(759) Feketelyukak új megvilágításban

Tibor bá’ online

 

A feketelyukakról az új feltételezés az, hogy fele olyan sötétek, kétszer olyan ismeretlenek, mint amit eddig gondoltunk róluk. (THE NEW BLACK HOLES: half as dark, twice as strange). Az elmúlt néhány évben repedések jelentek meg a feketelyukakról alkotott korábbi képen. A kutatók úgy találták, hogy a fekete lyukak végül is nem olyan nagyon feketék és talán nem is lyukak. Az minden esetre óriási tudományos vita tárgya, hogy egyáltalán mi van bennük.

Magát a feketelyuk kifejezést, nem egészen előzmények nélkül, még a múlt század hatvanas éveiben John Wheeler fizikus alkotta meg abból a logikus feltételezésből kiindulva, hogy kellő mennyiségű tömeg megfelelő sűrűségre összehúzódva akkora gravitációs erőt képviselhet, melynél a szökési sebesség elérheti a „c”, azaz a fényterjedés sebességét. Ha ezt a tömeget a fény nem tudja elhagyni, akkor fekete és mivel iszonyatos erővel mindent magához vont, ami aztán „belezuhan”, ezért egy feneketlen lyuk.

A fogalom kiagyalása után hosszú évekig próbáltak legalább egy feketelyukra szert tenni a csillagos égen, jó ideig sikertelenül. Ma már úgy tudjuk, hogy minden galaxis közepén található feketelyuk, amiről az idők folyamán egyre több, némi matematikával alátámasztott elképzelés született. Lássuk a fejlődést!

1965-ben Roger Penrose bevezette a „szingularitás” fogalmát, ahol a tér végtelenül sűrű.

1967-ben John Wheeler agyában megszületett a feketelyuk, ami mindent elnyel, ami (csillagászati értelemben) a közelébe kerül.

1969-ben újfent Penrose-ról hallhatunk, aki a szingularitást az esemény horizont mögé rejti.

1973-ban Stephen Hawking és Jacob Bekenstein kiszámítják a feketelyuk entrópiáját (az információ mértékét), ami egy óriási értéknek bizonyul.

1975-ben Hawking kimutatta, hogy a kvantummechanika szerint a feketelyukakból energia szabadul ki. Azonban ez a „Hawking sugárzás” nem hordoz magával információt.

1996-ban Andrew Strominger és Cumrun Vafa a húrelmélet szerint számítja ki a feketelyukak entrópiáját, ami megegyezik a 23 évvel korábban kapott Hawking-Bekenstein értékkel.

2004-ben kvantummechanikai és húrelméleti számítások szerint a feketelyukakat el tudja hagyni információ. Hawking belátja tévedését. Az új feketelyuk modell kétségeket támaszt a szingularitással kapcsolatban.

2005-re kiderült, hogy a feketelyukakban elrendezhető húrok száma elképesztően nagy. Samir Mathzur az Ohio State University kötelékében a feketelyukak húr konfigurációit vizsgálva arra jutott, hogy a most már feketelyukak helyett „fuzzball”-nak nevezett tömeghalmaznak nincs élesen elkülönülő esemény horizontja, a felületén tárolt információ található rezgő húrokban, elképzelhető, hogy van féreglyuka, de az nem elérhető.

Gary Horowitz a University of California-ról szinte a napokban állt elő azzal az elképzeléssel, hogy a feketelyukaknak van szingularitása, ahonnan információ kiszabadulhat kvantummechanikai  teleportáció segítségével.

Ezt olvasva személy szerint én, az Isten vagy Ősrobbanás szerzője, kiejtettem kezemből a szakcikket, hátradobom magam a székben és azt mormogom a fogaim között: „Na jó, nekem ennyi elég”. A teleportáció kifejezés eredetileg a tudományos-fantasztikus leírásokban jelent meg néhány évtizeddel ezelőtt és az anyagi-testek, téren át, fénysebességgel történő transzportálását jelenti. Ezzel az erővel elhihetem a szentháromságot is.

___________________________________________________________________
___________________________________________________________________
___________________________________________________________________

29 gondolat erről: „(759) Feketelyukak új megvilágításban

  1. Ezek után kijelenthetjük, hogy a világegyetemről nem tudunk semmit! Jön egy elmélet, majd utána ezt megcáfolva a másik. Már Hawking is elismeri, hogy az „Idő rövid története” című könyvében leírtakban rengeteg a „ferdítés”.De hát ő is csak egy ember.. Találgatnak, de jobb is ez így. A teljes igazságot, majd mindenki megtapasztalja egyszer.

  2. nekem eddig is szimpatikusabb volt a szent3ság 🙂 (bocs Tibor bá’)

  3. A tudományos munka lényege, hogy új elméletek jönnek, amelyek nem bizonyulnak majd véglegesnek. Sőt, egy új elmélet nem is jelenti feltétlenül az előző bukását, inkább csak kiegészítését. A Newtoni mechanika a földi hétköznapok számára egy nagyon pontos elmélet. Sőt, a műholdak és a Nap körül keringő űrszondák pályáját is ez alapján számolják, mert még ezen a skálán nincs értelme figyelembe venni a relativisztikus hatásokat.

    A nagyon erős gravitációs terek és a nagyon nagy sebességek tartományában azonban a newtoni mechanika már nem pontos. Az Einsteini Speciális relativitáselmélet a nagy sebességek tartományában is pontosnak bizonyult, az általános Relativitáselmélet pedig a nagyon erős gravitációs terek (neutroncsillagok, fekete lyukak környezete) esetén is. A fekete lyukban feltételezett szingularitás (amely az Általános relativitáselmélet szerint megjelenik) elérése után viszont az Általános relativitáselmélet végtelen mennyiségeket ad, ami az adott helyzetben való érvénytelenségét jelzi.

    A következő elméletnek olyannak kell lenni, amely helyesen írja le a fekete lyuk belsejében uralkodó állapotokat, és természetesen minden más helyzetet, amelyet már a Relativitáselmélet vagy a Newtoni mechanika leírt (a kis sebességek és gyenge gravitáció határesetében a Relativitáselmélet képletei is visszaalakulnak Newtoni képletekké). Így egy újabb lépést teszünk majd a Világegyetem megértése felé.

    Fontos azonban hangsúlyozni, hogy jelenleg a Húrelméletről nincs bebizonyítva, hogy minden értelmes fizikai mennyiségre vonatkozó kérdésre véges számítási eredményt produkál (sok helyen hivatkoznak egy cikket, amelyben bizonyították az elmélet végességét, pedig később a szerző is megerősítette, hogy csak bizonyos tipusú végtelen mennyiségek előfordulását zárta ki). Ez pedig azt jelenti, hogy hasonló hiányosságokkal küzd, mint a Relativitáselmélet. Tudomásom szerint a fekete lyukak entrópiájára vonatkozó eredmények is csak bizonyos nem tipikus fekete lyukak és bizonyos húrmodellek között teremtenek kapcsolatot. Egyes vélemények szerint a Húrelmélet ma túlreprezentált, és ennek alapja egyes szaktekintélyek hite!!!, hogy véges és konzisztens elmélet, ami majd be fog bizonyosodni.

    Szerntem is érdekes kérdés, hogy egyszer mindenki megtapasztalja-e az igazságot. Engem érdekelne, hogy van-e általános igazság, és hogy mi az, így remélem, hogy igen. Bár természettudománnyal foglalkozóként lesz majd bennem egy olyan érzés, hogy ez így már nem ér.

  4. Az emberi érzékszervek, és az azok információit feldolgozó agy elsősorban a földi jelenségek feldolgozására alakult ki.
    Ezt tükrözik a használatos fogalomrendszerek is.
    Ezért van az, hogy minél messzebbre halad a tudomány, annál nyakatekertebb elméleteket dolgoz ki, és annál furcsább szavakat használ (féreglyuk, fekete lyuk, húr, kvark, spagettifikáció, imaginárius idő, stb)… Aztán annak ellenére, hogy nagyon kínosan vigyáz, mégis a népmesék, mitológiák vagy vallások szomszédságában találja magát…

  5. 3:
    Nekem is szimpatikus, mert szellemes és fejtágító. nade, hogy valós lenne? Az egy más kérdés. 😀

  6. Kiváncsi volnák, hogy ez a Gary Horowitz milyen mérésekre alapozta az elméletét? Illetve képes-e egy qbit-nél nagyobb mennyiségű információ kiszaadúlni? (ha nem, akkor mi értelme az egésznek? (mármint számunkra, mert embert/tárgyat így nem lehet teleportálni))
    szent3ság: a fekete lyukakat távcsövekkel vizsgáljuk. Nos, én nagyon szeretném, ha a piacon lennének olyan eszközök, mint a Szent-o-méter, a Csodadetektor vagy a lézerblokkoló mintájára az „Isteni megfigyelés blokkoló”. 🙂

  7. 7. Nomore

    “Isteni megfigyelés blokkoló”. 🙂 már van.

    Ateizmusnak hívhák, és ha az ember elég erősen hisz az ateizmusban, akkor lassan meggyőződik, hogy Isten őt nem látja…

  8. 4. D.S.
    A hetvenes évek végén amikor megalkották a szuperhúrelméletet (az eredeti húrelmélet kiegészítése ami bevezette a szuperszimmetriát) a fizikusok azt hitték, hogy na most megtalálták a Szent Grált vagyis az elméletet ami egyesíti a kvantummechanikát az ált.rellel. Ezt az élményt egy fizikus nemrég úgy jellemezte, hogy olyan volt mint amikor megyünk felfelé egy emelkedőn, aminek a tetejére érve megpillantjuk a távolban a Kék Hegyeket. Hatalmas őserdő terül el azonban a Hegyek és köztünk, mi szépen fogjuk a machetét és leereszkedünk az őserdőbe. Már kb 30 éve vágjuk a sűrű aljnövényzetet és már azt se igen tudjuk merre is vannak a Hegyek és hogy odaérünk-e egyáltalán. Lehet, hogy nem is léteznek, csak álmodtuk az egészet.
    Na szóval itt tart ma a húrelmélet, lehet machetézni a durva matekot.

  9. 9:
    A húrelméletet a múltkor (január 26.) beleztem ki. Visszakereshető.

  10. Most akkor mi van? HA megrendül a bizalmad Tibor bá’ a tudományban is, akkor mi marad? 😀
    A végén még a tudomány bebizonyítja, hogy van Isten 😀

  11. Akkor ez most Önkritika???
    A TUDOMÁNYT a primitív vallási képzelgések felett állónak képzelted, erre kiderül, hogy csak egy másik szekta? 🙂

  12. álljon meg a menet, pöcse van a mennyasszonynak. Nem a tudományban csalódtam, hanem Gary Horowitz elképzelését tartom abszurdnak.

  13. 13. Ok, most már egyértelmű, de ez a G.H. nem a felkent papja a tudomány nevű vallásnak? Mert ott is úgy tűnik „szakértősödik” a helyzet (megmondják a kiválasztottak, mi a tuti, és ha jól böfögnek Nobel-díjat is kaphatnak…).
    Most pont beleakadtál egy olyan elméletbe, amitől kiesett a kezedből a „szakcikk”, de nem tudhatod mivel hozakodnak elő holnap a megmondóemberek?
    Ma teleportáció, holnap gondolatátvitel, holnapután Isten létezése…
    Persze ez sarkított meg provokatív, de a Discovery megmondócsatornán a „legnevesebb” tudósok mondogatják, hogy a mai tudósok 80%-a már hisz a földönkívüliek létezésében. Innen már csak egy ugrás az UFO-k beismerése, meg a többi sci-fi 🙂

    Aztán lehet újraírni a tankönyveket 😀

  14. 12. Arma Gedeon
    A természettudományok ezen belül a fizika a valóságra alkalmazható modelleket alkot. Ezekkel a modellekkel lehet jelenségeket leírni illetve bizonyos jelenségek bekövetkezését előre jósolni.
    Namost mutass nekem egy vallást ami BÁRMIT képes jósolni akár 5 percre előre. Köszi.

    PS: A modelleket lehet pontosítani, illetve teljesen új alapokra helyezni, ettől még nem fog összedőlni a fizika, ellentétben a vallásokkal.

  15. 15:

    Jósolni? Kérlek…

    Mindegyik vallás meg jósolja neked hogy ha betartod az úr parancsolatait akkor neked jó lesz (a halálod után).
    Addig meg szar, de csak ha nem elég erős a hited, mert egyébként még az is jó lesz.

  16. 14:
    JR69!
    A National, Discovery, Planet Earth, stb. stb. bulvár-tudomány vagy kvázi tudomány, amit az amerikaiak összekevernek a népszerűsítő tudománnyal. Az előzőekhez nekem semmi közöm. tehát kéretik engem nem belekeverni.

    12:
    Amikor az öngyújtódat meggyújtod akkor tulajdonképpen hiszel a tudomány előrejelzésében, mert a vegytan állítja, hogy a propán-bután oxidál (neked: elég) és szikra hatására beindul a folyamat (a szikra szolgáltatja a gyulladáshőt egy miniatűr lokalitásban).

  17. 15: ne viccelj, A jehovistáktól kezdve egy sor szekta rendszeresen megjósolja pl. a Világvégét. Eddig még mindegyik modell téves volt, ahogy a tudományos modellek zöme is… 🙂

  18. 15: Guzzi Testvér, én, mint a Szentséges Antimodernista Reakciós Egyház felkent Főguruja megjósolom, hogy MEG FOGSZ HALNI!!! HA netán hamis prófétának bizonyulnék, perelj be… 🙂

  19. Egyébként a történet tanulsága szerintem: nincs olyan ember által alkotott eszmei rendszer, ami tökéletesen le tudja írni a világot. Más szóval minden ember által alkotott modell érvényessége kimerül egy adott határon túl. Dőreség lenne azt gondolni, hogy ez a fizikával nem így van. Az, hogy a vallásokkal nem így van, már több száz éve ismert.

    Egyedül az az elmélet helyes, ami kapásból abból indul ki, hogy NEM fog tudni mindent megmagyarázni. Nekem ezért is tetszik a kvantummechanika a határozatlansági relációval. Legalább elismerjük, hogy nem fogunk tudni mindent pontosan mérni.

  20. Megyek megetetem Schrödinger macskáját.. 🙂

  21. 19.
    OK, nyertél 🙂
    Azért vigyázz, mert akinek halálhírét keltik… Lehet itt fogok még kommentelgetni 150 év múlva is

  22. 22. jancsika: Azért ha jól emlékszem Jézus (tök mindegy hogy hívták eredetileg) mintha motyogott volna arról valamit, hogy ami Isten számára egyszerű mint az ágybaszarás az az ember számára felfoghatatlan. És ebben semmi lenéző vagy lekicsinylő utalás nem volt, egyszerű és tényszerű kijelentés volt. Nagyjából olyasmi mint amikor a 3 dimenziós lény probálja elmagyarázni a tér fogalmát a kétdimenziós lénynek. Nem keresem ki most hol van pontosan ez az rész, mert most egy számomra egy olyan felfoghatatlan jelenség foglalkoztat amihez képest a a húrelmélet, kvantumfizika de még Isten létezése vagy nem léte sem okozhat ekkora fejtörést: Hogy a picsába maradhat SP elnök?????

  23. Kirájjjjj a téma választás.És számomra új infók.Köszönet Tibor bának!

  24. Ha a megfigyelés ténye hatással van a megfigyelt jelenségre, akkor miféle hitről vagy tudományról beszélünk? A végén úgyis azt fogjuk hinni vagy látni, amit akarunk.

    Hogy is van az a híres idézet: „ha elég sokáig bámulsz a mélységbe…

    Üdv :M

  25. 23: Ebből is látszik, hogy az egyetlen elmélet, ami megdönthetetlen, az, ami gyorsan posztulálja, hogy semmit se ér.

    Tetszik ez a hozzáállás, magam is vallom. Az ember végesen egyszerű, a világ viszont végtelenül bonyolult. Ebből következik, hogy sose fogjuk tudni megismerni teljesen. Ez persze nem jelenti azt, hogy a világot megismerni dőreség volna.

    Mert, hogy néhai édesapám kedvenc szavajárásával éljek: Az ember nem szeretkezhet a világ összes csinos nőjével, de törekedni kell a tökéletességre.

  26. 23!
    Ez a hozzászólás most nekem nagyon bejött.. 😉
    Király.. 🙂

  27. Vegyünk egy nagy tömegű csillagot. Ez a jól látható „gázgömb” egy bizonyos igen rövid idő alatt szétveti teljes anyagmennyiségét a világűrben.Azt hogy ezt minden irányba gyengitetlenül teszi e, nem tudjuk,de valószínüleg nem. Marad utána egy abszolút fekete valami,illetve nem egészen. Szétszór igen nagy energiával rendelkező anyagot. Tudunk már virtuális részecskékről amik hirtelen előtünnek majd újra elvésznek a virtuális térben mikor is energiát vesznek fel környezetüktől később pedig leadják azt. Egy hypernova robbanás esetében ezek a virtuális részecskék annyi energiát vesznek fel,hogy tulajdon képpen valós részecskévé válnak. A hatalmas energia löket hullámszerüen terjed a térben. De mi történik a kiindulási pontban? A középpontban marad egy téridő szakadás és az abszolút nulla fok melyben a részecske elveszti teljes energiáját és mivel a tömeg zérus energia(rezgés,hullámmozgás) esetében szintén zérus,nincs semmi kézzelfogható ami láthatóvá tenné, csupán a környezete ami folyamatosan energiát veszít körülötte.

  28. Amikor főiskolán tanultam megkérdeztem tanáromtól mi történik az elektronnal abban a pillanatban amikor egyik pályáról a másikra zuhan és energiát ad le? (q,r,s,p)Fizikai megfigyelésről nem tudok,nem észlelhető elektronmikroszkóppal sem hogy hova tünik meg vissza vagy átalakul meg visszaalakul egyáltalán milyen esemény zajlik le amikor leadja az energiát? Ha párhuzamos dimenziok lapján élünk (3 D-ben 🙂 ) és köztük energia átáramlás van,(joggal feltételezve a negyedik dimenziót mely összeköti őket: mint egy húr akkor észerü a feltevés,hogy ami átmegy az innen hiányzik (sötét anyag,sötét energia,ahogyan mi észleljük a hiányt)és ami itt van az máshonnan hiányzik(tehát az észlelhető energia és anyag)így minden „végtelen áramlás” és nulla is egyben ha a kettő találkozik.Semmi nem vész el csak átalakul nyilván információt nem visz át,csak az alap információt: lét (ami csak számunkra információ,hiszen tudjuk érzékelni,vagy éppen nem lét). Ha van más vélemény szívesen fogadom esetleg ha tud valaki valamit az „eltünedező”elektronról amit matematikailag,vagy fizikailag (inkább)felfedeztek róla,esetleg képletben mást bizonyítanak akkor azt szívese fogadnám e-mailbe. levus1983@freemail.hu Előre is köszönöm,és bocsássanak meg ha tévesen láttam bármit is,kérem javítsanak ki.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük