(921) Attila (PV = pozitív visszacsatolás) figyelmessége

Tibor bá’ online

 

Kedd reggel Attila küldött nekem egy E-mailt, amiben volt egy cikk a következő cím alatt: Link between creativity and mental illnes confirmed, vagyis magyarul:  Megerősítést nyert az összefüggés a kreativitás és az elmebaj között. Az átküldés indoka, hogy ez egy kitűnő témája lehetne egy megírandó posztnak. Tényleg, miért is ne?

Tulajdonképpen a cikkre nincs is szükség, mert a cím mindent elárul. Az alkotó tevékenységet folytató emberek (például írók 😀 ) között az elmebaj, mint olyan, túl van reprezentálva. Még brutálisabban, ha nem hagyom abba az írást, meg fogok hülyülni. De tényleg! Ugyanis a cikk ilyen egyszerűen nyit: Alkotó tevékenységet folytató embereket nagyobb gyakorisággal kezelnek elmebajjal, mint az előfordul a társadalom egészében, de különösen meglepő az összefüggés az írók és a skizofrénia között.  Ezt természetesen komolyan kell venni, mert nem kisebb autoritás állt elő ezzel az eredménnyel, mint a Svéd Karolinska Intézet. A múlt évben derült ki, hogy azokban a családokban, ahol bipoláris rendellenesség és skizofrénia üti fel a fejét, egyben az átlagnál több tudós és művész is található. Nevesítve: táncosok, fotóművészek, kutatók. Ráadásul ezek az emberek az átlagnál 50 százalékkal nagyobb eséllyel követnek el öngyilkosságot. A tanulmány készítői nem spóroltak a munkán, mert közel 1,2 millió egyént vizsgáltak a hozzájuk tartozó családokkal együtt. Aki nem hisz nekem, az meggyőződhet maga is, ha ingyen elolvassa a tanulmány összefoglalóját itt:
Mental illness, suicide and creativity: 40-Year prospective total population study

Tekintve, hogy a honlap látogatói nem írok, hanem olvasók, a téma sok érdeklődésre nem tarthat igényt. Én viszont írok, és este meg is írtam a végrendeletemet, remélhetőleg még tiszta fejjel. Mit lehet tudni, ez a bipoláris istennyila még engem is eltalál.

De komolyra véve a szót. Azt eddig is tudtuk, hogy a művészek, és tudósok egy része „nem teljesen normális”. Ezért nem kellett volna milliós nagyságrendben vizsgálódni, csak az isten tudja mennyi pénzt rákölteni. Ennek ellenére Attila roppant figyelmes, és gondolom aggódik is értem, de ez felesleges. Ha eddig nem mutatkoztak nálam a skizofrénia jelei (amit Judit nevű, volt feleségem révén azonnal felismernék), akkor most már nem is fognak. Ami rám valóban vár, az a szenilitás 😀 .  Tehát, aki lát valahol a netten egy tanulmányt, ami szerint az alkotó tevékenység (nevezzük a mindennapi robotomat ennek) és a szenilitás közötti összefüggést bizonygatja, küldje már el nekem, alig várom. 😀

_____________________________________________________________

Torlódnak a témák, lassan múlnak a napok. Íme egy apró adalék a magyar politikusok tevékenységeiről. Nem írok szöveget csak mellékelek néhány légi felvételt, amit az egyik honlaplátogató küldött át E-mailben. A magyar és a szomszédország határa élesen látható. Figyeljétek meg a mezőgazdasági parcellákat nálunk és a szomszédban.

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

18 gondolat erről: „(921) Attila (PV = pozitív visszacsatolás) figyelmessége

  1. Ha nem is kifejezetten az alkotói tevékenység, de az aktív szellemi élet, a szükségesség érzete segít a szellemi leépülés ellen, állítólag Alzheimernek is kevésbé kitett az ilyen ember. Az öregkorukban sokat sakkozó, kártyázó emberekről írták ezt leginkább, de ez a blog talán komolyabb szellemi játék. 🙂 Állítólag a fizikai aktivitás is jót tesz az elmének. Remélem, még sokáig megtartod szellemi frissességedet, az életmódod megadja rá a lehetőséget.

  2. Nehéz ügy ez! 🙂

    Valamikor olvastam Jack London Alkoholmámorban c. könyvét. Habár főleg az alkoholizmusával foglalkozik, de emlékszem olyan részre, ahol azt taglalja, hogy a tisztánlátás, a dolgot végsőkig történő kielemzése, megértése nem támogatja a hétköznapi életet, könnyen sodorhatja az embert olyan útra, amely elidegenít az emberi környezettől, az élet reménytelenségéhez, akár öngyilkossághoz is vezethet.
    Faramuci módon általában az érzi jól magát a bőrében, aki elfogadja a hétköznapi konvenciókat, beolvad a társaságba, nem akar a nagy igazságok nyomára bukkanni, szóval nem bonyolítja túl az életét. (itt kapcsolódhat a vallás is a dologba)
    A túl intelligens ember gyakran szociálisan elszigetelődik, ez pedig melegágya a devianciáknak és lelki betegségeknek, az meg akárhová is vezethet.
    De az az érzésem, hogy ez a szociális elszigetelődés Téged valahogy nem igen fenyeget. 🙂

  3. Tiborbá, köszönöm, hogy publikáltad a cikket, de öszintén meglep, hogy magadra vetted.
    Nem neked szántam, hanem régi vitáinkhoz, adalékképpen. Azt hiszem, abban mindannyian egyetérthetünk, hogy az elmebetegségnek semilyen jelét nem produkáltad.

    Volt még egy tanulmány valahol, de már nem emlékszem hogy hol láttam, hogy a “modernitásért” komoly árat kell fizetni. Az emberi agy “eredetileg” nem ilyen hatalmas mennyiségű, és nem ilyen fajta információ feldolgozására készült. A lépéstartás, (vagy az igyekezet) az egyre fokozódó tempóval stresszet és depressziót okoz, áttételesen pedig allergiákat és rákot.

    Ami engem meglepett, az az autizmus és az intelligencia közötti kaocsolat.
    Valahol olvastam, hogy ha ma vizsgálnák Einstent, akkor valószínűleg megállapítanák, hogy az autizmus enyhe formáját nála.
    Azt hiszem, az enyhe autizmus egy “önvédelmi” eszköz, ami a szociális érzékek blokkolásával energiákat szabadít fel a gyorsuló világból áradó információk feldolgozására. Ez például megmagyarázza a “tehetséges” művészek egoizmusát.

  4. A sport sokat segít, még egy zseniken is, hogy úgymond ne kattanjon be, vagy el az a bizonyos cérna odabent.

    Jók ezek a műholdképek…: A birtokméret szembetűnő (igaz nem vagyok híve a miniparcelláknak, hisz azon érdemi mennyiség nem termelhető meg), de még inkább az föltűnő, hogy idehaza a monokultúra tarol, míg a szomszédságban azért változatos mg -i növénykultúra van akár adott blokkon belül is. Igaz ezt egy hamis színezett képen kellene megnézni, ahol jól kivehető, hogy hol van gabona, kukorica, stb.!

    Csak arra akarok kilyukadni, hogy nem véletlen idehaza a termőréteg erodálódása, pusztulása, tömörödése, a kemikáliák széleskörű alkalmazása, a talaj kimerülése, stb.!

    Aztán most még jön egy új “fantasztikus” földtörvény is, ami…; – mondom minden politikai felhang nélkül – nem azt a hatást fogja kifejteni, amit remélnek tőle, hanem az ellenkezőjét.

  5. Vannak kutatók, orvosok, akik a nem megfelelő táplálkozással magyarázzák az autizmust is, a skizofréniát is. Glutén, tejtermék mentes étrenddel, az allergén ételek kizárásával, tulajdonképpen a bélflóra helyretételével mindkettő gyógyítható. (Szendi Gábor írásai, Dr. Campbell-McBride GAP szindróma http://www.gaps.me/?page_id=20&lang=hu.

  6. 3. Attila (PV)
    “Azt hiszem, az enyhe autizmus egy “önvédelmi” eszköz, ami a szociális érzékek blokkolásával energiákat szabadít fel a gyorsuló világból áradó információk feldolgozására.”

    Szerintem Teslára is rá lehetne húzni, hogy enyhe autizmusa volt, pedig vidékről származott. Egészen kisgyermek korban megjelenő “betegségről” nem jelenteném így ki, hogy a stressz okozza. Inkább azért szaporodhattak el az autisták, mert az utóbbi időben a túlélési, érvényesülési és szaporodási képessége az enyhén autistáknak jelentősen megnőtt. Új életpálya-modellek nyíltak meg előttük, lásd elméleti fizikusok, matematikusok, informatikusok. 🙂

  7. Sose volt hálás feladat az önértékelés, mert könnyen átmehet öndicséretbe, vagy rá lehet fogni, hogy az. Viszont tanulság végett jól jöhet. Hazudnék, ha azt írnám, hogy életvitelem tudatos volt már a kezdeti időktől fogva. Inkább az élet hozta. A hatvanas években, amikor be kellett ágyazódnom a hazai életbe, kiderült, hogy legjobb hatásfokkal fordítással tudok pénzt keresni, de annyit nem, hogy 8 ember számára alkalmas, 4 szintes családi házat csak úgy megrendeljek egy kőműves vállalkozótól. Tehát magamnak kellett felvállalni a fizikai munkát. Így aztán 35 éves korom óta a napi tevékenységem fele fizikai, másik fele szellemi munka volt, amiről már menet közben kiderült, hogy nagyon jó kombináció. Autista egészen biztos nem vagyok, mert bár sok mindenhez volt átlagon felüli tehetségem, semmi se tudott “kizárólagosan” lekötni. Például “ígéretes” zongora tehetség voltam, de még egy órát se voltam hajlandó naponta gyakorolni, sőt, két zongoraóra között néha fel se nyitottam a zongora fedelét. Megnyertem az iskola sakk bajnokságát, de aztán nagy ívben szartam a sakkra. stb. stb.

  8. Ha jól értem, a cikk azt állítja, hogy korreláció van bizonyos elmebajok és a művészetek, különösen az írás között. Ez vagy azt jelenti, hogy az írás skizofréniát okoz, vagy az, hogy a skizofrénia írásra ösztönöz, vagy azt, hogy a kettőnek közös oka van. Valószínűleg mindháromra van példa, de legvalószínűbbnek az utolsó tűnik.

    Több lenne ma az autista? Lehet, hogy azért, mert korábban ez a fogalom nem létezett, így nem is diagnosztizálták. Lehet, hogy azért mert minden kornak megvannak a “divatos” elmebajai, amik a közfelfogásból, közszellemből, közhangulatból leginkább következnek. És az se kizárt, hogy a “modern élet” velejárói. Több esetről hallottam, ahol védőoltás okozott autizmust, addig tökéletesen egészséges gyereknél.

  9. No én megnyugodtam!
    Anyám se volt százas’ soha, és 75 éves korára teljesen megkergült. Öreganyám is a pszichiátrián végezte, anyai nagybátyám padi a lipót lakója volt vagy húsz évig, “szabadságai” alatt velem sakkozott, kártyázott és cigizni tanított.
    Az iqúm 10 ponttal van a zseniszint alatt.
    Tehát most már elmélettel és klinikai bizonyítékokkal rendelkezem arról hogy félzseni vagyok! Juhéjjjj!

    ezért figyelmezzetek a szavaimra!!!! 🙂

  10. Ilyen műholdképeket én is nézegettem a nyáron a gugli mapson,de én Magyarország,és Olaszországot nézgéltem, település szerkezet szempontjából,illetve inkább azt vettem észre hogy más a helyzet..Van egy darab földecske,és majd hogy nem a közepén van a ház ahol a gazda lakik,és körbe meg a földecskéje..
    Ez van szinte az egész országban..

  11. @ melike:

    Úgy lehet, ott nincs “talajterhelés-díj” :”-( Magyarul, nem szexuálnak szénné a szervestrágyázás megsarcolásával úgy, ahogy (Mo-on). Ez – az egyik – oka, hogy Táposföldön nincsenek kisgazdaságok. A székely anyósom, cimboráim nem akarták elhinni, amikor meséltem ezt nekik.

    A műtrágya meg qrva drága… ergo, kiadják bérbe, eladják gombokért a pár hektáras kisbirtokot. A plebsz meg meg fog dögleni a multik polcairól beszerzett csili-vili csomagolású E számoktól…

    De, hogy ontopik is legyek… :-]

    A zsenialitás és az örület között eléggé ozmotikus jellegű, hallatlan vékony hártya van csak – ha van -, amin átdiffundálnak a gondolatok… nehéz megkülönböztetni, megtartani az egyensúlyt.

    Hiszen a norma: legyél egyen, konzumidióta… 😛

  12. “Magyarul, nem szexuálnak szénné a szervestrágyázás megsarcolásával úgy, ahogy (Mo-on)”-nem tudom ez mit jelent. Kifejtenéd részletesebben?

  13. 11!
    Mondtam hogy mint település szerkezetet néztem..
    Én meg azt gondolom,hogy mivel ott nem volt szocialista rendszer,és nem voltak egybe TSZ-ek,meg nem kapott a népség tanácsi bér lakást,így egyénileg kellett megoldani a lakhatást,és mellé a föld művelést,megélhetést..Így vannak sokan egyéni gazdák(is)..

  14. IBocsika ezt elbazseváltam, linket és beszúrást, törölni nem enged a szerkesztő, ezért itt e fölösleges mondat:)

  15. Fogalmam sincs hogy lehet kimerevíteni a google maps képet, hogy ha linkelek, ne az eredeti hülyeség jelenjen meg. Idővel rájönnék, de itten erőszakkal fejtegetik le az ujjam az asztal széléről, pedig kapaszkodok erősen. EMBEREK!! vigyázzatok, a gyerekek zsarnokook!….És azt képzelik, hogy a barátnőjükkel való csetelés fontosabb mint a tök komoly értelmes túlélő hozzsászólásom

  16. A térképek nem jellemzőek, de amiről készültek, ott nagyon jó minőségű föld van és hagyományosan gabonaféléket termesztettek rajtuk régen is.
    Az viszont érdekes, hogy pl. a nyugati határnál mekkora földterületek vannak egy táblában, míg az osztrákoknál jelentősen kisebbek. Leszámítva azt, hogy az osztrákok előszeretettel termelnek nálunk, azt azért nem feltétlenül állíthatjuk, hogy valós telekhatárokat láthatunk különböző tulajdonosokkal. Csak valószínűsíthetjük. Mint azt is, hogy ahol több település van a határ mentén, ott a kisebb parcella szinte természetes. Ahol kevesebb település van vagy távolabb, ott pedig már ritkább vagy nincs is kiskerti művelés.
    A horvátoknál rengeteg a kisebb parcella. Több település is fekszik a határnál. És ők még értelmét látják a saját bio termékeknek is talán. És ezt itthon is komolyabban vehetnénk. Nem eladni kellene a kisebb területeket és menni az üzletbe vásárolni, hanem meg kellene termelni magunknak amit csak tudunk.

  17. 17:

    Elméletben jó.

    Gyakorlatban a konyhakertben megtermelt répával kapcsolatban gondold végig mennyi mindent csinálsz mire egy levesre való összegyűlik.
    Sokan gondolják teljesen jogosan, hogy inkább 100Ft-ért megveszik a zöldségesnél. Kb 40 Ft-os órabér egy minimálbéresnek sem éri meg, ha egyébként nem szeret a kertben molyolni, nem beszélve arról hogy azért kell venni hozzá ezt azt (szerszámok, vetőmag, stb).

    Ehhez képest még kijárni egy telekre, földre még nagyobb macera.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük