Horváth Csongor vendégposztja
Múlt héten áttekintettük, melyek azok az országosan -és a világ szempontjából sem mellékes- riasztó pontok, amelyekkel az Orbán-kormány vezetői is tisztában vannak, s amelyek alapján cselekvési tervek, politikai viták, -talán irányváltás is- várhatóak a közeljövőben. Bencsik János klímapolitikai- és energiaügyekért felelős államtitkár 2011. november 18-án, Tatabányán elhangzott előadásának fő mondanivalója, hogy már nem a folyamatok visszafordítására kell koncentrálni, hanem az alkalmazkodással kapcsolatos ismereteket, lehetőségeket kell bővíteni és alkalmazni. Elkészült a NÉS (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia) és a Nemzeti Energiastratégia, s készül a NAS (Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia) is, ami viszont csak akkor lehet sikeres, ha a megfelelő humán tőke rendelkezésre áll hozzá. Ez pedig kizárólag egy komoly szemléletváltás után következhet csak be, s számomra azt jelenti, hogy most már vezetőink is elismerik, talán közülük is egyre többen belátják, hogy a jövőre alaposan fel kell készülni! Tiborbá honlapján már több korábbi lokális, ill. országos összeomlás történetét és tanulságait megismerhettük, közülünk sokan már az egyéni felkészülést is elkezdtük. Mindez azonban semmit sem ér, ha nincs egy koncepciónk a társadalmi folyamatok modellezésére. Ugyanitt megjegyezném, hogy minimum utcányi közösséget kellene verbúválnunk ahhoz, hogy egy összeomló világ keretei között -legalább lokálisan- biztonságban érezhessük magunkat. Felhalmozhatunk bármit, semmit sem fog érni, ha nem lesz mire használni. Aztán itt vannak az egyéb bizonytalanságok is, például az arany értékét tekintve. Ha minden a jelenlegi mederben csordogál tovább, nem kérdés, rövidtávon is óriási hasznot hozó befektetés lesz, ha valaki az értékeit aranyba menti. Ugyanakkor elég egy döntés a világ legnagyobb aranytartalékait birtokló piaci szereplők közül (USA, Kína, IMF pl.), s egy váratlan eladási hullám a részükről rögtön padlóra küldené a nemesfémet, ha hosszútávú értékállósága nyilván ebben az esetben is megkérdőjelezhetetlen. A jegybanki vásárlások ugyan jeleznek egy egyértelmű tendenciát, és Soros is esett már pofára vonatkozó előrejelzései miatt, de tény, hogy az igazi szándékot nem ismerhettük meg. A magyarországi koncepciók tekintetében ezért lehet fontos az államtitkár Úr előadásának kivonata, mert utat mutat azok számára, akik helyezkedni, cselekedni, vagy éppen kivárni próbálnak. Számomra mindennél rosszabb a bizonytalanság, mert a legrosszabbat is át lehet vészelni, ha fel tudunk időben készülni rá, de folyamatosan bizonytalanságban élni, egyenlő a lassú és biztos halállal. Jól tudták ezt Kubában is, amikor az 1990-es években a Szovjetunió felbomlása és az embargó fennmeredása miatt önellátóvá kellett szervezni az amúgy sem erős lábakon álló állam gazdaságát. Nekik sikerült, de csak a szocialista berendezkedés és az emberek nagyfokú szolidaritása, önkéntes áldozatvállalása árán, s ne feldjük, hogy az éghajlati sajátosságok miatt ott csak az élelemellátást kellett biztosítani, a nálunk legjelentősebb költségeket és erőforrás-ráfordítást igénylő fűtést nem. S akkor a „kapitalista embereszmény”, no meg a konzumidiotizmus adta birkaságok hátulütőiről só sem esett! Nézzük akkor a legfontosabb információkat, mire épít a magyar alkalmazkodási stratégia, melyik iparágakat, irányelveket, és milyen feltételekkel támogatja? Nézzük, mit tehetnénk!
Korszerűtlen épületek energetikai felújítása, elsősorban középületeké (közvetlen hatékonyság és költségmegtakarítás miatt), másodsorban magánlakásoké (alkalmazkodás). A magánlakások esetében energetikai besorolás (lakcímke), adóterhek meghatározása ennek alapján, ill. támogatások nyújtása a korszerűbb építkezésekhez, korszerűsítő beruházásokhoz (lakáskassza támogatás előny, ZBR pályázatok).
Atomenergia feltételekkel történő elfogadása.
Geotermikus energia felhasználásának szélesítése (nem mindenhol alkalmazható biztonságosan), napkollektorok telepítése, különös tekintettel az olcsó hőtermelési lehetőségekre.
Hazai szénvagyon kitermelése, felhasználása elsősorban vegyipari célokra, ill. nagy hatásfokú, új technológiájú erőművekben.
Hazai fémvagyon kitermelése (réz pl.), de párhuzamosan a szelektív hulladékgyűjtés alkalmazása, és a helyben történő újrahasznosítás, újra használat megvalósítása. Hulladékként sem kerülhessen ki az országból nyersanyag (vas, alumínium, réz, ritkaföldfémek és egyéb színesfémek)!
Kapcsolt energiatermelés, mezőgazdasági hulladékok hasznosítása, villamos energia termelés mellett hőszolgáltatás.
HUMÁN TŐKE FELÉRTÉKELÉSE: tudás, társadalom, nagycsalád, helyi közjó, bizalom
TAKARÉKOS FOGYASZTÁS: szemléletformálás, szemléletváltás
TERMÉSZETI KINCSEK MEGŐRZÉSE: hűségesen, nem szűziesen! Fenntartható használatra törekedni, nem pedig mindenáron megőrizni az eredeti állapotot.
BEFEKTETÉS A GAZDASÁGI TŐKÉBE: kisgazdaságok, lokális ellátó hálózatok, az EU-n belül 1000 km kiterjedésű decentrumok, helyi pénzrendszerek.
A probléma-térképezésből az egyénileg vagy társadalmilag megváltoztatható elemek átalakítása: pl. globalitásból lokalitás, energiatakarékosság, gazdasági súlypontképzés, a társadalmi bizalom helyreállítása (legalább lengyelországi szinten), az emberi közösség érdekeinek (ember és környezete) előtérbe helyezése, helyi lakosság bevonása a döntésekbe, a CO2 kvóták célzott és hatékony felhasználása, értékek átmentése, energetikai gépgyártás helyreállítása (szakemberek képzése), nevelési – oktatási stratégiák, valamint egyéni lehetőségek kihasználása.
A megújuló energiaforrások terjedésének elősegítése, hogy a takarékosság, a tájhasználat alakítás, az innovációk és a lehetőségek, lényegében az alkalmazkodási stratégia elemei összeérjenek, s egy olyan helyzetet teremtsenek, amelyben minden igaz, magyar, dolgos embernek van helye, egészsége, és megélhetése a távoli jövőben is.
Hamarosan készen kell állnunk, s talán az összeomlástól sem kell félnünk, mert épp a fenntarthatatlan rendszer 2017 (tudományosan megállapított határvonal) előtti véget érése teremthet esélyt a jövő számára, hogy ne Lucifer győzedelmeskedjen.
_____________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________
_____________________________________________________________________________
VAn adatod a hazai tüzifa és égethető mezőgazdasági hulladék potenciáljáról?
Üdv Tibor Bá és Mindenki!
Csongor! Ez nagyon jó és logikusan megszerkesztett írás.
Minden itt van.
Kivéve a mindehhez szükséges PÉNZT.
Ha pedig megjelenik a pénz, azonnal előbújik az ÖNZÉS.
Kár az emberek józan eszére számítani. Az emberek tettei csak KÉNYSZER hatására fognak igazán változni.
1: Mo.-on évi 3,5 Mm3 (2,7 Mt/év) tüzifa termelődik, amelyből erőművi felhasználásra csak 1 Mm3/év kerül. Lakossági igény nő, de fizetőképes kereslet csökken. Jelenleg a tüzifa potenciál nem kerül felhasználásra teljes mértékben.
A korábban nem hasznosított melléktermékek (növénytermesztési, erdőgazdálkodási, faipari) hasznosíthatóvá válnak. Évi potenciál kb. 204,6 PJ (növ: 169,6, erdő: 31, faip: 4)
Hazai erdősültség 20%, élőfa készlet 380 Mm3, erdészeti biomassza 13 Mm3/év, fa termés 11 Mm3/év, indokolt kitermelés 9 Mm3/év, ténylegesen kitermelt 7,1 Mm3/év, nettó fa nyersanyag 6 Mm3/év, értékes ipari fa 2,5 Mm3/év, tüzifa 3,5 Mm3/év.
Ezeket az adatokat a Dr. Marosvölgyi Béla féle biomassza tantárgyi jegyzetből vettem elő.
Juj! Az „mezőgazdasági hulladék” kategória hallatán a ökölbe rándul talpam! 🙂 Felelős gazdálkodónál ilyen nem keletkezik, mert visszaforgatja a talajba, hiszen az értékes tápanyag.
„Szakembertől” is hallottam már: a szalmabála erőművi tüzelése mekkora potenciál! Csak azért mert befér a kazán száján? A drága gépmunkával bebálázott szalmát szállítsuk jó messzire és ott égessük el!? Hogy ott 30% hatásfokkal áramot csináljunk belőle és 50% hatásfokkal visszaszállítsuk az elosztóhálózaton!? Abszurdum. Kapcsolt energiatermelés szép. Télen. De nyáron mit csinálunk a rengeteg hőenergiával?
Másik ostobaság – ma reggel is láttam – az erdőművelésnél keletkező gallyak helyszíni elégetése, hogy „szépen kipucolt tarvágás” maradjon utána. Ez nem pénz kérdése. Biztosan sokan ismeritek Jean Pain munkásságát.
Amiben viszont nagyon egyetértek az az energiatakarékosságra, illetve energiamegőrzésre nevelés. Szemléletváltás kell. Muszáj. Most még nem fáj, talán. Nem ördöngös dolgok ezek. Egy apró példa: 1°C különbség = 6 % fűtési energia.
A kellő kényszer a 100 forintos áram (kWh), az 1000 forintos üzemanyag (l), a 300 forintos gáz (m3), és a 3000 forintos víz+csatorna (m3) díjak lesznek. Hogy többet ne is mondjak. Akkor már fájni fog.
szalma-prepper-béla
Ez mind szép és jó.
De a megvalósításában kételkedem. Mert amíg csak beszélünk róla,
az ingyen van. De amint tenni is kell érte ott általában megáll a projekt magyar országon.
Másrészt a problémának épen hogy csak a felszínét karcolgatják!
Ennél szerintem sokkal de sokkal mélyrehatóbb programok kellenének.
2, Pepperjohny
Kár az emberek józan eszére számítani. Az emberek tettei csak KÉNYSZER hatására fognak igazán változni.
A kényszert az összeomlás fogja elhozni.
Ahogy láttuk, mind a két világháború után a kényszer összehozta az embereket. Tulajdonképpen Csongor írásainak nagy haszna abban van, hogy legalább útmutatást ad hogy az összeomlás után milyen irányba lehet elindulni.
—–
Én elképzelhetőnek tartom, például, hogy a sörösdobozokból készíthető napkollektorok iránti kereset megnől… Ezeket akár panelek falára is ki lehet akasztani… Napközben akár teljesen kiválthatja a fűtést. Kisvállalkozások számára ideális lehet ezek építése, felszerelése.
-Csongor:)-A politikai-gazdasági vezetés,ha csak annyi energiát szánna a megoldásokra mint te,akkor nem itt tartanánk,azaz az ötletelés szintjén.
A fenti feladatok szimplán állami szintűek,az egyéneknek vajmi kevés beleszólásuk van a felsorolt tervezetekbe.
Az egyén szintjén lehet:
-szigetelni a házat
-napkollektort venni
persze méreg drágán,illetve
-iskoláztatni a gyereket(jó pénzért),s
-szemléletet váltani.
Itt van a helyi lokalitás kérdése,mintegy 1000 km-es léptékben.Ez csak Globusz szinten mondható lokalitásnak.
A tervezet egyáltalán nem számol az egyének,mint állam-,és közösségalkotó tényezők,társadalomformáló erejével.
Következtetés:A labda továbbra is a döntéshozók térfelén pattog.
7. Csőrmi
Ott hiába pattog.
Nincs se gazdasági, se politikai közvetlen haszna, ami komoly „felső” kezdeményezést indítana el.
Viszont alúlról jövő kezdeményezések kikényzeríthetnének politikai döntéseket.
-8:)-Attila (PV):)-„Viszont alúlról jövő kezdeményezések kikényzeríthetnének politikai döntéseket.”
Elvben egyetértek.
Nem tudom itt a kommentelők közül hány embernek van komolyabb hőszigetelés a házán esetleg energiatakarékosabb világítási rendszer vagy jobb hőszigetelésű ablakrendszere,de szerintem az egyik mondanivaló az ez lenne,hogy erre költsön az ember 1 milliót inkább mint ugyanezt az összeget 10 év alatt tüzelőre mert a pénz ez a jelképes 1 millió mindenképpen el fog fogyni csak nem mindegy milyen érték marad belőle.
50% elég egyszerű elérni ebben a szegmensben a hazai házaknak a megtakarítási lehetőségét nézve.Mert nem csak az élelmiszer tartalék meg az önvédelem fontos a geddonizált jövőképben,mert ugye meglehet fagyni 300 kiló konzerv meg a sörétes mellett ha bejön egy szélsőségesebb időjárás.
Egyébként nem mindegy,hogy az állam mit csinál ? nem élő személy nem fog éhen halni megfagyni de te mint alkotó része igen ezért ha te megteszed azt amit már előttem is javasolt pár ember akkor ezzel te is hozzájárulsz az állam túléléséhez.
Ha elérnénk az 50% átlagot lakossági körökben akkor majdnem olyan lenne mintha kétszer annyi erdővel gazdálkodnánk.Arról nem beszélve,hogy ezzel itthon munkát és forgalmat generálsz.Attól meg nem kell félni,hogy akkor az erdészetnél mi pótolja a kiesést az 50% miatt mert az fel lehet használni máshova mert ugye az országban többnyire nem magyar fűrészárut kapsz a fatelepen hanem ukrán,román,szlovák szármozású,de ez csak az én meglátásom.
1. Pénz, az nincs.
2. Politikai akarat, az sincs.
3. Van-e IDŐ?
2017 itt van ~2100 nap múlva!
4.-re: Szerintem alig hallottak itt Jean Pain-ről. Én is csak egy weboldalon pár sorban. (bár ez elég tömény és fontos információt hordozott)
Ajánlom mindenki figyelmébe:
http://eautarcie.org/hu/01c.html#jeanpain
Ha végig gondoljuk amit Tibor bá hangoztat, miszerint amióta nem gyűjtögetünk, azóta nem fenntartható az életünk, ebbe beletartozik az is, ha állandóan kivágjuk a fákat, és elégetjük őket, majd újakat telepítünk a helyükre, az se fenntartható.
Node ki fog ezzel foglalkozni? 1000-ből 999.99 embert ez nem fog érdekelni, beáztatni fatöreket, amikor kinyitja a gázt, meggyújtja, és jön a meleg 🙂
Majd idővel rákényszerülünk. (úgy látszik én is ide lyukadtam ki)
Szép,szép de bármely unió tagjaként azt fogjuk tenni amit mások mondanak. A határaink védelméről meg ne is beszéljünk. Szóval tervezgetés helyett tettekre van szügség önnálóan,külső befolyásoltság nélkül,ehhez pedig már rég lépni kellett volna,kihátrálni a nemzetközi közösségek jármából vagy bele sem kényszeríteni magunkat.
11 Grego55
Mi lesz 2017-ben?
4. SzalmaBéla
Ebe a „szalmabeforgatás”-ba eddig bele sem gondoltam. Mindíg tanul az Ember. Eddig azt hittem „jajj de öko vagyok”, mert fele fűtésem szalmabrikettel megy 3000ft/q áron házhoz szállítva. A gallyakkal én fűtök meg mulcsolok.
6. Attila PV. Én pozitív geddonista vagyok. Fokozatos összeomlásra számítok, amiben a környezet összekényszeríti-rúgdossa a JÓ-embereket.
A sörkolektor egy nagy hülyeség! Én kiszámoltam a költségét /m2-ben. Dupla pénz /m2 áron lehet venni modern ablakot, amin besüt és be-melegít a napocska. Egy ablakban sosem döglik be a ventilátor és a termosztát. Csak a passzív rendszerek a jók.
Uram Isten! Belegondolt már valaki abba, mi lenne ha központi vezetéssel mindenki egyszerre készülne fel?
Egymás kezét fogva mennénk mindannyian a szakadék felé.
A természetes kiválasztódásnak épp az a lényege, hogy egyes egyedek képesek alkalmazkodni …
15. pepperjohny
Szerintem a sörkollektor hasznos kiegészítője lehet egy nagyobb ablaknak, vagy a tetőre szerelve. A fekete felület pedig talán jobban tudja hasznosítani a Nap hőjét mint a parketta vagy a padlószőnyeg.
A „modern ablak” egyébként profi beszerereléssel már jóval drágább.
Szerintem se világmegváltó ötlet a sörkollektor, de árához képest jelentős megtakarítást lehet vele elérni. Ráadásul munkát adhat többezer kisvállalkozásnak, és később beindíthatja valamivel komolyabb rendszerek kifejlesztését, felszerelését.
Én is a fokozatos összeomlásra számítok, de inkább szegmensenként. Először talán a közbiztonság mondja fel a szolgálatot, mert az államapparátus magát fogja védeni, aztán lassan az energiaellátás fog akadozni, élelmiszárak kúsznak felfelé, valahol itt majd az egészségügy is leáll, mert ez az egyik legnagyobb „pénzkivevő” a rendszerben… az állami nyugdíjak folyamatosan csökkennek, a magánnyugdíjjak meg szerencsétől függően előbb vagy utóbb bedőlnek.
Kereslet híján abbahagyják a termelést a „kütyűgyártók” utcára küldve a munkaerő 50%-át… innen meg a nkáosz, és az emberi szervezőképesség versenye fogja diktálni az iramot.
14. Hogy 2017-ben mi lesz azt nem tudom, majd a holnap reggeli kávézaccban megnézem! 🙂
Amúgy a cikk utolsó mondatában a tudományosan megállapított határ.
16:
Ez egy nagyon jó gondolat. Kiváncsi vagyok, ráharap-e valaki.
19:
Erre nincs mit ráharapni, egyszerűen igaz.
Eleve nem képes a társadalom minden tagja együtt haladni, mert vannak olyan lépések amit pl. egy panel nyugdíjas nem tud meglépni, de egy kispénzű falusi sem képes komoly tartalékot felhalmozni.
Akárhogy durvul a helyzet sokan fognak leszakadni, ez még egyenlőre a perspektíva nélküli perifériát jelenti. Később a nem életben maradást fogja…
15,17:
Sörkollektor mint olyan egy jópofa dolog, gazdaságilag nem éri meg ha valakinek normális munkája van egy jó órabérrel.
(kvázi a beleölt időből és pénzből vehetne egy légkollektort készen (kb 65eFt))
Ezt ha a min 3 napot és a mindenféle kellék árát nézem akkor ki is jön, legalábbis nekem nem érné meg ezt gyártani. (elméletben összeszedtem ami kell, ha majd nem lesz mit csinálnom akkor ez is egy opció lesz amit érdemes összerakni)
Másik oldalról meg az hogy „szabadidőben” hobbiból összebarkácsol valaki valamit „szemétből”, ami még hasznos is és spórol vele pénzt, ami ráadásul hosszútávon nyereséges is az meg a másik fele.
Mindenesetre ezt én a pótcselekvés kategóriának tartom, egy jó hőszigetelés pl. gyorsabban térül meg és több értelme van, mint egy ilyen átmeneti szezonban spóroló, nyáron meg takargatandó vagy leszerelendő valami.
Ha hozzáveszem hogy a ki-be fúvó nyílásokon a hőveszteség miatt télen még negatív is lehet az eredmény, akkor az egész egy jól hangzó parasztvakítás. Mindenesetre jó gépész agytorna és megcsinálni is jó sikerélmény.
Szerintem ha a társadalom minden tagja együtt haladna, akkor mind a 10 millióan túlélhetnénk. Ebben az esetben a multiknak életképtelen volna a Kárpát-medence, a földeken élelemtermelés folyna, a városokban pedig ipari termelés, amire ki lettek találva ezek a településfajták. Ehelyett városi kertészkedés terjed és vidéki autóipar. Ennyi ember együtt gondolkozása, összetartása nyilvánvaló abszurditás. Éppen azért kell készülnünk, mert nem így gondolja a többség.
20.
Vajon a társadalomban hányan tudhatják,hogy mi felé haladunk? Szerintem nem sokan.És ha tudnák is mit tennének? Semmit!Inkább reménykednének valami csodába ami majd segít vagy egy Isteni szikrába :)Valóban felkészülni nem tudd mindenki egyformán.A „panel kisnyugdíjas” meg a „kispénzű falusi” na igen ővelük lesz tele a Taigetosz alja…
10:
Azért nincs igazad, mert ha mondjuk aktív tüzelőhiány lesz akkor pikk-pakk elfogynak a jancsikályhák a boltokból, és mindenki mindennel tüzelni fog (pillepalacktól az anyósig).
Heteket, hónapokat mindenki ki fog húzni valahogy, s utána már jön a tavasz…
Aki tud enni, inni az nem fog megfagyni, valahogy megoldja majd hogy ha csak egy szoba is de ki lesz fűtve.
Ezzel együtt én idén dryvitoztattam a házunk. 15cm ment fel, amitől az alsó lakást alig kell fűteni, a fölsőnek még a tető és födém részét kell javítani, de ott is lényegesen jobb lett.
Készül a fatárolóm ahol kb. 20-30m3 hely van a fának, de a kazánházban is elfér kb 10m3.
Ezeket kvázi ingyen töltöm hulladékfával, meg egy-egy fakivágásból érkező zömmel puhafával (ecetfa pl).
Terveim szerint a jövő télre ezeket is feltöltöm teljesen, most csak a kazánházas tárolóm van tele (rakva).
Mondanom sem kell a fűtésre kb. nem fizetek semmit, de folyamatosan figyelek rá hogy ami jöhet az be is jöjjön és nem télen kapkodok hogy ingyen fát keresek :).
Ezt nem tekintem geddon készülésnek, bár gazdaságilag megtérülő beruházások. De ha annyira grízes lesz a helyzet addigra nagyon sok terület lesz szabad, és azokon főleg tüzelő lesz nem pedig kaja vagy víz…
23!
A kispénzű falusi nem biztos.Mert ő már nem sokat veszthet..Lehet hogy már most is önellátóbb,mint hinnéd..(kényszerből)
21-22!
Egyetértek..
Sziasztok!
1:
Csak ezt tudom adni, korábban már linkeltem a PP-t:
http://kornyezetunk.noco2.hu/dok/bencsik-janos-eloadasa.pdf
Ebben a prezentációban vannak kimutatások, saját adatom nincs.
2,7:
Köszönöm, de ezek a meglátások nem kizárólag az én gondolataim, hanem a múlt heti konferencia anyaga alapján készült kivonat, tehát Bencsik János államtitkár érdeme is.
Az más kérdés, hogy közülünk sokan ezeket és hasonló felvetéseket már hirdettünk és népszerűsítettünk évekkel ezelőtt, s most alapvetően jó érzés, hogy kormányzati körökben is mozognak emberek, akik értik, osszák ezeket.
2:
Sok negatív tapasztalatom van nekem is a közösségi felkészülés buktatóit illetően, na meg a jogszabályok és „egyéb érdekek” vonatkozásában, de ettől függetlenül tiszta és világos az útirány. Nem állítottam, hogy lesz kiút a kelepcéből, csak megállapítottam, hogy van ilyen lehetőség. (Nemsokára majd azt írhatom, hogy volt…)
3:
Jelenleg a fűtést javarészt földgázüzemű kazánok segítségével biztosítjuk. Ez igaz a távhő ellátásra is. A tűzifa -bár egyre többen alkalmazzák kényszerből vagy kiegészítésként- nem jelentős. A felvetésem olyan állapotra vonatkozik, ahol kizárólag fatüzelést használunk, jelenlegi igényszint kielégítése mellett, s csak fenntartató kitermelés formájában. Tehát nem vitatott, hogy Mo. esetében óriási megújuló fa-potencia rejlik, de ha csak fával fűthetnénk, s főleg szabályozatlan keretek között, akkor bizony az erdőállományunk rövid időn belül megsínylené, s emellet sem mindenkinek jutna meleg a szobájába. Ezért kell a lokális lehetőségeket mindenhol felmérni, s a leghatékonyabb formát kiválasztani, és használni. Nyilván lesz, ahol ez a forma a földgáz üzemű hő- és elektromos áram termelő központ marad… Ha azonban abban ringatjuk magunkat, hogy valahogy majd lesz, mert Mo-n mindenképpen tudjuk a legszükségesebb feltételeket biztosítani, akkor tuti a pofára esés! Akkor lesz erre esély, ha az energiafelhasználást rövid időn belül csökkenteni tudjuk, s megszervezzük községeinket, városainkat a lehetőségek tükrében, felkészülve a fenntartható művelésre – kitermelésre, s a szükséges ellátás alternatíváira. Ha ezek papír/terv formájában sem készülnek el, akkor tényleg nincs miről beszélni…
4:
Nem vitatom a felvetéseidet. Amiket írtál a szalmabáláról, dettó ugyanezt a téves meggyőződést alkalmazzák a szelektív hulladékgyűjtésnél. Mindezt a szervezetlenség és a kizárólagos haszonszerzési motiváció miatt. Ide – oda szállítani a dolgokat semmiképpen sem ésszerű, s végképp nem környezetbarát megoldás! De az sem tartható, hogy pusztán a hazai létesítmények hiánya miatt a másodnyersanyagok elenyésznek, vagy más országban hasznosulnak.
Tetszik vagy sem, ma a multik, ill. a multiknak úgy dolgoznak, hogy ha divat a biodiesel, akkor nyomják… S nem biztos, hogy ennek ördögivé kiáltása, vagy száműzése a megoldás. Az ott keletkező „hulladékra” ugyanis építeni lehet egy takarmánygyárat, s az így kapcsolt állattartással elképzelhető, hogy bruttó nagyobb hasznot hozunk ki a termőföldből, mintha simán búzával vetnénk be. Jó, ez most csak egy ide vetett, sarkított példa részemről, de talán a gondolatmenet az általam jónak gondolt „kapcsolt gazdálkodásról” világosabb képet ad. S persze ehhez is kellenének azok az egységek, amik a múltban sorra leépítésre kerültek, lásd cukorgyárak.
A családi gazdálkodásra átállás valóban megszüntetné a „felesleget”, de ahhoz túl nagyokat kellene lépni, hogy belátható időn belül, reálisan bekövetkezhessen.
5:
Sztem. egyelőre már az is előrelépés, hogy lehet ezekről a kérdésekről az emberekkel beszélgetni, fel lehet politikai kérdésként is vetni, s jópáran egyénileg már készülnek is. Azzal egyetértek, hogy az idő nem ehhez dolgozik, s a fáziskésés miatt nagy valószínűséggel nem lesz belőle siker sztori.
6:
Egyetértek a vastagbetűs kiemeléssel!
A sörkollektorral (építettem egy egyszerű, kísérleti prototipust én is) az a baj, hogy csak az őszi és a tavaszi időszakban használható igazán. A nagy téli hidegekben semmit sem ér, ezt a népszerűsítésére létrejött honlapon is elismerik… A déli fekvésű ablakok a legjobb napkollektorok, s egy jól tájolt ház aranyat ér! Ez persze csak keveseknek adatik meg, akár új ingatlan, akár szerencsésen megépített régi épület formájában…
7:
Bár saját szemszögünkből egyszerűnek tűnnek a dolgok, a valóságban fontos szerepe van a lépésről – lépésre történő megvalósításnak. A társadalmak ezt fogadják el, így az, hogy mennyire nincs időnk, különösen érezhető a „húbelebalázs” módjára hozott közelmúltbéli kormányzati intézkedéseken is.
8:
A legtöbb történelmi változás (forradalmak) látszólag mind alulról szerveződtek. Valójában nem létezik ilyen! Konzultáljatok Gedeonnal. Az egyén és a kisközösségek szigorú keretek között mozognak, hiszen az erőforrásokat nem ők birtokolják (nem ők rendelkeznek felettük, hiába sok tekintetben függetlenedhetnek). A változás akkor következik be, amikor az érdekek konszenzusos alapon közelítenek egymáshoz. Ilyenkor létrejöhetnek kompromisszumok, amelyben elhullanak a „hatalmasok” közül is.
10:
Biztos lehetsz abban, hogy az emberek többsége figyel, lehetőség szerint költ is a szigetelésre, és egyéb épület-korszerűsítésekre. A pénz azonban nagy úr, s ez gátolja a támogatások nélküli terjedést. Hiába fektetnék be a házam szigetelésébe, ha nem tudom előteremteni a szükséges 1 millió forintot hozzá. Akkor meglépem azt, amit saját erőből, vagy kisebb ráfordítással megtehetek. Pl. régi ablakok svéd bemarásos tech. szigetelése, dupla ablaküveg cserék, födémszigetelés üveggyapottal. Aztán szép számmal vannak épületek, amelyek nem is korszerűsíthetőek igazán, mert vizesednek, öregek, s én ide sorolom a paneleket is. Megoldás lehet kisebb házakba költözni, vagy visszatérni a nagycsaládos életformához, de erre megint nincs mindenkinek lehetősége! Az meg álom, hogy majd az állam megoldja… Hiszen az állam mi vagyunk, megoldás pedig csakis akkor születhet, ha a jelenlegi pazarló és igazságtalan újraelosztó rendszerek átalakulnak. Maguktól nem fognak… A Fidesz-kormány ezen eddig csak rontott a gazdagok adócsökkentésével és a végtörlesztéssel is.
Az államba csórika, átlagoska, üdvöske, és sok haszonélvező is beletartozik, tehát nem „az állammal” van a gond, hanem annak jelenlegi működésével. Van itt pénz és lehetőség is lenne dögivel! De nem él vele a közösség. A miértre és a „hogyan változtassuk meg?” kérdésre nem tudok válaszolni. Talán Árpi beugrik…
12:
„A kényszer nagy úr!”
Az erdőművelés és a fakitermelés működik, így meghatározott területről, meghatározott körülmények között, adott közösség számára -fenntartható módon- tüzelőt biztosítani nem fikció.
Az ellátottak létszáma és a környezeti körülmények korlátoznak. A határ átlépése szünteti meg a fenntarthatóságot. Ha holnaptól minden ember ősközösségi szinten kezdene élni, előbb elpusztulnánk, ill. csak a létszám jelentős csökkenése után érnénk a fenntartható szinthez, amíg újra túl nem népesednénk 🙂
13:
Amíg van (mai formájában működik) EU, addig így van/lesz. De meddig is?
14:
Kutatók erre a dátumra teszik azt a pillanatot, ami után a CO2 kibocsátás miatt -a jelenlegi trendet figyelembe véve- a klímaváltozás globális – katasztrófális alakulásán már nem lehet emberi beavatkozással változtatni.
15:
Én is passzív-rendszer párti vagyok. Maradj a gallyaknál! Az összeomlás vonatkozásában annyi változó jött (és még jöhet) be, hogy inkább nem mondok, és nem is gondolok semmit!
16:
Most pont ez történik! Biztos vagyok benne, hogy az egyénnek -egyedül- nincs esélye. A jövő szerintem a kisközösségek evolúcióján alapul majd!
17:
Ha úgy vesszük, akkor a sörkollektor is csak egy kütyi…
A megoldás az összefogásban van. Együtt képesek lehetünk akár saját házakat is felépíteni, persze nem a ma megszokott színvonalon.
Ettől a jól hangzó zárógondolattól függetlenül én is készülök fegyverkezéssel is, pontosan azért, mert nem vagyok idealista. De megcselekedtem, amit megkövetelt a lelkiismeretem! Elnézve a DAFK klímacsúcs indítását, s a mai pénzkiöntést a világ jegybankjai részéről, semmi jóra nem számíthatunk.
Azért én további szép estét kívánok mindenkinek!
Cs.
24. „Heteket, hónapokat mindenki ki fog húzni valahogy”
Szerintem nagyon nem, ha bármikor felborul pl. a gyógyszer ellátási rendszer akkor 1-2héten belül tömegével fognak azok meghalni, akiknek muszáj gyógyszert szedniük, és nincs.
A szigetelésen kívül nagyon jó lenne, ha elterjedne, hogy nem 25fokra fűtjük a házat/lakást, hanem max 21re. Nagy megtakarítást lehetne elérni vele.
27:
Olvass kicsit alaposabban, én a fűtésről beszéltem.
Egyébként igaz amit írsz, de ugye gyógyszerből havi adagokat szoktak írni, kiváltani (van amiből 3 havikat).
A gyógyszertárak tele vannak bogyóval ami arra vár hogy egyed.
Ha nem lassú leépülés lesz akkor sok gyógyszer lesz „szabadon”, persze nem sokáig…
Ugyanígy kellemetlen lenne az áram, víz hiánya is.
Áram nélkül sok helyen a fűtés sem megy.
Víz nélkül terjedni fognak a fertőzések, mert minden szart megisznak majd csak hogy ihassanak.
Szennyvíz elvezetés, szemétszállítás nélkül megint jöhetnek a fertőzések, járványok.
Szóval sebezhető a nyugati társadalom, nem is kicsit…
28:
Orbán legújabb rendelkezése szereint max 1 hónapra lehet gyógyszert kiirni.
Elektromosság nélkül a panelek 2 héten belül valóban lakhatatlanná válnak.
Ha már hozzászólt a témához: Mérnök Úr, Gloucester, Horváth Csongor, akkor hozzászólnék én is – több havi szótlanság után, ismét:
Sokan kérdezik Tibortól levélben: Mikor jön a geddon ? A bölcs ember időpontot nem mond, hanem inkább óvatosan, több szemszögből közelíti meg a kérdést.
Vajon hány éve van még a hazai társadalom munkaképes lakosságának – alkalmazotti jogviszonyban ?
Hány évig lehet még 735.000 fő állami dolgozót foglalkoztatni ? Meddig tudnak a hazai vállalkozások munkát felhajtani ?
A családok tartalékolt pénze, meddig és mire lesz elég ? A fogyatkozó tartalékból tudnak-e élelmet, fűtőanyagot, energetikai korszerűsítést vásárolni? A kisembereknek egyáltalán van 3-4 milliójuk mindezekre ? És még hol vagyunk a kert ill. földvásárlástól…
Sokan rávágják, hisz az ingatlanok és egyéb dolgok ára meredeken zuhan és majd veszünk egy falusi portát….igen, de addigra a pénztartalékok elfogyhatnak.
Az egyén számára, akkor jön el a geddon főpróbája, amikor kihajítják a munkahelyéről.
Biztos, hogy „olcsóbb” tüzifával fűteni, csak azt az évi 4-5 erdei köbméternyi fát ki-mi fogja az erdőből házhozszállítani ? Talicskával egyesével betolják az udvarra a derékvastagságú rönköket ? Az üzemanyag árának növekedésével, a tüzifa ára is nő. Sőt a földgáz árának emelkedésével is lépést fog tartani.
Többszobás házakat, fenn lehet tartani fatüzeléssel ? Vajon a népi építészet tudatosan építette a lakóházat kicsire, az istállót, a fészert, a színt meg hatalmasra ? Lehetséges, hogy akkor az emberek egész álló nap a szabad ég alatt dolgoztak és a lakóházat pihenésre és étkezésre használták ? Mi ezt nem mondhatjuk el, egész életünket a 4 fal között töltjük. Hatalmas, zárt tereket építünk magunknak, melyet aztán nyögve tudunk fűteni !
Egyszer láttam egy dokumentumfilmet: középkori holland kiskereskedő, a házának csak két helyiségét fűtötte: hálószobát és magától értetődően a konyhát. A mai technikai világunkban bármelyikőnk egy csóró senki, ahhoz az emberhez képest !
Sőt, üknagyapám is jobban és jól élt, mint mi !
A technikai eszközök napi szintű használata miatt, életünket már másképp el sem tudjuk képzelni: mi lesz ha kikapcsolják a villanyt, leszerelik a gázórát, nincs forró zuhany, sorban kell állni a piacon…a „nagyszékelyi bátor önkéntes életmódváltók” ezen dolgok nélkül is kitűnően megvannak. Persze, ők már ott elkezdték a geddont MESTERSÉGESEN, így jelentős előnyben is vannak hozzánk képest. Valószínű, hogy a falu egy tudásközpont lesz a későbbiekben…addig, míg Paks el nem száll. Utána már mi is szállunk.
A mi országunk nemsokára ismét a „hárommillió koldus” országa lesz…csak olyan szépen- lassan fokozatosan süllyedünk bele a mocsárba. Onnan kiút a jelenlegi életmód felé nem lesz.
A geddon már itt van, csak ugye még csak a perifériák tapasztalják meg ennek a súlyát.
Mi ugyan perifériás ország vagyunk az euban, de az eu a perifériáival együtt még jó helyen van.
Ha nem lesznek import energiák akkor nem lesz mindenkinek elegendő fűtőanyag. Legyen az gáz, olaj, áram, szén vagy fa.
Nyilván akinek van pénze az tud majd venni, de nem fog mindenkinek jutni…
Alapvetően ez is a baja a teljes világnak, hogy drága lett az energia. A kiszállított tüzifa nem azért drága, mert bonyolult előállítani, hanem mert 1 megveszik annyiért, 2 az emberi munka és a szállítás költsége az ami jelentős.
Alapvetően a jelenlegi technológiákkal elő lehet állítani olyan épületeket, amik nem energiazabálók a nagy tereik ellenére sem. Egy jó szigetelés, jó nyílászárók 4-6-8 éven belül megtérülnek. Nyilván aki erre nem számol az tajgetosz pozitív (lesz), nem bonyolultabb erre hitelt felvenni (ami meg is térül, azaz termelő beruházás) mint kocsira vagy fogyasztásra.
A geddon tudatos nagyszékelyiek egy fokkal jobbak mint Albánia aki lemaradt a nagy önellátásra berendezkedésben, vagy mint csau féle románia aki ugyan kicsengette a hitelét, de közben társadalmilag kivérzett.
Nagyszékelyiek annyiban vannak előrébb hogy közelebb vagyunk a geddonhoz, és 3-5 év még nem nagy idő, de ha csak 20 év múlva lesz eksön addig csak lassú hanyatlás akkor addig lehet hogy sok mindenről lemaradnak ők is mint csau meg az albánok…
A 3 millió koldus már megvan, most lassan a 3 millió halott jön. Persze ezt sem fogjuk látni innen a netről, meg a meleg szobából.
Az hogy a xyz nyugdíjas azért halt-e meg mert alultáplált és kihűlt vagy csak szimplán elvitte valami az nem lesz taglalva.
Szépen lassan el kezd csökkenni az átlagéletkor, a statisztikákon ez majd kb 1 év múlva látszana szignifikánsan de a kutyát nem fogja érdekelni…
A fiatalabbak is fognak hullani, de csak olyan hétköznapi dolgoktól mint pl az alkoholizmus.
Én abban látom a nagy családi házak és panelek problémáit, hogy csak addig lakhatóak ameddig van közellátás és van munkahelye a tulajdonosnak!
A Régi parasztháznak nem az volt az előnye, hogy kicsi és képes volt kifűteni a koma, hanem az, hogy ott volt a megélhetése! Ha valaki leköltözik vidékre, akkor ezt csak úgy szabad megtenni, hogy megveszi a megélhetéséhez szükséges földet!
Sajnos földet egyre nehezebb lesz venni, ahogy nehezül az élet! Tehát ezzel sajnos nem lehet az utolsó pillanatig várni! Egyrészt baj esetén egy ingatlan kb. eladhatatlan lesz, aki bajba került az valszeg nem rendelkezik komolyabb tőkével, és mivel sokan keresik majd, biztosan felmegy a föld ára!
Aztán ha mégis nagy nehezen megvan a föld, mihez kezd vele a jómunkásember???? Egyrészt jó ha van némi tapasztalat földművelés ügyben, aztán kellenek vetőmagok, és természetes eszközök!
32: van eladó földem jutányos áron… 🙂
33: 500 km-en belül vevő vagyok. 😀
Azé a föld, aki megműveli…
Ha még nem, akkor majd jól meg lehet adóztatni.
Ha meg nem, akkor azt jelenti, hogy az oligarchák már berendezkedtek előttünk.
Cs.
32:
Ugyan már 1ha föld kb 600e-1mFt.
Ha húzol rá egy gazdasági épületet akkor az +2mFt
Egy pösti panel meg 10mFt.
Csak ugye mikor is van a geddon?
Holnap? Akkor megyek eladok – veszek (nem fog már sikerülni). Jövőre? Akkor még nem.
Kossuth rádió 18 órai hírek:
Bencsik János energiaügyi államtitkár lemondott.
Ennyi.
Így igaz.
De én -kötelességemnek érezve, politikai töltetektől mentesen- legalább adtam egy lehetőséget, hogy a távozása előtt az arra legérdemesebbek megismerjék, milyen lehetett volna a kiút…
A többit már tudjuk, akár a „Fidesz sztárságát” elemezzük, akár a jövőt boncolgatjuk. Mindenképpen élvezzétek ki az „utolsó békeév” Karácsonyát! 2011 a felkészülésé volt (aki akart, élt vele), 2012 az öszzeomlás éve lesz -sztem.-.
Cs.
Csongor !
Tibor bátyánkon keresztül küldd el kérlek email címedet ismét, mert nem találom a nevedet a címlistában !
36.
Oké főnök, de el is kell adni azt pösti panelt! Most mondjam hogy nálunk mennyi ház értéke! 2008-ban tőlünk kettővel arrébb mienkhez hasonló állapotút, de kisebbet 16-ért vettek meg, mi most el akarjuk adni és 13-nál járunk… meg kb. 1 évnél!!! -szóval ennyit a pösti panel 10 millióról! hozzátéve, hogy most nincs geddon, csak válság!
Aztán a vásárlás! Pár éve mielőtt elkezdtünk nézelődni, azt hittem rengeteg föld van eladó! Hát kicsit volt pofára esés! Ugyanis jobb helyeken már nemigazán!!! Ja cigány faluban tényleg van 1 misiért 1 hektár, de az meg nem üzlet, hogy nem én fogok szüretelni!!!
Ja és még nincs geddon, de elárulom, pár év múlva a külföldiek is jöhetnek, márpedig egy hollandnak nem sokat jelent az az 1 milla/hektár! Mingyá vesz ezret! Végülis meg nem romlik!
40: milyen „pár év”??? Pár hónap és világvége… 🙂 (csak jószívűségből raktam vigyort, mert nem biztos, hogy tréfa)
41.
Hát ha tréfa ha nem, sok választásunk nincs! Van tervünk a földből megéléshez, de függünk a lakáseladástól! Ez van!
Persze az a pár hónap elég is lehet, csak kérdés hogy mennyi!
Ha ezek nem támadják meg iránt akkor meg az a pár év is összejöhet!
38.
Eddig tartott az az icipici remény, hogy van a kormányban egy ember,aki képben van….
TÉNYLEG csak magunkra számíthatunk!
Megyek, és tovább csinálom a kerítést, magasra erősre.
A téma zárásához, ill.
43-ra:
Pár gondolat, miért és kik miatt jutottunk ide:
http://klimakor.lapunk.hu/?modul=blog&a=155828
(LMP-s forrás, de ebben szakmailag abszolút igaza van!)
Hagyjuk az előző 2000 évet! Engem csak az érdekel, ma ki a felelős azért, hogy nem mozdulunk semerre, és csak süllyedünk fokozatosan az európai szarral egyetemben. Ugye nem kell kiírnom a párt nevét, amely vezérei MA IS nyalják azt a szép nagy segget, mit sem törődve velünk?!
Cs.