(738) Választóvíz

Tibor bá’ online

 

Az adósságcsapdáról szóló sok hűhó valójában mellébeszélés, elterelő hadművelet. A lényeg az, hogy a FED és a ECB vevők hiányában felvásárolják az USA, illetve az európai államok kötvényeit. Ez a modern módja a bankóprésnek. A kettő között a különbség az, hogy az amerikai kormány költekezése a világuralmi helyzetük fenntartásáért folyik, míg az európai államok költségvetési hiányának alapja a politikusok felelőtlen költekezése, nálunk újabban pedig a nagyfokú dilettantizmus. Lehet, hogy elképzeléseimben hiba csúszik, nem ismerek fontosnak mondható tényeket, de a tudatos pénzhígítás mindenképpen tény. Ennek pedig elkerülhetetlen következménye a pénz értékvesztése, vagyis az infláció, ami pedig a legegyszerűbb módja a kisemberek kirablásának. Ez ellen az egyik védekezés az aranyba menekülés. Ennek nem először adok hangot, és minden esetben voltak heves ellenzők. Például, hogy az aranyat nem lehet megenni, nem lehet elaprózni, vagy csak nehezen, stb.

Teljesen függetlenül attól, hogy elfogadod-e vagy sem, beszerzel-e aranyat vagy sem. El fog jönni az idő, amikor az emberek között megindul az aranyalapú adás-vevés. Éppen ezért meg kell ismerkedni ezzel a témával, és fel kell készülni az arany forgalmazására. Tehát:

Aranyérméket 999,9 tisztaságban, és 900 tisztaságban hoztak forgalomba. Egy-egy érme értékének és finomságának ismerete közkincs. Ezt különböző táblázatokban meg lehet találni az Interneten és ki lehet nyomtatni. Igazi problémát a hamis érmék kiszűrése jelent. Első, amit tudni kell, hogy az arany fajsúlya igen nagy, 19,3 vagyis több mint tizenkilencszer nehezebb a víznél, és közel duplája az ólomnak. Ezt már kézzel is lehet érzékelni. A második pedig az érme csengése. Szilárd lapra ejtve az arany csilingel. A pontos meghatározásra pedig majd visszatérek.

Egészen biztos fogtok találkozni ékszerarannyal is. Tudni kell, hogy Magyarországon messze a legnépszerűbb a 14 karátos arany ékszer, csekélyebb mennyiségben lehet találkozni 18 karátossal. Ezek aranytartalma 58,5 és 75 %. A kérdés az, miként lehet megállapítani egy aranynak látszó tárgyról, hogy arany-e és milyen finomságú? Ennek a legegyszerűbb, „hordozható” módja a választóvizes próba.

A tömény salétromsavat nevezik választóvíznek, mert az arany kivételével minden más fémet felold. Ezt a tulajdonságát lehet felhasználni aranytárgyak forgalmazásánál. Az eljárás a következő: Be kell szerezni egy igen finom csiszolókövet. Ezen a kövön húzunk egy rövid jelet ismert (pl. karikagyűrű) aranytárggyal. Vagyis a tárgyról nagyon kevéske anyag rákerült a csiszolókőre. Ez mellé húzunk egy hasonló erősségű (odanyomástól függ) jelet a kérdéses aranytárggyal. Lesz tehát a kövön két egymás mellet elhelyezkedő, azonos árnyalatú sárga jel. Ekkor elővesszük a választóvizünket, és egy pipettával, vagy eldobható ecsettel rá cseppentünk a jelekre. A gyakorlatban kialakult rövid idő után a választóvizet finoman leöblítjük a kőről és megvizsgáljuk a jeleket, amiből az aranyon kívül jelenlévő másik fémet a választóvíz kioldott. Értelemszerűen, ha a két jel denzitása azonos maradt, akkor a vizsgált tárgy karát értéke megegyezik az etalonéval (mondjuk 14 karát), ha teljesen eltűnt, akkor nem arany tárggyal van dolgunk. Ha csak erősen elhalványult, akkor az Angliában igen elterjedt 9 karáttal van dolgunk. Etalonnak természetesen bármit használhatunk, a vizsgálat eredménye értelemszerűen ennek megfelelően változik.       

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

49 gondolat erről: „(738) Választóvíz

  1. Az arany ára 100 dollárt esett a napokban, erős az euro is meg a forint is a dollárhaz képest, nagyon aktuális a téma, irány a bécsi pénzverde -.-

  2. „A lényeg az, hogy a FED és a ECB vevők hiányában felvásárolják az USA, illetve az európai államok kötvényeit. Ez a modern módja a bankóprésnek.”

    Szia Druszám!
    Ehhez még hozzátenném azt a friss módszerüket amit decemberben meg most pár napja csináltak. Mégpedig karácsonyi ajcsiba adott az ECB (ekb) 489 milliárd eurót 1%-os (!!!!!!!!!) kamatra ami szinte ingyen van. Most a héten meg kaptak még 529 milliárd eurót. Na ugye ebből tervezik, hogy a bankok vásárolgatnak államkötvényeket és vaskos hasznot zsebelnek majd be.
    A nem-lefizetett elemzők már mondogatják, hogy korábban a felelőtlenül költekezőkről nyúzták le a bőrt a hitelkamatokkal meg árfolyamkülönbözetekkel, most meg a pénzek elinflálásával azokról fogják akik felelősen megtakarítottak. Fasza kilátások mondhatom…

  3. Egy ideje foglalkozom már a nemesfém befektetéssel a geddonra készülve, s szerintem a 900as aranyérmék vásárlása a korrekt megoldás. Alternatívaként a vegyes ékszerarany felvásárlása lehet még megoldás, de akkor mindig szükség van mérlegre, próbára és tudásra.
    A négykilencesért sem fognak többet adni ha gond van, de cserébe elég sérülékeny a forgalmi pénzérmékhez képest.
    Dukát és korona jól mennek és ismertek, többféle méretben is elérhetőek.

  4. üdv Tibor Bá és Mindenki.
    Ha használt aranyat vásárolunk magánszemélytől, érdemes bevinni egy zálogházba, ahol meg kell kérdezni, mennyit adnának érte, – ha – betennénk. Megvizsgálják, megmondják az értékét, – de nem tesszük be. Lehet venni zálogcédulát is – az értékre ráígérünk modjuk 10%-ot, de vigyük be magunkkal az eldadót is a zálogházba, nehogy beetessen valami papírfecnivel, vagy a „cucc” lopott és ránkhívják a rendőrt.
    A sárga aranyat jobban szereti a nép, mint a fehéret, könnyebben forog.
    Kövekért nem érdemes + pénzt fizetni, mert nehét meghatározni a valós értéket, inkább csak a sulyra menjünk, meg a karátra. 14 karát alattit ne vegyünk, mert azt szintén nem nagyon szereti a nép.
    Fazon-ékszer-ezüstöt nem érdemes venni, mert nagyon nehéz jó áron eladni.
    Lehet más másként gondolja. Én ezt tanultam a saját káromon. 🙂

  5. Eladtam az összes, 10 és 5 évvel ezelőtt vásárolt befektetési aranyamat a múlt héten és a héten.
    Ennyi volt a lufifújás.
    Alapvető szabály:
    befektetni aranyba, részvénybe, ingatlanba kell.
    A három közül EGY mindig nagyon megy.
    Ideje lesz az arany vezető szerepét másnak átvenni.
    Pl. a mi kis buxunknál simán lehetett már duplázni az elmúlt negyedévben.

  6. 6:
    Ha ilyen nagymenő vagy, akkor indokold meg, miért nem adtad el múlt év szeptember elején az aranyadat?

  7. 6: Ha tényleg az összeset eladtad akkor merész vagy 🙂
    Tavaly aug-szept volt a csúcson, én még akkor is vettem és azóta is teszem 2-3 havonta kis mennyiségekkel… Négy 9-est és nagy ritkán ha van akkor törtet is. (Mellette föld, spejz, egyéb „kellékek” vannak)

    Ezüstből ebay-en még vettem hamisat is ami régiségnek néz ki, ezt ha szaténba vagy igényesebb csomagolásba berakom akkor a „rossz-emberek” ezt fogják vinni ha addig fajul a helyzet. (Üres kézzel tudommal nem szeretnek távozni, akkor már inkább iylet vigyenek.)

  8. Sok arany ékszer hamisítványnál az ékszer felületét vastagon bearanyozzák, belül viszont ezüst, vagy réz, vagy a pecsétgyűrűknél más anyaggal töltik ki, arany helyett.
    Az ilyen hamisítvány felületéről hiába húzunk mintát a kövön, itt magát a tárgyat kellene bereszelni kevésbé látható helyen, és oda cseppenteni, vagy átvágni a tárgyat, ha törtbe vesszük, de az eladó nem nagyon fog belemenni. a zálogházas bevizsgálástatás a legbiztosabb de még őket is átverik néha. Már profi hamisító műhelyek vannak, mert nagy üzlet ilyen árak mellett, a kockázat meg kicsi az ő oldalukról nézve.

  9. 10:
    Nagymenő csalókkal szemben egyetlen egy jó módszer van. Berovátkolt mérőcső (üvegből) ahol minden egyes jel 1 cm3 ürtartalmat jelent. Félig feltöltöd a csővet, lejegyzed, hogy a vízstint hol van. Pl. 122. Ez azt jelenti, hogy a csőben 122 cm3 víz van, de ez nem érdekes. Most beledobod az aranytárgyat, ami ki fog szorítani mondjuk 1,5 rovátkát, azaz 1,5 gram vizet. ezt beszorzod 19-el, akkor kapsz. 28,5 g-ot. Most megméred a megszárított arany tárgyat. Ha 28,5 a súlya, akkor szín arany, ha ennél kevesebb, akkor valami más fém be van vonva arannyal.

  10. Talán hallottatok a China Tungsten nevű anyagról, amit főleg Kínában gyártanak. Fajsúlya megyegyezik az aranyéval, tehát a fenti módszerrel nem szűrhető ki. Aranysárgára szinezik és bevonják vékony aranyréteggel, tehát csak kettévágás, belefúrás és vegyelemzés buktatja le.

  11. Ami olyan, mint az arany, de nem arany, akkor azt én is tovább tudom adni, azaz kereskedhetek vele. Hol van itt az átverés?

  12. 13: ott, ha a te egyik továbbadási kisérletednél csináltat a vevő belső próbát, egy olyan piacon, ahol a tolvajokat, csalókat megcsonkítják… 🙂

  13. 12 & 13:
    A volfrám fém (ami az izzólámpákban az izzószál anyaga) angol neve tungsten, és a fajsúlya pontosan megegyezik az aranyéval, 19,3. A probléma az, hogy volfrámhoz nehéz hozzájutni, nagyon magas az olvadás pontja (3410 °C) vagyis nem lehet a sufniban bütykölni, komoly ipari felkészültség kell hozzá.
    Ha viszont elkerülitek az ékszer aranyat és csak érmékkel foglalkoztok, akkor ilyen problémába nem fogtok ütközni, mert érmét, verni végképp nem egyszerű dolog.

  14. 9: Igen, az összes befektetésit eladtam, most nem volt gond a nagy kiszerelésű darabok gyors eladása, remek áron.
    Az apró-cseprők maradtak, azok vannak mindig csak úgy.
    A befolyt összeg most sokkal jobban fog fialni másba fektetve, mint az arany.
    Amikor valamit már boldog-boldogtalan is vesz, icipici tételekben is az már nem túl jó ómen. Igy lehet majd gyorsan egy -50-70%-os darálást csinálni.
    Tavaly szeptemberben majdnem léptem, de akkor még nem láttam mást, jó hozam/kockázat arányban. De azóta nagyot fordult a világ.

  15. 16. Nagy öröm, hogy idevetődött körünkbe egy tapasztalt befektetési szakember is! Mostanság nehéz az előre be nem látható piacon okosan lavírozni saját kútfőből.

  16. Tibor bá’: érdemben nem tudok hozzászólni, csak jelezni szeretném, hogy a címből hiányzik az Á betű.
    Köszönöm, korrigáltam.

  17. 13: érdekes dolgot vetsz föl. Itt most úgy beszélünk az aranyról mint megtakarítási eszközről amire fizikai tulajdonságai miatt tökéletes. De az arany sok ezer évig csereeszköz is volt és mi ennek a visszatéréset se tartjuk lehetetlennek. Namost a vicc az, hogy minél „hamisabb” megbízhatatlanabb egy aranyérme annál jobb csereeszköz mert mindenki szabadulni akar tőle. És ugye a gyorsabban forgó pénz több árut cserél ki. Állítólag a reneszánsz is így indult. Arany alig volt Európában a középkorban ezért az urak nekiálltak hamisítani és a rossz pénzek annyival jobban ellátták a csereeszköz funkciót, hogy beindult a fejlődés.

  18. 20:
    Ezt csak úgy lehet elkerülni, ha 10 gramm alatti érmékbe fektettek. Én az 1 dukátot favorizálom, aminek a súlya 3,44 g. Nem hinném, hogy bárkinek megérné ezt hamisítani. A leves többe kerülne, mint a hús.

  19. 13. Gloucester

    Igen…
    Más is gondolkodhat így.
    Szóval veszel valami hamis aranyat, és nem veszed észre…
    Amikor továbbadod valami rosszarcúnak, akkor kezdődhetnek a problémák…

    Ezért jó Tiborbá ötlete, legalább egy minimum szinten védeni tudod magad.

    De szerintem komoly veszély van a hamisításban, különösen, ha az alternatív csereeszközök befuccsolnak.
    Az érték, amivel átvertek, a kisebb baj.
    De ha azért vágják le a jobb kezedet, mert úgy adtál tovább hamis aranyat, hogy tudtál volna róla, kifejezetten kellemetlen… És valószínű, hogy a mentőre is az átlagnál többet kell majd várni… már ha jön.

  20. 16: penztermelo:
    A kicsik körében és környezetemben én egyelőre még úgy látom, hogy Marinéni még nem vesz, csak aki kisbüfi és rázós időszakra készül vagy „geddonista” mint az itteniek. A külföldi tévékben amit láttam (usa és németország) ott is leginkább arra buzdítják a nézőt, hogy szabaduljon meg tőle mert most jó árat kap érte. Most úgy vagyok vele, hogy amíg a jegybankok vagy zsidóvállalkozók vagy bankárok közül legalább 2 veszi addig én is 🙂

    Ha nem gond elárulnád mibe raktad át a tőkét vagy legalább hogy milyen kockázati besorolás szerint osztottad el?
    (Nálam 30% nemesfém, 10% kaja+védelem 10%Ft és 50% tőzsde aminek a fele a recesszióra játszik másik fele energia)

  21. Mivel nem akarom minden vagyontárgyamat arannyá varázsolni, de némi biztonságot azért szeretnék, ezért havonta vennék úgy 40-70 ezer Ft értékben aranyat.
    Mit javasoltok, ami nem olyan kicsi, hogy elveszítsem mégis hasznos?

  22. 24:
    A legolcsóbb a 2 grammos színarany. Ez ma 28.750 Ft. és az egy dukátos, ami 3,44 gramm, az ára pedig 45.140 Ft.
    Ez az „aranypiac”. Az én ismereteim szerint a legolcsóbb a most már egy tucatnyi befektetési arany forgalmazó között. Szépséghibája, hogy értéklevélben küldik ki, ami jelentősen megdobja az árát, hiszen egyetlen darabnak kell „kigazdálkodni”. Alternatíva, hogy a helyszínre kell utaznod (XVIII. ker. Fáy utca) ami megint nem olcsó.

  23. freeetoaster ! Úgy látom, gránát kilövésére alkalmas kalasnyikov még nincs neked. Pedig jó befektetés. 🙂

  24. 21: egyébként is érdemes kis „címletekben” tartani, mert ha csak egy kis kaját akarsz veni a várhatóan jól felértékelődött aranyaddal, akkor nem félkilós tömbbel érdemes fizetni! 🙂
    A kis dukátok jó ötlet. Itt lehet kb. ugyanakkora orosz rubeleket is kapni, azzal se lesz gond.

  25. 27:
    Van, aki már nagyon unja az 1945-ös tapasztalatokat, pedig jó indikátor. A vásárlás ilyen időkben másképp zajlik. Nem vesz senki 1 kiló kenyeret. Apám egy zsák lisztet vett egyszerre, egy Napoleon aranyért (6,5 gramm 900-as finomság). Mert aki eladta, az se akart kilózni. Nyilván volt neki jónéhány zsák, mert ebben utazott (apám selyem harisnyákban utazott, amiért a nők megdöglöttek – a nylont még nem találták fel).

  26. 28: de azért kisebb dolgokra haszna lehet az ezüstérméknek is. Lehet, hogy most olyan arany-árrobbanás jön, hogy egy dukátnyi többet fog érni, mint 45-ben, bár Gézának lehet igaza, hogy most töredékannyi búza, vagy liszt nem lesz, mint 45-ben. Akkor mégis az fog aránytalanul többet érni, mint akkor…

  27. 29:
    Nem mindenki tudja, de Magyarországon (uniós szabály miatt) a befeketetési aranyra nincs ÁFA. Viszont ez az ezüstre nem érvényes. Ezért rossz ötlet az ékszer vásárlás, mert terheli ÁFA + „fazon” vagyis az ötvös munka díjazása. Ezért vesznek a kereskedők „tört aranyat”, ami azt jelehnti, hogy csak az ékszerben lévő arany anyagárát fizetik ki. Ez az ékszer vételárának kevesebb, mint a fele.

  28. 29:
    A magyarországon jelenleg működő tárházak több mint 87%-a külföldi tulajdonban van, s érdekes dolgok mennek ott.
    Ha véletlenül lesz geddon, semmire sem lehet majd jutni arannyal, lehet bármekkora méretű.
    Bárhol is laktok, gondolom felétek is van szuperinfó vagy hasonló újság, benne 100% hogy van tört arany felvásárlással kapcsolatos hirdetés. Ezeket zömében 3 cégcsoport nyomja, egyik sem magyar, s igen érdekes tulajonosi háttérrel rendelkezik, viszik kifelé, bármi áron. Komoly stratégia ez.
    „Vedd el mindenét…”
    De ez most nem fog bejönni nekik.

  29. 31

    A hihetetlenül népszerű paranoiás ellenségkép.

    Véleményem :

    Nem vagyunk mi olyan fontosak, hogy szántszándékkal tönkretegyenek.

    Önnálóan is tönkre tudunk menni.

    Van nekünk saját fideszünk és orbánunk.

  30. 31, pénztermelő
    „Ha véletlenül lesz geddon, semmire sem lehet majd jutni arannyal, lehet bármekkora méretű.”

    Kérem magyarázd el, hogy miért nem lehet szerinted kezdeni vele valamit, annak ellenére amit Arma Gedeon mondott a 29. hozzászólásában !

  31. 32. Kagemusha

    „Nem vagyunk mi olyan fontosak, hogy szántszándékkal tönkretegyenek.”

    Nem MI vagyunk fontosak, hanem az „érték”.
    Akik tehetik, és ez nem csak a kisemberre vonatkozik, mindent megtesz, hogy a létező ÖSSZES értékre rátegye a kezét ami elérhető.
    Az „ellenség” is így gondolkodik itt is és minden országban.
    És ha a hagyományos piaci módszerek nem lesznek elég hatékonyak az arany koncentrálására, akkor majd megtámogatják törvénnyel, mondjuk külön adót vetnek ki az arany forgalmazására.

    A paranoiás ellenségkép pedig már 3000 éve jól tartja magát.
    Ezt illene tudomásul venni, mert ha nem tisztázódik, hogy ki megy szembe az autópályán, akkor a paranoiás ellenségkép folytatólagosan „képezni” fogja az ellenségnek való ellenállás különböző módszereit.

  32. 35:
    ESERNYŐ NYITÁS
    1979-ben a Hunt testvérek nagyszabású ezüst spekulációba kezdtek (belebuktak). Az ezüst világpiaci ára az egekbe szállt. A szocialista Magyarországon az Ora-Ékszer kirakatokban hatalmas tábla hirdette, hogy tört ezüstöt vesznek. Ki akarta rátenni a kezét? Ugyan, volt egy alkalom, és ki akarták használni. Külüönben a Hunték rábasztak, mert azzal nem számoltak, hogy az egész világ felmegy a padlásra és összeszedi az elfekvő ezüsttárgyakat, mert ilyen áron megérte.

  33. Attila

    „A paranoiás ellenségkép pedig már 3000 éve jól tartja magát.
    Ezt illene tudomásul venni, mert ha nem tisztázódik, hogy ki megy szembe az autópályán, akkor a paranoiás ellenségkép folytatólagosan “képezni” fogja az ellenségnek való ellenállás különböző módszereit”

    Nekem nem sikerült ezt értelmeznem.

  34. 37. Kagelmusha

    Ne is törődj vele.
    Gondolom valami önvédelmi mechanizmus aktiválódott benned értelmezési szinten.

  35. 31 Pénztermelő
    Ahol jóáron’ aranyat vásárolnak fel, ugyanott mégjobbáron’ aranyat adnak el. Csak szimpla kereskedelem ez, kérem.

  36. 39:

    Tényleg viszik ki az aranyat az országból (meg máshonnan is).
    A következô pénz újra aranyfedezetes lesz.

    (persze ha megéri az emberiség)

  37. Melyik országba viszik az aranyat?
    Persze az sem rossz ötlet, hogy törtaranyként megvenni, aztán befektetési aranyként eladni. Olcsón venni és drágán eladni.

  38. Üdv mindenkinek!
    Szerintem a pálinkát se felejtsük ki a raktározásból mert ez talán még jobb tulajdonságokkal rendelkezik mint az arany:)Gondolok itt a cselekvőképtelenségre(ha mérgezett),feszültségcsökkentő,cserealapanyag,fertőtlenít(40%+),évekig eláll,esetleg éghető is..szóval egész hasznos és 2000-3000 forint literje amiből elég 4-5 liter,az már elég komoly tényező:)A magam részéről kicsit neheztelek rá mert ma 3 feles után sikerült bútor ajtó csiszolás közben figyelmetlenség miatt beleküldeni a tenyerembe egy 3 centis szálkát de a szintén spicces sógorom kiszedte hibátlanul így komoly baj nem történt:)De attól még jónak tartom talán jobb mint az arany.
    Egyébként sokan írtátok,hogy csere alapanyagnak szánjátok az aranyat de előtte egy másik posztban azt a nézőpontot valljátok,hogy vidéken manapság már nincsen annyi élelmiszer elraktározva mint régen akkor mire akarjátok cserélni mert így lehet,hogy az arany értékesebb lesz mint valaha de az is előfordulhat,hogy a más gazdasági és társadalmi helyzet miatt nem lesz mire elcserélni még egy 10 grammos aranylapkát sem.Tehát ti inkább 10ből 5-en az arany mellett szavaztok én pedig az aranyra költött pénzből még több növénytermesztési szakkönyvet veszek és pár kiló vetőmagot amiből majd termelek és elcserélem veletek aranyra.Ha ezt a fenti példát nézem akkor nekem a válság fokozatos felszívódása és a rendszer helyreállása után lesz 500-800gramm aranyam nektek meg semmi mert a kajára elment minden,míg én geddon végén rendelkezem egy szükséges földbirtokkal és induló tőkével(fél kiló arany) az új világot illetően.Nem tartom rossznak a felkészülést de azért én is szívesen vennék pár befektetőt magam mellett mert így nekem sokkal könnyebb lenne nektek meg jobb:)
    Hazabeszélés de attól én még rátok is gondolok:)

  39. 42:
    Az arany eltarthatósága végtelen.
    A vetőmagok csiraképessége 1-2 év. 🙂

  40. 44:
    A globális felmelegedés miatt nagyobb a hőkiegyenlítésben jelentkező energia, ami (például) tornádókban csapódik le. Ez a tornádó szituáció várhatóan egyre meredekebb lesz.

  41. Bocsi, nekem eszembe sem jutna úgy hamisítani, hogy rezet adnék el aranynak. Én ólomformát vennék körbe arannyal, azt meg reszelhetné bárki, hogy mi van a felületén.
    Persze, így is le lehet bukni, de ki fog térfogatot számolni és súlyt mérni?

  42. 43 Tibor bá elsősorban köszönöm,hogy átraktad ide figyelmetlen voltam tegnap.Másodsorban amíg nincs rá szükség addig csak vetőmagnak valót termelem újra minden 2-3-ik évben ami nem egy megterhelő dolog másrészt hűtve talán nyújtható a tárolás,ha megéri beruházni egy ilyenbe(magtároló) akkor én kipróbálom még geddon előtt ha lesz rá 2-3 év tesztelni,ha nem akkor meg élesben bizakodok.
    Másrészt a kukoricát én a beltéri előneveléssel akár kétszer is betakaríthatom egy kisebb parcellán de ez tényleg kicsi kell,hogy legyen mert nagyon munkaigényes,de a tesztet illetően majd ősszel lesz több infóm lehet-e kétszer kukoricát termelni egyazon helyen,és ez az információ legalább nem egy kozmetikázott ilyen olyan tanulmány hanem kézzelfogható adat lesz.A mai napon a vetéstől számítva ami 9 nap már 6,5-7 cm-es kukoricák vannak és a csírázás szinte 100%.A növények már a 4-ik napon kibújtak a földből.Továbbiakban még ha lesz rá lehetőségem sok más növényt is kipróbálok.Jelenleg kukorica,búza,árpa,napraforgó az ami tesztelés alatt van és ha az idő engedi akkor kipalántázással meglátjuk használható-e a benti előnevelés.

  43. 42, ejha:
    Úgy általában véve minek a növényekből készült italt-élelmet raktározni, ha az minden évben megújul a kezed által ? Amíg lesz gyümölcsfa addig lesz cefre és lesz pálinkafőző is. A „kisüsti” főzők leggyakrabban fatüzelésűek. Jelenleg a pálinka literjét 670.-ért főzik ki. 4-5 liter egy háztartásban akár egy fél év alatt elfogy.
    Ha lehetőséged van zárttéri növénytermesztésre, akkor olyan krumplifajtát ültess el, ami „korlátlanul visszavethető”. Ha a vegetációs időszak elég hosszú lesz, akkor a krumplivirágból lehetne fogni magot. Ha lesz mag, akkor gyakorlatilag örök életű lesz a fajta !

  44. 48 Nálam még a tavasszal vásárolt 0.5literes törkölynek megvan a fele.De nem is én vagyok a célközönség én inkább csak megkóstolom nem kenyerem a mértéktelen fogyasztás.Persze bort és sört többet fogyasztok de ezekből is 1-1 üveg vagy 1-1 pohár.
    A pálinkát én csalinak írtam mert ha esetleg betörnek hozzád elvisznek pár üveg mérgezett löttyöt akkor már nem jönnek vissza de igaz ez még a többi csalinak kihelyezett élelmiszerre,gondolom túl sok empátiát senki sem érezne a kifosztói iránt.
    A hagyományos burgonya helyett aminek a vetőgumóit árulják maradhatunk a strapabíróbb csícsókánál ami ugyan kisebb terméshozammal kecsegtet de évelő és a szára pedig takarmánynak jó ami nem mellőzhető dolog a krumplival szemben,ráadásul nem kell minden évben újravetni hanem több évig hagyhatjuk egy helyen.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük