Tibor bá’ online
Június elején figyeltem fel rá, hogy a sarki jég gyorsabban olvad, mint a 2007-es rekordévben, és ahogy a grafikonon látható, ez a gyorsulás nem is volt jelentéktelen. Aztán júliusra ez a gyorsulás jelentéktelenre zsugorodott, de még mindig meghaladta a rekordévet, mígnem egy jó hete újra drasztikusan felgyorsult az olvadás. Mára már világosan látszik, hogy a kb. 5 hét múlva bekövetkező leállás az olvadásban, ami a jégmezők minimumát jelenti, egy új rekordértéket fog mutatni. De beszéljünk számokban.
Augusztus 13-án a sarki jégmező kiterjedése 4,9 millió km2 volt, ami 2,81 millió km2-el kevesebb, mint a vonatkozási értéknek tekintett 1979-2000 közötti átlag. Hogy ezt érzékelni tudjuk, idézzük fel, hogy hazánk területe 0,09 millió km2 . Vagyis az idén hazánk területének több mint harmincszorosával olvadt el több jég, mint a múlt század utolsó két évtizedében. Ennyit azoknak, akik még mindig nem fogadják el a globális felmelegedést.
De ne álljunk itt meg, az augusztus 13.-i értéket tekintve 450.000 km2-el, vagyis hazánk területének ötszörösével több jég olvadt el az idén, mint a korábbi rekordévben. Ezért írtam az imént, hogy ez az előny már elveszíthetetlen. De a rekordolvadás nem egyenletes. A második ábrán narancssárga vonal a vonatkozási átlag kiterjedést jelzi, a fehér folt pedig a pillanatnyi jéghelyzet. Világosan kitűnik, hogy az extra olvadás nem egyenletes kőrkörösen.
Már több esetben volt szó a klímaváltozást előidéző tényezőknél a pozitív visszacsatolásról. A sarkkörön túl dupla pozitív visszacsatolás jelentkezik. Egyfelől az elolvadt jég helyére sokkal kevesebb fényt visszaverő tengervíz lép. Vagyis több hősugarat nyel el. Ugyanakkor a felmelegedés következtében egyre több metán szabadul fel és tart a légkörbe, ami szintén üvegházhatású gáz. Tehát a melegedés további, gyorsabb melegedést okoz. Ezeknek ellenére ez a gyors olvadás valóban meglepő. Ezt nem tudom másnak tekinteni, mint egy trenden belüli újabb trendnek, ami drasztikus következményekkel járhat már 3-4 éven belül. Hogy ez így van-e, ahhoz kell még egy évet várnunk. Ha jövőre nem lesz új rekord, akkor csak egy kilengésről beszélhetünk. Amennyiben viszont új rekordév lesz a 2013, felkészülhetünk egy gyors és kellemetlen változásra itt a Kárpát-medencében is.
____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________
Tibor bá, nem közködni akarok, de a körkörösen, az rövid ö. Ahogy a kör is csak egy esetben kőr: ha a francia kártya szívecskés lapjáról van szó.
Amúgy jó írás.
Van valami grafikon, ami a csapadékot és a hőmérsékletet mutatja a Kárpát medencében ezekben az időintervallumokban?
Tehát jó lenne látni valami számszerűsített összefüggést (akár áttételeset is) mondjuk Európa egyes területeinek időjárásváltozása és a jégtakaró mérete között.
1: Ezt a helyesírás csontot már sokszor lerágtuk. Szokd meg!
Egyébként, mi az a közködés? 🙂
Lehet nevetni a 2012 es világvége jóslatokon de van egy érzésem hogy az idei év egy fordulópont.A vég kezdete.A kertbe nem ültettem semmit ,/hallgatva Tibor bá’ jóslatára az idei nyárról./ Jól tettem mert kiégett volna ,minden.Locsolni meg nem érdemes,ezt már tapasztaltam.Az úgynevezett légköri aszály ellen az öntözés mit sem ér.Satnya ,apró termés lesz. Nem tudom ki hogy van vele de én kezdek b e r e z e l n i !
3: Bocs, én még csak pár hónapja olvasom ezt a blogot. Kicsit csodálkoztam is, hogyhogy senki nem szól be a falúkra és kőrökre. Nem hiszem, hogy megszokom, mert bántja a szememet, de majd lenyelem legközelebb.
Persze, elírtam, hogy kötözködni, de jobb is így, alázatra tanít.
4: Én vetettem, ültettem sokmindent. Május-júniusban tényleg sokat kellett locsolni, és már nem is volt a ciszternában úgyhogy vezetékessel kellett, de cserébe most gyönyörűen terem. A lóbab ugyan kiszáradt júliusban, de a paradicsom, tök, paprika, karósbab, kukorica nagyon szép.
4: Ilyen aszály máskor is volt. Bele kell olvasgatni a régi feljegyzésekbe. Ezzel nem akarom cáfolni a klímaváltozást, de lehet, hogy jövőre meg egy csapadékosabb év lesz (felénk kb. 7 éves ciklusban változnak az aszályos és a nedvesebb évek). A mezőgazdaságban nálunk 5 évből 2-3 mindig rossz (vagy sok a víz, vagy kevés).
5:
Az 1930-as években az ország lakóinak igen jelentős hányada ismerte a helyesírás szabályait. Ezt 12-14 éves iskolásoktól meg is követelték. A magyar helyesírás más nyelvekénél egyszerűbb és logikusabb volt. Tanítását az iskolákban könnyűnek, kellemesnek és eredményesnek mondták. Nyomdászaink és szerkesztőink a maguk értékesebb munkájával foglalkozhattak és nem kényszerültek idejüket azzal tölteni, hogy a kéziratokat az újabb és újabb akadémiai határozványokhoz igazítsák. Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula íróasztalán soha senki nem látta a helyesírás szabályait. Náluk jóval szerényebb tehetségű írók, értelmiségiek, mondhatni: minden könyv-, sőt újságolvasó fejből ismerte és pontosan tudta, mit kíván tőle a magyar helyesírás.
1990-re megváltozott a helyzet. Tanítók, tanárok egyformán panaszolják: a helyesírás tanítása öröm helyett kín lett. A gyerekek elutasítják nyelvészeink újdonsült, megtanulhatatlan szabályzatait, önkényeskedő, zavaros, rosszul indokolt és fölösleges változtatásait. Nyomdászaink és szerkesztőink hajukat tépik, mert minden kéziratot A magyar helyesírás szabályainak 11., akadémiai kiadása szerint kell átjavítaniuk. Az ebben közölt újításokat senki sem tartja fejben, azaz nincs többé magyar ember, aki a magyar helyesírást ismeri.
Örök törvénynek tekinthető, hogy a helyesíráson nem szabad változtatni, hacsak a kiejtés meg nem változik; és a magyar kiejtés nem változott az utolsó ötven év alatt. (A Francia Akadémia az utolsó, nagyobb változtatást 1718-ban eszközölte!) Ugyanekkor az ország szellemi egységének egyik elengedhetetlen követelménye, hogy nemzedék nemzedék után, igen kis változtatásokkal ugyanazt a helyesírást használja. A Magyar Tudo 8mányos Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága ezeket az alapelveket elismeri ugyan, de nem követi. Határozatait a nyilvánosság megkerülésével, az írók megkérdezése nélkül, kommunista napiparancsok módjára hozza és a legkevésbé sem törődik a káosszal, melyet ezáltal teremt.
Ezért kényszerültem arra az elhatározásra, hogy könyvem hazai kiadásában nem veszem tekintetbe A magyar helyesírás szabályainak 11., akadémiai kiadásának mondvacsinált, logikátlan, keservesen kiagyalt, basáskodó és bosszantó újításait. Ezen az úton kérem meg nyomdászaimat és szerkesztőimet, hogy legyenek ebben segítségemre. Egyúttal felszólítok mindenkit: nyomdászt, tanítót, tanárt, írót, újságírót, minisztériumi és magántisztviselőt, képviselőt, jegyzőt, bírót, ügyvédet – minden magyart, aki naplót vezet, jegyzeteket készít avagy levelet ír, hogy tegye ugyanezt. Kétes esetben forduljon a Helyesírás régebbi, lehetőleg kilencedik kiadásához. Vagy, ami sokkal jobb, tulajdon józan eszéhez.
Nyelvészeinktől pedig senki se féljen többé. A kommunista parancsuralom napjai lejártak; akadémikusaink nem tudnak karhatalmat küldeni ellenünk. (Faludy György)
Tibor bá’ hozzáfűzése:
Irodalmi vonalon Arany János dédunokája vagyok, mert a magyar tanárom magyar tanárja Arany János tanítványa volt. A magyar tanárom éppen ezért elég sok Arany anekdotát mondott el. Pl. Az egyik dolgozat javításnál a diák észrevette, hogy a „kevésbé” szó végét nem csak aláhúzta kétszer a tanár (A.J.) hanem írt is hozzá: A kevésbé-ben kevés a bé! – Mert, hogy két bé kellett volna. Pillanatnyilag persze csak egy, de ki tudja meddig.
Én kiejtés szerint írok, „hallásból” azzal = avval (csereszabatosan használom) férfivel és nem férfival, mert képtelen vagyok keverni a nyilt és zárt magánhangzókat. stb. stb. Viszsont van egy helyesírás programom, amit kiszolgálok. De ez a program elfogadja a FALÚ-t és a KŐR-t. Az én fülem pedig nem kört hall, hanem kőrt. A színházat is mindenki szinháááznak ejti, nem pedig sziiinháznak, mégis hosszú i-vel kell arni. Szóval, teli van vele a hócipőm. Ha pedig te nem bírod nézni, akkor olvass behunyt szemmel. 😀
Régi motorosként nekem a hosszú magánhangzós dolgok ha nem lennének, már hiányoznának. Falú, kőr, stb. Ezek nekem nem is tűnnek helyesírási hibának, mint ahogy a fordítva gépelések sem, (amit én is szoktam, főleg mielőtt nem volt szerkesztés) Az indokolatlanul hosszú magánhangzók nekem már olyanok mint valami védjegy,kedvesek.
Inkább ötezer hosszú-rövid csere legyen havonta, mint egy „klimakült”– 😀
Tibor bá, 1930-ban kőr és falú voltak a helyesek? Nem kötözködésből kérdem, tényleg érdekel. És ha igen a válasz, akkor minden további nélkül el is fogadom, hogy így írod.
Részben egyébként egyetértek, azzal, hogy túl korlátozó a 11. kiadás, és sok természetes és normális írásmódot nem enged meg. Ráadásul sok esetben mesterkélten bonyolult és logikátlan szabályokat alkalmaz. Ezeket a problémákat én leginkább az összetett szavak, az elválasztások és a földrajzi nevek írásmódjánál látom.
De Faludi György, Nádas Péter és egyéb liberális nyelvészek azon irányzatát, ami a helyesírás egészének létjogosultságát tagadja, igaztalannak és károsnak tartom. Szerintem helyesírásra – vagyis egy általánosan elfogadott, szakemberek által kontrollált szabályrendszerre – szükség van, és az igényes, intelligens embereknek indíttatásuk kellene hogy legyen azt követni.
Egyébként úgy tudom, hogy a nyugati nyelvekben sem a problémamentes, könnyed írást szolgálja a helyesírási szabályzat. Például az angoloknál a központozás szabályai olyan bonyolultak, hogy a legtöbb újságíró sem ismeri – állítólag. Franciaországban meg olyan régen nem nyúltak a helyesíráshoz, hogy azóta a nyelv teljesen elfejlődött az írástól, ami feleslegesen bonyolult maradt, és a francia érettségizők vért izzadnak csak azért hogy egyáltalán elfogadható legyen a dolgozatuk helyesírás szempontjából.
Egyébként ha a helyesírás szabályaival szemben a változatlanság a fő követelmény, akkor a nyelvészeink dicsőségére szolgál, hogy 1985 óta nem változtattak rajta. Hogy akkoriban még kommunista módszerekkel dolgoztak, azon meg nem lehet csodálkozni.
Egyébként a programod azért fogadja el a falút és kőrt, mert vannak olyan mondatok, amikben így kell írni, csak azok a szavak mást jelentenek. Pl. Vályog falú házban lakom, egy csendes faluban. Vagy kőr ászt húztam, mehet tovább a kör.
7-8: Amíg nincs rolla meg tölle addig jó. Épp elég jön a tévéből is már ezekből – és borsózik tőle a hátam, ha meghallom.
9:
Köszi, természetesen tudom, hogy a program miért fogadja el, de a lényeg, hogy átcsúszik.
Én azért Faludyt nem söpörném le félkézzel, ahhoz túl sokat tett le az asztalra. – Nálam a „liberális” nem szitokszó, csak értelmetlen mindenkire kiterjeszteni, mert kell hozzá tudás és műveltség.
Fogalmam sincs mi volt a helyesírás 1930-ban. Én 1933-ban születtem és csak 1939-be mentem iskolába, 1941-ben tudtam olvasni, és 1949-ben se tudtam helyesen írni (neveőanyám kiröhögött), mert matekos fejem van, azok pedig rossz helyesírók.
„Félelmetes álmom volt!
Azt álmodtam, hogy Magyarország fele lakatlan,
a másik fele pedig Lakatos!”
2-re Attilának!
Nem biztos, hogy erre gondoltál, de azért ajánlom figyelmedbe:
http://www.kovizig.hu/09-vizrajz/02-vizrajzi-tajekoztatok/02-hidrometeorologia/03-evi-csapadekadatok/evi-csapadekadatok.php
csapadékadatok elég részletes összehasonlításban.
-nagyon rosszul állunk-
Négy napja olvad az északi sarki jég:
12 20 11549688
12 21 11536250
12 22 11519531
12 23 11507969
Jövőre korán köszönt be a tavasz. 🙁
Korai volt. Most felugrott 11676875 négyzet km-re.
Szép ugrások alakultak ki.
A hivatalos modellek is 10 fokkal melegebbet jósolnak az északi felé, mint az átlag! Link.
http://bit.ly/12Mzvyz