(982) Ha a plutokráciát nem gyűrjük le, el fogunk tűnni a Földről

Tibor bá’ online

 

Az emberiség minden idők legnagyobb (globális) krízise sajnálatos módon egybeesik egy olyan ideológia elterjedésével, ami lehetetlenné teszi a védekezést. A 80-as évek végére minden gondolkodni tudó ember részére egyértelművé vált, hogy a folyamatban lévő klímaváltozás veszélyezteti a Föld élővilágát, elsősorban az Embert, de az uralkodó politikai doktrína nem tette lehetővé a klímaváltozás enyhítését célzó intézkedéseket.

A neoliberalizmus, a fundamentalista piacgazdaság lényege, a Piac függetlenítése a politikai beavatkozástól. A doktrína szerint az államnak semmi köze a piachoz, kizárólagos feladata a magánvagyon védelme, és az üzleti életet zavaró akadályok elhárítása. Azonban a neoliberalizmus apostolai által „csökkentett állami beavatkozásnak” nevezett elrendezés valójában a demokrácia csökkentését jelenti, mert megszünteti azokat az eszközöket, amelyekkel az állampolgárok sikeresen vehetik fel a harcot az egyre nagyobb politikai hatalomra szert tevő elittel szemben. Amit ezek „piacnak” neveznek, az sokkal inkább a multik és a szuper gazdagok érdekzónáját jelenti. A neoliberalizmus semmi más, mint a plutokrácia létének a feltétel nélküli elfogadása.

Tanácsadók nyomán a doktrínát, aminek bevezetése demokráciában teljességgel lehetetlen lett volna, elsőnek 1973-ban Pinochet tábornok alkalmazta Chillében. Az eredmény nemzeti katasztrófa volt, de a gazdagok hihetetlenül jól jártak az ipar magánosításával, valamint az erőforrások könyörtelen kizsákmányolásával.

A trend következő bevezetői Margaret Thatcher (a vas-lady) és Ronald Reagan (a fehérházi cowboy) voltak. A Harmadik Világra az IMF és a Világbank erőszakolta rá. Mire 1983-ban James Hansen első alkalommal jelezte az amerikai Szenátus felé a várható globális hőmérséklet emelkedést, a doktrínát világszerte bevezették.

És akkor jött a 2008-as válság (ami még mindig tart) és a kormányok egymás után mentették meg a bankokat az adófizetők pénzéből, de ennél is nagyobb baj, hogy nem értek el vele semmit. Tudomásul kell vennünk, hogy a neoliberalizmus vakon védi az elitet bármivel szemben, azzal szemben is, ami a globális felmelegedés megfutásának elkerülése végett szükséges lenne. Ezek az intézkedések azonban meredeken mennének szembe az olaj, földgáz és a szénkitermelést végző multikkal. Mert valójában arról lenne szó, hogy a még kitermelhető erőforrásokat hagyják ott, ahol vannak, adják fel az új lelőhelyek feltárását, és az olcsó energia megszűnésének következményeit (például repülőterek bezárása) fogadják el. Ez kellene ahhoz, hogy Földünk néhány évtizeden belüli, 6 fokos felmelegedését megakadályozzuk. Ezt azonban a kormányok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa nem hajlandó meglépni. A mindenható szabad piac pedig egy vicc.

A jelenlegi CO2 kibocsátás következményei ezer évre hatnak ki. Ez elég hosszú idő ahhoz, hogy a létező civilizációnkat a földbe döngölje. Korábbi társadalmak néha túlélték birodalmak kiépülését és bukását, megállíthatatlan járványokat, háborúkat, és éhínséget, de egy évezreden át tartó, átlagosan 6 °C hőmérséklet növekedést az emberiség képtelen lesz túlélni.

A klímakonferenciák eseményei egyértelműen rávilágítottak arra, hogy a neoliberalizmus képtelen változtatni a helyzeten. Az emberiség megmentéséhez egy teljesen más politikai berendezkedésre lenne szükség. Azonban a plutokrata világuralom – az én megfigyeléseim szerint – megdönthetetlen. Sokan ezt másképp gondolják, de nézetem szerint mindössze arról van szó, hogy az Ember nem képes szembenézni a megváltoztathatatlan végzetével.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

83 gondolat erről: „(982) Ha a plutokráciát nem gyűrjük le, el fogunk tűnni a Földről

  1. Azért ehhez a helyzethez azt is hozzátehetjük, hogy a jelen helyzetben mi magunk is le vagyunk fizetve.
    Amire sokáig én is csak úgy gondoltam, hogy a mai kor modern társadalmainak jogos és megalapozott hozadéka az az életvitel, viszonylagos jómód ami az emberiség fejlődésének természetes és megállíthatatlan velejárója, és ez így van rendben.
    Közben meg a plutokrácia lerabolja a világ forrásait, gyógyíthatatlan sebeket ejt a bioszférán, és ezen az áron hozza létre azt a világot, amelyikben nekünk is csurran-cseppen annyi, amitől elvarázsolva érezhettük magunkat.
    Persze ez is csalóka, mert ez sem jár mindenkinek, csak annak, aki a bolygó lakói közül a megfelelő régiókban született…
    A klímaváltozás elleni küzdelem ennek a lerablásnak a korlátozását jelentette volna, tehát mai jólétünk nagy részéről ezzel le kellett volna mondanunk.
    Úgy is lehet közelíteni a problémát, hogy ha valamilyen kurzus elindulna ebben az irányban, és ennek következményei elkezdenék éreztetni hatásukat az emberek életére (akik java része ma is úgy éli meg, hogy az élete nem tud kiteljesedni, hogy neki ennél több járna), azt igen nehéz lenne letolni az emberek torkán.
    Demokráciában nem is lehetne.
    Na, ez a plutokráciának egy hatalmas bázis, amire bizton támaszkodhatnak, és építgethetik tovább önpusztító gépezetüket.
    Őszintén szólva nem is látom, hogy innen hogyan lehetne eséllyel elindulni egy helyesebb irányba anélkül, hogy a világ közben ne omoljon káoszba.
    Az is félő, hogy a népesség már meghaladta a fenntartható szintet, és léte csak ebből a lerablásból finanszírozható, amelynek pedig így vagy úgy vége kell hogy szakadjon.
    Lehet, hogy valami indiai pária szintjén fenntartható lenne, de gyanítom, hogy a világ fejlettebb részének ez egyenértékű lenne a halállal. 🙁
    Illetve a várható klímaváltozás, amely már most is megállíthatatlannak tűnik, még ezt is megtorpedózná.
    Szóval nehezen tudok elképzelni valamilyen, akár csak haloványan optimista forgatókönyvet is.
    Szóval, őszintén szólva a plutokráciának áll a zászló, és tartok tőle, hogy a (végső) megoldást is ők szolgáltatják majd így vagy úgy…

  2. Kis adalékként beteszek egy nem túl régi TED előadást (mindösze 18 perces), amire most bukkantam, és amelyben ugyancsak elég pesszimista végszó hangzik el a jelenlegi helyzetről:
    „Itt állunk beragadva a lehetetlen (hatékony beavatkozás) és az elképzelhetetlen (várható következmények) között.”
    Igaz, hogy egy kis optimizmust tegyen bele, még hozzáteszi, hogy ezt a lehetetlent kellene lehetségessé tenni, de ez csak szólam, mert arról ő sem beszél, hogy hogyan.

  3. Legalább itt a blogon kellene eldönteni, hogy végülis kik a felelősek a plutokráciáért… A neoliberalizmust kidolgozó és terjesztő, abból profitáló elit, vagy azok a tömegek, akik választási lehetőség nélkül sodródtak a konzumidiotizmus langyos vizével, precízen kidekázott oktatási rendszerekkel és médiatájékoztatással együtt?

    Mert a harc plutokrácia ellen CSAK akkor értelmezhető, ha van legalább két oldal akik egymással szemben állnak.

    Mert ezerrel megy az ajvékolás, hogy száguld a világ a geddonba, de hogy ki vezeti a kocsit, az mindig el van maszatolva.

    Persze…. értem én, hogy ha szétkenjük a felelősséget, akkor tulajdonképpen azt a nézetet támogatjuk, hogy „megérdemli az emberiség a sorsát” és akkor hajrá Lugánói jelentés, hadd hulljon a 6 és fél milliárd a férgesséből !

  4. Tibor bá, szerintem nem magával a plutokráciával van baj, azaz azzal, hogy a vagyonosak irányítanak. (Véleményem szerint a komplexebb társadalmakban középtávona plutokrácia kialakulása elkerülhetetlten, mert általában aki irányít, az vagyonra is igényt tart, akinek vagyona van, az szeret irányítani is.)

    A baj sztem egyrészt az, hogy a korábbi koroktól eltérően el van rejtve előlünk az elit, nem tudjuk, valójában ki irányít, kire haragudjunk vagy kihez forduljuk ha bajunk van. Így az elit felelősségrevonhatósága megszűnik, ami eltávolítja őket a lelkiismeretüktől, és nehezebbé teszi számukra, hogy a teljes közösség szempontjából jó irányba döntsenek.

    A másik baj ebből következik: rosszak a plutokratáink. Egyrészt azért, mert nem elég fontos nekik, hogy hosszú távon jó legyen az emberiségnek. Másrész azért mert emberi korlátosságuk miatt nem látják már át a rendszert, nincsenek elég információ birtokában ahhoz, hogy jól tudjanak irányítani. Az emberiség társadalom, gazdaság, és ennek hatása a bioszférára és a klímára, sokk nagyságrenddel komplexebb annál, semhogy át lehetne látni, így az irányításra az ember egyszerűen kevés.

  5. 1-2: Hubab:

    Először is köszi a linket, nagyon tanulságos volt. Másodszor köszönet a véleményért is, én is ennyit próbálnék elmagyarázni, de újra és újra zátonyra futok a véleményemmel. Oké, hogy ott vannak a plutokraták, de mi, az átlagemberek is kőkeményen profitálunk ebből a rendszerből, és EZÉRT nincs változás: a többség ellenérdekelt a hosszú távon kedvező stratégiára váltásban.

    De igazából teljesen mindegy, mennyire próbálom ezt legalább marginálisan elfogadtatni, lehetetlen a meggyőződéseken keresztülvinni az igazságot.

    Marad, hogy a zsidók tehetnek mindenről. Hát, kinek a pap, kinek a papné.

  6. 4: „a korábbi koroktól eltérően el van rejtve előlünk az elit, nem tudjuk, valójában ki irányít, kire haragudjunk”
    Bizony, régen egyszerűbb volt agyoncsapni a földesurat, ha már nagyon nem bírt magával. 😉

    „emberi korlátosságuk miatt nem látják már át a rendszert” Azért a rendszer lényeges elemei (pl. erőforrások véglegessége, környezeti károk) mezei ésszel is át/beláthatók, ettől függetlenül az ‘elit’ nem hajlandó ennek ‘ismeretében’ cselekedni. (Vagy ha igen, akkor úgy, hogy ebből is a profitjuk nőljön.)

  7. Chilei diktatúra = neoliberalizmus ? Miért? A piac hatalma nem azt jelenti, hogy nem szólnak bele állami eszközökkel? A bankok állami megmentése nem pont az ellenkezőjére példa? Minden gazdag rossz ember? Miért?
    Ne haragudj Tibor Bá, de ez a cikked számomra kissé ellentmondásos.

  8. „Bizony, régen egyszerűbb volt agyoncsapni a földesurat, ha már nagyon nem bírt magával.”
    – És általában önmagában ez a tény elég volt arra, hogy a földesúr igyekezzen tisztességesen bánni a jobbágyaival. A földesurak még tudták, hogy ahhoz, hogy jövőre, és 40 év múlva a gyerekeinek is legyen termés, szüksége van az egészséges parasztra, és az egészséges gyerekeire, így amikor az egy rosszabb évben éhen halt volna, segített neki a magáéból. Akkoriban a földesúr volt a szociális háló.

    Egyrészt a pltuokraták fejében nem ezek a gondolatok szaladgálnak, mint a mienkben. Mindig lesz egy-két szakértő, aki megjósolja, hogy 100 évre elég még az olaj. Mindig lesznek technológusok, akik előadják, hogy a technika mindent megold, és bármiből bármit meg lehet csinálni.

    Másrészt a legtöbbjük valószínűleg leszarja, hogy hányan, és milyen módon halnak meg a plebs-ből, csak a saját jövőjüket akarják biztosítani. CSak azt nem veszik észre, hogy a járványok, mérgezések, szennyezések őket sem kerülik majd el, még akkor sem, ha a népharagtól esetleg megmenekülnek.

  9. 8: „Akkoriban a földesúr volt a szociális háló”
    Dózsa parasztjai ezt másképp látták és Ludas Matyi is félreérthetett valamit 🙂

  10. 9: Az a baj, hogy te egyoldalúan tájékozódsz a történelmi dolgokról.
    Dózsa parasztjainak egyrészt az volt a bajuk, hogy a földesurak elkezdtek többet követelni, és így romlott a szociális háló ami körülvette őket – rosszabb lett az életük, mint addig, és ezt rosszul viselték. Másrészt sok szabad parasztot, mint pl. a székelyek jobbágysorba kényszerítettek, ami ellen jogosan lázadtak.

    A Ludas Matyi történet pedig egy létező, frusztráló, de nem kizárólagos jelenség szatírikus felnagyítása, népmesei elemekkel. Nyilván voltak hatalmaskodások és túlkapások az urak részéről, de ha 800 évig mindenki Döbrögi lett volna, akkor már rég nem lakna itt senki, mert kihalt volna a nép.

  11. 10: „te egyoldalúan tájékozódsz a történelmi dolgokról”
    Ebben lehet valami, miután a felmenőim szinte kivétel nélkül parasztok voltak és az én történelem szemléletem jobbára az ő „szemüvegükön” keresztül történik. 😉

  12. 11: Én inkább arra gyanakszom, hogy 1990 előtt írt történelemkönyvből tanultál az iskolában. Azokban pedig nagyon mélyen be voltak ágyazva a kommunista hazugságok, és az igazságnak minden olyan szelete ki volt hagyva belőle, ami az ideológiának ellentmondott.

  13. 12: „1990 előtt írt történelemkönyvből tanultál az iskolában” Ez jó. 🙂 Elárulom, még tudományos szocializmusból is vizsgáztam az egyetemen – ha jól emlékszem, ötösre. 😉

  14. 13: Ez sok mindent megmagyaráz. A kommunista oktatásnak egészen különleges viszonya volt a tényekhez. Lásd duplagondol Orwell 1984-ében.

  15. Jancsika

    „de mi, az átlagemberek is kőkeményen profitálunk ebből a rendszerből”

    Ez nem profitálás, hanem beetetés.
    A tömegek nem tudják, vagy az elején egész biztosan nem tudták, hogy milyen árat fizet a világ többi része a luxusnak álcázott pazarló túlfogyasztásért, amit „választott” politikusaik és fizetett tudósaik tártak eléjük.
    Most már persze késő… a napi két liter Coca Cola nélkül, kétszeri zuhanyozás meg felismerhetetlenségig feldolgozott élelmiszerek nélkül a népesség túlnyomó része gyakorlatilag életképtelen.

    A vezetők vezetnek, ez vitathatatlan…
    És fel vannak szerelve a legkifonumlabb tömegmanipulációs eszközökkel…
    És most megpróbálják elkenni a felelőséget, hogy a tömeg miért követte a vezetőket…

  16. 8. Ábel

    ” A földesurak még tudták, hogy ahhoz, hogy jövőre, és 40 év múlva a gyerekeinek is legyen termés, szüksége van az egészséges parasztra”

    Persze….
    De mióta hála a modern technológiáknak, emberből is „túltermelés” van… egyesek szerint 6 és fél milliárddal több mint kellene…
    Bolond lenne az új földesúr jól bánni a parasztjaival…
    Ha kidől, ezer jelentkezik a helyére.
    Nem véletlenül irtották ki az ősi arisztokráciát Európaszerte…
    A hagyományos termelési módszerekkel együtt eltűntek a hagyományos erkölcsi értékek is, és az EMBER is egyszerű, lecserélhető erőforrássá vált.

  17. 14: „Ez sok mindent megmagyaráz.”
    Szerintem meg semmit nem magyaráz meg. Ezért is mertem leírni. 🙂
    Vagy szerinted az ember nem fejlődhet szellemileg/ideológiailag az iskola után? 🙂
    Én pl. láttam már KISZ-titkárból kifejlődött ‘jobboldali’ miniszterelnököt is. 😉

  18. 17: Persze, fejlődhet az ember, de az utóbbi hozzászólásaidban azokat a hazugságokat láttam visszaköszönni, amikkel a kommunisták interpretálták a történelmet.

    Én például erősen rokonszenvezek a parasztokkal. Meg is értem, ha valaki a nincstelen béresek leszármazottaiként nem rokonszenvezik a volt arisztokráciával. De azt ne felejtsük el, hogy a parasztság legjavát, azokat, akik tudásuk és hihetetlen szorgalmuk eredményeképpen módosabbak lettek, nem az arisztokraták csinálták ki, hanem a kommunisták. Ezzel kezdődött a nagy magyar kontraszelekció.

  19. 15: Attila PV: a jó irányba történő változás akkor tud elkezdődni, ha mindenki szembenéz a saját hibáival, vállalja értük a felelősséget, és lehetőségei szerint elkezd tenni ellene.

    Természetes, hogy azoknak, akiknek hatalmuk van, jóval nagyobb a felelősségük, végzetesebbek a hibáik, és többet is tudnak javítani.

    De azzal, hogy tagadod a tömegek felelősségét, épp azt a folyamatot gátolod, ami a jó irányba indíthatná a dolgokat. Persze, a nagyoknak nagyobb a felelősségük, de nekünk is van, személyenként mindenkinek.

  20. 18: „azokat a hazugságokat láttam visszaköszönni”
    Mire gondolsz konkrétan?

  21. 20. Pl. hogy Horthy lépett be a háborúba, vagy a Székely György féle parasztfelkelés és a Ludas Matyi bemutatása mint a feudális rendszer embertelenségének a bizonyítékai.

  22. 21: Csak így hirtelen (első forrás a gugliból – „hazugságomat” alátámasztandó):

    „Hitlernek tehát nemcsak a görög, de a jugoszláv ellenállást is fel kellett számolnia. Ekkor üzent Horthynak, hogy Magyarország engedje át a felvonuló német csapatokat, és vegyen részt a Jugoszlávia elleni hadjáratban, cserébe elismeri a magyar vezetés délvidéki területi igényeit. Valamint a náci vezetésnek szüksége volt a magyar hadseregre, és a románoknak is felajánlották Erdélyt, ha a magyarok nem működnének közre.

    Magyarország háborúba sodródása

    Horthy igent mondott Hitler ajánlatára, Teleki azonban világosan látta, hogy e lépéssel Magyarország a náci birodalom csatlósává válik. Balsejtelmeit növelte a londoni nagykövet jelentése, miszerint Nagy-Britannia – Magyarország részvétele esetére – kilátásba helyezte maga és szövetségesei hadüzenetét is. Ezzel összeomlott Teleki fegyveres semlegességi koncepciója, mely az ország egyetlen kiútja lehetett volna. A miniszterelnök 1941. április 3-ára virradó éjjel meghalt,”
    http://erettsegizz.com/tortenelem/magyarorszg-hadba-lpse/

    – ez már biztosan 1990 után íródott 🙂
    „Horthy igent mondott Hitler ajánlatára”, ezzel belesodorta Magyarországot a háborúba. Még akkor is, ha a ‘hivatalos ‘ hadüzenetet Bárdossy produkálta (amelyet előtte egyeztetett Horthy-val /már javasoltam, hogy olvass utána a Bárdossy leszármazottaknál/)

    Lúdas Matyi csak egy allegória 😉 de azért pár sor belőle:

    „Hajdan ütlekkel magyarázták a’ mi Atyáink
    Hogy mi az alsó rend törvénnye? kinél az igasság? –
    A’ ki erőssebb vólt, ugyan az kénnyére bitangolt. –
    A’ lepotsékolt nép dühös indúlatja, kanóttzal
    Adta jelét ollykor bosszújának; de oroszlány
    Szíve kevésnek vólt, hogy mint Matyi vissza pofozza,
    A’ mi goromba tsapást vett a’ zabolátlan erőtől.”

    Ejnye, ez a Fazekas Mihály…

    „Székely” György követői meg bizonyára dezinformációnak estek áldozatul, vagy be voltak drogozva.
    Később aztán Viharsarok, csendőr sortüzek stb. Ez mind hazugság persze… – szerinted.

  23. 4Ábel
    Légy szíves bontsd ki azt,hogy mit jelent az ,hogy rosszak a plutokraták.Annak fényében hogy a plutokráciával semmi bajod.
    Az én olvasatomban azért rosszak a plutokraták ,mert lehetséges a plutokrácia.A diktatúra sem rossz csak -véletlenül- a csúnya diktátorok?Az ELIT tagjai pont olyanok amilyet a RENDSZER-a pl- megkíván, különben nem lennének a tagjai.(Mesélhetnék egyet, s mást). A Corporation c. film a you tube-on tökéletesen ábrázolja
    ezt a világot.

  24. Én egyáltalán nem vagyok elájulva a technológiánktól. Vannak rendkívül kézenfekvő lehetőségek amiket nem használunk ki, helyette részecskét gyorsítunk és háborúzunk nameg atomreaktorokat építünk eleve földrengés miatt veszélyes zónákban miközben a marsot kutatjuk. Van e egyáltalán valami értelme mindannak amit csinálunk?

  25. Nem mindenki látja át milyen gyors tempóban tesszük tönkre a környezetet. Kevesen gondolnak bele pl. mekkora pocsékolás, amikor a komoly erőforrásokkal tisztított ivóvízzel öblítjük le a WC-t – csupán, hogy odébb mozgassunk némi szerves anyagot. Ezzel persze nagy mennyiségű szennyvizet termelünk, amit aztán ismét tisztogatni próbálunk – a tisztogatással mellesleg a vizen kívül a talajt és a légkört is szennyezzük…
    A CO2 és a klímaváltozás csak egy dolog, az egész ökoszisztémát romboljuk irdatlan tempóban.
    Technikai megoldások léteznek, de az emberi természetet kéne megváltoztatni a katasztrófa elkerüléséhez. Nem a vezető réteg, hanem a többség természetét. Erre nem látok megoldást.

  26. Annyira összetett már a rendszer,hogy nem igazán lehet vele sok mindent kezdeni,szóval amellett,hogy még most is szeretnénk megmenteni a bolygót(élni tudjunk rajta) kell legyen egy b-terv is ami az ellenkező esetre íródott,és eddig a b-terv áll nyerésre az idő múlásával meg szépen lassan valósággá válik.
    Majd a föld alatt lakunk és az erdőbe szarunk meg a kútból iszunk…már akinek ilyen mázlija lesz.
    Persze az,hogy jelenlegi helyzetünkben próbáljuk megmenteni az élőhelyünket(legalább minimálisan) az később még hasznos lehet az összeomlás alatt.

  27. Dan 24.

    Eszerint nem csak én nem értem, hogy miért a Higgs-bozont keressük méreg drága technológiával, eközben gőzünk sincs mi lesz az emberiséggel, ha elfogy az olaj.

  28. 22. Observer

    „Magyarország háborúba sodródáas.”

    Egy valamit nagyon elfelejtenek az utosócstlósozók.
    Ha Horthy ellenáll Németországnak, seperc alatt Auszria, vagy Lengyelország sorsára jutott volna… Trianon után a magyaroknak nem volt hadserege ami akár lassítani tudta volna a német előretörést.
    És egy magyar anschluss után elképzelhető, hogy mi történt volna… Így Horthy évekkel tudta késleltetni az ország katonai megszállását, és nem mellesleg az európai zsidóság utosó védett terület volt, amit még a brit zsidó lobby is elismert, sőt egyetértett azzal, hogy a németekkel való bármilyen szembeszegülés katasztrófális lett volna a magyar és a Magyarországra menekült európai zsidóság számára.

    A lúdas Matyi története csaknem ugyanúgy szerepel a sumér kőtáblákon, csak lúd helyett kecske szerepel, és Matyi kitanult mesterségei ugyanazok…
    Tehát a történet nem más, mint univerzális és időtálló erkölcsi tanítás.

  29. 28: „Trianon után a magyaroknak nem volt hadserege ami akár lassítani tudta volna a német előretörést.”
    Én azért halottam valamit az első és a második magyar hadseregről… 🙂 Persze az tiszta sor, hogy a németek ellen esélyünk se lett volna, mint ahogy az oroszok ellen sem volt. Viszont nem látom, hogy Ausztria olyan rosszul járt volna, Anschluss ide vagy oda. Sőt, azzal, ha megszállnak, mi is a ‘győztesek’ közé kerültünk volna, mint a lengyelek meg a csehek – akik aztán azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül – de legalább a sajtójuk jobb volt 🙂
    Ami a zsidó-mentést illeti, a vidéki zsidóság gettóba kényszerítése Horthy egyetértésével történt.

    Ami meg a jótevő földesurakat illeti – hát nem tudom, ha annyira szerették volna őket, akkor nem rabolták volna ki a kastélyokat, udvarházakat az első adandó alkalommal 1945-ben.

  30. Observer a kastélyokat meg az uradalmakat azért hordták szét mert akkor senki nem mondta nekik,hogy milyen jó dolguk volt a korábbi évtizedekben 🙂
    Egyébként nagy butaság azt hinni,hogy a korábbi gazdag körhöz tartozó emberek nagy része emberszámba vette volna a „szegényeket”. Ha az ember olvas pár könyvet ami a történelmünkről mesél akkor bizony rájön,hogy régen se volt kolbászból a kerítés.

  31. 30: Csak vigyázni akartak a holmira, amíg az urak visszajönnek, nehogy az oroszok lenyúlják… 😉

  32. 31.Nem volt alaptalan a félelmük:)
    A ruszkik 44-45 ben létrehozták a ,,Kallódó Javak Minisztériumát,,.és szorgos igyekezettel gyűjtötték bele a műkincseket,ékszereket hazánkból.Nem úgy találták.Rabolták.
    Amúgy hitler apó idején a Völkirscher Beobachter is mindig a plutokráciát emlegette.Gyanús lett nekem Tibor bá:)

  33. 24 & 27:
    Az alapkutatásokból nőnek ki, azok adják az alapokat további fejlesztésekhez. Alapkutatás nélkül nincs fejlődés.

    28:
    Ha hadüzenés helyett Magyarországot megszállják a németek, az nem jelentett volna nagyobb véráldozatot, sőt kisebbet, de lerabolták volna az országot. Viszont Sztálin visszaadta volna Erdélyt büntetve ezzel a németek szövetségesét, Romániát.

  34. 29. Observer

    „hát nem tudom, ha annyira szerették volna őket, akkor nem rabolták volna ki a kastélyokat, udvarházakat az első adandó alkalommal 1945-ben.”

    A rablók nem parasztok voltak hanem lumpenprolik, megfelelő kommunista agymosás után a „múltat végképp eltörölni” vágyók utasítására.

    Ausztria tényleg nem járt rosszul… a mai napig nem tiszta igazán, miért érdemelte az első világháború hivatalos kirobbantója és a második világháboruba ellenállás nélkül besodródó ország Európa egyik legkényelmesebb életét.
    Ellenberger a lengyelek… Éa azt hiszem, Horthy ezt a scenáriót szerette volna elkerülni a németek melletti libikókázással… De utána nézhetsz a Randall – Namier levelezésben, hogy a brit zsidóság pontosan azt a politikát tartotta követendőnek az utolsó pillanatig, amit Horthy követett:

    „Notes of the British Foreign Office of October 13 and 14, 1943 by A.W. Randall: “Professor Namier of the Jewish Agency told me yesterday that his people were most seriously concerned at the possible consequences to the 800,000 Jews, who now enjoy comparative security in Hungary, of any premature desertion of Germany by the Hungarian Government. The Jews here, he said, felt that Germany could not possibly tolerate Hungarian defection and, as long as the German army was in a position to react, would answer such a move by the Hungarian Government by German occupation of the country, the result of which would be extermination of the most important body of Jewry left in Europe. I said that this possibility was already being put forward in public as a reason for Hungary not making any premature move to the Allied side. Professor Namier said that the only hope, as far as the Jews are concerned, was that the Hungarians would choose not to move until it was practically certain that the Germans would not be able to react.”

    Another reason that Hungary remained to the very end on the side of Germany, was not her love of the Germans but the instinct to defend herself and her honor against the wild, barbarian Russian hordes as long as possible. She wanted to gain as much time as possible to save the Hungarian girls and women from the ravaging of the Russians which even the most heroic defense was not able to prevent. In August, 1945, the Hungarian government asked for the medicine called Salvarsan for 470,000 women to cure the syphilis they contracted from the Russians. In Hungarian this is called the Lenin Sickness.”

    Bocs az angolért, de ez az erdeti forrás.

    Ami pedig a német megszállást illeti, egyik fő ok az volt, hogy Horthy NEM ELÉGGÉ hatékonyan hajtotta végre a zsidótörvényeket… Eddig tudta húzni.
    És pontosan azok akik valóban tudták, hogy az európai zsidóság mit köszönhet Horthynak, azok biztosítottak neki élhető életet, és álltak ki mellette, hogy Nürnbergben csak tanúként lett kihallgatva.
    Az, hogy a kommunisták a saját mocskaikat vele próbálták takargatni úgy hogy még ara sem kapott esélyt, hogy védekezzen, az persze más dolog.

  35. 35: „Az, hogy a kommunisták a saját mocskaikat vele próbálták takargatni…” Milyen mocskaikat? Amit Horthy után követtek el? Nem volna logikus.
    Amúgy meg ha akarták volna, kérhették volna Horthy kiadatását is, de nem tették, mert nem is vádolták „mocskokkal”.

    „a brit zsidóság” meg kinyalhatja. Lobbiztak volna inkább a balkáni partraszállásért, mindenkinek sokkal jobb lett volna. A zsidók megmaradnak, mi meg megússzuk az oroszokat.

  36. 36. Observer

    ” Milyen mocskaikat? Amit Horthy után követtek el?”
    Pontosan.
    Azzal próbálták igazolni… Amit mi az iskolában tanultunk Horthyról, az alapján százszor főbe kellett volna lőni…
    De Nürnbergben sem tették, se utánna, pedig volt egy alapos „tisztogatás” amibe aztán sokminden belefért… csak gondoljunkk a szudéta-németekre meg a Benes dekrétumokra meg a háború utáni „megbocsátható” bosszúhadjáratokra…

    „Lobbiztak volna inkább a balkáni partraszállásért, mindenkinek sokkal jobb lett volna.”

    Ebben egyetértünk.
    De kitudja miért (bár sokan sejtik) mégis a háború felelsleges elhúzódása, a haláltáborokba vezető vasutak bombázásának megtagadása, Kelet-Európa Szálinnak lökése, meg hasonlók lettek a lobbizás tárgyai.

  37. Tibor bá! Régebben volt egy párbeszéded Molnár Gézával, ahol ő a folyónak történő ártér visszaadása mellett érvelt, te pedig a víztározók, öntözéses, csepegtetős gazdálkodás kiépítése mellett. Készült egy rövid videó ebben a témakörben, hogy miért nem szabad víztározókban gondolkodni:
    http://t7.hu/0919

  38. 38 igazából amellett,hogy létrehozzák az ártereket amik szépen visszatöltik a talajvizet vagy legalább stabilizálják a szintet még elfér pár nagyobb tározó is,a kettő nem zárja ki egymást de ehhez vissza kellene vásárolni a földeket és szerezni rá gazdálkodókat.De kinek vonzó manapság az,hogy kap 10 hektár mocsarat,nádast és folytasson rajta halgazdálkodást,meg gyümölcstermesztést,nádhasznosítást ? Pedig a videó szerint is erre lenne szükség.Elméletben Magyarország problémáját már többször is sikerült megoldani ezen a blogon is de a tény az,hogy egyre jobban száradunk ki és mire észbe kapnák a Tisza folyó elérheti akár az időszakos megnevezést is ahonnan már nehezebb felállni és csökkenteni a károkat.
    Most még van víz lehetne vele mit kezdeni és a magyar embernek nem árt ha az étrendje esetleg a évi 400kg kenyér és 2kg halról módosul 300kg kenyérre és 100kg halra.Nincs támogatás központilag és a hozzáértő embereknek senki nem hisz.

  39. 38:
    Én is a „vissza az árterekhez” mozgalomnak lennék a katonája, amennyiben a globális felmelegedés következtében nem fokozódna a Kártpát-medence elsivatagosodása.

  40. Mára a plutokrácia olyannyira hétköznapivá vált, hogy a hétköznapi emberek életében is az egyszerű mindennapi életben is ott van és teljesen általános jelenség. Még az álláskeresésnél is azt a jelentkezőt fogják előnyben részesíteni aki saját lakással autóval satöbbi rendelkezik, mert teszem azt ha egy középvezető nem autóval jár be a munkahelyére a lehetőleg frekventált helyen levő otthonából, a tekintélye azonnal csorbát szenved, hiszen megkérdőjelezik a szakmai rátermettségét, teljesen függetlenül attól hogy tényleg ért hozzá avagy sem. De ugyanakkor az is ott van emellett, hogy „mit dumál nekem itt ez a senki, akinek még saját budapesti lakásra sem telik, csak egy albérenc”. Ugyanakkor ezeket az embereket lehet a legjobban kihasználni, fizetésüket alacsonyan tartani, mivel ők nem tehetik meg hogy azt mondják, köszönöm szépen, akkor szerintem itt fejezzük be a történetünket, ha nem tetszik akkor rugjatok ki, hazamegyek fél vagy év munkanélkülire a saját lakásomba a megtakarított pénzem mellé és szarok a szátokba. Szóval a plutokrácia nem felülről kezdődik hanem mi magunk építettük és toszogattuk fel szép lassan azokat az embereket, akikről elhittük, azért van több pénzük mert jobban értenek ahhoz amit csinálnak mint az akinek a körülményei szerényebbek, ne adj isten nehézkesebbek. Az egész egyébként már az óvodában és iskolában elkezdődik. Nagyjából kamasztkorban tudatosul először egy fiatal azzal, hogy valójában kurvára diszkriminálva van az anyagi helyzete miatt, de mivel ezek külső szemlélő számára láthatatlan és elég aljas módon alkalmazott praktikák, legtöbbször csak a tehetetlenség érzésében nyilvánul meg. Később egyre több a pofon, jönnek a nők akik maradjunk inkább barátok, meg nem veled van a gond (csak, hogy csóró vagy bammeg) hanem velem. És bizony ezek egyre és egyre elfogadottabbak lesznek manapság. Azon meg kurva jót tudok röhögni, amikor kiemelnek 1-1 olyan példát hogy ime: Kármilyen Feri, vagy Tudomisén Misi aki aztán húúú, semmiről indult oszt mégis. Na ja, csakhogy emellett meg fel lehetne sorolni 111 másik példát amikor normális középről csúszott le valaki az alsó harmadba és nem egy ezek közül nem iszik nem kallódik észre se veszed az utcán, hogy valami baj lenne vele, nem bűzlik nem antiszociális, nem bűnöz, csak éppen egyre szarabbul mennek a dolgai évről-évre. Több oka is lehet ennek, de az egyike ezeknek hogy talán soha nem volt a családjában olyan vagy nem házasodott olyan helyre ahol kihúzták volna a szarból. Mindent saját zsebből fizetett, többször került padlóra és ált fel mint a Jancsibohóc, otthagyták, átverték, kihasználták. Itt kezdődik a plutokrácia, és itt is ér véget.

  41. Tibor, én úgy érzem az ember nem gondolkodó lény, csak a nagyobb agytérfogat által mélyrehatóbban tudja felmérni környezete lehetőégeit, majd a kiaknázására ki tudja dolgozni a technológiai hátteret nem törődve azzal, hogy milyen következményei lehetnek, hiszen fingja sincs tulajdonképpen a hatásaival kapcsolatban. Ez nem vall gondolkodásra, mert minden élőlény ezen a földön úgy képes fejlődni, hogy a környezetét felmérve alkalmazkodik, viszont az emberi öntudat mérhetetlen önzéséből kifolyólag mi ha nem tudunk alkalmazkodni, átformáljuk azt ami körűlvesz minket, a majdani hatásairól mitsem tudva.

  42. Moderálódok… ez a VPN miatt lehet?

  43. 43:
    Nem tudom miért nem enged át a rendszer.
    Amit a plutokráciáról írsz az nem más, mint amire én állandóan rámutatok, és ami ellen állandóan tiltakoznak a „mentsük meg az emberiséget” papjai (Loránd a főpap 😀 ) vagyis: Minden bajok oka az emberi természet amit nem vagyunk képesek levetni.

    42:
    Az ember gondolkodik, de ösztönei felülírják azt, amit logikusan kigondol. (már, akinél 😀 )

  44. 44. Egyébként van erre egy másik történetem is amit egy valódi beszélgetésen vetettem fel, és bizony elég sokan (sajnos) magukra ismertek: Van egy tehetős tehétulajdonos, aki szakképzett tehenészt illetve istállómestert (na jó, ganézót) keres. Két jelentkező van. Egy kevésbé szakképzett, munkájához nyilvánvalóan kevésbé értő de viszonylag jó helyzetben levő emberke. A másik egy tapasztalt, munkájához egyértelműen értő de anyagi nehézségekkel küzdő emberke akin „marhára” látszik hogy nincs sok választása ha béralkura kerül a sor. A Véleményem az volt, hogy az esetek nagy százalékában a Gazda azt a stratégiát fogja választani, hogy a jampecet megteszi tehenésznek, miközben a hozzáértőbb emberrel a szart fogja takaríttatni. Miért? Egyszerű. Tudja, hogy ha a jampi hibázna, vagy képtelen megoldani egy problémát a másik akkor is segíteni fog (akár tanácssal)ha csupán ganétakarítónak vették fel. Ennek több oka lehet, lehet hogy azért mert bizonyítani akar, lehet hogy azért mert úgy gondolja egy nap talán észreveszi a gazda hogy valójában rátermetteb, de ha más nem azért, mert nem fogja nézni hogy megdögöljenek vagy szenvedjenek a tehenek. Nem állítom hogy ez 100%-ban így van, de aki azt mondja hogy ilyet még nem látott, nem tapasztalt az szerintem vagy nem ebben a világban él, vagy ellenkezőleg, nagyon is. Csak éppen egy jampec tehenész, aki a büdös életben nem fogja bevallani hogy magára ismert ebben a történetben. Egy hónapom maradt hátra ezután a kis eszmefuttatás után.

  45. 23: Sztahi, nem azt mondom, hogy ez a rendszer, ami van, jó, a vezetők meg rosszak. Valóban, a vezetők olyanok, amilyeneket kitermel a rendszer, és ez a rendszer szerintem sem jó.
    Azt mondom, hogy olyan rendszer, ahol a vagyonos réteg és a vezetőréteg nem esik egybe, hosszútávon nem elképzelhető, és nem is tudok rá példát a történelemből, ami mondjuk 50 évnél tobább tartott volna. (Kivétel a néhány száz fős kisközösség.) És azt is mondom, hogy ez önmagában nem feltétlenül baj, mert lehet egy vagyonos vezetőréteg jó és felelősségteljes a teljes társadalom szempontjából.

    24: Dan, és Te plutokrata vagy-e? Ha igen, akkor tévedtem, vagy legalábbis az általánosításommal szemben van kivétel.

    25: Léteznek már olyan szennyvíztisztító rendszerek, amik a csatorna tartalmából növényeket, humuszt és tiszta vizet állítanak elő. Ha ezek elterjednének, akkor szerintem nem lenne olyan nagy gond a szennyvíz. (Egyébként ezt csinálja a Duna is, csak közben egy szakaszon koszos marad.)

    27: A Higgs-bozon arra kell, hogy értsük a világot. (Legalábbis a fizikusok értsék a fizikát.) Aztán ebből lesz sok technika is, de hogy attól boldogabb lenne az emberiség, abban már én sem hiszek. De az tudás önmagában való értékeben igen.

    39: Nekem, nekem vonzó! Igaz, van feleség, gyerek, állás, úgyhogy egyelőre nehezen mozdulnék.

    40: Tibor bá, pont a sivatagosodás ellen kell az ártéri gazálkodás! Ez olyan mintha azt mondanád: én is kérnék a malacsültből, ha nem lennék ilyen piszok éhes.

  46. 46: És ezek a tisztítórendszerek nem szennyezik a levegőt?
    „..nem lenne olyan nagy gond a szennyvíz..” Csak egy példa akart lenni, ami persze ott kezdődött, hogy vizet tisztítunk ivóvízzé és azzal mozgatunk szerves anyagot. Már eddig a fázisig is felhasználunk egy csomó energiát (ami valahol szennyez) és egyéb erőforrást (pl. csőhálózatot tartunk fenn) ami gondot okoz. A szennyvíz ezután jön a példában… és persze csak próbáljuk tisztítani, hisz rengetek anyag nem bomlik le – gyógyszerek, rovarírtók stb. Ezekkel a Duna sem boldogul.
    De nem itt a lényeg, hanem hogy hiába lennének technikai megoldások minden efféle problémára, az emberek természetéből adódóan elkerülhetetlennek tűnik az ökológiai katasztrófa.

  47. Állítás: A magyar feudalizmus történetében, kb. 1000 és 1900 között, általánosan jellemző volt, hogy a földesurak felelősségteljesen gondjukat viselték az alájuk tartozó embereknek, akiknek a munkájából éltek.

    Egyrészt ezalól voltak kivételek. Másrész e 900 év során többször voltak szegényedési időszakok, amikor a parasztság veszített az életszínvonalából. Ezeket az időszakokat nyilvánvalóan rosszul élték meg, az alapvető jogaik csorbításaként értelmezték. Ez nem változtat azon, hogy az állítás általánosságban igaz.
    Sőt, az a tény, hogy a magyar parasztság kezdettől fogva igényt támasztott egy bizonyos életszínvonalra, és azt időnként követelte, épp azt bizonyítja, hogy ez a színvonal általában elérhető volt. Több olyan időszak is volt, amikor a magyar parasztság anyagi helyzete egyértelműen jobb volt az európai átlagnál. Pl. a pestisjárványok azért is érintették az országot kevésbé érzékenyen, mert a nép több húst evett.

    Annak, hogy az elégedetlenségnek nagyobb az irodalma, mint a jólétnek, két oka van. Az egyik az emberi természet: ha a dolgok jól mennek, gyarapszunk, az a dolgok természetes menete. Ha valami nem úgy megy, ahogy elképzeltük, az felháborító igazságtalanság.
    A másik ok, hogy a felforgató körök, mindig azt az irodalmat részesítették előnyben, ami az ő „munkájukat” igazolta. Lást Gedeon kitalált újkor blogját.

    A kommunisták hatalomátvételekor meg ahogy Attila PV is írta, többnyire nem a saját parasztjaik fosztották ki az urakat, hanem a lumpenprolik. A komcsikat egyébként soha senki nem választotta meg nálunk, egy hatalmas csalással kerültek a nyakunkra, amit az orosz hadsereg nyomott le a torkunkon. Ha az a 8 millió paraszt olyan nagyon szenvedett volna a nemességtől, bizonyára nem így lett volna. Azzal együtt, hogy nyilván voltak igazságtalanságok a feudális rendszerben. Tegyük hozzá, hogy az egyik krízise ennek a rendszernek, ami a cselédség szegényedésével is járt, pont a rendszre bukása előtt volt, így a közvetlen emlékek erről szólnak.

    47: Tényleg itt a lényeg, az utolsó mondatodban. Ezzel együtt véleményem szerint a *megfelelő* technikai megoldásokkal és önkorlátozással a katasztrófa mérsékelhető lenne.

  48. Ha jobban belegondoltok volt már egy ilyen ökológiai katasztrófánk. A mediterrán erdők szinte teljes kipusztulására gondolok Európában. És nem vagyok teljesen biztos benne, hogy ennek ne lett volna nagy mértékben, első sorban köze a térségben lévő civilizációk bukásához. Persze nem önmagában ez, hanem nagyon komoly mellékhatásként jött utána minden. Aztán szép lassan a fejlődő, sikeresebb rendszerek északabbra alakultak ki, jelenleg is ezek a meghatározó és vezető államok. 2-3000 év tulajdonképpen nem is olyan sok idő. De itt már nem az erdők pusztulása lesz az ami be fogja csukni a kaput, és nem is egy akkora területről és népességről beszélünk mint az egykori mediterránum.

  49. 44!
    Annak örülnék, ha csak az ösztöneim írnák felül amit gondolok,vagy amit kigondolok,de sajnos mindig az Élet írja Felül inkább.. 🙂
    De ha minden tökéletes lenne,akkor a mennyországban lennénk,és nem a Földön.. 🙂

  50. 50.
    Ha minden tökéletes lenne, akkor lenne olyan hogy Mennyország 🙂

  51. 48. Ábel

    Talán Tiborbá megbocsát egy hosszabb idézetet a Hangya Szövetség oldaláról, ami a parasztság helyzetét taglalja. Azt hiszem, megvilágít néhány dolgot:


    A helyzet a XIX. sz. utolsó negyedében

    A jobbágyság alól épp, hogy felszabadult földművelő népnek nagyon korán szakadt a nyakába az amerikai verseny okozta agrárválság. A tengerentúli gabona- és kukorica behozatal gazdaságtalanná tette a hazai termelést. „Tetőzte a bajt, hogy az ország irányításában a gazdasági liberalizmus jutott uralomra, mely a gazdasági életbe való beavatkozástól tartózkodott, még akkor is, ha a gyengébbeket kellett volna megvédeni a kizsákmányolás ellen. Széchenyit, aki a nemzeti vagyonosodást hirdette, félremagyarázták s megindult a kíméletlen harc az egyéni vagyonosodásért az eszközök válogatása nélkül.”
    Ez gyökeresen átalakította az osztályszerkezetet és tulajdonviszonyokat: létrejött az ipari nagytőke, „s ennek nyomában új társadalmi felső osztály alakult ki: a plutokrácia.” A középbirtokos osztály tönkrement. „Míg a 70-es esztendőkben még 6 és félmillió kat. hold volt a magyar középbirtok területe, negyedszázad múlva már csak 3 millió 900 ezer hold volt a magyar középbirtokosságé.”
    „A középbirtokosság földjének mozgósítása után a kisbirtokos osztálynak szegezte tőrét az uzsoráskodó spekuláció, melyet az akkori Magyarországban üzleti szellemnek neveztek. A közgazdasági szabadság pompásan csillogó leple alatt sorvasztó folyamatindult meg s egész vidékeket ítélt halálra. Az üzérszellem hitel formájában adta be mérgét a falu népének, mely a mezőgazdasági bajok közepette kapva-kapott a halálos segítség után. Országszerte merészen tombolt a hiteluzsora. A hegyvidékeken, a rutén (ruszin) földön és az erdélyi részeken minden falunak megvolt a maga bankárja, aki batyuval és síppal érkezett a faluba s rövidesen a korcsmajog birtokába jutott. Italmérések, a pálinkabodegák jobbára idegen, a galíciai határon át bevándorolt elemek kezébe kerültek. Ezek készítették elő a védtelen földmíves nép csődjét. A szorult helyzetbe került falusi gazdák előre eladták termésüket a falubeli uzsorásnak, aki gyakran váltót vett s az így kiszolgáltatott adós feje fölött hamarosan megüttette a dobot. A kényszerárverések járványszerűen terjedtek.”
    Ahogy kihalt a középbirtokos osztály, úgy kezdtek hajléktalanná válni egykori jobbágyaik is. Erre az időszakra vonatkozik az a mondás, hogy kitántorgott Amerikába hárommillió koldusunk. „A törvényhozás sem a föld népét, sem a föld termését nem védte a külföldi verseny megsemmisítő támadásával szemben. Galíciát nem zárhatta el, mert a bécsi politika nem tűrt sorompókat a monarchia két állama között, de a mezőgazdasági vámvédelemről sem lehetett szó, mert az osztrák iparnak ez nem volt érdeke. Az uzsora ellen s a kereskedelmi leleményesség (gépmegrendelések, részletfizetéses rendelések gyűjtése, váltókkal való visszaélések) sokféle fajtája ellen védhette volna ugyan a törvényhozás a falusi népet, de ki gondolt erre az „állami beavatkozásra” a közgazdasági liberalizmus mézes heteiben?!”
    Az amerikai és orosz gabona versenyéhez járultak az egymásután következő rossz termések. 1873-ra komoly gazdasági válság alakult ki. A gazdák hitelre szorultak, de tisztességes kölcsönhöz sehol sem jutottak. A pénzuzsora általánossá vált s megjelent a gabona-elővételi üzlet. „Hiteléletünk, vámpolitikánk teljesen kommerciális irányban haladt, agrárpolitikánk nem volt; a falu, amely 1848-ban fölszabadult a jobbágyság alól és utolsó támaszát, tanácsadóját is elvesztette a földesurában, az uzsora rabja lett.”

  52. 52: Köszönöm az idézetet, nagyon tanulságos.

  53. Ábel.

    Csak időnként muszály rendbetenni a dolgokat.
    A kommunista időkben generációk nőttek fel úgy, hogy a parasztok tönkrememneteléért a magyar nemességet okolták, pedig dehogy!
    Nyilván sokaknak furcsa új oldalról, eddig nem túl részletesen taglalt események, folyamatok irányából is tanulmányozni a történelmet.
    Tulajdonképpen itt érhető tetten a marxizmus legotrombább rombolása, hogy osztályok nem valós szembeéllításával szennyezte tele a történelemtanítást.
    Mert a feudalizmus fő ellentéte nem az évezredes paraszt-földesúr együttélésben volt, hanem a földből élők és a rajtuk élősködő réteg között volt.
    A hagyományos földesúr-paraszt viszony legtöbb esetben kiegyensúlyozott volt, egymásra voltak utalva, de amikor spekulánsok kezdték el felvásárolni a birtokokat, valódi, a földhöz vagy a rajta dolgozókhoz való legkisebb kötődés nélkül, akkor nyilván kiléeződtek az ellentétek.
    És beindult a propaganda, hogy bezzeg azelőtt mennyivel rosszabb volt.

  54. 46Ábel
    Azt mondod egyetértesz abban ,hogy a jelenlegi rendszer és vezetői a társadalom számára nem jók.Akkor nem értem mi alapján
    mondod azt, nem elképzelhető,hogy ne a vagyonos réteg irányítson.A fantáziád kevés vagy van konkrét magyarázatod?Ha a történelem-ben nincs rá példa akkor az nem is lehetséges? Érvnek ez alkalmatlan.A másik: lehet a vagyonos vezetőréteg jó és felelősségteljes a teljes társadalom szempontjából.Nekem jó a fantáziám ezért el tudomképzelni.De megvalósíthatatlannak
    tartom azon egyszerű okból, hogy egy egész társadalmi réteg
    -főleg vezető- nem fog a saját érdekei ellen cselekedni.Abban
    pedig nem lehet vita, hogy alapvető ellentétes érdekei vannak a vagyonosok és a vagyontalanok között-időszakos és részérdekek pl.háború -kivételével.Erre van két megoldás.
    Mindenki vagyonos lesz(kilőve),a másik már csak fantázia kérdése…

  55. „Abban pedig nem lehet vita, hogy alapvető ellentétes érdekei vannak a vagyonosok és a vagyontalanok között” – na, ezzel nem értek egyet. Minden társadalmi csoport között vannak érdekellentétek és érdekközösségek is. Ha elhitetjük széles rétegekkel, hogy csak az ellentétek léteznek (mint Marx), akkor lesz az, ami most van: mindenki csak harcol mindenki ellen, elpusztítva ezzel a saját élőhelyét, tönkretéve a saját lehetőségeit is.

    Példának hoztam fel arra, amikor a vagyonos irányító réteg a szegényebb dolgozó réteggel szövetségben együttműködik, a magyar feudalizmus 900 évét. (Bár a példa a tökéletestől messze van, legalább valódi.)

    Vázoltam, hogy azért nem tudom elképzelni a hatalom és a vagyon elkülönülését, mert szinte mindenki vágyik vagyonra is és hatalomra is, és mivel a vagyon lehetőséget kínál a hatalom megszerzésére, a hatalom pedig a vagyon megszerzésére, így a kettő előbb-utóbb magától összekapcsolódik, egybefonódik. Lehet mondani, hogy rossz a fantáziám, ha tudsz olyan mechanizmust, ami ezt a folyamatot meggátolja, kíváncsi vagyok rá.

    Ha minden vagyonos ki lesz lőve, akkor jön a leggátlástalanabb lövész, aki megszerzi a legnagyobb vagyont és a legfőbb hatalmat, és ugyanott vagy: plutokrácia.

    A másikhoz nincs fantáziám, kérlek segíts!

  56. „Mindenki vagyonos lesz(kilőve),” – Most jövök rá, ezt a mondatot félreértettem.

    Szóval vagy mindenki vagyonos lesz, vagy mindenki szegény. Vagy továbbra is lesznek vagyonosak és szegények, és minden meg tovább úgy, mint eddig.

  57. Tibor bá ez egy egyszerű, tömör, sallangoktól mentes, és mégis nagyon jó, lényegre törő poszt.
    Ha tehetném kinyomtatnám 10 millió példányban, és az Orbán féle maszlagok helyett ezt küldeném ki mindenkinek postán.

  58. 24, 27:
    Biztos azért nem vagy elájulva a jelenlegi technológiáktól, mert szerény háttérismerettel rendelkezel a reáltudományok terén.
    38, 39:
    A Horvát Nemzeti Park, Száva folyó menti árterében még mindig létezik ártéri gazdálkodás, melyet a horvát állam és az EU támogat. Legeltetés (disznó, tehén, ló, baromfiak szabadtartásban), gyümölcsös, szántók, kaszáló, rét…ott ha működik, akkor nálunk miért ne működne ? A Száva iszapjával is külön foglalkoznak. A magyar parlamentben hiddjétek el nem csak tökfilkók ülnek. A horvát gazdáknak – bár megszabott keretek közt – még a mában, a mostban sem idegen a régi kerékvágás. Nem mellékes körülmény az sem, hogy az ártéri gazdálkodás mennyi turistát vonz.
    A Hortobágyi Nemzeti Parkban is van egy kísérleti terület.
    47:
    A jelenlegi népességre méretezett közműhálózatot hogyan építenéd fel ? Vagy radikálisan csökkentsük a népességet, akkor meg teljesen mindegy, hogy mivel hol szennyezünk és közben élünk !
    49:
    az is egy katasztrófa például, hogy a viza (hal) a dunai erőművek miatt már rég nem tud a folyó felső szakaszára felúszni. De semmi probléma, mert a vonóháló rendezi az állományt a torkolatvidéken. Halpiac, halexport, foglakozás, megélhetés ez mind elmúlt. Viszont vízenergiából kinyert villamos energia által könnyű lett az életünk !

    A Kárpát – medence kiszáradásával semmit nem tudunk kezdeni, majd megint lesz honfoglalás. Ki erre, mi arra ?!

  59. 35:
    Hogy 470.000 magyar nő kapott szifiliszt az orosz katonáktól, egészen biztos propaganda. Ha csak ennek töredéke is igaz lett volna, én egészen biztos hallottam volna róla az apáméktól. A legtöbb helyen hivatásos kurvák védték a magyar lakósságot. Természetesen volt erőszakos nemi közösülés, de nem ilyen mértékben. Különben minden orosz szakaszban volt 2-3 női katona, pontosan a nemi igények helyi kielégítése végett.

    54:
    Werbőczyről nem akarsz írni egy értekezés, vagy bemásolást?

  60. 60. Tiborbá

    Az, hogy te mit hallottál az egy dolog.
    De Anyámat és hugát az mentette meg, a hős szovjet katonáktól, hogy elbújtak az ágy alatt amikor a front átment a falujukon…
    És azon a frontvonalon minden faluból ugyanazt mesélték a nők… igaz csak hosszú évekkel később, mert se dicsekedni nem kellemes, de még emlékezni se arra, hogy kin hány szovjet katona ment át a „felszabadítás” során. Talán ez volt az egyik „lelki” ok, hogy a lakosságnak nem nőtt a szivéhez a kommunizmus mert ÍGY mutatkozott be…
    A hivatásos kurvákból talán pestre jutott néhány, de vidékre biztos nem. A pesti lakosság nagyrészének „csak” az ágyúzás jutott a frontátvonulásból…
    Vidéken viszont szó szoros értelemben testközelből ismerték meg az emberek, hogy mi fog rájuk várni…
    Talán ezért is van, hogy Budapest máig inkább balos beállítottságú.

  61. 61:
    „Vidéken viszont szó szoros értelemben testközelből ismerték meg az emberek, hogy mi fog rájuk várni…
    Talán ezért is van, hogy Budapest máig inkább balos beállítottságú.”

    Érdekes, találó gondolatmenet.

  62. 59. Valószínűleg megbíznék jópár hozzáértő embert, hogy oldja meg 😉
    Nem linkelnék, de valóban léteznek öko-barát megoldások akár egy konyha szintjétől egy kisebb falu méretéig. Talán egy lakótelepi épület a legcélszerűbb, de ez csak tipp. Szelektív hulladékkezelés, komposztálás (akár egy konyha méretében is) stb. Nyilván drágábbnak tűnik egy mostani rendszerhez képest, de ha tömegtermelésbe kerülne, megérné.
    A népesség szabályozására sok próbálkozás történt mindkét irányban, de hosszú távon győz az evolúció.
    A fogyasztói társadalomban elvárt élet persze semmiképp nem hozható össze, de ha a többség megértené, hogy az élet minőségét nem a fölösleges anyagi javak birtoklása jelenti és beérné kevesebbel – cserébe kevesebb munkával, stresszmentes életet élhetne.

  63. Hiába na, JOBB A FEHÉR TERROR, MINT A VÖRÖS!

    Ez a lényeg, a többi duma.

  64. 64. Jancsika

    „Hiába na, JOBB A FEHÉR TERROR, MINT A VÖRÖS!”

    Persze.

    A vörös terror a múltat akarja végképp eltörölni, a fehér meg megpróbálja megakadályozni ebben…

  65. 65:
    Tévedés. A fehér terror vissza akarja állítani a becsődölt múltat. MINEK?

  66. 61: Nem a vöröskatonák ‘védelmében’, de minden harcoló hadsereg bizonyos tagjaira (bizonyos iq alatt és bizonyos tesztoszteron szint felett) ‘jellemző’ a nemi erőszak. Meg lehet nézni, hogy mit műveltek az „amerikaiak” Németországtól Koreán át Japánig, Vietnamról nem is beszélve. Csak persze azt nem ‘mi’ szenvedtük el.
    De ha közelebbi példa kell, a KIRÁLYI román hadsereg bevonulása Budapestig sem múlt el ‘nyom’ nélkül…
    Vagy meg lehet nézni, mit műveltek a szerbek a bosnyák nőkkel.

    Szóval a ‘vörösök’ egyáltalán nem lógnak ki a sorból.

    Ez természetesen nem jelenti azt, hogy elfogathatónak tartom a nemi erőszakot bármely szituációban.

  67. 67. Observer

    A nemi erőszak a stratégia része szinte minden háborúban, a megszállandó nép büszkeségének megtörésére.
    Ott, ahol a lakosság pozitív közreműködése elvárható, ott általában a katonáknak szigorúan meg van tiltva a lakosság zargatása.

  68. 66. Tiborbá

    A múlt nem csődölt be. Ellentétben a jelennel.
    Ami becsődölt az a folyamatos elbaszások fejlődésnek nevezett ámokfutása.
    Ebből csak egy igen szűk réteg profitál, amelyiknek a múlt kereti túl szorosak voltak liberális elgondolásaikhoz.

    Akárhogy csűröd-csavarod, a világot a modern piacgazdaság (a szeméttelepre való termelés) és az annak behajoló „tudomány” lökte a világot a tönk szélére.

    A múlt, ezernyi tökéletlenségével is élhetőbb volt, mint akár a közeljövő, amit egyre többen vizionálunk ezeken a posztokon.

    A múltat végképp eltörölni, elhazudni, azok akarják, akik felelősek a mostani kuplerájért, és nem bírják elviselni az összehasonlítást.

  69. 69:
    Most szándékosan félrecsúsztatsz. A múltnak több árnyalata is van. A társadalmi múltat én is kívánatosabbnak tartom a jelennél (ez nyilvánvaló az írásaimból) de a politikai múltból nem kérek. Elsősorban Orbán által forszírozott Horthy rendszerre és azt felváltó nyilas uralomra gondolok (és persze Rákosira is).

  70. 70. Tiborbá

    A múlt alatt talán Horthynál régebbi érákra gondolhatunk.
    De akárhogy is nézzük, a tecnika fejlődésével arányosan romlott a morál és az élet élhetősége, és ezek határozzák meg a társadalmi tartalmat is.

    Horthyt inkább a Jobbik ünnepli mint a Fidesz.
    Viszont az igaz, hogy a kommunisták sokkal sötétebbre festették az ellentengernagyot, mint megérdemelte.
    Ha csak egy töredéke igaz lenne azoknak a hőzöngéseknek, amivel a vörösök vádolják Horthyt, akkor a zsidók nem engedték volna leakadni a horogról Nürnbergben, és nem fizettek volna neki élete végéig kényelmes appanázst… Azok a zsidók, akik a mai napig vadásznak vasutasokra, meg tizedrangú hivatalnokokra… nem csak azt az üzenetet küldik a világnak, hogy mindenkit megbosszulnak aki ellenük vét, hanem azt is, hogy megvédik azt, aki őket is védte.
    A kormányzó az esztergomi páncélos alakulat felvonultatásával védte meg a budapesti gettó lakóit, ezáltal lényeges zsidó közösségek menekültek meg Budapesten és a többi városban egyaránt: kb. 70,000 (a legtöbb a németek által megszállt Európában).

  71. 71:
    Ha mindenkinek elhinnénk, hogy zsidókat mentett meg, akik ezzel dicsekszenek, akkor a 800.000 magyar zsidóból másfél milliót sikeresen megmenekült. 😀

  72. 72. Tiborbá

    „Ha mindenkinek elhinnénk, hogy zsidókat mentett meg, akik ezzel dicsekszenek…”

    Nem kell mindenkinek elhinni…
    Elég azokról elhinni, akikről a zsidók tudják.

  73. 73.
    Mert a zsidókat nem lehet tévhitbe ringatni? Talán ők mindenttudók és tévedhetetlenek. Ugyan már. Ugyanolyan emberek mint bárki más. Ugyanúgy megvezethetők, elhisznek olyan dolgot amit akarnak és ugyanúgy hajlamosak arra is hogy ne fogadjanak el olyan tényeket amit az agyuk nem akar elhinni. Pontosan ezért tehették velük meg a nácik amit tettek. Horthy meg a zsidómentés?
    „Azok a zsidók, akik a mai napig vadásznak vasutasokra, meg tizedrangú hivatalnokokra” Azok a zsidók pénzt akarnak és nem elégtételt. Menő ügyvédek akik van bőr a pofájukon azoknak az embereknek a lelki nyomorán élősködni amit egyébként semmi sem fog már begyógyítani. A páncélos alakulatról pedig nevetséges és naiv dolog azt gondolni, hogy a gettó megvédése volt a szempont. Horthy első sorban saját magát védte a puccs ellen Attila, és nem zsidókat. Az egy másik kérdés hogy ennek az akciónak köszönhetően (nem mellékesen meg azért is, mert már előtte is látta Horthy hogy a zsidótlanítás miatt komoly baja lehet) Jobbnak látta ha beszünteti a deportálást. Ennyi és nem több. Nem hőstett volt, és nem zsidómentő akció. Egyszerűen csak annyi, hogy a hatalmát és pozícióját menteni próbáló Horthy megpróbált fordítani egyet a szép fehér zubbonyán. Csak éppen ott volt Szálasi aki kivette a kezéből és hímzett rá egy nyilaskereszet. Horthy meg a zsidómentés… meg a seggem 😀

  74. 71. Csókacsalád

    „Mert a zsidókat nem lehet tévhitbe ringatni? Talán ők mindenttudók és tévedhetetlenek. Ugyan már.”

    Hát ha egy zsidónak be tudod magyarázni, hogy ő halott, akkor ügyes vagy.
    Horthyt a túlélő zsidók védték meg Nürnbergben és biztosítottak neki menedéket élete végéig.
    Ez „kincstári” történelmi tény, amiben a zsidók is egyetértenek a Horthy emlékirataiban álló kijelentésekkel.

  75. 75: „Horthyt a túlélő zsidók védték meg Nürnbergben” meg az, hogy Sztálin nem akarta a vádlottak padjára ültetni.

  76. Ismétlés a tudás…Ismétlés a tudás…Istmétlés a tudás……
    Beakadt a szalag emberek! Folyamatosan ugyanazokat a köröket rójátók teljesen haszontalanul.

  77. 76. Observer

    Ugyan, mivel lopta bele magát Horthy a „fehér terrorista” Sztálin szivébe?

    De… ha meg is úszhatta Nürnberget… a zsidók levadászták volna, ha meg vannak győződve róla, hogy megérett a bosszúra…
    De még csak nem is zaklatták.
    Horthy leginkább a magyar komcsiknak szúrta a szemét… Ők tudják, miért.

  78. Ezt a zsidó kérdést nem tudjátok megunni csak éppen semmi pozitív hozadéka nincsen,nem hiszem,hogy a zsidózásnak túl sok köze van a geddonhoz,túléléshez vagy bármi ide tartozó dologhoz.

  79. 80:
    Ezek után felszólítalak, definiáld a „zsidózás” fogalmát, hogy tudjam mit kell elkerülni.

  80. ahogy eljutott a dolog a fehér,vörös és egyéb színű terrorig majd szépen átevickélt a zsidó üldözés,megmentésig ezután már a felelősségre vonásoknál,megmentéseknél tartunk kit miért,hogyan mentettek meg(vagy nem) a zsidók aztán van rá esély,hogy eljutunk a kizsákmányoló gonosz népnyúzó zsidóig,lehet még gedeon is kísért egy kicsit…mintha te írtad volna,hogy fiatalkorodban nem volt napi beszédtéma a zsidó történelem különböző pontjainak az elemzése,mivel mindenki jól megvolt a saját kis külön kultúrvilágában és nem volt ilyen általános téma egy nép egyszerű történelme.

    No de lehet,hogy tévedtem és a dolog nem jut el a közelharcig és csupán történelem boncolgatás marad.Nekem se csak akkor szóltak,hogy ne másszak fára amikor fent voltam a hegyén,olyankor már inkább visszafelé kérdez az ember,hogy miként is kéne lemenni,a válasz meg többnyire a hát ahogy felmentél verzió a szelíd figyelmeztetés meg a személyi sérülés elkerülésére : ha leesel még jól el is verlek.

  81. Mindenkinek ajánlom: Jack London – A Vaspata

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük