(805) Orbán a plagizátor

Tibor bá’ online

 

Azzal már felvágtam, hogy keddenként nézem a „Tudorok” sorozatot a tévén. VIII. Henrik életvitele, módszerei nagyon tanulságosak. Ahhoz nem fér kétség, hogy egy rohadt zsarnok, aki őszintén hisz abban, hogy ő egy személyileg felsőbbrendű, valami furcsa okból kifolyólag mindenki felett áll. Ami ennél sokkal meglepőbb, hogy ezt az alattvalók is így érzik. Eddig már volt szerencsém végignézni a legteljesebb részleteiben minimum fél tucat lefejezést. Ez kérem egy rítus volt. A nép előre meghirdetett időpontra összegyűlt az 2 méter magas emelvény előtt (nyilván hogy jól lehessen látni) és hangos visítással élvezte a jelenetet. A hóhér csuklyában megjelenik egy piszok nagy bárddal. A fejét elveszteni készülő fehér ingben, és azzal az elvárással lép a kivégző tönk elé, hogy 2 percen át közölje az  utolsó gondolatait. Ha az én fejemet veszik én azt mondtam volna, hogy „ez egy utolsó, gané, zsarnok király, lázadjatok fel ellene.” De nem, ezek kivétel nélkül mind éltetik a királyt, és kérik az istent, hogy jó egészségben, sokáig uralkodhasson, ti pedig legyetek hűséges alattvalók – utasítja a tömeget, majd királyi „parancsra” levágják a fejét. Azért idézőjelben, mert nem egészen. Ugyanis törvényesen ítélkeznek felette, majd hoznak döntés, és ez az, amit Orbán megtanult tőle.   

Orbánnak eddig még nem volt eredeti ötlete, többnyire Rákosit utánozta, egy kivétellel. De nézzük mit plagizált VIII. Henriktől, aki az M1 mai állása szerint tegnap fejeztette le Catherine Howardot, aki az átlagnál szebb, de jelentősen butább nő volt, annyira buta, hogy az életben maradásához szükséges, szájába adott szavak fontosságát képtelen volt megérteni. A történészek szerint Howard Katalin a házasság pillanatában akár 15 éves is lehetett, de már volt előtte egy szeretője. Hogy Henrik miért nem vette észre a szűzhártya hiányát, azt csak a jó ég tudja. Minden esetre e tény utólag kiderült, de még ennél is baljóslatúbb volt az a tény, hogy Henrik személyes titkárával folytatott viszonyt (már a házasság után, mint királynő – mondtam hogy hülye volt), még pedig úgy, hogy az elsőszámú udvarhölgye vigyázott az aktus alatt. Aztán minden kiderült, Henrik őrjöngött, és bármilyen jókat dugott a fiatal feleségével meg se fordult a fejében, hogy életben hagyja és dugja még vagy 10 éven át, a nemi szervek el nem kopásának bölcsességét ezek szerint nem ismerte. A filmben megszemélyesítő csajt én életben hagytam volna, de ráakasztottam volna egy húsz kilós erényővet. De ezek szerint Henrik önérzete messze felülmúlta tesztoszteron termelő készségét. Természetesen halni kellett a házasság előtti partnernek, Francis Derehamnak is, aki a liliomtiprók sorában a legnagyobb árat fizette a történelem feljegyzései szerint. Hogy a titkárnak, Thomas Culpepernek is levágják a fejét az természetes, amit előre tudhatott. de neki meg túl sok termelődhetett a már említett tesztoszteronból. Egy királlyal lyuksógorságba kerülni veszélyes játék. Ezek így rendben is lennének, de Henrik elrendelte a kivégzés előtti alapos megkínzást is, amit én már egyáltalán nem tudok díjazni. Viszont ott van még az első számú udvarhölgy, mint társ tettes, vele mi legyen? Lefejezés! Volt azonban egy kis bibi. A hölgy az előzetes letartóztatás alatt megkergült, olyan Ofélia módra, ami úgy tűnik egy angliai sajátosság. Viszont az akkori jog szerint elborult agyúakat nem lehetett kivégezni. Erre Henrik átüzent a parlamentbe, hogy készítsenek törvénymódosítást, ami szerint a elmebetegeket is ki lehet végezni, amennyiben bűnösek. Természetesen visszamenőleges hatállyal. A népet képviselő független parlament zokszó nélkül megszavazta Henrik óhaját. Nincs új a Nap alatt! Van azért a két ember között egy jelentős különbség, Henrik egyes feljegyzések szerint 72.000 ember (férfi, nő) fejét vágatta le, nagy részük természetesen köztörvényes bűnöző volt, de szépen volt közöttük olyan, aki csak útjában áll a királynak, és az se számított, ha korábban hűséges kiszolgálója volt. Viszont Henriket saját passzióján kívül országa sorsa is érdekelte. Ez utóbbi Orbánról nem mondható el.    

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________

 

21 gondolat erről: „(805) Orbán a plagizátor

  1. A posztban van egy alapvető hiba, tehát a következtetés is hibás. Henriknek ugyanis rohadt a lába, amivel focizni sem tudott volna. Viktor is szarul focizik, de nem rohad a lába. 🙂

  2. 1:
    Ellentétben veled én képtelen vagyok foci-centrikusan gomdolkodni, meg aztán az albioniak a futbalt egy picit később találták fel, amiről korábbi királyuk nemigen tehetett. 🙁

  3. Tibor bá!

    Bocs, hogy kötekedek, de tőled, aki világéletedben fordítással kerested a kenyeredet, sezrintem felvállalhattalan (igaz, hogy egyébként apró) bakit vétettél az írásodban. Jelzett hölgyemény, Catherine Howard nem király hanem király volt.
    Tudom, angolul mindkettő queen, az angol nyelv nem tesz különbséget, de a magyar igen. Királynő Mária Terézia és II. Erzsébet stb., királyné Sissy, Aragóniai Beatrix, a példabeli Catherine Howard, és így tovább.

    Tibor bá’: Igazad van, de én felvállalom, ahogy te is felvállalod, hogy nem teszed ki az aposztrófot a bá után pedig már láttad néhány százszór.

    Úgy különben az M1 ímigyen reklámozza: „Henrik eltávolíttatja az udvarból Katherine-t, és visszavonják a királynői címét.”

  4. 2.Tibor Bá
    Utálom a focit mert unalmas.
    Most jöttem rá, hogy az Angolok abból találták ki a focit, hogy a kivégzéseken elgurult fejekkel fociztak. 🙂

    Orbán még papot sem mert lefejeztetni, sőt pillanatnyilag a seggüket nyalja, bár lehet, csak azt készíti elő, hogy Ő lehessen a Pannon Egyház „feje”. Ettől csak egy lépésre van, emert már így is Ő a Pannon Messiás.

  5. 5:
    Le vagy maradva 322 lefejezéssel. 🙂

  6. Figyelembe véve, hogy hány tonna hasonló szépségű nőt szúrhatott volna még VIII. Henrik, nem csoda, hogy a fejezés mellett döntött. Meg persze az imázsának is betett volna ha ez esetben nem fejeztet.

    Orbán persze inkább a gazdasági lefejezés útján jár, és sajnos persze az ország feküdt a bárd alá. A hóhérok nem túl tehetségesek, mert már két éve nyiszálják a nyakát, és míg a bárd felöli oldal visít, addig a tönk felöli azt sem tudja, hogy vágják már egy ideje.

  7. Akkor én is kötekednék picit, ha szabad. Az erényöv nem létezett, elterjedt tévhit csupán. 18. századi kitaláció. A múzeumokban kiállított darabok pedig egytől egyig elképzelésen alapulnak, jóval későbbi századokban keletkeztek, mint ahogy a köztudatban az erényövet használták (volna).

  8. 7: Csak a saját lefejezésemről maradjak le mindig! 🙂

  9. 9:
    Ez esetben a valóság lényegtelen. Az elv a lényeg. De erről majd az összdefoglalóban.

  10. 11. Tiborbá

    „Ez esetben a valóság lényegtelen. Az elv a lényeg.”

    Tőled ez így egy kicsit furcsa. De hát Isten útjai kifürkészhetetlenek.

  11. 12:
    „Ez esetben”
    Sajnos hozzászólásokban a kiemelés eléggé kényelmetlen művelet. De ezen van a hangsúly. persze vitathattam volna, hogy tényleg az erényőv csak egy városi legenda. De ha volt, ha nem volt. Most a férfi hozzáállás van gócső alatt. Ebből a szempontból tök mindegy, hogy volt-e vagy sem (erényőv). Ilyen alapon erősen kritizálhatnád azokat, akik lefejezik a feleséget házasságtörés címén. Eddig van belőle hat darab. Megitélésük szempontjából lényegtelen hogy effektív végre tudták-e hajtani, vagy sem. – Na, eleget magyaráztam a szemétkedő megjegyzésedre. 😉

  12. Az a baj Tibor bá!, hogy a sokszor ismételgetett dolgok megcsontosodnak és szokássá válnak, amikkel nagyon nehéz felhagyni. Így váltál te rabjává a dugásnak, Henrik a lefejezésnek, a politikusok meg a lopásnak. 😉

  13. 14:
    És te mindek váltál a rabjává? 😉

  14. 16:
    Amíg futott a szavazás nem akartam senkit befolyásolni. A vizsgálat szempontjából a történelmi valóság (volt-e erényőv vagy sem) nem játszott szerepet, mert a szavazók úgy gondolták, hogy volt. A lényeg tehát nem az, hogy volt-e vagy sem, hanem, hogy a szavazó (amennyiben lehetséges lett volna) alkalmazza-e? Nem hiszem, hogy ennek megértése számodra probléma mlenne, de azért kötheted az ebet a karóhoz. Te ragaszkodsz ahhoz, hogy dogmatikus legyek, én meg ahhoz ragaszkodom, hogy gondolkodjak.

  15. 17 Tibor’bá

    Tudom, tudom… De a gondolkodáshoz való ragaszkodás bizonyos esetekben megengedi a valóság figyelembevételét, és az erényöv helyett a toronyszobába zárást, vagy valami „korhűbb” motívum használatát.

    Egyébként lehet hogy a „valóság” is megérne egy posztot.
    Nekem úgy tűnik, hogy az a valóság, amiről általában beszélünk csak egy vetülete a „valódi” valóságnak, amit a kultúrák és egyéb látásmódi különbségek is szűrnek. Végülis semelyikünk nincs birtokában az „abszolút” valóságnak, és vitáink főleg a az általunk látható vetületek közös metszetei körül alakulnak ki. Ezeket a metszeteket nevezhetjük modelleknek, amelyek a valóság egyes tulajdonságait valóban hűen tükrözhetik.
    Ebben az esetben az erényöv a szexualitás fizikai gátját prímán modellezheti, de a történelmi hűség modelezésére alkalmatlan.

  16. 18:
    Megválaszolás helyett egy gyors poszttal reagálok.

  17. 18.
    ez történetesen azért van, mert mi emberek azonosulunk a saját gondolatainkkal. Sőt saját magunkról kialakitott kép is csak egy gondolat(pl. én becsületes vagyok és el is hiszem magamról, holott a környezetem egyöntetűen egy kivételes szarházinak lát).

    A valóság „látása” nem lehetetlen vállalkozás és a mélyben megbúvó pszichológiai okok gyökereként mindig és mindenhol ugyanazt találjuk. Feltéve ha keressük egyáltalán vagy csak szórakoztatjuk magunkat a különféle elképzeléseinkkel magunkról, a világról, a magunk nagyszerűségéről vagy szarszerűségéről. Mindegy. Az elme által meghatározott elképzelések törvényszerűen visznek minket oda ahova tartunk.

    Az evolúció folyamatában most azon a lépcsőn állunk ahonnan vagy nehezen de feljebb lépünk, vagy visszazuhanunk. Ezt mindenki tudja. A világ nem változtatható meg ezen tudatossági szinten, mindegy, hogy megmenteni vagy elpusztítani akarjuk.
    Mert még csak nem is ugyanarról a valóságról szoktunk úgy általában beszélgetni. A párkapcsolati viták és a háborúk egyérteműen ugyanazon tőről fakadnak.

  18. 20: Így van. Köztem és a valóság között ott az elme, …… ha hagyom.
    Szerintem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük