(660) És most a szárazság

Mintha nem lenne elég bajunk.

 

Tibor bá’ online

2030-ra a Föld legnagyobb részén sivatag lesz, állítja Matthew McDermott a Treehugger-ben, 2100-ra pedig soha nem látott szárazság szakad az emberiségre.

Számtalan tanulmány mutatott rá, hogy a klímaváltozás talán legfontosabb következménye a csapadékra és az ivóvízre gyakorolt hatása. Az amerikai Atmoszférikus Kutatás Nemzeti Központja által közzétett adatok szerint a világra soha nem látott szárazság vár. Ezt bemutatja az alábbi négy ábra, amelyek a jelenlegi és három jövőbéli idő intervallumhoz kapcsolódó állapotot mutat be. Mindegyik ábrához tartozik egy színkód. A különböző színek a Palmer skála (Palmer Drought Severity Index) különböző szintjeit jelzik. Pozitív számok a nedvesség felé, míg a negatív számok a szárazság felé történő eltolódást jelölik. Például a -4 rendkívüli szárazságot jelez. Jelenleg a -6 csak nagyon ritkán fordul elő. Arra viszont felhívják a figyelmet, hogy ezeket az előrejelzéseket nem szabad halálbiztosra venni, mert az üvegházhatású gázok tényleges kibocsátásában bekövetkezhető változások befolyásolhatják az itt megadott értékeket.     

________________________________________________________

_____________________________________________________________

_____________________________________________________________

Sajnálatos módon az ábrák meglehetősen kicsik, de azért jól kivehető, hogy hazánban jelenleg -0,5 értéken, enyhe szárazság érzékelhető. Azonban mindössze 20 év múlva -6 osztályba fog tartozni, vagyis olyan fokú szárazság következik be, ami a világban jelenleg tapasztalható legnagyobb fokú.

Az adatok közreadóinak véleménye szerint a következő évtizedekben a Földi lakósságra váró szárazságról nem csak az egyének, de a kormánykörök se tudnak, felkészülésről meg nem is érdemes említést tenni. Amikorra az előre jelzett állapotok bekövetkeznek, azoknak a föld társadalmaira gyakorolt hatása jelenleg felfoghatatlan.    

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
___________________________________________________________

 

55 gondolat erről: „(660) És most a szárazság

  1. Kérdés, ez hogyan befolyásolja a felszín alatti készleteket?
    Folyók vízhozamát?

    Magyarorzágon ugyanis eddig sem esett olyan rengeteg csapadék, csak sok jön be a környező hegyekről…
    Nyilván kevesebb lesz amit most is lehet érezni már (lassan 3 hónapja nem volt egy rendes eső).

    A migrációs nyomás az élhető területek felé tolja a maradó népeséget, közben az élelmiszertermelés összeomlik, élelmiszer termesztésre meg nincs lehetőség illetve csak locsolással amit kitudja honnan biztosít az egyszeri polgár.

  2. Nap mint nap úgy mondják be az időjárás-előrejelzést, hogy holnap is szép idő várható, az ember pedig szereti a szépet és örül, hogy nincs gamat, esős idő. Ehhez persze el kellett felejtse az összefüggést, ami az eső és az élelmiszerellátás között van… A bevásárlóközpontban minden megterem, nem kell ahhoz eső. Azt látom, hogy minden idióta zúgolódik az eső ellen, az eső pedig biztos megsértődött, mert nem látják szívesen az emberek…
    Még szerencse, hogy a havat sokan szeretik, mert azon lehet sízni…

  3. Szibériába kell költözni, ott sok lesz az eső és van sok-sok hely 🙂

  4. Nem túl hosszú életemben még nem tapasztaltam ilyen száraz évet, mint az idei, de mielőtt ebből messzemenő következtetéseket vonnánk le, olyan csapadékosat sem, mint a tavalyi. Mindez egy éven belül, szóval itt csak óvatosan a klímaváltozással.

    Más: Tibor bá, az egy dolog, hogy kicsi méretűek a képek, de nem értem a színeket és a hozzájuk rendelt számozást sem.
    Ugyanis azok szerint a Szahara sivatag csapadékosabb, mint Olaszország, Görögország, vagy akár Magyarország. (az első ábrára gondolok, ami már múlt, és nem előrejelzés)

  5. 5. állítólag a túl sok csapadék is a klimaváltozásnak köszönhető

  6. 6:

    Rendben, de ez így nem fog menni. Biztos, hogy történik valami a klímával, de ezt senki nem veszi be, hogy a klímaváltozás az egyik évben a szokásosnál jóval több esőt, a rá következő évre meg szárazságot okoz.
    Ezek a hosszú távú előrejelzések pedig nagyon megbízhatatlanok, az információ tartalmuk a nullával vetekszik azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a klimatológusok sem ismerik a klímánkat, annak minden jellemzőjével. Tele vannak ezek a jóslatok „ha, akkor..” ciklusokkal, és nem mindegy merre fut tovább a program.

  7. 5:
    Én vagyok a hibás, mert nem elég világosan fogalmaztam. Ezt utólag korrigáltam. Tehát, nem abszolút szárazságról vagy nedvességről van szó, hanem a meglévő állapot egyik vagy másik irányba történő eltolódásáról. A Szahara száraz, ez alapállás, ehhez képest nem nagyon lehet még szárazabb. Viszont az jól látható, hogy ma Magyarország enyhén szárazabb.

  8. 5: A Palmer skála a helyi viszonyokhoz képesti változást mutatja. Úgyhogy a plusszos Szahara azért elég száraz lesz továbbra is.

  9. Biztosan én nem figyeltem jól és hiányosak az ismereteim, de számomra felfoghatatlan, hogy egy melegedő világban hová tűnik az az iszonytató mennyiségű víz ami kiolvad a sarki jégtakaróból, gleccserekből elpárolog a világtengerekből. Egyértelmű, hogy a meleg levegő több vizet tud megtartani (ezért a kontinensek belsejébe is jobban eljuthatnak ezek a vízzel teli felhők), de ennyivel több pára lesz a levegőben? És az idők végezetéig lebeg és sehová sem akar esni? 🙂 Az is teljesen egyértelmű, hogy az éghajlatváltozás miatt szélsőséges lesz az időjárásunk (tavalyi bő csapadék, idei sokkal kevesebb, erőteljesebb viharok stb.), de mi lesz a vízzel? Az elpárolgó víznek valahol ki kell csapódni (ahogy az ábrából ki lehet venni ez valahol majd a Sarkörön lesz, ha lesz). Amennyiben van egy üvegházam (zárt rendszerem – egy egyszerű modell alapján) és növelem a hőmérsékletet és elhelyezek vízzel teli edényeket vagy locsolom a növényeket, akkor nő a páratartalom, és a vízgőz egy idő után kicsapódik. Vagy az egész Föld víz és légkörzése felborul és ez a modell ezt ennyire előre látja? Erre tudja valaki a választ?

  10. 10-re:
    A szabad vízfelületek párologtató képessége messze elmarad a növényzetéhez, különösen a fákéhoz képest!
    A tengerek párolgása miatt legfeljebb egy vékony partmenti sávban lenne mindenütt eső. A növényzetet sikeresen kiirtó, talajt erodáló, nagyüzemi földművelés utolsó, végzetes következménye az elsivatagosodás.

  11. Nem érzem nagy drámának a folyamatot, amíg a szárazabb klímára optimalizált növények képesek megélni. Meg kell honosítani ezeket és az élet továbbra is fennmaradhat a jól megtervezett területeken. A többiek sajnos statisztikák lesznek.
    Keressetek a googlen a Greening the desert – Jordan Valley Permaculture Project videóra és irományokra.
    http://alturl.com/ww3a8
    A permakultúrás Geoff Lawton négy, azaz négy év leforgása alatt öntözés nélkül is önfenntartó, virágzó, zöldellő, humuszban és élővilágban gazdag területet varázsolt egy, a jordán mezőgazdasági szakemberek által semmire sem jónak minősített területből (totál szikes, eső nélküli sivatag).
    Ez csak egy példa, s bármilyen klímán megvalósítható, csak kell egy jó tervező, aki létrehozza a rendszert, utána önfenntartóvá válik. Ilyen pl. Peruban az Essential Living Foods völgye, vagy Roxanne Swentzell (http://climatetoday.org/?p=1321) kis háztájija, működik az elképzelés sok hektáros és kiskerti szinten is.
    Addig is te is tehetsz valamit, ültess fákat és növényeket mindenhova, mert a folyamat megfordítható, vagy legalább is, lokális szinten kellemes mikroklímák hozhatók létre, akár még a sivatagban is. Minden megnő magról, csak érts hozzá, hogy kell kezelni fajtaspecifikusan a magokat a csírázáshoz. Sok növény – hűvösebb és nedvesebb mikroklíma.

  12. 10. Ja!
    Minden bizonnyal, nagyon tudományos módszerekkel, nagyon profi modellek futtatásával jött ki ez az eredmény, de nekem is pont ez ugrott be, hogy emelkedő hőbevitel emelkedő párolgást okoz.

    Földtörténeti adatok szerint az eljegesedések idején volt száraz, hideg, szeles, szélsőséges klíma. A melegebb periódusokban meg csapadékosabb, kiegyenlítettebb. A légkörben lévő több vízgőz elősegíti a sarkok és az egyenlítő közötti hőáramlást, nem alakul ki akkora szélsebesség (viharok lesznek) és nem alakul ki akkora hőmérséklet különbség.

  13. 11.: Rendben, DE! Miért a tengerek felől jön a nedves levegő (Európában a Golf-áramlat felől, Ázsia: Indiai-óceán – és itt a monszun nagyon nem egy vékony partmenti sávba jut el stb.)? Akárhogy is nézem, Földünkön a vízzel borított terület jóval nagyobb, mit a szárazföldeké, mégha jóval kevesebb a növényekhez képest a párologtató képessége, az arány akkor is a tenger javára dől el.

  14. 5. Ezért pontosabb, ha klímaváltozásról beszélünk, nem felmelegedésről.
    A globális nagy mintán mért felmelegedés helyi lehűlést is eredményezhet, mint amit például Skandináviában várnak, ha a felmelegedés miatt leállnak vagy megváltoznak az óceáni szállítószalagok. (Ez egyébként a Kárpát-medence számára reménysugár, hogy talán itt is ellensúlyozza némileg a felmelegedést.)

    A klímaváltozás legjobban érzékelhető hatása pontosan az, amit szóvá teszel: a kilengések amplitúdója nő, úgy az időben egyre gyorsabb, mint szélsőértékek egyre nagyobbak.
    Egyik év rekord csapadékot hoz, a másik rekord szárazságot. Ez az, ami a legjobban odabasz a mezőgazdaságnak, jobban, mintha állandósulna az egyik szélsőség – bár ez valószínűleg (legalábbis a Kárpát-medence vonatkozásában) előbb-utóbb be fog következni, az inga „kiakad” az egyik szélsőértéken. Várhatóan a száraz oldalon, de még ezt sem lehet biztosra venni!

  15. 14:
    A tengerek felszínének párolgása sokkal nagyobb, mint a szárazföldek növényi párolgása.

    15:
    Precízen: Globális felmelegedés okozta klímaváltozás, aminek legfontosabb ismérve a szélsőségek fokozódása.

  16. Azért… két hétre is nehéz megmondani az időjárást…

    Pontosan ezért inkább nemcsak a fenntartható, de a flexibilis mezőgazdaság kialakítására kellene koncentrálni, ami lehetővé teszi, hogy gyors változásokra is gyorsan lehessen reagálni.

    De a profitalapú gazdasági rendszer ennek nem barátja.

  17. -Tiborbá:)-„Az adatok közreadóinak véleménye szerint a következő évtizedekben a Földi lakósságra váró szárazságról nem csak az egyének, de a kormánykörök se tudnak, felkészülésről meg nem is érdemes említést tenni.”

    Az „adatok közreadói”,akik tényleg azt hiszik,hogy a kormánykörök nem tudnak róla,magukról állítanak ki „szegénységi bizonyítványt”,s ezek után én megkérdőjelezném az egyéb állításaikat is.
    A távoli jövőről gyönyörűen lehet beszélni,mindenfajta felelősség nélkül,mert mire elérjük a jóslatok időszakát,már senkit sem fog érdekelni,hogy beváltak-e a 20-90 évvel ezelőtti prediktumok mert azok már adott helyzetek lesznek,s megint a szemünk a távoli jövőbe réved.
    Tudnám javasolni a kutatóknak,hogy ne csak fölfele nézzenek,hanem néha a lábuk elé is,mert megbotlanak a jövő év köszöbében,amiről természetesen semmit sem tudnak.

  18. 18 Csőrmi

    Majd onnan lehet tudni, hogy a „tudósok” elhiszik saját jóslataikat, amikor lejönnek az elefántcsont tornyaikból, és mondjuk felrobbantanak egy-két kormányépületet…

    A tudás felelősség nélkül csak maszturbáció.

  19. 18 & 19:
    Azon töprengek, ha valóban ez az álláspontotok, akkor miért jártok ide, és miért olvassátok el ezeket a posztokat? Ha én valamit nem fogadok el (pl. túlvilág, asztrológia, teleportálás, stb.) akkor azokat messze elkerülöm. Eszembe nem jutna egy asztrológiával foglalkozó honlapot meglátogatni, de ha oda tévednék nem szólnék hozzá, hogy micsoda marhaság az egész.

  20. Ezek a civilizáció álproblémái, a busmanoknál is szárazság van és milyen jól megélnek.

  21. 11-es kieg:
    Természetesen egységnyi területre értve.
    Növényzet nélkül a partmenti sávban lecsapódik minden pára, kontinensek belsejébe semmi nem jut. A Pangea nevű szuperkontinens is csak egy szuper nagy sivatag volt. A tagoltság ezt a jelenséget persze tompítja, és lehetnek időszakosan monszun jelenségek is (bár ha beáll egy új egyensúly, ez nem biztos).

  22. -20:)-Tiborbá:)
    Nem a blogodat kritizálom,hanem azokról a témákról amit írsz,mondok véleményt.
    Az olyan téma,ami nem érdekel,azt valóban elkerülöm,nem foglalkozom vele.
    A jövő kérdései,ide tartozik a felmelegedés témaköre is,mindannyiunknak húsbavágó fontossággal fog bírni.
    A rövid hozzászólásomban mindössze arra akartam kilyukadni,hogy komoly kutatók,komoly témában, vegyék komolyan a tájékoztatandó felet is,s ne azzal próbálják meg érdekesebbé tenni a kutatásuk eredményeit,hogy farkast kiáltanak amikor nincs,mert nem fogják komolyan venni őket,amikor kell.

  23. Csőrminek: „A számból vetted ki a szót!”

  24. 19. Tibor bá’
    Nem arról van szó, hogy az idejárók hiszik-e a különböző elméleteket. Inkább a tudósok felelősségéről…
    Ha az „én megmondtam de leszarom” pozíciót veszik fel, akkor könnyebb politikai mahinációra használni ezeket a tanulmányokat.

    Ha valaki kormos arccal ordítja, hogy „ÉG A HÁÁÁÁÁZ”, akkor a környezet rohan tűzoltókért, vödörért, vagy az életét menteni.

    De ha ugyanez közli, hogy a 100%-os égési sérülés igen veszélyes dolog, de még megissza a kávéját, és megnézi a híradót, akkor a környezet is hasonlóan reagál.

    Az egyszerű tömeg nem érti a bonyolult statisztikai számításokat. Aki érti, annak a felelőssége tudatni, ha komolyan gondolja.

  25. 5 – szintúgy kevéssé hosszú életem során megértem egy pár szélsőséges helyzetet. Pl. 2000. Évszázad árvize a Tiszán, évi összcsapadék átlaga a Tisza-völgyben 400 mm alatt, legkirívóbb Szeged mellett, ahol 234 mm. Aztán 2002 tavasza, szintúgy a Tisza-völgy északi része: március 6 és június 11 között az összcsapadék 10-50mm között a legrosszabb helyeken (Bodrogköz közepe) egyetlen mm sem! 2009. Szárazabb év, mint az idei, márciustól pünkösdig nincs csapadék, onnan is csak imitt-amott nagy forrósággal kisérve. 2010 úszunk, de nem a boldogságban. 2011. Az év elején voltak esők, de augusztustól mintha elvágták volna. 10-15 mm csapadék a mai napig. A helyzet nem túl rózsás, és nyugodtan beszélhetünk éghajlatváltozásról. Pénteken végig ültem egy konferenciát, ahol elhangzott, hogy az utóbbi 13 év során 1998, 1999, 2000, 2001, 2003, 2006, 2007, 2009, 2010 és 2011-ben volt nagyobb, országrészre kiterjedő anomália. Háromban nem. A statisztikákra nem lehet építeni, mert az elmúlt tizenhárom évben statisztikai szempontból ezer év telt el, azaz tíz évben volt valamilyen százéves valószínűségű esemény, és ebből nyolc évben közvetlenül a folyók vízjárásához kapcsolódó (vagy legnagyobb, vagy legkisebb). Vagyis, a helyzet csakugyan változik.

    7 – a klíma egy összetett rendszer, amikor egy rendszer szerkezete megbomlik, változni kezd. A változás első jele a rendszerlengés, azaz a szélsőségek növekedése. Aztán új szerkezet alakul, a rendszer lecsillapodik, s valamelyik szélsőség, vagy ahhoz közeli helyzet állandósul.

    10. – Nálunk a víz sorsa egyértelmű levezetjük. 150 éve több vizet vezetünk el, mint amennyi ide érkezik. A szarazodás a mi munkánk eredménye.

  26. 23:
    Nem is írtam, hogy a blogot kritizálnád. Cikiztétek a kutatók munkáját. Ezek a klíma kutatások a kitaposott mederben mennek. Nem várható el több tőlük. munkájuk eredményeit nyilvánosságra hozzák, és ezzel elvégezték azt, ami rájuk tartozik. Nem vállalnak népnevelés, nem az ő dolguk. Amit nyilvánosságra hoznak azon el lehet gondolkodni, annak alapján lehet tervezni, vagy le lehet szarni. Ez mind benne van a kalapban, de ha „leszarjuk” akkor el se kell olvasni. Minek? Hiszen tudom, hogy ez egy előre jelzés és nem több.

  27. 16: Csak egy észrevétel a párologtatással kapcsolatban, olvasva Hetesi Zsolt „Mit ér a munkánk” kiértékelését. A 6. válasz érdekes a növényzet párologtató képességét nézve.
    http://ffek.hu/blog/hetesi_zsolt/mit_er_munkank_kiertekelve
    Itt a valóságos válasz az lett volna, amelyet a zöld cikk jelez (12%), hogy a Kárpát-medence összes fája egykor kb. az északi Atlanti-Óceán felületének megfelelő párologtató felülettel bírt. (40-50 millió km2 vízfelülettel ekvivalens)

  28. Üdv mindenkinek.
    3-ra: Személyes tapasztalatom van a komposzt WC-vel, vagy alomszékkel. Idén januárban Kulcsnál, megcsúszott a löszfal, a szélsőségesen sok csapadék miatt, ez engem is érintett, mégpedig oly módon, hogy a szennyvíz elvezető csatorna (fürdő, WC elvezetői) a ház alatt, a megcsúszott föld miatt szétváltak, + repedés a falakon, stb… A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás az volt, ha egy emelettel feljebb alakítom át az ott már meglévő WC-t zuhanyzóvá, illetve mosdóvá. A WC-t mindenki megrökönyödésére a kertben helyeztem el, a hagyományos kerti budi formájában. Amíg ez elkészült, használtam bent az alomszéket a következő módon. Nálam a vödör egy 60 literes műa. hordó volt, a rá való tetővel, az alom a favágáskor megmaradt fűrészpor, majd széna volt. Nagyon kíváncsi voltam az elején, de semmilyen szaga nem volt, pedig nyáron volt úgy, hogy egy hétig sem volt ürítve, csak a tetejére szórt fűrészpor fedte az anyagot. Mikor megtelt ment a komposztra, jövőre beásom. Azóta kész a budi, de a lakásban lesz egy míves alomszék, az biztos. Egyrészt nem fogyaszt vizet, másrész pl hűvös időben, vagy éjjel nem kell kibotorkálni az udvarra. Ha válsághelyzetben be kell húzódni a lakásba és egy ideig nem tanácsos azt elhagyni, jó alternatíva ha nincs víz. Nagyon nagy probléma lehet, ha az ember nem tudja hova elvégezni a dolgát. Az alomszékből nyert komposzt, vagy a kerti budi tartalma kiválóan hasznosul a veteményesben, régen ezt nem kellet elmagyarázni. Talán pont Tibor bá’ említette egy régebbi vissza a múltba szösszenetben.
    A házi víztisztítót (KEGYEDI vagy annak elvén működőt) mindenképp érdemes megcsinálni. Egyébbként tisztítés nélkül sem lenne probléma öntözővízként hasznosítani. A víz nem lesz olcsóbb, sőt…

  29. a hordóra egy „rendes” műanyag ülőke volt könnyen levehető és gyorsan felrakható módon szerkesztve.

  30. 28:
    „az északi Atlanti-Óceán felületének megfelelő párologtató felülettel bírt. (40-50 millió km2 vízfelülettel ekvivalens)”

    Ez egy felületes, félrevezető információ. Aki olvassa annak a fejében a 40-50 millió km2 marad meg. Az „észak” nem. Miről van szó. Gyakorlatilag az Északi-sark közeli területről, ahol a relatív légnedvesség igen magas, a hőmérséklet pedig nulla alatti. Ilyen körülmémnyek között gyakorlatilag nincs párolgás.

    29: Köszönjük a beszámolót.

  31. 28-32 Zsolt példája azon a számításon alapul, melyszerint egy lakótelepi fa kb annyi vizet párologtat el, mint egy focipálya nagyságú vízfelület. A többi az egykori Tisza menti ártér erdősültségén alapuló becslés, ami elsődlegesen az erdőknek a mikro- és a mezoklímára gyakorolt hatását hivatott érzékeltetni.

  32. 33:
    Párolgás szempontjából nézve a vízfelületnek nem csak kiterjedése van. Vannak ott egyéb tényezők is. Igen fontos a vízfelület feletti levegő relatív légnedvessége. Fontos tényező még a vízfelület felett fennálló szél (légmozgás) mértéke. A nagy szélmozgás a vízfelületről „lesöpri” a molekuilákat. A vízfelület hullámzása is fontos tényező, mert ezzel növekszik a vízfelület. A levegőbe szökő vízcseppek is fokozzák a párolgást. Szóval, valahogy így.

  33. 26: Épp azt akartam mondani, hogy egy Molnár Géza kellene ide. 😉

  34. Nyugalmi víztestet feltételeztek. A példa egyébként is csak arra szolgált, hogy a rávilágítson, mennyire elhanyagoljuk a felszínborítás szerepét e kérdésben. Nem a kiterjedés egyenlőségén hanem a hatások összevethetőségén van a hangsúly, de szerintem ezzel Tibor bá is tisztában van. 😉

  35. 37:
    Én nem is teszek fel kérdéseket. 😉

    De öszintén, a 40-50 millió km2 elég durva.

  36. 32. és attól felfele lévő hozzászólásokhoz: Az északi Atlanti-Óceán az EGYENLÍTŐTŐL kezdődik és tart észak felé a Jeges-tengerig (annak már külön medencéje van) így pont a sarkvidéki területek nem esnek bele. Zsolt valószínüleg arra hozta példának, micsoda hatalmas óceánfelület párologtatásával lehet egyenértékű egy Kárpát-medencényi erdő.

  37. A teljes Atlanti-óceán területe 106,4 millió km², tehát az említett területnagyság is alátámasztja, hogy kb. a feléről van szó.

  38. 39:
    Ha az Atlanti-óceánt az Egyenlítőtől számítjuk, akkor a 40-50 millió km2 abszolút téves, több nagyságrenddel.

  39. 41. Tibor bá, mi a véleményed az Eurázsia Unióról? Meg úgy egyébként az Oroszország felé való nyitásról?

  40. 42:
    Félreértettél. Korábban be lett linkelve Hetesinek egy posztja, aminek a 6. pontja azt állítja, hogy a Kárpát-medence területén lévő fák nedvesség elpárologtatása felér az Atlanti-óceán 40-50 millió km2-nyi területének a párolgásával. Ez azt jelenti, hogy a fák kb. 150-szer több vizet párologtatnak el, mint az óceáni vizfelület. Ami egy képtelenség. Hogy mekkora az Atlanti-óceán területe az nem volt kérdés tárgya. – – – Különben at Európa területén leeső cspadék hatalmas hányada az Atlanti-óceán párolgásából származik.

    43:
    Az eurázsiai unió egy lázálom, minden realitást nélkülözve. Oroszország felé nem nyitni kell, hanem kereskedni kell velük. Jobb minőségű mezőgazdasági termékeket kell neki kínálni versenyképes áron.

  41. 44: nem értettem félre, annak idején én is megcsináltam Hetesi tesztjét, nem emlékszem már mit választottam erre a kérdésre, de arra igen, hogy a fél Atlanti-óceánnal való összevetés elsőre nekem is merésznek tűnt. Ezt a 150-szeres párologtatást nem is tudnám olyan gyorsan kiigazítani, mint azt, hogy az Északi Atlanti-óceán a sarkvidékre esik. De ha most utána gondolok, ahogy az imént Géza írta: „egy lakótelepi fa kb annyi vizet párologtat el, mint egy focipálya nagyságú vízfelület”, ha ez a számítás helyes, akkor nem téves a 150-szeres szorzó, hiszen egy focipályán is elférhet 150 fa.

    Egyébként visszatérve a poszt eredeti témájára, ha ez a prognózis megvalósul, az igen nagy szívás, én már a mai csapadékmennyiséget is keveslem és szívesen támogatnám Gézát abban, hogy „árasszuk el a Kárpát-medencét”. 🙂

    Persze sok mindenhez lehet alkalmazkodni. Ma éppen egy régi útleírásban olvastam az Altáj vidékéről (Dél-Szibéria), az pont olyan szélsőséges kontinentális éghajlat. Rövid nyáron 40 fok meleg, hosszú télen -40 fok hideg és jó esetben éves 250 mm csapadék, meg irtózatos szelek.És ha legalább ez legalább STABILAN megvolna, már nem is panaszkodnak. De hát ki ígér itt stabilitást!???

  42. 45:
    A különböző fák nem egyformák, de ezt most hagyjuk. Egy terebélyesebb fa összes levelének a felülete könnyen elérheti egy focipálya méretét. Ez durván OK. Bár a sima vízfelületről a H2O molekulák könnyebben leszakadnak, mint egy levélről. Az igaz probléma az, hogy az Atlanti-óceán felett kialakult hatalmas felhőzetek, amelyek egész Európát ellátját csapadékkal, honnan jönnek? Konkrétabban a Kárpát-medence fái által elpárologtatott vízmennyiséghez szükséges csapadék honnan van? Az minek az elpárolgásából származik? mert Európában nem csak Kárpát-medence van.

  43. ugy emlekszem magyarorszagon 800 mm parolgast szamolnak 1m2 nyitott vizfeluletre 1 ev alatt

  44. 45:
    Most én is ellátogattam a Google-hez, hogy ki tudjak másolni néhány okos dolgot.

    Akkor most a forrás: Assessment Report Series, RS.03-3 United Nations Environment Programme.

    Adatok: A Föld 29 százaléka szárazföld, aminek az évi kipárolgása 73.000 km3, a tengerei viszont 71 %, amelynek az éves elpárolgása 505.000 km3. Némi osztás árán kiderül, hogy az óceánok kb. háromszor jobb hatásfokkal párolognak, mint a szárazföld.

    Következtetés: Ezek Szerint a Kárpát-medence eléggé nehezen tud 150-szer többet párologni, mint a nyilt óceán. Természetesen átlagosan, körülbelül.

  45. 44 Ezt rajtad kívül senki sem mondta Tibor bá, te is csak azért, mert szó szerint értelmezel egy párhuzamot. A lényeg és egyben a paradoxon feloldása, hogy az erdő a víz nagyobb részét visszatartja, emeli a relatív páratartalmat, nem elpárologtatja, hanem helyben keringeti a vizet. Még egysezer mondom, a példában szó sincs mennyiségről, a parátartalomra és a hőmérséklet szabályozására, valamint a mikro- és helyicsapadékra gyakorolt hatásról annál inkább.

    És ha már itt tartunk. A szárazság okára mindenki rájöhet, aki tudja, az Alföldre évente 800 mm körüli csapadék jutott. Ezt mutatja legalábbis a potenciális (és az eredeti) vegetáció. Ennek kb a felét csapadék formájában, a felét árvizek formájában kapta a táj. Mára csak a csapadék maradt. De az sem teljesen. Annak a teljes mennyiségét csak akkor vehetnénk, ha nem lenne belvízlevezetés. A többit a képzeletetekre bízom.

  46. 3 JR69 kössz.
    Nagyon jó ez a link! Valami, amikor nem egy milliós terméket akarnak rámtukmálni.
    Jól felhúztam magam ezen a párolgás és – honnan jön a több víz? – vitán. Víz a vízből jön, az óceánból, punktum! Aztán vagy több ér ide, vagy kezesebb.
    A szárazságot, szélsőségeket a saját bőrömön érzékelem.
    Engem – buta kisembert – az izgat, milyen GYAKORLATI technológiákkal védjem ki az én kis birtokomon a szélsőséges időjárást, a szárazságot, hogyan raktározzam a vizet?
    Esős napot! 🙂

  47. 50:
    Zwerd(28) által belinkelt idézet így szól:

    „a Kárpát-medence összes fája egykor kb. az északi Atlanti-óceán felületének megfelelő párologtató felülettel bírt. (40-50 millió km2 vízfelülettel ekvivalens).”

    Sajnos nekem nincs képességem átvitt értelmekben gondolkozni. Ahhoz vagyok szokva, hogy mindent névértéken értelmezek. Az idézett mondatban két állítás van:

    1) Az Észak Atlanti-óceán felülete 40-50 millió km2. – Mivel a valóságban az Egyenlítőtől a sarki medencéig az óceán területe ennek a többszöröse, én az Északi-sarkhoz közeli területeket értelmeztem. Amire Csont közölte velem, hogy az Atlanti-óceán területe 106 millió km2. – Valóban! De akkor a 40-50 millió km2 hibás adat.
    2) A Kárpát-medence összes fájának a párologtató leveleinek kumulatív területe egyenlő 40-50 millió km2-el. – Csakhogy a párologtató felületek effektív elpárologtató fajlagos készsége természetesen nem azonos. Nem fogadom el, hogy 1 m2 levélfelületből ugyanannyi pára távozik egységnyi idő alatt, mint 1 m2 óceán felületből. – ha ez így van, akkor mi értelme bekeverni az Atlanti-óceánt? Egyszerűbb, és nem félre érthető lett volna azt közölni, hogy: „Egykoron a Kárpát-medence összes fáinak a párologtató (levél) felülete 40-50 millió km2 volt. Ez kábé 150-szer nagyobb, mint a földterület, ahol a fák vegetáltak.” Ugyanis, ha nincs beszúrva a megtévesztő „ekvivalens” akkor az ember nem feltételezi, hogy ezek a fák 40-50 millió km2 óceán felülettől származó, azonos mennyiségű párát jutattak a levegőbe. Mert én ezt a téves interpretációt nem fogadtam el.

    U.i.: Egy precíz párhuzamot hogy lehet másképp értelmezni?

  48. 52. Tibor bá! Igazán nem gondoltam, hogy ekkora gumicsont lesz abból, ha felhívom figyelmed egy tévedésedre. De látom, van amivel még mindig nem vagy képben. L-)

    52/1)-re: Ha az Atlanti-óceán 106 millió km2 (és ez tény), akkor miért lenne hibás adat, hogy az északi fele 40-50 millió km2 (melléktengerekkel vagy anélkül) ?????

    52/2) Írod:”A Kárpát-medence összes fájának a párologtató leveleinek kumulatív területe egyenlő 40-50 millió km2-el.”
    Hát ezt csak te állítod, Hetesi eredetileg ilyet nem mondott.

    Az eredeti állítás:”Kárpát-medence összes fája egykor kb. az északi Atlanti-Óceán felületének megfelelő párologtató felülettel bírt. (40-50 millió km2 vízfelülettel ekvivalens)”
    Itt a párologtató felület nem a levélfelületet jelenti (hiszen a levelek leginkább nem is külső felületükön párologtatnak), a leveleket, vagy inkább az erdőt képzeld úgy mint egy vizes szivacsot, amiben légjáratok is vannak és hatalmas belső nedves felülettel rendelkezik. Ha ezen a szivacson átáramlik a levegő, akár sokkal több vizet is párologtathat mint a szivacs által fedett területnek megfelelő vízfelület. Lehet, hogy 150-szeresét is, ezt nem én mértem, szerintem nem is Hetesi, de biztosan nem attól függ, hogy te vagy én elfogadjuk-e.
    Az ekvivalens szót én úgy értelmeztem (nem hiszem, hogy egyedül), hogy azonos párologtató képességű. De a képesség csak egy elméleti lehetőség (mondjuk, ha az erdő állandóan vízben állna) valóságban nyilván nem párologtattak az európai erdők soha több vizet, mint amennyi csapadék Európára hullott.

    Az egésznek a jelentőségét Gézához hasonlóan én is abban látom, hogy a felszín erdőborítottsága a klímát erősen befolyásolhatja (úgy tűnik inkább jó irányba) helyi és globális szinten is, valamint a vízvisszatartás révén a kevesebb csapadékkal is jobban gazdálkodik az erdő, mint pl. egy szántó.

    Örülök, ha valamiben segíthettem 🙂 , te is megtetted már sokszor!

  49. 53:
    Ebből: „vízvisszatartás révén a kevesebb csapadékkal is jobban gazdálkodik.” véletlenül nem az következik, hogy nem lehet hatalmas elpérologtatási képessége? Végtére is a „jó gazdálkodás” valami ilyesmit jelent. A vízvisszatartás-ról már nem is beszélek. Gondolom az óceán felület nem tartja vissza a vízet! 😀

    Az eredetileg idézett mondat erősen félreérthető. Ezzel nem érdemes foglalkozni.

    Azt viszont nem fogadom el, hogy a Kárpát-medence elpárologtató képessége megegyezik 40-50 millió km2 óceánéval. Már pedig a vitának ez a lényege.

  50. Ej, beszíp kípek! Ki is nagyítottam a kiszcaládomnak, hogy okuljanak!
    Reggel általisértéketük a látottakat.
    kisz caládunk holnaptól kevesebb fával fog baszakodni, a kajáláskor: kánibálózidálózunk!
    Éjjen a Főd!

    Más:
    Tiborbá rögeszméit kár megzavarni…
    Az öreg kutya új kunsztra alkalmatlan!(bármennyire is szeretne friss infók után kapkodni…)
    Jó egészséget kívánok, a vén sviháknak!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük