(2144) Még egy zsidó templom

Tibor bá’ online

Így Húsvét előtt (egy kicsit félretéve a világpolitikát) stílszerű a Szentfölddel foglalkozni. — A legújabb Palesztinában végzett ásatások feltárják azt az ókori küzdelmet, amely a Szentföld birtoklásáért folyt. Ugyanis a régmúltban a zsidóknak Jehova (Yahweh) imádatában volt egy vetélytársuk – állítják az archeológusok, akik nem messze Jeruzsálemtől felfedtek egy másik, a Jeruzsálemivel versengő, nagy templomot, amely a szamaritánusoké volt. Spekulációk szerint, amikor a rivalizálás jelentős méreteket öltött, a szamaritánusokat „kiszerkesztették” a Bibliából.

A sötétszürke kabátban ülő, 85 éves, vörös kippát viselő Aharon ben Ab-Chisda ben Yaacob az újságíró kérése nélkül ó-héber litániába kezd. Az idős férfi egy főpap, akinek családfája 132 generációra nyúlik vissza, állítása szerint egészen Áron, Mózes testvéréig, aki minden valószínűség szerint több mint 3000 évvel ezelőtt élt.

A szamaritánusoknak meg van tiltva, hogy a szentföldön kívül éljenek, ami különböző hódítok elnyomásának tette ki őket. Mára már csak néhány százan élnek. A képen az egyik főpap magasra emeli a Tora tekercset, jelezve a zsidó ünnep kezdetét.

Ab-Chisda spirituális vezetője a szamaritánusoknak, akiknek törvényei annyira szigorúak, hogy szombaton még a fűtést se kapcsolhatják be, rákot nem esznek (a fene tudja miért) és csak egymás között házasodnak. Feleségeik annyira tisztátlanok, hogy menstruálás alatt egy különleges szobában kell hét napon át élniük.

Ásatások a szamaritánusok szent helyén, a Gerizimhegyen. A jelek szerint egy hatalmas templom állt itt már 2500 évvel ezelőtt is, amikor a jeruzsálemi templom, még a legjobb esetben iscsak egyszerű faépület lehetett.  

A Nablushoz közel lévő Kiryat Luza a Gerizim hegy csúcsa alatt terül el, ahol mindössze egy iskola, két üzlet és egy áldozat-bemutató hely van. Itt él 367 szamaritánus. Ez nyilvánvalóan egy kicsinyke közösség, ahol minden egyes tagtól el van várva a helyi zsinagógában tartott istentiszteleteken való részvétel, szombati napokon. A fiúcsecsemőket pontosan a nyolcadik napon vetik alá metélésnek. A főpap fontosnak tartja megjegyezni, hogy se egy nappal előbb, se egy nappal később. A legfontosabb előírásuk szerint kizárólag Mózes öt könyvét fogadják el a Bibliából, amit közismerten Torának neveznek. A Biblia összes többi részét mereven elutasítják (valószínűleg meg van rá az okuk).

Történelmi visszatekintés szerint a zsidóknak és a szamaritánusoknak közös múltjuk van. Az Ószövetség az I.e. 926-ban alapított Szamáriában a 12 törzs közül tízet nevez meg. A hiányzó két törzs délebbre, Júdea hegyes területén éltek, aminek fővárosa Jeruzsálem volt. Ez azt jelenti, hogy valamikor régen a szamaritánusok voltak többségben egy feltételezett 300.000-es lélekszámmal, de vannak egy millióról szóló becslések is. Hanyatlásukat elsősorban „Az ígéret földjén kívül nem élhetsz.” szigorú előírásnak köszönhetik: Ennek az lett a következménye, hogy amíg a zsidók szanaszét szóródtak a világban, hogy kikerüljenek az idegen uralom alól, a helyben maradó szamaritánusoknak ellen kellett állnia Bizáncnak, majd a könyörtelen Török uralomnak. Így esett, hogy az I. Világháború végére mindössze 146-an maradtak.

„Ma már jobb a helyzet” – állítja a főpap – „mert szakítottunk a kevert házasságok tiltásával.” 2004-ben Ukrajnából érkezett négy nő, egy pedig Szibériából, akik hajlandók voltak beházasodni a szektába, a közösség pedig befogadta őket. Sajnálatos módon az évszázadokon át tartó belterjesség miatt számtalan genetikai anomáliától szenvednek, mint például izomgyengeség, és Usher szindróma. Viszont a vallásos hitük friss és egészséges. Húsvétkor a férfiak fehér köntösbe öltözve nagyméretű áldozást mutatnak be. Konkréten a papjuk 50 bárány torkát vágja el, amelyek vére egy kővályún keresztül folyik le egy lyukba, ahol azután az állatok beleivel együtt elégetik. A bárányok húsát még aznap éjjel el kell fogyasztani. Ami mégis megmarad, az tréflivé válik.

Szép-szép, de honnan jöttek ezek elő? Kérdezgetik egymástól a teológusok. A jelenlegi kutatások szerint a szamaritánusoknak szomorú sorsuk volt. Valamikor a mózesi hagyományok őrzői voltak, de áldozatul estek egy rágalmazási hadjáratnak.

Stefan Schorch az Ószövetség szakértője (Halle-Wittenberg Egyetem) rendszeres látogatója Izraelnek, ahol kutatásokat végez. Talált már egy igen jó állapotban lévő Mózes öt könyvét az 1300-as évekből. Ennek segítségével sikeresen összehasonlított a mai szöveg a szamaritán Torával. A két leírás szóról-szóra megegyezik, egyetlen egy kivétellel. A zsidó verzió szerint a világ vallásos központja Jeruzsálem, míg a szamaritán verzió szerint a Gerizim-hegy.

Akkor most felmerül a logikus kérdés, melyik Tóra az eredeti? Egészen mostanáig a „hivatalos” álláspont a következő volt: Az I.e. IV. században a ultraszigorú törvényei miatt a szamaritánusok leváltak a zsidókról. A Bibliában kizárólag Lukács foglalkozik velük (10:25-37) az „irgalmas szamaritánus példabeszédben”. Ezek szerint egy szamaritánus gondozásba vett egy kirabolt, az útszélén hagyott vándort. Ebből [Saját gyermekkori emlékeimből is merítve] az vonható le, hogy a szamaritánusok a bibliai idők egyik érdektelen népcsoportja lehetett. Viszont a zsidó Flavius Josephus megemlíti, hogy I.e. 330-ban a hitszakadók nagy kapkodva emeltek egy szentélyt, ami dilettáns kísérlet volt a jeruzsálemi templom felülmúlására.

Most viszont az kezd kibontakozni, hogy a Biblia történelemhamisítást végzett. A Holt-tenger tekercsekből, valamint az utóbbi időben felfedezett régi biblia maradványokból kiderült, hogy teljes átértékelésre lenne szükség.

A tényleges történésekre való következtetés legizgalmasabb részére akkor került sor, amikor Yitzhak Magen archeológus, biztonsági kerítéssel körülzárva, ásatásokat végzett a gerizim-hegy tetején. A még csak részben publikált eredmények szenzáció számban mennek, mert az derült ki, hogy már 2500 évvel ezelőtt is a hegyen egy hatalmas szentély volt egy falakkal körülvett 96 x 98 méteres zárt részen. A falakban hat, hatalmas méretű fakapú helyezkedett el. Ebben az időben a jeruzsálemi templom legfeljebb egyszerű építmény lehetett. Az ásatások során előkerült 400.000 feláldozott állat csontja. Az „isten háza” felírat épen maradt. Egy ezüstgyűrűben pedig felismerhetően be van vésve: YHWH, ami Yahweh-et, azaz magyarul Jehovát jelent. Ezek szerint, ott egy hatalmas, rivális templom  állt, mindössze 50 kilométerre Jeruzsálemtől. A következtetés világos, egy vallásháború dúlt az zsidók között, ami miatt a nemzet kettévált. A két rész között hatalmas küzdelem alakult ki, aminek célja kinél legyen a hatalmas isten főtemploma.

A kutatóknak még sok mindent tisztázni kell, de az már világos, hogy a vallásos konfliktus részletei minden képzeletet felülmúlóak voltak. Minkét oldal tagadta a másik hitelességét. Voltak súlyos bántalmazások, sőt gyilkosságok is, végül pedig a szentírást is megmásították. Az viszont máris világos, hogy kezdetben a szamaritánusok álltak győzelemre.

____________________________________________________________________
____________________________________________________________________
____________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

2 thoughts on “(2144) Még egy zsidó templom

  1. Ez nagyon érdekes és izgalmas topic volt Tibor bá. Személy szerint nagyon szeretem a vallástörténetet.

  2. Ezért a maiért köszönet. Valóban érdekes téma, izgalmas felvetésekkel. Akit érdekelnek a hasonló témák,annak David Rohl: Az elveszett testamentum című könyvét tudom ajánlani, mely egészen újszerű megközelítésben írja le az Ószövetségben szereplő történeteket, kezdve Édentől.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..