(710)Arab hackerek

Tibor bá online

 

Az arab hackerek ma (kedd) fokozták Izrael elleni támadásukat. Hétfőn az Izraeli Tőzsde és az El Al szájtjai összeomlottak. A hackerek szerint módjukban áll az összes izraeli szerver leblokkolása.

OxOmar egy interjúban közölte, hogy ha Izrael bocsánatot kér a Gázai övezetben végrehajtott népirtásáért, akkor mérsékelhetik a támadásokat. „Minden lehetséges módon ártani akarok Izraelnek. Ott kell rájuk csapást mérni, ahol a legjobban fáj, a zsebüknél.” Jelentette ki a Mexikóban működő OxOmar.

Danny Ayalon az izraeli külügyminiszter helyettes a hacker támadás terrorizmusnak nevezte, bölcsen elfeledkezve az izraeli cyber támadásról az iráni centrifugák ellen. Ayalon még hozzátette, hogy a hackernek számolni kell a következményekkel, ami minden valószínűség szerint izraeli bosszút jelent. OxOmar azonban nem a beijedős fajta. Válaszában közölte, hogy azért is bocsánatot kell kérniük, mert életveszélyesen megfenyegették, de bocsánatot kell kérniük a Sabra és Shatila-i vérengzésért is.

Úgy tűnik az arabok memóriája messzire vissza tud nyúlni, mert az bizony 1982-ben, harminc évvel ezelőtt történt Libanonban.

 

Talán ki se kellene rá térni, de a zsidó állam tök ki van borulva, hogy a primitív arabok túljártak a saját cyber kalózaik eszén. Amerikának pedig el kellene gondolkozni azon, hogy ha sikeresen tudtak cyber támadást intézni Izrael ellen, akkor nekik is van félnivalójuk. Imádom az informatikát – ezek már az én szavaim – mert itt mindenki egyenlő eséllyel indul, kizárólag csak az ész és a felkészülés számít. A repülőgép hordozó anyahajók nem bevethetők.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
_____________________________________________________________

 

34 gondolat erről: „(710)Arab hackerek

  1. Talán ezért is mondta Jay Rockefeller, hogy „lehet hiba volt feltalálni az internetet, maradhattunk volna papír meg a toll mellett”…

  2. „A gyűlölet, amit nem viszonozunk, elvesztette erejének felét.”

    Anatole France

  3. „Imádom az informatikát – ezek már az én szavaim – mert itt mindenki egyenlő eséllyel indul, kizárólag csak az ész és a felkészülés számít. A repülőgép hordozó anyahajók nem bevethetők.”

    Igen de csak és kizárólag addig amíg ez a kényes rendszer él és létezik. A világhálózat megszűnése után (ami elég gyorsan bekövetkezhet) Az lyen támadásokra még csak halvány lehetőség sem lesz. Viszont a repülőgép anyahajók bármikor bevethetők…

  4. 4. Az emberi találékonyság mindig esélyesebb, mint egy anyahajó.

  5. Sokan azt gondolják, hogy az internet még mindig valami információs, e-mailezős hálózat, amivel gyorsan el érhetjük egymást és terjeszthetőek az információk és kész. Nincsenek tisztában azzal, hogy már ez a létalapja a jelenlegi rendszernek, az üzleti alkalmazások is ezen keresztül működnek, az erőművek vezérlése, a hadsereg kommunikációja, a drónok irányítása, az elektromos hálózat vezérlése, a tőzsdék működése, a biztonsági kamerák, stb…
    Tehát NEM LEHET MÁR LEÁLLÍTANI, mert akkor „meghal” az egész rendszer, nem működik semmi, mert ez az alapja. Ha leállítják, akkor a hadsereg utánpótlása sem működik, összeomlik a hátország is, zavargások törnek ki, stb… Ezért lehet ezt támadni, mert a korábban még független kormányzati, titkosszolgálati, honvédségi rendszereket is lecserélték és átállították a netre (persze titkosítva). Ebből nincs rövid távon kiút, így néhány hekker tönkre tehet akár egy országot is. Úgy jártak, mint a mondásban: „Törököt fogtunk, nem ereszt!” :))

  6. 6: ez teljesen így van, de fordítva is igaz, az erőforrásválság miatt egy idő után nem lehet majd FENNTARTANI, tehát minden össze is omlik majd…

  7. Nekem azért tetszik, hogy az arabok is szemiták, tehát ők is bele tartoznak a „választott nép” kategóriába. Jól megtalálták egymást. 😀

  8. 6-7
    Pontosan erről van szó, Arma jól látja. Én vitatom a legkevésbé az internet jelentőségét nézd: A munkámat a hálózaton végzem, innen gyűjtök információt, itt tartom a kapcsolatot az ügyfeleimmel, ráadásul itt szerzem őket, interneten keresztül küldöm át a munkát, azon keresztül fizetnek. Nincs tévém, nem hallgatok rádiót, bizonyos dolgok vásárlását is itt intézem mert olcsóbb mint ha helyben venném meg. Senki sem vitatja a jelentőségét. A kutya pont ott van elásva hogy iszonyú sérüléleny. De biztos lehetsz benne, hogy a katonai rendszerek erre fel is vannak készülve.

  9. 9.

    Éppen ez az. A net maga a „felkészülés” egy hálózat sérülékenységére, hiszen a Pentagon fejlesztette ki annak idején éppen olyanra, hogyha kiesik egy vagy több része, akkor is működőképes maradjon. Éppen ezért „hardware” szempontjából egyáltalán nem sérülékeny, ezzel szemben viszont software szempontjából nagyon is. Ezért nehéz megakadályozni a „behatolást”, mert a struktúrájából adódóan mindig van még kerülőút, ahonnan el lehet érni egy adott célt. Az erőssége valójában ebből a szempontból a gyengéje is.

  10. Fura, hogy a médiában egyre inkább lejáratják Izraelt, amikor az elméletileg az ő kezükben van.

  11. 11: alapmódszer kitenni egy madárijesztót, vagy boton sisakot kidugni a lövészárokból, hogy arra lőjenek. A zsidók jól tudják, hogy ők maguk milyen ideálisak erre a célra… Ezek gátlástalan, cinikus Machiavellisták.
    Simán robbant a Moszad zsinagógát, ha céljaikat az szolgálja.

  12. 2. igen. a legeslegrosszabb.

    A nyilvános honlapokat érte hackertámadás, egy ideig nem volt elérhető az El-Al, és a tőzsde nyilvános weblapja.Ettől függetlenül sem a tőzsdei kereskedés, sem a repülőgépek nem álltak le.Volt ilyen már a Mosaad honlappal is, +magán hitelkártya adatokkal visszaélés oda s vissza.

  13. Egyetértve a gondolataitokkal az jutott eszembe, hogyha ennyire sérülékeny és követhetetlen a rajta levő információ, akkor miért sötétedik el a mai napra a wiki? Miért kell tiltakozniuk az információ szabad áramlása ellen?

  14. A filmekben beharangozott cyber hadviselés már javában zajlik. Úgy tűnik tábornokok mellett híres hackerek is bekerülnek a törikönyvbe.
    Jelentősége nincs de az úriembert nem OxOmarnak (óóó), hanem 0xOmar-nak (nulla) hívják, a nulla x hagyományosan a 16-os számrendszerbeli számok jelölése a számítógépen, erre utal a név.

  15. Az a kérdés, hogy ténylegesen a belső hálózatok mennyire védettek? Nem vagyok elég mélyen a szakmában, a szokásos operációs rendszereken túl én szakmailag egyáltalán nem látok, de mennyi az esély rá, hogy egy hacker feltöri az anyahajók, atomtengeralattjárók vezérlését, adattovábbítását, energiaellátását, az atomsilók indítókódjait megkerülve indít támadást amerikai/izraeli állásokból bárki ellen?
    Mert hiába vannak ezek titkosítva, zárt hálózatra kötve, legalább egy számítógép az adot létesítményben hálózatra van kötve. Ez pont elég valakinek aki eléggé ért hozzá…
    Nem vagyok otthon a hálózat feltörésben, de valószínűleg a tábornok, aki bennt csücsül a siló vezetői székében hivatalosan és jogtisztán vette a saját lap-topját, amit nagy valószínűség szerint használ is, így ott a tökéletes betörési pont, leregisztrálva, a vásárlás név szerint feljegyezve. Meddig mehet el valaki, aki tényleg egy a legjobbak közül?

  16. 12: És mit szólsz ahhoz, hogy saját magukat hackelik meg, hogy jó sok pénzt költhessenek biztonsági rendszerekre. A másik céljuk pedig természetesen az, hogy nagyobb befolyást szerezzenek az internet világában, hogy kiiktathassák a nekik nem tetsző elemeket. De ez lényegében nem más, mint az arab-nyugat konfliktus elmélyítése.

  17. 17. És itt már össze is kapcsolódtak az anyahajók az internet hackerekkel… Szerintem…

  18. Egy több lépcsős biztonsági rendszerrel ellátott belső hálózatot feltörni beépített ember nélkül, főleg egy laptoppal szinte lehetetlen. Valakinek hibázni kell. A NASA oldalát naponta próbálják feltörni, sikertelenül.

    Bár nem szorosan ide tartozik, de az igazi hacker támadás lehetséges hogy inkább az űrből fog érkezni. Egy igazi napszél telibe talál minket az elég rendesen lerendezheti a hardware kérdést, onnan meg már software-ről nem kell beszélnünk. Persze csak ha igaz az a hír, hogy a szokásosnál aktívabb periódus várható napunk életében.
    Érdekes módon erre nem gondoltak „szakértőink” mikor a sok elektromos kütyüre bíztuk az életünket, most meg hápognak, hogy hát egy transzformátort sem lehet csak úgy lekapcsolni…

  19. 20.

    Így van. Továbbra is a leggyengébb láncszem az ember. Egyrészt mindig akadhat belső ellenérdekű ember, másrészt lehet egyszerű hiba is, hogy kikerülnek infók. Olyan manapság már nem igazán létezik, hogy valaki semmit az ég világon nem tud egy intézmény hálózatáról és mégis be tud törni, annál most már jobban védik ezeket. Korábban a hackerek olyasmivel próbálkoztak, hogy betelefonálva alkalmazottnak kiadva magukat próbáltak infókat szerezni egy ügyefogyott diszpécsertől vagy a szemetes konténerekben kotorásztak az épületen kívül, hátha kidobtak egy olyan kinyomtatott papírt, amin legalább egy árva userid szerepelt, sokszor jártak sikerrel. Ami szerintem még működhet, hogy kirúgott volt munkatársak adnak ki ilyesmit bosszúból vagy pénzért. Azt tudom például, hogy a UBS bank központjában a teljes banki nyilvántartás egy olyan cluster számítógépen van tárolva, ami egy páncélteremben van a föld alatt és semmivel nincs összekötve, naponta zárás után lementik az operatív rendszer adatait és leviszik oda adattárolón és feltöltik rá, így ha bármi történik, megmaradnak az adatok legalább ott.

  20. 21: Így van. Az a biztonságos, amiben nincs madzag. Tehát a veszélyes területeken vagy egyáltalán nem használnak „internetre” kötött gépeket, vagy valami saját adatkapcsolatot létesítenek (pont-pont). Azokba belemászni pedig feltűnő lenne (értsd közel kell lenni hozzá testben is).

    Ezért van az, hogy tőzsdei rendszereket támadanak valamint ilyen-olyan weboldalakat. Az igazán komoly cuccok elérhetetlenek fizikai kontaktus nélkül.

    Az egyik leghatásosabb „hackelési” forma lehetne az, ha elvagdosná valaki az optikákat és ledöntene egy-két nagy rádióantennát. Azt visszaállítani hetekbe telik és túl nagy informatikai tudás sem kell hozzá, cserébe viszont nem csak gy ország kommunikációját tudnád tönkretenni, mert a kieső átjátszók miatt az útkereső csomagok túlterhelnék a fennmaradó csatornákat is.

  21. 17:
    „Nem vagyok otthon a hálózat feltörésben, de valószínűleg a tábornok, aki bennt csücsül a siló vezetői székében hivatalosan és jogtisztán vette a saját lap-topját, amit nagy valószínűség szerint használ is, így ott a tökéletes betörési pont, leregisztrálva, a vásárlás név szerint feljegyezve.”

    Ez a filmekben lehet, hogy így van, de a valóságban sokkal jobban védve vannak ezek a hálózatok. Én csak egy nagyobb távközlési cégnél dolgozok, de néha rálátásom van több ügyfelünk hálózatára, mint pl autógyártók, pénzügyi cégek vagy multik. A esetek nagy részében rá sem tudod kötni a saját géped mert abban a pillanatban letilt még a hálózati port is amin próbálkoztál. Wifi meg hasonlókat felejtsd is el, maximum részleges hozzáférés van jelszóval védett belső wifiken, de az utcáról azt sem éred el. Egy bankban már komolyabb a védelem, pl nem tudsz usb-pendrive-ot sem rádugni a gépre, tehát adatot is max úgy tudsz kivinni ha elküldöd valakinek emailben, amit persze szűrnek és figyelnek 🙂

    A legjobb mód ilyen helyekre betörni a fent említett emberi tényező. Vagy ezért jelentkezik oda kifejezetten valaki vagy lefizetnek egy belső embert.

    Szerintem…

  22. 12. Izrael állam egész léte ennek köszönhető. Azért vannak, hogy az arabok „golyófogója” legyenek. A divide et impera elv következetes alkalmazásával az angolok hozták létre Izrael államot, hogy közel-keleti és indiai érdekeltségeiket megvédjék a militáns arab törzsektől, más célpontot adva nekik. Csak aztán a fagyi visszanyalt…

  23. Azért azt tegyük hozzá,hogy 100 százalék biztonság nincs..
    Még mindig elmondható azt hiszem,(legalábbis remélem mire leírom nem halad túl a technika)hogy a Unixos, Linuxos hálózatok a legbiztonságosabbak..Egy Microsoftos hálózatot nem nehéz két vállra fektetni..
    Az IPv4-hez kapcsolódó protokollokban(mivel régiek)sok lyuk van..

  24. 25: „Az IPv4-hez kapcsolódó protokollokban(mivel régiek)sok lyuk van..”

    Bocs, de ez marhaság. Az IPv4 a csomagolóanyag amiben az adat megy. Önmagában se nem von le, se hozzá nem tesz a biztonsághoz.
    És persze az IPv6-tól sem lesz semmi sem jobb, semmivel.

    (A többi egyébként stimmel.)

  25. 26!
    Ezt senki nem vonja kétségbe..
    A protokollok sebezhetőségére céloztam…

  26. 24:
    Ha Geddeon ezt elolvassa, amit kapsz, azt nem köszönöd meg. 🙄

    25:
    Mellike, ezek nem hálózatok, na te is meg fogod kapni a magadét. 🙄

  27. 27: A protokollok nem sebezhetők. Csak a megvalósításaik. (Az IP protokollnak csak mindenki által ismert átviteli hibamentesség-biztosítása van.)

  28. Az igazán forró cuccokat ha valaki netre köti akkor az meg is érdemli, ha feltörik.

  29. 4. Az „anyahajók” (helyes terminológiával repülőgép-hordozók) önmagukban is bonyolult fegyverrendszerek és egy még bonyolultabb hadigépezet részei.
    Az un. „hálózat alapú hadviselésben” a legfontosabb elem az információ és az információ megosztása és eljuttatása. Az olyan modern fegyverrendszer, mint egy hordozó ezer szálon függ a külső támogatástól, legelső sorban a műholdon át vagy más forrásból érkező helyzetképtől. A hordozó a fedélzeti berendezései és repülőcsoportja segítségével képes önálló célkutatásra, de ez éppen a jelenleg szokásos aszimmetrikus hadviselés körülményei közepette koránt sem egyszerű feladat.
    Szükség van valakire a helyszínen, aki megmondja, hogy mire kell lőni. Ebben az esetben viszont szükség van valamilyen kommunikációs csatornára, ami bénítható (nem is beszélve arról, hogy az illető be és kijuttatása egy másik komplex infrastruktúrát igényel).

    Az a kérdés tehát, miért, milyen okból „megy el” a net?
    A lehetséges válaszok közül jónéhány olyan méretű válságot feltételez, ami megbénítja a hordozót kiszolgáló struktúrát is.

    17. Már többen válaszoltak.
    Az olyan érzékeny katonai rendszerekhez, mint egy rakétasiló vezérlése sok esetben külön operációs rendszer van, tehát nem winfos alól kattintgatnak…
    A másik, hogy a legjobb hacker sem képes távolról áthidalni azt a helyzetet, ha egy teremben lévő két különböző számítógép között nincs adatkapcsolat.
    Ha be tudott is törni az egyik gépbe, ami számára elérhető hálózatra volt kötve, ettől még nem fog tudni betörni a másikba, ami nincs hálózatra kötve.
    Ugyanez érvényes a katonai intranetre. Belső ember nélkül, aki telepíti a kémszoftvert (ahogy ez az iráni Stuxnet esetében történt, esélytelen próbálkozás

  30. Azért nem kell túlértékelni a rendszereket.

    Volt szerencsém belátni, részt venni több nagy cég (IBM, HP, LEGO, MAERSK MGE) számítógépes rendszereinek telepítésébe, frissítésébe és elmondhatom, elég kaotikus.
    A magas biztonsági elvárások és a tehetséges marketing szakemberek túlbonyolítják a rendszert, de az üzemeltetéshez nincs meg a folyton utánképzett munkaerő, és előbb utóbb megjelennek az „egyszerűsítések”, különösen a rendszer egyes elemeinek modifikációja után.

    A katonai rendszereknél pedig még rosszabb a helyzet, mert „a pénz nem számít” alapon rengeteg hasznosnak látszó, de a rendszert túlbonyolító elem kerül bele, amit aztán ki kell kapcsoni, mert több hátránya van mint előnye.
    Erre a legjobb példa az USA csillagháborús programja, ami a beleölt trilliók ellenére nem jutott tovább néhány drága paraszt(tábornok)vakító műanyagmakettnél, a tudósok és beszállítók legnagyobb örömére.

    Láthattuk az irániak által leszállítot drón esetében vagy Irakban, amikor egy 20 dolláros szoftverrel nézték az ellenállók a drón által közvetített videót.

    Mindenkinek ajánlom a Parkinson törvénye című könyvet, ami a nagy rendszerek bonyolultságáról ír, és főleg arról, hogy az „emberi tényező” hogyan alakítja a saját képére a legszigorúb szervezeteket is.

  31. 25-29!
    Na tessék!Milyen rendszergizda vagyok én?!.. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük