1500. jubileumi poszt
Tibor bá’ online
Ki teremtette EZT a Világot? (A véletlenszerű valóság)
Egy vadonatúj (2003) elmélet szerint, melynek célja a valóság textúrájának magyarázata, a tér és az anyag pusztán „zajból” lett teremtve.
Ha a valóságot eltakaró fátyol egyik csücskét fel tudnánk emelni, mit láthatnánk alatta? Semmi mást, mint véletlenszerűséget, állítja a két ausztrál tudós, Reginald Cahill és Christopher Klinger (Az Adalaidei (Ausztrália) Fliders Egyetem tanárai), mivel a minket körülvevő tér és idő és minden anyag nem több, mint a véletlenszerűség mély tengerén úszó hab.
Talán nem kellene meglepődnünk, hogy a véletlenszerűség a világmindenség része. Végül is a fizikusok úgy tartják, hogy az üres térben a virtuális részecskék zavaros nyüzsgése folyik. A véletlennek pedig jelentős szerepe van a kvantummechanikában, ahol például az elektron megfigyelésének az eredménye nem más, mint az egyenlet által előre jelzett tulajdonságok közül valamelyiknek a véletlenszerű megjelenése.
Viszont Cahill és Klinger úgy gondolják, hogy a véletlenszerűség ennél jóval mélyebb jóval fundamentálisabb. „Pusztán a kvantummérésekhez való kapcsolódáson túlmenően ez a véletlenszerűség a valóság tényleges lényege”, nyilatkozott Cahill. Ha a két tudósnak igaza van, akkor megteremtették valamennyi fizikai elmélet közül a legalapvetőbbet, aminek következményei megdöbbentőek. „A véletlenszerűségből származik minden”, állítja Cahill, „még a jelen érzékelése is, ami napjaink fizikai szemléletéből oly nyilvánvalóan hiányzik.”
Meglepő módon a bizonyításuk az elméleti matematikából származik. Még 1930-ban az osztrák származású Kurt Gödel, aki diszciplínává módosította a logikus érvelést, elméletének publikálása megdöbbentette a világ matematikusait, mert lényegében bebizonyította, hogy ha egy matematikai rendszer teljes, akkor nem ellentmondás mentes, ha pedig ellentmondás mentes, akkor nem teljes. Vegyünk egy példát! Az ó-kori görögök néhány olyan axióma segítségével alkották meg a geometriát, mint például a „két pontot csak egyetlen egyenes köthet össze”. Úgy tűnt, hogy ha egy matematikus elég ügyes, akkor bármely tantétel (teoréma) igaz vagy hamis voltát le tudja vezetni axiómákból.
Gödel azonban kimutatta, vannak olyan tantételek, amelyek igaz vagy hamis volta nem vezethetők le axiómákból. Egyszerűbben megfogalmazva, a matematikai igazságok legnagyobb része nem bizonyítható. Ez természetesen bombaként hatott a matematikán kívül is. Elvégre a fizikai törvények a matematika segítségével vannak megfogalmazva, azaz Gödel tételének implikációja szerint a Világmindenséget nem lehet úgy leírni matematikai eszközökkel, hogy abból valamennyi fizikai igazság kiolvasható legyen. Ennek ellenére a fizikusok többnyire figyelmen kívül hagyták Gödel tételét, aminek oka elsősorban az elmélet elvontsága volt, különben is úgy tűnt, közvetlenül nem kapcsolódik a fizikához.
Csakhogy a múlt század nyolcvanas éveiben Gregory Chaitin (IBM kutató) és Thomas J. Watson (A New Yorki Yorktown Kutató Központ munkatársa) Gödel munkáit kiszélesítették. Szerintük Gödel igazsága egy véletlenszerű igazság. Mit jelent ez? A matematikusok megfogalmazása szerint véletlenszerű szám az, amelyik kiszámíthatatlan. Más szavakkal nem állítható elő olyan algoritmussal, vagy utasítások, illetve szabályok sokaságával, (mint például egy számítógép program) melyek rövidebbek, mint az előállított szám. Chaitin szerint a véletlenszerű igazság egy adott rendszer axiómáiból nem vezethető le. Egy véletlenszerű igazságnak nincs magyarázata, egyszerűen csak van.
Chaitin kimutatta, hogy az ilyen igazságok széles áradatában az igaz tantételek szigetként állnak ki. Ezek közül bármelyikbe véletlenül bele lehet botlani (olyan tulajdonságokkal bíró egyenletet véletlenül fel lehet fedezni, ami axiómákból nem vezethető le), de egyik sem bizonyítható. Ennek hátborzongató következménye, hogy az elméleti matematika a véletlenszerűségre épül.
Most jön be a fizika! A Világmindenség önigazoló. Például: tisztában vagyok önmagammal. Ezt azt sugallja, hogy a fizikai valóság mindennapi igazságai – mint például a matematikai igazságok nagy része – nem rendelkeznek magyarázattal, ami azért van, mert a valóság a véletlenszerűségre épül. A kutatók véleménye szerint a véletlenszerűség alapvetőbb a létező tárgyaknál.
A hagyományos fizika magját képező elképzelés szerint vannak tárgyak, amelyek valóságosak, még akkor is, ha nem lépnek kölcsönhatásba más tárgyakkal. A fizikusok még mielőtt leírják azokat az egyenleteket, melyek meghatározzák, hogy a tér, az elektronok, a mágneses mezők, stb. hogyan viselkednek, feltételezik, hogy ezek a dolgok léteznek. Sokkal kielégítőbb lenne, ha ezekhez a feltételezésekhez nem ragaszkodnának.
Ezt már Gottfried Leibniz német matematikus is felfedezte még a XVI. században. Leibniz feltételezte, hogy a valóság monadokból (monad = Leibniz filozófiája szerint egy oszthatatlan vagyis egyszerű lényeg illetve valóság, mint például egy atom, vagy egy személy) tevődik össze, amiknek létezése kizárólag egymáshoz való viszonyuktól függőt. Ez az elképzelés azonban a tudomány hátterében maradt, mivel figyelembevétele mellett elképesztően nehéz lett volna a dolgok kiszámítása, éles ellentétben Newton mechanikájával.
Azonban Cahil és Klinger megtalálták a módját a kalkulációnak. Leibniz monad-jához hasonlóan az általuk elkeresztelt „látszólagos-tárgyaknak” (pszeudo-objektum) nincs belső létük, meghatározásuk kizárólag azon múlik milyen fokon kapcsolódnak egymáshoz, és végső fokon eltűnnek a modellből, mert mindössze egy kitölthető vázat alkotnak.
A recept egyszerű: végy néhány látszólagos-tárgyat, adj hozzá némi véletlenszerűséget, tedd be egy számítógépbe és hagyd, hogy kifejlődjön. Az 1., 2., 3., … látszólagos-tárgyak segítségével meghatározható néhány szám, melyek képviselhetik minden látszólagos-tárgyból álló pár összekapcsoló erejét. Tehát B12 az 1 és 2 közti kapcsolat erejét adja meg. B13 pedig az 1 és 3 közöttit és így tovább. Ezek egy kétdimenziós számrácsot alkotnak, vagyis egy mátrixot.
A fizikusok a mátrixüket feltöltik a nullához közel álló számokkal, majd ismételten betáplálják egy mátrix egyenletbe, ami véletlenszerű zajt, és nem-lineáris, az eredeti mátrix fordítottját adja hozzá. A véletlenszerűség azt jelenti, hogy ezen modell igazságait vagy előrejelzéseit nem okozza semmi. Ez nem más, mint Chaitin matematikai eredményének fizikai változata. Ez a mátrix egyenlet többnyire egy értelmes spekuláció újszülötte, de ilyen feltételezésekre létezik használható precedens. Példának okáért 1932-ben egy mátrix egyenlet láttán Paul Dirac rájött az elektronok viselkedésére és a végén felfedezte az antianyagot és kapott érte egy Nobel-díjat.
Az eredeti feltételezésből még számtalan dolog adódik, de mit szólnak ehhez a többi fizikusok? Roy Frieden (University of Arizona fizikusa) szerint „Ez egy abszolút alapvető kutatás, amihez hasonlóról még nem hallottam. Egyetértek annak a feltételezésével, hogy végső fokon minden véletlenszerű, de a részletekkel kapcsolatban szkeptikus vagyok.”
Steven Weinberg (University of Texas) úgy gondolja, hogy „Itt egy végtelen visszafejtéssel állunk szemben, mert a kiindulást adó látszólagos-tárgy semmivel se fogható fel többnek, mint egymáshoz gyengén kötődő látszólagos-tárgyak, és ez így megy tovább a végtelenségig. Viszont nem lehet kitalálni olyan kísérletet, ami ezt a felépítést bizonyítani tudná. Vagyis ott vagyunk, ahol a part szakad.” John Baez (University of California) szerint „Jól elvetették a súlykot. Komolyan meglepne, bár el tudna kápráztatni, ha bizonyossá válna elképzelésük.”
Ami mégis figyelemre méltó, hogy Cahill és Klinger elsőnek hoztak létre egy olyan fizikai rátekintést a valóságra, ami figyelembe veszi a logika Gödel, majd Chaitin által felfedezett alapvető lehatároltságát, végső fokon előre jelezve olyasmit, ami nagymértékben hasonlít világunkra.
_________________________________________________________
Az 1500 posztot CD-re mentve, kérésre postán elküldöm 500 Ft önköltség ellenében.
______________________________________________________________
______________________________________________________________
______________________________________________________________
Kauzális világban élünk. Az ember kizárólag ok-okozati rendszerben tud gondolkodni. Ez jól látszik a kisgyerekeken is, akik úgy 2 éves koruktól 5-6 éves korukig mindig megkérdezik, hogy „miért?”. Aztán a felnőtt gondolkodó emberek eljutnak odáig, hogy rájönnek, nem tudják a létük, létrejöttük valódi okát meghatározni, és ahelyett, hogy ezt egyszerűen lekönyvelnék magukban, kitalálják, hogy minden véletlenül lett, tehát igazából értelmes ok nélküli, és mint ilyen cél nélküli, értelmetlen.
Egyébként továbbra is figyelembe kellene venni a véletlen matematikai definícióját, mely szerint véletlennek nevezzük azon esemény bekövetkezését, melynek nem ismerjük az okát.
Megszületett tehát az emberi kicsinyesség legújabb elmélete.
Az egész nem ér egy fabatkát sem. Javaslom a kedves tudósoknak, hogy inkább menjenek ki kapálni a határba, talán akkor közelebb kerülnek a „miért?” megválaszolásához, de ha nem is, legalább hasznosan töltik az idejüket.
Newton szerint a semmiből továbbra sem lesz semmi, a semmiben pedig a véletlen sem létezik és a szingularitás sem, mert az már valaminek minősülne, tehát hagyni kellene az emberi gondolkodáson jóval túlmutató kérdések feszegetését.
1-Inlakesh
„Megszületett tehát az emberi kicsinyesség legújabb elmélete.”
Ez épp az ellenkezőjéről szól, itt pedig ismét hitvita fog kialakulni. 🙁
És mi van a véletlenszerű valóság valószínűségével? Tehát mennyi a véletlen valószínűsége?
1:
Sokkal egyszerűbb (és rövidebb, na meg őszintébb) lett volna azt írni, hogy egy büdös szót se értek az egészből. 😀
4. Tibor Bá’
No, én az első bekezdés után abbahagytam az olvasást, mert valszeg’ egy büdös szót nem értettem volna belőle.
Az ilyen posztoknál a hozzászólásokon szórakozom inkább. 🙂
Én valami keveset (azt hiszem ) megértettem.
A véletlenek megismerése és alkalmazása – ha ez lehetséges és egyáltalán értelmezhető – hasznos lehet.
Titkosítás. Ha egy szöveget (pl. számítógépes környezetben, ascii kódokkal) véletlennel összekeverek akkor egy zajos kotyvalékot kapok. De tudom, hogy mivel kevertem össze, így a kotyvalékból ismét ki tudom venni a hasznos tartalmat.
Ez az un. fátyolozás.
Hasonlóan kotyvasztás az un. álcaháló. Véletlenszerű alakú és színű foltokkal letakarják az álcázandó gépeket, sátrakat, fegyvereket. Ezek a foltok összezavarják a külső szemlélőt.
Ha magamat is le tudnám takarni egy álcázó hálóval, a véletlen fátyolával, akkor rejtetten élhetném az életemet. Itt most nem az álcahálóra gondolok, hanem minden véletlenre, az internetnél a TOR-ra, az anonymus hálózatra, és mindenre ami az életben „kavarásra” alkalmas.
A véletlenekkel komolyan kell foglalkozni. Pontosan kell ismerni a véletlent, és tudni kell felismerni az álvéletlent.
Lehet, hogy most ellentmondásokat fogalmaztam meg?
A tudósok megint megfogalmazták maguknak tök száraz tudósnyelven a teremtésmítoszt. 🙂
„Kezdetben csak Khaosz, a tátongó üresség létezett, belőle vált ki Erbosz, az alvilági Sötétség, és Nüx, a fekete Éjszaka. Aztán megszületett Gaia, a széles mellű Föld, a világmindenség megingathatatlan alapja, s önmagából hívta létre Uranoszt, az Eget. Akkor már megjelent minden élet ősforrása, a Szerelem a világban, az Ég a Föld után kívánkozott, s Gaia a százkezű Hekatonkheireket, az egyszemű Küklópszokat és a Titánokat hozta világra.”
Ez pl. a Görög eleje, káoszból, tátongó ürességből született minden.
(http://tttweb.hu/gyujtemenyek/cikkek/regi/Mitologia/Gorog%20osmonda.htm)
Hasonló a többi is. A tudomány csak kullog a nagy vallások után mint egy gólem. 😉
Tibor bá, jó ez az írás, de hiányolom a hivatkozást. Hol lehet elolvasni ezt az elméletet eredetiben?
Csak azért kérdezem, mert néhány pont homályos maradt számomra. Például, hogy ez a látszólagos tárgy, amit betöltenek a számítógépbe, konkrétan mit is jelent.
Már néhány éve van egy olyan gondolatom, hogy Isten ebben az anyagi világban a véletleneken keresztül jelenik meg, azokon keresztül hat. Mivel az ember a tudomány kezdeteitől fogva a törvényszerűséget, a szabályt akarja megragadni, leírni, észre se vesszük, hogy közben az egész világunkat a véletlen hatja át, amiben megdöbbentő kivételként jelennek meg a törvényszerűségek. A véletlen, amit az én szemléletem szerint nyugodtan tekinthetünk Isten működésének.
Ez az elmélet, most úgy érzem, igazolja ezt a gondolatomat. „véletlenszerű szám az, amelyik kiszámíthatatlan” – Ahogy Isten cselekedetei is kiszámíthatatlanok. Kár, hogy nem vagyok filozófus, és nem tudom ezt olyan szinten megfogalmazni, hogy azt elméletnek lehessen nevezni.
„A fizikusok a mátrixüket feltöltik a nullához közel álló számokkal, majd ismételten betáplálják egy mátrix egyenletbe, ami véletlenszerű zajt, és nem-lineáris, az eredeti mátrix fordítottját adja hozzá.” – Ezt nem értem. Szemantikailag sem. Nem kevertél össze néhány szót vagy mellékmondatot véletlenül? Hogy jön oda a nem lineáris, az mire vonatkozik?
1: Inlakesh, valóban van az embernek egy erős hajlama arra, hogy ok-okozati rendszerben gondolkodjon, de nem igaz, hogy csak így tudna. Ami a Te gondolkodásodon túlmutat, az nem biztos, hogy a másén is. Newton óta már azért elég sok új dolgot tudunk, ami cáfolja azt, amit leírtál.
6: RJ, szeritnem most értelmes dolgokat írtál, jó fantáziával. Hol az ellentmondás?
3: Mi a valószínűsége annak, hogy létezik véletlen a valóságban? Szerintem 1.
Jó kérdés, hogy azokat a véletleneket, amiket nem vizsgálunk, jellemzi-e egy-egy eloszlásfüggvény, ami a vélet vagy az eloszlásfüggvény azzal jön létre, hogy megvizsgáljuk, megmérjük.
8-Ábel
„RJ, szeritnem most értelmes dolgokat írtál, jó fantáziával.”
Szépen lehülyéztél 🙂 , vagyis eddig nem értelmeset írtam, és a mostani is fantáziadús.
A fátyolozás, mint titkosítási módszer régóta működik, valóságos. Az álcaháló és álcázó festés napjainkban még divatos is, pl. ruházatnál.
Most akkor ez értelmes írás?
A fantáziát arra értettem, hogy magadat takarod le. Persze lehet, hogy a fantázát már csak én raktam hozzá, mert úgy értettem, hogy a fizikai valódat akarod elrejteni, mint egy láthatatlanná tévő köpennyel.
Az orvos, a jogász, és a közgazdász vitatkoznak, hogy melyikük foglalkozása a legalapvetőbb.
Az orvos azt mondja: Ádám oldalbordájából hozta létre Isten Évát, ami egy orvosi cselekedet volt, így tehát az emberiség létezése az orvoslásnak köszönhető.
A jogász válaszol: Ugyan már! Isten ez előtt a káoszból az isteni törvények létrehozásával szervezett rendet, tehát a törvényalkotás, a jogászi munka a legfontosabb.
Mire a közgazdász: Na és a káosz szerinted kiknek köszönhető…?
😉
7:
Az egyes vallások elképzeléseiben elég nagy eltérések vannak a világ keletkezésével kapcsolatban. Egyrészt van az általad is említett káoszból teremtés, de emellett van a semmiből (ex nihilo) teremtés (pl. a Bibliában is ez van, így a fenti vicc jogásza nem lehet teológiailag képzett zsidó vagy keresztény), van ahol valamely istenség halálával annak testéből jön létre a világ (pl Enuma Elis), illetve van olyan elképzelés, mely szerint a világ maga is az élő Isten része (panteizmus), ja és vannak olyan vallások, amelyek szerint nem volt semmiféle teremtés, minden örökkévalóan létezik, és folyamatosan változik (pl. dzsainizmus).
12.Nagy vonalakban beszéltem. Sok olyan irányzat van amiben nem a káoszból történik a teremtés de amire utaltam végülis, az az hogy nem értem miért izgalmasabb a tudományos élet egy-egy jelen poszt témájához hasonló megnyilvánulására rácsodálkozni, mint a több 100 esetleg több 1000 éves jól dokumentált vallási irányzatokat tanulmányozni és megvitatni? Még az sem igaz hogy kézzel foghatóbb, inkább csak mai nyelvre zanzásított hiányos elképzelés a rég dokumentált és rendesen kidolgozott elméletekhez képest.
Végül is érdekes, de inkább az hogy megint feltalálták a spanyol-viaszt. 🙂
13: ez annyiban jobb, hogy algoritmizálható, vagyis a számítógép el tudja vélgezni.
Ha a végeredmény ugyanaz, mint amit sok-sok vallás sok-sok papja annyi időn át kigoldozott, (márpedig ugyanolyan zagyvaságokat tud kihozni ahogy látom) akkor elmondhatjuk, hogy a takácsok, földművesek, millió más szakma után végre a papságot is gépesítettük; mehetnek vissza a földre kapálni. (de jó képzavar) 🙂
8:
Az eredeti:
„The physicists start by filling their matrix with numbers that are very close to zero. Then they run it repeatedly through a matrix equation which adds random noise and a second, non-linear term involving the inverse of the original matrix. The randomness means that most truths or predictions of this model have no cause–the physical version of Chaitin’s mathematical result. This matrix equation is largely the child of educated guesswork, but there are good precedents for that. In 1932, for example, Paul Dirac guessed at a matrix equation for how electrons behave, and ended up predicting the existence of antimatter.”
Nem tudom. Szerintem amit véletlennek nevezünk, az csak a megfelelő mélységű tudás hiánya.
Mire gondolok. Egy pohár víz molekuláinak mozgására azt mondjuk, a véletlenek sorozata. De ha közelebbről megnézzük a molekulát, kiszámítható a sebességéből,irányából, atomjainak perdületéből, stb. a következő ütközés iránya, sebessége, energiája. Ok-okozat.
De a mindennapokban is megnyugtatóbb érzés, a tudat, hogy a dolgoknak vannak okai, okozatai. Pocsék érzés lenne úgy élni, hogy életünket csak a véletlenek sorozata irányítja.
Mire lenne jó, mi értelme lenne akkor, a geddonra való felkészülésnek. 🙂
Akkor ez valami ünnepféle, úgyhogy kívánok további jó egészséget. Természetesen ez egy silány-önző érdekből fakadó álszent kívánság, melyet csak az motivál, hogy olvasni szeretnék még legalább 1500 posztot. 🙂
8, 15:
„which adds random noise and a second, non-linear term involving the inverse of the original matrix.”
->
„ami véletlenszerű zajt, és egy nem-lineáris, az eredeti mátrix inverzének felhasználásával képzett tagot ad hozzá.”
Ha jól értem…
18:
Rosszul.
Ami hozzá ad (két dolgot) 1) random noise, 2) egy olyan „non-linear term, amely tartalmazza „the inverse of the original matrix.”
16: Ha meg még közelebbről nézed, akkor kvantum szinten nem tudod egyszerre megfigyelni a részecskék helyzetét és mozgási jellemzőit (Heisenberg-féle határozatlansági elv), így mégis ott a véletlen, a megismerhetetlen…
Erről jut eszembe:
http://www.sg.hu/cikkek/92543/eletben_maradt_schrodinger_macskaja
2.
Az ellenkezőjéről? Már csak annyi hiányzik a fenti elmélet vallássá alakításához, hogy a véletlent nagy v betűvel írjam. Akkor aztán a tudósok szertartásokat végezhetnének Véletlen istenük dicsőítésére.
4.
Javaslom, olvasd el még egyszer a posztod első két bekezdését, majd ezek után újból az általam írt megjegyzést.
8.
Most azt állítod, hogy időtlenül szemléled a létezést. Remélem, ezt te sem gondolod komolyan.
Newton kérdéséről:
Idézek a 2012 blog szerzőjétől, Tóth Bálinttól:
„Univerzum létére kétféle magyarázat van:
1. a semmiből jött létre
2. mindig is létezett
Az 1. ellentmond a newtoni energiamegmaradás törvényének, a 2. ellentmond a termodinamika II. törvényének.”
19: Én is ezt próbáltam megfogalmazni. Ezek szerint magyarul nem tudok beszélni. 🙂
a két tag: „véletlenszerű zaj” és „egy nem-lineáris, az eredeti mátrix inverzének felhasználásával képzett tag”
21: Szerintem az alapvető különbség az, hogy nem tulajdonítanak akaratot, szándékot a véletlennek, nem az, hogy nagy kezdőbetűvel írjuk-e.
Tibor bá gratulálok az 1500 poszthoz!
Jó egészséget, és sok energiát kívánok még legalább ennyi poszt megírásához!
Üdv: Curix
24:
További 1500 posztot kívánsz? Na jó, ez mindössze 4 év. Ez még megy, ha a Geddon engedi! 😉
Csatlakozom Curix -hoz. Gratula!
Jól tudom, hogy a számítógépek valójában képtelenek valódi véletlen generálásra? Az RND-t vagy egy bonyolult matematikai művelet alapján kapjuk (pszeudo-véletlen) vagy valamilyen órajel, feszültségingadozás alapján határozza meg. De tovább is mehetek a gondolattal miszerint valódi értelemben vett véletlen elég nehéz találni, hiszen egy esemény mindíg valaminek a következménye, elméletileg mindíg vissza lehetne vezetni egy azt korábban befolyásoló eseményre csak ennek persze gyakorlati értelemben ennek nincs értelme. Ha most valaki azt mondaná üssek a hasamra és mondjak egy véletlen számot, megszámolnám a leütött karakterek számát ebben a hozzászólásban és azt mondanám: X Véletlen számnak tűnhet de mégsem az. A kérdésem tehát az, elméleti síkon lehet hogy a véletlen nem is létezik? Csak nehogy félreértsen valaki és nekem támadjon a babonások és ezotériások „véletlenek márpedig nincsenek” szöveggel. Nem arról a közhelyes mondatról beszélek.
Gratulálok Tiborbá!
Majd el is felejtettem, hogy ember ül a képernyő előtt 🙂
http://www.idokep.hu/hirek/quantum-radar-delayed-choice-eraser
Ez a fajta cikk pl.érdekes de még ez sem mond újat még ha meg is csinálják az indítványozott kkisérleteket, akkor is már mindent elmondott a minden jelenség üresség tana a szarva dharma súnjatá tanítása. (súnjaváda) Ez a Nágárdzsúna nevéhez fűződő középút (madhjamaka) koncepció a későbbiek során két külön filozófiai iskolává vált. Az egyik a Buddhapálita, Csandrakírti és Sántidéva mesterek által képviselt prászangikák, akik a praszanga-t, a négyrétű logika (csatuskoti, tetralemma, redukcio ad abszurdum) filozófiai módszerét teljes következetességgel alkalmazzák. A másik irányzat Bhávavivéka vagy Bhávja mester által képviselt független (szvátantrika) iskola, amely nem a négyrétű logika, hanem az önálló, független érvelés mellett foglal állást. A prászangikák kizárólag a cáfolás módszerét alkalmazzák. Elutasítanak minden lét- és ismeretelméleti koncepciót: szerintük a nem-tudás és a jelenségek önlétébe vetett hit emóciói, érzelmi kimozdultság eredménye; a négyrétű logikán kívül minden filozófia a tudat megzavarodásának eredménye; valamint, a jelenségek kizárólag az érzékelésük és a megnevezésük által léteznek. Ez az ami teljesen egybevág a kvantumfizika „legújabb” felfedezéseivel. Ha venné a fáradságot egy tudós és így értelmezné kvantumjelenségeket akkor a kezében lenne a válasz is a kérdéseire, sőt egy régi/új módszer a jelenségek kezelésére. Persze nehéz dolga lenne továbbra is ha gépekkel szeretné kiszámoltani és elvégeztetni a valóságokat. Van egy pont, ahol a tudós nem tud tovább egzakt módon gondolkozni és ez a pont egyben a tudomány és a vallás határa is lehetne ha valaha is ketéváltak volna de mindkettő a létező okát kutatja tehát ebből a szemponból egyek.
Elnézést ha valaki nem ért egyet, ezek csak gondolatok.
Ajánlom figyelmetekbe Ken Wilber írásait. Holisztikus világképe forradalmasította a filozófiai, stb irányzatokat. 23 évesen írta az első könyvét, azóta tanítják. Szembe mer menni a becsontosodott axiómákkal. Állítólag korunk egyik legjobb feje. Munkái letölthetőek, és szívből ajánlom őket. Elsőre „A működő szellem rövid története” c. könyvére kattanjatok, aztán jöhet a többi.
Tibor bá, köszönöm, hogy leírtad az eredetit. 18 Avatar fordítása szerintem helyes.
21: Tibor bá 4-es meglátása tökéletesen helytállónak tűnik.
Tóth Bálint abban téved, hogy az univerzumra vonatkozó semmilyen törvény nem korlátozza az univerzum keletkezését, mert arra még nem vonatkozik.
Ciki és Csókacsalád: a kvantumfizika felfedezése, hogy létezik valódi véletlen, vagyis a kvantumvilágban az események kimenetelét befolyásoló dolgok objektíve nem ismerhetők meg olyan pontossággal, hogy az esemény kimenetele megjósolható lehessen.
A csoda tulajdonképpen az, hogy ezek a teljesen véletlenszerűen viselkedő részecskék nagy tömegben olyan makroszkopikus tárgyakká állnak össze, amik kauzális, megjósolható viselkedést mutatnak.
Tibor bá.
Egy-két szóval csatlakozom RJ 26-hoz. Well done. Pls. get on with it.
Amit a hit (vallásra való tekintetr nélkül) csodának mond és hiszi, mert megtörtént és ismét megtöeténhet, de nics szóbeli magyarázat,ugyanúgy a tudomány véletlennek mondja mindazt, amire nics matematikai bizonyíték/megoldás.
Zaj a kaoszban, trágya a természetben és abból a ‘trágyából’ alakul ki ‘csodamódra’ a Világmindenség benne Földünk tövises rózsakertje stb.,és benne az ember. Véletlen-e, vagy predesztinált??
Attól függ, hogy az ember hogyan markolássza a rózsabokrot….
Amik már tárgyakként látszanak azok olyan valóságpályák lehetnek amik már mindenképpen bekövetkeznek.
27: A számítógépek álvéletlen sorozatokat használnak, amelyek inicializálásához szokás valamilyen kis extrát hozzáadni, ami a program készítésekor még nem ismerhető. Pl. A program indításakor kiolvasott időértékből a századmásodperc éppen melyik értéket veszi fel 0-9 között.
Az általad felvetett kérdés, miszerint valójában nincs is véletlen, mert mindent vissza lehet vezetni korábbi befolyásoló eseményekre egy jó régi filozófiai probléma, és teljesen analóg módon felmerül a szabad akarattal kapcsolatban is, hiszen a döntéseinket is korábbi események befolyásolják. Vajon kellően alapos emberismerettel előre meg lehetne-e határozni egy személy cselekedeteit is?
Ha viszont se véletlen nem létezik, se szabad akarat, akkor a jövő nem alakítható, minden eleve elrendeltetett, még az is, hogy válaszolsz-e erre a kommentemre, és ha igen mit… 🙂
(Lásd még a kálvinisták predesztináció tanát…)
30.
Vedd észre, hogy egy univerzumon kívülálló dologról beszélsz. Ilyen a tudomány szempontjából nincs, hisz az univerzum mindent magában foglal, ami létező.
Egyébként ez az „arra még nem vonatkozik” igen gyenge érvelés, legalább annyira légbőlkapott, mint a vallások istenei.
33. Ha a kínai kommunisták nem blokkolnák a netet úgy mint eddig soha, -hogy toszná meg őket egy talicska cerkóf majom- akkor azt mondanám csak rajtam múlik, hogy válaszolok e vagy sem. Pontosabban, hogy látod-e a választ avagy sem. Szóval ez a komment most vagy megjelenik vagy nem. 😀
Szerintem a jövő a: tao (vagy buddhizmus) + „anyagi” tudományok = egyre többet tudunk de sohasem tudjuk meg a végső igazságot. De talán jobban érthető egy kis magyarázattal: http://www.youtube.com/watch?v=DqUESeSwnH0 vagy http://www.youtube.com/watch?v=aboZctrHfK8
Inlakesh 34: ‘légbőlkapott’, mint a vallások istenei.
Nem vagyok vallásos, de hitem van a VAN-ban azaz, az Exisztenciában, v.i a teremtett világ és a benne a terentettek nem a véletlen során jöttek létre.
„Az 1500 posztot CD-re mentve, kérésre postán elküldöm 500 Ft önköltség ellenében.”
Csak a kiváncsiság miatt: Kérte már valaki?
Részemről: wget –follow-ftp -r -N -K -l10 http://www.antalffy-tibor.hu/
Azt hiszem nem kérték. Sok itt a betű. Sok a pelyva, bár alatta kincsek lapulnak.
🙂 🙁
38:
IGEN
Ami neked pelyva, az másnak lehet kincs, és fordítva is igaz
39-Tibor bá’!
Nehogy bárki félreértse, itt minden betű értékes, ahogy írtad is.
Amikor valaki hosszan ír, közben csúsztat, ferdít, magyarázza a nagy semmit, az akkor is értékes.
Képet kapunk az emberről, emberekről, pontosabb lesz a világképünk ezáltal.
Amikor ismétlődően írnak – egyébként hasznos – dolgokról, akkor is szaporodik a betű. Ismétlés a tudás anyja (vagy atyja, kinek hogyan).
Viszont találtam már elejtett mondatokat, konkrétan és jól használhatóan.
Találkoztam már torrent oldalon egy könyveddel, vagyis így is terjeszhetnéd a blogod. Csak tipp, csak ötlet.