(878) Egyre látványosabb lesz a melegedés

Tibor bá’ online

 

A poszt címét fogjátok fel úgy, hogy Tibor bá’ jósolt. Milyen alapon? Ráérzésből. Ne ütközzetek meg, mindig volt érzékem a saccoláshoz, amihez persze tudni kellett néhány dolgot a témával kapcsolatban. – A helyzet az, hogy már 3 hónapja minden egyes nap árgus szemekkel figyelem az északi-sark jégmezőjének az olvadását. A mai nap, amikor ezt a posztot írom (péntek esete) a IARC-JAXA jelentés szerint a jégmező mérete 4.189.375 km2 ami megegyezik minden idők minimumával, amit 2007 szeptember végén mértek. Csakhogy most augusztus vége van, azaz még egy kerek hónap olvadás van hátra. Egészen biztos vagyok abban, hogy ma vasárnap 4 millió négyzetkilométer alá zsugorodik a jégmező, ami még sose volt. Egyedül a csütörtöki napon 144.000 km2 olvadt el,ami másfélszerese Magyarország területének.  

 

Ha figyelmesen megnézed az idei, vörös vonalat, akkor feltűnhet, hogy milyen meredeken tart lefelé. A 2007-es görbe itt már sokkal laposabb. Egyre nyilvánvalóbb – amit sejtettem – hogy az új rekord erősen megközelítheti a 3 millió km2 –et. Vagyis a pozitív visszacsatolás egyre nyilvánvalóbb. Gyorsul a felmelegedés.

Ehhez tegyük hozzá a jelenlegi kánikulát. Pénteken 40,4 °C volt Baján. Tudom, az időjárás ingadozik, a klíma viszont egy egészen más dolog. Csakhogy az idén Magyarországon majd mindennap rekordjavítás van. Az én ráérzésem szerint a melegedés gyorsul, sőt gyorsulva fog gyorsulni. Nagyon hamar igen látványos eseményekben lesz részünk. Meleg és vízhiány. Kezdetben csak kismértékben, majd egyre nagyobb mértékben. Ébresztő szkeptikusok! – A Tiszához közeli tanya, egy jó mély (ásott) kúttal nem egy rossz ötlet. Csak úgy eszembe jutott.

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

107 gondolat erről: „(878) Egyre látványosabb lesz a melegedés

  1. A melegedés gyorsulásával kapcsolatban igazad van. Viszont a tiszai tanya nem segít. Az élettér szűkülésével mindenki oda megy ahol van még egy csepp víz, egy tenyérnyi árnyék, egy falat ehető akármi.
    Hamarosan kezdődik a szoros értelemben vett élet-halál harc. 🙁

  2. Én nem látok el a sarkkörig, azt látom, hogy az Aranyos patakban (Somogy) már hónapok óta nincs víz, a forrásánál se. Az ásott kutam aljára 2 hete leült a szintjelző flakkon, az erdő egyre vigasztalanabb képet mutat, és sorolhatnám….

  3. Tibor bá’!

    Nem biztos, hogy off topic: Mi van a mosógépszerelővel?

  4. 3:
    A mosógépszerelő pillanatnyilag “Keve” nick alatt próbálkozik a szokásos hülyeségeivel. Ettől megóvlak benneteket. Ezen kívül álcázott magán levelekkel bombáz, amelyekhez gondosan lekér újabb és újabb E-mail címeket. Beteg elméjében különleges affinitás alakult ki a honlap irányába. 🙁

    4:
    Óvatoskodjon a hóhér. Nézd meg a grafikont és alaposan tanulmányozd át. Ez nem kilengés, ez trend!

  5. Azt látom a grafikonon hogy vissza is fagy!
    Még 50 év adatát szeretném előre látni. 🙂
    Nem cáfolni akarom a felmelegedést csak kekeckedek. 🙂

  6. Mély fúrt kutam van, a szeged melletti homokhátságon, irtózatos az aszály, az öntözés ellenére egyes fák lombja a légköri aszály tartóssága miatt leperzselődött.
    Mióta nem írtam fokozottam az aranytartalékokat, és jelentős forgalmat generáltam az ismeretterjesztéssel, a hazai piacvezető forgalmazónál, ami osztrák, szeptembertől, új lehetőségéket nyújtunk vállalkozásoknak vállalkozóknak ami növeli a hazai aranytartalékok volumenét.

    Ha hazai csapadékvíz elvezetés, és a kihasználatlan öntözési infrastruktúra csak fokozza az ariditást a Kárpát medencében, ami a talajaink leromlását is nagyban gyorsítja…
    Nem a víz hiány fogja felkorbácsolni a nép kedélyállapotát hanem a megfizethetetlen élelmiszerárak, és a munka- ellátás- nélküliség…
    És nem a távoli jövőben, hanem hamarosan. A kormányzati arrogancia csak gyorsítja.

  7. Érdekes, hogy visszafagyott 2012-ben az 1990-es évek szintjére.
    Viszont a nyári kilengés tényleg egyre nagyobb.

    A gáz szerintem akkor lesz amikor a nyári olvadás nem képes visszafagyni és ott is egy új egyensúlyi állapot felé mozdul a helyzet.

  8. A kutamban 12 méterrel alacsonyabb a (talaj)víz 9 év elteltével. Evvel a tendenciával még 4-5 évig van víz benne. És ez egy Dunával közös vízréteg.

    Lehet, hogy jancsikának van igaza, és Norvégiában vagy valamelyik másik skandináv államba kell költözni, amiatt is hogy biztosan legyen vizünk?

  9. Lehet, hogy visszafagy egy része de szerintem komoly esély van rá hogy egyszer bekövetkezik az a “várva-várt” év és akkor kisnyúl. Nekem őszintén szólva már elegem van az ilyen és ehhez hasonló bizonyítékokból tanulmányokból. És ezt nem úgy értem hogy az ellen beszélnék aki ezeket lerakja az asztalra aki megmutatja hogy “nézd már meg bazdmeg, hát tényleg nem érted? nem látod?” Én inkább tényleg szeretnék most már valami olyasmiről olvasni amiből a konkrét következményekről olvashatok. Mert nyilván Tibor bá már magasról leszarja hogy vele mi lesz 30-40 év múlva, én viszont tényleg szeretném tudni hova lesz érdemes menni még időben. És hogy erre nagyjából hány évtized van még?

  10. A Tiszához közeli tanya? Borzasztó cigányfertőzött szinte az egész tiszai terület Tibor bá’. Elsőként lesznek áldozatok szerintem, akik a Tisza környékén élnek, bár ha már nem lesz víz már a kútban sem, bele lehet ugrani…
    8. Én meg olyasmiről szeretnék már olvasni, hogy akiknek hatásköre a döntés a szakértők véleménye alapján tesznek is végre vmit, de vagyok elég realista hozzá, hogy tudjam, ez nemigen fog bekövetkezni.

  11. 10.Pontosan erről van szó.Cigány hordák fogják megrohanni a tanyákat.Ebben olyan biztos vagyok,mint Tibor bá 42-es félcipőjében.Az lesz mint a dél-afrikai ranchokon.A színesek leölik a dolgos fehéreket.Mellesleg megkínozzák őket.Csak úgy viccből.1 létező megoldás van.Óvóhelyen kibekkelni míg összeomlik a népesség.Ez egy pár éves intervallumban megeshet. 1.5 tonna/fő legyen spájzolva.Addig az agresz♥ek kiirtják egymást.

  12. Nekem valahogy nem a folyókhoz közeli területek tűnnek biztonságosnak. Valami megérzés féle azt súgja hogy a hegyvidékes erdős területek biztonságosabbak. Igen lehet hogy látszólag nehezebbnek tűnik a megélhetés, hogy vízből is kevesebb lesz és zordabbnak tűnnhet első blikkre a dolog. Mégis nekem valami azt súgja oda érdemes menni.

  13. 14:
    Víz mélkül 2 napig bírod ki. Víz nélkül a halál biztos, gyors és kegyetlen. Vízhiány ellen nem tudsz összefogni, szervezkedi, fegyverrel védekezni. A hegyekben/erdőkben te leszel az űzött vad, amire vadászni fognak. Egy faluközösségben szervezkedhetsz, van esélyed a túlélésre, ahogy volt a tatár alatt, a török alatt.

  14. 15.
    Igen, ez jogos. De valahogy én azt látom, hogy ott és akkor az összefogás egy külső ellenség ellen volt. A helyzet itt más lesz. Nem egy külső ellenség lesz majd aki betörni igyekszik és megszerezni a meglévő területeket javakat. Szerintem nagyon sok belső konfliktus lesz és ez leginkább olyan közösségekben fog kialakulni mint amilyenek a falvak városok. De ezek a kezdeti időszakban lesznek jellemzők. Baromi sok fog azon múlni, hogy ezeket a kezdeti konfliktusokat kik élik túl. Ez az amit lehetetlen előre megjósolni, márpedig az azt követi időszakot-időszakokat pontosan ez fogja meghatározni szerintem.

  15. 16:
    Az ellenség mindig “külső”, akkior is ha azonos nyelvet beszél. Egy közösség kialakulása mindig konfliktusokkal jár, ez elkerülhetetlen. Garancia semmire, sehol sincs. Bíz magadban, hogy minden adott helyzetben feltalálod magad.

  16. 16. csókacsalád
    Vannak olyan települések, ahol van esély arra, hogy a lakosság összefogjon a nehéz időkben, és kivesse magából az antiszociálisokat. Persze a keleti végeken kevesebb ilyen helyet találni.

  17. Jó ideje próbálom meggyőzni a környezetvédelmiseket, hogy milliószám kellene már rég a fákat ültetni az ember által elpusztított erdők helyén, nem a kopár legelőket őrizgetni és konzerválni, mert van rajta valami réti szegfű, vagy mia rosseb.
    De nem, a kopár területek szentek, így nincs ami megakadályozná az egyre gyorsabb sivagatosodást a Kárpát medencében.
    Vízügy nem érint, regisztrálatlan karsztkutam van:-)

  18. A férfi, aki fákat ültetett
    “Körülbelül negyven évvel ezelőtt, hosszú gyalogútra indultam a túristák előtt ismeretlen hegyekben. Körülöttem mindenhol kopár, meddő, színtelen vidék. Vad levendulán kívül nem nőtt arrafelé semmi.

    Ötórás gyaloglás után még mindig nem találtam vizet. Ugyanaz a szárazság, durva, közönséges fű vett körül. A távolban megpillantottam egy fekete árnyékot. Egy juhász volt. Harminc birka heverészett körülötte a felperzselt földön. Inni adott nekem és elvitt a tisztáson fekvő házába.

    Békét éreztem ennek az embernek a társaságában. Megkérdeztem, hogy megpihenhetek-e nála egy napra. A kérésemet természetesnek találta, vagy – hogy pontosabban fejezzem ki magam – olyan benyomást keltett, mint aki semmin sem lepődne meg. Igazából nem is volt szükségem pihenésre, de érdekelt ez az ember és szerettem volna többet megtudni róla.”

    A juhász egy nagy zsák makkot tesz az asztalra és gondosan megvizsgálva minden szemet, kiválaszt száz teljesen egészségeset mielőtt lefeküdni megy. Az író kíváncsi. Másnap, amikor ismét kimegy a hegyek közé a juhásszal, rájön, hogy mire kell neki a makk.

    “Láttam, hogy egy körülbelül másfél méter hosszú, hüvelykujjnyi széles fém rudat hozott magával. A fém rúddal elkezdett lyukakat döfködni a földbe. Mindegyikbe elhelyezett egy szem makkot, majd befedte a lyukakat – tölgyfákat ültetett.

    A déli ebéd után folytatta az ültetést. Azt hiszem, hogy nagyon kitartó lehettem a kérdezősködésemmel, mert válaszolt nekem. Három éve ültette már a fákat ebben a vadonban. Százezret ültetett el addig. A százezerből húszezer kihajtott. A húszezerből, úgy számította, hogy a felét még valószínűleg elveszíti. Akkor is megmarad még tízezer fa ott, ahol semmi sem nőtt azelőtt.

    Ekkor volt, hogy elkezdtem azon gondolkodni, vajon hány éves lehet ez az ember. Nyilvánvalóan ötven felett volt. Ötvenöt – mondta. Elzeárd Bouffiernek hívták. Mondtam neki, hogy harminc év múlva a tízezer tölgyfája gyönyörű lesz. Ő azt válaszolta, hogy ha az Úr is úgy akarja, a következő harminc évben még olyan sok fát fog ültetni, hogy ez a tízezer csak annyi lesz, mint csepp a tengerben. Másnap elváltunk egymástól.”

    A következő öt évben az író katonaként harcol az első világháborúban. A háború 1918-ban véget ér és az írónak eszébe jut a fákat ültető ember a hegyekben. Visszatér, hogy megkeresse.

    “Oly sok embert láttam meghalni abban az öt évben, hogy nem volt nehéz elképzelnem, hogy Elzeárd Bouffier is halott. Annál is inkább, mivel húszévesen az ember úgy tekint az ötvenesekre, mint akiknek már nem marad más, mint a halál. De Elzeárd Bouffier nem halt meg. Ellenkezőleg, nagyon is jól volt. Időközben megváltoztatta a munkáját. Megszabadult a juhoktól, mert veszélyeztették a facsemetéit. Mint elmondta nekem, őt nem zavarta a háború. Rendíthetetlenül folytatta a faültetést.

    A tölgyek akkor tízévesek és mindkettőnknél magasabbak voltak. Lenyűgöző látványt nyújtottak. Szó szerint elnémultam a látványtól, és mivel ő sem beszélt, egész nap csendben sétáltunk az erdejében, amely akkor tizenegy kilóméter hosszú és három kilóméter széles volt. Ha arra gondolunk, hogy mindez egyetlen ember kezéből és lelkéből származott, akkor megértjük, hogy az ember is lehet olyan hatékony, mint Isten, másban is, nemcsak a pusztításban.”

    Az író visszatér egy utolsó látogatásra 1945-ben, a második világháború után. Elzéard életben van. Az író elámul azon, ami a szeme elé tárul. Nemcsak az erdő van ott, hanem több falvat is újjáépítettek, és 1953-ra majd több mint tízezer ember köszönheti boldogságát a környéken Elzéard Bouffiernek.

    “A busz Vergonsban tett le. 1913-ban ebben a faluban tíz-tizenkét ház és három lakó volt. Az elhagyott házak maradványain csak csalán nőtt. Mostanra minden megváltozott. Még a levegő is. Az éles, száraz szél helyett, lágy szellő fújt, finom illatot hozva magával. Mintha víz hangja hallatszott volna a hegyek felől: a szél fütyülése volt az erdőben. Legnagyobb meglepetésemre, valódi vízcsobogást is hallottam, amely egy szökőkútból jött. A romokat eltakarították, és öt házat újjáépítettek. Már huszonnyolc ember élt itt, közülük négy fiatal pár. Mostanra olyan lett a falu, ahová az emberek szívesen odaköltöztek.

    Ha arra gondolok, hogy egyetlen ember képes volt Kánaánt teremteni az elvadult vidékből, ez meggyőz arról, hogy mindenek ellenére, az ember jó.

    Elzeárd Buffier békésen, álmában halt meg 1947-ben.”

    (Jean Giono (1895-1971): The man who planted trees)

  19. Szia Tibor bá’! 🙂
    Én is figyelni szoktam a diagramot, de szerintem ez még csak az előjáték. Az alsó görbület további szétcsúszása prognosztizálható, de felül még mindig összezár… Vagyis a tél egyenlőre képes visszaszerezni a nyáron elveszített területeket.
    – Csakhogy egyre vékonyabb és vékonyabb rétegben.
    A folyamat majd akkor durvul el igazán, amikor a görbe már nem tud a helyére visszakapaszkodni. Ezért a jelenlegi min rekord valódi értékét is csak a márciusi max adatok fogják ténylegesen beárazni.
    Nagyon kiváncsi leszek arra a diagramra, és ha netán elfelejtenéd, majd figyelmeztetlek… 🙂

    Összegezve: véleményem szerint minden a felső görbület egyensúlyán múlik, azt kell elsősorban figyelni… Mert amikor az is megbillen, a brutális változások csak akkor kezdődnek.
    üdv

  20. 21:
    Szervusz Árpi!
    Igen, de ami most meglepő, nem csak, hogy 24-én rekord méretre zsugorodott a jégmező, de van még hétra minimum 3 hét olvadás. Persze a szög akkor fog kibújni a zsákból, ha meg leszenek a márciusi adatok, ahogy te is említetted.

  21. Ebben az évben Anliában a nyár nagyon hüvös. Most is melegen felöltözve gépelem a sorokat. Esténként töbször be kell fűtenünk. Eső, vihar, 5-10-ig percig fehőtlen napsütés változata 15-25 fok között a napi adag
    Gatyámba a kis mütyürke vagy 2cm-re zsugorodott. Nem nyúlik se jobbra, se balra. Ott szundizik melegen beágyazva valahol elhagyatottan.

  22. Grönland jegének ilyen rövid távon semmi köze Magyarország időjárásához, se globálisan nem érdemes egyelőre messzemenő következtetéseket levonni.

    Ezt arra értem, hogy 2010-ben szokatlanul hűvös és csapadékos évünk volt. 2011 és 2012 pedig ellenben épp a fordítottja.
    2 év alatt nem változik a klíma ilyen mértékben, így csak kilengésről lehet szó.
    Úgy gondolom nem a meleggel van probléma, mert a rekord sok esetben egy-két tizedes különbség, nem több fok.
    A baj inkább a csapadék hiánya. Erre sajnos több példa is volt már Magyarország történetében. Nem ez az első aszályos időszak, sőt ennél rosszabb is volt, amikor még azt sem tudták mifán terem a globális felmelegedés.

    Én maradok továbbra is szkeptikus, nem kell egyből a világvégét vízionálni.
    2003-ban ott körül volt a Balaton vízállása, mint most. Idióták tömkelege már a Rábából akart vizet belevezetni.
    2010 után nem győzték leengedni.

    Most megint sápítoznak, hogy kevés a víz ehhez képest még idei év elején is engedték le belőle.

    Tán azt sem kéne elfelejteni, hogy a nap folt tevékenység most kezd felfutni, sőt elég érdekes anomáliákat fedeznek fel a napunkon, amit még korábban nem tapasztaltak.

    Aztán hozzátehetjük még a mesterséges időjárás befolyásolást is, amitől tudom Tibor bá falnak fut 🙂

  23. 23.
    Elhiszem… 🙂 2006 júliusában jártam Londonban. Olyan nagy volt a szárazság és a forróság, amire még az öreg britek sem emlékeztek…
    Azért ebből a két adatból én nem következtetnék egy globális lehűlésre.

  24. A napfoltok tevékenységeinek hatását a globis időjárásra jobban el tudom fogadni, mind a felmelegedés magyarázatait.

  25. 26:

    Én is, ugyanis észrevettem, hogy sok fa levele egyszerűen “elégett” és ez nehezen magyarázható csak a felmelegedéssel, sokkal inkább a napsugárzás intenzitásának növekedésével, változásával. Nem vagyok profi a témában, csak hangosan gondolkodom. Lehet a kettő együttes hatása is.
    De tény, hogy idén nagyon sok ilyen “elégett” levelű fát láttam, és látok. Az is tény, hogy bőrön keresztül is érzékelni lehet a napsugárzás nagyon erős voltát, én legalább is nem emlékszem, hogy ilyen erősen égetett volna valaha is a nap, de lehet csak öregszem. Ha erre tud valaki jobb magyarázatot, akkor jöhet. Tudom, hogy ez most nagyon nem tudományos volt, csak saját tapasztalat. Ergo ne kérjetek linkeket erre vonatkozóan, mert ez kivételesen élő megtapasztalás, nem internetes információ.

  26. 26: Valóban a napsugárzás sokkalta intenzívebb, mint valaha, ezt nagyon jól érzed.
    Szerintem érdemes magunkat challenge-elni, és direkt kimenni a napra, hogy alkalmazkodni tudjunk a változáshoz.
    A kis gyerekeknek pl meg sem kottyanik ez az idő, ők már nagyjából így vannak összerakva, hogy bírják mindenféle bitang fényvédőkrém nélkül is akár. Ez is érdekes saját felfedezés.:)

  27. A frissített grafikonon 52500 négyzet km olvadás történt 27.-éről 28.-ára vonatkozóan. A csütörtöki napon volt 144 ezer négyzetkm csökkenés, tehát azóta a csökkenés 3-ára esett vissza??
    Az üteme valószínűleg tovább fog csökkeni így nem fogja elérrni a 3 millió négyzet km-es rekordot a véleményem szerint.

  28. Ezek a kiterjedési adatok mindenképpen mutatnak egy trendet, de az nem jelent semmit, ha egyik nap 140, másik nap “csak” 60 ezer négyzetkm olvad el, mert ez csak terület, s nem térfogat!
    Kétlem, hogy mindenütt egyforma lenne a jég vastagsága, valamint azt, hogy ahol nem olvad el teljesen, ott nem is vékonyodik…

  29. 30-ra:
    “…de az nem jelent semmit…mert ez csak terület, s nem térfogat”
    Éppen ez jelent valamit, mert a terület alatt ott van a térfogat, vagyis a területi változás a mélységgel szorozva lesz ijesztő mértékű.

    “…ahol nem olvad el teljesen, ott nem is vékonyodik…”
    Ez hogyan lehetséges?? Olvad és nem vékonyodik? Fogy is meg nem is???
    Ritkán írnak itt ekkorát!

  30. Ez a csík kurvára nem úgy néz ki mint ami meg akarna állni 🙁
    Jól gondolom, hogy ez az olvadás több nedvességet jelent majd az őszi légkörben ami miatt több eső fog esni? (Tudom nem mindenhol egyenlő mértékben, de mondhatjuk ez hogy több fog esni?)

  31. Nekem is feltűnt, hogy az egymást követő napokon a terület eléggé ingadozó. El tudom képzelni azt, hogy a mérést végző műhold más-más időpontban van a sark felett, tehát a mérést, hol de 10-kor, hol du 4-kor végzi, vagy valami hasonló.

  32. 33: “hol de 10-kor, hol du 4-kor végzi” Ez miért jelentene ekkora különbséget? Most éppen állandóan nappal van, nem? Az időjárási körülmények (felhősödés, ezzel összefüggésben a hőmérséklet) jobban befolyásolhatják, mint a napszak.

    31: Nem olvastad el pontosan 🙂

  33. Szilvásnak van némi igazsága abban, hogy az igazi az lenne, ha a jégtömeg térfogatának is tudnánk mérni a változásait. De azt nehéz mérni – ha nem lehetetlen, a területét viszont könnyű, így be kell érnünk ezzel. Azért ez is sokat mond.

    Egyébként ha a görbék össze is zárnak telente – vagyis a legnagyobb kiterjedésű jégtakaró kb. ugyanakkora, mint a múlt században volt, valószínűnek tartom, hogy a vastagsága már jelentősen csökken. Csak az nem látszik a grafikonon.

    Mivel az egyre vékonyabb jég ugyanakkora hő közlésére egyre gyorsabban tud elolvadni, azt várom, hogy az elkövetkező években gyorsulni fog az olvadás.

  34. “Hétpecsétes titok, mennyi gabona van az állami magtárakban”
    Tudja valaki? Esetleg saccolni lehet?

  35. 36:
    Vannak jégtömeg mérések is, de azzal nem foglalkoznak ilyen behatóan. Különben az elmúlt nap “csak” 44.000 km2 olvadt el.

  36. 36!
    Olyan nagyon nem lesznek következő évek,lehet hogy még jövőre elolvad teljesen..

  37. 39:
    Annál azért több kell. Én 10 évre becsülöm.

  38. 38. 28.-a és 29.-e között biztos ez? Mert én 80 ezret számoltam kb.

  39. 41:
    29/30-ról írtam. Még nem raktam be az ábrát, de 5 perc múlva bent lesz.

  40. Tibor bá, az ábrán a korábbi részek mindig megmaradnak, csak egyre tovább kúszik a piros vonal. Tudom, ez triviális, csak azért mutattam rá, hogy megkérdezzem: mért nem az előzőek helyére rakod a frissítést, mért alá?

  41. Kedves RJ!

    Kiragadott részletet kritizálsz:

    “…ahol nem olvad el teljesen, ott nem is vékonyodik…”
    Ez hogyan lehetséges?? Olvad és nem vékonyodik? Fogy is meg nem is???
    Ritkán írnak itt ekkorát!

    Az én általam beírt hozzászólásban a … helyén ott van, hogy:
    KÉTLEM!!!

    Ritkán kötözködnek itt ilyen figyelmetlenül…

  42. 45-re:
    Ezt a szót “kétlem”, nagyon elnéztem, Bocsi!

  43. 3,5 biztosan meglesz, még akár egy héten belül is meglehet.

    Én inkább Tibor bá’ eredeti kérdésén agyalok, hogy a 3 közelében lesz-e a minimum.
    Szerintem alatta lesz.

    Előfordulhat hogy még szeptember második felében is olvad ahogy 2007-ben történt.

  44. 51:
    Előfordulhat, de nem jelentős mennyiség egy-egy nap. Külüönben úgy néz ki, hogy készül a következő El Ninó év (2012/2013) akkor pedig jövőre meginrt rekord olvadás várható.

  45. 51-re:
    Ahogy nézem, szeptember vége, október eleje lesz a mélypont.

  46. 23. A sarki jég olvadása hogy függ össze a Golf áramlat gyengülésével?
    ha az idei észak európai hideg- nedves nyár megismétlődik jövőre is,
    illetve most télen újra kemény hidegekek lesznek, az már komoly jele lehet a Golf áramlat csökkenésének….

    ha jól gondolom a csökkenő jégfelület miatt a tenger még több meleget nyel el, amit később visszasugároz a légkörbe,nagyobb energiák tárolódnak, > erősebb viharok, aszály, illetve az olvadó jég csökkenti a sókoncentrációt, lassítva a Golf áramlatot, ami ha végleg kiakad, akkor mindent megváltoztatt Észak Európában…

  47. 54:

    A jég édesvizbôl vagyon, ha felolvad akkor megváltozik az óceán só koncentrációja.
    Ez okozza a mizériát a golf körül.

  48. ”Lehet fogadni eléri-e idén a 3,5 milliót”
    Az én tippem az alsó határértékre 3,35 millió. 🙂

  49. 56-ra:
    Csak a játék kedvéért tippelek én is.
    A mélypont 3 és 3,2 között lesz, és szeptember utolsó hetében mondjuk 25-én.

  50. Ha a melegedés az óceánokon nagyobb párolgást okoz, az növelheti a felhőképződést. A felhőknek pedig hasonló a fényvisszaverő képessége mint a hóé a sarkvidékektől lejjebb is, sőt ott mivel nagyobb szögben éri a napsugár, hatékonyabb is lehet…

    Nem alakulhat itt ki egy negatív visszacsatolás?

  51. Ez is egy hatás lehet.
    De azt se szabad elfelejteni, hogy a melegedéssel, a levegő telítési ( víz kicsapódás, eső) víztartalma is megemelkedik, tehát több lesz a levegő víztartalma.

    A vízgőz meg szintén üvegházhatást kiváltó anyag.

    A felhőképződés már részleges vízkiválást jelent, bár nem minden felhőből lesz eső.

  52. A mai 3 679 844 után szerintem nem kétséges, hogy benéz 3,5M alá.
    Nagyjából RJ tippjéhez csatlakoznék, de lehet, hogy még azon is izgulhatunk idén, hogy 3M alá becsúszik-e a görbe…

  53. 60:
    Persze, még olvad, de már csak napi 30 ezreket. Tehát lassul. Az én tippem szorosan a 3,5 milla körül van.

    58:
    A vízgőz hatása kb. null szaldós.

  54. Az én tippem: 3,5 és 3,3 millió között lesz, közelebb a 3,3-hoz.

  55. 61:
    A CSV-t letöltve az utolsó 7 nap olvadásai:
    70 313
    83 906
    35 469
    40 781
    38 281
    43 125
    75 000

    Ennek az átlaga 55 000, de ha jóindulatúan figyelmen kívül hagyjuk az utolsó 75e-s adatot, és csak a 4 alacsony olvadást hozó napból számolunk átlagot, az is közel 40e/nap… És ráadásul az utolsó adat épp megint egy megugró érték, szóval lassulgat, de azért még bele-belehúz… De ha csak 6 napon át napi 30e-t olvad, akkor is 3,5M alá kerül.
    2007-ben szeptember elején 2 napon keresztül már növekedett a jég, aztán újra olvadni kezdett és úgy alakult ki a szept 24-es mélypont…
    Majd meglátjuk mi lesz… (mondta a vak)

  56. 8 nappal ezelőtt a napi olvadás átlagban, 54883,
    utolsó napokban 52135, de nagy a napi szórás, 20837.
    Itt még akármi is lehet. 🙁

  57. 65-re:
    Hát persze, hogy lassul. Meg is fog állni a nullánál. 🙂
    A kérdés, hogy hol áll meg az idén és jövőre és…?

    Az olvadás utolsó nyolc napi átlaga 41484, ez is idegesítő!

  58. Meg bizony de télen valamennyi mindig fog maradni de nem sok 😀

  59. Valami nem kerek… Most újra letöltöttem a csv-t, és a szept3-as adat egészen más benne (3 746 875), mint 3-án volt (3 679 844). Így az aznapi olvadás nem 75 000, hanem csak 7 969. Szept 4-re 20 312 km2 olvadást ad a tábla, szept 5-re pedig 98 438 km2-t, de szerintem ez az utolsó adatot megint korrigálni fogják még…

  60. 68:
    Véleményem szerint szeptember végéig nemigen érdemes nézegetni. Az NSIDC szerint: “Following the new record low recorded on August 26, Arctic sea ice extent continued to drop and is now below 4.00 million square kilometers. Compared to September conditions in the 1980s and 1990s, this represents a 45% reduction in the area of the Arctic covered by sea ice. At least one more week likely remains in the melt season.” — Vagyis még egy hét olvadsás várható, de szerintem több lesz.

  61. Ha a 80-as, 90-es és 2000-es évek átlag görbéit nézem, akkor látható, hogy a minimum kialakulása egyre tolódik október irányába, tehát várhatóan valóban szeptember vége felé lehet majd eredményt hirdetni.

  62. 71:
    Átkerült máshová. A fél világban soha nem látott áradások vannak. Ami pára felmegy, az le is jön, csak nem nálunk.

  63. Most hogy állunk? Meglesz már a 3,5 a tippem szerint? 🙂

  64. 73/74:
    3.593.000 volt a minimum. Tegnap már volt visszafagyás. Ma: 3.671.000 Még lehet újból olvadás, de nem fog 3,6 alá menni.

  65. 75-re:
    Itt valami nem kerek!
    A grafikon szerint a gyors olvadás hirtelen megáll, hamarabb mint valaha bármikor. Most akkor a globális felmelegedés helyett a globális lehülés jön, de fénysebességgel?

    A www_ijis_iarc_uaf_edu/seaice/extent/plot_csv adatai visszamenőlegesen változnak. Visszafelé folyik az idő és a múlt eseményei megváltoznak?

    Ugyanakkor egy másik helyről más adatokat közölnek a sarki jégről.
    ftp_//sidads_colorado_edu/DATASETS/NOAA/G02135/north/daily/data/NH_seaice_extent_nrt_csv

    Az aláhúzásjelet cseréljétek pontra, ill. az ftp után kettőspontra.
    Ki akarom cselezni a moderátor programot. 🙂

  66. 76:
    A moderátor progrfam egy URL-t átenged. Én meg nem szarakodok a pontok beültetésével, mert erre aztán tényleg nincs időm.

  67. Rendben, a pontokkal ne szarakodjon senki, a 74-nél megtalálható.
    Csak mutatni akartam az ellentmondást. Úgy látom, hogy manipulálják az adatokat. Miért?
    3,5 alatt van a jég.

  68. 78:
    Nem kell mindenben összeesküvést látni. Különböző csoportok egymástól függetlenül mérnek. Ha azt írják, hotgy 3.593.751 km2, akkor a józan ész azt súgja, hogy ilyen pontosan nem lehet mérni, de ez jött ki nekik. Én mindenképpen lekerekítettem volna 3.594.000-re.

  69. 79. Tiborbá

    “Nem kell mindenben összeesküvést látni. Különböző csoportok egymástól függetlenül mérnek.”

    Az igaz, hogy nem “kell” de azért nem árt figyelembe venni, hogy szinta MINDEN dologban ami gazdaságilag/politikailag fontos vannak akik belepiszkálnak. Ez logikus az általános helyzetet ismerve.
    Azt hiszem a klímaváltozás elég fontos ahhoz, hogy megüsse azoknak az ingerküszöbét, akik valamilyen módon gazdasági vagy politikai hasznot tudnak belőle húzni.

    Az persze lehet hogy a csoportok “egymástól” függetlenek, de valóban lehet tudni, hogy kik pénzelik őket? Mert azért azt is be kell látni, a tudós is a piacról él, és annak dolgozik, aki jobban “megbecsüli” a munkáját.

  70. A jég újra olvadni kezdett. Ma rekord minimum volt 3,591.000 értékben.

  71. 81-re:
    Tibor bá’! Hol olvastad ezt az értéket?
    www. ijis. iarc. uaf. edu adatai szeptember 5-től az alábbiak:

    9 5 3681094
    9 6 3676406
    9 7 3664531
    9 8 3674844
    9 9 3695313
    9 10 3671406
    9 11 3603281
    9 12 3585781

    Na jó, ez az oldal visszamenőleg javítja az adatokat. Idegesítő!

    Az ftp: // sidads. colorado. edu adatai ettől eltérnek:
    2012 9 5 3.50857
    2012 9 6 3.48834
    2012 9 7 3.57635
    2012 9 8 3.53345
    2012 9 9 3.49977
    2012 9 10 3.46646
    2012 9 11 3.42193

    Melyik igaz? Ez nem eldönthető

    Ez szerint: http://www.ijis.iarc.uaf.edu/en/home/seaice_extent.htm
    a tegnapi érték 3.585.781 km2 volt

    Itt: http://nsidc.org/arcticseaicenews/ csak grafikon van és bőséges magyarázó szöveg, de tényleges érték nincs.

  72. 83:

    “Kanadai tudósok szerint a drasztikus jégolvadás idén zord, hideg, száraz telet hozhat Nagy-Britanniában és Európában, ugyanis a sarkvidéki felmelegedés már ősszel érződni fog a légkörben, és ez valószínűleg hatással lesz az összes fontos tengeráramlatra.”

    Ehhez az origó cikkhez csak annyit, hogy inkább bulváros, mint tudományos.
    Tapogatóznak, mert még azt sem tudják mitől olvad ennyire a sarki jég, de kijelentik, hogy ez minden tengeráramlatra hatással lesz. Hát nem tudom, nem túl meggyőző…
    Mindenesetre ezt a mondatot megjegyeztem, a tél pedig már nincs messze.

  73. Tegnap hatalmasat lódult. Kiváncsi vagyok az idei télre, és a jövő nyárra. Ha érvényesül a pozitív visszacsatolás, akkor isten irgalmazzon nekünk.

  74. 86-ra:
    “…akkor isten irgalmazzon nekünk”
    Kiről beszélsz? Vagy mégis istenhívő vagy? 🙂

    Nekem úgy tűnik, hogy gyorsul. 🙁

    A http://www.ijis.iarc.uaf.edu/en/home/seaice_extent.htm
    adatai szerint:

    Minimumérték Csökkenés tíz év alatt
    1980 7312906
    1990 6633688 679218
    2000 5603542 1030146
    2010 4813594 789948

  75. Két hete jöttem Svédországba vissza, a földeken “belvízfélét” láttam sok helyen, amit eddig sosem. Az idei nyár igen hűvös volt még a svédeknek is, és nagyon sok csapadék hullott, másról sem beszélgetnek.
    Ezek szerint befagy a sejhajunk idén télen?

  76. Egyértelműen a golf áramlat felhígulására utal a zord tél európára nézve.
    Ez viszont pozitív visszacsatolást eredményezhet az északi sark visszafagyási folyamataira.

    A két hatás egymással szemben dolgozik (golf áramlat lassulása kevésbé melegíti európát, ezáltal jobban vissza tud fagyni az északi sark környéke is).
    Persze ez eléggé egyszerűsített gondolatmenet, majd a britttudosok majd kivizsgálják… 🙂

    Mindenesetre érdekes.

  77. no most akkor ez mit is jelent?

    Abszolute laikus vagyok e témában.

  78. 90:
    Ez azt jelenti, hogy mindenki össze-vissza beszél, de nem tudja, hogy mit. A globális felmelegedés gyosul, aminek leglátványosabb eredménye a szélsőségek fokozása. A Golf-áramlatot hagyjátok békében.

  79. 90:

    A felolvadó északi sark jege édesvíz ami felborítja az óceán sóegyensúlyát (illetve új sóegyensúly lesz helyette). Ezzel a golf áramlatot módosítja, vagy leállítja.

    Globálisan a felmelegedés megy tovább előre, de lokálisan a golf áramlat melegítő hatása nélkül európa éghajlata jégkorszaki felé mozdulhat.

    Hogy ez most jó vagy rossz azt a fene tudja.
    Mindenesetre ez már egy eléggé soktényezős egyenlet lesz ahhoz hogy senki ne lehessen biztos semmiben.

    Tibor bá’: te bizonyára ebben a témában is bőven tájékozott vagy, egy postot megérne a golf áramlat kérdése is…

  80. 92:
    Az édes-sós víz, Golf-áramlat, Európa jégkorszaka témakör sok-sok éves. Éppen ezért évekkel ezelőtt lázas Golf-áramlat kutatás kezdődött. Akkor derült ki, hogy sokkal szélesebb, mint eddig tudták, stb. Viszont volumen csökkenést nem tapasztaltak. Az édes-sós víz elmélet jó, a gyakorlat nem igazolja. Meg kell várni mi lesz, de ha a globális melegedés mellett Európa 2 fokot csökken, az direkt jól fog jönni, mert +2, és -” Az eredmény nulla, addig, amíg a +2-ből nem lesz több.

  81. tehát a lényeg az, hogy bár mindenhol rohadt meleg lesz, mi itt fogunk cidrizni.

    Basszus, akkor veszek még egy adag tüzifát. Mondjuk amúgy is akartam venni még egy pár köbmétert.

    A nagyon hidegnek nem örülnék, mert nem szeretem a nagyon hideget, viszont a kellemesen hűvös időt szeretem. olyankor az ember normálisan kap levegőt, mert tisztább, vagy legalábbis annak tűnik.

    És köszönöm a korrekt magyarázatot.

  82. Már biztosan vége van az olvadásnak, három napja visszafagy.

    9 16 3.36855
    9 17 3.43451
    9 18 3.51352

    Lezárhatjuk. 3,5 alá esett, de nem érte el a 3,3-at, plána a 3,2-őt.
    A tippem téves volt, túloztam.
    A tippemet grafikus módszerrel készítettem. Egy színuszgörbét illesztettem a grafikonra és így olvastam le a várható értéket. Most torzul ez a színusz.
    Mondjuk, inkább tévedjek . 🙂 🙁

  83. Rekordszintet ért el az antarktiszi jegek kiterjedése.

    Az Antarktiszban a tengeri jégtakaró területe éves maximumot ért el, amely rekordszintűnek bizonyult a megfigyelések eddigi története során. Pontosan 19,44 millió négyzetkilométerről van szó, ami az 1979–2000 közötti időszak átlagához képest több mint egymillióval nagyobb mutatót jelent.

    http://hungarian.ruvr.ru/2012_10_03/90072292/

  84. Vajon nem okozhat ez az ellentétes tendencia az Északi- és a Déli-sark között valamiféle kiegyensúlyozatlanságot? Léteznek erre mindenféle elméletek, amit persze cáfoltak…

  85. Segítsetek!

    Ebben a posztban az 57-esnél tippeltem a sarki jég olvadására. Nem jött be a tippem, hamarabb megállt az olvadás.
    Ami ebből baj, hogy rosszul láttam előre az értéket, vagyis rosszak a meglátásaim. 🙂
    Nem szeretek tévedni, tehát összeszedtem magam. Majd az idén megmutatom, hogy igazam van, megmondom előre pontosan a jég kiterjedését – így gondoltam.
    Leszedtem a netről az adatokat és beletördeltem egy táblázatos adatbázisba, majd megkértem a gépemet, számolja ki a jövőt, egyelőre csak 2013-ra.
    Az „Az Élet, A Világmindenség Meg Minden” típusú kérdésemre „Hiba:502” választ kaptam.
    Már majdnem lehülyéztem a gépemet, mit nem lehet értelmezni a kérdésemen, de a gépekre nem értelmezhető a hülyeség.
    Én csesztem el ismét, rosszul tettem fel a kérdést. De mit csesztem el?

    Az adatok, amiket adtam a gépnek, a minimum jégkiterjedések:

    1979 6,8924
    1980 7,5248
    1981 6,8878
    1982 7,1542
    1983 7,1915
    1984 6,3992
    1985 6,4799
    1986 7,1235
    1987 6,8916
    1988 7,0491
    1989 6,9052
    1990 6,0191
    1991 6,2603
    1992 7,1632
    1993 6,168
    1994 6,9265
    1995 5,9895
    1996 7,1603
    1997 6,6135
    1998 6,2992
    1999 5,7766
    2000 5,9442
    2001 6,5677
    2002 5,6246
    2003 5,972
    2004 5,8018
    2005 5,3206
    2006 5,9533
    2007 4,1853
    2008 4,5547
    2009 5,1732
    2010 4,5992
    2011 4,3021
    2012 3,3932

    Ezeket az adatokat kértem az Office programtól ELŐREJELZÉS funkciójával elemezni.
    Ez egy lineáris regressziószámítást jelent.
    Ami nyilvánvaló, hogy nem egyenletes az olvadás, így ezt alapból nem használhattam.
    Eltorzítottam az egyenest először természetes logaritmussal, de nem volt eléggé pontos az így kapott előrejelzés.
    Ekkor a hatványozáshoz folyamodtam. A jégadatokat hatványra emeltem, majd az előrejelzésből gyököt vontam. A 11-ik hatvány már kellően pontosnak látszott, de ettől kiakadt a gépem.
    Vagyis a jégadat^11 -n a C oszlopban, majd „ =KITEVŐ(LN(ELŐREJELZÉS(2013;C1:C34;A1:A34))/11)

    Most mi van? Ebben az évben, nyáron nem lesz jég az északisarkon?
    Olvasok hasonlót. 🙁
    http://neven1.typepad.com/blog/2012/10/naive-predictions-of-2013-sea-ice.html

  86. A Debrecen melletti “Fancsika” horgásztavakon a 2012. évben a vízszint 150 cm-rel csökkent. Ez csak azért érdekes, mert a tórendszer szerves részét képzi az Erdőspuszta tájvédelmi körzetnek.

    Ilyen jól indul a 2013. év…nem is beszélve Ausztráliáról, ahol a nyári időszakban egyetlen egy napra sem csökkent a hőmérséklet 40 Celsius fok alá.

  87. 103: A Balatonból is hiányzik becslésem szerint 70-80 cm víz, az átlagos januári szinthez képest. A faluszéli kis ‘tavacskánk’, amiben régebben mindig volt víz, nyáron kiszáradt, az őszi/téli esők ellenére még mindig nincs benne víz (lehet, hogy korábban egy kis forrás is táplálhatta(?)).

  88. A szakemberek egyre durvább jóslatokkal jönnek elő az olvadás kapcsán. A bristoli egyetem kutatói szerint nem elképzelhetetlen az 1 métert meghaladó szintemelkedés 2100-ra, ami már katasztrofális következményekkel járna.
    Pedig ez még semmi, távoli utódainkra – ha lesznek még akkor – még sokkal rosszabb is jöhet.
    Ha a pozitív visszacsatolások még fokozzák a helyzetet, akkor ez csak töredéke annak, ami később várható. A cikk szerint, ha az összes jég elolvadna, akkor a tengerek szintemelkedése 63 m lenne.
    Akkor már a térképen is jelentős változások lennének. 🙂

    http://www.sciencedaily.com/releases/2013/01/130106145743.htm

  89. 106 Observer

    Ha csak a tenger a fontos, akkor igen, de ha adriai klímára vágynál, akkor szerintem meg inkább egy norvég fjordhoz. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük