Tibor bá’ online
Talán csak a kihúzott Lottó ötössel kapcsolatban fantáziálnak annyit az emberek, mint az időutazással. A sci-fiknek mindennapos témája és persze az Isten vagy Ősrobbanás? is foglalkozott vele. A nagypapa-paradoxont nem én találtam ki, évtizedek óta jól ismert. Ennek lényege (ha valaki nem ismerné), hogy visszamegyek a múltba, megölöm (természetesen csak elméletben) a kamaszkorú nagyapámat, akinek így nem lesz gyermeke és ugye akkor én, hogy az ördögben születhetek meg. A másik a vicc-paradoxon, ami így szól. Egy társaságban hallok egy piszok jó viccet. Visszamegyek a múltba, és egy jóval korábbi társaságban elmesélem ezt a viccet, majd visszajövök a jelenbe. Elmegyek egy társaságba, ahol meghallom ezt a viccet. Kérdés, ki találta ki a viccet? Ezek a paradoxon önmagukban is cáfolják, hogy időutazás lehetséges lenne (természetesen csakis a sci-fiken kívül) olyan értelemben, hogy „egyazon térben visszamenni a múltba”.
Mivel Einstein általános relativitás elmélete nem csak megengedi az időgép megépítését, de egyenesen dúskálni hagy minket a különböző lehetőségek között, joggal kérdőjelezhetjük meg az elmélet érvényességét. Ez azonban, mint tudjuk, nemigen szokásos, ellenkezőleg, tűzön-vízen át kitartanak mellette.
Addig is, míg egy ifjú matematikai zseni ledönti Einsteint a piedesztálról (és persze ha az einsteini emlőkön felnőttek ezt hagyják), nézzünk néhány elképzelést!
Gödel világa: Gödel (elméleti) világának gyors pörgése kiegyenlíti a gravitáció összehúzó hatását. Egy ilyen helyen a fény egyenes vonalú terjedés helyett hurokban közlekedik. Átvágva a hurkokon az időutazó megelőzheti a fényt, és ha elég hosszú utat választ, még kiindulás előtt visszaérhet a kiindulási pontra.
Forgó henger: Lényege egy nagysűrűségű, gyorsan fogó henger. A forgás a téridőt oly módon rombolja szét, hogy az utazó áthurkolva a hengert egy zárt, időszerű visszagörbülés által a múltban találja magát. A múlt mélysége a hurkolások számától függ.
Fekete lyuk: A legegyszerűbb fekete lyuknak a középpontja végtelen sűrűségű szingularitás. Ez a fekete lyuk forog, aminek következtében gyűrűvé szélesedik. Ha a megfelelő módon áthaladunk a gyűrűn, időben visszamegyünk. A dolog szépséghibája, hogy a fekete lyukból nem lehet kiszabadulni.
Kozmikus húrok: Két darab, párhuzamos kozmikus húr egymás mellett elhaladva adja a lehetőséget. Az utazónak át kell jutni a húrokon akkor, amikor elég közel vannak egymáshoz, mert ekkor saját utazásának kezdetére ér vissza.
Téridő hab: Előrejelzések szerint a lehető legkisebb méretnél (körülbelül 10-35 méter) a téridő sima folytonossága topológiai szabálytalansággá bomlik le. Ebben a mikró-világban az idő előre és vissza felé haladása olyan, mint háborgó tengeren a hullámlovagolás.
Féreglyuk: Vagyis egy alagút a téridőben időgéppé változtatható úgy, hogy az egyik végét gyorsan megforgatva visszahajtjuk megközelítve a másik végét. A féreglyukon keresztül haladva és átlépve a két vég közti normális teret, vissza lehet jutni a múltba. A módszer hátránya, hogy a féreglyuk nyitva tartásához antianyagra van szükség.
Tér görbítés: A tér görbítése a féreglyuk visszaforgatáshoz hasonló eredményt kínál. A görbült térben található résen át a fénynél gyorsabb utazás lehetséges. Csakhogy a térgörbítése a rés felhasználására visszahat.
A felsorolt hét lehetőség bármelyikének a megvalósítása természetesen lehetetlen (legalább is a jelenlegi technikai szinten). Csakhogy a lényeg nem ez, hanem az, hogy a speciális relativitás szerint az időutazás lehetséges. Volt már olyan fizikus, aki ki merte jelenteni, hogy pontosan ezért a speciális relativitás, mint elmélet, nem teljes, kiegészítésre szorul.
A gordiuszi csomót Stephen Hawking vágta át. Szerinte (és ezt nem viccből mondta) a Világmindenségnek van egy beépített idő-rendőre, aki azonnal közbelép, amikor valakinek sikerül előállítani egy időgépet. Azonban a fizikai törvényekből semmi nem utal arra, hogy lenne egy ilyen idő-rendőrség. Hawking elképzelése nem lépi át a vágyak tartományát. Már csak azért se, mert egyre több fizikus véli úgy szerte a világban, hogy időgép még elméletileg se építhető. Véleményem szerint Einstein napjai meg vannak számlálva.
____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________
A nagypapa paradoxon nem mindig probléma. Lehet, hogy nem is az volt, akit te gondolsz 🙂 Inkább nagymama paradoxon. 😉
A vicc esetében pedig az emberiségnek van egyfajta kollektív tudata. Ha valamire megérik az idő, valaki kitalálja amit kell, a személy szinte közömbös.
Hiába mész vissza az időben, ha egy viccnek nem ‘értek meg’ a feltételei, nem marad meg a köztudatban – ez persze elsősorban a politikai viccekre igaz, de valamennyire az összesre.
„Talán csak a kihúzott Lottó ötössel kapcsolatban fantáziálnak annyit az emberek, mint az időutazással.”
A kettő összefügghet, én legalábbis sokszor elgondolkodtam azon, hogyha csak 1-2 napot tudnék visszamenni az időben, akkor lehetne öttalálatosom. Vagyis a lottószámok kihúzása utáni időből kéne visszamenni (a lottószámok ismeretével) a lottószelvények feladásának a határideje előtti időig. 🙂
Én inkább közvetlen az ember megjelenése előtti állapotban nézném meg a bolygónkat, lehetőség az emberi élet kialakulására, de ember még sehol, hátha nem csesznénk el még1x ennyire. Másodikra jöhetne a lottó ötös. Nagyon érdekes a poszt Tibor bá’, szeretem a sci-fit, még ha olykor meghaladja a felfogóképességemet akkor is.
A gond az, hogy ha az időutazás „lehetségessé” válna akkor bárki visszamehetne két nappal, a lottószámokért, valószínűleg a lottó is megszűnne.
Ha pedig ez csak egyeseknek lenne privilégium, akkor már az megérne egy jónéhány lottóötöst.
Tehát visszatértünk az „alap” emberi problémához: milyen eszközökkel lehetek gazdagabb mint mások… monopolpozíció az időutazásban, nukleásris technológiában, energiaszektorban vagy a pénzrendszerben…
Igenm el lehet képzelni, hogy időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve máshonnan lehet forrásokat elvonni az időutazás kidolgozására… De mennyivel adna több hatalmat, mint ami elérhető a jelen monopóliumokkal?
3. Ezt a játékot nem lehet nem elcseszni.
Az ember eredendő tulajdonságai, amelyek állandóan válságba sodorják teljesen identikusak az állatvilágban működő mintákkal, ahol azok hatékonyan működnek, csak éppen ezek az értelemmel kombinálva igen veszélyes robbanó elegyet alkotnak.
Az evolúció eljátszogat ezzel a kombinációval is, ezt még nem próbálta…
Egyébként ez az időutazás biztos, hogy mindenkinek megmozgatta már valamennyire a fantáziáját, ha másért nem, de szívesen visszamenne az időben régi nagy baklövéseihez, és újracsinálná onnan az egészet, de most már helyesen… Ez egy tipikus fantáziajáték.
Még azt sem bánnám, ha akár olyan feltételekkel is lehetséges lenne az időutazás, hogy visszautazva valami megakadályozná, hogy aktívan beleavatkozhassunk az eseményekbe, csak pusztán passzív szemlélői lehetnénk a régi történéseknek.
Fantasztikus lenne meglátni, hogy mi is volt a valóság, amiről a mai történészeknek kialakult nézeteik vannak.
Persze igen sok vesztese is lenne a dolognak. Ha a terved szerint visszamennénk az ember előtti időkbe, és végignéznénk hogyan jutottak előre őseink lépésről lépésre az állati szinttől a modern emberig, az intézményes vallások hívői nagy sokknak lennének kitéve…
Tudom, Attila (PV) erre azt mondaná, ugyan mit érne el ezzel az emberiség, még több lenne a hit nélküli, korlátait vesztett cinikus ember, aki nem látná célját az életének. Még az is lehet, hogy ebben igaza is lenne. De én a kábítószernél akkor jobban szeretem a tisztánlátást, még ha fájdalmas is lehet…
5. hubab
„Tudom, Attila (PV) erre azt mondaná, ugyan mit érne el ezzel az emberiség”
Szerintem érdemes lenne eljátszani a gondolattal, hogy „mindent” tudunk…
de nem csak én, hanem mindenki…
El tudnád képzelni úgy az életet, hogy előre (és hátra) tudod ki mit miért gondol, hogy kell bármit jól csinálni…
Az életből kiveszne a véletlenszerűség, és az abszolút praktikum határozná meg az összes cselekedetet. Nyilván csalni se lehet, mert mások rájönnek… Nem uniformizálná ez az emberi létet kicsit kényelmetlenül ?
Nem lehet hogy ez, a mostani logikus valóság is túl rideg egy komoly többségnek, és ezért menekülnek ál-valóságshowkba, alkoholba, kábítószerbe?
Ez igen jól megfigyelhető a pedáns északi népeknél… általánan kifogástalnul udvariasak, hatékonyak, de minden pénzt megadnak egy kis alkoholért, hogy „elfelejtsék” hogy milyen tökéletesek…
1:
Mivel a férfi viszi magával a családi nevet, ezért kell a nagypapát kinyirni.
6:
Én úgy tudom, hogy az északi népek alkoholba menekülése az átlagnál sokkal hosszabb éjszakák miatt van.
Ha ebben az univerzumban lehetséges lenne bármikor a múltba történő időutazás, már tudnánk róla. A jövőbe lehet menni, csak egy kis sebesség kell hozzá. Visszajönni azonban onnan sem lehet.
A multiverzumos megoldás nekem pedig még egy kicsit magas. Ha jól tudom, az szerint az elmélet szerint sem lehet ugyanabban az univerzumban visszafelé menni.
Kedves Tibor bá!
Ugyan szerény a kvantumfizikai és relativitáselméleti tudásom, azonban úgy gondolom, hogy az időutazást nem szabad konyhanyelven összekeverni a kauzalitássértéssel, vagy a retro-kauzalitással. Einstein egyenletei azt nem tiltják meg, hogy az időben ELŐRE sikerüljön utaznia a megfigyelőnek. Hátrafelé utazni azonban ezen modellben nem lehet. Inkább a kölcsönös implikáción kell elmerengeni (és elvetni azt), helyette elfogadni az idő irányában az ok-okozati időfüggetlen ekvivalenciát. Olyan esemény mindenesetre mindeddig nem létezik, amikor úgy történt volna meg a múltban valami a jövő hatására, hogy azon még lehetett volna változtatni. Ergo ekvivalencia lépett fel az ok-okozati összefüggés helyett, de az ok és okozat nem cserélődött fel. Az irreverzibilitás még mindig helytáll. (Persze ki tudja meddig…)
Jó erőt és sok olvasót kívánok! 🙂
Fizikushallgató koromban (10 éve) mondta az elméleti fizika tanárom, hogy megállapították és kísérletileg igazolták, lehet utazni az időben, de csak előre. 🙂 Erről jut az eszembe Máté Péter énekelte, hogy: „most élsz most vigyázz, hogy jól csináld” Úgyhogy késő bánat nincs változtatási lehetőség. A legfontosabb a MOST.
7: Ha nem a biológiai nagypapát nyírod ki, attól még meg fogsz születni. Nem a név a lényeg, hanem a gének. 🙂
8: Én is épp a jövőbe megyek, kis sebességgel. Az ebédem már a múlt. 🙂
Most olvasom éppen hogy a 2012-es olimpiai bombatámadás 13000 embert ölt meg.. hm.. 😮 😀
Állítólag ez a Rockefeller alapítvány szerverén van..
11. Observer
Igaz… ha tényleg mindig olyan lazák voltak az erkölcsök, akkor sok nagypapa kandidátust kell kinyírni… az meg jó sok meg nem született unoka…
Azért van annyi fiatalos arcú ember a korosabbak között is manapság, mert mindenki össze-vissza száguldozik. Most kiderült, hogy ezzel előreszaladunk az időben, így fiatalosak maradhatunk. 🙂
13: Ismered: Vazze, az apám is gróf, a fiam is gróf, csak én vagyok kocsis!
12: Orbán nem megy a megnyitóra? 🙂
Az nem kérdés, hogy a jövőbe lehet-e utazni, hiszen tulajdonképpen folyamatosan azt csináljuk. Ha becsukom a szemem 5 másodpercre, akkor mire kinyitom, addigra már a becsukáshoz képest 5 másodperccel a jövőben vagyok… 🙂
Hasonlóan pár órás alvás, pár hónapos/éves kóma után ébredéskor épp ennyivel leszünk előrébb a jövőben. (kivéve Billy Pilgrimet, mert ő kiesett az időből)
Aki sokáig él, az egy hosszú időutazáson vesz részt, de vissza a múltba ő sem mehet, csak gondolataiban.
Vannak, akik pl halálos betegség miatt hibernáltatták a testüket, hogy sok-sok év múlva olvasszák ki őket, amikor már lesz olyan technológia, ami gyógyír a bajukra (és ami biztosítja, hogy a kiolvasztás túlélhető legyen). Ez is az időutazás egy módja lehet, de ezzel is csak előre lehet haladni.
Avatar – Ez nem lenne jó utazás, ezt már többször feldolgozták, hogy milyen idegen lenne az időutazó a távoli jövőben, ahol már nem él egy kortársa sem, és nem értene semmit.
Akkor már olyan távoli jövőbe kellene transzportáltatni magát az illetőnek, ahol már nem csak a betegséget tudják meggyógyítani, hanem vissza is tudják küldeni az időben arra az időpontra, mikor a páciens le lett fagyasztva. Milyen szám lenne már, lefagyasztás után hirtelen felbukkanna a tag épen, egészségesen szerettei között… És lenne egy fagyasztott mása is…
6 Attila (PV) Én attól nem félnék, hogy az élet kiszámíthatóvá válna, ha akármennyi információval is látnák el az akármilyen intelligens embereket.
Az ember agykapacitása korlátai mellett még egy zseni is túl esendő az élet gigantikus káoszában.
Legfeljebb egy picit lehetne növelni a jó döntések esélyét. De legalább nem hamis információ alapján akarnánk jó döntéseket hozni.
11:
Természetesen, de nem a jelenlegi neved alatt, vagyis nem te leszel, hanem te. 😀
20: Lehet, hogy már most se én vagyok én, hanem valaki más vagyok, de nem az, akinek gondolom magam 🙂
21!
Amiről Te beszélsz Observer,az a reinkarnáció.. 😀
21 Observer, Tiborbá
„lehettem volna valaki más, csak más az valaki más lett” (LGT)
18: „Ez nem lenne jó utazás, ezt már többször feldolgozták, hogy milyen idegen lenne az időutazó a távoli jövőben, ahol már nem él egy kortársa sem, és nem értene semmit.”
Kicsit olyan lenne, mintha most kitelepülnék Japánba… Ott is jónéhány évvel előttünk járnak technológiailag, meg nincs is ismerősöm se ott. 🙂 Az utóbbi problémán segíthet, ha csoportosan tesszük meg a nagy lépést, ez egész család, vagy egy baráti társaság együtt települ át/hibernáltatja magát.
Mellesleg a múltba visszautazós időutazás témáját is feldolgozták már sok-sok műben, pl. H. G. Wells féle Az időgép, Terminátor, Vissza a jövőbe, de még South Park epizódban is…
Ha geddon lesz, közülünk néhányan majd tesznek egy utazást a múltba. Csak még azt nem tudni, hogy mennyire távoliba…
Apám 90 környékén arról panaszkodott, hogy már minden barátja meghalt, teljesen egyedül van. Nincs senki a „régiekből”. Ráadásul idegennek érzi magát a hazájában, mert minden más, elsősorban a szoksáok, a viselkedések. Tulajdonképpen élhetett volna még tovább is, de nemigen volt hozzá kedve. Engeme megdöbbentett, amikor az utolsó látogatásomkor azzal búcsúzott, hogy „Ne gyere többet, majd a stiglic kertben találkozunk.” Persze nem tartottam be, de legközelebb, amikor mentem csak az ajtót nyitotta ki, ami a rácstól, ahol én álltam, 3 méterre volt. Nem szolt csak intet és becsukta az ajtót. — Ezt talán akkor kellett volna írnom, amikor a 100 évről volt szó.
25. Observer
„Csak még azt nem tudni, hogy mennyire távoliba…”
Állítólag egyszer megkérdezték Einstent hogy lesz-e harmadik világháború.
Azt mondta, azt nem tudja. De az biztos, hogy a negyediket kőbaltával fogják vívni…
Ez talán ad némi támpontot arra, hogy mennyire távoliba.
Nem kell túlmisztifikálni az időutazást. Egyszerű, házilagos eszközökkel is megoldható. Semmivel sem bonyolultabb, mint pl. ‘kóbászfüstölés.
A nyócker módszer:
Magadra aggatsz egy csomó bizsut, hogy megtéveszd a roma-koordinátort, és olcsóbb legyen az utazás.
Szebregyűrsz egy húszezrest, mert ez kell majd a dimenziók-közötti-segítőnek. /DKS/
Veszel egy 7dl jófajta pálinkát, Time-katalizátornak.
Felülsz a metróra és kiszállsz valahol a mocskos belvárosban, ahol sok a csöves, ribanc és a rabló – mert ezt a környezetet ‘csipázzák az UFÓ-kok.
Keresel egy DSK-t, jó nagy csöcsökkel, amiből már legalább hármat kell látnod a benyakalt pálinkától. A DSK dohos lyukába kormányoz majd, ahol megtörténik a time-travel 3 perces aktusa, mely végén 8 ora mulva ébredsz egy parkban bizsu nélkül, sajgó seggel, mert az időalagútban megtalál egy ratyi-UFÓ is. És semmire sem emlékszel, merugye: 7 óra 57 percet előre ugrottál az időben.
A még nagyobb kalandra vágyóknak építettem egy időgépet egy futur-dobozból. Ezt felvonszoljuk a tetőre, Te belebújsz, én lelöklek. Ha a Dialektika is úgy akarja 5 évet is tölthetsz kómában, és kevesebb emlékkel ébredsz mint annak előtte vol a fejecskédben.
Vagy 2 napja gondolkodok hogy leírjam-e vagy sem,de leírom.Tibor bá veled álmodtam vagy 2 hete..A vissza a múltba írásaid alapján,vagyis abból az apropóból,ugyanis mindig elolvasom azokat az írásaidat is..És pontosan azt álmodtam hogy vissza vittél a múltba..
Mivel én miskolci vagyok,ott nőttem fel,természetesen álmomban Miskolcra vittél vissza, a harmincas évekbe kábé,és megmutattad hogy nézett ki Miskolc belvárosa.Nem jöttél velem végig,csak megnéztem hogy a belvárosban a régi házak hol és hogyan álltak..Akartál velem jönni,de én mondtam hogy nem kell,mert rohanok,és gyorsan szeretném látni a házakat,ne gyere..Majd megvársz otthon.És ott laktál egy lakásban nem messze..Én meg repültem ,és felölről néztem a házakat,amik ma már nincsenek meg,de némelyikük helyén más építmények állnak..Majd haza mentem hozzád,valami lakásba laktál,régi dolgok vettek körül,és meséltél nekem tovább..
29:
Nyilván mély hatást váltott ki nálad az írásom. Nem csodálom, mert a visszaemlékezések (ami nélkül nem lehet írni) rám is hatnak. Minden esetre a múktra emlékezés jóval kellemesebb, mint a jövővel kapcsolatban elmélkedni.