Tibor bá’ online

A magyar közmondás szerint: rossz szomszédság török átok, de ez tévedés, a rossz szomszédság nem csak minket súlyt, súlyt az minden nációt.

Bármennyire is társas lény az ember, az is igaz, hogy minden ember a másik ember rovására létezik. Nézzük csak, hogy lehetne ezt megvilágítani. Ha nem férsz fel a villamosra az annak a következménye, hogy mások előtted felszálltak. Ha este viszonylag későn mész le az ABC-be és már nem találsz tejet a pulton, annak oka, hogy valaki előtted elvitte az utolsó flakon tejet, mert az üzlet nem akarja, hogy rásavanyodjon a tej, ezért annyit rendel, hogy zárás előtt félórával elfogyjon. Az egyetemre azért nem kerültél be, mert a keretszámnak megfelelő számosságú diáknak több pontja volt, mint neked. Az a kurva jó csaj a nyelvtanfolyamon nem áll veled szóba, mert egy másik pasi már féléve lestoppolta magának. Szóval látod, minden ember mindenki más rovására létezik. Ha pedig arra gondolsz, hogy hamarosan nem lesz elég élelmiszer termelés a 7+ milliárd ember részére, akkor egészen biztos beláthatónak ítéled az állításom.

Ennek ellenére minden egyes embernek pontosan annyi a joga élni a Földön, mint bárki másnak. Ráadásul egymás mellett vagyunk kénytelenek élni, szomszédságban. Az tehát világos, hogy valahogy el kell egymás közelségét szenvedni. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha figyelembe vesszük az írott és íratlan szabályokat. Az írott szabályokkal nincs különösen nagy gond, legfeljebb az, hogy nem mindenki tartja be. Ilyen esetben a jogorvoslat az, hogy jelzed az önkormányzat jegyzője felé, aki megteszi a megfelelő intézkedéseket. Ez egyszerűen hangzik, de a valóságban nem az. Ugyanis a köznyelv egy ilyen jogorvoslat keresést ”feljelentésnek” fog fel, és az emberek nagyon nem szeretik a feljelentőket függetlenül attól, hogy a „feljelentés” méltányolható-e vagy sem. Különben is, ha a jegyző a bejelentést nem tarja megalapozottnak, akkor nem történik semmi. Viszont a nézeteltérések ily módon történő elsimítása nem túl gyakori, éppen azért mert a szabályok jól körül vannak írva. Ha a szomszéd gyümölcsfája áthajlik hozzád, akkor az áthajló gyümölcsöt leszedheted, ha a szomszéd nem szedi le előtted. Mivel egy kerítés két szomszédot választ el egymástól, arra is van szabály, hogy melyiknek kell egy adott kerítést felállítani. A vita kizárt.

Van azonban jó néhány terület, ahol az egyetértés ennél jóval bonyolultabb. Ugyanis az elv, hogy mindenkinek joga van az élethez addig a pontig, ahol az nem megy a másik rovására, csak általánosságban állja meg a helyét. Amennyiben egyedi esetekre bontjuk le, felüti a fejét a szubjektivitás. Nekem jogom van kutyát tartani, de a szomszédnak joga van a kutyaugatás mentes éjszakai alváshoz. Csakhogy minden kutya ugat éjszaka. Nagy kérdés, hogy mennyi az a kutyaugatás, ami még méltányolható. És mi van a szomszéd macskájával, amely állat ugatni ugyan nem ugat, de nem ismer kerítést, és átmászkál a szomszédok kertjébe, esetleg kikaparja a veteményt, mert az a mániája, hogy egy lyukba szarjon, majd betakarja azt, nem törődve azzal, mit tesz tönkre. És mi van a szomszéd száraz levél égetésével, aki történetesen tőlünk nyugatra él, és a mi füstünkkel nem tudom neki visszaadni a bosszantást, mert az én füstöm az ellenkező irányba szál, míg az övé közvetlenül ránk? De mit szól a szomszéd, hogy reggel hétkor beindítom a fűrészgépemet, amikor ő éppen a másik oldalára akar átfordulni? Nyilván olyasmit, amit én „szólok” amikor délben átjön hozzám a maximum hangerőre csavart rádiójából áramló magyar nóta.  Tapintatos tiltakozásomra a hangerőt lejjebb veszi, de én még így is hallom ezt az undorító cigányzenét. Ő viszont nem gyomlálja ki a parlagfüvet, én pedig allergiás vagyok rá. Ez persze eléggé konkrét és van is szabályozó rendelet, de félő, hogy a feljelentésemet rossz néven fogják venni. Én elhatározom, hogy tyúkokat fogok tartani, mert egyre drágább a  tojás. Viszont a szomszédom fél a tyúkszaron tenyésző házi legyektől. Az én olcsó bio tojásom árát a szomszéd fizeti légyinváziók formájában. Ő arra hivatkozik, hogy ez üdülő övezet, én arra, hogy a tojás fontosabb, mint az ő üdülése, ráadásul nekem már akkor állt a tyúkólam, amikor ő a telkét még meg se vette. Ki tud itt döntőbíró lenni?

Szerencsés az, akinek az összes szomszédja toleráns, amiért ők maguk is toleranciát várnak el, de ez csak akkor megoldás, ha a szomszédok életvitele, életfelfogása, és minden más közel azonos. mert nemigen fog zavarni a szomszéd kertből áthallatszó asszony püföléssel vegyített sikongatás, ha az asszonyt én is elnáspángolom hetente kétszer. Kutyáim ugatását aligha fogja kifogásolni az a szomszéd, akinek magának is van két kutyája. Régebben azonos felfogású emberek voltak egymás szomszédjai, de ez erősen fellazult, és mert mostanában elég sokan akarnak lakhelyet változtatni, minden más szempont mellett nem árt körülnézni a leendő szomszédok terén is.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________