(2333) Titanic

Tibor bá’ online

A Titanic jéghegynek ütközése, ami 1912. április 14-én következett be, még ma is foglalkoztatja az emberiséget. Az első megemlékezés, amire visszaemlékezem, az a 30 éves évforduló volt, 1942-ben. Egy keresztény ifjúsági magazinban olvastam a cikket, és beszéltünk róla napokon át. A katasztrófa a nagyfokú emberi butaságok sorozata miatt következett be, amit az emberiség azóta se képes igazán feldolgozni. A Titanic vándor kiállítása éppen nálunk időzik. Kérdés, hogy tudunk-e mondani még valami újat, vagy csak ismételgetjük a százszor olvasottakat? Megpróbálom!

A helyzet az, hogy az élve maradt Charles Lightoller másodtiszt unokája, Louise Patten (történetesen egy nő) nem rég előállt azzal, hogy az Atlanti Óceán mindkét partján kihallgatott nagypapa nem mondta el a teljes igazat, illetve egy fontos epizódot elhallgatott, vállalati érdekből, és az angol hajóstisztek renoméjának a megőrzése végett. Mielőtt feltárnám a tényt, valamit el kell magyarázni.

Hatalmas képanyag található a Titanicról, de jóformán semmi eredeti, mert az 1997es film mindent felülír. Itt most mégis két érdekes képet tudok bemutatni. Az egyik egy korabeli plakát. A másik pedig egy fényképfelvétel, amit az elsüllyedést követő reggel, a Carpathia fedélzetéről készítettek az egyik mentőcsónakról. Nem kell hozzá sok kutakodás, hogy észrevegyük, a mentőcsónak félig üres, miközben százak a tengerbe vesztek.

A Titanic elsüllyedésekor a veterán tengerészek nagy része fiatal korukban vitorlás hajókon szolgáltak, mert akkoriban volt az átállás gőzhajókra. A kétfajta hajó kormányzása ellentétes szisztéma szerint történik. Amikor a Titanic kormányosa meglátta az előtte tornyosodó hatalmas jéghegyet elsőre rossz irányba forgatta el a kormánykereket. Mire a hibát észlelték, amihez idő kell, a hatalmas test tehetetlensége miatt, már nem lehetett sikeresen korrigálni. De ez csak az egyik hiba. A másik, hogy az elsüllyedhetetlenségben hívő, és jelenlévő tulajdonos ragaszkodott az út folytatásához, ami órákkal megrövidítette az elsüllyedést. Ha a gépek menten leálltak volna, a Titanic kihúzza addig, amíg hajnalban a Carpáthia megérkezik.

Saját kútfőmből ehhez hozzáteszem, a vesszőparipámat, hogy a kulcsfontosságú döntéshozó helyzetben lévők legtöbbjének nincsenek, vagy hiányosak a természettudományos ismeretei (de ismerik sz összes latin közmondás 😀 ). A hajóstiszteknek, beleértve a kapitányt is, azzal tisztában kellett lenni, hogy egy ilyen irgalmatlan nagy tömeg, egy olyan sűrű közegben, mint a tenger, milyen időigénnyel navigálható. Tapasztalati úton tisztában is voltak, de logikus következtetéseket nem tudtak ebből levonni. Amikor már világossá vált, hogy a hajó nem képes kellő mértékbe elfordulni az ütközés előtt (és itt több percről van szó), akkor a hajtócsavarok reverziójával fékezni kellett volna a sebességet, és kikerülés helyett, célba kellett volna venni a frontális ütközést. A hajóorr csúnyán roncsolódott volna, kellő riasztás esetén minimális lehetett volna a balesetek száma, de a hajó nem süllyedt volna el, és nehezen bár, de saját erőből bejutott volna a New York-i kikötőbe.

Mint köztudott, a jéghegy vízfelszíni éle a hajótestet végigvágta, mint egy konzervnyitó, ezáltal az egymástól leszigetelhető szekciókat sorba felnyitotta, szám szerint ötöt. Mint tudjuk, ha csak négy szekció hasad fel, a hajó megmenekül. Így a Titanic sorsa meg lett pecsételve. A sorozatos emberi mulasztás és hiba másfél ezer emberéletet követelt.

Aki hisz a misztikumokban, azoknak van itt egy apró csemege. 1898-ban, tehát 14 évvel a katasztrófa előtt egy Morgan Robertson nevű  író, Hiábavalóság címmel írt könyvet egy hajóról, amit Titánnak hívtak. Ez a hajó is áprilisban indult Southamptonból New Yorkba, félúton ez is jéghegynek ütközött, és itt is főleg a gazdagok menekültek meg. És, ha ez még nem elég, akkor a Titánról is azt állította a gyártó, hogy elsüllyeszthetetlen, és rajta se volt elég mentőcsónak az utasok számához viszonyítva. Amennyiben még ez sem elég, akkor elárulom, hogy a pasi néhány évvel később írt egy másik könyvet, amiben a japán hajóhad titokban megtámadta Amerikát. A kitört háború folyamán olyan csodafegyvert vetettek be, ami kísértetiesen hasonlít az atombombához, csak más volt a neve.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

13 gondolat erről: „(2333) Titanic

  1. Morgan lehet hogy időutazó volt, de az is lehet, hogy jó volt a vevő készüléke, és kvázi médiumként működött… 😉
    Van ennek tisztán időfizikai magyarázata is, de ezzel nem fárasztom a nagyközönséget, mert, mert csak lógna a levegőben a leírtak.

  2. A hajós népek igen érdekes fazonok. Amíg nincs baj, lekakkintanak minden biztonsági szabályt.

    Pl. Titanic testvérhajója úgy süllyedt el, hogy az összes hajótest ablak nyitva egyszerre, szellőztetés végett. Aknára futott, kicsit megdőlt, de nem tudta túlélni, mert a rengeteg nyitott ablakokon dőlt a víz befelé. Lehetett volna szellőztetni szakaszosan is, de nem.
    Évtizedekig óceánjáró teherhajón dolgozott a haver, hajógépészként. Kérdezem tőle, a rekeszek közti vízhatlan ajtók, menet közben nyitva, vagy zárva vannak? Óh, hát persze, hogy nyitva vannak. Baj esetén az a pár fős személyzet semmiképpen sem tudja hirtelen bezárni az ajtókat. Tehát teljesen hiábavaló a hajótest rekeszekre osztása, ha az ajtók állandóan nyitva vannak, mindenképpen el kell süllyednie a hajónak.

    Hajós balesetekről készült videókat nézve, teljesen nyilvánvaló a legénységek teljes felelőtlensége.

  3. Jópár összeesküvéselmélet is lábra kapott a baleset kapcsán, amelyek nagyját csak akkor cáfolták, amikor megtalálták a roncsot. Ennek alapja, hogy J. P. Morgan (és A. G. Vanderbilt) az utolsó pillanatban lemondta az utazást, pedig ő volt a hajó tulaja, sőt az egész cégé, illetve annak anyacégének is. Ez a Morgan nagypályás üzletember volt, amolyan Rockefeller féle, ő küldte Tesla-t a Niagarához vízerőmüvet építeni, a FED egyik alapítója, mint ahogy sok ma is létező nagyvállalaté, mint a Morgan Stanley, így eleve már sok összeesküvéselmélet szereplője.

  4. Jó téma és remek kis cikk Tibor bá’! Köszönöm, már csak azért is, mert azt nem tudtam eddig, hogy az ütközés után tovább haladt és nem egy helyben vesztegelt. Ez nekem új információ. (Amúgy a négy és fél éves nagyobbik fiam kedvence a Titanic, már mint maga a hajó… 🙂 Duplo-ból építettem is neki egyet, de hamar rávettem, hogy egy Kirov-osztályú csatacirkáló (orosz terminológia szerint nehéz rak. cirkáló) szebb… és valóban.)
    ON Nekem az volt a legdurvább az egész történetben, hogy alig volt binokuláris távcső a hajón, így a jéghegyek megfigyelésével megbízott matrózok és tisztek sem rendelkeztek a megnövelt felderítési képességgel, ami nagyon nagy felelőtlenség… kvázi, mintha ma ködben radar nélkül menne.

  5. 4. Jövőnk
    „Az őrszemek távcső nélkül dolgoztak, ezért nem vették észre a jéghegyet, szól a közvélekedés. A valóságban a jéghegyeket szabad szemmel sokkal könnyebb észrevenni (a távcső ugyanis beszűkíti a látómezőt – bizonyos távoli dolgokat jobban látunk vele, miközben a láthatár nagy részéből semmit sem érzékelünk), ráadásul a tragédia bekövetkeztekor két őrszem is szolgálatot teljesített. Azon kívül távcső használata akkoriban általánosan (minden hajóstársaságnál) a tisztek kizárólagos kiváltsága volt. A távcsőnek azonban éjjel nincs túl sok haszna…”
    http://www.ng.hu/Civilizacio/2017/04/14/TITANIC-mitosz-es-valosag

  6. Ha lehet hinni a túlélő tengerészeknek, akkor a hajó 22 csomó körül haladt az észlelés pillanatában. Ez kb majdnem 40km/h. A levegő hőmérséklete közel volt a fagyponthoz, a víz szintén. Ilyen körülmények között ki az az őrszem, aki meredten bámul előre a semmibe.
    Enyhén szólva kellemetlen a jeges szélbe bámulni. Szóval leginkább hátrafelé néztek szerintem. Időnként előre pillantottak. Ami lehet akár percentként vagy még ritkábban.
    Ez megmagyarázza, hogy időben miért nem észlelték még akkor is, ha már akár látható is lett volna. Amúgy volt a hajónak rendes műszaki vizsgája. Ott 777m-en belül megállt teljes sebességről 3:15 perc alatt. Tehát ez volt a „fékút”. A reakció időhöz még hozzájön az, amit a filmen is láthattunk: Harangot kongat, távbeszél, gondolkodik mi legyen, kormányoz, hátramenetbe kapcsoltat. Erre jobb esetben is 1-1,5 perc. Így máris 4:45 percnél járunk, amihez hozzájön , hogy nem folyamatosan néztek előre. Így jéghegy fizikai megláthatóság után kb. 5-6 perc kellett a megálláshoz vagy legalábbis a hatásos irányváltáshoz. Rosszabb esetben akár több.

  7. Amúgy a bazi nagy óceánon eltrafálni pont egy jéghegyet., pont úgy, hogy ilyen siralmasan végigszántotta az oldalát…ne ehhez kell egy masszív pech széria.
    Az egész Titanic történet hemzseg a hihetetlen véletlenek szerencsétlen összjátékától, ami persze csak olaj konteó tűzre.
    Ha ezekből 1 is teljesül nem lenne most miről beszélni

    – lassabban kell volna menni, vagy megállni a jégveszély miatt
    – tényleg előre néző őrszemek.
    – kiképzett személyzet mit kell tenni iceberg ahead jelzés esetén
    – elég mentőcsónak
    – magasabb és tényleg vízzáró rekeszfalak
    – rádiószolgálat kötelezően 7x24h-ban (ez után az lett)
    – az orrnál és az ívelt részeken nem tudták géppel szegecselni, nem fértek hozzá, kézzel kevésbé volt erős a szegecs. Illetve az anyaga is túl rideg volt -> letörtek

    Konteó rész: Volt egy whitestar teherhajó a közelben, várakozott. Talán a jég miatt. Rakománya gyapjú takarók és meleg ruházat. Nem volt más rakomány. NEm is volt tele, ami azért elég nagy luxus teherhajónál főleg szén sztrájk idején…

  8. Amikor a film ment utánanéztem ennek a Titanic esetnek.
    És többen megtették ezt.
    Amikor megtalálták a roncsot, ismét téma lett az a nagy hajó.
    A porcelán és ezüstkanál vadászó buvárok
    a roncsról készítettek jól használható fotókat, aztán nyilvánosságra kerültek.
    amiket összeillesztve érdekes dolgok derültek ki.
    Ezután irtó gyorsan zárt területté nyilvánították azt a helyet.
    A következő, mint a jereváni rádió viccbe
    Nem az süllyedt el amit emlegetnek,
    hanem egy hasonló túlméretes hajó.
    Amit sebtében az út előtt rendeztek be a luxus igényeknek megfelelően.
    Az a hajó előzőleg valami balesetbe sérült, és a teljes javítása nem érte meg.
    Ilyen módon a tulajdonos egy jégheggyel ügyesen lecascózta
    épp oly módon amint lucky Larry a tornyait.
    Az biztos a biztosítási díjat felszedték, és az a biztosító tönkrement.
    Ezért lett zárt terület, v nehezen megközelíthető a roncs helye.
    Nem a kanalak és a kegyeleti dolgok miatt.
    Mindezt a 2 hajón lévő eltérő felső ablak elrendeződés bizonyítja
    mert azzal a cserékkel hanyagságból annak idején nem kínlódtak.
    link most nincs, de a két hajó fotói valahol megvan a neten.

  9. 8. Xander
    Elsősorban erre az összeesküvéselméletre utaltam, amit a roncs megtalálásakor cáfoltak. (bár nyilván a „hivatalos” álláspont mindig gyanús, de ha minden forrást kétségbe vonunk, akkor miért higyjünk a konteósok forrásainak) Az elmélet szerint a Titanic testvérhajója, a Britannic lett átnevezve. A cikkben, amit fentebb linkeltem, elég meggyőzően érvelnek ez az elmélet ellen. Csak 5 napig volt a két hajó ugyanabban a dokkban, amikor a Titanic-nak még 7 hónap kellett az elkészüléshez. Nem egyszerűen egy táblát kellett lecserélni, mert bele volt marva a név olyan lemezekbe, amiknek a kicseréléséhez az egész hajótestet meg kellett volna bontani, és rengeteg bútorba, sőt csavarokba is bele volt gravírozva legalább az azonosító. A legmeggyőzőbb érv viszont az, hogy durván alul volt biztosítva a hajó, és nem érte volna meg elsüllyeszteni, ráadásul emiatt ment csődbe a cég.

  10. 5 Jani, öhm, köszönöm az észrevételt. (Amúgy hidd el, eleget néztem én már binokuláris távcsőbe nappal és éjjel, ahogy binokuláris éjjellátóba passzív és aktív (infravetős) üzemmódban, maradékfénynél és koromsötétben… 😉 ezt a részt vágom.)

  11. 10. Jövőnk
    Nem akartalak kioktatni, csak ez a részlet a cikkből pont ideillett. Én is ma reggel olvastam, mert rákerestem a biztosítási csalás sztorira, csak inkább nem írtam, mert meggyőző volt a cikk.

  12. 11 Jani, jaj, ne haragudj! Nem kontra volt, nem vettem kioktatásnak, csak jelezni akartam, hogy nem idegen tőlem ennek a gyakorlati része. Rosszul fogalmaztam, a lényeg éppen az volt, hogy megköszöntem az infót, mert új volt számomra.

  13. Még egy büncselekmény a nagy bankárcsaládoktól.
    A világ leggazdagabb emberei utaztak benne, akik ellenálltak a bankmonopoliai terveiknek.
    Nicholas Teslát finanszírozták a szabad energia fejlesztéséért, és közvetlenül a süllyedés után megszüntették a finanszírozását ..!
    Már akkor a globális gazdasági birodalomra törekedtek.A cél szentesíti az eszközt. Bizonyos emberek utolsó pillanatban lemondták az utazást (egy kicsit emlékeztet az ikertornyokra 9/11, amikor egyes emberek nem mentek dolgozni azon a napon ..).
    A Hollywood még egyszer segitett az igazság torzításában.
    ALCYON-PLÉJÁDOK 5 -Α Titanic elsüllyesztése,az egész igazság: még egy büntény a bankároktól.
    https://www.youtube.com/watch?v=PTqPB4P5gYE
    (ÚJRA KÖZZÉTÉVE): Ki mozgatja az Amerikai Központi Bank (FED) szálait?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük