se lehet pontosan definiálni, de mindenki tudja ki szép és ki nem. Sokan gondolják, sokan tévednek el a témában, hogy az intelligencia egyenlő a tudással, ismeretekkel. Az első tesztek is többnyire ezt mérték, de már az 1940-es évekre sikerült olyan teszteket összeállítani, aminél semmit se számít a tudás, az ismeret, de még a gyakorlás se. — Mindezek után rátérhetünk arra, hogy miért piszok nehéz ez a téma. Azért, mert az intelligencia tesz minket emberré, ez a sava-borsa emberi létünknek, ezért aztán nagyon odafigyelünk, ha erről van szó, és azonnal hangot adunk a magunkra szabott elképzeléseknek, és irigységgel párosuló rosszindulattal támadjuk meg azokat, akik nyilvánvalóan intelligensebbek, mint mi, sőt egyesek magát az intelligencia teszteket is támadják, mert azzal lehet kimutatni ki hol áll a skálán. Ezeknek előrebocsátásával beszéljünk az intelligencia méréséről.

Az intelligencia pont olyan emberi tulajdonság, mint például az orrunk hossza. Vannak piszék és vannak kampós orrúak, és a két szélsőség között minden. De említhetném a lábméretet vagy a pénisz hosszát is. Van egy minimum és van egy maximum, az eloszlás pedig gauss görbe szerint van, ahol a görbe alatti terület adja a teljes lakosságot. Intelligencia esetében a tetszőlegesen kiválasztott 100 jelzi a teljes populáció átlagát. Legtöbben a 100 IQ alá esnek, és ahogy megyünk a két széle felé, vagyis az egyre intelligensebbek (jobbra) és az egyre tompábbak (balra) felé, úgy gyérül az egyedek száma. Lásd az alábbi ábrát. Megjegyzem az idők folyamán több skála is keletkezett, amelyek nem fedik le egymást. Tehát nem elég megmondani, hogy XY IQ-ja mennyi, de azt is hozzá kell tenni, hogy melyik skála-teszt szerint. Jelenleg a magyar Mensa, az intelligens emberek civil szervezete, a Wechsler skálát alkalmazza, ahol 131 IQ felettiek számossága az összlakosság 2 százaléka. Más skálán ez 148 IQ eredményt ad. Ez különben az alábbi grafikonról leolvasható.

Mivel a legtöbb félreértés az intelligencia=ismeret téves feltevéséből ered, megmutatok két teszt lapot, amelyek bizonyítják, hogy a magas IQ eléréséhez semmit se kell tudni, csak logikusan kell következtetni. Ilyen tesztlapból 40-et kell kitölteni fél óra alatt, amit a kiértékelés követ. Még annyit, hogy mivel egy ember intelligencia hányadosa az évek teltével lassú csökkenésen megy át, a tesztek kiértékelésénél ezt figyelembe veszik. Hozok egy példát. XY kiértékelésénél tételezzük fel, hogy 120 IQ jön ki, de mivel az illető 80 éves elmúlt, ezért jóváírnak részére 12 IQ pontot, tehát azt mondják, hogy eredetileg, fiatal korában 132 IQ volt az intelligenciája. Ezt azért engedik meg, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az idő múltával igaz, hogy az intelligencia csökken, de nő a tapasztalat, ami a gyakorlati életben kiegyenlíti egymást. Akkor tehát a két tesztlap.

És ne feledjétek, hogy az intelligencia teszt semmi mást nem mér, mint az intelligencia hányadost, amiből lehet ugyan következtetni erre vagy arra, de bizonyossággal nem szolgál semmire se. Különben mind a bal, mind pedig a jobb oldalon az üres helyre az alábbi 8 ábrák egyikét kell behelyezni.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________