Tibor bá’ online
A klíma szkeptikusok legutolsó támadásának a lényege, hogy az elmúlt 15 évben nem csak leállt a melegedés, de egyenesen visszafordult. És ennek a propagandának nagyon sokan be is dűlnek. Szeptember 25-én kaptam egy hírlevelet a RealClimate-től. Ebből adok most még melegében egy összefoglalót.
_____________________________________________
Mottó: Az óceánok hőtartalma egyre csak nő. Ez azt jelenti, hogy az üvegház effektus nem szűnt meg és a „hideg Nap” (cold sun) érzékelhetően nem változtat a globális felmelegedésen.
Az óceánokban tárolt hőmennyiséggel kapcsolatos, revízión átesett NOAA felmérés (NOAA posts regularly updated measurements) az alábbi grafikonon látható a felszín felső 2000 méterére vonatkoztatva. (ezen mélység alatt nem sok minden történik)
Tegyük mindjárt hozzá, hogy az elmúlt 30 évben jelentkező 1,7 x 1023 Joule hőmennyiség egyenlő azzal, mintha 30 éven át minden egyes másodpercben egy hirosimai atombombát robbantottak volna fel, ismétlem, minden másodpercben, 30 éven át. Fantasztikus értékekről van tehát szó.
Az óceánokban tárol hő mennyisége a globális felmelegedés diagnosztikájának a legfontosabb tétele, mert a hő 90 százaléka itt tárolódik. (90% of the additional heat) Az atmoszférában – a jóval kisebb hőtároló kapacitás miatt – csak 2 százalék tárolódik. A földfelszín (beleértve a kontinentális jégtömeget is) a hőt csak lassan képes abszorbeálni, mert a hő átvevő készsége kicsiny (rossz hővezető). Következőképpen a Föld sugárzási kiegyensúlyozatlanságának eredményét (a bejövő és kimenő sugárzás közötti különbséget) majdnem mind az óceánok fogják fel. Ha tehát az óceánok melegszenek az azt jelenti, hogy a Föld több sugárzó energiát vesz fel a Naptól, mint amennyit hosszúhullámon kisugároz az űrbe. Ez a termodinamika első főtétele, vagyis az energia-megmaradás törvénye. Ezért fontos vizsgálni az energia egyensúlyt. Az is közismert, hogy a melegedés oka az elmúlt 100 évben az üvegházhatású gázok felszaporodása (largest imbalance in the radiative energy budget ). Ha maga az üvegházhatás, vagy a beérkező napsugár mennyisége csökkenne, az – minden kétséget kizáróan – az óceánok hő felvevésének lassulásával járna, de a mérések azt mutatják, hogy erről nincs szó.
Meglehetne még fúrni az adatokat, vagyis ezt az 1,7 x 1023 Joule-t. Nos, az adatokat a World Ocean Database szolgáltatta, ahol 9 millió mérést végeztek szétszórva a világ óceánjain (és tették ingyen közzé az eredményeket) olyan lelkesen, hogy egyik munkatársuk, Syd Levitus a hidegháború alatt egy rövid időre szovjet börtönbe került kémkedés vádjával.
Az ideológiailag motivált klíma szkeptikusok nagyon jól tudják, hogy ezek az adatok cáfolják az állításaikat, ezért a mérési eredményeket nem ismerik el. A több millió mérőállomásra azt mondják, hogy „elhanyagolható” dismissed as “negligible” . Egy emberöltőn át végzett oceanográfiai méréseket egyetlen tollvonással eltörölnek. A klíma szkeptikusok honlapján “Climate skeptics’” web sites azt állítják, hogy 3000 Argo probes mérési bizonytalanság megegyezik az egyedekével. Tehát nem csak a klímakutatás eredményeit kérdőjelezik meg, de a bizonytalansági tényező számítási metódusát is, ami az egyetemek első félével anyagában megtalálható. Bármit kitalálnak, csakhogy tagadhassák a globális felmelegedést.
A felszín felső 700 métere, mint a hagyományos mélységkutatás határvonala. Az alábbi grafikon bemutatja a felső 700 méter hőtartalmát, amiből látható, hogy a felső 700 méteren a hőtartalom növekedés csökken.
Az alábbi grafikonon pedig közvetlen összehasonlítás látható 0-700, és 0-2000 méter között.
Nézzük, mi állapítható meg! 1980-óta a felmelegedés kábé kétharmada a felszín közelében történt. A felső réteg (0-700 méter) hőtartalma kétszer gyorsabban nőtt, mint az alsó rétegé (700-2000 méter). Ez azonban normálisnak mondható, hiszen az alsó réteg vastagsága majdnem duplája a felsőnek, és ugye a hő fentről érkezik. – Az elmúlt tíz évben a felső réteg lassabban melegedett, mint korábban. Ennek oka az, hogy a hő nagy részét átadja az alsó rétegnek, amire a passzát szelek késztetik. Lásd az alábbi ábrát.
Az óceánok melegedésén kívül a globális melegedés folyamatosságáról árulkodik még a világ átlaghőmérséklete, ami az alábbi grafikonon van kitűzve.
Ezek szerint a melegedés nem állt le, de kihat rá az El Nino és a La Nina évek előfordulása. Az utóbbi időben a La Nina évekből több fordult elő, mint az átlag, de ez belefér a változékonyságba. Minden esetre mind az El Nino, mind pedig a La Nina évek egyre melegebbek. Nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy a következő rekord meleg év a legközelebbi El Nino lesz, hogy pontosan mikor, az nem mondható meg. A dolog pedig úgy működik, ha beüt az eddigi legmelegebb év, jóval kevesebb klíma szkeptikussal fogunk találkozni.
____________________________________________________
____________________________________________________
____________________________________________________
„A tengerszint emelkedése” című posztodban nagyon jól leírtad, hogy a jég és az óceán olyan nagy tömegű, hogy a felmelegedés megállása után is tovább nő ezek hőtartalma. Idézet a posztból:
„Ez azt jelenti, hogy ha le is állna a globális felmelegedés, az óceánok melegedése tovább tartana.”
Ez abszolút vonatkozik erre a cikkre, csodálkozom hogy ezt a nemrég közölt posztodat már elfelejtetted.
Én nem állítom, hogy megállt a globális felmelegedés, de a 0-700 méteres mélység és a 0-2000 méteres mélység vizsgálata közötti különbség éppen olyasmit mutat, hogy megállt, vagy legalábbis lelassult a felmelegedés. Hogy a felső réteg lassabb ütemben melegszik, az nem csak az alsóbb réteg felé történő hőátadás következménye, hanem azé is, hogy a felszín felől érkező hő mennyisége csökken (nem a külső hőmérsékletről beszélek, hanem a beérkező hőmennyiség csökkenéséről). Ha a felszíni felmelegedés ugyanúgy haladna tovább mint korábban, akkor a felső réteg hőtartalmának növekedési üteme is stabil lenne.
„A felső réteg (0-700 méter) hőtartalma kétszer gyorsabban nőtt, mint az alsó rétegé (700-2000 méter).”
A grafikonról épp ennek ellenkezője olvasható le, és ennek oka pedig, hogy fokozatosan csökken a felszínről érkező hőnek és az alulról elvont hőnek a hányadosa.
Az utolsó grafikon is azt mutatja, hogy ugyan látható még a globális felmelegedés, de az utolsó 15 évben jóval kisebb mértékű az, mint például az azt megelőző 15 évé. Ha felvennének egy trendvonalat a 80-as évek közepétől a 90-es évek végéig, a legtöbb engedménnyel is lenne egy 30°-os emelkedés, miközben a 90-es évek végétől felvett terndvonal nem tudom lenne-e 5°-os.
Évek óta tapasztalható, hogy amióta a mérési eredmények nem igazolják az IPCC előrejelzéseit már nem a hőmérséklet emelkedésével próbálják eladni a globális felmelegedést, hanem a jég olvadásával, meg az óceánok hőtartalmával, ami nem igazolás a korábbi cikkedben nagyon jól leírt okok miatt.
Hát ez szívás!
Amióta Tibor bácsi egyik tavalyi írásában láttam, azóta majdnem minden nap nézem:
Arctic Sea-Ice Monitor
1:
Először is a cikk szerzője nem én vagyok, én csak magyarul interpretáltam. Másodszor pedig. A grafikonok nekem azt jelzik, hogy a melegedés töretlen. Az 1. grafikonon (0-2000) abszolút egyértelmű. a 2. grafikonon a pentadél kitűzés kevésbé meredek az utóbbi 15 évben, mint a megelőzőben, de ez nemm feltűnő, mert 1970 és 1980 között igen meredek, majd 1980 és 1990 között közel nulla. Tehát erős kilengések vannak. A 3.grafikonon a 0-700 méter valóban stagnál, de az összérték 0-2000 között töretlenül növekszik. vagyis a felső réteg átadja a hőt az alsó rétegnek. Az utolsó grafikonon az látszik, hogy az utolsó 10 évben az El Nino évek nem lettek melegebbek, de a La Nina évek viszont igen. Ha téged ez nem győz meg, akkor azt én sajnálom. Minden esetre ma megnézem a hozzászólásokat az eredeti poszthoz. Lehet, hogy okosabb leszek.
3:
Az idei év jelentősen elmarad a tavalyitól, de ez normális.
Tisztelt Antalffy Tibor!
Szeretném megkér(dez)ni, hogy amennyiben ideje engedi és kedve is van utánajárni, írna-e egy bejegyzést arról, hogy a naptevékenység váratlan csökkenése mennyire tekinthető komolyan vehető tényezőnek. Olvastam egy-két cikket és hozzászólásokat erről. Egy szó mint száz, én nem tudom eldönteni (nem rendelkezem komoly természettudományos képzettséggel), ugyanakkor érdekelne, hogy mekkora eséllyel befolyásolhatja ez a jelenség a jövőnket a globális felmelegedés vonatkozásában. Ha butaság, és nem érdemes időt fecsérelni rá, akkor ezen véleményét levélben is örömmel venném! Válaszát előre is köszönöm, Üdvözlettel:
egy régi olvasója
4:
Nem derül ki, hogy nem te vagy a cikk szerzője.
Az 1. grafikon töretlen növekedése azt jelzi, hogy továbbra is veszi fel az óceán a meleget, hiszen még jócskán alacsonyabb hőszinten van, mint a jelenlegi felszíni állapot indokolná. Éppen azért amiben korábban egyetértettünk, miszerint a nagy tömeg nem tudja követni (illetve csak időben eltolódva tudja) a felszíni változásokat. Az óceán melegedése akkor is folytatódhat, amikor a felszínen a globális felmelegedés esetlegesen stagnál.
Persze a felső 700 méter könnyebben követi a változásokat, azért leng ki jobban. Kérdés, hogy a végén lévő lassuló ütemő emelkedésnek mikori a kiváltó oka.
A La Nina évek valóban egyre melegebbek, de ez önmagában kevés ahhoz,hogy meggyőzzön, mert az évek maradék nagyobb részében nem rajzolódik ki ilyen tendencia.
A meggyőző igazából az lenne (az IPCC adatai szerint), ha 97-98 óra kb. ugyanolyan meredek trendvonalat vehetnénk fel, mint előtte.
4:
„Lehet, hogy okosabb leszek.”
Ehhez elég engem meghallgatnod. ;D
5:
A Föld korán se kap azonos mennyiségű sugárzást a Naptól. Ez nem egy konstans érték. Először is van a három, Milankovitch nevéhez fűződő pálya módosulás. 1) A Föld Nap körüli pályájának az ellipszisitása. 100.000 éves ciklus 2)A Föld forgástengelyének dőlésszöge (22,1° és 24,5° között változik, jelenleg 23,5°) 40.000 éves ciklus. 3)Precesszió, azaz a forgástengely merőlege kitérése (20.000m éves ciklus). — Ezek természetesen szóba se jöhetnek rövid távon. Viszont a naptevékenység se konstans. Maximum és minimum között változik. Jelenleg a minimumtól tartunk a maximum felé. Ezzel szokás riogatni. Illetve van az úgynevezett „Maunder minimum” amire a középkorban volt példa, és ez 1650-től durván 1700-ig tartott. Előfordulhat, hogy most egy ilyen bekövetkezhet, amire a minimális napfolttevékenység a jellemző. Igen ám, de ez a Napfénysugárzás intenzitását mindössze 0,25 %/-al csökkenti, ami azt jelenti, hogy a Föld átlaghőmérsékletét 0,09 °C-al lenne alacsonyabb, miközben a CO2 kibocsátás következtében máris 0,8 °C melegebb van. Röviden: Sajnos a jelenlegi melegedést semmi se csökkenti, és semmi se fogja leállítani. Mi emberek tudnánk, de nem fogjuk, mert nekünk a pillanatnyi kényelem mindent megér. Mi csak hisztériázni tudunk a gyerekeink és unokáink miatt (lásd Dajtás) de valójában kényelemből elbasszuk a jövőjüket.
6:
Akkor nem tudsz olvasni. mert mindjárt az első bekezdésben ez áll: „Szeptember 25-én kaptam egy hírlevelet a RealClimate-től. Ebből adok most még melegében egy összefoglalót.” meglehetős arroganciára vall, hogy nem olvasol figyelmesen, de támadni azt tudsz. Nincs kedved átiratkozni valamelyik foci akadémiára? 🙂
7:
Felteszem, hogy azt hiszed ennek a suta humorérzékednek van alapja. Miközben egy smájlit se tudsz berakni. 😉
9:
Azt olvastam, de mivel ez egy összefoglaló, a cikk mégis a tiéd, és ha jól értem az első bekezdés is. Így pedig ül amit írtam.
Meglep, hogy ilyen idősen nem tekinted szmájlinak azt, amit az ősi módszerrel „rajzoltam”. 🙂
Egyébként valóban úgy gondolom, hogy ebben a témában az én álláspontom áll közelebb a valósághoz, persze ha nem így lenne, nem is beszélgetnénk.
10:
Ül a fenéket. Egy összefoglaló lényege nem üthet el az összefoglalt cikktől. Micsoda kifacsart logika!
Aki az életkoromra bazírozik, az rendszerint pórul jár. 🙂
Tibor bá ez szó szerinti fordítás, vagy x részét te írtad?
8.
Kedves Tibor bá! A Maunder minimum idején az átlaghőmérséklet 2,5 C-al csökkent.
6!
„miszerint a nagy tömeg nem tudja követni (illetve csak időben eltolódva tudja) a felszíni változásokat.”
Tíz ezerszer lassúbb..
„Ennek oka az, hogy a hő nagy részét átadja az alsó rétegnek, amire a passzát szelek késztetik.”
Meg a sűrűség,és a hőmérséklet..
Kapcsolódó:
http://www.climatechange2013.org/images/uploads/WGIAR5-SPM_Approved27Sep2013.pdf
15:
Tudtuk, hogy kijönnek vele. Az RTL Club beszámolt róla a 18:30-as hírekben. A hülye nézők pofájába vágták, hogy ezt bizony az emberiség csinálta, és bizony melegszünk, és bizony nincs visszafordulás. Kíváncsi vagyok mit tesznek a szkeptikusok? Egy új pasi ma is be akart rakni egy hatalmas zöldséget, persze nem engedtem át. Fogok én hülyékkel vitázni!
15:
http://index.hu/tudomany/2013/09/27/ipcc_jelentes_2013/
13:
Bizonyítsd az állításodat.
Az én kutakodásomból az derült ki, hogy a középkori kis jégkorszak leghidegebb éve 0,8 °C-al volt az 1950-1980 átlagánál alacsonyabb. 2,5 °C átlag kurva sok!
18.
„2,5 °C átlag kurva sok!”…hát nem véletlenül nevezték el kis jégkorszaknak.:)
Bizonyítsd az állításodat….kérlek???….vagy valami? 😀
Az információk helyességétől függetlenül zavar, vagy homályos néhány dolog, ami a posztban van.
Az első az, hogy Joule mértékegységben dolgozik. Egy átlag olvasónak különösebb fizikai tudás nélkül a 1,7 x 10 a 23.-kon Joule információ megegyezik a nullával.
(hogy mindenre a hirosimai atombombát hozzák példának, az megint szerencsétlen dolog, itt főleg)
Lényeg: most akkor hány C fokkal melegebb a világtenger 1950 óta?
„A több millió mérőállomásra azt mondják, hogy „elhanyagolható””
Ez nyilván egy elírás. Nincs több millió mérőállomás.
„Az elmúlt tíz évben a felső réteg lassabban melegedett, mint korábban. Ennek oka az, hogy a hő nagy részét átadja az alsó rétegnek, amire a passzát szelek késztetik.”
No engem ez a mondat vágott fejbe a legjobban. Nem tudom, hogy ez az eredeti cikkben is így van e vagy te tetted hozzá Tibor bá, de csak egy egyszerű kérdésem lenne:
Hol volt a passzát szél 10 évvel ezelőtt? Korábban erre miért nem késztették a passzát szelek, hogy adják át az alsó rétegeknek???
Ez nagyon nem tudományos.
Nem értek az óceánokhoz, egy külön tudomány, de globális felmelegedés tekintetében óvatosan kell a témához nyúlni. A szárazföldekkel ellentétben folyamatos mozgásban van a víz, az áralmlásokon kívül is. Külső hőmérséklet szempontjából a 700 méter feletti rész nekünk sokkal érdekesebb, de tovább megyek, inkább a felső néhány 10 méteré…
1: ” Ha felvennének egy
trendvonalat a 80-as évek
közepétől a 90-es évek végéig, a
legtöbb engedménnyel is lenne egy
30°-os emelkedés, miközben a 90-
es évek végétől felvett terndvonal
nem tudom lenne-e 5°-os.”
Az 5 fok is emelkedés és nem csökkenés.
Klímaposzt 🙂
Köszönöm a megtisztelő szavakat 🙂
Apjuk pontosan az ellenkező oldalon van, jelenleg is a megújuló energetikai szektorban nyomja a melót, és nem csak rizsázik róla, meg is csinálja. Ennél többet kevesen tudnak tenni, mert egy hippifelvonulás garantáltan nem csökkenti az 1kWh eső fajlagos CO2 emissziót, nem úgy mint én 🙂
Hogy aktuális legyek bevésték a falba a klímánk csöveit, pár hét és beszerelésre kerül. Igen, én télen szerelek a klímát 🙂
(telet levegő-levegő hőszivattyúval fűtöm ki)
Ősszel üzembe helyezem a napelemes rendszert is, így jövőre CO2 semleges leszek(4kerekűt nem beleszámítva).
Mellékes infó. A naptevékenység erősen befolyásolja a Föld felhősödését. Tucatjával vannak erről kutatások, nem légből kapott teória. Én nem becsülném le a naptevékenység bármilyen változását…
augusztus végi körkép a déli sark állapotáról 🙂
Tanulságos: http://www.doiop.com/gws
Címe: A globális felmelegedés expedíciót meghiusította a jég (Global Warming Expedition Foiled By Ice)
23:
Try this: http://iceagenow.info/2013/09/global-warming-expedition-foiled-ice-ice-ice/ 😀
TiborBá köszi!
Elcs.sződött a short-url-je a linknek.
De a Te linkedről van szó 🙂
11:
Persze, hogy nem üthet el, de az első bekezdést ugye te írtad?
Másrészt az alábbi a cikkben volt eredetileg, vagy ezt is te írtad:
„A felső réteg (0-700 méter) hőtartalma kétszer gyorsabban nőtt, mint az alsó rétegé (700-2000 méter).”?
Bárhogy is, vagy a cikk lejáratja saját magát (írót, kiadót, stb.), vagy te értelmezed rosszul az adatokat.
21:
Természetesen növekedés, nem is mondtam mást.
22:
Mennyire hatásos az a hőszivattyú(COP?)? És mennyiből sikerült kihozni?